Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2105(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0336/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0336/2007

Viták :

PV 23/10/2007 - 17
CRE 23/10/2007 - 17

Szavazatok :

PV 24/10/2007 - 8.26
CRE 24/10/2007 - 8.26
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0471

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2007. október 23., Kedd - Strasbourg HL kiadás

17. Zöld könyv: A dohányfüstmentes Európáért, uniós szintű politikai lehetőségek (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont Florenz úr jelentése [2007/2105(INI)] (A6-0336/2007) a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről a következő Zöld könyv témájában ‘A dohányfüstmentes Európáért: uniós szintű politikai lehetőségek’.

 
  
MPphoto
 
 

  Karl-Heinz Florenz (PPE-DE), előadó. – (DE) Elnök úr! Biztos úr! Örömmel tölt el, hogy az Európai Unió ismét megvitatja a cigarettafogyasztás témáját. Csak az én hazámban naponta 350-en halnak meg a cigarettázás következtében, tehát nagyon is helyénvaló, hogy európai szinten foglalkozzunk a kérdéssel. Örülök, hogy a Bizottság európai kezdeményezést indított útjára, amelynek célja a cigarettázás tilalma éttermekben, kávézókban és közintézményekben. Úgy vélem, ez a helyes megközelítés.

Arról lehet vitatkozni, hogy európai szintű törvényalkotás vagy tagországi szabályozás szükséges-e, amely majd az európai keretek részévé válik. Azok, akik még mindig úgy gondolják, hogy minderre nincs szükség, emlékezzenek arra, hogy a levegő minőségéről szóló irányelv keretében, amelyet néhány hete fogadtunk el, arról vitatkoztunk, hogy a levegőt illetően 20 vagy 25 ppm mennyiségű finomszemcse-tartalmat fogadunk-e el. Biztos asszony, ez a szám egy átlagos kocsmában 540 gramm, sőt éjfél után az „Aviateur”-ben, a környék népszerű kocsmájában 1730 gramm, úgyhogy jól érzékelhető, milyen nagyok a különbségek és mennyire szükséges erről beszélnünk.

Másik fontos szempont, amellyel jómagam régóta foglalkozom, az adalékanyagok kérdése. Még most is 600 különféle adalékanyag adható a cigarettához, közülük 70-80 „fekete listán” van. Erősen mérgezőek és rákkeltőek, károsítják a fiatalok termékenységét és függőségbe ránthatják őket. Ezeket az anyagokat nagyon alapos vizsgálat alá kell vetni, amelynek költségét természetesen a gyártónak kell állnia. Kyprianou biztos véleménye, ami szerint az utolsó fillért is az ipar számára szükséges tesztekre kellene költeni, szánalomra méltó. A költségek kérdését a Bizottsággal együtt tisztázni kell. Hiszem, hogy még sok patogén adalékanyagra bukkanunk a dohánytermékekben. Mindenesetre a cigaretta ezt leszámítva is veszélyes.

Számomra másik fontos pont, hogy hosszútávon rávehetjük a gyártókat arra, hogy a dohány okozta kiadásainkból ők is vegyék ki a részüket. Több területen sikeresen alkalmazzuk a gyártói felelősség elvét: ha az ember az autójával a kocsi meghibásodása miatt az árokba hajt, az autógyártónak fizetnie kell.

Biztos úr, szeretném látni, hogy a dohánytermékeknél erőfeszítéseket tesz a költség-visszatérítés elvének bevezetésére, hiszen ha belegondolunk, egyedül az én hazámban 50 milliárd eurót költünk arra, hogy a dohányosok ismét talpra álljanak. Miért kell olyannak is fizetnie ezért, aki soha életében nem gyújtott rá? Nagy igazságtalanság ez, ezért örömmel látnám, ha a Kamarának ez a fele, amely társadalmi felelősséget érez, keményen dolgozna a témán. A költségeket oda kell irányítani, ahova tartoznak – azokhoz, akik felelősek érte, a gyártókhoz. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ők is tovább fogják hárítani a költségeket, de hát így mennek a dolgok egy szociális piacgazdaságban.

Évente több ezren halnak meg a dohányzás miatt Európában. Ezért megfelelő és szigorú szabályozást kell alkalmaznunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Markos Kyprianou, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Először is szeretnék gratulálni és köszönetet mondani az előadónak, Florenz úrnak. Azt hiszem, ő is és más jelen levő kolléga is emlékszik első meghallgatásomra az Európai Parlamentben, amelyen egyébként ő elnökölt, amikor is nagyon komolyan elköteleztem magamat: füstmentes Európát szeretnék látni.

Hiszem, hogy lassan-fokozatosan haladunk a cél felé. Szeretném Florenz úrnak megköszönni munkáját és elkötelezettségét az ügy iránt. S ha némi személyeset is megenged, elnök úr, szeretnék ezúton Florenz úrnak boldog születésnapot kívánni. Tudom, hogy tegnap volt a születésnapja. Nem fogom elárulni, hány éves, mivel nem szeretném, ha intézményeink között feszültség lenne, mindenesetre kívánok neki hosszú boldog munkaéveket.

Szeretném elmondani, hogy az Európai Unióban a füstmentes környezet kialakítását illetően jó úton vagyunk és sokat fejlődtünk a három évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva, amikor – ha jól emlékszem – csak Írországban és a rendelkezéseket éppen akkor bevezető Olaszországban biztosították a füstmentes környezetet. Ma már sokkal több országban vannak érvényben ezek az átfogó intézkedések, igaz néhol vannak kivételek, erre mindjárt rá is térek. Mindenesetre úgy hiszem, hogy a Bizottság, a tagországok és legfőképpen a Parlament közreműködésével közös erőfeszítésre van szükség. El kell mondanom, hogy a Parlament munkája a Dohány Irányelv megalkotásában létfontosságú volt és szeretném a mai jelentést mint a füstmentes környezet politikájának támogató kiadványát elővezetni.

Továbbá nagy örömmel el tölt el, hogy a jelentés nagyon pozitívan és építő módon viszonyul a Bizottság Zöld Könyvéhez, különös tekintettel a Bizottság azon álláspontjának támogatásához, amely szerint csak a teljes tilalom biztosíthat megfelelő védelmet a polgárok és a munkavállalók egészségének. Őszintének kell lennünk. Először is, az átfogó tilalom megóv a passzív dohányzástól, elbátortalanítja az embereket, elsősorban a fiatalokat, ha dohányozni kezdenének és sokakat ösztönöz a leszokásra. Az egyes üzemeltetők, elsősorban a szórakoztatóipar üzemeltetői körében új szolgáltatási szintet hoz létre, hiszen a hatékonyság érdekében elkülönített terméket, hitelesített, negatív légnyomást, külön szellőzőrendszert kell kiépíteni – ez további költségeket jelent, amelyeket nem minden üzemeltető bír felvállalni. Sokkal jobb színvonalú szolgáltatást eredményez és könnyebb az előírások betartatása, ha azok mindenkire vonatkoznak. Európai és máshonnan származó adatok bizonyítják, hogy ahol bevezették a tiltó rendelkezéseket, nem érte negatív hatás a vendéglátóipart. Sőt néhány esetben megnőttek a bevételek.

Számomra az eredmény a fontos, hiszen azt kívánjuk elérni. A folyamat, amely során elérjük céljainkat, nem annyira fontos számomra, legyen az európai, nemzeti vagy regionális szabályozás adott esetben, feladatunk, hogy elérjük a célunkat. Készen állok arra és hajlandó vagyok elfogadni a „lépésről lépésre” megközelítést, feltéve hogy a végén, de nem túl sokára, megvalósul a cél, azaz az átfogó tilalom bevezetése.

Hol tartunk most? Erről szeretnék most beszélni. Korlátlan tilalom van érvényben Írországban és az Egyesült Királyságban – az Egyesült Királyság teljes területén. Svédországban, Olaszországban, Máltán, Litvániában, Észtországban és Finnországban meglehetősen alapos dohányzást tiltó rendelkezéseket vezettek be még akkor is, ha kivételek vannak külön lezárt szobákat illetően, ahogy azt már korábban elmondtam, külön szellőzőrendszerrel. A vendéglátóhelyeket illetően néhány kivétel engedélyezett Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában, de a szabályok ugyanazok. Ausztriában és Németországban is vannak előrelépések, ott a jelenlegi szabályozásokat szigorító kezdeményezések vannak folyamatban.

Mint tudják, a Zöld Könyv immár rendelkezésre áll. A Tanácsban konzultációt és vitát folytattunk a témában és most az Európai Unió hozzájárulásával és mindezt figyelembe véve annak az eldöntése következik, hogy mi legyen a következő lépés Európai szinten. Elköteleztük magunkat a nemzetközi szintű kötelezettségeket meghatározó Dohányzás Elleni Nemzetközi Keretegyezmény mellett is – mindezeket a tényezőket figyelembe vesszük a következő lépések meghatározásánál.

Még egy pontot szeretnék kiemelni, amelyről a jelentésben is szó esik, a Dohánytermékek Irányelvét, amely hiszem, hogy nagyon fontos kérdés. Elkészül majd az év folyamán egy második jelentés is, amely az irányelv végrehajtásáról fog szólni, kielemzi a végrehajtás állapotát és kiemeli azokat a területeket, ahol a jövőben módosításokra lesz szükség. Az első jelentést fogja életre hívni, azt fogja górcső alá venni. Sok olyan dolog, amely a mai jelentésben benne van, a miénkben is benne lesz, például a dohány összetételének szabályozása, címkézési előírások, valamint a termékek és gyártók felelőssége.

Két pontot szeretnék megemlíteni. Egyik a képi figyelmeztetések kérdése. Mint tudják, fényképes adatbázist hoztunk létre, amelyet erre a célra használhatunk fel, de el kell ismernem, nagy csalódást okoz, hogy csak kevés tagállam használta ezt ki. Igazán sajnálom. Most átfutok a jegyzeteimen, csak Belgium vezette be a képi figyelmeztetést. Románia jövőre, utána az Egyesült Királyság valamikor a jövő év folyamán. A finn és a lett kormány is elkötelezte magát, hogy a közeljövőben bevezetik, ez több felhívás és ösztönzés után történt meg.

Több olyan ország van az Unión kívül, például Svájc és Új-Zéland, amelyek licenc-megállapodásokat kötöttek velünk, amelynek keretében használhatják képeinket és javaslatainkat, tehát számomra az európai uniós helyzet nagy csalódás, ezért nagyon komolyan fontolgatjuk, hogy a jelenlegi irányelvet módosítjuk és kötelezően előírjuk a tagállamoknak a képi figyelmeztetések bevezetését. Nagyon érdekesnek találom azt a parlamenti indítványt, amely szerint a doboz mindkét oldalán jelenjen meg képi figyelmeztetés. Ezt mindenképpen megfontoljuk.

S végül, mindenhol alkalmazzák már a dohányreklám tilalmát. Voltak gondok egyes tagállamokkal. Sikerült azonban a gondokat megoldani, némelyiket jogi úton, másokat meggyőzéssel, de ma már mindenhol egyformán érvényben van a tilalom. Egy érdekes fejlemény, amelyet kiemelnék, az a kezdeményezés, amelynek keretében nem EU-s tagországokat igyekszünk meggyőzni arról, hogy ne engedélyezzék a dohányiparnak a Formula 1-es versenyek támogatását.

Mint tudják, területeinken kívül nincsenek jogi eszközeink, de mivel az eseményt egész Európában közvetítik, minden európai polgár láthatja a hirdetéseket, amelyek a fiatalokra is hatással vannak, s így a reklámok aláaknázzák az európai jogi szabályozást és politikákat. Ezért vettem fel a kapcsolatot a magánszektorral és azokkal az országokkal – még három ilyen állam van –, ahol még engedélyezett a dohányreklám a versenyeken. Remélem hamarosan érünk el eredményeket, addig is harcolok az ügyért.

Szeretném ismét megköszönni az előadónak és a Parlament képviselőinek, hogy ilyen elkötelezettek az ügy mellett. Számomra, s ezt már az első napon elmondtam, nagyon rossz érzés, hogy az Európai Unióban a magas iskolázottság és életszínvonal ellenére emberek olyan betegségben halnak meg, amely megelőzhető. Több, mint 600 ezer ember hal meg dohányzáshoz köthető betegségekben. Hiszem, hogy az életmód-váltást kell ösztönöznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Thyssen, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Éppen 20 évvel ezelőtt a belga egészségügyi miniszter irodájának jogtanácsosaként alkalmam volt azokat a szabályozásokat előkészíteni, amelyek az első, közintézményekre vonatkozó dohánytilalmi rendelet kialakulásához vezettek az akkori Európai Közösségben.

Hölgyeim és uraim! Az az érzésem, hogy a holnap szavazásra bocsátandó határozattal úttörő szerepet vállalunk magunkra ezen a téren is. A Zöld Könyv kezdeményezése és Florenz úr kiváló jelentése kétségkívül kijelölte számunkra az utat. Aki elolvassa a határozatot, csak egyféle következtetésre juthat: az Európai Parlament a dohányzás ellen, a zéró-tolerancia politikája mellett teszi le a voksot.

A káros adalékanyagok azonnali betiltása szükséges, hiszen ez a termékfelelősség alkalmazása a gyártók részéről – ezek kiragadott példák, amelyek önmagukért beszélnek. A közintézményekben, járműveken, zárt munkaterületen – ideértve az étkeztető és italmérő helyeket is – alkalmazandó teljes tilalomért szintén kiállunk.

Képviselőcsoportom álláspontja azonban, hogy egyes tagországokban a nemrégiben elfogadott rendelkezések miatt több ágazatban nagy beruházási vonzata van a változásoknak – s még nem írták le –, amelyet szintén figyelembe kell venni. Szemmel tartva az említetteket, továbbra is következetesen és habozás nélkül harcolnunk kell azért, hogy a teljes tilalom legyen érvényben ezeken a helyszíneken is.

A zászló nekünk áll. Ha hihetünk az Eurobarometernek és egyéb felméréseknek, polgáraink teljes mértékben támogatnak. Ha még bárki is kételkedne az intervenció szükségességében, annak szeretném elmondani, hogy hétfő délutántól kezdve, amíg itt vagyunk Strasbourgban, 480 európai hal meg a passzív dohányzás miatt.

Hölgyeim és uraim! Fel kell lépnünk ez ellen. Képviselőcsoportom is hajlandó teljes erővel fellépni és támogatni minden dohányzásellenes mozgalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Glenis Willmott, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség megvizsgált minden elérhető bizonyítékot a passzív dohányzással és a rákkal kapcsolatban. A nemzetközi tudósokból álló független kutatócsoportot a WHO hívta össze 12 országból. Megállapították, hogy a passzív dohányzás rákkeltő és a passzív dohányzásra való kitettség a nemdohányzók körében – ijesztő szám – 25-30%-kal növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Kétségtelen, hogy az embereknek munkahelyükön és zárt nyilvános terekben is joguk van arra, hogy mások füstjétől védve legyenek. Emlékezzünk rá, a népesség többsége nem dohányzik. A probléma kezelésének legjobb módja, hogy tagállami szinten átfogó szabályozást hozzanak létre, amely célul tűzi ki a munkahelyek és zárt közösségi terek füsttilalmát.

Ezért nem értek egyet Florenz úr 3. módosításával a korlátozott kivételeket illetően. Minden kivételt minimum szintre kell szorítani.

A 2. módosítással sem értek egyet, amely eltörli a Keretirányelv módosítási javaslatát a munkahelyi biztonságról és egészségről, amelynek értelmében minden munkáltató köteles füstmentes munkahelyi légkört biztosítani. Azokat a javaslatokat is elutasítom, amelyek szerint kivételt élveznének az ételeket fel nem szolgáló kocsmák és bárok. Az Egyesült Királyságban például az elmaradott részeken a kocsmák fele nem szolgál fel ételt, míg a gazdag kerületekben a negyedük.

Úgy gondolom továbbá, hogy alapvető az emberek tudatosságának erősítése a dohányzás veszélyeit illetően. A nagyobb és hatásosabb képek alkalmazása ide tartozik, ezért nem támogathatom a 6. módosítást, amely a 16. paragrafust törölné, mely paragrafus éppen ezeket a képeket taglalja.

Azt hiszem mindnyájan egyetértünk abban, hogy cselekednünk kell a fiatalok megóvása érdekében. Minél fiatalabban kezdi valaki a dohányzást, annál nehezebb neki később leszoknia. Ezért kérem fel önöket a 4. módosítás támogatására, amely a fiatal dohányosok számának 50%-os csökkentését tűzte ki célul 2025-ig, valamint Florenz úr 1. módosításának elutasítására, amely ezt a paragrafust hivatott eltörölni.

A dohányzás borzalmas egészségügyi problémákhoz vezet dohányosok és nem dohányosok esetében egyaránt és tudom, hogy néhány kollégám alternatívaként a snüsszt támogatja. Nem támogathatok olyan intézkedéseket, amelyek a snüssz elterjedéséhez vezethetnek, mivel ennek a dohányterméknek is megvan a maga egészségügyi kockázata, ideértve a szájrákot. Nem látom értelmét annak, hogy másik káros anyaggal váltsuk ki az előzőt.

S végül, ha komolyan gondoljuk polgáraink egészségének javítását, minden tagállamot arra kell buzdítanunk, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a füstmentes Európáért. Javasolnám, hogy kezdetnek nagyszerű lenne a füsttilalom érvényre juttatása saját parlamenti épületeinkben.

 
  
MPphoto
 
 

  Jules Maaten, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, a bizottsági Zöld Könyv és Florenz úr jelentésének időzítése kiváló. Nagyon időszerű volt már, hogy az Európai Unió visszatérjen a dohánykérdésre, túl sokáig övezte csend a témát.

A Florenz jelentés helyesen összpontosít a fiatalok dohányzására és a passzív dohányzás káros hatásaira, többek között munkahelyeken, középületekben, étkező- és italmérő helyeken. Ami a fiatalokat illeti, kutatások szerint a dohányosok 90%-a 18. életévénél korábban kezd dohányozni. Örömmel fogadom a Florenz jelentés nagyra törő célját, amely szerint jelentősen csökkenteni kell a dohányzást ebben a korcsoportban. Végül is, a fiatalokra jobban lehet hatni, ráadásul a káros hatások sokkal erőteljesebben jelentkeznek ebben a korcsoportban.

Remélem, hogy a tagállamok – amelyek természetesen úgy gondolják, hogy ők is mindent meg tudnak tenni az ügyért és nekünk semmi esetre sem kell a folyamatokba túlságosan beavatkozni – reagálnak a Ház felhívására és elkötelezik magukat amellett, hogy 2025-ig megfelezik a károsítás mértékét a fiatalok között s egymással egyetértésben megteszik a megfelelő lépéseket.

Ami a passzív dohányzást és az általános füsttilalmat illeti, az alapvető liberális elv szerint az egyén személyes szabadsága ott végződik, ahol a másiké kezdődik – mi illusztrálhatná jobban ezt az elvet, mint a nem kívánt passzív dohányzás? A passzív dohányzás károsítja a közegészséget és költségekkel terheli meg az európai gazdaságot. Évente több, mint 79 ezer ember hal meg a passzív dohányzás következében az EU tagországaiban és bizonyítható, hogy a munkahelyi passzív dohányzás miatt hétezren haltak meg 2002-ben az Unióban, míg az otthoni passzív dohányzás miatt halt meg a maradék 72 ezer.

Természetesen bőségesen áll rendelkezésre tapasztalat a füsttilalommal kapcsolatban Írországból, Skóciából, Olaszországból és az összes tapasztalat pozitív. Ezeknek az országoknak a beszámolói – amelyekben a kezdeti szkeptikusok véleménye is helyett kapott – végül szintén pozitív. Kecsegtető tehát a füsttilalom európai szintű bevezetése.

Legutóbb a Környezetvédelmi, Népegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságában a Ház leszavazta az európai füsttilalmat, meghagyván az intézkedés lehetőségét a tagállamoknak. Úgy vélem ez a helyes döntés, hiszen egy ilyen ellentmondásos kérdésben jobb, ha az emberekhez legközelebb eső szinten – jelen esetben nemzeti és regionális szinten – születik meg a döntés. Ezért a legtöbb, amit jelenleg elérhetünk, hogy azok az országok, amelyek már bevezették a füsttilalmat, szabad akaratukból aláírnak egy európai kartát, hogy még világosabban kinyilvánítsák álláspontjukat a fogyasztóknak.

Ami egészen kiváló – és ebben a tekintetben dicséret illeti a biztos urat a Zöld Könyvért –, hogy a vitát elősegítették az utóbbi fejlemények. A téma minden tagországban napirenden van.

Elnök úr, szeretném elmondani zárógondolataimat a dohánytermékek irányelvével kapcsolatban. A Florenz jelentés is az irányelv áttekintését szorgalmazza. Támogatok minden olyan felvetést a jelentésben, amely a képi figyelmeztetésekkel kapcsolatos. Tragikus, hogy ilyen kevés tagállam használta ki ezt a lehetőséget, személy szerint én ennek jogi előírását támogatnám. Sőt, ezeket a figyelmeztetéseket más módon is lehetne használni, például tájékoztató kiadványokon, amelyeken a dohányzás abbahagyásának kanadai tapasztalatairól lenne szó. Ezek a tapasztalatok pozitívak és szerintem mint ötlet kiváló.

 
  
MPphoto
 
 

  Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, bár megkésve, de szeretnék Florenz úrnak boldog születésnapot kívánni.

Tudjuk, hogy a dohányzás öl. Minden évben 650000 embernek okozza halálát és további 79 ezren halnak meg a passzív dohányzás által. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Környezetvédelmi, Népegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság ekkora energiával és elkötelezettséggel végzi a munkáját és világos, határozott indítványokat készített. A polgárok többsége mögöttünk áll. Közel 70%-uk nem dohányzik, a legtöbb dohányos le akarja tenni a cigarettát és az Eurobarometer felmérése egyértelműen mutatja, hogy a megkérdezettek 86%-a beszüntetné a munkahelyi dohányzást, 84%-uk betiltaná a beltéri dohányzást és 77%-uk egyáltalán nem szeretne éttermi dohányzást.

Emiatt komoly figyelemmel kísérjük az előadó által előterjesztett módosításokat, mivel a 3. módosítás erősen felhígítaná a bizottságunk jelentésében foglaltakat. Olyan tilalmat vezetne be, amelyben lehetőség nyílna a kivételekre és tudjuk jól, mi szokott történni a kivételekkel – hamar szabállyá válnak. Németországban például azt tapasztaltuk, hogy a brüsszeli ajánlásoknak és az európai szintű vitának köszönhetően javult a helyzet. Fatális hiba lenne az EU részéről a folyamat felfüggesztése a fogyasztókat illetően az egészségvédelem terén, illetve ha mindezt nem tudjuk keresztülvinni.

Ezért bízom abban, hogy holnap elutasítjuk a 3. módosítást és bátran kiállunk az európai egészség védelméért, hogy létrejöhessen az egész Európára kiterjedő füstmentes övezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Holm, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. (SV) Köszönöm. Csak az EU-ban 650 ezren halnak meg a dohányzás miatt és 80 ezren a passzív dohányzás miatt. E szomorú statisztikai adatok azt sugallják, hogy mindent be kell vetnünk a dohányzás ellen vívott harc során. Karl-Heinz Florenz számos jó indítványt terjesztett be, például a jelenlegi jogi szabályozás szigorítását, elrettentő feliratok elhelyezését a csomagokra, intézkedéseket a fiatalok megóvása érdekében, segítségnyújtást a leszokni vágyóknak és általában támogatás nyújtását a tagállamoknak a dohányzás ellen vívott harcban. Ez jó dolog. Ellenzem azonban, hogy több hatalmat irányítsunk át az EU-nak a népegészségügy területén, különösen akkor, amikor maguk a tagállamok is jó munkát végeznek.

A kocsmák füsttilalma jó példa erre. Legalább 10 uniós országban van érvényben valamilyen, éttermekre és kocsmákra vonatkozó füstkorlátozás. Írországban kezdődött 2004-ben, utána haladt tovább Svédországba, Olaszországba, Finnországba, Máltára, Belgiumba stb. Többen haladnak ezen az úton. Megszakítsuk ezt a ragyogóan terjedő példamutatást egy központi EU-szabályozással? Nem hiszem, inkább hagyni kell, hogy tovább terjedjen a jó példa. Szeretném megjegyezni, hogy jelentésében Florenz úr azt írja, fel kívánja szólítani a tagállamokat korlátlan füsttilalom bevezetésére. Ez nagyszerű s ha jól értelmezem, nincs szükség arra, hogy céljainkat egy vargabetűvel az Európai Bizottságon keresztül érvényesítsük, ahol még mindig fennáll annak a kockázata, hogy a dohányipar lobbistái keresztbetesznek.

S végül, nincs meg a veszélye annak, hogy amit adunk az egyik kezünkkel, azt elvesszük a másikkal? Arra biztatjuk az embereket, hogy hagyjanak fel a dohányzással, ugyanakkor az EU továbbra is támogatja a dohánytermelést több mint évi 1 milliárd euróval. 1000 millió euró minden évben. Nyilvánvaló, hogy ezt a támogatást el kell törölni. Minél hamarabb!

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen, az ITS képviselőcsoport nevében. – (NL) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Nem fogok megismételni dolgokat – négy perc beszédidő túl értékes – azt leszámítva, hogy, mint a legtöbb hozzászóló, üdvözlöm a határozati indítvány átfogó voltát. A felvilágosító programokat és a preventív intézkedéseket, melyek azt célozzák, hogy az elkövetkező években csökkenjen a fiatal dohányosok száma, csak üdvözölni lehet. A dohány okozta halálesetekkel veszi fel a harcot, valamint egyéb területeken a közúti és az alkohol okozta balesetekkel is. Eddig a pontig csatlakozom a konszenzushoz. Ugyanakkor azonban ésszerűnek kell maradnunk.

Ahogy nem állítjuk le a közlekedést a végzetes balesetek és a mérgező kipufogógázok kibocsátása miatt, vagy tiltjuk be a bort és a sört a májcirózis miatt, amiben néhány politikus szenved, a dohánnyal kapcsolatban is hagynunk kell, hogy a józanész kerekedjen felül, és minden áron kerülnünk kell a képmutatást. Gondolok például a zöld halál apostolaira a saját hazámban, akik kiállnak a dohány ellen, viszont néhány éve legalizálták a könnyű drogokat. Ezek marginális hozzászólást jelentenek ehhez a határozathoz, hölgyeim és uraim.

Elvi szinten továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ezen a területen nincs szükség a nemzetek felett álló határozatra. Európának tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét egy s mindenkorra, ha ki akar békülni polgáraival. Például évekkel ezelőtt egy európai direktíva kimondta, hogy a dohányárúkat feliratokkal kell ellátni – ami rendben is van, de azután a bürokrácia hírtelen felütötte a fejét. A feliratnak a doboz 30%-át be kell fednie; 35%-át, ha kétnyelvű. A szöveget fekete betűkkel kell kiírni, minimum 3 mm, maximum 4 mm széles fekete keretben, Helvetica betűtípussal, és így tovább. Európa mindent meg akar határozni, és senki nem érti, hogy honnan ered a közvélemény ezt követő ingerültsége.

Másodszor, hölgyeim és uraim, ott van a dohánytermesztőknek adott támogatás jelentette képmutatás, ami még a tavalyi évben is 900 millió eurót tett ki éves szinten. Ez most 300 millió euróra csökkent, de ez még mindig többszöröse annak az összegnek, melyet arra a felvilágosításra különítünk el, mely azt célozza, hogy a fiatalok hagyjanak fel a dohányzással. Párhuzamot vonhatunk nemzetállamainkkal is: Brüsszelben egy doboz cigaretta jelenleg 4,30 euró, melyből 3,30 euró jövedéki adóként a belga államhoz vándorol, mely néhány milliót elkölt dohányzás ellenes felvilágosító programokra. Az egy év alatt euró milliárdokat kitevő jövedéki adó szolgálhat a tüdőrák elleni küzdelem költségeinek finanszírozására. Bocsássák meg a cinizmusomat.

Mit fogunk hát tenni? Szüntessük meg az európai termelőknek nyújtott támogatásokat, és hozzuk őket hátrányos helyzetbe azáltal, hogy a dohánytermékeket külföldről importáljuk? Ezeket a kérdéseket is meg kell válaszolni, ha az ember a fellengzős érzelgősség hibájába esik; máskülönben félrevezeti a polgárokat. Sajnos én nem tudom a választ ezekre a kérdésekre.

Végezetül, hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy elkerüljük a túlzásokat, mivel az időnként alkalmazott didaktikus nyelvhasználat elég taszít. Sőt megborzongtat. Egy füstmentes Európa. Micsoda remek szavak! Micsoda puritanizmus! A bűnösöket meg kell büntetni. Óvakodjunk a lakosság 30%-ának túlzott stigmatizálásától, akik dohányoznak. Tartózkodjunk attól, hogy dohányzás-ellenes prófétákká váljunk, ahogy a francia Szociális Miniszter egyszer kérte tőlem. Tartózkodjunk attól, hogy az amerikai állapotok között találjuk magunkat.

Kaliforniában vannak páran, akik 2009-től az emberek saját otthonaiban is be akarják tiltani a dohányzást. Képzeljék el! Különítményekkel és besúgókkal? Kötelező dohány-detektorral minden otthonban? Ez az a példa, amit követni akarunk? Az ő nyomaikban fogunk járni? Be fogjuk tiltani Simenon olvasását azon az alapon, hogy Maigret felügyelő a pipájával rossz példa a fiatalok számára?

Maradjunk ésszerűek. Számos európai országban – például Olaszországban, Franciaországban, a skandináv országokban és a saját országomban is – a dohányzást már régen száműzték az üzletekből és az éttermekből; és ez is jó dolog. Nem volt ehhez szükség Európára. Éljen a szabadság, azt mondom. Adjunk azoknak az étteremvezetőknek egy kis szobát, akik azt szeretnék az olyan ügyfelek számár biztosítani, akik időnként szívesen elszívnának egy jó szivart kávéjuk vagy pousse-café-juk után. Ki tudja, talán a kávé is be lesz tiltva és száműzve lesz a jövő Európájából, hiszen a koffein szintén addiktív. Talán az volna a legjobb, ha a Bizottság kenyéren és vízen tartaná az embereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). - (FI) Tisztelt elnök úr! A dohányosokon túl, akik ki vannak téve a dohányzás okozta kockázatoknak, további milliókat érint a kérdés Európában. Egy olyan Európa megteremtése, mely mentes a dohányfüsttől, valamint a passzív dohányzás megelőzése az Unió környezetvédelmi és közegészségügyi politikájának két fontos feladata. A tagállamok szintén elkötelezték magukat ezen célok elérésére nemzetközi törvények által, mivel, Olaszország és a Cseh Köztársaság kivételével az Unió minden tagállama elismerte a polgárok dohányfüst-mentességhez való alapvető jogát, ami a WHO keretmegállapodásában is szerepel. Ezt a jogot hatékonyan kell védeni.

A Bizottság által bemutatott lehetőségek közül a status quo-hoz való ragaszkodás nem életképes opció. Az önkéntes intézkedéseknek nem sikerül megvédeni az embereket a dohányfüsttől. Én is szeretném megköszönni a előadónak, hogy támogatja a kötelező jogorvoslatot, mint a probléma legyőzésének leghatékonyabb módját.

Különösen két csoportot kell megvédenünk: gyermekeket és fiatalokat, valamint a munkavállalókat. Nem tudunk azonban bármilyen szabályozást elfogadni. Az ésszerűség határain belül kell maradnunk, ahogy azt az EU-n belüli lehetőségeink diktálják. Az EU teljes területén bevezetett tiltás, mely a 18 éven aluliak számára nem engedélyezné a dohánytermékek értékesítését teljesen különbözik attól, hogy korlátozzuk a dohányzást a magán-gépjárművekben kiskorúak jelenlétében. Ezekben az esetben inkább a szülők lelkiismeretére és belátására hagyatkoznék. Ne hagyják, hogy gyermekeik halálos levegőt lélegezzenek be. A törvényhozóknak óvatosan kellene tervezniük olyan törvények betartatását, amit gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni.

Rá kell mutatni továbbá a prevenciós munka és a különböző kampányok fontosságára is. A dolgozók védelme érdekében azonban az átfogó dohányzási tilalom bevezetése létfontosságú az összes tagállamban.

Fel szeretném továbbá vetni a gyártók felelősségének kérdését is. A dohánytermékekről szóló irányelvet ki kell egészíteni úgy, hogy tartalmazza a felelősségét is amikor a dohányzással kapcsolatos egészségügyi költségek finanszírozására kerül sor. A dohányzás nem csak a dohányosokat érinti, hiszen a nem dohányzó többség fizeti ki azt a többszáz-milliárd eurót, ami a társadalmat a dohányzás miatt terheli. A bűntudatkeltés senkinek sem segít, ráadásul rossz politika is, de a tényeket ki kell mondani. A dohányzás túl sokba kerül: életekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Gyula Hegyi (PSE). - Elnök úr, ahogy már elhangzott, minden évben 65.000 ember hal meg Európában dohányzással kapcsolatos betegségekben. A passzív dohányzás áldozatainak száma szintén tragikusan magas – mintegy 80 000 európai polgár hal meg évente más emberek káros szokása miatt. Ezért volna üdvözlendő a dohányzás teljes betiltása a munkahelyeken és egyéb közterületeken.

A dohányzás ellen folytatott hosszú küzdelmünk nem sikertelen. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt a dohányzás természetes volt az emberek számára szinte mindenhol: étkezés közben, néhány országban még a buszokon is. Most már szinte agressziónak számít meggyújtani egy cigarettát társadalmi eseményeken. A dohányzásellenes kampány sikere azt mutatja a számunkra, hogy a multinacionális vállalatok, mint a dohányipari vállalatok is, nem legyőzhetetlenek. Ha a környezettel és az egészséggel kapcsolatos tiszta céljaink vannak és meg tudjuk mozdítani a társadalmat, a civil szervezeteket és a politikusokat – nem megfeledkezve a jó jogászokról –, akkor lépésről lépésre el tudjuk érni a céljainkat. Ez a jelentés jó lépés a jó irányba. Meg kell természetesen említeni, hogy a dohányzás, és nem a dohányosok ellen harcolunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis (ALDE). - Tisztelt elnök úr! A határozati indítvány kiegyensúlyozott, precíz és átfogó, és a jelentéstevő, Florenz úr megérdemli őszinte gratulációnkat a munkájáért.

Az egyetlen kritikám a határozattal kapcsolatban, hogy túl későn jött. A támogató tudományos bizonyítékok és a dokumentumban található politikai opciók vitathatatlan szükségessége mindenki számára már évek óta világosak. Sajnos biztos, hogy a késlekedés abban, hogy jelentős lépést tegyünk a dohányfüst-mentes Európa felé EU polgárok százezrei szükségtelen halálát fogja okozni.

Kit terhel a felelősség az emberéletek ilyen nagy számú feláldozásáért? A legfontosabb bűnösök közül csak kettőt említek, hogy megszégyenüljenek, még akkor is, ha nem eléggé hatékonyan.

Először a dohányipart. Euró milliókat költenek hazugságokon és félretájékoztatáson alapuló kampányokra. Manipulálják a médiát, a politikusokat és még a tudósokat is annak érdekében, hogy időt nyerjenek, és teszik mindezt pusztán és egyszerűen anyagi haszonszerzés céljából, miközben teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy életek ezreit kockáztatják.

Másodszor az EU tagállamok kormányzatait és néhány politikai pártját. Meghajoltak a dohánybárók hatalma és befolyása előtt és továbbra is tartózkodtak a hatékony intézkedésektől annak érdekében, hogy az állampolgáraikat megvédelmezzék a dohányzás mételyétől. Még a becsületes intézkedéseket, mint a dohányáruk adóinak növelését és a nikotinfüggők ingyenes kezelésének széles körben való hozzáférhetővé tételét is akadályozzák.

Támogatom a határozat nagy többséggel való elfogadását és bíztatom Önöket, hogy ne feledkezzenek meg azok szégyenletes viselkedéséről, akik tudatosan okozták olyan sok ember dohányzással összefüggő halálát.

 
  
  

ELNÖKÖL: MAURO ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE). - (SV) Karl-Heinz, gratulálok 60. születésnapja alkalmából. Örömmel látom, hogy ugyanannyira tele van élettel, mint a fiatal Karl-Heinz. A legszebb ajándék, amit a PPE-DE Képviselőcsoport Karl-Heinznek adhat az lenne, ha lehetővé tenné, hogy visszavonhassa a bemutatott jelentésének gyenge részeit. Azt gondolom, fontos kitérni a jelentésben az adalékanyagokra. Már régóta kérjük, hogy kerüljön sor törvényalkotásra. Az ártalmas adalékoknak el kell tűnniük, és szégyen, hogy milyen szegényes a tájékoztatás. Ennélfogva gyors javaslatot várunk a Bizottságtól arra, hogy hogyan szabaduljunk meg ezektől a rettenetes adalékanyagoktól, amik még károsabbá teszik a cigarettákat.

Mindannyiunknak természetes joga, hogy elkerülje a füstöt a munkahelyeken, ahogy a gyermekeknek is természetes joguk, hogy elkerüljék a füstöt a játszótereken. A parlament nagyon helyesen teszi, hogy felszólít6ja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával. Ha a gyerekeket a födémnyíláshoz viszik az itteni éttermen kívül, akkor még másfél óra múlva is érződik rajtuk a dohányfüst. Meg szeretnék említeni egy olyan aspektust, ami a vita során felmerült. Minden hiteles dohánypolitika magában foglalja az összes támogatás fokozatos megvonását, és gondoskodnunk kell arról, hogy a vállalataink ne lehetetlenítsék el a munkánkat azáltal, hogy heves marketing-tevékenységet folytatnak a fejlődő országokban. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Sonik (PPE-DE). - (PL) Tisztelt elnök úr! A statisztikák szerint a népesség mintegy 30%-a továbbra is napi szinten nyúl cigarettához. Feltétel nélkül egyetértek azzal, hogy a nemdohányzókat meg kell védeni a nikotinfüst belélegzésének káros következményeitől. Nem tudok azonban egyetérteni a határozatban javasolt jakobinus módszerekkel. Nem hozhatunk létre olyan elnyomó politikát, mely korlátozza a dohányosokat a szabadságjogaik gyakorlásában.

Véleményem szerint a hangsúlyt a széleskörű közoktatásra kell helyezni és a fogyasztói árakat az adók növelésével szabályozni, mivel a tudományos tanulmányok szerint ez hatékony fegyver a dohányfüggőség elleni harcban. Az a pont, amely a dohányzás betiltását javasolja a munkahelyeken, vitathatatlan. Azt gondolom azonban, hogy egy záradékkal ki kell azt egészíteni, mely garantálja, hogy minden entitásnak gondoskodnia kell egy helyiségről, ahol a dohányosok mások károsítása nélkül dohányozhatnak. A jelen légkörben ez a hely nem lehet az egészség támogatásának csupán egy mesterséges vagy céltalan manifesztációja; hatékony fellépésnek kell lennie.

A rendelkezésemre álló időben szeretnék egy másik problémát is érinteni, mely a számos kormányzat által folytatott nikotin-ellenes politikából ered, nevezetesen a hamisított dohánytermékek csempészetében bekövetkezett növekedést, melyek legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy olcsóbbak, mint az eredeti termékek. Jelenleg ez a csempészek legjövedelmezőbb bevételi forrása.

Kérem, tartsák észben, hogy ezeket a termékeket a mi üzleteinkben, a mi polgárainknak árulják. Azok, akik vállalták ezen termékek árusítását, nem fognak habozni azt eladni azoknak, akik a korhatár alatt vannak. Ennélfogva amikor a nikotinellenes politikát kialakítjuk, meg kell vizsgálnunk a problémát számos szempontból, hogy meggyőződhessünk arról, hogy az általunk teremtett jogi realitás hatékony segítséget képes nyújtani a nikotin-termékek használatával kapcsolatos problémák megoldásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Scheele (PSE). (DE) Tisztelt elnök úr! Szeretnék gratulálni az előadónknak. A számomra elsődleges kérdés a dolgozók védelme. Csatlakozom az összes képviselőhöz, aki azt akarja, hogy a tagállamok gyorsan válaszoljanak, és ezzel a határozattal éppen ezt csináljuk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez működött néhány tagállamban, de nem az enyémben.

Amikor a dolgozók védelméről beszélünk, az a kérdés, hogy „milyen lépéseket tehet az Európai Bizottság annak érdekében, hogy első- és másodosztályú állampolgárokat teremtsen”? Hogyan reagáltak a tagállamok eddig a vitára? A dolgozók európai szintű védelme mellett vannak, az olyan akciók és intézkedések mellett, melyek megtiltják a dohányzást az éttermekben, kávézókban és kocsmákban? Legtöbben a saját helyzetünk alapján közelítjük meg ezt a kérdést, és elfelejtjük, hogy a dolgozókra kellene gondolnunk, akiknek ezen körülmények között kell dolgozniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Holger Krahmer (ALDE). (DE) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Nem csak a nem-dohányzók védelmével, de egyéb ügyekkel kapcsolatban is úgy gondolom, hogy nem szabadna az EU hatáskörét a szélsőségekig kiterjeszteni. Miről beszélünk itt valójában? A lényeg nyilvánvalóan az, hogy vitát kezdeményezzünk egy lehetséges füstmentes Európáról, és nem azért, hogy keresztes hadjáratot indítsunk azok ellen, akik egy Európában legális terméket használnak. A hozzászólások egy része a vitában, és számos módosítás inkább vallásháborúnak látszik, mint annak a vitának, ami szerintem helyénvaló volna.

Hasonlóképpen, a jelentés azt állította, hogy ennek a politikának olyan környezetet kell teremtenie, melyben a dohányzás nem tekintendő normálisnak. Nem gondolom, hogy a politikusok feladata, hogy megtanítsák az embereket, hogy hogyan viselkedjenek, vagy megmondják az embereknek, hogy mit kéne gondolniuk. Szem előtt kellene tartani bizonyos dolgokat, amikor felmerül a kérdés, hogy mit kell az EU-nak szabályoznia, és mit nem.

Az egyes tagállamok adórendszerét strukturáló szabályozások nem tartoznak a mi kompetenciánkba, ahogy a dohányzás széleskörű tiltása sem. Egyszerűen szólva a tagállamok nem adtak erre felhatalmazást. Noha van egy trend Európában, ami a nem-dohányzás irányába vezet, véleményem szerint ennek a trendnek a kihasználása annak érdekében, hogy túlzott szabályozást fogadjunk el, valamint a közvélemény jóváhagyásának meglovaglása rossz forma. Itt szinte kizárólag tiltásokról beszélünk. A tiltások általában csak erősítik a vonzerejét bárminek, ami tiltva van, különösen a fiatalok között, amely csoportért különösen aggódunk.

Ehelyett a dohánytermékek fogyasztásának káros következményeivel kapcsolatos felvilágosításra kellene fókuszálni az energiánkat és pénzünket, minden csoportot a lehető legszemélyreszólóbban tájékoztatva. Ez az egyetlen módja, hogy rávegyük az embereket, hogy hosszú távon bölcs döntést hozzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Anja Weisgerber (PPE-DE). (DE) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! A dohányzás következményeivel kapcsolatos statisztikák önmagukért beszélnek. Florenz úrnak igaza van abban, hogy nem szabad is belefáradnunk abba, hogy elismételjük, hogy az aktív dohányzás miatti 650.000 és a passzív dohányzás miatti 80.000 halott 50 millió euróba kerül az egészségügyi rendszerünknek évente. Nem szabadna, hogy ránk, parlamenti képviselőkre legyen szükség ahhoz, hogy a nem-dohányzók hatékony védelméről vitatkozzunk. Ennélfogva a vita nem az „időjárásról” szól, hanem arról, hogy „miként” lehet arra hatással lenni.

Európában számos különböző modell van a nem-dohányzók hatékony védelmére. Néhány ország, mint Svédország és Írország szigorú tilalmat vezetett be a dohányzásra az éttermekben, kávézókban és kocsmákban, valamint a középületekben, míg más országok csak szűkebb kivételekről rendelkeztek. Tisztelnünk kell ezeket a különböző modelleket. Elvi szinten ennél fogva azt gondolom, hogy a nem-dohányzók védelme a tagállamok feladata.

Az előadó azt javasolja, hogy Európa avatkozzon be abban az esetben, ha a tagállamok nem tudnak gondoskodni a nem-dohányzók hatékony védelméről a munkahelyeken. Azonban ott, ahol megsértik ezeket a szabályokat, támogatom, hogy az EU ragaszkodjon a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos hatáskörének kereteihez.

Támogatom továbbá a meglévő szabályok elismerését a tagállamokban. A működő és létező szabályokat a nem-dohányzók védelme területén meg kell őrizni. Azokat a tagállamokat, akik a jó úton járnak, meg kell jutalmazni, el kell ismernünk az erőfeszítéseiket. Minden egyes esetben figyelembe kell vennünk a nemzeti különbségeket és a regionális sajátosságokat, és el kell azokat fogadnunk.

Biztosítanunk kell azonban továbbra is a különleges védelmet a gyermekek és fiatalkorúak, valamint a nem-dohányzók számára. Nem akarjuk gyengíteni a nem-dohányzók védelmét. Ez magas szintű egészségvédelmet fog jelenteni, míg ragaszkodik a szubszidiaritás elvéhez is, valamint tiszteletben tartja a tagállamok érdekeit és a köztük lévő regionális különbségeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE). - Tisztelt elnök úr! Melegen üdvözlöm Florenz úr jelentését. Erősen támogatom a dohányzás betiltását a köztereken a közegészség védelmében, és annak érdekében, hogy kivédjük a passzív dohányzás veszélyeit.

Nagy örömömre szolgált, amikor Skócia arra vezette az Egyesült Királyságot, hogy bevezessen a dohányzás betiltását 2006 márciusában, és örülök, hogy a tiltás már él Angliában, Walesben és Észak-Írországban is.

Mivel a skót tiltás már egy ideje hatályban van, vannak bizonyítékaink annak egészségügyi hatásairól. A legutóbbi adatok Skóciából azt mutatják, hogy a dohányzás betiltása óta 20%-kal csökkent a szívinfarktus miatt felvett betegek száma a kórházakban.

Folytatjuk továbbá a figyelemfelkeltést a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban. Ennek okán 2007. november 14-én benyújtok egy írott nyilatkozatot az Európai Parlamentben, mely fokozott kutatást és több forrást sürget a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kapcsolatban. A COPD egy megszokott és költséges tüdőbetegség, melynek kifejlett állapota a krónikus légzési elégtelenség. Ez egy rosszul felismert, rosszul diagnosztizált és rosszul kezelt betegség, mellyel az egészségügyi szolgáltatók és a közvélemény is keveset foglalkozik. A COPD elszaporodása még fontosabbá teszi, hogy az EU átfogó dohányzásmentességi politikát fogadjon el, valamint Florenz úr jelentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Christofer Fjellner (PPE-DE). - (SV) Nagyon köszönöm. Azzal szeretném kezdeni, hogy elmondom: alapvetően szkeptikus vagyok azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy az EU tiltsa be a dohányzást a közterületeken Európa-szerte. Még azoknak is, akik a dohányzás ilyen betiltása mellett vannak, látni kell annak problémáit, ha ezt EU-s szinten akarják megvalósítani. Végső soron, az ilyen döntések ellentmondásosak. Ha a polgárok azt látják, hogy azok Brüsszelből jönnek, az hozza a döntést, aki közvetlenül nem érintett, az, azt gondolom, hogy növelni fogja az ellenállást.

Vannak azonban olyan dolgok, amiket megtehetünk itt az EU-ban annak érdekében, hogy csökkentsük a dohányfüst okozta károsodásokat Európa-szerte. Megszüntethetjük például az EU érthetetlen, svéd snüsszre kivetett tilalmát. Egy eszelős konokságával ragadom meg az alkalmat, hogy rávilágítsak a svéd tapasztalatra. Nálunk a legkisebb a dohányosok aránya Európában, nálunk a legkisebb a dohányzás okozta megbetegedések aránya Európában, de tudják mit? Ezek ellenére mi durván ugyanannyi dohányt fogyasztunk, mint Európa többi része, de snüsszt használunk cigaretta helyett. Az a helyzet, hogy ha Európa többi része is snüsszel helyettesítené a cigarettát olyan mértékben, mint mi Svédországban, az 200.000 európait mentene meg a tüdőráktól évente. Ennek okán úgy vélem, hogy erkölcstelen csukva tartani a szemünket.

Sajnos a Bizottság indoklása ennek pontosan az ellenkezőjének tűnik. Ma a Bizottság úgy határozott, hogy az Åland-szigeteknek mintegy 20 millió koronás bírságot kell fizetniük, mert nem tartatták be elégséges hatékonysággal a snüsszre vonatkozó tilalmat. Ez annak ellenére történet, hogy az Åland-szigeteken a snüssz hagyományos termék, mely a cigarettát helyettesíti és életeket ment. Továbbá, a Bizottság ezt teszi és vannak idegei ahhoz, hogy azt állítsa, ez jót jelent, és az Ålanderiek egészségével való törődésre utal. Én azonban beszéltem az utóbbiakkal, akik ezt udvariasan visszautasítják. Ennélfogva az a Bizottság lelkiismeretét terheli, ha az Åland-szigeteken nő a dohányzás. Tudom azonban, hogy vannak még itt olyan képviselők, akik szkeptikusak, és nem igazán hiszik el, hogy ez annyira egyszerű lehet, hogy a statisztikák nem annyira világosak, mint mondom. Azt kérem, hogy találkozzunk félúton, legalább egyetlen pontnál, és szavazzanak igennel Jules Maaten úr javaslatára, mely a snüssz egészségre gyakorolt hatásának felmérésére vonatkozik. Legyenek előttünk tények, melyek a további tárgyalások tudományos alapjait jelenthetik. Meggyőződésem, hogy ez lesz az első lépés annak irányában, hogy megszüntessük az EU védhetetlen tiltását a snüsszel kapcsolatban. Köszönöm, elnök úr.

 
  
MPphoto
 
 

  Markos Kyprianou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretném megköszönni a képviselőknek a nagyon érdekes vitát. Jó volt hallani a különböző álláspontokat. Azt kell mondanom, hogy nagyon boldog vagyok amiatt, hogy a többség támogatja a dohányzással kapcsolatos tiltásokat és az egyéb intézkedéseket, melyek a dohányzás visszaszorításával kapcsolatosak.

Először is nem szabad elfelejtenünk, hogy a legfontosabb célunk a fiatalok védelme. Ne felejtsük el, hogy mindig megjelennek új ötletek. A legújabb divat testsúly-szabályozó eljárásként reklámozni a dohányzást a fiatal lányok körében. Minden módot felhasználnak, hogy népszerűsítsék a dohányzást, úgyhogy ötletes és minden részletre kiterjedő válaszokat kell adnunk.

Úgy látom, hogy néhány képviselő vonakodik attól, hogy a Bizottság vagy a Közösség lépéseket tegyen. Azt mondják, meg kellene várnunk, hogy a tagállamok végezzék el a dolgot. Ahogy mondtam, jelenleg vizsgáljuk és tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépés európai szinten.

Azt kell azonban mondanom, hogy noha a trend nagyon bíztató – az utóbbi néhány év során hatalmas növekedés volt tapasztalható az országok által bevezetett nagyon átfogó korlátozó intézkedések számában –, minél tovább késlekedünk az intézkedésekkel, annál több ember hal meg. Ezt nem szabad elfelejtenünk. Ez egy nagyon fontos faktor.

Ott van továbbá a szubszidiaritás kérdése; a szubszidiaritás azonban nem jelent cselekvést. A 152. cikkely sem jelenti azt, hogy hátra kell dőlnünk és nézni, ahogy az emberek meghalnak. Azt jelenti, hogy ha szükséges, akkro kiegészítéssel, támogatással, bátorítással, és akár törvényi szabályozással is kell élnünk. A jogi alapunk megvan – véleményünk van a kérdésről. Ez tehát politikai döntés, és nem jogi döntés kérdése. Ez az, amin dolgozni fogunk.

Ahogy a kezdetektől fogva mondom, ami fontos a számunkra az az, hogy miként tudjuk a legjobb eredményt elérni, és nem az, hogy milyen jogi eszközt veszünk ehhez igénybe. Ne feledjék, hogy a csupán két vagy három napja elfogadott új Szerződés specifikusan említi az Európai Unió részvételét a dohány-kérdésben. Ezt szintén észben kell tartani.

A Bizottság Zöld Könyve leginkább a füstmentes környezettel foglalkozik és a vita leginkább erre a területre összpontosult. Az azonban csak egy intézkedés. Nekünk intézkedések sorozatát kell megtennünk annak érdekében, hogy elérjük a célunkat. Szükség van a dohányzás betiltására, amire pár perc múlva visszatérek; a hirdetések betiltására, amit már megtettünk, figyelmeztetésekre és figyelmeztető ábrákra, amiket már érintettünk, valamint felvilágosító kampányokra.

Igaz az, hogy ez egy életstílussal kapcsolatos választás, és az emberek meg fogják hozni a döntésüket. Nekünk azonban segítenünk kell abban, hogy döntéseket valós adatok alapján hozzák meg, és valamilyen módon ellensúlyoznunk kell a dohányipar agresszív marketing-technikáit, melyre euró-milliárdokat költ. Képesnek kell lennünk arra, hogy tanácsot adjunk az embereknek és megmagyarázzuk a problémákat, és hogy arra ösztönözzük őket, hogy ne dohányozzanak, illetve hogy szokjanak le a dohányzásról. Ez nagyon fontos terület.

A dohányzás tiltásával kapcsolatos kivételek kapcsán: ezek is jobbak, mintha egyáltalán nem tiltunk. Ezt elfogadom. Azonban ezzel nem leszünk olyan hatékonyak, mintha egy átfogó dohányzási tilalmat vezetnénk be, nem csupán a passzív dohányosok védelmében, ahogy már említettem, hanem azért is, hogy arra ösztönözzük a dohányosokat, hogy hagyják abba a dohányzást, a nemdohányzókat pedig arra, hogy nehogy rászokjanak a dohányzásra. Ezt nem szabad tönkretennünk. Nem meglepő, hogy a dohányosok nagy része is támogatja a dohányzási tilalmak bevezetését, hiszen ők akkor akarnak dohányozni, amikor úgy döntenek, nem akarják viszont mindenki más füstjét belélegezni.

Ez nem egy teoretikus megbeszélés. Tudom, hogy néhány évvel ezelőtt voltak aggodalmak és, mivel ez egy új vita, az aggodalmak újra hangot kapnak. Most már vannak azonban tapasztalataink, tudjuk, hogy ez működik, és tudjuk, hogy ez nem ahhoz vezet, hogy máshol fognak dohányozni. Most a dohányosok és a dohányzással kapcsolatos problémák számának csökkentése folyik, ugyanakkor láthatjuk, hogy ez nem volt hatással a gazdaság bizonyos ágazataira, ahol ez aggodalmat okozott. Így tehát meríthetünk ezekből a tapasztalatokból, és elmagyarázhatjuk azoknak a tagállamoknak – és a parlament képviselőinek – akik nem bíznak az előnyökben, és abban, hogy ezek milyen hatékonyak lehetnek.

Az összetevőkkel és adalékanyagokkal kapcsolatban: dolgozunk a kérdésen. A parlament álláspontját nagyon komolyan figyelembe vesszük. Florenz úr az utóbbi években állandóan ezzel nyaggatott. Haladunk vele, de rengeteg munkát igényel, mivel az irányelv, ahogy eredetileg elfogadták, nem volt működőképes. Így most megpróbáljuk racionalizálni a tájékoztatást, és a kapcsolódó kockázatok becslésével fogjuk folytatni.

Ami az illegális és tiltott kereskedelmet illeti, a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény kontextusában dolgozunk, jelenleg a kereskedelem kontrollja protokollján. Az Európai Unió nagyon aktív ebben a tekintetben, és a jövőben is az lesz.

Újra hangsúlyozni akarom, hogy nem a dohányosok ellen cselekszünk, és egyetértek azokkal, akik ezt kimondták. Ellenkezőleg, a dohányosok is haszonélvezői lesznek ezen intézkedések mindegyikének.

Tudom, hogy a ‘snüssz nagyon érzékeny kérdés a tagállamok számára. El kell azonban mondanom, hogy Hollandia esete teljesen különböző, mivel ez a tagállam nem kért derogációt, míg Svédország igen. Ugyanakkor azonban – és örülnék egy kimerítőbb vitának ezzel kapcsolatban – a snüssz nem egy biztonságos alternatíva. Ez ugyanolyan veszélyes, a rák különböző fajtáit okozza és egyéb betegségeket.

Nagyon hamar, jövő nyár elején minden bizonyíték rendelkezésünkre fog állni. Történetesen svéd szakértőket idézek. Ez tehát nem az Európai Unió fennmaradó részének kérdése, mely előítéletet mutatva nem használja. Svéd szakértőket idézek, akik rengeteg bizonyítékot tártak elém ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy a snüssz nem okoz tüdőrákot, hiszen nem lélegzik be, de vannak hatásai és okoz problémákat. Ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy hatékony lehet, mint dohány- és dohányzáskorlátozó eszköz. Ennek okán nagyon vonakodó vagyok ezen a területen, és őszintén kétlem, hogy van bármilyen tudományos bizonyíték, ami ezt alátámasztaná.

El kell azonban mondanom, hogy hatalmas erőfeszítéseket látok a dohányipar részéről a snüssz népszerűsítésére, mivel a dohányellenes politikák kapcsán fenyegetve érzik magukat. Óvatosnak kell lennünk ezzel kapcsolatban, mert ez további problémákhoz vezethet, és ez agresszív kereskedelmi módon bővíthető és támogatható. Vonakodnék megváltoztatni az mai Európai Unió status quo-ját, és itt van az Európai Bíróság döntése, hogy támogatást adjon e tekintetben.

Végezetül szeretnék minden képviselőnek köszönetet mondani újra ezért a rendkívül érdekes vitáért. Tudomásul vettem, hogy kik támogatják és kik ellenzik a Bizottság politikáit. Nagyon fontos a számunkra, hogy meghallgassuk mindannyiuk véleményét. A közeljövőben – jövőre - egy jóval alaposabb megbeszélést szeretnék tartani Önökkel egy, a mai megbeszélésen alapuló specifikus bizottsági javaslat kapcsán.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra szerdán, deli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Gurmai (PSE), írásban. (HU) A dohányzás jelentős népegészségügyi probléma, amely évente több százezer áldozatot, köztük nemdohányzót, követel. Mivel a probléma globális méretű, komplex fellépést, tagállami elkötelezettséget és hatékony, az eddiginél még szigorúbb jogi szabályozást igényel. Ezt az európai polgárok egészségének védelme megköveteli.

Nyilvánvaló, hogy a fő cél, egy dohányfüst-mentes Európa eléréséhez hosszú út, hatalmas erőfeszítés és elkötelezettség szükséges, ezért lépésről-lépésre szükséges haladnunk. Követendő példa több tagállam hatékony és bevált intézkedése a passzív dohányzás elleni védelem érdekében, a következő egyik lépés az, hogy két éven belül vezessenek be teljes körű dohányzási tilalmat minden zárt munkahelyen, beleértve a vendéglátóipart, az összes középületet és közlekedési eszközt az Európai Unió teljes területén.

A dohányzás elleni küzdelem sikerének szükséges, fontos alapja a megfelelő tanulmányokon, legjobb tapasztalatokon alapuló, átfogó közösségi dohányzás-ellenőrzési és dohányzásról való leszoktatásra irányuló stratégia. Ebben kiemelt szerepet kell játszani a hatékony jogi szabályozási lépések megtervezésének, a megelőzésnek és a felvilágosításnak egyaránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko (PSE), írásban. (ET) Hölgyeim és Uraim, a dohányzás minden évben 650.000 európai idő előtti halálához vezet. Egyikük sem azért dönt úgy, hogy elkezd dohányozni, mert meg akarja ölni magát. A dohányosok függők, egy kitartó, több évtizedes propaganda rabszolgái.

Csak a kemény PR magyarázhatja azt a tényt, hogy míg az európaiak 86%-a úgy gondolja, hogy a munkahelyeknek füstmentesnek kell lenniük, csak 61%-uk szerint kellene ugyanennek igaznak lennie a bárokra és éttermekre. Hölgyeim és Uraim, a pincéreknek és a bárok személyzetének is joga van az élethez és az egészség védelméhez!

Minden évben 80 000 ember hal meg a passzív dohányzás következtében. Akaratuktól függetlenül egy 250 rákkeltő anyagot és toxint tartalmazó keveréket lélegeztek be. Az olyan létesítményekben dolgozó pincérek, ahol a dohányzás megengedett, 50%-kal nagyobb valószínűséggel betegszenek meg tüdőrákban, mint azok, akik füstmentes létesítményekben dolgoznak.

Ebben semmi sem újdonság. Még az Európai Unió lakosainak 30%-a dohányzik. A szabad piacgazdaság nem szüntette meg azt az egészségtelen szokást, mely százezrek halálát okozza, és milliárdokba kerül az adófizetőknek.

Nyilvánvaló, hogy a törvényhozóknak cselekedniük kell. Egyetértek a jelentéssel abban, hogy csak a 100%-osan füstmentes környezet lehet olyan környezet, mely megfelel a mai kor egészségügyi elvárásainak.

A tiltás mellett azonban olyan intézkedéseket is tennünk kell, melyek segítenek a dohányosoknak megszabadulni a függőségüktől. Elég csak ránéznünk azokra az összegekre, amiket a dohányipar a reklámra költ, hogy megértsük, milyen hatalmas kihívással nézünk is szembe.

A félmegoldások már nem elfogadhatóak. Ideje komolyan cselekedni.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat