Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. október 23., Kedd - Strasbourg

18. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményt (TRIPS) módosító jegyzőkönyv (vita)

  Elnök. − A követlező napirendi pont Gianluca Susta, javaslata a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményt (TRIPS) módosító jegyzőkönyv (08934/2006 – C6-0359/2006 – 2006/0060(AVC)) (A6-0403/2007)

  Gianluca Susta (ALDE), előadó. – (IT) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a parlamenti Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport titkárságának támogatásukért. Továbbá szeretném megköszönni az árnyékelőadóknak, csakúgy, mint Van Hecke úrnak, aki előttem a dokumentációval foglalkozott, a nagyszerűen végzett munkát, és azt, hogy sikeresen fenntartották az intézményünk egységét a munka egész folyamata alatt.

Véleményem szerint a Parlament ülésezésének legnagyobb eredménye az volt, hogy a gyógyszerekhez való hozzájutást elősegítette a fejletlen és a kevésbé fejlett országokban, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az egészséghez való jog, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elérhető áron alapvető jogok, és minden polgár számára biztosítani kell. Sajnos nagyon jól tudjuk, hogy nem mindig ez a helyzet: túl gyakran történik, hogy a gyógyszeripar által megkövetelt ár túl magas, ennek eredményeképp azok az országok, ahol a leginkább szükség van ezekre, nehéz helyzetben vannak.

Ezért, mint azt több alkalommal elmondtam már a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban és a plenáris ülésen is, a Parlament nem tudja vakon elfogadni a TRIPS-megállapodást módosító jegyzőkönyvet, mintha az valami egyetemes csodaszer volna, majd pedig az ügyet elintézettnek tekinteni. A Parlament többet akart tenni, legalábbis az Európai Unión belül, mert az Európai Unió többet tehet és kötelessége is, hogy tegyen.

Még annak a sajnálatos nyári eseménynek, a Thaifölddel váltott levelezésnek fényében is, még akkor is, ha részben megoldódott a probléma, az Európai Parlament, amely mindig is támogatta a a TRIPS-megállapodás kínálta rugalmasságok alkalmazását, nem tudta beleegyezését adni a jegyzőkönyv megerősítéséhez anélkül, hogy valódi és hatékony biztosítékot kapna a Bizottságtól és a Tanácstól.

Azt gondolom, illik hangsúlyozni, hogy a Bizottsággal és a Tanáccsal való szoros együttműködés hónapjaiban, kétségtelenül fontos eredményt értünk el az Európai Unió számára azáltal, hogy egy alapvetően technikai dokumentációt helyeztünk az európai politika programja fölé.

Úgy gondolom, a végeredmény nemcsak ezért tekinthető sikernek, hanem mindenek előtt azért, mert rendkívül érzékeny területeken tettünk előrelépést, olyanokon mint a TRIPS-megállapodások értelmében megengedett rugalmasságok használatának támogatása, ami által elősegíthetjük, hogy az alapvető gyógyszerekhez elérhető áron lehessen hozzájutni a nemzeti egészségügyi programok keretén belül.

Különösen támogatom a – hétfőn elhangzott – tanácsi nyilatkozatban foglalt határozott utalást a TRIPS-megállapodás 3. cikkére. A csoportom számára ez garanciát és biztosítékot jelent arra, hogy a tagállamok képesek lesznek az eszköz alkalmazására anélkül, hogy kényszerpályára kerülnének, és könnyebb lesz a gyógyszerekhez való hozzájutás azokban az országokban, ahol a leginkább szükség van rájuk.

Másodszor: örömömre szolgálnak a TRIPS-plus keretében elért eredmények, nevezetesen a TRIPS-megállapodásban előírtaknál szigorúbb rendelkezések. A Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodtak abban, hogy a fejlődő országokkal folytatott jövőbeni kétoldalú vagy regionális megállapodások alkalmával nem tárgyalnak olyan rendelkezésekről, amelyek kedvezőtlen következményekkel járhatnak az egészségügyre és a gyógyszerekhez való hozzájutásra nézve.

Ennek ellenére, bár elismerem a portugál elnökség erőfeszítéseit, szeretném megkérdezni, lehet-e további javításokat végezni a nyilatkozat szövegén, különösen a szegény fejlődő országokra utaló szakaszon. Ez a kifejezés zavart kelthet, minthogy ma már csak mint fejlődő vagy kevésbé fejlett országokként utalunk rájuk. Új kategória beillesztése megbonyolítaná a helyzetet. Mindenek előtt fontos hangsúlyozni, hogy minden fejlődő országnak, még az olyanoknak is, mint Brazília, India stb. ezentúl képesnek kell lennie a jelenlegi rendszert használni anélkül, hogy hátráltató rendelkezések bevezetését kockáztatnák meg a jövőben.

Végül, de nem utolsósorban lényegesnek tartom kiemelni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kutatási és technológiai fejlődésnek a déli országokba történő átültetéséért mindmáig tettek. Az ALDE képviselőcsoport kész hozzájárulni, mivel úgy véli, egy nemleges válasz negatív jelzés volna a leginkább rászoruló országok számára, és felelőtlenség volna az Európai Unió részéről, tekintve, hogy nem valószínű, hogy a WTO-tárgyalásokat újra megnyitják.

Mindazonáltal ez nem változtat a tényen, hogy továbbra is vannak fenntartásaink a WTO által tanulmányozott és jóváhagyott működés hatékonyságával szemben. Ezért mondandóm végén szeretném megerősíteni, hogy az EU nem fog itt megállni. A Parlament minden tőle telhetőt megtesz majd, hogy biztosítsa, hogy az utóbbi hónapokban adott garanciákért a gyakorlatban jótáll.

Mindezekért kérjük Mandelson biztos urat, aki levélben már megerősítette, hogy nem szándékozik tárgyalni a TRIPS-pus rendelkezésekről, hogy törölje a karibi országokkal való gazdasági partnerségi megállapodás tervezetéből a kérelmet arra vonatkozóan, hogy a szabadalmi együttműködési szerződésben, a szabadalmi jogi szerződésben és a TRIPS-plus rendelkezéseire egyértelműen hasonlító, a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv szellemi tulajdonjogi rendelkezéseiben foglalt kötelezettségeket elfogadják és betartsák.

  Peter Mandelson, a Bizottság tagja. − Elnök úr, nagy örömömre szolgál, hogy sikerült olyan megoldást találnunk, amely a szegény fejlődő országok gyógyszerhez való hozzáférésével kapcsolatos lényeges kérdést illetően mindenki számára kielégítő. Az utóbbi hónapokban folyó vitánk gyümölcsöző volt, és szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek a véleménycserék élénkségéért és minőségéért. A Bizottság mindig fogékony volt a Parlament részéről kifejezett aggodalmak iránt, és valójában a legtöbbször osztotta is azokat. Ezért lett a Bizottság a vezetője a TRIPS-ről és a gyógyszerekhez való hozzájutásról szóló vitának a WTO-ban.

A vitában lehetőséget láttam a Bizottság számára arra, hogy néhány kérdésben tisztázza álláspontját. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a gyógyszerekhez való hozzájutás problémájának a TRIPS-megállapodás módosítása az egyik megoldása a sok közül. Világos, hogy egyéb intézkedések is szükségesek, főként az egészségügyi rendszerek és az infrastruktúra javításához, különösen a szegény, fejletlen országokban.

Egyes tagok attól tartanak, hogy a mechanizmus nem fog működni. Természetesen ezt még korai volna kijelenteni. A mentesség megvalósításáról szóló rendeletünkben, a Parlamenttel egyetértünk abban, hogy a hatályba lépése után három évvel értékeljük, és így is fogunk tenni.

Támogatjuk továbbá a kormányközi munkacsoportnak a WHO-val végzett munkáját, amely a gyógyszerekhez való hozzájutást javító új intézkedések vizsgálatát végzi..

A Bizottság újra kijelenthette, hogy ragaszkodik a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozathoz, és hogy támogatja a benne foglalt rugalmasságokat.

Az előbbiekhez hasonlóan, ez a vita lehetővé teszi számomra, hogy eloszlassam a félreértéseket afelől, hogy mi is a Bizottság feladata az AKCS-országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodásokban. Engedjék meg, hogy megerősítsem, hogy azokban a megállapodásokban és az egyéb jövőbeni kétoldalú és regionális szegény, fejlődő országokkal kötött megállapodásokban a Bizottság nem kér, és nem fog olyan rendelkezéseket kérni, amelyek kihathatnak a gyógyszerekhez való hozzájutásra vagy aláaknázhatják a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatban foglalt TRIPS rugalmasságokat.

Ennek az őszinte és közvetlen vitának köszönhetően a Parlament jelenleg abban a helyzetben van, hogy hozzájárul a Bizottság javaslatához. Az Európai Közösség tehát csatlakozni fog azokhoz a WTO-tagokhoz, akik már elfogadták a TRIPS-megállapodást. A beleegyezés által az EK továbbviheti vezető szerepét a WTO-ban a gyógyszerekhez való hozzájutás kérdésében.

Befejezésként szeretném hangsúlyozni, hogy a gyógyszerekhez való hozzájutás továbbra is prioritás a Bizottság számára, és a jövőben is konstruktív szellemben szeretném folytatni a munkát a Parlamenttel erről a problémáról.

  Michel Rocard (PSE), a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, sajnálom, hogy a Tanács ma este nem vesz részt a vitánkban, mivel ez a legfontosabb találkozónk. Euforikus a légkör, egyetértés uralkodik köztünk, és holnap szavazni fogunk – úgy vélem, elsöprő többséggel – a TRIPS-megállapodás módosításának jóváhagyása mellett, amelynek feladata, hogy biztosítsa a gyógyszerekhez való könnyebb hozzájutást azokban az országokban, amelyek nem elég fejlettek, és nincs gyógyszeriparuk, amely lehetővé tenné a hozzájutást.

A fenti kérdésről való hosszú vita alatt a Parlament valamelyest kétkedőbb volt a rendszer hatékonyságát illetően, mint a Bizottság. Úgy gondolom – és itt szeretném megköszönni a Tanácsnak, hogy ez egyszer jobban hallgatott a Parlamentre, mint a Bizottságra –, hogy ez vezetett a hétfőn szétosztott nyilatkozathoz, amelynek köszönhetően elfogadtuk, hogy egy közöttünk létrejött megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy megtegyük ezt a kis lépést előre. Javulás ez, de olyan javulás, amelynek az elégtelenségével tisztában vagyunk, és amelynek hatékonysága felől vannak kétségeink. Ezeket a kétségeket kell megszüntetnünk a szigorúság által, amellyel a tagállamok és a Tanács alkalmazza a javaslatokat.

Örömömre szolgálnak mindazonáltal a Mandelson úr által mondottak, aki egy szakértői csoportot jelentett be, hogy egyéb intézkedések után kutassanak, és ezeknek az értékelését vizsgálják, és úgy vélem, majd újra megvitatjuk ezeket a problémákat, ha már látjuk, hogy a hatékonyság megfelel-e a várakozásainknak. Mindenesetre megelégedésemre szolgál, hogy a szükséges állapotról pozitív a következtetés, még ha az nem is tekint elég messzire.

  Georgios Papastamkos, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, mint az Európai Néppárt előadója, szeretném megköszönni Sousa előadó úrnak és a többi tagtársamnak a termékeny együttműködést, melyben részünk volt, mert ez tette lehetővé, hogy felülkerekedjünk a politikai csoportok közt fennálló bizonyos nehézségeken, és egységes álláspontot tartsunk fenn ebben a fontos kérdésben. Az Európai Parlament számára nincs előírva, hogy kizárólag a felelősségi körébe tartozó dologgal foglalkozhat, ahogyan az a Szerződésben le van fektetve; nem korlátozódik csupán arra, hogy egyszerűen beleegyezését adja. A júliusi állásfoglalásban a politikai pártok határain túllépő egységes akarat kinyilvánítása politikai győzelmet szült.

A Bizottság és a Tanács teljesítette kötelezettségvállalásait. Ezek nagy részükben egybeesnek az Európai Parlament terveivel. Azt mondhatnánk, ez volt az intézményi együttműködés főpróbája, melyben az új szerepet az Európai Parlament fogja játszani, amint a reformszerződést elfogadták.

A módosításnak az Unió által való elfogadását ilyen módon valódi kötelezettségvállalások támogatták, amelyek biztosítják, hogy a folyamat sikeresen működik. A kötelezettségvállalások azonban sokkal tovább mennek: iránymutatást határoznak meg a fejlődő országok közegészségügyének kérdéséhez való integrált megközelítéshez. A TRIPS-megállapodás módosításának az Unió általi elfogadása pozitív és reményteli üzenet a fejlődő országok felé. Reméljük, ez majd más WTO-tagok aktív együttműködését is maga után vonja.

  Kader Arif, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, a legutóbbi, júliusi, a gyógyszerekhez való hozzájutásról szóló tanácskozásunkon hozzászólásomat azzal fejeztem be, hogy felkértem a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyen világos és hivatalos kötelezettségvállalásokat, amelyek biztosítanák Európa aktív részvételét az új megoldások keresésében, és kívánságát fejezné ki arra nézvést, hogy a mindenki számára elérhető árú gyógyszerekhez való hozzáférésért való harcban az élen járjon. Nem elégedhetünk meg olyan vitával, amelyben nem történtek konkrét kötelezettségvállalások, és a három intézmény között zajló több hónapnyi eszmecsere után ma megjegyzem, hogy bizonyos javaslatok, amelyeket igazán akartunk, most valóra válnak.

Először is engedjék meg, hogy megdicsérjem a parlamenti munkát, amely a számadási kötelezettség és a nyíltság miatti állandó aggodalomban folyt. A parlamenti szavazás három egymást követő elnapolását a globális közegészségügy melletti kötelezettségvállalás motiválta. Ez megmutatta számunkra, hogy a ‘szolidaritás’ szónak még mindig van jelentése az európai politikákban.

Ezért szeretném először is megköszönni Susta előadó úrnak meggyőző erejét és kitartását, és a politikai csoportok összes többi árnyékelőadójának, akik az együttműködésnek ezekben a hónapjaiban, hogy az erőfeszítések és a közös meggyőződés a pártpolitikák fölé emelkedett, hogy megmutassa, milyen munkára képes a Parlament. Ezért remélem, hogy a Tanács és a Bizottság meg tudja majd mutatni, hogy tiszteletben tartják az utóbbi néhány hónapban folyó különböző tanácskozásokon vállalt, írott formában elfogadott kötelezettségeket.

Ezek a kötelezettségvállalások a következők: a tagországok minden kikötést szabadon használhatnak, amely engedélyezi a generikus gyógyszertermékek előállítását és exportálását fejlődő, és nemcsak szegény, fejlődő országokba; ezek a fejlődő országok minden, a dohai nyilatkozatban megfogalmazott rugalmasságot használhatnak annak érdekében, hogy népességüket a szükséges alapvető gyógyszerekkel lássák el; az Európai Unió a kereskedelmi megállapodásokról folyó tárgyalások folyamán nem tárgyal közegészségüggyel kapcsolatos rendelkezésekről – és a Biztos úr nyilatkozatát is megjegyzem; és végül az EU finanszírozni fogja a kutatás és a gyártáskapacitás fejlesztésére irányuló terveket a fejlődő országokban.

Ezek pozitív lépések, és tőkét akarunk belőlük kovácsolni, mindazonáltal azt szeretném mondani, hogy nem minden, a Parlament által feltett kérdés és jogos aggodalom kapta meg szükségképpen a kívánt választ a többi intézménytől. Folytatódik harcunk azért, hogy a világon mindenki hozzájusson a gyógyszerekhez. Ezért ügyeljük továbbra is különösen éberen a tanáccsal és a Bizottsággal együttes kötelezettségvállalások alkalmazását, és ugyanakkor továbbra is megköveteljük az elkövetkező hónapokban, hogy aggodalmainkra gyorsan érkezzen megfelelő válasz. Úgy emlékszem, az első a Parlamenttel szemben vállalt kötelességek közül az volt, hogy a holnap elfogadásra kerülő mechanizmust értékeljék. Nem tűntek el a kétségek ez ügyben, és ezért meg kell őket fogalmazni. Amennyiben nem ez volna a helyzet, az érintett fejlődő országokkal szemben vállalt kötelezettségekkel egyetemben, az EU-nak le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket, hogy előhozakodhasson egy valóban használható, fenntartható megoldással.

Ezért örömömre szolgálnak a tanácsi és bizottsági kötelezettségvállalások, és ezért felkérem a csoportomat, hogy holnap a megerősítés mellett szavazzon, még akkor is, ha a hosszú hetek alatt tapasztalt munkából anélkül, hogy a végére értem volna, arra jutottam, hogy az együttesen megkötött megállapodás még csak a kezdet.

  Johan Van Hecke, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (NL) A WTO 2003. augusztus 30-i határozatát, amely a TRIPS-megállapodástól való átmeneti eltérést állapít meg, egy új, 2005. december 6-i határozat átalakította állandó eltéréssé. Susta úr beszámolójában számos igen találó megjegyzést tesz a kényszerengedélyezés használhatóságáról. Igen sok elemet ismerek fel benne, amely a 2005-ös beszámolómban is szerepelt, amely az átmeneti eltérés európai rendeletté alakításáról szólt.

Teljes mértékben támogatom a Tanács és a Bizottság ajánlásait, melyeket Susta úr a hozzájárulással kapcsol össze. A létrehozott mechanizmus valóban nem teljes megoldása az elégtelen gyógyszerellátás problémájának a szegény országokban. Az EU-nak segítenie kell a fejlődő országoknak, hogy hosszú távú megoldást találjanak, amely által elérhető áron jutnak hozzá a legszükségesebb gyógyszerekhez, és elő kell segítenie a befektetéseket helyi gyártóüzemek. A technológia, a kutatás átültetése és a technológiai segítségnyújtás természetesen elengedhetetlen.

Ebből a szempontból szeretnék utalni a legutóbbi beszámolókra, amelyek szerint a generikus gyógyszertermékek piaci részesedése újra zuhanóban van, amelynek oka a beszámolók alapján az, hogy a gyógyszeripai társaságok maguk állítanak elő olcsón olyan gyógyszereket, amelyeknek szabadalomvédelme lejárt. A szegény országok számára ez lehetőséget kínál fel, mivel a WTO határozatával megegyezően, a kényszerengedélyezés megoldást kínál az olyan gyógyszerek esetében, amelyeket még mindig szabadalomvédelem alatt állnak.

Amennyiben nem szeretnénk emberek millióit, akik még mindig nem tudnak hozzájutni a legalapvetőbb gyógyszerekhez, többre – sokkal többre – lesz szükség, mint egy olyan mechanizmusra, amelynek használhatósága kétséges, és az is marad

  Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, 14 évvel ezelőtt történt, hogy a lengyel parlamentben a szellemi tulajdonjog kérdéséről szóló vitában részt vettem, mint egy különleges albizottság elnöke. Ma abban a megtiszteltetésben van részem, hogy ugyanezt tehetem az Európai Parlamentben.

Az előttem szólókhoz hasonlóan szeretném hangsúlyozni az utóbbi hónapokban tett jelentős előrelépést, és szeretném kiemelni, hogy ahogyan mi látja, az Európai Parlament igen sokat tett az Európai Bizottság által javasoltak érdekében. Meggyőződésem, hogy az általunk javasolandó kompromisszum elő fogja segíteni a gyógyszeripar termékekhez való hozzájutás javulását a harmadik világ országaiban, minthogy ez főleg minket érint.

  Carl Schlyter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, amennyiben jól értettem, a Tanács a szavazás előtt fogja felolvasni a nyilatkozatot, máskülönben nem volna kötelező kötelezettségvállalás. Ezért szeretném megkérni a szegény szó elhagyására a fejlődő országok előtt. Tökéletesen oda nem illő és értelmetlen az előzetes megállapodásokban. Vannak fejlődő országok és vannak a legkevésbé fejlett országok, és a Parlament azt akarja, hogy mindkét országcsoport részesüljön ezeknek a mechanizmusoknak a hasznából. Világos, hogy itt mind ugyanazt a nyelvet beszéljük. Erről gondolkodtam az ön beszéde alatt, Mandelson úr: ön azt mondta, az AKCS-országoknak nincs mitől tartaniuk, de aztán azt is mondta, hogy az AKCS-országok szegény fejlődő országok. Remélem, nem szorítkozunk rájuk a vitánk alatt és az önök thaiföldi levele nem áll meg itt, hanem tökéletesen világos, hogy azoknak a fejlődő országoknak is, amelyek nincsenek a legszegényebbek között, képeseknek kell lenniük védeni a közegészségügyet annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon fejlődni, és meg kel nekik adnunk minden segítséget és támogatást, amit csak tudunk. Remélem, egyetértünk ebben.

  Umberto Guidoni, GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Parlamentet felkérték, hogy véleményét fejezze ki arról, hogy a WTO-megállapodásoknak a szellemi tulajdonjog kérdésében való módosítását – a ‘TRIPS-megállapodásokat’ – véglegessé tehető-e, mivel ez gyors megoldást jelentene a fejlődő országnak a gyógyszerekhez való hozzájutási problémájára.

Tekintve, hogy ezidáig a módosításról nem bizonyosodott be valódi hatékonysága, az Európai Parlament számára fontos, hogy megragadja a TRIPS-módosítás megerősítése nyújtotta alkalmat, hogy olyan magasabb fokú garanciát biztosítson, amelyben az EU-nak a gyógyszerekhez való hozzájutási politikája átfogóbb, következetesebb és hatékonyabb lesz.

A TRIPS-megállapodás, amint azt a Tanács felismerte, a gyógyszerekhez való hozzájutás és a közegészségügy problémájának csak egy részmegoldását képviselte; ezért fontos, hogy a Tanácsnak, ahogyan azt a Parlament több alkalommal hangsúlyozta, ki kell jelentenie támogatását mindazon országok iránta, amelyek ki akarják használni a TRIPS-megállapodások által felkínált rugalmasságok előnyeit, hogy képesek legyenek alapvető gyógyszerekről gondoskodni elérhető áron.

Az Európai Uniónak többet kell tennie, hogy megfékezze az egészségügyi válságot a világ legszegényebb országaiban, főként azáltal, hogy biztosítja ezeket az országokat arról, hogy el tudják látni saját szükségleteiket anélkül, hogy kétoldalú vagy regionális megállapodásokkal, a TRIPS-plus megállapodásokkal és olyan, a gyógyszeripari termékekre vonatkozó rendelkezésekkel terhelnék őket, amelyek esetleg negatív hatással lehetnek az egészségügyi ellátáshoz és a gyógyszerekhez való hozzájutásra.

Továbbá azt gondoljuk, hogy a Bizottság és a Tanács feladata a WTO-kezdeményezések támogatása, hogy a TRIPS-szabályokat kevésbé bonyolulttá tegyék, és különösen, hogy a termékek hozzáférhetőségét maximálják.

  Zbigniew Zaleski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, a félidőben vagyunk, de úgy tűnik az ezredfordulós célkitűzések közül a legrosszabbul a tbc, a HIV és a malária elleni küzdelemben teljesítettünk. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái azt mutatják, hogy 2005-ben több mint másfél millió ember halt meg tbc-ben, amelynek a II. világháború előtt volt magas a halálozási aránya. Nap mint nap 27 ezer ember hal meg az alapvető gyógyszerek hiánya miatt.

Az egészség a jólléttől és a gazdasági fejlődéstől elválaszthatatlan feltétel, és úgy gondolom, erkölcsi kötelességünk, hogy e tekintetben segítsük a kevésbé fejlett országokat. Egy pozitív lépés ez irányba a TRIPS-megállapodás módosításának támogatása, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gyógyszerekhez való hozzájutás. Nem tökéletes megoldás, de nem kockáztathatunk, ha milliók életét védjük vele.

Van benne kockázat. Először is, a generikus gyógyszertermék előállításához és annak a szükséget szenvedő országokba történő exportjához az engedély megszerzése számos olyan feltételekhez kötött, amelyek elriaszthatják az embereket egy ilyen vállalkozástól.

Másodszor, az ilyen típusú gyógyszerek gyártása kedvező körülményeket teremthetnek a visszaélésre mind a haszonélvezők, mind az exportálók számára, tetejébe a szegény országok infrastruktúrája annyira gyenge, hogy lehetetlen a gyártás elkezdése. Ebből kifolyólag némi extra, többszintű pénzügyi segély szükséges. Számomra úgy tűnik, a legfontosabb dolog az olyan pénzügyi segély, amely helyi gyártóközpontok felépítésére, technológiaátadásra és fejlesztési és innovációs befektetésre irányul. Kötelesek vagyunk társadalmi szolidaritást mutatni ezekkel az országokkal, de nekünk kell megtalálnunk az utat, amely a legközelebb visz ahhoz, hogy növeljük az adott segély hatékonyságát, miközben saját piacunkat is védjük.

Végül, Biztos úr, azt szeretném mondani, hogy a Bizottság előtt – és Ön előtt is, mint a különleges bizottság elnöke előtt – óriási terület van, amely az új ötleteket várja.

  Erika Mann (PSE). – (DE) Elnök úr, Biztos úr, hölgyeim és uraim, amiről ma este tanácskozunk, és amiről holnap szavazunk, egy kicsi ám fontos építőeleme az intézmények, a Bizottság, a Tanács és a Parlament közötti együttműködésnek.

Ebben az eljárásban a Parlament mindössze a választás jogával rendelkezik, egyetért vagy elutasítja a javaslatot. Az a mód, ahogyan Susta előadó úr, és az árnyékelőadók – és itt szeretnék külön köszönetet mondani Kader Arifnak a csoportomból – ezt a lehetőséget kezelték, jelentősen növelte a Parlament előre meghatározott cselekvési lehetőségeit.

Mindazonáltal a Biztos úrnak is szeretném megköszönni, hogy határozottan rámutatott arra, hogy ez a megállapodás, ez a jegyzőkönyv, amelyről holnap szavazunk, és amelyet a tagországok megerősíthetnek, mindössze egy építőeleme – egy fontos darab, de csak építőelem – , és hogy sokkal több lépést kell tennünk ahhoz, hogy a gyógyszeripari ágazatban gyártókapacitással nem rendelkező fejlődő országok számára valódi esélyt adjunk, amilyenre szükségük van ahhoz, hogy polgáraikat ellássák az alapvető gyógyszerekkel.

Ez a lépés segíteni fog nekünk az együttműködésben, különösen akkor, amikor a Parlament sok más szakpolitikai területen, például a kereskedelem területén is további jóváhagyási jogot nyer majd.

Őszintén köszönöm továbbá a Tanácsnak és a Bizottságnak és minden tagnak, akik valóban lehetővé tették, hgy elérjük ezt a rugalmasságot.

  Francisco Assis (PSE). - (PT) Biztos úr, hölgyeim és uraim, mivel a tárgyalt kérdés etikai fontossággal bír, a vita, amelyben részt veszünk, nagy politikai jelentőségű. A szellemi tulajdon megvédése és a kevésbé fejlett országok népessége egészségügyének és jóllétének elősegítése közötti ellentét olyan érdekellentétből fakad, amely csak értékszembesítéssel oldható meg.

Egymás mellé helyezve e kettőt, az ellentét világos. Az egyik oldalon van az intellektuális tulajdonjog védelmének egy bizonyos vitatható modellje, amely az innovációra való ösztönzés és a tudományos ismereteknek az ebből eredő kiterjesztésének érvén alapul, míg a másik oldalon szegény sorsú emberi lények állnak, akik elégtelen forrással rendelkező országokban élnek, és akiket nem lehet szenvedésre és meghalásra ítélni gazdasági okok miatt, miközben nekünk megvan hozzá a tudásunk, hogy megmentsük az életüket.

Az összehasonlításból világossá válik, melyik oldal képviseli az alapvető értékeket. Ennek fényében, számos alkalommal, számos helyen már megtettek bizonyos lépéseket, hogy a szellemi tulajdonjog védelmi rendszerét rugalmasabbá tegyék, hogy elősegítsék mindenki számára a gyógyszerekhez való hozzájutás. Mindazonáltal az derül ki, hogy az előmenetel egyelőre nem elégséges. A szóban forgó mechanizmus csupán könnyítő eszköze ennek a lesújtó problémának.

Tovább kell mennünk. A Parlament ebbe az irányba fordult, amikor döntően hozzájárult ahhoz, hogy az EU a saját alapját képező értékek mellett foglaljon állást. Az immár megtalált megoldás mutatja ezt az aggodalmát, és ezért szeretném elismerésemet kifejezni a Tanács elnöksége felé azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a nyilatkozatokon és kötelezettségvállalásokon keresztül egy olyan álláspont megszerzéséért tett, amelyben Európa a legjobb színben tűnik fel: olyan politikai közösség, amely mindig a kétségbevonhatatlan emberi értékek mellé áll.

  Elnök − A vitát lezárom.

A szavazásra szerdán, déli 12 órakor kerül sor.