Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. november 13., Kedd - Strasbourg

8. A szavazáshoz fűzött indoklások

– Jelentés: Helmuth Markov (A6-0413/2007)

  Andreas Mölzer (ITS), írásban. − (DE) Habár Bulgária és Románia felvételt nyert az Európai Gazdasági Térségbe, úgy tűnik, Brüsszelt meglepi, hogy nemigen van előrelépés a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc területén. Ezek széles körben jelentkező problémák, amik a volt szocialista országok szociopolitikai fejlődésében gyökereznek. A nagyközönséget zavarja a kapitalizmus arctalansága és közönye, így a jól ismert és bevált hálózatokhoz fordul helyette.

Ez is csak azt bizonyítja, hogy a társadalmi átalakulást nem lehet kívülről ráerőszakolni egy országra. Ezt az USA erőszakkal, háborúkkal próbálja elérni, az EU pedig a tagfelvétel lehetőségének ígéretével próbálkozik. Az a helyzet, hogy az utóbbi módszer az ország csatlakozásával elveszti minden hatását; pontosan ezért nem szabad ugyanezt a hibát Törökországgal is elkövetnünk.

- Jelentés: Barbara Kudrycka (A6-0363/2007)

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, Kudryacka úr jelentéséről szeretnék beszélni, ami az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra feljogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló egyezménnyel kapcsolatos.

Ez különösen fontos Lengyelország és Ukrajna viszonyában, mivel a két ország és nép történelme az évszázadok során összefonódott. Ukrán barátaink vízumhoz jutásának megkönnyítését mihamarabb meg kell kezdeni, különösen a diákok, tudósok és idénymunkások esetében.

Hosszabb távon a vízummentességet kell célul kitűznünk. Ez különösen fontos Ukrajna jövőbeli EU-csatlakozásának megalapozásához. Az uniónak Ukrajnában segítenie kell a demokrácia megerősödését, hozzá kell járulnia a civil társadalom kialakulásához és meg kell könnyítenie polgáraink kapcsolattartását.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra feljogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megegyezés egyszerre kerül aláírásra a toloncegyezménnyel, ugyanis azok "kölcsönösen egymás feltételei".

Ahogy a szöveg is jelzi, ezek a megállapodások az EU illegális bevándorlás elleni küzdelmének részét képezik. A jelentés nyíltan elfogadja, hogy "az Európai Közösségnek és különösen az Európai Bizottságnak megfelelő technikai és pénzügyi támogatást kell nyújtania Ukrajna számára, hogy a visszafogadási megállapodás végrehajtása magas szinten valósuljon meg". De ebben a tekintetben nagyon sok fenntartásunk van.

Annak dacára, hogy a megállapodás szigorú eljárási határidőket szab meg, kedvezményes vízumdíjakat határoz meg, és "bizonyos személyek" (kik?) számára vízummentességet ad, bizonyos esetekben pedig egyszerűsített eljárást tesz lehetővé, ez a megállapodás kevesebb, mint amit Ukrajna kért, és amit sok ezer ukrán állampolgár elvár.

Az előadók nem jöttek rá, hogy hatékonyan kellene végrehajtani a vízumok kiadásának több ukrán számára történő megkönnyítését célzó intézkedéseket, vagy akár egy olyan nem diszkriminatív vízummentességi rendszer is jó lenne, mint amit Ukrajna több EU-tagország állampolgárainak nyújt.

Ennek megfelelően szavaztunk.

- Jelentés: Barbara Kudrycka (A6-0364/2007)

  Andreas Mölzer (ITS), írásban. − (DE) Az EU túl sokáig támogatott világszerte különböző országokat anélkül, hogy ezeket a pénzeket az illegális bevándorlók visszafogadásához kötötte volna. Emiatt tovább nőtt az olyan gazdasági menekültek száma, akik képzettség vagy bármiféle kilátások nélkül áradnak be különböző célországokba. Emellett több vízumbotrány is volt, amelyek során számtalan ember lépett be az EU-ba "turistaként", majd rögtön felszívódott és valamilyen rosszul fizetett munkát vállalt, hatalmas károkat okozva a munkaerőpiacnak. Rég ideje lenne, hogy a visszafogadási megállapodások a megállapodások kötelező elemét képezzék. Ezek kívül mindenképpen meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy a bevándorlók nagyvárosaink anonimitásába burkolózva eltűnjenek a hatóságok szeme elől.

A központi vízumszervek létrehozásának egyre erősödő tendenciájával kapcsolatban is óvatosnak kell lennünk – ezeket gyakran aztán bezárják, mivel alig érkeznek hozzájuk kérelmek. Ez a gyakorlat semmilyen körülmények között nem vezethet ahhoz, hogy a vízumokat indokolatlanul adják ki egyszerűen azért, hogy az ilyen okból történő bezárást elkerüljék.

- Jelentés: Marian-Jean Marinescu (A6-0426/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az Európai Közösség és Moldova közötti, a rövid távú tartózkodásra feljogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló egyezmény egyszerre kerül aláírásra a toloncegyezménnyel, ugyanis "kölcsönösen egymás feltételei", csakúgy, mint Oroszország és Ukrajna esetében.

Annak dacára, hogy a megállapodás szigorú eljárási határidőket szab meg, kedvezményes vízumdíjakat határoz meg, és "bizonyos személyek" (például a hivatalos delegációk tagjai, az üzletemberek, az újságírók, a tudományos-, kulturális- és sportesemények résztvevői, a diákok, a csereprogramok résztvevői, a közeli rokonok, a civil társadalom képviselői és az egészségi okokból beutazók) számára vízummentességet ad, bizonyos esetekben pedig egyszerűsített eljárást tesz lehetővé, ez a megállapodás mégis kevesebb, mint amit Moldova kért, és amit sok ezer moldáv állampolgár elvár. Hatékonyan kellene végrehajtani a vízumok kiadásának több moldáv állampolgár számára történő megkönnyítését célzó intézkedéseket, vagy akár egy olyan nem diszkriminatív vízummentességi rendszer is jó lenne, mint amit Moldova több EU-tagország állampolgárainak nyújt.

Ezen kívül az ilyen megállapodások a bevándorlásra és a schengeni területre vonatkozó közösségi politikák tárgykörébe tartoznak, ami azt jelenti, hogy a biometrikus adatok rögzítéséről szóló intézkedések is érvényesek rájuk.

Ennek megfelelően szavaztunk.

  Adrian Severin (PSE), írásban. − (RO) Az Európai Parlament román képviselői, a PSE tagjai a rövid távú vízumokról és visszafogadási egyezményről szóló EU-Moldova megállapodás szavazásánál tartózkodni fognak vagy nemmel fognak szavazni. Ez nem a szóban forgó dokumentumok tartalmával kapcsolatos ellenvetések miatt van, hanem azok miatt a pontatlan elemek miatt, amik belekerültek a szövegbe, és amiket a sztálinista szovjet rezsim kezdeményezett, hogy a romántól elkülönülő moldáv nyelv létezését próbálja hitelessé tenni. A moldáv nyelvre való hivatkozás az Európai Parlament említett képviselői szerint érvénytelen.

- Jelentés: Henri Weber (A6-0390/2007)

  Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök úr, én ezt már korábban javasoltam. A Weber képviselőtársam digitális interaktív televíziós szolgáltatásokról szóló dokumentumára adott szavazatomhoz fűzött indoklásról van szó. Szeretném megjegyezni, hogy az említett dokumentumban van egy nagyon érdekes rész, ami azt állítja, hogy az audiovizuális médiát meg kellene erősíteni, nem pedig gyengíteni. A jelentés mellett szavaztam, mert nemrégiben országom egyik miniszterelnökjelöltje kijelentette, hogy a televíziókat meg kell gyengíteni. Örülök, hogy az Európai Parlament határozott álláspontot fogalmaz meg ebben a kérdésben, nevezetesen kimondja, hogy a televíziót és általában az audiovizuális médiát támogatni kell.

  Hélène Goudin (IND/DEM), írásban. − (SV) A jelentés tárgyát fontosnak tartjuk, de őszintén szólva úgy érezzük, az Európai Unió jobban járt volna, ha ez a jelentés soha nem készül el. Az Európai Parlamentnek kisebb területre kellene korlátoznia a tevékenységét, és nem kellene minden létező kérdéshez hozzászólnia.

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságát meg kéne szüntetni, mivel olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek nem képezik az EU keretei közt zajló együttműködés tárgyát. Ez a bizottság javarészt olyan jelentéseket állít össze, amelyek szerint az uniónak olyan területeket kellene szabályoznia, amelyek valójában nem tartoznak az EU hatáskörébe.

A jelenlegi EU-s együttműködési keretek között elfogadott tény, hogy az oktatás megszervezése a tagállamok kizárólagos feladata. A kulturális ügyek szintén a tagállamokra tartoznak, és az unió részvétele a különböző kulturális programokban jelenleg nagyon korlátozott.

Ezek miatt az okok miatt az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának nincs létjogosultsága.

  David Martin (PSE), írásban. −A jelentés mellett szavaztam. Támogatom az interaktív digitális TV-technológia alkalmazását annak érdekében, hogy ez az európai polgárok számára számos módon előnyös legyen. A jelentés hangsúlyozza az analógról való átállás jelentőségét, ami folyamatban van az Egyesült Királyságban, egyes további EU-tagállamokban azonban elmarad.

  Joseph Muscat (PSE), írásban. − (MT) Szeretném a mai vita alkalmát arra felhasználni, hogy kifejezzem csalódásomat afelől, ahogyan a digitális televízió Máltán fejlődik.

Vannak bizonyos alapelvek, amiket tiszteletben kell tartani.

Először is, a máltai fogyasztóknak joga van továbbra is térítésmentesen hozzáférni az országos csatornákhoz.

Minden digitális televíziószolgáltatónak ingyen kellene ezeket a csatornákat sugároznia. Ezen kívül, ezen adók műsorának azok számára is elérhetőnek kellene lennie akik nem vásároltak egyik szolgáltatótól sem digitális vevőegységet.

Második megjegyzésem a Máltán működő különböző rendszerek: a digitális rendszer, a földi sugárzás és a kábeltévé interoperabilitásához kapcsolódik. Máltán az interoperabilitás hiánya miatt kisebb a fogyasztók választási lehetősége, mert amikor egy másik szolgáltatóhoz kívánnak átmenni, új vevőt kell beszerezniük.

Remélem, hogy az ügyben illetékes hatóságok által bevezetendő új szabályozás megoldja majd ezeket a problémákat.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Weber úr nagyon érdekes jelentést készített egy igen sok vitát kiváltó kérdésről. A jelenlegi digitális világban a szolgáltatások, a hálózatok és az üzleti rendszerek komoly változásokon mentek át, és a széles választék áll a fogyasztók rendelkezésére. Az interoperabilitás emiatt alapvető fontosságú fogalommá lépett elő az információs és telekommunikációs hálózatokban.

Egyetértek azzal, hogy a felhasználók igényeit a piaci fejlődés során kiemelt helyen kell kezelni. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a nézőkre, és tegyük lehetővé, hogy teljes mértékben tájékozott döntéseket hozzanak, és így teljes egészében kihasználhassák a modern technológia előnyeit.

Az interoperabilitással kapcsolatos vita az interaktív televíziószolgáltatás kapcsán főleg a fogyasztók rendelkezésére álló választási lehetőségek kibővítéséről szól. Ez a választék javarészt magához a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatáshoz kötődik, és nem a készülékekhez, főleg amiatt, hogy a választási lehetőség több formában jelentkezhet, és az előfizetők az elérhető tartalmak és szolgáltatások alapján több különböző platform közül választhatnak.

Egyetértek az előadóval abban, hogy érdemes az Európai Unió szabványügyi testületei által kidolgozott nyílt szabványokat továbbra is támogatni a digitális átállás és a szolgáltatások interoperabilitása kapcsán, és ezt az erőfeszítést azzal is megerősíteni, hogy világszerte népszerűsítjük az európai digitális televíziós szabványokat.

- Jelentés: Paulo Casaca (A6-0407/2007)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Véleményünk szerint a Halászati Bizottság módosítása nem tesz hozzá semmi pozitívat a Bizottság javaslatához, sőt: visszalépést jelent. Nem fogadhatjuk el az átláthatóság semmiféle korlátozását, márpedig a jelentés a gyakorlatban ezzel járna.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) A Bizottság azon javaslata mögött, hogy szülessen új tanácsi rendelet a halászati szektorban történő adatgyűjtésről, az a cél áll, hogy jöjjenek létre hosszú távú, regionális szinten jól integrált mintavételi programok, amik az ökológiai, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi adatokat is tartalmazzák. Az adatgyűjtési rendelet felülvizsgálatának oka, hogy új, megváltozott feladatot jelent az adatgyűjtés a halászterületek igazgatására (ami a flották és a halászterületek, nem pedig a halállományok felől közelíti meg a kérdést), és a halászati igazgatásban az ökoszisztéma-központú megközelítésre való áttérés miatt.

A cél egy olyan megközelítés, amely jobban alkalmazkodik a halászati szektor egyes részeinek különböző helyzetéhez, ami miatt ugyanazt a problémát más helyeken másként lehet megoldani. A cél az eljárás átláthatóbbá tétele, ami garantálja a halászati adatok jobb és hasznosabb kezelését.

Ez a parlamenti jelentés megérdemli a támogatásomat.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a javaslat 2008-tól leváltaná a Tanács 1543/2000/EK rendeletét, amely a közös halászati politikához szükséges adatok összegyűjtésére és kezelésére közösségi rendszert hozott létre.

Az új javaslat és a jelenleg használatos rendszer főbb különbségei a következők: új adatfajták felvétele, a flottákra és a különböző régiók (halászterületek) közötti különbségre koncentráló megközelítés alkalmazása, és hároméves nemzeti programok kidolgozása.

Más szempontok mellett a ma elfogadott szöveg egyértelművé teszi, hogy a Bizottság milyen adatokhoz fér majd hozzá, ragaszkodik az adatok bizalmasságának biztosításához, és különböző szintű büntetéseket is kilátásba helyez a rendelet megszegésének súlyosságától függően, egyebek között a nemzeti programok elkészítésétől téve függővé a közösségi pénzügyi hozzájárulást. Ezen kívül felszólítja a Bizottságot, hogy definiálja pontosan, hogy mit kell a "hivatalos információkérés" és a "nem teljes nemzeti program" alatt érteni.

Azt a tagállamokra kell bízni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket – a megbízható és a lehetőségek szerint teljes tudományos adatok birtokában – a tengeri biológiai erőforrások megfelelő kezelése érdekében. Ezt a tagállami kompetenciát a reformszerződés megengedhetetlen módon kétségbe vonja.

  David Martin (PSE), írásban. − Én megszavaztam a Bizottságnak ezt a rendeletjavaslatát, amely a halászati ágazatban létrehozná az adatgyűjtés irányításának és az adatok felhasználásának közösségi keretét, és amely támogatná a közös halászati politikával kapcsolatos tudományos tanácsadást. Ez egy vitán felül álló jelentés, amely idővel a közös halászati politika jobb működését kell, hogy biztosítsa.

- Jelentés: Georgios Papastamkos (A6-0355/2007)

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Teljesen helyénvaló, hogy a kis képviselőcsoportoknak nincs aránytalanul nagy befolyása ebben a Parlamentben. Miközben tiszteletben tartom azt a jogot, hogy a vitában biztosítani kell a vélemények sokszínűségének tiszteletét, ennek nem lenne szabad a Ház működésének és egyéb technikai kérdésekig terjednie. Ezért üdvözlöm a képviselőcsoportokhoz nem tartozók képviseletének csökkentését az Elnökök Értekezletében, ahol eddig néhány képviselőnek magasabb szintű képviselete volt mint a több mint 200 fős képviselőcsoportoknak.

- Jelentés: Karin Scheele (A6-0365/2007)

  Karin Scheele (PSE). - (DE) Elnök úr, azért mondtam azt, amit a szavazáshoz fűzött indokolások alatt mondtam, hogy időt spóroljunk a szavazás során. Örülök, hogy a Parlament nagy többséggel elfogadta ezt a jelentést, azért is, mert jól tudom, hogy nagyon nehéz és heves vita zajlott a Tanács munkacsoportjaiban. Ma egyértelmű, határozott üzenetet fogalmaz meg a parlament.

Ez a jelentés megadja a lehetőséget, hogy jó minőségű statisztikákat szerezzünk a közegészségről és a munkahelyi egészségről és biztonságról. Ez sok jövőbeli politikánk alapja lesz.

  Romano Maria La Russa (UEN). - (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a közösségi munkahelyi egészségi és biztonsági stratégiáról összeállítandó vélemény előadójaként is szeretnék felszólalni. Szeretném tisztázni az álláspontomat: a legteljesebb mértékben a javasolt rendelet mellett állok, ami jogi kereteket biztosít a területről szóló rendszeres statisztikák összeállításához. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, és felhívni a figyelmet arra, hogy minden olyan kezdeményezésre szükség van, ami segíthet tisztább képet alkotni az európai helyzetről és a tagállamok helyzetéről, ami alapján az országok kiválaszthatják a legmegfelelőbbnek tartott politikákat.

Ezért az egyes országokban oly gyakori munkahelyi balesetek tekintetében az Európai Unióban kiterjedtebb, összehangoltabb stratégiát kell bevezetni. Ennek a megközelítésnek a jelenlegi gentleman's agreementnél határozottabbnak kell lennie, és adott időközönkénti rendszeres adatgyűjtést kell előírnia. Ezen kívül figyelembe kell vennie a Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért által végzett vizsgálatok és kutatások eredményeit is. Az összevethető adatok, a jó gyakorlat megosztása és az eredmények ismertetése nagyon hasznos ösztönző lehet az országok számára, hogy vegyék át a máshol leghasznosabbnak bizonyult módszereket.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A statisztikai adatok szükséges harmonizálása és a közösségi statisztikák összeállítása a Bizottság feladata, az adatgyűjtést viszont a tagállamok végzik, és ők adják meg a vizsgálandó változókat, az adatgyűjtés időpontját és gyakoriságát stb. Az adatok kategóriái közé fel kellene venni az érintett nemét is, hogy az esetleges nemek közötti különbségekre is fény derüljön.

A munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatban figyelembe kell venni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért által készített tanulmányokat és felméréseket is. Európán kívül, az ENSZ-szel való együttműködést tovább kellene erősíteni, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az Egészségügyi Világszervezettel.

A PROGRESS program a munkahelyi egészség és biztonság területén kiegészítő finanszírozást fog nyújtani. Elvben ez a tagállamokban a statisztikai adatgyűjtés új eszközeinek bevezetését és a meglévők javítását szolgáló nemzeti kapacitás-építést segítő pénzügyi támogatást is magában foglalja.

  Jules Maaten (ALDE), írásban. − (NL) Az Európát fenyegető fertőző betegségek, mint a SARS és a madárinfluenza egyértelművé teszik, hogy egy európai általános járvány megelőzéséhez átfogó európai intézkedésekre van szükség.

A tagállamok egyoldalú intézkedései nem elégségesek az ilyen betegségek által jelentett fenyegetés kivédéséhez. Összehangolt európai tervre van szükség, és ehhez elengedhetetlen meghatározni a tagállamokban a védelem szintjét.

Ezért létfontosságú, hogy összevethető, naprakész információkkal rendelkezzünk közösségi szinten az általános járványok és az elterjedt betegségek elleni védelemről. Különösen fontos a vírusok elleni eszközök és védőoltások egyes tagállamokban raktározott mennyiségének felülvizsgálata.

Nyugodtabb lennék, ha tudnám, hogy ezekből vannak európai szintű készletek. Új hatáskörök nélkül a Bizottság nem tehet semmit egy általános járvány ellen, és csak tétlenül nézheti, hány embert öl meg.

- Jelentés: Romana Jordan Cizelj (A6-0376/2007)

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Nem szavaztam meg Jordan Cizelj jelentését az Euratom Ellátási Ügynökségről. Úgy gondolom, hogy az ügynökségnek függetlennek kell lennie az Euratomtól, mivel a gyakorlatban nem szabad összekapcsolni a nukleáris energia népszerűsítését és ellenőrzését.

A nukleáris ágazat nem kínál megoldást Európa energiaigényeire. Európának arra kell törekednie, hogy a megújuló energiában rejlő lehetőségeket használja ki jobban és azon dolgozzon, hogy megszűntesse a nukleáris energia iránti igényt.

- Jelentés: Pál Schmitt (A6-0415/2007)

  Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök úr, el szeretném magyarázni, miért szavaztam erről a rendkívül fontos állásfoglalásról úgy, ahogy szavaztam. Az Európai Parlament most olyan területtel foglalkozik, amit egyébként gyakran figyelmen kívül hagy. Az Európai Unió tagállamaiban egyre kevesebbet sportolnak az emberek; a testgyakorlást komoly társadalmi és kulturális szerepe dacára egyre kevésbé veszik komolyan. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, következményeinek teljes ismeretében. Üdvözlöm a Parlament álláspontját a kérdésben.

  Tomáš Zatloukal (PPE-DE). - (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, támogattam Schmitt képviselőtársam jelentését a sportnak az oktatásban játszott szerepéről, főleg azért, mert a sport nagymértékben hozzájárul az egészségmegőrzéshez. Támogatom a testnevelés oktatásának modernizálását is, főleg azokat a kezdeményezéseket, amelyek az iskolákban a fizikai és az intellektuális tevékenységek egyensúlyba hozását célozzák. Támogatom a jó minőségű sportlétesítmények építését, és azokat az intézkedéseket, amik azt szolgálják, hogy az iskolában az összes diák, a fogyatékkal élőket is beleértve, hozzáférhessen a sportlétesítményekhez és a sportoktatáshoz. Ez biztosítja, hogy minden diák több sportot is gyakorolhasson. Szintén hasznosak azok az intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy az iskolákban több legyen a testnevelésóra és hivatalos elismerést kapjanak azok az intézmények és szervezetek, amelyek hozzájárulnak a sporttevékenységek jobb integrációjához az iskolák és óvodák gyakorlatában. Szeretném Schmitt úrnak megköszönni ezt az átgondolt jelentést.

  Frank Vanhecke (ITS). - (NL) Elnök úr, én tartózkodtam a sportnak az oktatásban játszott szerepéről szóló Schmitt-jelentéssel kapcsolatban. Szeretném leszögezni, hogy természetesen nem ellenzem az iskolai sportot, és azt sem, hogy a lehető legtöbb testnevelésóra legyen az iskolákban. Éppen ellenkezőleg.

A napnál is világosabb, hogy a testnevelés-tanároknak ugyanolyan bánásmód jár, mint a többi tanárnak.

Azért tartózkodtam, mert szerintem a sport és az oktatás, különösen a sport oktatása, szigorúan tagállami hatáskör kell, hogy maradjon; Európának ezen a területen nem szabad átvennie az irányítást.

Az is zavar ebben a jelentésben, hogy folyton a multikulturális társadalomra meg az úgynevezett nemi kérdésre hivatkozik, és ez egy kicsit túlzás, tekintve, hogy mennyire átjárja a jelentést a politikai korrektség. Cipész, maradj a kaptafánál, és, az isten szerelmére, EU, maradj a hatáskörödnél!

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták tartózkodtunk a végső szavazásnál (A6-0415/2007). Ennek oka az, hogy a jelentés a sportnak az oktatásban játszott szerepének több fontos aspektusával foglalkozik ugyan, de azok olyan ügyek, amik a tagállamokra tartoznak.

A 10., 24. és 47. bekezdések kijelentései ellen szavaztunk. Egyetértünk azzal, hogy a testnevelés oktatása fontos, és hogy az önkéntes munka fontos szerepet játszik az európai sportmozgalmakban. Azt viszont ne az EU mondja meg, hogy hetente két, három vagy négy testnevelési óra legyen egy iskolában.

Persze fontos az is, hogy a nemi megkülönböztetés elkerülése az iskolai tanterv szerves része legyen, és a testnevelő tanárok erről képzést kapjanak. Azt a nézetet is osztjuk, hogy jó gondolat a sportot koedukált rendszerben oktatni, de ez sem az EU-ra tartozik.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sportot mi is vitathatatlanul fontosnak tartjuk. Nagy mértékben hozzájárulhat a káros egészségügyi tendenciák, mint például az elhízás visszaszorításához. Ezen kívül általános oktatási értéke révén is hasznos a társadalom számára.

  Derek Roland Clark and Jeffrey Titford (IND/DEM), írásban. − Az UKIP támogatja a sport népszerűsítését és a sport nagyobb támogatását. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni, hogy a testnevelés mindenki számára kötelező legyen és az EU eltörölje az Egyesült Királyságban a szülőknek biztosított választási lehetőséget, mivel a társadalom több csoportja vallási vagy kulturális okokból ellenzi a sportot, továbbá néhány fogyatékkal élő gyermek fizikailag nincs olyan állapotban, hogy bizonyos sporttevékenységben részt vegyen, még akkor sem, ha szeretne. A kötelező testnevelés az osztályfőnökökre és az irányító testületekre, nem pedig az EU-ra tartozó kérdés. A sport semmilyen esetben nem tartozik az EU hatáskörébe. Az UKIP üdvözli, hogy elismerik az önkéntesek sport területén végzett kemény munkáját, de meggyőződésünk, hogy a barátásgos versenyzés szelleme azt jelenti, hogy ezt nemzeti, nem pedig EU-szinten kell végezni.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ahogy a jelentés is leírja, teljes figyelmet kell szentelni a sportnak, mivel komoly társadalmi és kulturális szerepe van és olyan fontos szociális és oktatási értékeket közvetít, mint például az önfegyelem, a személyes korlátok legyőzése, a szolidaritás, az egészséges versenyszellem, az ellenfelek tisztelete, a társadalmi befogadás, a diszkrimináció minden formájának elítélése, a csapatszellem és a tolerancia.

Ennek megfelelően multikulturális társadalmunkban a sportnak a formális és informális oktatás szerves részét kell képeznie, hiszen a tanulmányok rámutattak, hogy a rendszeres testgyakorlás javítja a testi és szellemi jólétet, és jótékonyan hat a tanulási képességre is.

Ezért egyetértünk azzal, hogy szólítsuk fel a tagállamokat és az illetékes hatóságokat arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az iskolai egészségfejlesztésre és az iskola előtti oktatási programokra a sport adott korban alkalmas fajtáinak támogatásával és a klubokban és sportszövetségekben végzett tájékoztató munkával, hogy a gyerekek fejlődésük és egészségük érdekében fizikailag aktív életet éljenek a lehető legfiatalabb kortól kezdve. Azt is támogatjuk, hogy a testnevelés az intézmény jellegének és az oktatás szintjének megfelelő rangot kapjon.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Teljes szívemből támogatom a sport oktatásban betöltött szerepéről szóló Schmitt-jelentést. A sportra való biztatás fiataljaink körében számos területen elengedhetetlen: a sporttevékenységek nem csak a nyilvánvaló egészségügyi előnyöket népszerűsítik a népesség körében, de hozzájárulnak a társadalmi integrációval kapcsolatos célkitűzésekhez, erősítik a közösségi szellemet, a nemzeti és az európai összetartozást.

Hazám, Skócia egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Ugyanakkor a mostani skót sportsikerek, beleértve azt, hogy 2014-ben Glasgow rendezheti a Nemzetközösségi Játékokat, amelybeindította az emberek fantáziáját. Remélhetőleg ezek a sikerek pozitívan használhatók majd fel, Skócia pedig megszabadulhat a „beteg ember” címkéjétől és példa lehet Európában arra, hogyan lehet a sportot a legjobban a közösség szolgálatába állítani.

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. – (PL) A jelentés mellett szavaztam, mert olyan kérdéssel foglalkozik, ami különösen fontos a felnövekvő generációk egészsége szempontjából, és így az egész életükben nagy szerepe van.

A testnevelés egyre inkább háttérbe szorul az iskolai tantervekben, ami miatt egyre kevesebb az EU tagállamaiban a testnevelésre fordított idő. Az iskolai sportlétesítmények finanszírozása távolról sem megfelelő. Ezen kívül a testnevelés-órákhoz szükséges felszerelések állapota is igen rossz. Aggodalomra ad okot a testnevelő tanárok képzésének színvonala is, az összkép tehát aligha nevezhető rózsásnak. Ezért kell támogatnunk az Európai Parlament kezdeményezését, aminek célja a jelenlegi helyzet megváltoztatása.

A kezdeményezés pozitív hatásai remélhetőleg már néhány éven belül érzékelhetőek lesznek. A sport iskolai jelenlétének növelése nem csak azt célozza, hogy a diákok jobb eredményeket érjenek el a versenyeken és a jövőbeli olimpiai játékokon. Azt is biztosítja, hogy a fiatal európaiak új generációja sokkal egészségesebb, sokkal fittebb és kevésbé túlsúlyos legyen, mint ma oly sokan. Tudom, miről beszélek: hazámban, Lengyelországban ijesztő ütemben nő a túlsúlyos gyerekek és fiatal felnőttek száma. Szeretném hinni, hogy hosszú távú hasznot hoz majd az Európai Parlament azon igyekezete, hogy felhívja a figyelmet az európai oktatás ilyen irányú hiányosságaira és javaslatot tegyen a probléma megoldására.

  David Martin (PSE), írásban. − Én megszavaztam ezt a saját kezdeményezésű jelentést, amely minden EU-tagállamot arra biztat, hogy az összes iskolás korú gyermek számára kötelezővé tegye a testnevelést. A fiatalok testmozgásra való ösztönzése segít kezelni az olyan problémákat mint a túlsúlyosság, a kondíció általános hiánya, illetve megelőheti azokat az egészségügyi problémákat, amelyek idővel a mozgáshiány következményeiként jelentkeznek.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A sport szerepe az oktatásban több tekintetben is fontos. Említhetjük például az elhízás, különösen a fiatalok elhízásának Európa-szerte egyre nagyobb problémáját. A dolog aggasztó, és komoly közegészségügyi problémát jelent, aminek hatásai érezhetőek lesznek az érintettek egész élete során. Nem felejthetjük el például azt a tényt, hogy ezek az emberek egész életük során egészségügyi problémáktól fognak szenvedni, aminek a jövőben nagy társadalmi és gazdasági hatása lesz.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a testnevelésre fordított idő az egész EU-ban csökkenőben van. Nyilvánvaló tehát, hogy a fizikai aktivitás hiánya vezetett a legaggasztóbb jelenséghez: ahhoz, hogy az EU 27 országában ma minden negyedik gyerek túlsúlyos.

A jelentés mellett szavaztam, mert az igyekszik biztosítani, hogy a következő generáció egészsége érdekében pozitív lépések történjenek.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy soha nem volt még ilyen fontos, hogy sportolásra ösztönözzük a felnövekvő fiatal európai generációt.

Ennek igen egyszerű az oka: a gyerekekre ma jellemző mozgásszegény életmód miatt kell valami, ami felváltja a videojátékokat és a chips majszolását, mégpedig minél hamarabb.

Ezért támogatom a legteljesebb mértékben Schmitt úr jelentését, ami az általános iskolai testnevelés óraszámának növelését kéri. Kétszeresen is érvényes ez a javaslat.

Először is, az iskola az olyan szociális értékek elsajátításának elsődleges terepe, mint az őszinteség, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a fair play. Létfontosságú, hogy ezen értékek a családban is jelen legyenek.

Másodsorban, a most előttünk álló kettős fenyegetés, a fiatalok elhízása és a személyes választásra épülő oktatási rendszerhez kötődő szociális problémák miatt az Európai Uniónak és 27 tagállamának felül kell vizsgálnia a sport és az oktatás kapcsolatát.

A csatában sajnos nem állunk nyerésre: átlagosan a gyerekek napi két órát néznek tévét, ami több, mint amit az iskolák hetente testnevelésre fordítanak.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) A jelentés sok pozitív célt fogalmaz meg, mint például a közegészség érdekében végzendő munka vagy a diszkrimináció visszaszorítása és a fogyatékkal élők számára a hozzáférhetőség biztosítása, de túl sok olyan kérdést szeretne részletesen szabályozni, amelyek nem tartoznak az EU illetékességi körébe. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Kevesen vonják kétségbe annak fontosságát, hogy a gyerekek az iskolában kapjanak testnevelési oktatást. A fiatalok egészségtelen életmódja igen káros, és úgy tűnik, a helyzet évről évre csak romlik. Schmitt Pál jelentése tehát fontos és sürgős kérdéssel foglalkozik. A jelentéssel az a gond, hogy, főleg azokban a bekezdésekben, amelyekről külön szavaztunk, Schmitt úr túl messzire megy. Nehéz belátni, hogy az EU miért szabályozná részletesen, hogy hány testnevelés-óra legyen az általános- és középiskolákban. Arra sem látok okot, hogy Brüsszel a testnevelést aprólékos részletességgel szabályozza, előírva a vegyes nemű csoportokat és a nemek speciális oktatását. Az utolsó, az önkéntes munka több fajtáját jutalmazó különleges rendszer létrehozásáról szóló bekezdés egészen furcsa ötlet, nem azért, mert a sport mellett elkötelezett európai polgárok ne érdemelnének elismerést, hanem azért, mert nehezen látom be, hogy egy ilyen szervezetet hogy lehetne felépíteni, irányítani és finanszírozni.

Nem vitás, hogy a jelentés jó szándékkal készült. A jelenlegi formájában azonban legalábbis kétséges a szöveg hasznossága, ezért nemmel szavaztam.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Mint volt testnevelő tanár, támogatom a Schmitt-jelentést, mivel nem csak azzal foglalkozik, hogy az iskolákban biztosítani kell a testnevelés oktatását, hanem azzal is, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell a testnevelő tanárok megfelelő képzéséről.

Túl gyakran, kiváltképpen az általános iskolákban nem szaktanár tartja a testnevelés órákat, általában olyan teremben, amelyet karácsonykor ebédlőként vagy színházteremként használnak.

Ha komolyan szeretnénk küzdeni a gyermekkori elhízás ellen, ha komolyan szeretnénk javítani a gyermekek egészségügyi helyzetén, ha komolyan gondoljuk, hogy a gyermekeket a videojátékokról a sportra szeretnénk szoktatni, minden iskolában jobb felszereléseket kell biztosítanunk a testneveléshez és gondoskodnunk kell arról, hogy a tanárok rendelkezzenek a tárgy oktatásához szükséges szaktudással. Túl hosszú ideig számított a testnevelés jelentéktelen tantárgynak, főleg az általános iskolákban, és az órák sokszor már néhány csepp eső miatt elmaradtak. Ennek eredményeként felnevelkedett a gyermekek egy soha nem látott gyenge kondícióval rendelkező generációja. Az egészség és a testnevelés annyira fontos mint a matematika és a tudományok, habár ez nem látszik akkor, ha ellátogatunk az iskolákba.

- Jelentés: Vittorio Prodi (A6-0411/2007)

  Avril Doyle (PPE-DE), írásban. − Némi gondolkodás és komoly kétségek után a 8. bekezdésben szereplő „teljesen” szóval kapcsolatban, megszavaztam a Prodi-jelentés 8. és 10. bekezdését, mivel összességében úgy érzem, hogy a hiányosságok megszűntetése érdekében szükség van a talajvédelem területén egy EU-s keretirányelvre. Egy ilyen javaslatnak összhangban kell lennie „a jobb szabályozás elveivel”, teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét, ezért holnap támogatni fogom az arányos EU irányelvre vonatkozó Gutiérrez-Cortines javaslatot, amely visszaállítja a szubszidiaritást, megszűnteti a kettős kötelezettségeket, és általában véve jobb egyensúlyt teremt mint a Bizottság talajvédelemre vonatkozó javaslata.

Figyelembe véve, hogy Európában 300 féle talajtípus létezik és hogy csak 9 tagállamban van nemzeti szabályozás, valamint szem előtt tartva az éghajlatváltozás okozta előttünk álló problémákat, az EU méltányos megközelítése hozzáadott értéket képvisel az erdőírtás, a vízminőség romlása, a komoly mértékű talajerózió, az áradások, földcsuszamlások és a biztonságos élelmiszergyártás biztosításából fakadó nemzetközi kihívások kezelésében.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Köztudott, hogy a talaj hatalmas jelentőséggel bír a társadalom számára, hiszen ez a mezőgazdasági termények és így sok élelmiszer megtermelésének alapja, nélkülözhetetlen az energia és az ásványok tárolásához és átalakításához, ráadásul a fő ivóvízforrásunkként szolgáló talajvíz természetes szűrője és raktára, a talajban és a talajon élő megszámlálhatatlan élőlény élettere, az emberi tevékenység színtere és kulturális örökségünk része. A talaj a földi környezet egyik legfontosabb eleme.

Már több közösségi politika létezik, amelyek célja ezen létfontosságú funkciók megóvása, de nem magának a talajnak a megóvása. A Bizottság hatástanulmánya is rámutat, hogy a talajromlás egyre erősebb, így egyre nagyobb figyelmet kap a talaj védelme, amit szintén erősítenek a klímaváltozással, a rendelkezésre álló ivóvíz mennyisével és minőségével, a biodiverzitással, az elsivatagosodással és az erdők kiirtásával kapcsolatos aggodalmak. A talaj megóvását célzó közösségi törvényalkotás eredménye a tagállamok közti koordináció és információcsere lenne, további fölösleges adminisztratív terhek nélkül és anélkül, hogy veszélybe sodornánk a mezőgazdasági termelést vagy a talaj társadalmi funkcióját.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) A Bizottság értékelését helyesnek találom és egyetértek a talajvédelemmel kapcsolatban javasolt stratégiával. A talaj nem megújuló erőforrás, ami alapvető fontosságú szerepet játszik az emberi tevékenységekben és az ökoszisztémák túlélésében.

Támogatom a Prodi-jelentést és úgy vélem, különösen fontosak az abban megfogalmazott javaslatok arról, hogy jobban meg kellene ismernünk a talaj és a biodiverzitás, az elsivatagosodás és a klímaváltozás összefüggését.

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − 10. módosítás: Egy keretirányelv nem arányos és nem tartja tiszteletben a szubszidiaritást. Ebben az esetben a nyitott koordinációs módszer jobb megoldás mint egy keretirányelv. A talajjal kapcsolatos problémák majdnem minden esetben helyiek és regionálisak.

8. módosítás: Nem hiszem, hogy teljes mértékben indokolt egy uniós keretirányelv. Úgy gondolom, hogy a talajvédelemnek a tagállamok hatáskörében kell maradnia.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Bizottság talajvédelmi javaslata túl általános és homályos. Nem biztosít közösségi forrásokat és nem gondoskodik a talajromlás megakadályozásáról vagy a leromlott talaj cseréjéről.

Főleg a mediterrán országokban és Görögországban nagyok ezek a problémák, mert a meleg, száraz klíma, a domborzat, az erős szelek és más tényezők mind erősítik az elsivatagosodást és a talajeróziót.

Ezen kívül a tengerparton, amelynek hossza igen nagy ezen országok területéhez képest, a talaj szikesedik, és sok helyen épülnek házak. A talajtérképek és tematikus térképek hiányában túlzott mértékű a mezőgazdasági vegyszerek használata. A gyakorlatban nem sikerül a vetésforgó használatának elterjesztése sem, mégpedig a KAP félresikerült mezőgazdasági termék ár- és támogatási rendszere miatt.

Ezentúl hiányoznak az olyan nemzeti szervek, minisztériumok, amelyek adatokat gyűjtenének a károsodott talajterületekről, kezelnék azokat és megakadályoznák a további károkat; összességében tehát a helyzet aggasztó.

A Bizottság javaslata nemigen kezeli ezeket a problémákat, amelyek közül sokat már rég meg kellett volna oldani. Arról a kifogásról, hogy túl sokféle (320 féle) talaj létezik, csak annyit, hogy ezt a problémát rég meg lehetett volna oldani, ha nem a talajfajták, hanem a megelőzendő vagy kezelendő, a károsodást okozó tényezők felől közelítjük meg a kérdést.

  David Martin (PSE), írásban. − A Bizottság talajvédelemhez kapcsolódó terveinek ezt az első olvasatát megszavaztam. Szerintem szükséges a talajvédelem, de meg kell még győződnöm arról, hogy az irányelv a helyes megközelítés, vagy esetleg alkalmasabb lenne egy kevésbé kötelező jellegű megoldás.

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Megszavaztam ezt a jelentést, de a 8. és 10. bekezdés ellen szavaztam, mivel nem fogadom el, hogy a talajvédelemmel kapcsolatban további jogszabályokra van szükség.

Már most is több jogi eszköz létezik, amely biztosítja a lehetséges maximális talajvédelmet, és amíg ezeket a jogszabályokat teljes mértékben végre nem hajtják és a hatásait ki nem elemzik teljesen, nem gondolom, hogy a további jogszabályok lennének szükségesek vagy kívánatosak.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A környezetvédelem Európában politikailag fontos kérdés, ami az utóbbi években sokat fejlődött, és amelynek kutatása továbbra is az EU egyik prioritása. De az európai környezetet nem lehet a talaj védelme nélkül megvédeni, márpedig jelenleg a talajt többféle tényező is rombolja. Konkrét, egy egységes európai keretrendszerbe illeszkedő védelmi intézkedésekre van szükség ezen a területen.

Tudjuk, hogy a talaj javarészt magántulajdonban van, de azt is tudjuk, hogy a talaj társadalmi jelentőségű természetes erőforrás, amit a jövő generációk érdekében meg kell védeni.

Mivel a talajvédelem szorosan összekapcsolódik a fő nemzetközi környezetvédelmi kihívásokkal, meg kell fontolni a közösségi jogalkotás lehetőségét, ami konkrétan a talaj védelmét célozná, és ami elősegítené a tagállamok közötti tapasztalatcserét és koordinációt. Úgy tűnik, a talaj akkor kerülhet be egy jövőbeli klímaváltozási csomagba, ha sikerül elfogadtatni azt, hogy többet kell megtudnunk ennek az erőforrásnak a klímaváltozás csökkentésében és az ahhoz való alkalmazkodásban játszott szerepéről.

  Luca Romagnoli (ITS), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném elmondani, hogy támogatom a Prodi-jelentést. Európának közös talajstratégiára van szüksége. A talajromlás egész Európában zajlik, mivel a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak az olyan jelenségek megállítására, mint az erózió, a szerves anyagok fogyása, a tömörödés, a szikesedés, a fölcsuszamlások és a szennyeződés.

Európai szintű cselekvési tervre és intézkedésekre van szükség, természetesen a nemzeti sajátosságok megfelelő figyelembevételével és a szubszidiaritás és a tagállamok közötti együttműködés keretei között.

A legfontosabb a veszélyeztetett területek azonosítása és az intézkedéscsomagok összeállítása. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy mind a 27 tagállamban legyen meg a minimálisan szükséges jogi szabályozás ezen a területen, és induljanak oktatási és figyelemfelkeltő kampányok.

  Bogusław Sonik (PPE-DE), írásban. – (PL) A talaj sokrétű védelme a nemzetközi szintű környezetvédelem egyik fő kihívása. Óriási hatása van a tagállamok gazdaságára is.

Szeretnék hangot adni aggodalmamnak a természetes és az ember által okozott talajromlás miatt. A talajromlás gyakran a káros, mezőgazdasági vagy erdészeti célú emberi tevékenység eredménye. Ezen kívül van ilyen hatása az iparnak, a turizmusnak és a városfejlesztésnek is.

Szeretnék rámutatni, hogy az irányelv rendelkezéseinek betartása lehetővé teszi majd a károsodott talaj új kategóriába sorolását, így megakadályozva azt, hogy zöldmezős területeket ipari vagy kereskedelmi célokra használjanak. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy a talajokat sorolják be növénytermesztésre és állattenyésztésre való alkalmasság szerint is, különös tekintettel a kimagasló minőségű élelmiszerekre.

Szeretném kiemelni, hogy szükség van egy, a talajromlást okozó tényezők azonosítását és kiküszöbölését célzó európai stratégiára. A talajtípusok sokfélesége miatt európai stratégiára van szükség, a nemzeti intézkedésektől függetlenül. Egy ilyen európai stratégia a megelőzésen alapulna, és célja a figyelem felkeltése és a nagyközönség talajvédelem mellé állítása lenne. Ezen kívül a stratégia azonosítaná a veszélyeztetett területeket a problémák európai szintű kezelése érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy határozottan el kell különíteni ezt az irányelvet a többi, a talajvédelemmel foglalkozó európai jogi szabványtól, hogy elkerüljük a többszörös szabályozást.

Úgy tűnik, jelenleg nincs olyan európai jogszabály, ami a talaj védelmét szolgálná. Ugyanakkor a talajvédelem szorosan összekapcsolódik a természeti környezet védelmének fő nemzetközi kihívásaival. Ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen szükség van a talajvédelemről szóló közösségi jogi eszközökre.

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − Az EPLP a talajvédelem tematikus védelméről szóló Prodi-jelentés 8. és 10. bekezdése ellen szavazott, mivel nem bizonyított, hogy szükség lenne egy talajvédelemről szóló keretirányelvre. A dolgok jelenlegi állása szerint az ezekben a bekezdésekben javasolt intézkedések aránytalanok lennének, mivel hiányzik a megfelelő mértékű rugalmasság vagy szubszidiaritás.

- Jelentés: Peter Liese (A6-0402/2007)

  Hans-Peter Mayer (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, szerintem a repülés felvétele a kibocsátási kvóták rendszerébe fontos lépés a Kiotói Jegyzőkönyvben előírtak betartása felé, tehát helyes döntés.

De hadd emlékeztessek arra, amit az imént Sarkozy elnök úr mondott. Azt mondta, hogy Európának kölcsönösséget kell követelnie, és az itt nincs, vagy alig van. A kibocsátáskereskedelem legkorábban 2012-ben indulhat be. Ugyanúgy, mint a kis autók esetében, a kis, 20 tonna alatti repülőgépekre is mentességet kell bevezetni az aránytalanság elkerülésére. Egy 747-es nem ugyanannyira szennyező, mint egy Cessna!

A Környezetvédelmi Bizottság jelentése sok helyütt egyszerűen túl messzire megy, és az európai vállalkozásoknak nem hagy mozgásteret, sem időt az rendelkezések végrehajtására. Ez így nincs rendjén. Újra a francia elnököt idézve, újra nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy milyen szerkezetben valósuljon meg a kibocsátáskereskedelmi rendszer.

  Lasse Lehtinen (PSE). - (FI) Elnök úr, Liese képviselő úr jelentésével kapcsolatban a 77., 81. és 82. módosítások mellett szavaztam, annak biztosítása érdekében, hogy az Európa peremén lévő területeken működő légitársaságok igazságos feltételek mellett versenyezhessenek a közép-európai társaságokkal. Sajnos a többség nem így szerette volna.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Elnök úr, a Parlament úgy döntött, hogy, kilépve a kiotói megállapodás keretei közül, beveszi a légiutazást is az üvegházgázkibocsátás-kereskedelem rendszerébe. Habár a légiutazás és -szállítás csak a kibocsátások 3%-áért felelős, 15 év alatt a szektor üvegházgáz-kibocsátása megkettőződött. Ma Európa újra megerősítette vezető szerepét a klímaváltozás elleni harcban. De meg kell találnunk a kellő egyensúlyt. Helyes, hogy a kibocsátási egységek egy részét aukción értékesítsük, ne pedig ingyen kerüljenek kiosztásra, ez ugyanis segíti a fiatal társaságok fejlődését. Az aukciók bevételeit a repülés CO2-kibocsátását csökkentő technológiák fejlesztésére, és nem más célokra kellene fordítani.

Köztudott, hogy a másik lehetséges kibocsátáscsökkentési stratégia a repülési menetrendek integrált irányítása. Támogatom az interkontinentális és az EU-n belüli repülőjáratok esetében az azonos bevezetési dátumot. A Bizottságnak meg kell győznie a harmadik országokat, hogy 2011 végére csatlakozzanak a rendszerhez. Ezt az európai légitársaságok közötti igazságos verseny egyik előfeltételének tartom. Ahhoz, hogy a 2020-ig történő globális felmelegedést 2 fokra korlátozzuk, először a többi országot kell meggyőzni. A bali nemzetközi konferencia hamarosan megmutatja, hogy ezt mennyire vagyunk képesek megtenni.

  Christoph Konrad (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a jelentésben megfogalmazott céllal, az európai repülésnek a kibocsátáskereskedelembe való felvételével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Az viszont egyértelmű, hogy ez egy nem különösebben sikeres rendszer; ezt a Bizottság adatai is mutatják. Most mégis be akarjuk vonni a repülést is. Ez a fő kifogásom a jelentés ellen, és ezért szavaztam ellene.

Az európai repülésnek a kibocsátáskereskedelembe való bevonásával ezt tulajdonképpen az egyetlen megoldásként kezeljük. Azonban pontosan ez az a lépés, ami veszélybe sodorja az európai légitársaságok versenyképességét, és ezek mellett az európai repülőterek versenyképességét is. Én ezt nem tartom elfogadhatónak és szerintem mindent meg kell tennünk, hogy olyan globális megoldásokat találjunk, amelyekbe más légitársaságokat és repülőtereket is bevonhatunk. Csak így találhatunk olyan megoldást, ami jó a környezetnek, de jót tesz az Európai Unióbeli versenynek is.

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). - (FI) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani kollégámnak, Liese úrnak kiváló együttműködéséért. Az egyik konkrét téma, amivel kapcsolatban kompromisszumot kerestünk, az az aukciók bevételének sorsa. Én szerettem volna, ha az összes bevétel a légiutazáshoz kerül, de hálás vagyok már azért is, hogy véleményem részben elfogadásra került.

Álláspontom kiindulási alapja, hogy a repülésre a környezet szempontjából is szükség van; egyértelmű előnyeit a MIPS felmérés is kimutatta. Szintén alapvető fontosságú, hogy a végcél a kibocsátásmentes légiközlekedés legyen. Ezért támogatom teljes mértékben azt, hogy a bevételeket fordítsuk a repüléssel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre. Ha a légiforgalomból származó kibocsátás drámai növekedését valóban problémának tartjuk, akkor minden elérhető erőforrást a kibocsátásmentes légiközlekedés kifejlesztésére kell fordítanunk. Remélem, hogy a jövőben a Tanács ezt szem előtt tartja majd. Zárásképp szeretném hozzátenni, hogy Lehtinen úr az imént szívemből szólt.

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták úgy döntöttünk, hogy támogatjuk ezt a parlamenti jelentést, mert ez az első lépés a repülésnek az éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentése felé. Azt viszont sajnálatosnak tartjuk, hogy a parlament többsége magas kibocsátási plafon megszabása és kevés kibocsátási egység aukcióra bocsátása mellett van. Ezen kívül a hatályba lépést egy évvel elhalasztották a Parlament Környezeti Bizottsága által eredetileg megszabott időponthoz képest.

Szeretnénk, ha idővel a repülésnek teljesen különálló kibocsátási egység-kereskedelmi rendszere lenne.

  Liam Aylward, Brian Crowley and Seán Ó Neachtain (UEN), írásban. − A kibocsátáskereskedelmi rendszer a leghatékonyabb módja az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátások kezelésének és az arra való ösztönzésnek, hogy az EU 2020-ra elérje a 20-30%-os célkitűzését.

Ma arra szavaztunk, hogy a perifériális régiókat figyelembe vegyék ebben az irányelvben, és annak a bizottsági javaslatnak az eltörlésére szavaztunk, amely lehetővé tette volna a légitársaságoknak, hogy kérhessék, hogy repülési kibocsátási egységeiket ingyen, a kiotói jegyzőkönyv által támogatott egységekké alakítsák.

Arra szavaztunk, hogy csökkentsék a kibocsátási egységek felső határát, amely várhatóan a következő hetek tárgyalásainak végeredménye lesz, és a 2004–06-os kibocsátási szint 85–90%-a lesz.

Megszavaztuk, hogy a jövőben vizsgálják felül az árveréseket, ha erre más ágazatokban is sor kerül. Míg nem egy jelenlegi árverésre szavaztunk, az összes szektorban meg lehet fontolni az árverést, mivel ez csökkentené a váratlan nyereségek lehetőségét és segítene javítani a versenyképességen és az innováción.

Ami a legfontosabb, hogy innovatív módon az iparág is kivegye a részét a kibocsátások csökkentéséből, anélkül, hogy az összes terhet az utazóközönségre hárítaná.

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) A 2003/87/EK irányelv módosításáról, azaz a légi közlekedésnek a kibocsátáskereskedelembe való bevonásáról szóló Liese-jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy ez a lépés létfontosságú az éghajlatváltozás minimalizálásához.

A légi közlekedés számottevő és egyre növekvő mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz; ezért fontos lépés ez az irányelv-javaslat az Európai Unió ambiciózus üvegházgázkibocsátás-csökkentési céljainak elérése felé. Fontos azonban lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez az irányelv figyelembe vegye a legkülső régiók helyzetét annak elkerülésére, hogy a kibocsátáscsökkentési rendszer társadalmi és gazdasági hatása túl nagy legyen ezeken a területeken. Ezért sajnálom, hogy a 98=100/rev és 97=99/rev módosítások nem kerültek elfogadásra.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Komoly kételyeink vannak az Európai Parlament állásfoglalásában foglalt javaslatok tartalmával kapcsolatosan, ezért ellene is szavaztunk.

Először is, ellenezzük az emissziókereskedelmet, ami mindig azokat védi meg, akiknek több pénzük van a kibocsátási jogok megvásárlására, de nem oldja meg a túlzott széndioxid-kibocsátás problémáját.

Másodszor, nem fordítottak elég figyelmet azokra az országokra és régiókra, amelyek számára a légi utazási szolgáltatások létfontosságúak, így például az Azori-szigetek és Madeira legtávolabbi területeire. Az ezen területeket egymással és az európai kontinenssel összekötő járatok különösen fontosak az Európai Unió területi kohéziója szempontjából, így különleges elbánást érdemelnek.

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az EU legtávolabbi területeinek az EU-hoz számítását és az összes, európai reptérről felszálló vagy oda érkező járatnak a rendszerbe való bevonását nem vették figyelembe az irányelv hatástanulmányának készítésekor. A hatás az átlagnál nagyobb lesz ezekben a régiókban, azért is, mert lakóik gyakrabban repülnek, és azért is, mert a turizmusnak döntő szerepe van ezen területek fejlődésében. Ugyanígy nem vették figyelembe azt sem, hogy milyen drámai hatása lesz az ilyen területek versenyképességére egy olyan repülési adónak, ami alól a szomszédos országok mentesülnek.

  Robert Goebbels (PSE), írásban. – (FR) Nem támogattam a jelentést, amely a légi utazást be kívánja vonni az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe.

A Kiotói Jegyzőkönyv a repülést nem vonta be a kibocsátáskereskedelembe, és, bár a világ legtöbb országa nem ratifikálta Kiotót, az Európai Unió most még annál is többet akar tenni, amit a jegyzőkönyv előír.

Ez az idealizmus elvben nagyon szép és jó, de nem fogja megmenteni a földet, ami egyébként sincs a pusztulás veszélyének kitéve.

Lesz azonban eredménye: Európa ezzel feláldozza az egész iparát, a légiutaztatást is beleértve, mégpedig az éghajlatra gyakorolt számottevő hatás nélkül. Kötelességem tiltakozni ez ellen.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) Hölgyeim és uraim, a lengyel képviselők a jelentés ellen szavaztak, mégpedig igen egyszerű okból: egyik javaslatunkat sem fogadták el.

Szeretnék rámutatni, hogy a lengyel légi utaztatás nagyon jól felkészült a széndioxid-kibocsátások csökkentésére a Kiotói Jegyzőkönyv előírásainak megfelelően (a 6%-os kötelezettség 36%-a), és a kibocsátások a mi országunknak nem okoznak gondot. A 15 régi tagállam azonban eddig csak a vállalt 8%-nak csak 1,5%-át teljesítette.

Innen jött az irányelv-javaslat mögött álló gondolat, ami lehetővé tenné, hogy a tizenötök az új tagállamok kárára teljesítsék vállalásukat. Hát erről szól az Európai Unió? Nem hinném, így a második olvasatnál részletes munkára és átgondolt döntésre szeretném kérni kollégáimat.

  David Martin (PSE), írásban. − Első olvasatban megszavaztam a Bizottság azon javaslatát, hogy a légiközlekedési ágazat is tartozzon bele a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, és támogattam azokat a módosításokat, amelyek az engedélyezett kibocsátásokat a javasolt 100%-os szintről 90%-ra csökkentenék. Támogattam a szocialista képviselőcsoport azon módosításait is, amely arra vonatkozott, hogy ide tartozzon az EU-ból induló és ide érkező összes járat is, de sajnos a többi párt nem támogatta azt és így azokat nem fogadták el. A légiközlekedés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának fontos és gyorsan növekvő forrása, és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben létfontosságú, hogy cselekedjünk ezen kibocsátások csökkentése érdekében.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló intézkedések elfogadása zajlik az Európai Unióban és más iparosodott országokban, és ez a bizottsági javaslat, ami bevonná a légi utazást a kibocsátáskereskedelembe, fontos eleme a nemzetközileg bevezetendő intézkedéscsomagnak.

Tagadhatatlan, hogy ebben a szektorban nagy mértékben nőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A probléma kibocsátáskereskedelem útján történő megoldása emiatt logikusnak tűnik, különösen akkor, ha azt átgondoltan és más, a piac stabilitását biztosító és a verseny torzulását megakadályozó lépésekkel párhuzamosan hajtják végre.

A ma elfogadott intézkedések precedenst jelentenek majd a nemzetközi tárgyalások folytatásához. Ezért kell az EU-nak határozott álláspontot elfoglalnia olyan megoldások mellett, amelyek valóban hatásosan védik meg a környezetet, és tiszteletben tartják az ipar érdekeit és a szabadságjogokat is. Ez nem könnyű feladat, és az előadó dicséretet érdemel, mint ahogy mindenki más is, aki elszántan dolgozott olyan kompromisszumok kidolgozásán, amelyek a lehető leghatásosabban csökkentik a klímaváltozást és kiegyensúlyozzák Európában a társadalmi és gazdasági tevékenységeket.

  Luca Romagnoli (ITS), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném elmondani, hogy támogatom a Liese-jelentést. Támogattam azonban az eredeti változatot módosító néhány javaslatot is, különösen azokat, amelyek a rendszer 2011-es beindításával kapcsolatosak.

Ez különösen fontos az Európai Unión belüli piaci torzulások elkerülése érdekében az átmeneti időszakban, ugyanis bizonyos szolgáltatók előnybe kerülhetnének.

Támogattam más módosításokat is olyan kérdésekről, mint az elárverezendő kibocsátási egységek százalékaránya, és az, hogy mire használjuk az árverésekből befolyó pénzt, feltéve, hogy ez nem teremt precedenst a tagállamok saját hatáskörön belüli pénzügyi mozgásterének korlátozására.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Megszavaztam a Liese-jelentést, habár annak gyakorlatiasságával és végrehajtásával kapcsolatban vannak kétségeim. Egyetértek azzal, hogy a légiközlekedést be kell vonni a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, de egyensúlyt kell találni a környezetvédelmi megfontolások és a légiközlekedési ágazat szempontjai között. Továbbá a javasolt formában ez a rendszer rendkívül vitatott az Európai Unión kívül. Több állam, beleértve az Egyesült Államokat, Indiát és Kínát, jogi lépésekkel fenyeget, mert meggyőződésük, hogy a végrehajtás előtt a légiközlekedést magában foglaló minden rendszerről nemzetközileg kell megegyezni.

Helyénvaló, hogy a légiközlekedést be kell vonni a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Helytelen a légi közlekedést, mint legfőbb szén-dioxid kibocsátó ágazatot kiemelni anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a hajózási ágazatot, vagy a szállítási ágazat legnagyobb szén-dioxid kibocsátóját, a közúti szállítást.

A környezetvédelmi bizottság jelentésében felvázolt néhány javaslat teljesen szélsőséges. A Parlament egy pragmatikusabb és kiegyensúlyozottabb véleményt fogalmazott meg. De a javaslattal kapcsolatban még mindig problémákat látok az elkövetkező hónapokra, nem kevésbé a nemzetközi színtéren és nem kevésbé azért, mert kivételt tettünk a magánrepülőgépekkel.

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), írásban. − (DA) A Liese-jelentés végleges változata mellett szavaztam, mivel az némi előrelépést jelent a Bizottság javaslatához képest. A jelentés azonban sok kívánnivalót hagy maga után az éghajlatváltozás leküzdéséhez szükséges lépések tekintetében, ezzel is mutatva, hogy az Európai Parlament nem a klímaváltozás elleni küzdelem úttörője.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) A legtávolabbi régiók együtt hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és rendszeresen kimutatják elkötelezettségüket ennek a hozzáállásnak a fenntartása mellett azáltal, hogy a terület valódi úttörőinek szerepét vállalják.

Támogatom azokat a célokat, amelyeket a repülésnek a kibocsátáskereskedelembe való bevonása is szolgál.

A legtávolabbi régiók nem bírnák ki a Bizottság javaslatának jelenlegi formájában történő végrehajtását, mivel így a területükön működő légitársaságoknak nem lenne más választásuk, mint hogy az új többletköltséget közvetlenül továbbhárítják az utasokra a jegyárak emelésével, a tengerentúli utasok és turisták rovására – akiket már most is sújt a légi utazás magas költsége – és a légi teherszállítás kárára, ami viszont megemeli majd ezekben a távoli régiókban az áruk árát.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak azért, hogy meghallgatta a témában a megjegyzéseimet, és a Parlamentnek is azért, hogy végre elfogadta azt az elvet, hogy a távoli régióknak ezen a területen különleges elbánást kell biztosítani.

Üdvözlöm azt is, hogy a Parlament elfogadta annak lehetőségét, hogy a kibocsátási egységek árveréséből befolyt összegek egy részét a legtávolabbi régiók hozzáférhetőségének és versenyképességének javítására lehetne használni.

  Hannu Takkula (ALDE), írásban. − (FI) Elnök úr, mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem. Tetteinknek azonban a józan ész határain belül kell maradnia, és nekünk, a döntéshozóknak a dolgokat összefüggéseikben, rendszerként kell szemlélnünk. Véleményem szerint a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügy és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának többsége nem vette figyelembe a jelentés összes aspektusát. A légi közlekedésből származó üvegházgáz-kibocsátás csak az összes kibocsátás 2%-át teszi ki, így azt a részarányának megfelelően kell kezelni. Ha a légi közlekedés teljes egészében megszűnne, annak is alig lenne hatása a globális felmelegedésre. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy sok légitársaság már eddig is komoly összegeket fektetett a flottájának környezetbarátabbá tételébe.

A 77., 81. és 82. módosítások mellett szavaztam, hogy az Európa legtávolabbi régióiba irányuló légi közlekedés fennmaradhasson. Nem látom értelmét annak, hogy a légiforgalom csupán néhány nagy reptérre korlátozódjon. A nemzeti légitársaságok versenyképességét nem szabad rövidlátó intézkedésekkel a fapados légitársaságok kárára tönkretenni. Ezért egyetértek azzal, amit Lehtinen képviselő úr a beszédében mondott.

  Elnök. − Ezzel vége a szavazások órájának.