Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. november 14., Szerda - Strasbourg

13. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ukrajnával (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a Zbigniew Zaleski által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről előterjesztett jelentés az Ukrajnával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról (2007/2022(INI) (A6-0396/2007).

  Zbigniew Zaleski (PPE-DE), előadó. – (PL) A jelentés felvázolja azt a szerepet, amelyet saját gazdasági tevékenységeinkkel összefüggésben, illetve a más országokkal folytatott kereskedelemben partnerként Ukrajnának szánunk. Ezenkívül ki akartuk hangsúlyozni Ukrajnának a Fekete-tenger régiójában betöltött szerepét, azaz politikai, gazdasági és kulturális jelentőségét is.

Úgy gondolom, a gazdasági tevékenységnek és a fejlődésnek az egy adott országban uralkodó politikai nézetektől függetlenül előre kell haladniuk. A gazdaságnak szabadnak kell lennie, az állami és a jogalkotó hatóságoknak támogatást kell biztosítaniuk, az egyes vállalkozókat és a vállalkozói csoportokat pedig egyaránt gazdasági entitásnak kell tekinteni. A gazdaságnak eszköznek kell lennie a polgárok jó életkörülményeinek biztosításához: ezt a célt az életszínvonal emelésével, a munkakörülmények javításával, színvonalas oktatás és megfelelő, a tulajdonjogokra is figyelmet fordító igazságügyi rendszer által érhetjük el. Nem engedhetjük, hogy a köztulajdon az egyén gyarapodását szolgálja. Az embereket az anyagi természetű és más, személyes gyarapodás érdekében tisztességes munkavégzésre kell ösztönözni és bátorítani.

Ha valakinek nincs saját, megfelelő mintája vagy múltja, érdemes kihasználnia mások, vagy a szomszédok bevált gyakorlatát és tapasztalatait. Ezért fontos, hogy Ukrajnát bevonjuk a közös piacba és elérhetővé tegyük számára az Európai Unióban kifejlesztett know-how-t. Úgy gondolom, a mi gazdasági modellünk megfelelő, még ha messze is áll a tökéletestől, például az élelmiszertermelés és -kereskedelem tekintetében, de folyamatosan törekszünk a fejlődésre. A Bug folyó másik partján élő szomszédainknak a mi beváltnak bizonyuló szabályainkat és módszereinket tudjuk felajánlani.

Mire terjed ki a jelentés? Foglalkozik az iparral, a mezőgazdasággal, az energiaüggyel, a pénzügyekkel, a határőrséggel, a közlekedés infrastruktúrájával, a korrupciótól mentes tevékenységek példáival, a szellemi tulajdonnal, a természeti környezettel, a tudományos együttműködéssel és a szomszédokkal fenntartott kapcsolatokkal. Mindezek a gazdaságnak nevezett egység egy-egy részét képezik. Jól meghatározott előírásaink vannak, amelyek a gazdaság alapjait képezik, és a jelentésben partnereinknek is ajánljuk hasonló szabályozás kidolgozását vagy a mieinkhez való igazodást.

Milyen feltételeket kell Ukrajnának teljesítenie ahhoz, hogy jobb kapcsolatokat tudjon kialkudni az Európai Unióval? Az alapvető kritériumok között, véleményem szerint, elsődleges fontosságú a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás és, a csatlakozással egy időben vagy még előtte, a Kirgizisztánhoz kapcsolódó adósságprobléma megoldása. Ez már folyamatban van. Második helyen az Ukrán Parlament csatlakozáshoz való lehető leghamarabbi hozzájárulását említeném. A többi feltétel között említeném a szomszéd országokkal, azaz Oroszországgal és Belarusszal fenntartott jó kapcsolatot, az árfolyam stabilitását, a pénzügyi szolgáltatások minőségét, márkák nemzetközi piacokon való kifejlesztését és a jogszabályi előírások betartását.

Ukrajna, amely már kinyilvánította az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát, nagy, sőt óriási kihívásokkal néz szembe. Konkrétan gazdasági, jogi, pénzügyi és politikai tevékenysége révén kell meggyőznie Európát arról, hogy elég elkötelezett partner ahhoz, hogy az EU előbb-utóbb megfontolás tárgyává tegye, nem lenne-e érdemes Ukrajnát a közös európai egység részévé tenni?

Biztos úr, a megközelítésünk néha talán különbözik, de úgy gondolom, ugyanazon cél elérésére törekszünk, azaz ezzel a fontos keleti szomszédunkkal kialakítandó gyümölcsöző modus vivendi, együttélési mód kialakítására.

Elnök úr, azt hiszem megspóroltam egy kis időt, hisz már este van.

  Joe Borg, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is hadd gratuláljak az előadónak, Zaleski úrnak ehhez a kitűnő jelentéshez.

Szintén meg szeretném köszönni az előadónak a jelentés szövegezése során tanúsított kiváló együttműködését a Bizottsággal. A jelentés igen időszerű. Felölel minden, az Európai Unió és Ukrajna gazdasági és kereskedelmi kapcsolatában felmerülő problémát.

Hadd térjek ki néhány pontra, amelyeket Ön is megemlített a jelentésben. A szomszédos államokkal kapcsolatos stratégiánkban Ukrajnát értékes, kulcsfontosságú partnerként kezeljük. Egyetértünk a jelentés általános szellemiségével: az ukrán gazdaságot a lehető legnagyobb mértékben fel kell zárkóztatni az Európai Unióhoz egy új, továbbfejlesztett megállapodás alapján, amelynek egy átfogó és részletes szabadkereskedelmi megállapodás lenne a fő tartóoszlopa.

A Bizottság teljes mértékben osztja az Önnek az ukrán jogállamiság megerősítésének szükségességére, illetve Ukrajna WTO-hoz való csatlakozásának fontosságára vonatkozó véleményét. Bízunk abban, hogy Ukrajna még ebben az évben befejezi a WTO-csatlakozási folyamatot: ennek érdekében szorosan együtt fogunk működni az ukrán kormánnyal. Úgy gondoljuk, ha a csatlakozásra vonatkozó okmányokat a WTO tagjai jóváhagyják, a csatlakozás többoldalú folyamata befejeződik.

Ukrajna elsődleges fontosságú ügyévé tette a WTO-hoz való csatlakozást: minden meggyőződésünk szerint keresztül fogja vinni a belső megerősítési folyamatot a tagság intézményesítésének érdekében. Az Európai Uniónak nem áll érdekében a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások további késleltetése: kész ezeket megkezdeni, amint a csatlakozási csomagot a WTO tagjai jóváhagyták. A jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodást illetőleg teljesen egyetértünk, hogy annak átfogónak és részletekre kiterjedőnek kell lennie, hangsúlyt fektetve a szabályozás összehangolására.

A szomszédos országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokat illetően a jelentés egy háromoldalú párbeszédet javasol az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna között. Nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy ne bocsátkozzunk ismétlésekbe a más fórumokon már tárgyalt kérdéseket illetőleg. Továbbá felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió nem sodródik-e bele az Oroszország és Ukrajna közötti kétoldalú vitákba. Megkérdőjeleznénk ennek a megközelítésnek az előnyeit is.

Politikánk része az energiapiac verseny előtti megnyitásának támogatása, hogy elérhető áron biztosítsuk az energiahordozókhoz való hozzáférést. Ez fontos elemét fogja képezni a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozóan Ukrajnával folytatandó tárgyalásoknak.

Ami a lakosság alapellátására vonatkozó aggodalmakat illeti, a villamosenergia- és gázszektor liberalizációjára vonatkozó EU-jogszabályok fontos rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a fogyasztók védelmét és alapellátásuk biztosítását szolgálják. Szándékunkban áll tárgyalásokat folytatni Ukrajnával a szóban forgó jogszabályhoz való igazodásáról.

Ami az általános preferenciarendszer (GSP+) Ukrajnára való kiterjesztését illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy Ukrajna nem felel meg a plusz preferenciák támasztotta követelményeknek, és az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy nem módosítja alkalomszerűen az általános preferenciarendszer alapvető kritériumait. Ezenkívül ez jelentős mértékben gyengítené tárgyalási pozíciónkat a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozólag is.

Végül hadd fejezzem ki még egyszer gratulációimat az előadónak a jó jelentéshez. A Bizottság nagymértékben egyetért a jelentés általános megközelítésével, kivéve néhány kérdést, amelyeket az előbbiekben kiemeltem. A Bizottság figyelembe veszi a jelentésben foglaltakat a folyamatban lévő és az Ukrajnával folytatandó jövőbeli együttműködésben.

  Jerzy Buzek, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, habár Ukrajnában a választások után kialakult helyzet még nem stabil, a demokrácia képviselői győzelmet arattak. Ez a győzelem nemcsak az ukrán demokrácia győzelme, hanem magáé az Európai Unióé is, amely ezt a fajta tevékenységet támogatta. Most Ukrajna, az ukrán nép és az Európai Unió érdekében meg kell szilárdítanunk mindazt, ami olyan nehezen valósult meg Ukrajnában. Magának az ukrán népnek kell meghoznia a választások utáni döntéseket, de segíthetünk Ukrajnának, és ugyanakkor magunknak is.

Teljes mértékben támogatom Zaleski úr jelentését, és gratulálok neki, hogy ilyen dokumentumot készített. Véleményem szerint három terület a legfontosabb a stabilitás eléréséhez Ukrajnában, és ezek hasznosak lehetnek az Európai Unió számára is.

Először is, az energiaügyi együttműködés, amely mindkét oldal számára nagy jelentőséggel bír. Rendkívül fontos, hogy közreműködjünk a túlnyomórészt rossz állapotban lévő olajvezetékeket érintő befektetésekben, illetve újabb olajvezetékek kiépítésében, mint például az Odessza – Brody – Gdańsk csővezeték, be kell fektetnünk villamosenergia-hálózatokba és az energiahatékonyság támogatásába is. Felajánlhatjuk saját új technológiáinkat, létrehozhatunk egy közös tőkealapot az energiahatékonyság javítására Ukrajnában – ez a mi energiaellátásunk biztonságához is hozzájárulna. Végezetül valami, ami nyilvánvaló: az ukrán atomerőművek biztonságának növelése, amely nagyon fontos Európa számára.

A második terület a tudományos együttműködés. Ukrajna jelentős eredményekkel rendelkezik ezen a területen, érdemes ezt kihasználnunk. Ezen kívül a diák- és tudóscsere-programok csökkenthetnék azt a hiányt, amelytől az Európai Unió szenved, hiszen hétszázezer tudósra lenne még szükségünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy ez mindig az együttműködés legbiztosabb és leggyorsabb módja: tudomány, oktatási intézmények és diákok.

Harmadsorban, együttműködés a helyi és a regionális önkormányzatokkal. A mi európai városaink nagyban hozzájárulhatnának ehhez. Segíthetnénk a teljes demokrácia kialakításában az ukrán helyi önkormányzatok szintjén, amelyet eddig nem sikerült megvalósítani.

Mindennek egy hosszú távon megvalósítandó cél részét kellene képeznie, amely nem más, mint egy Ukrajnával való társulási megállapodás. Nem számít, hogy mindez ez tíz vagy húsz évet vesz-e igénybe. Érdemes Ukrajnának felkínálni ezt a lehetőséget. Hasznos lesz mind az ukrán nép, mind az Európai Unió számára.

  Vural Öger , a PSE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, a ma délutáni plenáris ülésen megvitattuk Európa szomszédságpolitikáját. A 2004-es bővítési kör után az Európai Bizottság az Unió új szomszédjaira vonatkozó összefüggő stratégia kialakítását kezdeményezte. Az európai szomszédságpolitika keretében különleges kapcsolatok alakultak ki azon országok körében, amelyek osztoznak az EU alapvető értékeiben és céljaiban.

Ukrán szomszédunkat szilárd kapcsolat fűzi az európai szomszédságpolitikához. Tudatában vagyunk Ukrajna különleges geopolitikai és kereskedelmi jelentőségének, amely ország mintegy hidat képez egyfelől az Európai Unió, másfelől Oroszország és Közép-Ázsia között. Ma az EU Ukrajna fő kereskedelmi partnere: 2006-ra az Ukrajna és az EU-tagállamok közötti kereskedelem volumene már elérte a 26,6 milliárd EUR-t.

Mi itt az Európai Unióban elismerjük azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket az elmúlt néhány évben Ukrajna tett. A régi, tervutasításos gazdaság hatékony piacgazdasággá alakult át. Az OECD jelentése szerint Ukrajna gazdasági fejlődésének átlaga 2000 és 2006 között 7,6%-ra tehető. Ez óriási eredmény.

2007 februárjában elkezdtük az EU és Ukrajna között kialakítandó új partnerségi és társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Jól dokumentált Ukrajna törekvése a NATO- és EU-csatlakozás elérése felé is. Kereskedelmi és gazdasági okokból kifolyólag a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás a legfontosabb napirendi pont Ukrajnában. Feltételezzük, hogy a WTO-csatlakozás még az év vége előtt megvalósíthatónak bizonyul. Ez jelentős mértékben kiszélesítheti az EU és Ukrajna közötti együttműködés körét és egyengetheti az európai szomszédságpolitika keretén belül zajló, szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló tárgyalások útját is.

Az EU-nak Ukrajnát igazi partnerként kell kezelnie és ennek egyértelműen hangot is kell adnia. Ebben a vonatkozásban csak üdvözölni tudom a 2007. szeptember 14-én Kijevben megrendezett EU–Ukrajna csúcstalálkozó eredményeit, ahol megerősítést nyert a két fél közötti erős és tartós kapcsolat. Továbbra is erőteljesen támogatnunk kell Ukrajnát a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás útján, az ennek következményeképpen megvalósítható szabadkereskedelemi övezet létrehozásában és az Európához fűződő céljainak elérésében.

  Danutė Budreikaitė, ALDE képviselőcsoport – (LT) Ukrajna mind stratégiai, mind gazdasági szempontból jelentős partnere az Európai Uniónak, és olyan keleti szomszéd, amely fontos szerepet tölt be a régión kívül és belül.

Az EU és Ukrajna között fennálló kapcsolatok főként a növekvő politikai együttműködés és fokozatosan fejlődő gazdasági integráció irányába mozdultak el. E célok megvalósítása hozzájárulhat a demokrácia további megszilárdulásához és az ukrán piacgazdaság fejlődéséhez. Ukrajna fejlődésének sikere azonban nem kizárólag az EU-tól függ: Ukrajnának határozott döntést kell hoznia arról, hogy nyugatbarát irányban halad tovább, és ehhez kitartóan ragaszkodnia kell.

Szeretnék megosztani néhány gondolatot az EU és Ukrajna közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról.

Először is, a szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó tárgyalások megkezdése az Európai Unióval szigorúan Ukrajna WTO-tagságához kötött. Ezek a tárgyalások nemcsak a vámok eltörlésére vonatkoznak (amely a WTO-val való tárgyalásoknak is részét képezi), hanem egy nagyobb mértékű felzárkózásról is: a szolgáltatási ágazat liberalizációjáról, intézményi reformokról és a jogalapnak a közösségi vívmányokhoz való közelítéséről. Ennek megfelelően az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló összehangolt tevékenység Ukrajna WTO-tagságával párhuzamosan kell, hogy fejlődjön.

Másodszor, több figyelmet kell fordítani a jó irányítási gyakorlat bevezetésére, a közszféra felélénkítésére és a korrupció féken tartására. Az ezen a területen való fokozott együttműködés jelentős mértékben járulhatna hozzá az EU és Ukrajna közötti stabilabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakításához, a demokratizálódási folyamat megerősödéséhez, és növelné Ukrajna EU-tagságának esélyeit is.

Harmadszor fontos kiemelni azt a tényt, hogy az ukrán termelők még nincsenek felkészülve az uniós tagállamok termelőivel való versenyre. Ezért az ukrán gazdaságra és társadalomra irányuló esetleges negatív hatások kivédése érdekében átmeneti időszakokat kell meghatározni, illetve felügyeleti intézményeket kell létrehozni.

A negyedik pont az, hogy amíg az EU támogatja az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációját, fel kell készülnie az ukrán termelők részéről felmerülő problémákra, főként azokéra, akik részt vállalnak a FÁK államai felé irányuló kivitelben; az uniós előírások átvételével szembeni ellenállásra, az államhivatalnokok arra irányuló törekvésére, hogy fenntartsák a status quo-t és a jelenlegi korrupt kapcsolatokat. A reformok sikeres végrehajtásának megkönnyítése érdekében az ukrán kormánynak tájékoztatnia kell az üzleti szférát és a lakosságot a kereskedelem liberalizációjának, valamint az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásának előnyeiről.

Az ötödik pont az, hogy az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok intenzív fejlődése potenciálisan megnövelheti az Ukrajnára nehezedő orosz politikai és gazdasági nyomást. Ebben az esetben az EU-nak fel kell adnia passzív békebírói szerepét, ahogy ez már gyakorta megesett, továbbá meg kell védenie saját érdekeit és Ukrajna érdekeit is. Van rá esély, hogy Oroszország nyomást gyakorol Ukrajnára és bizonyos EU országokra, amelyek az energiaellátásban érintettek. Éppen ezért az EU-nak nemcsak törekednie kell arra, hogy a lehető legmagasabb szinten megoldja ezeket a problémákat, hanem ugyanakkor keresnie kell a lehetőségeket arra is, hogy Ukrajna része lehessen az EU közös energiapiacának, illetve biztosítania kell az EU és Ukrajna energiaellátásának biztonságát.

  Guntars Krasts , az UEN képviselőcsoport nevében. – (LV) A jelentés áttekinti Ukrajna jelenlegi fejlettségi szintjét, EU partnerként és azon feladatok tekintetében, amelyeket még végre kell hajtania. A jelentés elismerést érdemel mindazon ügyek számát illetően, amelyekre kiterjed, mind a mélység tekintetében, amelyekben ezeket az ügyeket értékeli. A jelentésből kitűnik, hogy a szerzőt mély, személyes érdeklődés fűzi az ukrán fejlesztési ügyekhez és az ország Európai Unióval fenntartott kapcsolata alakításához – ez természetesen a jelentés javára vált. Az előadó alaposan és körültekintően megvizsgálta az Ukrajna sikeres fejlődésére veszélyt jelentő problémákat, ha azonban ezeket nem nevezzük a nevükön, nehéz kiküszöbölni őket. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy az ukrán gazdaságon belül működő, egyre növekvő számú ágazat túlszabályozott, az állami beavatkozásoknak pedig nincs meg a jogszabályi alapjuk; ugyanakkor folyamatosan növekszik az egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlen jogszabályok száma, ami azoknak kedvez, akik a jogszabályi kiskapukat keresik és azoknak, akiknek a jogszabályok értelmezése a feladata. Ez, párosulva a nagymértékű bürokráciával, jelentősen akadályozza a befektetések beáramlását az országba, többek között az Európai Unió irányából is. Az energiaágazat nyilvánvaló példája ennek. Az Európai Unió Ukrajna földgázának áttekinthető szállítási rendszerében érdekelt, amely a teljes ukrán energiaágazathoz hasonlóan túlszabályozott, mesterségesen túlbonyolított struktúrákkal és átláthatatlan pénzmozgásokkal jellemezhető. Az Európai Uniónak még most sem állnak rendelkezésére olyan adatok, amelyek alapján értékelhetné Ukrajna gázszállítási rendszerének biztonságát. Ezek az Európai Unió, mint Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere számára fontos kérdések. Reméljük, hogy Ukrajna sikeresen megbirkózik majd az elhúzódó politikai válsághelyzettel és az ukrán kormány olyan tárgyalásokat folytat majd az EU-val, amelyek a kölcsönös érdek alapján lehetővé teszik egy szoros együttműködés kialakítását. Egyetértek az előadóval, hogy Ukrajna EU csatlakozási szándéka nem elhanyagolható, és szeretném ismét hangsúlyozni: az EU-tagság biztos kilátása a leghatékonyabb reformeszköz, amelyet az Európai Unió Ukrajnának felajánlhat. Köszönöm.

  Caroline Lucas, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretném kifejezni őszinte gratulációimat Zaleski úrnak a jelentéshez. Úgy gondolom, ez a jelentés merőben más, mint azok az újabb keletű jelentések, amelyekről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság szavazott. Összehasonlítva az egy vagy két évvel ezelőtti kétoldalú kereskedelemre vonatkozó beszámolókkal, például az EU–Oroszország vagy EU–Mercosur jelentéssel, sokkal óvatosabban fogalmaz a szabadkereskedelem előnyeit illetően. Ezenkívül úgy gondolom, ez a politikai megoldáskeresésre irányuló aktív szerepvállalás fontosságával kapcsolatos, pártok közötti növekvő konszenzus jele, amely megoldáskeresés célja, annak megválaszolása, hogy hogyan lehet a kereskedelmi szabályozást a lehető legmegfelelőbben a fenntartható fejlődés elvei alá rendelni.

Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy elégedettek lehetünk, mert a lehető legtöbbet hoztuk ki a Kereskedelmi Világszervezet Dohai Fordulóján tapasztalt különböző késedelmekből: ezeknek köszönhetően folytathattuk a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainkra vonatkozó igazságosabb és fenntarthatóbb kereskedelmi szabályokra irányuló kutatást. Ezért megköszönöm, hogy az előadó élt ezzel a lehetőséggel.

A jelentés számos, a Kereskedelmi Főigazgatóság Ukrajnával folytatott szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalásaival kapcsolatos pozitív visszajelzése mellett szeretnék kiemelni négy pontot.

Úgy gondolom, hogy a 10. pontban a jelentés joggal figyelmeztet arra, hogy a kereskedelem fenntarthatóságát nem alapozhatjuk kizárólag kivitelre való irányultságra, illetve a kivitel diverzifikálására. Ehelyett a hazai piacnak, mint a fenntartható gazdasági fejlődés szükséges alapjának jelentőségét hangsúlyozza.

A 13. pontban a jelentés javasolja a befektetők jogaival kapcsolatos egyensúly megteremtését. Másképpen fogalmazva: egy olyan jogi keret létrehozását szorgalmazza Ukrajnában, amely elősegíti a vállalati szociális felelősséggel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat.

A 23. pontban a jelentés javaslatot tesz a külföldről érkező energiapótlásra vonatkozó politikánk jelentős megváltoztatására oly módon, hogy többoldalú szabályzást kér az energiaforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, illetve figyelmeztet arra, hogy ne támogassuk az energiához való egyoldalú hozzáférés körülményeinek kialakításáért folyó versenyt.

Végül a 36. pontban a jelentés elismeri, hogy a mezőgazdaság olyan sajátos tevékenység, amely nem kezelhető az ipari termékekkel azonos módon, és ezért jogosan igényel más vámszabályozást.

Őszintén remélem, hogy ezek, illetve más egyéb pontok is benne maradnak a végleges szövegben, és én és képviselőcsoportom örömmel szavazhat majd a jelentés mellett. Szeretném azonban hozzátenni, sajnálattal értesültem arról, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság három olyan, a Zöldek által javasolt és az előadó által is támogatott kulcsfontosságú módosítást is elvetett, amelyek arra szólítják fel a Kereskedelmi Főigazgatóságot, hogy csak azután kezdeményezzenek tárgyalásokat a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról, ha már az ukrán parlament hozzájárult a WTO-csatlakozásra irányuló tárgyalásokhoz. A Kereskedelmi Főigazgatóság jogosan vélekedik úgy, hogy ez késlelteti a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, de ahogy mi képviselők tesszük az Európai Unió részéről hasonló szabadkereskedelmi megállapodások megkötése előtt, kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy ilyen fontos ügyben figyelembe kell venni az emberek véleményét, és ez természetesen vonatkozik az ukrán népre is. Éppen ezért szeretnénk megköszönni, hogy Zaleski úr nem engedett a nyomásnak, és még egyszer köszönjük a kiváló jelentést.

  Helmuth Markov, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, mindenki köszönetét fejezte ki tiszteletreméltó kollégánknak, Zaleski úrnak, én sem teszek másképpen. Jelentését a bizottság egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta, és ez megmutatja, hogy ha elég keményen próbálkozunk, igenis készíthetünk olyan jelentést, amelyet pártállástól függetlenül mindenki elfogad.

Engedjék meg, hogy néhány észrevételt tegyek. Az ukrán választások lezajlottak. Demokratikusak voltak, igazságosak és szabadok, de úgy gondolom, nem hoztak megoldást a problémák gyökerére. A mindenkori elnöknek mindig nehézségei támadtak az erős miniszterelnökök kezelésében, akár a 2005-ben menesztett Julia Tyimosenkóról, akár Viktor Janukovicsról van szó, 2006-ban és 2007-ben.

Habár Julia Tyimosenko szövetsége és a Mi Ukrajnánk között megkötött koalíciós megállapodás mint egy új kormány összetételének alapja papíron létezik, a kormány még nem alakult meg. Nem ismerhetjük a dolgok tényleges kimenetelét sem, bár a határidő most már igen közel van. Ha akkorra ez a kormány alakul meg, azt gondolom, elsőként az alkotmány reformjával kell foglalkoznia, mert anélkül nincsen garancia arra, hogy az ukrán politikai erők belső stabilitása elegendő lesz újabb választások elkerüléséhez; annál is inkább, mert néhányan már most új, az elnökválasztással egyidejű parlamenti választásokon gondolkodnak.

Ha megnéznek néhány területet, mint például a gazdaságpolitikát, az OECD jelentés igazán kedvező képet fest. A jelentés szerint 2000 és 2006 között Ukrajnában a regisztrált GDP növekedés átlaga 8,7% volt. Ha a számok mögé tekintünk, hatalmas kereskedelmi deficitet látunk. Ukrajnának több, mint 4,5 milliárd eurós hiánya van a FÁK országaival és majdnem 4,5 milliárd eurós hiánya az Európai Unióval való kereskedelemben. Más szóval, még mindig nagy szükség van a gazdasági változásra, és a partnerségi megállapodásoknak ezt lehet és kell is szolgálniuk.

Másfelől viszont, ha összehasonlítjuk a statisztikai adatokat egy olyan országéival, mint az enyém – a Németországi Szövetségi Köztársaság – az ukrán számadatok igenis fantasztikusnak tűnnek. Ukrajna munkanélküliségi rátája alacsonyabb, GDP-je gyorsabban növekszik, a nyugellátásra fordított jóléti kiadások magasabbak, és a GDP magasabb százalékát költi oktatásra, tehát a jövőbe való befektetésre, mint a Németországi Szövetségi Köztársaság. Tehát minden okunk megvan arra, hogy azt a következtetést vonjuk le: nem kérdéses, az ország jó úton jár.

Ettől függetlenül utaltam a gazdasági problémákra, és természetesen vannak gondok más területeken is. Oroszország egyértelműen jelezte és nyíltan kijelentette, hogy energiaárai 10%-kal emelkednek 2008. január 1-jétől. Ennek komoly hatása lesz az ukrán gazdaságra is. Ukrajna jelenleg saját földalatti földgáztartalékainak felhasználásával törleszti államadósságát Oroszország felé. Meglátjuk, hogyan alakulnak majd a dolgok. Ez ismét politikai ügy lesz, és a béke fenntartása érdekében az Európai Uniónak be kell majd avatkoznia. Az oroszoknak joguk van emelni az áraikat és magától értetődik, hogy az ukránoknak ki kell majd találniuk, hogyan kezeljék ennek a gazdasági következményeit.

Vegyünk egy másik területet, a szociálpolitikát. A választási kampány során minden, a választásokban részt vevő párt a jóléti kiadások jelentős emelkedését jelentette be. Ha megnézzük a jelenlegi, Tyimosenko szövetsége és az elnök blokkja közötti koalíciós megállapodást, láthatjuk, nyoma sincs a jóléti kiadások emelésének. Valóban, a kormány jelenlegi bevételeit figyelembe véve látszólag lehetetlen kivitelezni a beígért emeléseket. Ez azt jelenti, az ukrán fejlődés nem halad olyan gyorsan, mint ahogyan azt mindig is állította.

A következő pont, amelyet érinteni szeretnék, a külpolitika. A választási kampány során minden párt megígérte, hogy közelebb viszi az országot az Európai Unióhoz. Az a párt, amely mindig összekötötte az Európai Unióhoz való közeledést a NATO-csatlakozással, mégpedig a Mi Ukrajnánk párt, szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Az ukrán lakosság jelentős többsége ellenzi a NATO-tagságot. Éppen ezért arra kérném az Európai Uniót, óvatosan járjon el ez ügyben. A lakosság többsége nem akarja, hogy országuk csatlakozzon a NATO-hoz. Minden rendelkezésre álló adat arra mutat, hogy azt szeretnék, ha az ország csatlakozna a WTO-hoz.

Ha ennek a háttérnek függvényében vizsgáljuk, hogy a partnerségi megállapodásokat hogyan kellene most alakítanunk, az igazi szükségletek azokon a területeken mutatkoznak meg, ahol Ukrajna még mindig küzd azokkal a nehézségekkel, amelyeket felsoroltam. Ukrajnának kell, hogy legyenek – ebben teljesen egyetértünk Zaleski úrral – európai kilátásai, lehetősége az EU-hoz való csatlakozásra. Az Európai Uniónak jó lenne egy erős keleti partner, és tekintetbe véve általános geostratégiai irányultságát, a partnerség Ukrajnának is hasznára válna.

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, vitánk az Európai Unió és Ukrajna kereskedelmi és gazdasági kapcsolatairól, Zaleski úr rendkívül alapos jelentésének tárgyáról kritikus időpontban zajlik: a parlamenti választások lezajlottak, az ország gazdasági és politikai problémái pedig arra várnak, hogy egy energikus új kormány határozottan kezelje őket. A korrupció elleni hatékony intézkedésekre gondolok. A tél közeledtével Ukrajnának olyan erős kormányra is szüksége lesz, amely képes Oroszországgal tárgyalni az orosz földgáz szállításáról és átszállításáról.

A jelentés elolvasása után hajlok arra, hogy azt mondjam, Európa nyíltan kifejezte szándékát. A labda most ukrán térfélen pattog. Az országnak nemcsak hatékony kormányra van szüksége, hanem olyanra is, amely politikailag elkötelezett a problémák kezelése iránt. Öt év alatt öt választással a háta mögött a lakosság érthetően belefáradt a politikai szócsatába. Az ukrán politikusoknak ezért kevesebbet kell törődniük egymással és többet az ország politikai és gazdasági jövőjével.

Igen, a labda az ukrán térfélen van, de ennél tovább fogok menni, elnök úr. Az Európai Uniónak is van tennivalója. Egyetértek azzal, amit az előadó az 51. pontban említ: az európai szomszédságpolitika az egyértelmű meghatározások és kilátások hiányától szenved. Az EU-tagság kilátását fel kell ajánlani Ukrajnának mint középtávú vagy hosszú távú lehetőséget. Az európai szomszédságpolitika keretében az Európai Unió kezdeményezheti vagy támogathatja az országban szükséges reformokat.

  Sylwester Chruszcz (NI). - (PL) Elnök úr, Ukrajna stratégiai jelentőséggel bíró ország az európai szomszédságpolitika keretén belül, és fontos partner az Európai Unió országai számára.

Mindannyian reménykedünk abban, hogy az Ukrajna és az EU közötti kereskedelem növekedése megerősíti majd a gazdasági növekedést és a régió országaival való együttműködést. A jó gazdasági kapcsolatok mindkét fél számára előnyösek.

A gazdasági növekedés Ukrajnában összhangban kell, hogy legyen a demokrácia és az ország jogszabályainak tiszteletben tartásával. Itt az etnikai kisebbségek jogainak figyelembe vételére is gondolok, és van egy dolog, ami számomra különösen fontos: egyetlen olyan tevékenység sem megengedhető, amely a fasizmust és a népirtást élteti. Mi keleti szomszédunk demokratikus és gazdasági folyamatait támogatjuk.

Másfelől viszont helyénvaló lenne elkerülni bármely ukrán politikai blokk részrehajló és egyoldalú támogatását.

  Bogdan Golik (PSE). - (PL) Elnök úr, ahogy korábban Ön is, mindenekelőtt gratulálni szeretnék Zaleski úrnak az Ukrajnával fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló alapos jelentéséhez. Az Ukrajnával való együttműködés rendkívül fontos manapság: minden törekvés, amely az együttműködés megerősítésére irányul, Európa keleti szomszédja iránti érdeklődését és az Európai Unió nyitottságát jelzi.

A probléma az, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor az Ukrajna számára eddig kevés haszonnal bíró európai szomszédságpolitikán túlmutató megerősített együttműködés elvét gyakorlatba kell átültetni. Tagadhatatlan, hogy Ukrajna még messze áll attól, hogy megközelítse a Közösség gazdasági, politikai és társadalmi szerkezetét. A jelentés részletesen áttekinti az Ukrajna előtt álló feladatokat.

Annak ellenére, hogy Ukrajna büszke lehet a kereskedelem liberalizációja és a tőkeáramlások terén elért eredményeire, alapvető fontosságúak a további reformok és az ukrán gazdaság megerősítése, amelybe beletartozik a WTO-tagság is. A „narancsszínű forradalom” alatt megszellőztetett európai törekvések ellenére Ukrajnának egyértelműen választania kell az európai és az orosz lehetőség között. Ha azt szeretnénk, hogy Ukrajna az európai utat válassza, ezt nyíltan ki kell fejeznünk, és támogatásunkról kell biztosítanunk az országot.

Az EU-nak ki kell nyilvánítania Ukrajna felé irányuló érdeklődését egyfelől a változások aktív támogatása, másfelől az Európai Unión belüli intézkedések formájában, amelyek a szomszédságpolitikától az integrációs politika felé való fokozatos átmenetre irányulnak. Ezért mind gazdasági fronton, mind a társadalmi és politikai színtéren lépéseket kell tennünk. Helyénvaló lenne tehát a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételével támogatni Ukrajna Oroszországtól való függetlenedését, azaz létrehozni egy EU-Ukrajna szabadkereskedelmi övezetet, amelybe beletartozik Ukrajna felvétele a Közösség villamosenergia-hálózatába, illetve pénzügyi támogatást nyújtani a közlekedési rendszerhez is.

Szintén hasznos lenne olyan programok támogatása és végrehajtása, amelyek Ukrajnát népszerűsítik az Európai Unióban, illetve az Európai Uniót Ukrajnában, vagy a tudomány és az oktatás ügyét segítik elő, ahogyan azt Buzek professzor úr is felvetette. A legfontosabb lépés az ukrán társadalom Európai Unióról formált képének megváltoztatásában az Unióba való beutazáshoz kötött vízumkényszer eltörlése lenne, illetve mint ahogyan ezt mindenki elmondta, annak nyílt kifejezése, hogy Ukrajna a jövőben csatlakozhat az Európai Unióhoz, még akkor is, ha ez hosszú időt vesz majd igénybe.

  Šarūnas Birutis (ALDE). – (LT) Október 18-án Portugáliában Juscsenko elnök bejelentette, hogy Ukrajna még az idén a WTO-hoz kíván csatlakozni. Ukrajna lezárta a WTO országaival folytatott tárgyalásokat, Kirgizisztán kivételével, amely még mindig ragaszkodik a szovjet időkben felhalmozott 27 millió dolláros államadósság törlesztéséhez.

Ukrajna WTO-ba való felvétele az importadók csökkenését és az importőrök számának növekedését eredményezi majd. Ugyanakkor fontos, hogy Ukrajna szisztematikus gazdasági reformokat hajtson végre. A pozitív változások, mint például a WTO-tagság ellenére a közhangulat szigorú reformok szükségességét jelzi.

Ukrajna gyorsan fejlődik. Az elmúlt néhány évben a GDP jelentősen növekedett, de még nagyon sok tennivaló maradt a gazdasági termelékenység és versenyképesség terén. A Világgazdasági Fórum 2007–2008-as Globális Versenyképességi Jelentése alapján Ukrajna a 69. helyről a 73. helyre esett vissza. Az oligarchák befolyása egyértelműen negatív.

Ukrajna stratégiai partner, tehát fontos növelni a szerepét olyan jelentős ágazatokban, mint az energiaipar és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Ukrajna kulcsszerepét az EU energiaellátásának biztosításában minden oldalról meg kell vizsgálni. Támogatni kell Ukrajna integrációjának lehetőségét a transzeurópai közlekedési hálózatba, mivel Ukrajna stratégiai szerepet tölthet be mint tranzitország, amelyen keresztül olaj és földgáz szállítható Európába.

Most, hogy lezajlottak a Verkhovna Rada választások, remélem, hogy Ukrajna elindult a politikai stabilitás útján. Véleményem szerint Ukrajna tekintetében az EU-nak továbbra is követnie kell a nyitott kapuk politikáját.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). - (PL) Elnök úr, biztos úr, az Európai Uniónak nyilvánvalóan érdekében állna az Ukrajnával fennálló politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése és fejlesztése. Ukrajna, amelynek hasznára vált a demokratizálódás folyamata, az Európai Unió legígéretesebb kereskedelmi partnerévé lépett elő.

Ukrajna WTO-csatlakozáshoz kapcsolódó tervei méltóak a támogatásunkra. Ukrajna felvétele a Kereskedelmi Világszervezetbe egyszer és mindenkorra jelezni fogja, hogy az ország a központi tervgazdaságból egy teljes mértékben működőképes piacgazdasággá fejlődött.

Szintén fontos elismerni Ukrajna arra irányuló törekvéseit, hogy jó politikai és gazdasági kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal. Mivel hogy Oroszország egy Ukrajnával való közös kereskedelmi terület kialakításának felajánlásával próbál hatalmat nyerni az ország felett saját érdekeinek képviselete érdekében, fontos, hogy az Európai Bizottság határozottan állást foglaljon Ukrajna EU-tagságra vonatkozó tervei mellett. Ukrajnának megfelelő politikai és gazdasági kapcsolatokat kell fenntartania Oroszországgal, ugyanakkor támogatnunk kell az EU-hoz fűződő törekvéseit is.

A jövő év elején hatályba lépnek mindazok a megoldások, amelyek a Schengeni Egyezmény Lengyelország általi elfogadásához kapcsolódnak. Fontos, hogy az Európai Unió határaira vonatkozó biztonsági szabályozások betartása ugyanakkor ne hozzon létre egy új berlini falat az ukrán lakosság szemében. Remélem, hogy az Európai Bizottság lehetővé teszi Lengyelország számára, hogy ezeket a szabályozásokat úgy vezesse be, hogy azok Ukrajna lakói számára is kedvezőek legyenek.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, kérdéseket tettem fel Viktor Janukovics ukrán miniszterelnöknek a Parlamentben az elmúlt márciusban tett látogatása során. Szembesítettem az országában az emberi testrészekkel folytatott, hátborzongató, de jövedelmező, és széles körben elterjedt kereskedelem problémájával. Meglepve tapasztaltam, hogy nem tagadta. Valójában azt mondta, hogy ez egy nagyon kínos kérdés, és segítségért fordult hozzánk a Külügyi Bizottságban, különösen a vásárlókat illetően, akik közül sokan EU-beliek.

Fontos, hogy méltányoljuk Ukrajnának az ezzel a problémával kapcsolatos őszinteségét, továbbá ki kell fejeznünk azt a nyomatékos kívánságunkat, hogy ezt – az emberi méltósággal és az EU–Ukrajna közötti szorosabb kapcsolatokkal teljes mértékben összeegyeztethetetlen – kereskedelmi formát el kell törölni. Ez a jelentés Ukrajna segítéséről szól, például a kereskedelem területén. Ki kell terjednie arra a segítségnyújtásra, amit a volt miniszterelnök kért a Parlamentünktől. Ez sürgős kérdés, hiszen addig nem beszélhetünk egy országgal további együttműködésről, amíg élő és halott emberek kereskedelme a gazdaság jelentős részét teszi ki. Az ilyen kereskedelem elleni küzdelemnek az EU és Ukrajna közötti együttműködésben fontos szerepet kell játszania.

  Glattfelder Béla (PPE-DE). - (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Szeretnék csatlakozni azokhoz, akik gratuláltak Zaleski képviselőtársunknak kiváló jelentéséhez. Az Európai Unió érdeke, hogy Ukrajna politikailag stabil legyen, és gazdaságilag fejlődjön. Egy sikeres Ukrajna pozitív példaként szolgálhatna a térség valamennyi országának, a volt szovjet utódállamoknak, és hozzájárulna a demokrácia megerősödéséhez a térségben.

Az Európai Uniónak segítenie, bátorítania kell Ukrajnát, hogy jövőjét ne Oroszországhoz, hanem az Európai Unióhoz kösse. Ukrajna európai ország, földrajzi elhelyezkedése, történelme és kulturális hagyományai is Európához kötik. Segítenünk kell Ukrajnát abban, hogy képessé váljon a WTO-szabályok alkalmazására. A WTO-tagság elvezethet egy Európai Unióval megkötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz.

A kereskedelmi forgalom bővülése Európa és Ukrajna közös érdeke, viszont olyan torzításmentes kereskedelemre van szükség, amely biztosítja azt, hogy Ukrajna alkalmazza a szociális, munkaügyi, állat-egészségügyi és növény-egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat is. Ennek hiányában számos gonddal kellene szembesülnünk.

Hadd mondjam el, hogy Magyarország példája mi lenne ebben az esetben, hiszen Magyarország Ukrajnával határos. Magyarországon a baromfitartóknak rendkívül költséges beruházásokat kell elvégezni az állatjóléti és a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében. Ha a megkötött szabadkereskedelmi megállapodás az állattenyésztési termékekre is kiterjed, abban az esetben a magyar termelők jelentős része áttelepítené a termelőüzemeit Ukrajnába, alig 100 km-re a mostani telephelyektől, és ott rendkívül alacsony költségek mellett versenyképes termelést folytatnának. Viszont mindazok a termékek, amelyeket az állatjóléti előírások megkerülésével állítanának elő, azok visszakerülnének az Európai Unióba, mint ahogy a Tisza folyón keresztül is, amely Ukrajnából Magyarországra folyik, a környezetvédelmi problémákkal is Magyarországon kellene szembesülnünk.

Ezért az a véleményem, hogy Ukrajnát segítenünk kell abban, hogy valamennyi nemzetközi szociális, állat-egészségügyi, környezetvédelmi, állatjóléti szabályt mielőbb alkalmazza. Köszönöm szépen a figyelmüket.

  Stavros Arnaoutakis (PSE). – (EL) Elnök úr, én is szeretnék gratulálni Zaleski úrnak kitűnő munkájához.

Ukrajna az EU fontos kereskedelmi partnere. Támogatjuk a WTO-hoz való csatlakozását és az Unióval kialakítandó szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó tárgyalásokat.

Ennek érdekében Ukrajna gazdasági teljesítményét tovább kell fejleszteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben közelítsen az EU gazdaságához.

Ezenfelül nagyobb erőfeszítés szükséges az Ukrajnát érintő kihívások hatásos kezelésére. A következők kívánnak figyelmet:

a korrupció elleni küzdelem, az illegális kereskedelem elleni harc, az Unióval folytatandó erősödő együttműködés a tudomány, a technológia és az oktatás területén, illetve a határokat átlépő szorosabb kulturális kapcsolatok kialakítása.

Ha Ukrajna nagyobb erővel folytatja az általa elkezdett reformok támogatását, úgy gondolom, hogy a kívánt eredmények nem váratnak majd magukra.

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN). - (PL) Elnök úr, Ukrajna ma stratégiai jelentőségű döntés meghozatala előtt áll: egy narancsszínű koalíció kialakításával örökre megossza-e az országot vagy a Régiók Pártja és a Mi Ukrajnánk között teremtsen koalíciót. A döntés komoly befolyással lesz a jövőbeli EU–Ukrajna kapcsolatok kimenetelére is. Ha az első lehetőséget választja, nagy eséllyel létrejön a politikai együttműködés az Európai Unióval, de a gazdasági kapcsolatok terén óriási feszültség alakul ki Oroszországgal szemben. Ha egy nagy kék-narancs koalíció alakul meg, viszonylagos gazdasági stabilitás jön létre, de jelentősen késni fog Ukrajna EU-csatlakozása.

Nem vagyok biztos abban, hogy az Európai Unió ma abban a helyzetben van, hogy olyan mértékű segítséget nyújthatna Ukrajnának, amely kompenzálhatja az országot azokért a veszteségekért, amelyet egy Oroszországgal való nézeteltérés okoz. Ez a kérdés abból a szempontból fontos, hogy az EU-nak most kell kijelentenie, felkészült-e Ukrajna jelentős pénzügyi és politikai támogatására. Ha nem adunk egyértelmű állásfoglalást, mi magunk idézhetjük elő az ukrán belpolitikai helyzet destabilizációját. Szeretnék gratulálni Zaleski úrnak a jelentéshez.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – (LT) Ha valaki ma megkérdezte volna tőlem, hogy az európai szomszédságpolitika országai közül melyik áll a legközelebb az Európai Unióhoz, habozás nélkül azt mondtam volna, hogy Ukrajna.

Ennek a hatalmas, 46 millió lakosú országnak joga van büszkének lenni a Szovjetunió összeomlása óta elért demokratikus eredményeire. Kétségkívül az EU egyik legígéretesebb partnerévé vált. Az Európai Parlament küldöttségének képviselőjeként több mint egy hónappal ezelőtt lehetőségem volt megfigyelni az országban tartott parlamenti választásokat, és elégedetten tapasztaltam, hogy nyilvánvaló tendencia van a demokratikus polgári intézmények fejlődésének fokozódása irányába, a demokrácia az ukrajnai élet szerves részévé válik, és az országban rendezett választások nem különböznek az EU tagállamaiban tartott választásoktól.

Ha megnézik a térképet, nyilvánvaló, hogy Ukrajna helyzete nem lehet könnyű (az egyik oldalon ott van az EU, a másik oldalon pedig Oroszország). A választás nem könnyű, mivel nem könnyű megválaszolni a kérdést: „Quo vadis, Ukrajna?” Egyértelmű azonban, hogy napjainkban Ukrajnának visszafordíthatatlan választást kell tennie.

Ez a választás egyáltalán nem jelenti, hogy az Oroszországgal, és a FÁK-kal fenntartott hosszú távú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat fel kell számolni, vagy hogy Oroszország nem vehet részt Ukrajna gazdaságában; inkább ennek az ellenkezőjéről van szó. Azonban például az Oroszország által nemrég javasolt, FÁK egységes gazdasági térségéről szóló megállapodás sokkal valószínűbb, hogy veszélyezteti Ukrajna gazdasági függetlenségének elérésére irányuló törekvését, mint az, hogy segíti e törekvésnek a megvalósítását.

Szeretnék rámutatni, hogy az EU-nak – intézményeivel és tagállamaival együtt – politikai és diplomáciai segítséget kell nyújtania Ukrajnának az ország WTO-ba való felvételének biztosítása érdekében. A WTO-tagság véglegesítését követően nyújtott támogatás is nagy jelentőséggel bír, például a szabadkereskedelmi megállapodásra, valamint egy új, részletesebb EU–Ukrajna közötti megállapodásra irányuló hivatalos tárgyalásokhoz nyújtott támogatás.

Végül szeretnék köszönetet mondani lengyel képviselőtársamnak, Zaleski úrnak a kiváló jelentéséért. A legjobbakat kívánom ukrán kollégáinknak az új kormány megalakításának véglegesítéséhez, és a rájuk váró fontos feladatok megkezdéséhez.

  Bogusław Rogalski (UEN). - (PL) Elnök úr, Ukrajna az Európai Unió számára stratégiai szempontból fontos szomszéd. Természetes híd, amely összeköt minket Oroszországgal és Közép-Ázsiával.

2004 óta, azaz a nagy bővítés óta az EU volt Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az EU-nak és Ukrajnának jelentős mértékben megegyeznek a gazdasági és kereskedelmi érdekei, és éppen ezért, a legnagyobb hasznok megszerzése érdekében, ésszerű dolog piacaink további integrációjának útjára térni. Ezt közös szabadkereskedelmi övezet létrehozásával lehet elérni, de Ukrajnának le kell zárnia a WTO-csatlakozás folyamatát. Politikai és diplomáciai szinten minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy támogassuk Ukrajnát ennek a tagságnak a megszerzésére irányuló erőfeszítésében. Szükség lesz arra is, hogy folyamatos támogatást nyújtsunk Ukrajnának a WTO-követelmények teljesítéséhez.

Emlékeznünk kell arra, hogy Ukrajna mögött ott van Oroszország hatalmas keze, amely újra uralkodni szeretne Európának ezen a részén. Éppen ezért jó ötlet a piacgazdasági státus megadása Ukrajnának, amelynek az országot közelebb kellene hoznia Nyugat-Európához, és végeredményben, európai uniós tagsághoz kellene vezetnie. Zaleski úr jelentése jó lépés ebbe az irányba, és szeretnék gratulálni neki a jelentéshez.

  Daniel Caspary (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, engedje meg, hogy észrevételeimet annak kiemelésével kezdjem, hogy a mai nap folyamán ez a második külpolitikai kérdést érintő vita, amelyen a Bizottság nem képviselteti magát az illetékes biztossal. Ma délelőtt a fő vitánk a globalizáció témakörében folyt, és az illetékes biztos nem volt jelen, és ma este a Bizottság e fontos kérdésért felelős tagjai már megint hiányoznak. Nincs ellenemre nagyra becsült Borg biztos úr az Ön jelenléte, de meglátásom szerint helyénvaló lenne, ha a Bizottságot a megvitatott kérdésért felelős biztos képviselné. Hálás lennék, elnök úr, ha továbbítaná ezt a kérést a Bizottságnak a jövőbeli vitákra tekintettel, és biztos vagyok abban, hogy ez a biztosok egész testületének érdekeit szolgálja.

Szeretném őszinte köszönetemet kifejezni Zaleski úrnak a rendkívül kiegyensúlyozott jelentéséhez. Javítanunk kell az ukrán szomszédainkkal folytatott együttműködésünket. Ezért jó, ha az európai szomszédságpolitikát ennek megfelelően alakítjuk. Ezért jó, ha Ukrajna csatlakozik a WTO-hoz. Ezért jó, ha tárgyalásokat folytatunk egy partnerségi és együttműködési megállapodásról, és jó, ha támogatjuk egy szabadkereskedelmi övezet elképzelését, mint egy európai perspektíva óvatos kibontakozását Ukrajna számára.

Hadd mondjam el ennek kapcsán azonban, hogy az előre látható jövőben Ukrajna EU-tagságát nem tudom elképzelni. A javított együttműködés, amelyre sok képviselőtársam már utalt, szintén halaszthatatlan követelmény, és mindkét fél javára válhat. Különleges jelentőséget tulajdonítok a keleti szomszédainkkal folytatott sikeres együttműködésnek és közeli szolidaritásnak.

Véleményem szerint például tarthatatlan, hogy Oroszország attól függően működjön együtt Ukrajnával, hogy Kijevben melyik kormány van hivatalban, és az ukrán nemzet melyik parlamenti többséget választotta meg. Ez tarthatatlan, és Oroszország rossz úton jár az ilyen politikával. Nekünk, európaiaknak, az Európai Uniónak, támogatnunk kell az ukrán népet a függetlenséghez és a szilárd alapokon létrehozott demokráciához vezető utazásuk következő szakaszaiban. Zaleski úr jelentése hatalmas és jelentős hozzájárulás ehhez a törekvéshez.

  Elnök. − Biztos, hogy Önnek igaza van, Caspary úr, abban, hogy a vitára a megfelelő biztosnak kell reagálnia, de a gyakorlatban ez nem mindig lehetséges. Tudom, hogy Borg úr rendkívül tapasztalt biztos és politikus, aki kétségkívül továbbítani fogja az Ön üzenetét a megfelelő személyeknek.

Ki kell emelnem, hogy a mai nap folyamán korábban lezajlott vitára Barroso úr válaszolt, tehát ez egy mindenhez értő, ugyanakkor nagyon kompetens Bizottság.

  Bogusław Sonik (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, Ukrajnának az Európai Unió Európán belüli külpolitikája tekintetében prioritást kellene élveznie, stratégiai geopolitikai helyzete miatt. Egyfelől Ukrajna az Európai Unió közvetlen szomszédja, másfelől pedig fontos összekötő lehet az EU, Oroszország és Közép-Ázsia országai között. Fekete-tengeri hozzáférésével az adott térségben is jelentős gazdasági partner lehet.

Támogatom az előadó ajánlásait a tagállamok által a WTO-csatlakozás során Ukrajnának nyújtott segítségre vonatkozóan. Ez rengeteg hasznot hoz majd Ukrajnának és a térségnek. Miközben ezt mondjuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy történelmi okok miatt Kijevnek még mindig sok a tennivalója. Az Európai Uniónak sok szinten kell támogatnia az ukrán kormányt az ország újjáépítésében, nem csak a gazdasága vagy ipara, hanem szociális kérdések tekintetében is. Jelentős rugalmasságot kellene tanúsítani a külpolitika vonatkozásában is, figyelembe véve az ukrajnai politikai helyzet összetettségét.

Ezen a ponton fontos figyelembe venni Oroszországot, amelynek az érdekei ütköznek a Közösség érdekeivel a jobboldali Ukrajnában. Az ukrán demokrácia még mindig nagyon fiatal. Az elmúlt néhány év azonban megmutatta, hogy a demokratikus folyamatok stabilizálódnak. Most azonban nem felejthetjük el, hogy a társadalmi megatartásoktól függően akár az erőteljesen Európa-ellenes erők is hatalomra kerülhetnek. Éppen ezért szeretnék gratulálni a Tisztel Házban már elhangzottakhoz, és támogatom Zaleski úr jelentését. Ez egy olyan jelentés, amely foglalkozik mindezekkel az alapvető kérdésekkel, és amely követendő utat vázol az EU számára az Ukrajna felé irányuló politikájában.

  Joe Borg, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretném megköszönni a képviselők megjegyzéseit és az érdekes vitát.

Megjegyeztem és átadom üzeneteiket kollégámnak, Mandelson biztos úrnak, aki ma egy olyan nemzetközi kötelezettségvállalásának tesz eleget, amelyet nem mulaszthatott el. Biztos vagyok abban, hogy megfontolás tárgyává teszi őket.

Engedjék meg, hogy válaszoljak néhány, a vitában felmerült kérdésre. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a különböző pontokat illetően, de szeretném hangsúlyozni, hogy a két legfontosabb következtetésben egyetértünk.

Először is, Ukrajna kulcsfontosságú, értékes partner az Európai Unió szomszédsági stratégiájában. Egyetértünk az Önök pozitív kölcsönös gazdasági egymásrautaltságra, az energiát érintő kapcsolataink, a tudomány és a nemzetek közötti kapcsolatok jelentőségére, illetve gazdasági kapcsolataink elmélyítésének és megerősítésének szükségességére vonatkozó legfontosabb üzeneteivel.

A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozást illetően a Bizottság egyetért, hogy ez egy kulcsfontosságú kérdés. Viszont a Bizottság és a tagállamok véleménye szerint a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások kritikus lépést jelentenek, amelyet mihamarabb meg kell tenni. Következésképpen a WTO genfi folyamatának véglegesítése elegendő lenne egy részletes, átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak elindításához. Reménykedünk abban, hogy a WTO folyamat még az idei év vége előtt vagy 2008 legelején befejeződhet.

Célunk az általunk valaha is elfogadott legambiciózusabb kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötése. A megállapodásnak foglalkoznia kell az intézményi teherbírás és a reformok szükségességének kérdésével, illetve ki kell térnie a vámokra, a rendőrségre, az igazságszolgáltatásra, és általánosan a korrupció problémájára.

A tudományos cserekapcsolatokat és vízumokat illetően fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás ezekre is ki fog térni.

Hadd mondjam el azt is, hogy a kereskedelmi forgalom élénkülése nem jelent fenyegetést a fenntartható fejlődésre. Éppen ellenkezőleg, a fenntartható fejlődést segíti elő az uniós előírások átvétele által.

Ukrajna lehetséges EU-csatlakozásával kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy egyik fél sem áll készen erre a lépésre. Az új, továbbfejlesztett megállapodás számos területen a lehető legjobban zárkóztatja fel Ukrajnát az Európai Unióhoz, miközben a Szerződés tartalma nem határozza meg előre az Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődési lehetőségeinek alakulását.

Végül még egyszer megköszönném az előadónak ezt a remek jelentést, amit kiegyensúlyozottnak tartunk, és amelynek az ajánlásait figyelembe fogjuk venni az Ukrajnával folytatott jelenlegi munkánkban.

  Elnök. − Köszönöm, biztos úr, és köszönöm minden felszólalónak a részvételt ebben az igen jelentős ügyben folyó fontos vitában.

A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Gyürk András (PPE-DE), írásban. – (HU) A tárgyalt jelentés helyesen világít rá arra, hogy Ukrajna stratégiai jelentőségű partnere az Európai Uniónak, mivel fontos közvetítőszerepet játszhat az Oroszországgal és más közép-ázsiai országokkal kialakított párbeszédben. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági kapcsolatok szabad piaci elvek mentén történő megerősítése mindkét fél számára előnyöket rejt. Ez különösen igaz az energiapolitika területén.

Az elmúlt hónapok eseményei újra rávilágítottak arra, hogy az energetikai szektort Ukrajnában ma a transzparencia hiánya jellemzi. Az áttekinthetetlen viszonyok nagy teret adnak a korrupciónak és a politikai célzatú nyomásgyakorlásnak. Mindez nem segíti elő a piaci viszonyok érvényesülését. Megnehezítik Ukrajna uniós integrációra irányuló törekvéseit, egyúttal veszélyeztetik az európai ellátás biztonságát.

Az Európai Uniónak és Ukrajnának éppen ezért közösen kell törekedniük arra, hogy az energetikai együttműködés kialakítása során érvényesüljenek az átláthatóság és a verseny elvei. A kapcsolatoknak ugyanakkor minden esetben a kölcsönösségen kell alapulniuk.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az Európai Unió és Ukrajna között kialakítandó gazdasági együttműködés nem értelmezhető az orosz törekvések figyelembevétele nélkül. A hivatalát elfoglaló ukrán kormányra fontos szerep hárulhat abban, hogy a fent megfogalmazott elvek ne csak az Unióval folytatott párbeszéd vonatkozásában, hanem a régió egészében is érvényesüljenek.

  Harangozó Gábor (PSE), írásban. – A 2004-es bővítést és az Ukrajnával határos országok EU-csatlakozását követően kiderült, hogy Ukrajna az Európai Unió egészének stratégiai fontosságú szomszédjává vált, illetve a régió meghatározó szereplője lett. 2004 óta az EU Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere, és az Unió határainak keleti irányú kitolása valóban új lehetőségeket teremtett a kereskedelem, az ipari együttműködés és a régió gazdasági növekedése terén.

Ezt figyelembe véve az Unió legfontosabb érdeke, hogy Ukrajna WTO-hoz való csatlakozását aktívan támogassa, mivel a csatlakozás után szilárd és átlátható intézményi keretek között nyílik majd lehetőség egy valódi EU–Ukrajna szabadkereskedelmi övezet létrehozására. Általánosságban szólva, az Uniónak valós érdeke fűződik Ukrajna jó kereskedelmi, gazdasági és társadalmi teljesítményének elősegítéséhez a kereskedelmi kapcsolatok biztosítása és a régió politikai stabilitása miatt.

Ezért támogatjuk a Közép-Kelet-Európát érintő politikai, gazdasági és társadalmi problémák elleni összehangolt, globális fellépésre vonatkozó felhívást . Azaz, olyan fontos kérdésekben, mint az energia-ellátás biztonsága, a nukleáris biztonság, a mezőgazdasági ügyek és a környezettel kapcsolatos fenntartható követelmények, Ukrajnával egyetértésben kell szilárd véleményt formálnunk.