Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. november 15., Csütörtök - Strasbourg

2. Bizonytalan helyzetek

  Elnök: − A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata "Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai felé – a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében történő, nehéz körülmények közötti kötelezettségvállalásról" címmel.

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, 2007 júliusa óta a Bizottság és az Európai Unió portugál elnöksége együtt dolgozott a partnerországokban fellépő bizonytalan körülmények stratégiaibb és hatékonyabb EU-s kezelésének előkészítésén.

A folyamatot a későbbi elnökségeknek folytatniuk kell. A cél nem az országok kategorizálása vagy minősítése, hanem az eszközök és válaszok "személyre szabása" az egyes helyzetekre. Az ilyen bizonytalan helyzetekben sok akadály nehezíti a szegénység visszaszorítását. Az ilyen helyzetekben az intézmények lehetőségei nagyon korlátozottak, ha az állam képtelen ellátni a feladatait, vagy természeti katasztrófa vagy erőszakos konfliktus történt, vagy a kormány részéről hiányzik a politikai akarat a fejlődési célok elérésére. Extrém esetekben a határokon átnyúló hatásokkal is számolni kell, amik a regionális stabilitást, sőt, a globális biztonságot is veszélyeztethetik.

A bizonytalanság nem új jelenség, de a nemzetközi vita viszonylag új keletű. Az adományozók, partnerországok és a civil társadalom régóta tudják, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a különösen kedvezőtlen helyzetekben hatékonyabb fellépésre van szükség.

Minden helyzet más, mindegyik összetett, és mind egyéni megközelítést igényel, amiben a diplomáciai lépések, a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a biztonsági és válságkezelési beavatkozás mind szerepet kap.

Az Európai Unió fellépésének hatékonysága hosszú távú elkötelezettséget igényel, és a bizonytalan helyzetben levő országokban való beavatkozáskor a célok egyértelmű meghatározása is elengedhetetlen. Az alapelvnek továbbra is a képességek fejlesztésének és a lakosság biztonságának szavatolásának kell maradnia, a fenntartható fejlődés és a szegénység visszaszorításának szem előtt tartásával.

A nehéz körülmények közötti segítségnyújtás nem szabad, hogy a sikeres országok kárára váljon. A segély megerősítésére vonatkozó felelősségvállalások ezért újra főszerepet kapnak. Az Európai Bizottság közleményében gyakorlatias megközelítést javasol a fenntartható fejlődés, a stabilitás és a béke nehéz körülmények közötti biztosításához.

A közleményt az összes Európai Uniós intézmény megkapta. Az Általános Ügyek Tanácsa a kérdésről november 19-én és 20-án dönt majd. Fel fogom kérni a Bizottságot, hogy alkosson konkrét munkatervet a javaslatok és a közleményben leírt elsődleges intézkedések végrehajtásáról, amiknek célja a bizonytalan helyzetek hatékonyabb kezelése a partnerországok arra irányuló tevékenységének támogatásával, hogy a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételeket megteremtsék vagy visszaállítsák.

2008-ban kidolgozásra kerül az Európai Unió bizonytalan helyzetekkel kapcsolatos stratégiai megközelítése. Ehhez a folyamathoz az összes Európai Uniós intézmény részvétele szükséges, csakúgy, mint az EU-ban és a partnerországokban a fejlődés érdekében dolgozó intézményeké.

Az Európai Parlament hozzájárulása nagy fontossággal bír a Bizottság számára, amely felkéri a Parlamentet, hogy vegyen részt aktívan a vitában, ami lehetővé tenné egy egységes beavatkozási stratégia létrehozását a bizonytalan helyzetek esetére, így hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez, a stabilitáshoz, a békéhez és a demokratikus kormányzáshoz szükséges körülmények megteremtéséhez.

  Nirj Deva, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, mindig nagyon hasznos, ha ilyen fontos kérdésekről olyankor vitázunk, mikor a ház dugig van a Parlament véleményére kíváncsi kollégákkal. Nagyon hálás vagyok a biztos úrnak is, amiért rögzítette az alapokat és megosztotta velünk saját véleményét arról, hogy hogyan kellene kezelni ezt a problémát.

A bizonytalanságnak sokféle oka lehet. A legfontosabb persze a dekolonializálás; a gyarmati rendszerek szétesése, amikor a gyarmattartók önkényesen osztják fel a területeket, feldarabolva a belső, stabil társadalmi egységeket és törzsi, vallási csoportokra való tekintet nélkül osztják többfelé az országokat. Ez eleve bizonytalanságot okoz.

Aztán ott a bizonytalanság természetes formája, amit ma sok ország megtapasztal: vannak árvizeknek kitett országok, és kis szigetországok, amiknek gazdasága egyetlen termékre épül. Vannak olyan országok, amelyek földrajzi okokból képtelenek ellátni magukat, mert kevés természeti erőforrással rendelkeznek, vannak elsivatagosodó országok, ahonnan már megindult a tömeges elvándorlás.

Jelen pillanatban 26 ún. biznytalan állam van a világon, és a legsebezhetőbb emberek katasztrófának vannak kitéve, egyes esetekben nem saját hibájukból, hanem rossz kormányzás, belső konfliktusok, polgárháború vagy népirtó diktátorok miatt, mint ahogy nemrég láthattuk Sierra Leone és Libéria esetében.

Egy ilyen helyzetben lévő országot igenis talpra lehet állítani és működőképes állammá lehet tenni, mint ahogy láttuk Sierra Leone esetében. De ehhez erőfeszítések kellenek, ehhez kötelezettségvállalás kell; hosszú távú kötelezettségvállalás, ahogy a biztos úr is mondta, az ország gazdasági növekedése mellett. A nemzetépítés melletti elkötelezettség kell hozzá, ami fontos szó ebben a Parlamentben, hiszen országomnak, az Egyesült Királyságnak, csakúgy, mint Franciaországnak és Spanyolországnak és néhány más európai országnak is ebben hosszú tapasztalatai vannak. De a nemzetépítés más erősödőben lévő szuperhatalmak számára teljesen idegen, új dolog; nekik őszintén szólva sejtelmük sincs, hogy a nemzetépítést eszik-e vagy isszák.

Fel kell használnunk a nemzetépítéssel kapcsolatban Európában felhalmozódott történelmi tapasztalatokat, és segítenünk kell azokat az országokat, amelyek világszerte a nemzetépítés fő szereplői. Ha ezt megtettük volna, és ha ezt Blair miniszterelnök úr megtette volna, akkor azt hiszem például az iraki helyzet egészen másképpen alakult volna.

Irak törékeny állam? Igen, az, mert instabil; a kormány labilis, és vannak biztonsági problémák is. Afrikában vannak más országok, amelyek szintén nagyon bizonytalan helyzetben vannak – Szudán, Szomália, kis szigetek – ahogy korábban mondtam, mindnek szüksége van arra a tudásra, amivel mi már rendelkezünk, ezért nagyon örülök, hogy ma sor kerül erre a vitára.

  Elnök. − Nagyon szépen köszönöm, Deva úr. Attól tartok, elfelejtette az instabilitás egyik tényezőjét. Amikor megérkezünk egy ilyen országba, az újra instabillá válik.

  Alain Hutchinson, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném elmondani, mennyire örülök ennek a közleménynek, ami, ahogy a biztos úr is elmondta, a Bizottság pragmatizmusát tükrözi, és ami lehetővé teszi, hogy ma olyan problémát vitassunk meg, ami nem csak az EU déli partnerországai számára fontos, hanem polgártársainknak is, akik gyakran kérdezik – teljes joggal – hogy mennyire hatásosak az Európai Unió fejlesztési segélyei.

Ebben a konkrét esetben az állásfoglalásunk lényege egy mondatban összefoglalható, és mindenki támogatását kell, hogy élvezze, politikai meggyőződéstől függetlenül. A cél ugyanis egy egyszerűsített együttműködési rendszer létrehozása, ami lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok a ma lehetségesnél gyorsabban megadják a partnerországoknak a beígért támogatást a válsághelyzetben – a válságok ecsetelésébe nem mennék bele, mert Deva úr épp most beszélt róluk. Enélkül a segély nélkül napról napra nagyobb veszélybe kerül ezeknek az országoknak a lakossága, még a puszta túlélésük is. Most, ha a segély elfogadásra kerül, ami önmagában sem kis dolog, az európai segélyek jelenlegi folyósítási rendszerének összetettsége és lassúsága még drámaibb helyzeteket okozhat, amik közvetlenül károsak a támogatott országok lakosságára.

Vegyük Burundi példáját: ebben a kis országban nyolc éve én vezettem a választásokat megfigyelő csoportot, és néhány napon belül vissza is térek Burundiba. Az Európai Unió nagyon fontos és figyelemreméltó munkát végzett az országban: a több mint tíz éves konfliktus után támogatta a választásokat és az intézmények demokratizálódását. Ezután az új intézmények és a demokratikusan megválasztott hatalom hamarosan szembesültek a lakosság szükségleteivel az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban, amik mind sürgős beavatkozást igényeltek.

Bőven vannak tervek ezekben a szektorokban, de ahhoz, hogy meg is valósulhassanak, európai segély kell. Nem csak ahhoz nélkülözhetetlen az európai segély, hogy a lakosság sürgős szükségleteit kielégíthessük, hanem ahhoz is, hogy a továbbra is bizonytalan helyzetben lévő hatóságok elkezdhessék az újjáépítést, ami nélkül nagy annak a veszélye, hogy az országban hamarosan újra eluralkodik a káosz. Két telt el, és az EU által bejelentett költségvetési támogatás még mindig nem érkezett meg.

Ami igaz a Nagy-Tavak régiójára, az igaz a világ más részeire is. Elnök asszony, ezért szükséges, hogy, a támogatási feltételek egyértelmű meghatározása után minden olyan ország, amely az Európai Unió támogatását élvezi, súlyosan bizonytalan helyzet esetén kapjon gyors és hathatós segítséget egy kivételrendszer révén.

  Ryszard Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, örömömre szolgál, hogy ilyen kiváló szakértők után szólalhatok fel, akik éveken át foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, és ebbe a körbe önt is beleszámítom, elnök asszony.

Szeretném felhívni a figyelmet arra a problémára, hogy egyre több ország számít instabilnak. Hat év alatt a számuk csaknem megduplázódott, 14-ről 26-ra; a probléma tehát nagyon is valós, és egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unió számára.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezeknek az országoknak több mint a fele szubszaharai Afrikában fekszik, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy különleges figyelmet kell szentelnünk ennek a régiónak.

A leghatározottabban ki kell állnunk ezen országok kormányainak megerősítéséért is. Az Afrikai Uniónak igaza van, amikor rámutat, hogy az újjáépítés problémája politikai probléma is, talán még nagyobb mértékben, mint amennyire technikai. Emiatt a demokrácia és az átláthatóság alapvető fontosságúak.

Teljes mértékben egyetértek az előttem felszólalt Hutchinson úrral abban, hogy le kell egyszerűsíteni az eljárásrendet, hogy a segély gyorsabban elérje célját hasznosabb lehessen.

  Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, én is örömmel értesültem arról, hogy ez a téma terítékre kerül a Parlamentben, mert bár igaz, hogy nincs kimerítő jogi definíció a bizonytalan helyzetre, sok olyan eset van, ami a gyakorlati megközelítés alapján ebbe a kategóriába tartozik. Ma délután egyebek között Szomália helyzete is szóba kerül.

Ez az állásfoglalás így lehetővé teszi, hogy ezeknek a helyzeteknek a súlyosabb problémáit kezelhessük, például a rendkívüli szegénységet, ami az intézmények összeomlásának és a bizonytalanságnak az egyik fő oka.

Ezen kívül szintén fontos, hogy abból az alapelvből induljunk ki, hogy ezek az országok fejlesztési kihívást jelentenek, és emiatt sürgősen létre kell hoznunk egy, a "ne okozz kárt" humanitárius alapelvre épülő koherens tervet. Ez az első és legfontosabb alapelv, és fontos tanulságot hordoz a Zoé Bárkája csádi esetének fényében.

A külső beavatkozásról, konkrétan az európai beavatkozásról: annak a helyi viszonyok szerint kialakított programok keretében kell megtörténnie, mégpedig rugalmas, az igényekhez alkalmazkodó és rövid-, közép- és hosszú távra is megtervezett stratégiába illeszkedő programok keretében. Túl gyakran érjük be olyan lépésekkel, amik szükségesek ugyan rövid távon, de amik nem tartják szem előtt a közép- és hosszú távú következményeket.

Végezetül, meg kell említenem az elszámoltathatóság kettős rendszerének fontosságát, különösen a segítséget kapó országok elszámoltathatóságának kötelezővé tételét, természetesen azok felé, akik erőforrások, pénz vagy más adományok formájában segítséget nyújtottak nekik; de saját lakosságuk felé is, akiket az ő feladatuk megvédeni. Az adományozóknak azt is garantálniuk kell, hogy az állam elszámoltatható legyen a lakosság felé.

  Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök asszony, nincs kétség afelől, hogy sürgősen több és jobb humanitárius segítségnyújtásra van szükség ebben az egyre egyenlőtlenebb és igazságtalanabb világban, ahol a javak kevesek kezében koncentrálódnak, milliók kárára, az ő nyomoruk kihasználásával. Nem kétséges, hogy több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az új fegyverkezési versennyel szembenéző világban, a militarizálódó nemzetközi viszonyok közepette, aminek fő szereplői az Egyesült Államok és szövetségesei. Ezért aggódunk komolyan amiatt, hogy egyesek igyekeznek a fejlesztési segélyt olyan biztonsági stratégiáktól függővé tenni, amik a gyakorlatban alig álcázott módon beavatkozásra, az erőforrások kizsákmányolására és neokolonializmusra irányulnak.

A nemzetközi helyzet elemzésekor nem becsülhetjük alá azoknak a külső tényezőknek a szerepét, amik a – sok esetben a problémák gyökerét jelentő – ellentmondásokat súlyosbítják. Csak a Világbanknak a bizonytalan helyzetű országokról készült, igen szubjektív listáját kell átolvasnunk… Abban hány példát találunk külső beavatkozásra, agresszióra?

Valóban szükségünk van egy együttműködési és fejlesztési tervre, több millió ember alapvető szükségleteinek kielégítésének érdekében. Ennek a tervnek a nemzeti szuverenitás és a függetlenség tiszteletén és a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának elvén kell alapulnia, ösztönöznie kell a nemzetközi kapcsolatok demilitarizálását, segítenie kell az egyenlő és igazságos gazdasági kapcsolatok kialakulását és a régi államadósságok elengedését; szakítania kell azokkal a politikákkal, amik az alapvető igazságtalanságok és egyenlőtlenségek okai; segítenie kell egy igazságosabb, békésebb, humánusabb, szolidárisabb világ létrehozásában.

  Ana Maria Gomes, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PT) a bizonytalan helyzetű államokban a kormányzás, a fejlődés és a biztonság kapcsolata nagyon szoros. Az EU-nak meg kell határoznia a stratégiai prioritásait az ezekkel az országokkal fenntartott kapcsolataiban, fő célként az emberek biztonságát tartva szem előtt.

Nem elég a kormányzati intézményeket támogatni. Nélkülözhetetlen a parlament ellenőrizhetőségének megerősítése, a szabad és pluralista média támogatása, a bírói hatalom függetlensége, a civil társadalom megerősítése, és a nők, a rászoruló csoportok és a kisebbségek támogatása. Ehhez az EU kötelezettségvállalása szükséges.

Szomália mai helyzete tragikus példája annak, hogy mi történik, ha Európa a kívülálló szerepét választja. Az erőszakos konfliktusokat okozó, és az állam működését még jobban ellehetetlenítő bizonytalanságot, a rossz kormányzást, a rendkívüli szegénységet vagy az emberi jogok megsértését mind meg kellene vitatni a bilaterális kapcsolatokban és a Tanács, a Bizottság vagy a tagállamok gyakran ezt elmulasztják megtenni. A bizonytalanság okait figyelembe kell venni a stratégiák meghatározásakor és az EU pénzügyi eszközeinek globális kiterjesztésekor. A fejlesztési segélynek az emberek támogatására kell irányulnia és a kormányok támogatását csak akkor szabad megfontolni, ha bizonyíték van arra, hogy elkötelezték magukat a konfliktus megoldása mellett, a demokrácia és a jogállamiság mellett és a kormányzás és a lakosok biztonságának javítása mellett.

Végül olyasmire hívnám fel a figyelmet, ami sajnos kimaradt a Bizottság közleményéből és a most szavazásra kerülő állásfoglalásból is: az EU-nak többet kell befektetnie, a lefegyverzési, leszerelési és újrabeilleszkedési illetve a biztonsági ágazat reformját szolgáló programok mellett a könnyűfegyverek globális szállításának ellenőrzésébe is, mivel ezek hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok fenntartásához, amik viszont állandósítják sok állam bizonytalan helyzetét.

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja − (CS) Hölgyeim és uraim, köszönöm ezt a rövid, de nagyon átfogó vitát. Hadd összegezzem az elhangzottakat: a Parlament alapjában véve támogatja a Bizottság elgondolását. Természetesen a vita során felvetődtek bizonyos problémák; ezeket későbbi viták során tisztázni lehet. Ott van például a könnyűfegyverek szállításának problémája és sok más ötlet, amik szerintem nagyon értékesek.

  Elnök. − Eljutott hozzám egy, az eljárási szabályzat 103(2) cikke alapján benyújtott állásfoglalási indítvány⁽¹⁾.

A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön déli 12 órakor kerül majd sor.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.