Elnök. − Következő napirendi pontunk a Kader Arif által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében készített, a Libanonnak nyújtandó közösségi makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentés (COM(2007)0476 – C6-0290/2007 – 2007/0172(CNS)) (A6-0452/2007).
Günter Verheugen, a Bizottság tagja. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Szeretném megköszönni a Parlamentnek, hogy támogatták a Bizottság tavaly augusztusi javaslatát. Amint az előadó, Arif úr hangsúlyozza a jelentésben, Libanon nehéz helyzetben van mind politikai, mind gazdasági szempontból. Égetően szüksége van pénzre. Ezzel a makroszintű pénzügyi támogatással az Európai Unió azt az ígéretét teljesíti, amit múlt januárban Párizsban fogadott meg a nemzetközi adományozási konferencián, ahol megegyeztünk a Libanonnak nyújtandó pénzügyi támogatásban.
Mint tudják, a segély folyósítását a még mindig zajló politikai és alkotmányos válság által kiváltott nagymérvű bizonytalanság megnehezíti. Mindazonáltal a Bizottság tartja magát elkötelezettségéhez, és minden szükséges belső eljárást végrehajt, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, a támogatás folyósítása ne szenvedjen több késlekedést.
Tárgyalásaink a libanoni hatóságokkal a programhoz fűződő politikai feltételekről a végéhez közelednek, és biztosítom Önöket, hogy ezek a feltételek teljesen összhangban lesznek az európai szomszédsági politika keretében létrehozott EU–Libanon cselekvési tervvel, és a libanoni hatóságok középtávú gazdasági reformprogramjával. Természetesen minden eszközzel küzdeni fogunk, hogy amennyire csak lehetséges minimálisra csökkentsük a csalás, korrupció és jogtalan pénzfelhasználás lehetőségét, amire a jelentés-tervezet is felhívta a figyelmet.
Látom, hogy az előadó több módosítást javasol a Bizottság javaslatával kapcsolatban. Gondosan meg fogjuk vizsgálni ezeket a javaslatokat, és véleményezni fogjuk őket a Tanács részére. Azonban annyit már most is mondhatok, hogy a jogszabályokkal kapcsolatos változtatási javaslatok ellen nem lesz kifogásunk.
A Bizottság tudatában van annak, hogy az új pénzügyi támogatással kapcsolatos meghallgatásokon a Parlamentnek rendkívül rövid határidőn belül kellett reagálnia. A pénzügyi támogatás válság-eszköz, s sajátos természetéből következően az érintett intézmények is szoros határidő mellett dolgoznak.
Mindazonáltal, hogy megkönnyítse a helyzetet és fokozza az együttműködést a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal (INTA), a Bizottság ígéretet tett arra, hogy a jövőben rendszeresen előzetesen tájékoztatja az INTA titkárságát minden új pénzügyi támogatással kapcsolatos tranzakcióról, azaz minden új pénzügyi támogatás lehetőségének felmerülésekor tájékoztató anyagban értesítjük őket.
Kader Arif, előadó. − (FR) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Nagy örömömre szolgál, hogy Önök elé tárhatom ezt a jelentést a Libanonnak nyújtandó, makroszintű pénzügyi támogatással (MPT) kapcsolatban. Ez annak bizonyítéka, hogy az EU kész megfogadni azt az ígéretét, hogy a Libanont sújtó egymást követő válságok után segít talpra állítani az országot.
Libanon jelenleg a világ legeladósodottabb országainak egyike, adósságának GDP-hez viszonyított aránya 180%. Az 1975 és 1990 között zajló polgárháború, a 2006 nyarán Izraellel bekövetkezett konfliktus, a krónikus politikai instabilitás és sodródó gazdaságpolitika súlyos gazdasági, pénzügyi és szociális válsághoz vezetett. Ennek a helyzetnek a fényében sürgős intézkedésre van szükség.
Az a helyzet állt elő, hogy az EU-Libanon cselekvési tervvel kapcsolatos finanszírozás, amely 2007. januárjában került jóváhagyásra az EU szomszédsági politikájának keretében, 2009-ig nem áll rendelkezésre. A jóváhagyásra váró rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás áthidaló megoldást nyújt, amelynek azonnali hatása lesz Libanonban az államháztartásra és a fizetési mérleg alakulására, feltéve, ha késedelem nélkül megvalósítják. Az MPT 30 millió EUR összegű adományból és 50 millió EUR értékű kölcsönből áll, melynek célja a libanoni kormány támogatása a háború utáni újjáépítésben és a gazdaság talpra állításában.
Jelentésemben teljes mértékig támogatom a Libanonnak nyújtandó támogatás szükségességét. Azonban a világosság és átláthatóság kedvéért néhány ponton módosítani szeretnénk a Tanács javaslatát.
Mindenekelőtt szem előtt kell tartanunk, hogy ez a támogatás csupán kiegészíti a Bretton Woods-i intézmények, a Párizsi Klub, más bilaterális adományozók és az egyéb EU programok által nyújtott finanszírozást. Összhangban kell lennie az EU külpolitikájával és külpolitikai intézkedéseivel, és garantálnia kell a Közösség vállalásának hozzáadott értékét.
A Tanács kifejezetten és nyilvánosan el kell hogy fogadja a Parlament ajánlásait a támogatáshoz csatolt feltételeket és követelményeket illetően, amelyek magukban foglalják az államháztartás jobb átláthatóságát és fokozott fenntarthatóságát, a meghatározott makrogazdasági és költségvetési prioritások alkalmazását, a Libanon által végrehajtandó konkrét intézkedéseket az e támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését illetően, a finanszírozás igazságos elosztását a háborút követő kiadások, az újjáépítés, a nagyarányú adósság csillapítása és az ország lakosainak szociális szükségletei között, valamint a nemzetközi demokratikus és emberi jogi szabványoknak és a jogállamiság alapelveinek való teljes körű megfelelést. A támogatás kifizetésének alapját a fenti célkitűzések megvalósításában elért tényleges előrelépésnek kell képeznie, amit a libanoni hatóságokkal kötendő támogatási megállapodás kell hogy előírjon.
Az aktussal kapcsolatos alapvető munkánkon kívül még meg kell említenem hogy a jelentés megfogalmazásakor sok nehézség merült fel a munka sürgős természetéből adódóan. Ezért a Bizottság és a Tanács sokkal korábban kell hogy tájékoztasson bennünket minden, MPT nyújtással kapcsolatos döntéséről. A Parlament csak úgy tudja kielégítően végezni a munkáját, ha magasabb színvonalon és időben tájékoztatják. Ezzel kapcsolatban a Bizottság korai előrejelző rendszerrel biztosítaná, hogy az akták a Parlament megfelelő bizottságához kerüljenek, kezelésük felgyorsuljon, és hogy a pénzügyi támogatás kedvezményezettjére súlyos hatással járó, felesleges késlekedés elkerülhető legyen. Munkánk minősége és következetessége és a többi intézménnyel való együttműködésünk nagy mértékben függ ettől.
Korábbi parlamenti állásfoglalásokhoz hasonlóan, szeretném hangsúlyozni, hogy egy ilyen horderejű eszközt nem lehet egyszerűen rendkívülinek felfogni. Rendszeres jogalapot kell biztosítani erre, és nem lehet minden esetben a Tanács ad hoc döntése. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a nyomonkövetési és beszámolási rendszerek tökéletesítése érdekében együttdöntési eljárás útján létrehozott keretszabályozást kell létrehozni az MPT-kre.
Sürgősen meg kell szervezni az intézmények közötti tárgyalásokat az ehhez hasonló eszközök legalkalmasabb jogi alapjának kidolgozására. A Libanonnak nyújtandó MPT esetében, amely az európai szomszédsági politika által lefedett országok körébe tartozik és fejlődő országnak számít, úgy érezzük, hogy a támogatás jogalapja nem az EK-Szerződés 308. cikke, hanem az EK-Szerződés 179. cikke kellett volna hogy legyen.
Éppen amiatt ragaszkodik a Parlament a libanoni kormány által végrehajtott reformok szociális aspektusának figyelembevételéhez, mert Libanon fejlődő ország. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint a libanoni lakosság csaknem 24%-a teljes nyomorban él, 52%-a pedig hátrányos helyzetűnek számít. A lakosság 9%-a analfabéta, kevesebb mint egyharmada áll általános iskolai szinten, és csak 13%-uk jut el egyetemre.
Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy a mostani Libanonról szóló vita középpontjában nem a társadalmi kérdés áll, és a jövendőbeli reform szociális aspektusa a gazdasági és pénzügyi kérdésekhez mérten várhatóan rendkívül csekély lesz. Azonban Libanonnak és partnereinek is az az érdeke, hogy − mint már említettem − megtalálja az igazságos egyensúlyt az egyes költségtényezők között, különösen az oktatásra és képzésre fordított finanszírozás tekintetében. Nem szabad elfelejteni, hogy a tartós társadalmi egyenlőtlenségeknek súlyos gazdasági és politikai következményei lehetnek, amelyek az ország stabilitásának helyreállítását tovább késleltethetik.
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, a Külügyi Bizottság véleményének előadója. − (ES) Elnök asszony! Libanon rendkívül súlyos és feszült helyzetben van, és nyilvánvaló, hogy kivezető utat kell találni az országot sújtó intézményi válságból. Ezért a jövő héten Libanonba utazik a Külügyi Bizottság egy munkacsoportja, amelynek célja, mint mindig, hogy biztosítsa a Parlament szolidaritásáról mindazokat, akik a béke, a megértés, a harmónia, a kibékülés, és a demokrácia megszilárdításán munkálkodnak az országban.
Pontosan ezzel a céllal írta meg Arif úr is a Libanonnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló jelentését. Meg kell mondanom neki, hogy a Lahoud elnök hatalomra jutása után Libanonban kialakult súlyos és feszült helyzetre való tekintettel nem akartunk nagyon belebonyolódni a technikai részletekbe a Külügyi Bizottságban. Azonban biztosítani kívántuk a Parlament mint költségvetési hatóság hatáskörének tiszteletben tartását, a világosság és átláthatóság követelményét – amire az előadó is utalt –, ezáltal a finanszírozás helyes és effektív felhasználását, s azt, hogy elkerülhessünk ezzel kapcsolatban minden korrupciót – ahogyan Verheugen biztos is jelezte beszédében.
Ebben a megvilágításban úgy gondoljuk, hogy ez a makroszintű pénzügyi támogatás összhangban van a társulási megállapodás szellemével, vagy az Európai Unió és a mediterrán országok közötti társulással, az európai szomszédsági politika jövőbeli keretével, és természetesen a párizsi 3. adományozói konferencián Libanon újjáépítésével és talpra állításával kapcsolatban vállalt kötelezettségekkel. A nemzetközi intézmények közötti megállapodások szellemének is megfelel.
Esko Seppänen, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. − (FI) Elnök asszony! Mint a Költségvetési Bizottság véleményének előadója, nagy megelégedéssel látom, hogy a felelős bizottság jóváhagyta az általunk benyújtott javaslatokat. Nagyon bátor tett volt a Bizottság részéről, hogy javaslatot tett a „pénzügyi támogatás rendelkezésre állási időszakának” új koncepciójára, és hogy ezt úgy értelmezte, hogy a jogi aktus érvényességét egyszerűen, mindössze egy komitológiai bizottsági eljárás révén meg lehessen hosszabbítani. A Bizottság csupán irányító szerv, s mint ilyen, nem veheti át a jogalkotó szerepét. De azzá válna, ha rá lenne bízva, hogy meddig legyen érvényes egy pénzügyi támogatás.
A Költségvetési Bizottság tagjaként azzal is elégedett vagyok, hogy a felelős bizottság pozitívan foglalt állást a jogalappal kapcsolatos módosítási javaslatunkról, igaz, ezt már csak jövőbeli makroszintű pénzügyi támogatásoknál fogják alkalmazni. Úgy érezzük, az EK-Szerződés jelenleg jogalapként használt, általános jellegű 308. cikke helyett megfelelőbb jogalap lenne az EK-Szerződés 179. cikke. Reméljük, hogy a Bizottság és a Tanács a jövőben tekintetbe veszi majd a Parlament erról szóló véleményét.
Tokia Saïfi, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! A Libanonban jelenleg uralkodó intézményi vákuum óriási fenyegetést jelent mind az ország, mind a régió számára. A parlament funkcióját vesztette, a képviselők az életüket féltik, a kormány széthullóban van, a gazdaság megbénult – Libanonnak kiutat kell találnia ebből a válságból. Jobban mint valaha, az EU-nak folyamatosan oda kell figyelnie arra, hogy hogyan támogathatja szomszédját és szövetségesét.
Az EU által ma előterjesztett makroszintű pénzügyi támogatás a lehető legjobbkor jön. Ez a rendkívüli, korlátozott időre szóló támogatás, mely egy olyan ország költségvetésének helyreállítására irányul, ahol az adósságállomány csökkentésére irányuló közös erőfeszítéseknek a 2006 nyarán bekövetkezett véres konfliktus vetett véget, teljesen megfelel az európai szomszédsági politika és az euro-mediterrán partnerség szellemének. Mivel Libanon politikai és gazdasági önállóságának és függetlenségének elősegítését teszi lehetővé, nem tekinthető hagyományos támogatási módozatnak. Természetes, hogy a támogatást visszaélést megakadályozó mechanizmusoknak kell védeniük, a finanszírozás kezelésének és folyósításának területén egyaránt.
Biztosítanunk kell az ország újjáépítésén munkálkodó pénzintézetek jobb összehangolását. Mi több, a hatékony és fenntartható támogatás biztosítása érdekében egymással összehangoltan kell végrehajtanunk a szomszédsági eszköz nyújtását, az IMF intézkedéseket és az euro-mediterrán beruházási hitel és partnerség (FEMIP) intézkedéseit. Ahogy az annapoliszi konferencia megvillantja a remény lehetőségét, úgy marad Libanon kulcsfontosságú tényező a régió békéjében és stabilitásában.
David Martin, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Üdvözlöm Arif úr jelentését. Mint ahogyan Arif úrtól már megszokhattuk, alaposan kifejtett, kiegyensúlyozott jelentést terjesztett be.
Azt azonban sajnálattal látom, hogy már megint az EU-nak kell fizetni a számlát Izrael azon jó szokásáért, hogy a Közel-Keleten előbb dobja le a bombákat, és csak utána aggódik a következményekért.
Az igaz, hogy Libanon pénzügyi nehézségekkel küszködött már a 2006 nyarán bekövetkezett izraeli konfliktust megelőzően is, de lehetséges, hogy az utóbbi volt az utolsó csepp a pohárban. Ahogyan Arif úr elmondta, Libanon ma egyike a világ legeladósodottabb országainak, és az UNDP szerint négy libanoniból egy teljes nyomorban él.
Bármilyen problémákkal néz is szembe, a jelenlegi libanoni kormány eltökélt szándéka a gazdasági stabilitás megteremtése. Egy ilyen helyzetben helyesnek tartom, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtsunk a talpra álláshoz. Arif úrnak igaza van, hogy biztosítanunk kell a megfelelő módszert a korrupció kezelésére, és meg kell győződnünk arról, hogy a finanszírozással ne történhessen visszaélés. Erre a helyes mechanizmus a pénzek biztosításának és felhasználásának teljes átláthatósága, a ráfordítások megfelelő szintű nyomonkövetése, és a végrehajtott intézkedések utólagos értékelése.
Ahogyan a biztos úr is jelezte, Libanon az európai szomszédsági politika keretében az EU egyik partnerországává vált. A szomszédsági politikából származó pénzek 2009-ig vagy 2010-ig még nem állnak rendelkezésre, de amint a finanszírozás lehetővé válik, örömmel látnám, ha az EU azt a libanoni szociális és gazdasági reformok támogatására használná fel. Addig azonban nagy segítséget jelentene a Libanonnak nyújtandó jelentős pénzügyi támogatás az ország eladósodottságának kezeléséhez és a kormány megszilárdításához. Ezért a javaslatot támogatom.
Bogusław Sonik (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Ma a Libanonnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatást vitatjuk meg. Libanon a legsúlyosabb gazdasági és politikai válságot éli át 1990, a háború vége óta. Számos, közép-keleti problémákkal foglalkozó szakértő fejezte ki véleményét a Parlamentnek arról, hogy az Európai Uniónak aktívan kell támogatnia a libanoni demokratikus hatóságokat.
Libanon ma különösen fontos válaszút előtt áll. Ez az a fázis, amikor a háború szellemei végre nyugovóra térnek. Még mindig fennáll a veszély azonban, hogy a régi konfliktusok újra felszínre törnek. Ezért a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket arra kellene fordítanunk, hogy aktívan közvetítsünk Libanon belső konfliktusainak megoldásában. Az Izrael és Libanon közötti konfliktus hatalmas károkat okozott az országnak, ami nagy nehézségek árán épp hogy csak helyreállította a 20 évig tartó háború során lerombolt infrastruktúráját. A konfliktus a libanoni szociális viszonyokra is negatívan hatott. A radikális erők felerősítésével ismét kiújította a belső ellentéteket a társadalom egészében.
Libanonnak időre van szüksége, hogy újra stabilizálódjon. Olyan közvetítőre van szüksége, amely mindegyik félt összehozza. Az Európai Unió és más országok és intézmények pénzügyi támogatása révén Libanon lehetőséget kap arra, hogy ismét a reform útjára lépjen. A reform megvalósítása hosszú időt vesz igénybe, de egy politikai, szociális és gazdasági szempontból stabil ország létrejöttét teszi lehetővé.
Üdvözlöm a Bizottság kezdeményezését, és azt, hogy a Parlament tagjai azonosultak a Libanonnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatással. Ezzel világos üzenetet küldünk Libanon népének arról, hogy az Európai Unió partnernek tekinti őket. Ezért gratulálnom kell az előadónak, hogy igen taktikusan sikerült bevonnia a Parlamentet a Libanonnak nyújtandó támogatással kapcsolatos döntési folyamatba. Végezetül emlékeztetni szeretnék arra, hogy Libanon újjáépítése legalább annyira érdekében áll az európaiaknak, mint Libanon népének.
Elnök. − A vitát berekesztem.
A szavazásra 2007. november 29-én, csütörtökön kerül sor.