Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. december 10., Hétfő - Strasbourg

15. Egyperces felszólalások jelentős politikai kérdésekben

  Elnök. − A következő napirendi pont a jelentős politikai kérdésekről szóló egyperces felszólalások.

  Georgios Papastamkos (PPE-DE). - (EL) Tisztelt elnök úr! Képviselőtársaim! Amint azt Önök is tudják, az Unió és Dél-Korea között tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi térség létrehozásáról. A parlamenti ellenőrzés hatáskörében felhívtam a Bizottság figyelmét egy olyan problémára, amely nagy jelentőségű Görögország egyes részei és más régiók gazdasága szempontjából.

A Dél-Korea által a konzervgyümölcs tekintetében alkalmazott különösen magas importvámokra gondolok. Tudjuk, hogy az Európai Parlament korlátozott szerepet tölt be a külkereskedelmi politika formálásában. Mindazonáltal, a Bizottság által folytatott tárgyalások titkossága nem eredményezheti az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság hiányát, legalábbis nem az uniós rendszeren belül.

  András Gyürk (PPE-DE). - (HU) Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt képviselőtársaim! A december másodikán lezajlott oroszországi választások aggodalommal tölthetnek el bennünket. Az EBESZ és az Európa Tanács azon megfigyelői, akik egyáltalán vízumot kaphattak, komoly visszaélésekről számoltak be. A szavazást megelőzően a kormányzó erők mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a velük szembehelyezkedő politikai mozgalmakat. Törekvésük a demokrácia legfontosabb pillérétől, a választás szabadságától fosztotta meg az orosz társadalmat. Meggyőződésünk, hogy Európa nem dughatja homokba a fejét az antidemokratikus folyamatokkal kapcsolatban. A kormányzati stabilitás hangoztatása semmilyen körülmények között nem igazolhatja a véleménynyilvánítás és a választás szabadságának korlátozását. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az az állam, amely határain belül az erő politikáját alkalmazza, a nemzetközi kapcsolatrendszerében sem riad majd vissza ettől. Úgy véljük, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti elmélyült együttműködésnek nincs alternatívája. A kétoldalú viszonynak ugyanakkor minden esetben az emberi jogok tiszteletben tartásán és a valódi kölcsönösségen kell alapulnia. Köszönöm.

  Elnök. − Ez az én hibám volt. PSE helyett véletlenül PPE-DE-t olvastam, ami természetesen nem elfogadható. Tehát most az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának két képviselője kap szót.

  Antonio Masip Hidalgo (PSE). - (ES) Tisztelt elnök úr! Köszönöm, hogy az ülés kezdetén említést tett a terrorcselekmény áldozatává vált két fiatal spanyol rendőrtisztről, és az egész képviselőház nevében szólt. Nagyon köszönöm, elnök úr!

Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy május 16-án két spanyol férfit, Miguel Ángel Lópezt és Edén Galvánt – öt portugál személlyel együtt – őrizetbe vettek Rigában, mert utcai lámpaoszlopokra kihelyezett lett zászlókat vittek el.

Nem bűncselekmény elkövetésének szándékával cselekedtek; az előzetes meghallgatásig nem részesültek semmiféle jogsegélyben, a meghallgatáson pedig nem kaptak tolmácsot és csak pár másodpercig beszélhettek ügyvéddel. A rendőrségen megverték és elkülönítve tartották őket. Egyikük számára egy hétig nem biztosítottak gyógyszert a betegségéhez.

Néhányan közülük 13 napot töltött börtönben, amíg végül vádemelés nélkül szabadon bocsátották őket. Miguel Ángel és Edén Galván 19 napot volt börtönben. Ez a rémálom egy fejenkénti 4 000 eurós bírsággal végződött novemberben.

Tudom, hogy már más esetekben is aránytalanul jártak el a lett szimbólumokkal kapcsolatban elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt, ami véleményem szerint rendkívül komoly kérdés. Ma, az emberi jogok napján arra kérem az elnököt, aki igen komolyan veszi az emberi jogokat, hogy a lett elnöknek levélben fejezze ki ezzel kapcsolatos súlyos aggályainkat.

  Inés Ayala Sender (PSE). - (ES) Tisztelt elnök úr! Én is köszönetet szeretnék mondani azért, hogy megemlékezett a Capbreton-ban meggyilkolt két polgárőrről.

Viszont panasszal kívánok élni az ellen, ahogyan ebben a képviselőházban a spanyol kormány miniszterelnökét, José Luis Rodríguez Zapaterót fogadták, mivel a fogadtatás nem felelt meg az elvárásoknak. Spanyol állampolgárként és az európai polgárok parlamenti képviselőjeként nehezen tudom megérteni, hogyan történhetett az, hogy intézményünk meghívta a spanyol miniszterelnököt, majd nem tett meg mindent a látogatás méltóságteljes lebonyolítása érdekében. Ez különösen a legnagyobb képviselőcsoport soraiban volt érzékelhető, mintha erre a képviselőcsoportban szinte utasítást kaptak volna, és minderről média is beszámolt az országomban.

Úgy vélem, hogy elszalasztottunk egy nagyszerű lehetőséget arra, hogy javítsuk a Parlament és a spanyol nép között meglévő, az európai egyesülést támogató kapcsolatok láthatóságát, amikor a spanyol nép képviseletében a spanyol miniszterelnök látogatott el hozzánk. Ez az intézmény nem biztosította a vendéglátás azon szintjét, amelyet a spanyol és az európai polgárok elvárhattak volna.

Szerencsére a spanyol elnök – nemes jelleméről és erőteljes parlament-párti meggyőződéséről tanúbizonyságot téve – inkább a vita színvonaláról és sokrétűségéről beszélt, valamint a többi képviselőcsoport, illetve a Tanács épületében őt üdvözlő számos spanyol polgár általi szívélyes fogadtatásról.

Elnök úr! Bízom benne, hogy tapasztalata és az e Házban betöltött elnöki tisztsége segít Önnek megtalálni a helyes intézkedéseket, amelyekkel elfeledhetjük ezeket a nem túl szerencsés benyomásokat és biztosíthatjuk, hogy ez ne történjen meg újra.

  Elnök. − Az elnök mindig örül, ha a plenáris ülésen nagy létszámban vannak jelen, és különösen akkor, ha ilyen okokból.

  Metin Kazak (ALDE). – (BG) Tisztelt elnök úr! Képviselőtársaim! Bulgária az Európai Unióhoz való csatlakozásakor egy működő tolerancia-modellt hozott magával, amely egyedülálló a Balkánon és Európában. A modell alapgondolata, hogy be kell vonni a kisebbségeket a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területébe, úgy, hogy közben megőrzik e kisebbségek etnikai és vallási identitását. A modell kiutat kínált a különböző etnikumok közötti állandósult feszültségekből, amely helyzet kialakulásáért az ún. „megújulási folyamat” a felelős. Ez az a modell, amely helyreállította a jószomszédi viszonyokat a keresztények és a muzulmánok között, az etnikai konfliktusokat politikai folyamattá alakítva át.

A „mozgalom a jogokért és szabadságokért” alapvető szerepet tölt be a bulgáriai etnikai modell alakításában. A mozgalom – a Balkán legnagyobb liberális pártjaként – védelmezi a személyek jogait és szabadságjogait, és védelmet nyújt a kisebbségek számára a jogszabályokkal és az európai értékekkel összhangban, nem pedig származási vagy vallási alapon. A „mozgalom a jogokért és szabadságokért” – más szomszédos országokkal ellentétben – sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz, még a kommunista rendszer által végrehajtott legsúlyosabb megtorló intézkedések idején sem. Sohasem támogatta az egyoldalú eltávolodást vagy az ilyen cselekvéseket; ehelyett az összes demokratikus fél közötti megállapodásra törekszik, nemzeti és európai szinten egyaránt, annak érdekében, hogy határozottan fellépjen az etnikai, faji vagy vallási alapon újabban megnyilvánuló intolerancia ellen.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! A növényvédő szerek nem megfelelő alkalmazása és a helytelen hulladékgazdálkodás a talajminőség romlásához vezetett, ami kockázatot jelent polgárainkra nézve. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy polgárainknak és a jövő nemzedékeinek biztosítsuk az egészséges élelmiszerek termelésének a lehetőségét.

A Gutiérrez-Cortines asszony jelentésében előterjesztett megoldások – amelyek egyebek mellett magukban foglalják a szennyezett területek jegyzékbe vételét minden tagállam esetében, valamint az e területek helyreállítására irányuló stratégia kidolgozását –, kétségkívül a helyes irányba visznek, és remélem, hogy azt további hasonló lépések követik majd.

A vegyi szennyezéssel és az azzal járó következmények felszámolásával azonban még nem ér véget a történet. Emellett egy új és riasztóbb probléma is jelentkezett a géntechnológiával módosított élelmiszerek egyre nagyobb mértékű termelésével összefüggésben, mégpedig a biológiai szennyezés. Biztosíthatom Önöket, hogy a GMO a vegyi szennyezésnél sokkal nagyobb aggodalomra ad okot. Mialatt lépéseket teszünk a vegyi szennyezés ellen, ugyanúgy lépéseket kell tennünk a biológiai szennyezés ellen is. Az EU-nak határozottan „nem”-et kell mondania a géntechnológiával módosított szervezetek élelmiszerekben történő felhasználására.

  Milan Horáček (Verts/ALE). - (DE) Tisztelt elnök úr! A december 2-án lezajlott duma-választások ismét rámutattak arra, hogy Oroszországban nem számíthatunk meglepetésekre. A választás kérdésének kezelésébe beletartozott az ellenzék célzott megtörése és megfélemlítése, amit a választási jogszabályok nagymértékű módosításával, a lehetséges kihívók – mint például Hodorkovszkij – bebörtönzésével vagy kiiktatásával, valamint Garri Kaszparov többszöri letartóztatásával értek el.

Nem vagyunk lenyűgözve az Egyesült Oroszország kampányának eredményétől. Putyin pártja győz, a demokrácia veszít. E siker megkérdőjelezhetőségét az is alátámasztja, hogy egyetlen olyan párt sem került be a parlamentbe, amely bírálja a kormányt. Ezek a választások nem teremtenek közös alapot az Európa és Oroszország közötti, a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra épülő kapcsolatokhoz. Ez az elkedvetlenítő főpróba nem jó előjel a 2008. márciusi elnökválasztások szempontjából, ugyanakkor pedig rámutat annak fontosságára, hogy tisztában legyünk saját értékeinkkel.

  Willy Meyer Pleite (GUE/NGL). - (ES) Tisztelt elnök úr! Köszönöm az ETA által elkövetett gyilkosságokat elítélő nyilatkozatát, amelyet a Parlament nevében tett.

Más témára váltva, el szeretném mondani, hogy múlt héten lehetőségem nyílt találkozni Ingrid Betancourt édesanyjával, Yolanda Pulecio asszonnyal. Ingrid Betancourt-t mint tudjuk 2001 óta túszként tartja fogva a FARC. Pulecio asszony azt az üzenetet adta át nekem – és ezt most átadom Önöknek is: a Parlamentnek, a Bizottságnak és az európai intézményeknek –, hogy az Uniónak alapvető szerepet kell betöltenie a venezuelai elnök, Hugo Chávez és Sarkozi francia elnök által felvállalt közvetítés támogatásában. Október 9-én az európai intézmények – a portugál elnökségen keresztül – szintén támogatásukat fejezték ki e közvetítési tevékenység iránt.

Ez nagyon fontos, mivel lehetőség nyílik a közvetítésre, annak érdekében, hogy véget vessenek a hosszú ideje túszként fogva tartottak gyötrelmének, valamint hogy újra normális állapotok uralkodhassanak a kolumbiai konfliktus tekintetében.

Ezért arra kérem az európai intézményeket, hogy ne engedjék el a fülük mellett Ingrid Betancourt édesanyja, Yolanda Pulecio asszony szavait.

(Taps)

  Gerard Batten (IND/DEM). - Tisztelt elnök úr! November 23-án volt egy éve annak, hogy az egyik választóm, Alexander Litvinyenko állami segédlettel végrehajtott nukleáris terrorcselekmény áldozata lett. A gyilkossághoz felhasznált polonium-210 szigorúan ellenőrzött anyag, amely könnyen visszakövethető oroszországbeli forrásához, sőt, akár a pontos eredete is meghatározható. A bűncselekményt csak az orosz politikai hatalom legmagasabb szintjén engedélyezették.

A brit hatóságok egyetlen személy, Andrej Lugovoj kiadatását kérték, de a gyilkosságot nem egyedül követte el: egy képzett hírszerzői csapat felelős Litvinyenko haláláért. A brit kormány gondoskodott arról, hogy Andrej Lugovoj tűnjön az egyedüli felelősnek, hogy ezzel elterelje a figyelmet azokról, akik a bűncselekmény mögött álltak. A szálak egyértelműen a Kremlhez vezetnek. Ha nem Putyin elnök rendelte el a gyilkosságot, ő bizonyosan tudja, hogy ki a felelős a cselekményért.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). - (RO) Tisztelt elnök úr! Az év végén az Európai Bizottság jelentés készít a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében alkalmazott korlátozásokról.

Véleményem szerint e jelentésnek mindenképpen hangsúlyoznia kell a következő két pontot: az új tagállamok tekintetében alkalmazott korlátozások nem indokoltak, mivel csatlakozásuk nem okozott zavart más európai uniós országok piacán; másodszor pedig e korlátozásoknak nem szabadna túllépniük az európai munkaügyi jogszabályokban meghatározott első két évet.

A jelek szerint a tagállamok a 2+3+2 képletet bizonyos jelenlegi politikai kívánalmakra válaszul alkalmazzák.

Ezért úgy vélem, hogy az európai intézményeknek az első két évtől kezdődően határozott álláspontot kell képviselniük annak érdekében, hogy megállítsák a munkaerő szabad mozgásának indokolatlan akadályozását.

Ezenkívül a közösségi preferencia elvének újbóli megerősítésére van szükség a Parlament által az európai kék kártyáról folytatott vita kapcsán, amely kártya lehetővé teszi, hogy több mint 20 millió munkavállaló érkezzen az EU-ba harmadik országokból.

Ezen elv értelmében igen szokatlan, hogy a nemrég csatlakozott uniós tagállamok munkavállalóit szigorúbb elbánásban részesítik a harmadik országokból származó munkavállalóknál.

  Justas Vincas Paleckis (PSE). - Tisztelt elnök úr! A schengeni térség bővítése nagyszerű karácsonyi ajándék a 21. századi európaiak számára, ugyanakkor európai szomszédaink, azaz Ukrajna, Oroszország, Moldova és Belarusz elé a régi vasfüggöny helyett egy pénzügyi és bürokratikus függönyt húztak. Szomszédaink korábban ingyenesen vagy kedvezményes áron juthattak vízumhoz számos új schengeni országba való beutazáskor. Most ezért 35–60 eurót kell fizetniük. Ez az összeg az említett országok némelyikében a havi kereset harmadával egyenlő.

A vízumokat terhelő adókból származó pénzügyi nyereség visszaüt az EU-ra: közvetlen szomszédai számára az EU távoli földdé válik. Hiszen minél többen keresik fel az Európai Uniót, annál többet láthatnak abból, hogy hogyan élünk, ugyanakkor ez az idegenforgalomnak is hasznára válik. Pénzügyi szempontból is jobb, ha engedélyezzük, mintha korlátozzuk.

Nincs szükségük olyan Európára, amely erődítményhez hasonlatos. Arra kérem kollégáimat és a Parlament elnökét, hogy gyakoroljanak nyomást a Tanácsra annak érdekében, hogy keleti szomszédaink tekintetében vizsgálják felül a vízumokat terhelő adókra vonatkozó feltételeket.

  Toomas Savi (ALDE). - Tisztelt elnök úr! Fel szeretném hívni a figyelmét egy dokumentumra, amellyel a Parlament hamarosan foglalkozni fog, azaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatára.

Aggasztónak találom, hogy a Bizottság javaslata nem tartalmaz olyan cikkeket, amelyek lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy korlátozzák a harmadik országokból származó villamos energia behozatalát, ha az érintett harmadik országokban a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak az Európai Unióban alkalmazottaknál.

Az Európai Uniónak nem szabadna engedményeket tennie azon energiaellátók számára, amelyek alacsony áron, de a környezetre katasztrofális hatásokat gyakorolva állítanak elő villamos energiát. Ez értékeink megcsúfolását jelentené, ugyanakkor tisztességtelen lenne az európai energiaellátókkal szemben, amelyek megfelelnek az előírt szabványoknak.

  Ryszard Czarnecki (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Két képviselőtársamhoz hasonlóan én is az oroszországi választások kapcsán szeretnék egy pár szót szólni. Egy régi vicc jutott eszembe, miszerint minden amerikai kiválaszthatja, hogy milyen autót szeretne, amennyiben az egy fekete Ford. Az a benyomásom azonban, hogy sok európai politikus megnyugvással vette tudomásul, hogy fennmaradt valamiféle folytonosság, és még mindig van olyasvalaki Oroszországban, akivel beszélni tudnak.

Természetesen megértem az egyes – különösen a nagy – uniós tagállamok, valamint egyes lobbicsoportok és iparágak gazdasági érdekeit, de az, ahogyan hallgatásunkkal jóváhagyjuk az emberi jogok Oroszországban történő megsértését, az, ahogyan az Európai Unió vaknak és süketnek tetteti magát, csak felbátorítja az orosz hatóságokat arra, hogy újabb és újabb Kaszparovokat tartóztassanak le. Minél halkabban és minél kevesebbet beszélünk az EU-ban az oroszországi történésekről, annál erőteljesebb lesz az országban az elnyomás politikája – ennyire egyszerű a dolog. Ezért azt javaslom, hogy beszéljünk nyíltan arról, ami Oroszországban történik, ugyanis rossz dolgok történnek.

  Gisela Kallenbach (Verts/ALE). - (DE) Tisztelt elnök úr! A bolgár művészettörténésznek, Martina Balevának és a Berlini Szabadegyetemen tanító német kollégájának, Ulf Brunnbauernek a helyzetére szeretném felhívni figyelmüket. Mindketten halálos fenyegetéseket kaptak és gyűlöletkampányt indítottak ellenük (amiért különösképpen a Skat TV televíziós csatorna és a radikális Ataka párt felelős) amiatt, illetve annak következtében, hogy tudományos munkát végeztek egy festménnyel kapcsolatban. Nemrégiben, az Ataka európai kampánya végén olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken az a következő felirat állt: „Baleva a vérpadon – karóhoz kötve a német zsidó!”. A bolgár főügyészi hivatal június óta nem tudott foglalkozni a panasszal a gyilkosságra való nyilvános felbujtás tekintetében. Baleva asszony biztonsági okokból most Németországban tartózkodik; a televíziós csatorna pedig jutalmat ajánlott fel annak, aki információkkal szolgál a tartózkodási helyéről. A bolgár kormány nem reagál, ami nem méltó egy tagállamhoz és teljességgel elfogadhatatlan!

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). - (EL) Tisztelt elnök úr! Lisszabonban megrendezésre került az EU–Afrika csúcstalálkozó. Az elfogadott közös nyilatkozatban komoly hangsúlyt helyeztek az Unió és az afrikai országok közötti együttműködési megállapodásokra. Az illetékes biztosok – Mandelson és Michel urak – szerint e megállapodások lendületet adnak Afrika fejlődésének.

Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy évekig nem vettünk tudomást a politikai segítségnyújtásról, a gazdasági segítségnyújtást részesítve előnyben, érdemes elgondolkodni azon, hogy még mit kínálhatunk az afrikai országoknak, amikor tudjuk, hogy például az elmúlt 15 évben az afrikai kontinensre irányuló uniós kivitel 84%-kal nőtt, ami a szegényebb országokat arra kényszerítette, hogy GDP-jük 57%-át olyan élelmiszerek behozatalára fordítsák, amelyeket helyileg is előállíthattak volna.

Ebből az együttműködésből egyedül a nagy európai vállalatok profitálnak. Ne áltassuk magunkat, legyünk őszinték: azt a pénzt, amit adunk, azonnal vissza is vesszük.

  Pál Schmitt (PPE-DE). - (HU) Köszönöm, elnök úr! A romániai európai parlamenti választásokon négy magyar nemzetiségű képviselő szerzett mandátumot: Csibi Magor, Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula urak. Ez kitűnő eredmény, nagyszerű esély a magyar közösség számára, hogy küzdjenek az Európa-szerte bevált gyakorlatnak megfelelő autonómia, az anyanyelvi oktatás és az önálló magyar nyelvű állami egyetem ügyéért.

Külön szeretném megemlíteni Tőkés László püspök személyét, akivel egy őszinte, hiteles, a demokrácia és az emberi jogok mellett elkötelezett taggal gazdagodtunk mindannyian. Az ő megválasztása független, egyéni jelöltként történt, mindennemű pártlista nélkül, amire ritkán van precedens. Választási sikerében nagy szerepet játszott, hogy kampánya őszinte, az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos értékekre épül. A püspök úr eddigi tevékenységével, a romániai demokratikus átmenetben játszott szerepével, és Európa legnépesebb, őshonos nemzeti kisebbségéért, a Romániában élő magyar közösségért végzett állhatatos küzdelmével egyfajta mítosszá vált a magyar politikában. A Magyar Néppárti delegáció nevében kötelességemnek érzem üdvözölni nemzettársainkat, mint a Románia területén élő magyar közösség választott képviselőit. Köszönöm.

  Maria-Eleni Koppa (PSE). - (EL) Tisztelt elnök úr! Ma az Olympic Airlines légitársaság problémáját szeretném képviselőtársaim elé tárni. Úgy vélem, hogy a görög kormány felhagyott minden arra irányuló próbálkozással, hogy tárgyalásokat folytasson az Olympic Airlines jövőjéről, ami eleve eldöntött üggyé teszi az Európai Bíróság hamarosan meghozandó határozatát.

Semmi sem indokolja ezt az elfogadhatatlan álláspontot, amikor köztudott, hogy az Európai Unió – regionális politikájának részeként – már elismerte, hogy a légitársaságot korszerű berendezésekkel kell felszerelni annak érdekében, hogy az ország elszigetelt szigeteivel biztosíthassák a napi összeköttetést.

Egyértelmű, hogy a görög kormány – előre eldöntve a kérdést – elodázott minden jogot és lehetőséget arra, hogy tárgyalhasson a munkahelyek megmentéséről, ily módon óriási szociális problémát okozva. Ugyanakkor csendesen elálltak minden olyan követelménytől, amely megakadályozná az Olympic Airlines jelentős gazdasági értékkel bíró immateriális javainak szétszórását.

Ily módon a görög kormány és az Európai Bizottság – a verseny nevében – Görögországot másodrangú úti céllá teszi. Ezt minden olyan erő ellenezni fogja, amely elkötelezett amellett, hogy az ország a jövőben is kiemelt turisztikai célpont maradjon.

  Zsolt László Becsey (PPE-DE). - (HU) Köszönöm, elnök úr! Újból van miért félteni az észak-szerbiai Vajdaság etnikai sokarcúságát, amit pedig az Európai Parlament több határozatban is megvédendő értéknek nyilvánított. Az Európai Unió által egyébként méltatlan módon Szerbiára kényszerített tolonc-egyezmény értelmében ugyanis becslések szerint több tízezer olyan személyt kell visszafogadni Szerbiába, akik illegálisan tartózkodnak az integráció tagállamaiban. Minthogy a szerb kormánynak nincs stratégiája e tömeg társadalmi és földrajzi visszaillesztésére, ezért hiába tiltja a szerb alkotmány papíron az etnikai arányok betelepítés általi megváltoztatását, ha a visszatoloncoltak nem eredeti kibocsátó településeikre, hanem a fejlettebb régiónak számító Vajdaságba áramlanak. Nem véletlen, hogy itt az üres lakásokat is a rendőrség listába veszi. Ezen kívül a helyiek jogosan félnek egy ellenőrizetlen koszovói menekülthullámtól. A feszültségeket növelik a közelmúlt katonai összeírásai, amiknek a vajdasági magyarok lojális szerb állampolgárként eleget tesznek ugyan, ám indokolatlannak tartják egy békés koszovói rendezésre törekvő, NATO-békepartner ország részéről. Köszönöm, elnök úr!

  Marianne Mikko (PSE). - (ET) Hölgyeim és uraim!

Európa nem áldozhatja fel a biztonságot az energiapiac liberalizációja érdekében. Legalábbis addig nem, amíg egyes harmadik országok az energiát a külpolitika eszközeként használják fel.

A Gazprom azáltal, hogy földgázvezetékeket vásárolt fel Moldovában, kihasználta a Dnyeszter-menti Köztársaságban fennálló konfliktust és elvágta a földgázszállítási és a kiviteli csatornákat.

Tekintettel Moldova kiszolgáltatott helyzetére, nincs kétségem afelől, hogy ha további partnerségeket hozunk létre különböző piaci régiók, tagállamok, valamint a kritériumainknak megfelelő harmadik országok között, azzal növelhetjük energiabiztonságunkat.

A kisebb tagállamoknak még többet kell tenniük biztonságuk garantálása érdekében. Észtország gazdasága és hadserege talán időnként behódolt szomszédja gazdasága és hadserege előtt, és sokkal kevésbé jelentős, mint a hódító Oroszország gazdasági és hadi ereje.

Észtország számára az energiatermelés és az energiaelosztás egyaránt stratégiai jelentőségű. Úgy vélem, hogy tekintettel e helyzetre, bizonyos vállalkozásokat nem kellene szétválasztani, és azoknak állami tulajdonban kellene maradniuk. Kérem, higgyenek nekünk, amikor azt mondjuk, hogy ez rendkívül fontos számunkra.

  Emmanouil Angelakas (PPE-DE). - (EL) Tisztelt elnök úr! Egy görög származású újságírót ért brutális támadásról szeretnék beszámolni, amelyre december 5-én Isztambulban került sor. Ez az újságíró Andreas Robopoulos, a MEGA görög televíziós csatorna tudósítója és az ECHO elnevezésű görög nyelvű lap szerkesztője. Egy bottal hátulról rátámadtak állítólagosan ismeretlen támadók – akiket lehet, hogy ismertek a hatóságok előtt –, aminek következtében Robopoulos úrnak több helyen eltört a karja, és fejsérüléseket is szenvedett, amelyeket össze kellett varrni.

Az incidens az ECHO szerkesztősége előtt történt a Pera kerületben. Az elkövetők otthagyták áldozatukat a földön fekve, vérben úszva. Ez már nem az első ilyen eset: január 19-én az örmény származású újságíró, Hrant Dink lett gyilkosság áldozata Isztambulban; december 13-án pedig a török erdészeti minisztérium bulldózerei Heybeliada szigetén (Halki) lerombolták az Úr Színeváltozása kolostort.

Felszólítom az Európai Parlamentet, amely a demokrácia legmagasabb szintű kifejeződése az Európai Unióban, hogy folytasson alapos vizsgálatot, és nyomatékosan reagáljon; ítélje el az ilyen bűntetteket, amelyekért egy olyan ország felelős, amely – míg uniós tagságra törekszik – saját polgárai ellen támad.

  Marios Matsakis (ALDE). - Tisztelt elnök úr! Ma ünnepeljük az Emberi Jogok Napját, ugyanakkor számtalan példát említhetnénk az emberi jogi sérelmekre szerte a világon. Az egyik ilyen példa az én hazám, Ciprus kis szigete. 33 éve a török erők megszállás alatt tartják a sziget egy részét, és 200 000 menekültet nem engednek visszatérni otthonaikba. 33 éve a török hadsereg fennhatósága alatt áll egy néptelen város, Famagusta, amelyet a ciprusi görög közösség zsarolására használnak fel. 33 éve a török katonák Berlinhez hasonlóan kettéosztották a fővárost, Nicosiát. És mindez azért van így, mert a török hadsereg a jelek szerint török politikát diktál Cipruson.

Reméljük, hogy Erdoğan úr új kormánya felismeri, hogy semmivel sem indokolható, hogy a hadsereggel megszállás alatt tartanak egy uniós tagállamot, és utasítást ad a török vezérkari főnöknek, Büyükanıt úrnak, hogy mihamarabb vonja vissza a török erőket a szigetről.

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Nehéz jellemezni az oroszországi parlamenti választásokat, amelyek pont úgy végződtek, mint egy rossz vicc – a demokrácia kárára. A csecsenföldi eredmény 99%-os részvétel és támogatás volt az Egyesült Oroszország javára, ami különösen nyugtalanító.

A csecseneké jellemző példa. Az ott élőknek nincs okuk arra, hogy Putyin csapatára szavazzanak. Az a mérhetetlen szenvedés, amit miattuk elszenvedtek, már számos alkalommal téma volt. A csaknem 100%-os részvételi arány és a jelenleg kormányzó párt ugyanilyen mértékű támogatása nem történik meg egy demokratikus országban. Másrészről élénken emlékeztet bennünket a totalitárius államokban lefolytatott választásokra.

Vannak más hasonlóságok is. A választások során kiderült, hogy Oroszországban már nincs hely az ellenzék számára. A szólásszabadságot korlátozták, a médiát pedig az állam tartja kézben. A politikai fogoly kategória ismét használatos. Ők azok, akiknek van bátorságuk nyíltan bírálni a rendszert, és a demokrácia csak egy lepellé válik, amely mögött az „ártatlan” Putyin azt csinál, amit csak akar.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Tisztelt elnök úr! Karácsonyhoz közeledvén jókedvűnek kellene lennünk. De sajnos azt kell mondanom, hogy országomban, Írországban az emberek döbbenten fogadták a híreket, miszerint fiatalok halnak meg kokain túladagolásban. Éppen ma temetnek egy fiatal lányt, és mivel ismert volt, az egész ország erről beszél. Véleményem szerint ez igen komoly problémákat vet fel, nem csak Írország, de számos tagállam és ifjúságuk számára is. Hogyan válhatott a kábítószer-használat a szabadidős tevékenységek részévé?

Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak határozott megoldást kell találniuk, két irányba mozdulva el. Nyilvánvalóan csökkentenünk kell a kábítószer elérhetőségét, ami rendkívül nehéz feladatnak bizonyulhat. Ennek érdekében hatékonyabb rendőri fellépést és a tagállamok közötti eredményesebb együttműködést kell megvalósítani. Emellett a keresletet is meg kell szüntetnünk, és segítenünk kell abban, hogy a fiatalok, és általában véve mindenki felismerje a kábítószer-használat veszélyeit. Azoknak is fel kell hívni mindezekre a figyelmét, akik a kábítószerek legálissá tétele érdekében dolgoznak.

Végül azoknak, akik most próbálgatják ezeket a szereket, azt üzenem, hogy hagyjanak fel ezzel, és részvétemet szeretném kifejezni azoknak az ír családoknak, amelyek ennek nyomán elveszítették szeretteiket.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). - (RO) Tisztelt elnök úr! Az éghajlatváltozás jelenti ma az egyik legösszetettebb problémát a nemzetközi közösség számára.

Ezekben a napokban a bali konferencián 190 ország küldöttsége, több száz szakértő és nem kormányzati szervezet és több mint 1400 újságíró vesz részt, azzal a közös céllal, hogy egy programot dolgozzanak ki az éghajlatváltozás 2012 utáni csökkentésére vonatkozóan is.

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó problémákra tudományos kutatásokkal, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodással, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, valamint egy globális energiastratégia kidolgozásával és végrehajtásával reagálhatunk.

A bali konferencia keretében az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Azok az intézkedések, amelyeket az Unió bizonyos területeken – például a repülés, a kevésbé szennyező járművek előmozdítása, az üzemanyag-minőség és a levegő minősége terén – tett, hatással lesznek az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemre és a gazdasági fejlődés ösztönzésére is.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) Tisztelt elnök úr! A totalitárius rendszerek idején a Kelet-Európában élők féltek a vámellenőrzésektől, és az uniós tagság sokuk számára szorosan összefügg ezen ellenőrzések megszűnésével.

Az eurorégiók, amelyek tevékenységeik révén támogatták az együttműködést a határ menti térségekben, jelentős mértékben elősegítették a korlátok megszüntetését e területeken. Ezek a határokon átnyúló szövetségek arra ösztönöztek bennünket, európai parlamenti képviselőket, hogy nyomást gyakoroljunk az érintett felekre annak érdekében, hogy tartsák az schengeni térség bővítése tekintetében eredetileg meghatározott határidőt.

Örülök, hogy ez irányú elvárásaik teljesültek, és hogy december 20-án, éjfélkor, a vasfüggöny utolsó maradványai is lehullanak és valósággá válnak a határok nélküli eurorégiók. A Szlovák Köztársaság schengeni térséghez való csatlakozásával, valamint a Cseh Köztársasággal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Ausztriával meglévő határainak megnyitásával a szoros együttműködés egy új területe jött létre.

Remélem, hogy a határ menti szövetségek, falvak és városok kivétel nélkül válaszolni fognak a Tátra-régió meghívására, és december 21-én a határátkelőhelyeken megünneplik az európai integráció legnagyobb sikerét: azon határok felszámolását, amelyek egykor elválasztották őket egymástól.

  Richard Corbett (PSE). - Tisztelt elnök úr! Karácsony közeledtével csak köszönetet szeretnék mondani először is az Európai Bizottságnak azon bejelentéséért, hogy több mint 170 millió EUR összegű támogatást nyújt az Európai Szolidaritási Alapból annak érdekében, hogy segítse az országomban és különösen a régiómban ez év nyarán pusztító áradások utáni takarítási munkálatokat. Tudomásom szerint, amennyiben jóváhagyják, ez lesz a második legnagyobb összeg, amelyet valaha az Európai Szolidaritási Alapból kifizettek. Az egyik legsúlyosabban érintett régió európai parlamenti képviselőjeként elmondhatom, hogy minden támogatást szívesen fogadunk. Választókörzetemben hálásak vagyunk ezért a többi uniós állam szolidaritását kifejező gesztusért.

  Elnök − Az elnök rendszerint nem fűz hozzá semmit az elhangzottakhoz, de az én papíromon „170 millió EUR” helyett „170 EUR” szerepel, és örömmel konstatálom, hogy az Egyesült Királyság ezzel kapcsolatban nem tett bíráló megjegyzést!”

(Nevetés)

  Ljudmila Novak (PPE-DE). - (SL) A horvát-szlovén határon történt néhány incidensről szeretnék beszámolni.

A horvát oldal ismét a faits accomplis gyakorlatát alkalmazza a Szlovéniával megoldatlan határkérdések rendezésére. A horvátok először földterületeket kezdtek értékesíteni a Dragonja folyó nyugati partján fekvő vitatott területeken, majd Hotizánál hidat építettek. Nemrégiben szépen lassan eltolták a határt a Snežniški erdőkben, majd erdészeik elkezdték kivágni a fákat.

Razkrižje területén csendesen kijelölték egy új határőrizeti épület helyét, anélkül, hogy a horvát külügyminisztérium előzetesen tájékoztatta volna a szlovén felet szándékairól, jóllehet az általa aláírt megállapodások értelmében ezt köteles megtenni. Azok a szlovén földtulajdonosok sem kaptak értesítést, akiknek tulajdonában van az a földterület, ahol a határátkelőt létre kívánják hozni.

Bár Szlovénia elvben támogatja Horvátország uniós csatlakozását, Horvátországnak be kell tartania az általa más országokkal együtt aláírt megállapodásokat, amennyiben azt szeretné, hogy valóban lehetséges tagjelölt országként tartsák számon.

  Viktória Mohácsi (ALDE). - (HU) Köszönöm szépen, elnök úr, kedves kollégák! Az ENSZ közgyűlése 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ezért a mai napon ünnepelhetjük az Emberi Jogok napját. Tisztelettel kérdezem: valóban van okunk-e ünnepelni? Ahhoz kétség sem fér, hogy a dokumentumban megfogalmazott értékek mind a mai napig az alapját képezik az Uniónak, európaiságunknak. De pont az ünnep miatt sem mehetünk el szó nélkül a jelenség mellett, hogy az Unió több tagállamában, Magyarországtól Görögországig, Szlovákiától Hollandiáig – sorolhatnám a példákat –, ismét léteznek és erősödnek azok a politikai csoportosulások, amelyek egyenruhába bújva, bukott diktatúrák jelképeivel menetelve pont ezeket az értékeket vonják kétségbe. Kérek minden felelős európai politikust, tegyük szebbé az ünnepet, lépjünk fel közösen az extrém csoportok ellen! Remélhetőleg a frakciómnak sikerül azt a parlamenti határozatot előterjeszteni, mely az extrém megnyilvánulások ellen emel szót. A nemzetközi Emberi Jogok napjánál nem lehet alkalmasabb időzítés erre az összefogásra. Köszönöm szépen.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Emlékeztetni szeretném Önöket arra, hogy december 5-én volt egy kiemelkedő lengyel és európai személyiség, Józef Piłsudski tábornagy, egykori lengyel államfő születésének évfordulója. E karizmatikus egyéniség nem csak kiváló és hősies parancsnok, de mindenekelőtt valódi államférfi volt, aki nagymértékben hozzájárult a lengyel állam újjászületéséhez.

Vezetése alatt 1920-ban a lengyel hadsereg megállította a bolsevikok előrenyomulását, akik egész Európát le akarták igázni. Azt hangoztatta, hogy az országnak békében és harmóniában kell élnie szomszédaival, teljes értékben tiszteletben tartva azok szuverenitását. Véleménye szerint Lengyelország egy nagy dilemma előtt állt: egyenlő legyen-e más nagy világhatalmakkal, vagy egy kisebb állam legyen, amely az erősek védelmére szorul. Lengyelország máig nem válaszolta meg ezt a kérdést; még próbára kell tennie erejét. E tekintetben óriási erőfeszítéseket kell tennünk, és nekünk, a ma nemzedékének fel kell készülnünk a feladatra. E szavak még ma is jelentőséggel bírnak, amikor Lengyelország egyike az Európai Unió 27 tagállamának.

  Milan Gaľa (PPE-DE). - (SK) Tisztelt elnök úr! 2007. november 19-én felavatták a Pozsonyt és Bécset összekötő A6-os autópályát. Ezt kiemelkedő jelentőségű eseménynek tartom, amelynek eredményeként nagymértékben leegyszerűsödött a Szlovák Köztársaság és Ausztria közötti autópálya-összeköttetés.

Az A6-os autópályán zajló három évi megfeszített munka után, valamint a Szlovák Köztársaságnak a schengeni térségbe való belépésével a két ország közötti kapcsolatok kétségkívül még eredményesebbek lesznek.

Szeretnék köszönetet mondani Ausztriának azért, hogy a projektet – a Szlovák Köztársasággal együttműködésben – sikeresen végrehajtotta. Az A6-os autópálya megnyitása azt hirdeti, hogy a Szlovák Köztársaság – első ízben – csatlakozott a transzeurópai közlekedési folyosókhoz. Ez tehermentesít más, igen zsúfolt közlekedési útvonalakat.

  Jörg Leichtfried (PSE). - (DE) Tisztelt elnök úr! Múlt pénteken több mint 70 000 aláírást nyújtottak át az osztrák parlament elnökének, Barbara Prammernek, szigorúbb szabályozást kérve az élő állatok szállítására vonatkozóan. Ezt az állampolgári kezdeményezést egy kis csoport indította el, honfitársam, Helmut Schaupensteiner koordinálásával. A kezdeményezést egy, a kérdés mellett igen elkötelezett újságíró, Maggie Entenfeller is támogatja. A 70 000 aláírást rendkívül rövid időn belül sikerült összegyűjteniük.

Teljes mértékben támogatom a kezdeményezést, és a 70 000 aláírás azt jelzi, hogy a lakosság sem kívánja tovább szó nélkül hagyni azokat a rettenetes körülményeket, amelyek között az élő állatok szállítása történik. Az Európai Parlament képviselőjeként ezért kötelességemnek érzem tájékoztatni Önöket, hölgyeim és uraim, az élő állatok szállítása ellen indított kezdeményezés remek végrehajtásáról, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy végre tegyünk valamit annak érdekében, hogy az, ami jelenleg az európai utakon folyik, a jövőben ne történhessen meg.

ELNÖKÖL: DOS SANTOS ÚR
alelnök

  Ján Hudacký (PPE-DE). - (SK) Tisztelt elnök úr! 2007. december 4-én a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága úgy határozott, hogy a terhességmegszakításról szóló jogszabály, amely indokolás nélkül, hangsúlyozom, minden indokolás nélkül lehetővé teszi legfeljebb 12 hetes terhességek megszakítását, nem sérti a Szlovák Köztársaság alkotmányát.

A Szlovák Köztársaság alkotmánya azonban említést tesz az emberi élet védelméről, még a születés előtt is. Sajnos azt kell mondanom, hogy ez a nap azoknak a gyermekeknek a vérével lesz beírva a Szlovák Köztársaság történelmébe, aki nem kaptak esélyt a megszületésre és az életre.

Sajnálom, hogy a bírák többsége nem tudott elegendő bátorságot összeszedni ahhoz, hogy megerősítsék az emberi élet védelme elvének felsőbbrendűségét. Az, hogy elnézik a magzat abortálását – ún. emberi jogokra, illetve inkább a nők jogaira hivatkozva, amelyeknek semmi közük sincs az emberi természethez és méltósághoz –, sajnálatos és elítélendő.

  Maria Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE). - (EL) Tisztelt elnök úr! Korábban hallottunk a görög állampolgároknak az Olympic Airlines problémájával kapcsolatos aggályairól. Biztosítanunk kell, hogy az Olympic Airlines továbbra is működőképes maradjon.

Van azonban egy másik probléma, amely a görögöket aggasztja, és amelyről vitát folytattak a görög parlamentben az alelnök (házelnök), Sourlas úr kezdeményezésére: ez a probléma a fiatalokat a technológiák és a számítógépek használata miatt fenyegető veszély. Ettől az új jelenségtől való függőség megbetegítheti a fiatalokat, ami miatt nem lesznek képesek részt venni a társadalom életében, és elveszítik az oktatás és a munka terén meglévő lehetőségeiket.

Ugyanakkor e téren nincsenek érvényben védintézkedések. A kérdésünk tehát a következő: a nyitott piacon működő szabad verseny miért teszi lehetővé harmadik országokból származó videojátékok előállítását és behozatalát, továbbá e játékok terjesztését, valamint a korlátozás nélküli, a nap 24 órájában nyitva tartó internetkávézók működését? Hogyan felügyelhető ez a piac? Európa milyen támogatást nyújt annak érdekében, hogy az Internet biztonságos legyen a fiatalok számára? Milyen intézkedéseket tesznek azon betegségek kezelésére, amelyekben a fiatalok szenvednek számítógép- és internetfüggőségük miatt? És az illetékes bűnüldözési hatóságok hogyan ellenőrzik az elektronikus bűnözést európai szinten?

  Dushana Zdravkova (PPE-DE). - (BG) Tisztelt elnök úr! Képviselőtársaim! A Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamata elindításának, valamint az Alapjogi Charta aláírásának estéjén fel szeretném hívni a figyelmüket Bulgáriára, és arra a tényre, hogy a bolgár kormány, a hozzá tartozó államapparátus, valamint a kormányzó koalíció parlamenti képviselői sajnálatos módon még mindig nagyon távol vannak egyes alapvető elvek alkalmazásától. Itt a nyitott kormányzás, az átláthatóság és – mindenekelőtt – a döntéshozatali folyamatban való elszámoltathatóság elvére gondolok.

Az elmúlt napokban a bolgár polgárok szemtanúi lehettek a kormány arra irányuló újabb próbálkozásának, hogy homályos kritériumokat alkalmazzon a költségvetési többlet újraelosztásának eltitkolása érdekében, és hogy ezáltal lehetővé tegye, hogy szabályozatlan módon a hatalmon levő párt ún. „fekete bőröndjeibe” süllyesszék a pénzeket. Ez egy újabb példája a hatalomra jutás és a hatalom megtartása érdekében az elmúlt években elterjedt politikai gyakorlatnak – ami a szavazatok megvásárlásának köszönhető, nem pedig a jól végzett munka gyümölcse.

Az Európai Parlament, a legnagyobb bolgár ellenzéki párt és egy, az Európai Néppárt értékeit hirdető jobboldali erő képviselőjeként úgy vélem, hogy a mai bolgár politikai modell elidegeníti a polgárokat a döntéshozatali folyamattól, és ennek nyomán a polgárok a korrupció mértékének növekedését látják. Készek vagyunk arra, hogy a Lisszaboni Szerződéshez és az Alapjogi Chartához kapcsolódó tudatosság-növelő kampányban a hatékony és az átlátható kormányzás elvét is megismertessük az emberekkel, és meggyőzzük a polgárokat az említett két dokumentumban foglalt értékek erejéről.

  Péter Olajos (PPE-DE). - (HU) Köszönöm szépen, elnök úr! Az idei évben mind a 27 uniós tagországban ünnepségsorozatokon emlékeztek meg az Európai Unió megszületéséről, 50. évfordulójáról, vagy születésnapjáról. Legutoljára december elején vettem részt egy ilyen rendezvényen, Mosonmagyaróváron. Mosonmagyaróvár a szlovák-osztrák-magyar határnál fekvő város, így nem is csoda, hogy nagyon sok polgármester volt mindhárom országból. A részt vevő polgármesterek egy kezdeményezéssel éltek, amelyet az Európai Parlament felé, illetve az Európai Parlament elnöke felé fogalmaztak meg. A kezdeményezés lényege, hogy az ókori görög hagyományok nyomán kezdeményezze az Európai Parlament az olimpiai versengés napjaiban, hogy legelőször 2008-ban Pekingben, világszerte hallgassanak a fegyverek. Elnök úr, ennek a felhívásnak a mottója: „17 nap béke”. A polgármesterek aláírásgyűjtést kezdeményeztek december elsejétől, amelyet tavasz folyamán szeretnének majd itt, Strasbourgban átadni önnek, Elnök úr. Engem pedig arra kértek, hogy adjam át önnek ezt a felhívást, amelyet most megtettem. Köszönöm.

  Nickolay Mladenov (PPE-DE). - (BG) Tisztelt elnök úr! A tizenkét betegszervezet által létrehozott bolgár egészségvédelmi szövetség képviselői azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy védelmezzem 1 millió, krónikus betegségben szenvedő bolgár állampolgár érdekeit. Az elmúlt néhány évben a gyógyszerpolitika komoly aggályokat vetett fel Bulgáriában. Jóllehet az egészségügy számára biztosított források növekednek, évről évre egyre kevesebb gyógyszer vásárolható meg ezekből a forrásokból. A gyógyszerárak sajnos 20%-os HÉA-t is magukban foglalnak. A bolgár betegek amiatt aggódnak, hogy képviselőik számára nem teszik lehetővé az egészségügyi kiadások ellenőrzésében és felügyeletében való részvételt. Ők viszont ragaszkodnak a részvételhez, hogy ezáltal biztosíthassák az átláthatóságot. Miután már évek óta hiába fordulnak ez ügyben a bolgár kormányhoz, most úgy döntöttek, hogy az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez fordulnak segítségért.

Több mint 1 millió bolgár szenved krónikus betegségekben, és ezek az emberek nem részesülnek megfelelő egészségvédelemben. Ezenkívül a gyógyszerpolitikával kapcsolatos problémák több mint 80 európai gyógyszergyártó érdekeit is érintik, akik szintén nagyobb átláthatóságot szeretnének elérni. Ezért most arra kérem a bolgár hatóságokat és az EU intézményeit, hogy támogassák a betegszervezetek által kért nagyobb átláthatóság megvalósulását.

  Edit Bauer (PPE-DE). - (SK) Tisztelt elnök úr! A kisebbségi rádióműsor-terjesztés kérdéséről szeretnék szólni, amely hamarosan meg fog szűnni a Szlovák Köztársaságban.

A Szlovák Köztársaság állami rádiójának jogszabály által előírt kötelezettsége, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is műsort szolgáltasson. A múlt héten azonban a rádió vezetősége úgy határozott, hogy forráshiány miatt megszünteti a kisebbségi nyelveken műsort szolgáltató Pátria Rádió középhullámon történő sugárzását. Ez a magyar, ruszin és ukrán nyelven történő műsorszolgáltatás végét jelentené.

Ha a szlovák parlament a jövő évi költségvetés elfogadásakor nem biztosít forrást a középhullámú műsorterjesztéshez, a kisebbségi nyelveken történő rádióműsor-terjesztés január 1-jén véget ér. Szlovákiában az ilyen műsorterjesztésnek már 80 éves hagyománya van. Arról is döntöttek, hogy a műsorszolgáltatás az Interneten tovább folytatódik, habár becslések szerint a hallgatók mindössze 1%-a olyan, aki számítógéppel rendelkezik és azt rádióhallgatásra is használja. Vannak azonban más lehetséges megoldások is…

  Tunne Kelam (PPE-DE). - Tisztelt elnök úr! Ezen a hétvégén az Európai Tanács energetikai kérdésekkel is foglalkozik majd, amelyek a közös biztonságot érintő kérdéssé váltak.

Ezt figyelembe véve három kérésem lenne az Európai Tanácshoz.

Először is, szeretném, ha a Tanács támogatná a tulajdonosi szétválasztásra, valamint a villamosenergia- és a földgázpiacon jelen lévő harmadik országbeli tőke többségi tulajdonának korlátozására irányuló bizottsági javaslatot. Ez kiemelt fontosságú lépés a tisztességes verseny biztosítása és az állami monopóliumok közötti homályos ügyletek elkerülése érdekében.

Másodszor, szeretném, ha a tagállamok korlátozhatnák a harmadik országokból származó villamosenergia-behozatalukat olyan esetekben, amikor az hosszú távon nagymértékben veszélyeztetheti az ellátás biztonságát.

Harmadszor, emlékeztetni szeretném a Tanácsot az Európai Parlamentnek az energiabiztonságról szóló szeptemberi állásfoglalására, amely javaslatot tesz egy, az energiabiztonságért felelős külső tisztviselői pozíció létrehozására.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr! Ma, a harmadik évezred kezdetén, a világnak még mindig a múlt megoldatlan problémáival kell szembenéznie, amelyekhez új kihívások is társultak. Büszkék lehetünk arra, hogy az Európai Unió változást hoz, valamint arra, hogy az emberi jogokat, a szabadságot, a demokráciát, a toleranciát, a szabad piacot, a jobb életszínvonalat és a természeti környezet védelmét tekintjük legnagyobb értékeinknek.

Ahhoz, hogy eredményesen lépjünk fel e gondolatok és célok megvalósítása érdekében, az Uniónknak szakszerűen és hatékonyan kell eljárnia. A munka egy adott szakaszának végéhez közeledünk: a reformszerződés, a Lisszaboni Szerződés elfogadásához. Ez mind nagyon szép, de az élet új kihívásokat állított elénk. A Szerződés valamennyi rendelkezésének végrehajtásakor, az EU és intézményei működésének javításakor, a jövőről kell és a jövőről akarunk beszélni, egy jobb jövőről Európa számára, a tagállamaink számára…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót.)

  Eluned Morgan (PSE). - Tisztelt elnök úr! Folytatni kívánom azt a strasbourgi szokásomat, hogy nevesítem azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik a lisszaboni irányelvekben foglaltakat.

2005-ben a 27 tagállam megállapodott abban, hogy az energiát felhasználó termékekkel kapcsolatos környezeti szempontokat megállapító kerethez tartják magukat. 2007 augusztusára mindössze hat tagállam jelentette be, hogy az irányelvet teljes mértékben átültette nemzeti jogába. A Bizottság jogsértési eljárást indított 21 tagállam ellen, és 15 tagállam mind a mai napig nem teljesítette a jogszabályban foglaltakat.

Tehát, a szégyenlista a következő: Németország, Olaszország, Luxemburg (ismételten), Portugália, Málta, Ciprus, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Finnország, Dánia, Észtország és Görögország.

Egyszerűn botrányos, hogy most, a bali konferencia megrendezésével egy időben még vannak olyan tagállamok, amelyek nem hajtják végre azokat az intézkedéseket, amelyekben megállapodtak és amelyek már mostanra is jelentős mértékben hozzájárulhattak volna az éghajlatváltozás problémájának megoldásához.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). - (HU) Kedves kollégák! A mai nap fordulópont a Nyugat-Balkán, de az egész Európai Unió életében is. Ma jár le az ENSZ határideje, hogy a szerbek és az albánok egyezzenek meg. Előre lehetett tudni, hogy a trojkának ez a törekvése kudarcra van ítélve. Koszovó minden bizonnyal két hónapon belül kikiáltja függetlenségét, amelynek a nyugat-balkáni térségen túlmutató következményei ma még nehezen felmérhetőek. Koszovó az Unió protektorátusa lesz. A koszovói rendezés a közös kül- és biztonságpolitika meghatározó tesztje lesz. Képesek leszünk-e egységes álláspontot kialakítani, vagy pedig az amerikai-orosz huzakodásnak leszünk az áldozatai? Komoly veszélyt jelent a térség felzárkózására és európai integrációjára, ha az Unió nem lesz egységes, ezért nagyon fontos, hogy jó, méltányos rendezés legyen Koszovóban. Ez az Unió felelőssége

  Jacky Hénin (GUE/NGL). – (FR) Tisztelt elnök úr! December 6-án a strasbourgi ipari bíróság közzétette az Európai Parlament és annak egyes alkalmazottai ügyében hozott határozatát. Idézem: „Megjegyzi, hogy a Manpower és az Európai Parlament közötti megbízási szerződés érvénytelen; megjegyzi, hogy a Manpower és az alkalmazottak közötti projektszerződés érvénytelen; kijelenti és elrendeli, hogy a felperes alkalmazott és az Európai Parlament közötti szerződéses viszonyt határozatlan időre szóló munkaszerződéssel kell felváltani.”

Üdvözlöm az ideiglenes alkalmazottak bátorságát, azt, hogy minden zaklatás és provokáció ellenére kiharcolták jogaik elismerését. Csak merem remélni, tisztelt elnök úr, hogy a vezetést rövid időn belül utasítják az ügy végleges lezárására, mivel ha nem ez történik, azzal csak intézményünk hitelét rontják a foglalkoztatás világában.

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). - Tisztelt elnök úr! Felszólalásomban a korrupció elleni küzdelem és a demokrácia közötti megfelelő egyensúly kérdésével szeretnék foglalkozni. Néhány ország, például Románia esetében, a korrupció mértékéről alkotott nemzetközi kép oly erőteljes, hogy azt a képzetet keltette, hogy az ellene való fellépés érdekében még a demokrácia elferdítése is megengedhető. Következésképpen Brüsszel újra és újra felszólt a korrupció elleni küzdelem eszközeinek megerősítésére, és szóban is üdvözli az erre irányuló kezdeményezéseket, ugyanakkor csendben marad, ha ezekkel az eszközökkel visszaélnek, mivel azokat elsősorban belpolitikai alkalmazásra találták ki.

Ezért, ha a korrupció elleni harc továbbra is kiemelt szerepet kap – amely így helyénvaló –, a demokrácia őrei ne csak dicsérjenek, de bírálattal is illessék, ha a cél érdekében túlzásokba esnek és alapvető állampolgári jogokat sértenek. Máskülönben a korrupció elleni küzdelem színfala mögött maga a demokrácia egyre jobban sérül, és őszintén szólva úgy vélem, hogy ez legalább olyan káros, vagy talán még károsabb lehet.

  Manolis Mavrommatis (PPE-DE). - (EL) Tisztelt elnök úr! December 1-je volt az AIDS világnapja, amikor megemlékezünk mindazokról, akik e betegségnek, korunk pestisének áldozatául estek. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb kutatásaiból származó adatok szerint a vírust hordozó személyek száma nem változott, míg az új esetek száma csökkent. Ennek ellenére még mindig túl sokan érintettek a betegség által.

Kérdést terjesztettem az Európai Bizottság elé, amelyben javasoltam, hogy bélyegsorozatot kellene kiadni az AIDS-szel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. Ezt az elképzelést akkor támogatta Markos Kyprianou úr, az egészségügyért felelős biztos. Kostis Hatzidakis úr – aki néhány hónapja még kollégánk volt, európai parlamenti képviselő, jelenleg pedig görög közlekedési és távközlési miniszter – jóváhagyta javaslatomat, és Görögország elkészíttetett és forgalomba hozott egy AIDS–emlékbélyeg-sorozatot; a bélyeg eladásaiból származó bevételből gyógyszert vásárolnak majd azok számára, akik megfertőződtek a vírussal. A Bizottság arra biztatta a 27 tagállamot, hogy vegyék át az ötletet. Görögország már megtette az első lépéseket!

  Elnök. – Ezzel véget értek az egyperces felszólalások.