Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/0138(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0477/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0477/2007

Viták :

PV 11/12/2007 - 7
CRE 11/12/2007 - 7

Szavazatok :

PV 12/12/2007 - 3.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0610

Viták
2007. december 11., Kedd - Strasbourg HL kiadás

7. A borpiac közös szervezése (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a Giuseppe Castiglione által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről előterjesztett jelentés (A6-0477/2007) a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0372 - C6-0254/2007 - 2007/0138(CNS)).

 
  
MPphoto
 
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök úr, köszönöm a lehetőséget, hogy megjegyzéseket fűzhetek borágazatunk reformjához.

Külön szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Castiglione úrnak, a tervezet összeállításába fektetett rendkívül fáradságos munkájáért. A Parlament értékelhető módon szólt hozzá egy olyan vitához, amely, az igazat megvallva, időnként nagy érzelmi töltést kapott. Készen állok arra, hogy számos területen kövessem javaslataikat, legalábbis bizonyos mértékben. Például, tekintettel a kivágási rendszerre, látok előnyöket az öt évnek a jelentés által javasolt három évre történő csökkentésében. Meghallgattam a borral kapcsolatos egyes kiadásoknak a vidékfejlesztési költségvetésbe történő beépítésével kapcsolatos aggályaikat is. De hadd emlékeztessem Önöket arra, hogy a borköltségvetésből származó összes pénzt kifejezetten a borvidékeknek osztjuk vissza. Mindazonáltal szándékomban áll javaslatot tenni arra, hogy a kiadások kisebb mértékben kerüljenek át a vidékfejlesztési költségvetésbe.

Három olyan nagyobb kérdés van, amelyben a Bizottságnak, az Elnökségnek és a legtöbb tagállamnak még egyetértésre kell jutnia a reform ebben a hónapban esedékes véglegesítésére irányuló utolsó nekifutásban. Az első kérdés a nemzeti keretek kérdése. Mindig is vitatott volt, hogy pontosan milyen intézkedéseket lehet hozni e kereteken belül, azaz hogy milyen választék kerüljön a keretbe. E területen kész vagyok némi rugalmasságra. Nyitott vagyok például arra, hogy a keretbe bekerüljenek az innovációval és a borkereskedők szerkezetátalakításával kapcsolatos bizonyos elképzelések, de úgy vélem, egyértelműen el kell határolnunk, hogy mire van lehetőség a nemzeti kereteken belül és mire van lehetőség a vidékfejlesztési politikán belül, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyekben ténylegesen mindkét oldalról finanszíroznak beruházásokat, amit „kettős pénztárnak” hívunk.

Másrészt, a nemzeti keretekben nincs helye állandó krízislepárlási intézkedéseknek. A krízislepárlás támogatása visszafogja a versenyképességet, és ezért teljesen fel kell számolnunk, és nem szabad megpróbálnunk a hátsó ajtón át beengedni. Nincs lehetőség arra sem, hogy újra általános vitát nyissunk arról, hogy mekkorák legyenek a különböző tagállamok nemzeti keretei. Amennyiben újra megnyitjuk ezt a Pandora szelencéjét jelentő vitát, biztosíthatom Önöket arról, hogy az év végéig sem jutunk megállapodásra. Igen hosszú és nehéz vitát jósolok, ha erre sor kerül.

A második nagy kérdés a kapitalizáció. Rendkívül kiélezett vita folyt erről; nem arról van szó, hogy egyszerűen csak befogtam a fülem. Mindazonáltal a status quo valódi, megoldandó problémát rejt magában. Az alkoholtartalom musttal történő növeléséhez nyújtott támogatás nem folytatódhat ilyen mértékben, ilyen módon. Ez egy régimódi, nem hatékony, eredménytelen, költséges és kereskedelem-torzító támogatás, ugyanakkor világosan látom az alkoholtartalom cukorral és musttal történő növelése közötti egyensúly fenntartásának fontosságát annak érdekében, hogy a bortermelők által Európa déli és északi részén is támogatott kompromisszumra jussunk. Megtaláljuk ennek a módját. Meghallgattam a széles körű felhívást az alkoholtartalom cukorral történő növelésének további lehetővé tételére, de – tisztázzuk – nem hajlok arra, hogy a status quo-t elfogadjam, így bármilyen kompromisszum új feltételeket is jelent.

A harmadik nagy kérdés a telepítési jogok rendszerének felszámolásával kapcsolatos vita. Meghallgatom az azzal kapcsolatos érveket, hogy e rendszer mikor fejeződhetne be, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egész ötletet elvessük. A borágazatnak egyértelműen több szabadságra van szüksége, hogy a keresletre a lehető leghamarabb reagáljon, ezért a telepítési jogok rendszerének 2013 végéig történő meghosszabbításáról szóló javaslatom egy, az ágazat kiegyensúlyozására irányuló kétszakaszos megközelítésen alapult – az első a kivágás a termelés visszaszorítására, ezt követően a liberalizáció, a sikeres termelők bővítési szabadságának biztosítására. Meghallgattam az ágazati észrevételeket, de egy dolog biztos – a telepítési jogok rendszerének végső időpontját mindenképpen meg kell határozni. A pontos dátum meghatározása a végső kompromisszum része.

Általánosságban tehát meghallgattam a különböző oldalak érveit, beleértve az Európai Parlament érveit is, de egy alapvető tény nem változott: borágazatunkat meg kell reformálni, ha az élvonalban akarjuk tartani. Meg kell ragadnunk a lehetőséget most, és meg kell egyeznünk egy valódi reformról. A reform megvalósítása azt jelenti, hogy erőfeszítéseket kell tennünk, de egészen biztos vagyok abban, hogy jól járunk majd. A tétlenség ára túl magas ahhoz, hogy elfogadjuk, és remélem, e ponton egyetértünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Giuseppe Castiglione, előadó. − (IT) Elnök úr, Hölgyeim és Uraim, hálás vagyok a Biztos asszonynak, hogy együttműködött a Parlamenttel e hosszadalmas folyamatban. Köszönöm azt is, hogy értékelte az Európai Parlament munkáját, amely jelentős és érdekes munka volt, és amelyhez nagymértékben hozzájárult nem csak a Mezőgazdasági Bizottság, de az egész Parlament és valamennyi képviselőtársam is. Köszönöm, Biztos asszony, hogy ilyen nagyratörő reformot javasolt, amelynek céljait csak helyeselnünk szabad.

A fogyasztás visszaesik, a behozatal növekszik, mindez azt jelenti, hogy a radikális reform elengedhetetlen. Bortermelő ágazatunknak új lendületre van szüksége: vérátömlesztésre, új energiára, új javaslatokra. Igazuk van, amikor azt mondják, hogy ha versenyképesek szeretnénk maradni, ha világelsők szeretnénk maradni az ágazatban, be kell fektetnünk a borágazatba. Rajta kell tartanunk a szemünket a piacon, termelnünk kell a piac számára, és kiváló minőségű termékekkel kell betörnünk a piacra.

Ebből az okból, Biztos asszony, a mezőgazdasági bizottsági és az európai parlamenti munkatársaimmal – akiknek szeretnék még egyszer köszönetet mondani – megkíséreltünk olyan reformot felvázolni a jelentésben, amely átfogó, egységes, és mindenekelőtt átlátható. A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy kielégítse termelőink igényeit, és ellássa őket mindazzal, ami versenyképességük és sikerük biztosításához szükséges.

Mindent egybevetve, igyekeztünk olyan szöveget megfogalmazni, amely kielégítő választ ad a közös igényekre, tiszteletben tartva, ösztönözve és bizonyos esetekben elsimítva az egyes nemzeti keretek közötti különbségeket. Csak egy előzetes megjegyzést tennék: radikális változásra van szükség, mind mentalitásunkban, mind termelési stratégiánkban. Szakítanunk kell a mennyiség gondolatával, helyette a minőségi – kiváló – termelésre kell törekednünk, oly módon, amely az európai bortermelés sajátos nemzeti, regionális és helyi jellemzőit dicséri.

Ezért, Biztos asszony, egyetértünk az olyan piaci mechanizmusok felszámolásával, amelyek hatástalannak bizonyultak, amelyek eredménytelenek, és amelyek csak a többlettermelést vagy a rossz minőségű termelést fokozták. Csak egy példát emelnék ki: a krízislepárlás, amely mára rutinszerű strukturális intézkedéssé vált, és amely többé már nem alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére. A lepárlásra szánt évi 500 millió EUR tarthatatlanná vált. Ezért támogatjuk a gazdasági erőforrások hatékonyabb felhasználását a nemzeti fejlesztési programok és az egyes termelő országok sajátos igényeihez jobban igazodó intézkedések végrehajtása tekintetében.

Ebből kifolyólag, Biztos asszony, úgy gondoljuk, hogy helyénvaló kibővíteni a jelentésben a rendelkezésre álló intézkedések listáját: úgy határoztunk, hogy felvesszük az ágazat szerkezetátalakítását, a kutatást, az innovációt és a minőségi fejlesztéseket. Mindezek az intézkedések ösztönzik a vállalkozói kreativitást, amelyre borainknak olyan nagy szükségük van. Ugyanezen okokból szükséges a promóciós kampányok ösztönzése, nem csak a nemzetközi piacokon, hanem a hazai piacainkon is. Ezt korábban is említettük, és ez a tény a Mezőgazdasági Bizottság által lefolytatott elemzésből is kiderült.

Abszurd lenne azt gondolni, hogy versenyképesek vagyunk határainkon túl, ha saját házunk táján nem jeleskedünk ebben, ha nem tudjuk meggyőzni honfitársainkat az általunk termelt bor minőségéről. A jelentés ezért támogatja az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, az egyértelmű és átlátható címkézés, és a kellő mértékben meghatározott borászati eljárások oltalmának harmonizált rendszerét. A fogyasztók, akik jelen esetben a középpontban állnak, csak ekkor bízhatnak meg abban, amit vásárolnak.

Ezért lényeges, Biztos asszony, hogy az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, amelyek az európai bortermelés minőségét testesítik meg, kellő oltalomban részesüljenek. Az oltalom egyfelől a kijelölt területen való termelési kötelezettséget jelenti, másfelől azonban azt, hogy a címkén található, szüreti évre való hivatkozás kizárólag földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borra korlátozódik. Ezek az egyedüli olyan borok, amelyeket folyamatos ellenőrzéseknek vetnek alá, ezért az egyedüliek, amelyek tekintetében biztosítható a megadott információ valóságalapja, máskülönben a minőségi borok termelői hátrányba kerülnének, a fogyasztókat pedig félrevezetnék.

Ugyanezen logika mentén, és a koherencia érdekében, a jelentés támogatja az önkéntes kivágási rendszert támogatásfizetés ellenében, így azok, akik ki kívánnak lépni a piacról, ezt méltósággal tehetik meg. Ezen felül, nem rejtem véka alá elégedettségemet a tekintetben, hogy a Biztos asszony egyetért az öt év három évre történő csökkentésével kapcsolatos ötletemmel. Ez ugyanis a kivágásra jogosult hektárok számának 200 000-ről 175 000-re történő csökkentését jelenti.

Eredeti javaslatunkkal ellentétben a jelentés a bortermelők jövőbeni biztonsággal kapcsolatos igényeinek kielégítésére is törekszik. Tekintettel e biztonsággal kapcsolatos igényekre, nem dönthetünk úgy, hogy a telepítési jogokat mostantól liberalizáljuk, mielőtt tudnánk, hogy az új rendszer működik-e, és mindenekelőtt, hogy jól működik-e.

Ezért a jelentés azt javasolja, hogy a telepítési jogokat legalább 2013-ig fenn kell tartani, és felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot a reform első szakaszáról, hogy el lehessen dönteni, hogy a tények teljes ismeretében mi legyen a következő lépés. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy a földrajzi jelzésekkel ellátott területekkel kapcsolatos döntésekben kellő tekintettel kell lenni azokra, akik tőkét és munkát fektettek e projektekbe, és e döntéseket az ő felügyeletük alatt kell meghozni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a rendszer gátolja a versenyképes szereplők fejlődését, növelhetjük a közösségi szintű forgalmat, és biztosíthatjuk, hogy ahol tartalék képződik, azt megfelelően használjuk fel.

Egy utolsó megjegyzésem van, Biztos asszony: tagadhatatlan, hogy a vitát a cukrozás kérdése uralta. Senki, aki hozzám hasonlóan egy olyan országból származik, mint Olaszország, ahol a szacharóz használata tilos, és főleg nem az, aki Szicíliából származik, ahol mustot termelnek, nem érzi át jobban a Biztos asszony csalódottságát e kérdésben. Mindazonáltal arról beszélünk, hogy az európai borokba új életet kell lehelni, és versenyképessé kell tenni őket, ellátni őket mindazzal, ami a piaci versenyhez szükséges.

Ez a célunk, és ennek elérése érdekében megpróbáltunk a nemzeti különbségeken túlra tekinteni. Köszönöm, Biztos asszony együttműködését, és mindenekelőtt azt, hogy elismerte az Európai Parlament munkáját. Ebbe a reformba fektettünk…

(Az elnök megvonja a szót a felszólalótól)

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Jeggle, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, hosszú és néha vitatkozásba forduló vitát folytattunk e kérdésben. Hadd mondjak köszönetet az előadónak. Munkájáért nagy tiszteletet érdemel, mivel azt összeszedetten, a bizottsági munkatársaival jó együttműködésben végezte.

Igen, a borpiac közös szervezését meg kell reformálni. Ki kell igazítani a jelen körülmények és a jövőbeni piacok figyelembe vétele érdekében. Ugyanakkor, Biztos asszony, e javaslat felveti a kérdést, hogy a Bizottságnak be kell-e avatkoznia azokban a kis dolgokba, amelyek segítenek megteremteni a regionális identitást, azokba a módszerekbe, amelyeket évszázadok óta alkalmaznak egyes régiókban, és amelyek e régiók kultúrájának alapjait jelentik? Ez a beavatkozás biztosan nem segít a hétköznapi embereken. Az emberek néha nem értik mi folyik itt. Érthetetlen, hogy meg akarjuk tiltani a szacharóz használatát, és ezzel egyidejűleg olyan borok behozatalára kötünk megállapodást, amelyek szacharózt tartalmaznak, és az Európai Unión kívüli országokból származnak.

Biztos asszony, mint a Tanács és a Parlament melletti harmadik intézménynek, a Bizottságnak a saját feladatára kellene koncentrálnia, azaz olyan javaslatok megtételére, amelyek előmozdítják a Közösség folyamatos fejlődését, amelyek hozzájárulnak az egész fejlesztési folyamathoz. A borpiac közös szervezése e folyamat része.

Hadd mondjam el erről a kérdésről, hogy azok a kompromisszumok, amelyeket a bizottságon belül elértünk, amelyekért viaskodtunk, és néhány esetben még mindig viaskodunk, az egész Háznak megfelelnek. Támogatom ezeket a PPE-DE képviselőcsoport nevében: mindannyian támogatjuk a kompromisszumokat. Elutasítunk minden olyan módosítást, amelyek szembehelyezkednek ezekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Katerina Batzeli, a PSE képviselőcsoport nevében. (EL) Elnök úr, Biztos asszony, ma az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak döntenie kell az európai mezőgazdasági piacok egyik legösszetettebb közös szervezésének jövőjéről. Az Európai Parlament jóval a Tanács véleménye előtt elmondta saját véleményét, és ez előadónk, Castiglione úr intenzív erőfeszítéseinek, valamint a képviselőcsoportok erőfeszítésének köszönhető.

Biztos asszony, ki szeretnék emelni néhány olyan pontot, amelyeket a Tanácsnak figyelembe kell vennie a borpiac közös szervezésének reformjáról szóló végső határozatában.

Először is, a borpiac reformja nem valósítható meg olyan lineáris, könyvelési modell mentén, amelyet a Bizottság a cukorpiac közös szervezésénél alkalmazott, és amelynek felülvizsgálatára két hónapja kért fel minket, mivel az zsákutcába jutott. A borpiac reformja nem alapulhat a gyapot- és dohánypiac közös szervezésének katasztrofális modelljén, amely forrásokat csoportosít át a második pillérbe, ami e két termék termelésének csökkenését eredményezte, és a vidék elnéptelenedéséhez vezetett. A borpiac erőteljes költségvetést igényel az első pillérből, hogy erősödjenek a közvetlenül a szőlőtermelőkre vonatkozó intézkedések, akiket a minőség javítására és a termelésük nyomon követésére szólítunk majd fel, továbbá, hogy erősödjön valamennyi bor promóciójának politikája Európán belül és kívül, így élénkítve kereskedelmi forgalmazásukat a piacon.

Biztos asszony, az Európai Parlament a piac új közös szervezését akarja, amely erőteljes promóciós politikát helyez előtérbe a defenzív behozatali politikával szemben. Az Európai Parlament jelentése támogatást biztosít azoknak a szőlőtermelőknek, akik a kínálat stabilizálására, a minőség fokozására és a környezet védelmére irányuló intézkedéseket alkalmaznak. Elfogadtuk és a jelenlegi igényekhez igazítottuk a piacszabályozási intézkedéseket, mint a melléktermékek lepárlása, amely a minőség javításának mechanizmusaként működik, ugyanakkor szabályozza a piacot és a kínálatot. A jelentés ésszerűsített kivágási rendszert javasol, amely nem pazarolja az értékes közösségi alapokat az európai borágazat dinamizmusának mérséklésére, és a bortermelőknek szóló támogatást a segélyezés regionális átlagában határozza meg, a 350 EUR/hektáros megszorítás nélkül.

Biztos asszony, úgy véljük, megszorítást kell alkalmazni mindazokra az intézkedésekre, amelyek többlettermeléshez vezetnek, amelyek megbontják a piac egyensúlyát, és amelyek torz és méltánytalan árakat alkalmaznak más borok kárára. Itt, a szocialista képviselőcsoport nevében, és személyesen, mint Katerina Batzeli, üdvözölnöm kell minden olyan, a Bizottság által javasolt intézkedést, amely fenntartja az egyensúlyt az alkoholtartalom cukorral történő növelésének kérdésében, mivel – amint azt a szocialista képviselőcsoport is kifejtette –, egy kiegyensúlyozott indítványhoz járultunk hozzá, hogy kerüljük átmeneti problémák kialakulását.

Mindazonáltal, a piac új közös szervezésének gazdagítania kell a fogyasztó borral kapcsolatos ismereteit, és tiszteletben is kell tartania azokat, továbbá fokoznia kell a fogyasztóvédelmet a címkézési politikán keresztül. A Mezőgazdasági Bizottság többek között meghatározta a 166. módosításban a CO2-tartalom, a 157. módosításban a közegészségügyi információk, és a zu Baringdorf-módosításban a hibrid vagy géntechnológiával módosított szőlőből termelt borral kapcsolatos információ feltüntetését. Ezt a fogyasztóvédelmi szempontot olyan címkézéssel kell erősítenünk, amely tartalmazza az alkalmazott borászati eljárás részleteit.

Biztos asszony, jelezni szeretnénk egy új politikát két borkategóriával kapcsolatban: a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borok és az asztali borok tekintetében. Ez két különböző termék, és mindkettőnek helye van a nemzetközi európai piacokon, és nem gondolom, hogy olyan választóvonalat kellene használnunk, amelynek regionális kihatásai vannak.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy a közös agrárpolitika reformjának összetettségét nem lehet zsákutcaként vagy az intézményi testületek mulasztásának tekinteni. Ez, Biztos asszony, e termék kulturális dimenziójának köszönhető, amelyet tiszteletben kell tartanunk javaslatainkban.

 
  
MPphoto
 
 

  Jorgo Chatzimarkakis, az ALDE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök úr, in vino veritas, vagy, Goethét idézve, az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk. Ezek a mondások összefoglalják az EU borpiaca reformjának lényegét. Amiről jelentésünk szól, az az európai bor minősége, amely bor kiállja az Újvilágból behozott termékekkel való összehasonlítás próbáját. Mi tehát a status quo? 2006-ban a bortermelés az EU mezőgazdasági teljesítménye összértékének 5%-át tette ki. A világ szőlőtermő területeinek 45%-ával, a világ termelésének 65%-ával, fogyasztásának 57%-ával és exportvolumenének 70%-ával az európai bor vezető helyet foglal el a világpiacon. A bor világában szuperhatalom vagyunk világszerte!

Ennek megfelelően intézkedést kellett hozni szuperhatalmi helyzetünk konszolidálására, és különösen boraink minőségének javítására. Az Ön által javasolt reformok, Biztos asszony, a krízislepárlás azonnali megszüntetését is tartalmazták. Úgy vélem, számos, Ön által említett dolog, mint a magántárolás és az exporttámogatások megszüntetése, a must-támogatás, és természetesen a bor alkoholtartalmának cukorral történő növelése az Ön javaslatainak központi elemei. Azt kell mondanunk azonban, hogy ezek a kezdetektől egy meglehetősen elméleti szempontot tükröztek, mivel olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint hogy szükség van-e a cukrozás és a must-támogatás közötti kapcsolatra.

Álláspontom szerint e Parlament elég jó kompromisszumot ért el Észak és Dél között, tekintettel arra, hogy az ő szempontjaik uralták e kérdést. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban nagyon-nagyon jó áthidaló megoldást találtunk kompromisszumainkkal. Ezzel összefüggésben külön köszönetet szeretnék mondani az előadónak, Castiglione úrnak, aki nagy erőfeszítéseket tett, hogy közvetítsen a kompromisszumok között, és sikerült mindenki szempontjait figyelembe vennünk.

Úgy vélem, a kezdeti, technokrata megoldást új, elegánsabb formába öntöttük. Egyensúlyt teremtettünk Észak és Dél között. Szeretném Önnek is megköszönni, Biztos asszony, hogy beszédében kiemelte, hogy ezen az úton kíván haladni.

Melyek a főbb kérdések? A további cukrozást lehetővé tévő kompromisszum mellett jelentésünk egy másik fontos szempontja a regionális termékek védelme.

Az európai bor e minőségi hajtóerejének fényében, továbbra is szükség van nemzeti támogatási intézkedésekre, ezeket 1,3 milliárd EUR-ban állapítottuk meg. Úgy véljük, e kérdéseknek továbbra is az első pillérbe kell tartozniuk, így a kifizetések közvetlenül a termelőkhöz kerülhetnek. Ezen felül, szükség volt arra, hogy szóljunk a címkéken feltüntetett földrajzi jelzésekre és eredetmegjelölésekre fordítandó különleges figyelem szükségességéről, és úgy vélem, ez elsődleges sikereink egyike. Meglátásunk szerint ez rendkívül fontos, mivel a borok földrajzi eredetének megjelölése természetesen szellemi tulajdonjogi kérdés. Azt oltalmazni kell, és úgy vélem, rendkívül jó kompromisszumot értünk el e területen.

Az ALDE képviselőcsoport támogatja e kompromisszumokat, azaz az egész kompromisszum-csomagot, mivel úgy véljük, jó megoldást jelent. Reméljük, hogy a Tanács most már elfogadja javaslatainkat. Az Európai Parlament véleménye az emberek véleménye, a bortermelők és a fogyasztók véleménye. Arra kérjük, Biztos asszony, hogy Ön is harcoljon ezért a Tanácsban folytatott tárgyalásai során, és általában a nyilvánosság előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato, az UEN képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, a szöveg, amelyről szavazni fogunk, egy jó kompromisszum, és jelentős mértékben javít a Bizottság eredeti javaslatán.

Célunk még mindig az, hogy olyan reformba kezdjünk, amely az ágazat új életre keltésére irányul, mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Az összkereslet nem csökken, hanem emelkedik, így a helyes megközelítés nem a kevesebb termelés, hanem az európai borok minőségébe és jellegzetességébe, az árak csökkentésébe és a bor promóciójába történő befektetés, a piac bővítése érdekében, valamint abból a célból, hogy segítsük a fiatalokat szőlőültetvények telepítésében.

Ugyanígy szükséges az európai bortermelés csökkentésének Bizottság által javasolt korlátozása, azáltal, hogy növeljük a tagállamok autonómiáját kivágási rendszerük irányításában. El kell kerülnünk a szőlőültetvények felszámolását, amelyek – jóllehet talán nem túl erőteljes piaci pozíció mellett – kiváló minőségű regionális borokat termelnek, bevett történelmi hagyományokkal bírnak, és még ma is teljes regionális térségek társadalmi szerkezetét alkotják.

A nagyobb versenyképesség feltételeinek megteremtésével szemben, e reformnak fenn kell tartania a kapcsolatot a múlttal, és elő kell mozdítania a bortermelés folytonosságát, mint a föld és a környezet megóvásának egyik elemét. Éppen ezért támogatjuk a meghatározott rendeltetésű források öt helyett három év alatt történő elosztását, és azoknak az elsődlegesen történelmi alapú felosztását, ami nagymértékben megfelel az eddig elfogadott valamennyi reform esetében használt azonos kritériumnak.

Biztos asszony, ellenezzük az új borászati eljárások liberalizációját továbbá boraink alkoholtartalmának növelésére az importált must felhasználását, illetve boraink harmadik országokból származó borokkal való keverését, mivel úgy véljük, ez károsíthatja a borainkról kialakított képet, és veszélyeztetheti a fogyasztók termékbe vetett bizalmát, ami rendkívül súlyos következménnyel jár a fogyasztásra nézve. Másfelől, úgy véljük, döntő fontosságú támogatást nyújtani az alkoholtartalom növeléséhez használt mustsűrítményhez és finomított mustsűrítményhez, a Közösség számos régiójában meghonosodott borászati eljárás védelme érdekében.

Úgy véljük, hogy szem előtt kell tartani a termelők általi befektetést, és hogy kerülni kell a kereskedelmi forgalom torzulását, amely növelheti a rendelkezésre álló kínálatot. E reformnak ösztönöznie kell a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmát, amelyek biztosítékul és védelemül szolgálnak az európai borok számára a többoldalú tárgyalások során és a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban.

Végül, Biztos asszony, ellenezzük a telepítési jogok 2014-től történő teljes liberalizációját az eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borok tekintetében, és támogatjuk az előadó javaslatát, amely szerint az új reformnak 2009. augusztus 1-jén kellene hatályba lépnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Biztos asszony, azt szeretnénk, ha a bor egyedülálló ital lenne, mind termelésében, mind fogyasztásában. Arra gondolok, hogy nem szeretnénk olyan borászati eljárásokat, amelyek a Coca-Cola irányába visznek minket; azt szeretnénk, ha a jövőbeni földrajzi jelzések és eredetmegjelölések biztonságban lennének. Szeretnénk, ha támogatnák a biogazdálkodási módszereket, és az az óhajunk, amellyel kapcsolatban módosítást is benyújtottunk, hogy a régiók többségi szavazással szabadon határozhassák meg, hogy boraikat csak palackozva hozhassák forgalomba. Egyetértünk Önnel abban, hogy a bor állandó lepárlása helytelen, és annak a krízislepárlás hátsó ajtaján történő beengedését meg kell előzni. E kérdésben osztjuk az Ön véleményét.

A telepítési jogokról szólva, úgy véljük, lennie kell egy kivágással kapcsolatos választási lehetőségnek. Helyesebben, ha nem utalunk arra, hogy egy adott helyen egy adott időben engedélyezett lesz az új telepítés, a kivágási határozat nem az eladható bor mennyiségén fog alapulni. E kapcsolat, röviden, kötelező, és azt támogatjuk.

Amikor az alkoholtartalom szőlőmusttal vagy cukorral történő növeléséről beszél, és azt mondja, hogy e két módszer közötti egyensúly tekintetében el kell mozdulnunk, azzal egyetértünk, mivel ez alapvetően azt jelenti, hogy a cukor hozzáadása továbbra is jogszerű lesz. Ha ezen az alapon tudnánk kompromisszumot kötni, számunkra az elfogadható eredményt jelentene. A cukor hozzáadása régi borászati eljárás. Ezért azt meg kell őriznünk, és el kell utasítnunk az amerikaiak bortermelési eljárásainkat illető, számos ésszerűtlen igényét.

Feltéve, hogy módosításainkat elfogadják, teljes egészében támogatjuk az előadó tervezetét.

 
  
MPphoto
 
 

  Vincenzo Aita, GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, Hölgyeim és Uraim, azt szeretném mondani Castiglione úrnak, amint azt DeCastro miniszter úr is tette, hogy a felelős bizottságtól származó javaslat, amely most a Parlament előtt áll, rosszabb a Biztos asszony által előterjesztett eredetinél. Olyan személyek millióiról beszélünk, akik egy olyan terméknek szentelték életüket, amely a minőség és a földdel való kapcsolat következtében naggyá tette Európát.

Az első érvem a kivágást érinti. Hallottuk, hogy az érintett terület 175 000 és 200 000 hektár közötti nagyságot érhet el. Az első kérdésem: ki fogja kivágni a szőlőt, és ki veszi át a kivágással érintett földeket, és mi a baj azzal a javaslattal, hogy a forrásokat – inkább csökkentett, mint növekvő mértékben – e szőlőültetvények szerkezetátalakítására használjuk a minőség javítása érdekében? A következőket szeretném kérdezni a Parlamenttől: miért kell több tucat, sőt több száz munkást és gazdálkodót elűznünk azért, hogy biztosítsuk a terepet a nagy multinacionális vállalatok számára, ahogy az most is történik Szicíliában, Castiglione úr?

A kérdés tehát az: miért fordítjuk az európai forrásokat a kivágásra, ahelyett, hogy a minőség javítására és a vállalkozások szerkezetátalakítására használnák? Az elmúlt években oly sok intézkedést fogadtunk el ebben a Házban a közösségi politikákat illetően.

A második kérdésem a szőlőültetvényekkel kapcsolatos jogok szabad piacára vonatkozik. Miért kell a piacot egész Európa tekintetében liberalizálni? Mi értelme van annak, hogy veszünk egy szőlőtermő hektárt Szicíliában, Campaniában, Görögországban vagy máshol, és azt egy másik térségbe helyezzük át? A szőlőtermő hektár egy adott minőséghez és termeléshez, egy tipikus termékhez, és a térségben meghonosodott ökotípushoz kapcsolódik. Miért kell ilyen javaslatot tenni?

Itt is arra törekszünk, hogy ösztönözzük a nagyléptékű kivásárlásokat, amelyek jelenleg is zajlanak a Földközi-tenger térségének egyes részein? Ez a fő kérdés, és ezért gondolom, hogy a bizottsági javaslat jobb volt. A Parlamenttől származó javaslat rosszabb, mint a Bizottság által támogatott, ha olyan reformot szeretnénk, amely javítja a minőséget, és a gazdálkodókat és a munkásokat a földeken tartja. Éppen ezért ellene szavazunk egy ilyen reformnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Železný, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr, a borágazat javasolt reformja hátrányos helyzetbe hozza a Cseh Köztársaságot, és hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki. Az Európai Unió, amely nem kifogásolta a már az EU piacán is jogszerűen megjelenő, Egyesült Államokból származó borok 30%-ban vízzel történő hígítását, és amely tolerálja a sav hozzáadását a túl édes dél-európai borokhoz, ugyanez az Európai Unió állít fel tilalmat a szacharóz használatával szemben az északabbra található európai országokban. A szacharóz használata 200 éves hagyomány országunkban. Az EU ezt mustsűrítménnyel kívánja helyettesíteni, amelyet a dél-európai országok szívesen beszállítanak, emelt áron. A Cseh Köztársaságnak nyújtott támogatás 85 EUR a szőlőültetvények egy hektárjára, míg egyes előnyben részesített országok 245 EUR-t is megkapnak. Ez azért van így, mert az Európai Unió megpróbál egy úgynevezett történelmi elvet kialakítani, amely hátrányosan különbözteti meg az új tagállamokat. A Cseh Köztársaságban termesztett szőlőt és termelt bort azonban el is fogyasztják ott, az semmilyen módon nem járul hozzá az európai többlet-termeléshez. Ezen felül, ugyanez az Unió most azt követeli a Cseh Köztársaságtól, hogy anyagilag is járuljon hozzá az európai bortöbblet harmadik országokban történő promóciójához. Azt kérjük tehát, hogy a nemzeti kereteket töltsék fel a borágazat reformjára szánt pénzzel, hogy a tagállamok azt saját igényeik szerint oszthassák el.

Az Unió kétféleképpen kezelheti a bor többlettermelését. Az egyik a bor értelmetlen és barbár lepárlása, azaz ipari alkohollá alakítása, a másik pedig a szőlőültetvények kivágása: mindenütt, csak ott nem, ahol arra szükség lenne. Valójában elegendő lenne csak az illegálisan telepített szőlőültetvények kivágása azokban a hagyományos déli országokban, és különösen egyben, és az egész reformot megvalósítottuk. Ezen illegális ültetvények összterülete jelenleg megegyezik azzal a hektárszámmal, amelyet az EU-nak ki kell vágnia. Nem mintha az EU nem tudná például azoknak az olaszországi szőlőültetvényeknek a pontos helyét, amelyeket titokban telepítettek, és amelyek meghaladják a kvótát, vagy ne lenne ezekről műholdas felvétele. Végezetül, még egy, az eurokraták által kedvelt téma bukkan fel újra a javasolt reformban: a hatáskör átruházása ebben az ügyben a Tanácsról a Bizottságra, azaz a nem megválasztott EU-tisztviselőkre. Ily módón a kisebb országokat megfosztják döntési joguktól, és a Cseh Köztársaságban már a római légiók betelepülése óta hagyományosan termelt bor egy újabb olyan termék lesz, amelytől megfosztanak bennünket az EU déli országainak gyakran illegális termelése javára. Mindazonáltal nem hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket e csodálatos hagyományunktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Baco (NI). - (SK) Azon tűnődöm, vajon ez a reform valóban a jó borról szól-e? A jó bor az, amint tudjuk, amit el lehet adni. Ez azt jelenti, hogy a vásárló a minőségét kínálati áron fogadja el. Mindazonáltal, az EU néhány országa eladhatatlan bort termel évi 500 millió EUR költségen.

A Szlovák Köztársaság és más tagállamok megingathatatlanul csökkentették borágazatukat, éppen ezért többé nem termelnek eladhatatlan borokat. A pénzügyi támogatás nemzeti kereteinek az úgynevezett „történelmi elven” történő létrehozása ellentmond a piaci szabályoknak. Hátrányos megkülönböztetéssel sújt bennünket, megbüntet azért, hogy nem támogattuk az eladhatatlan borok termelését.

A javasolt reform szerint mindig csak törtrészét kellene megkapnunk annak a támogatásnak, amelyben az eladhatatlan borok termelői részesülnek. Éppen ezért kérjük azt, hogy a támogatás kizárólag a szőlőültetvények területén alapuljon, és a megkülönböztetés ugyanazon okaiból nem értünk egyet a borok címkézésének megváltoztatásával, és szeretnénk a meglévő rendszert megtartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Esther Herranz García (PPE-DE). - (ES) Elnök úr, a jövő hét végén a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa valószínűleg meghozza a politikai döntést a borpiac közös szervezésének reformjáról.

A bor nem egyszerűen csak élelmiszer, a bor az agrárszektor gazdasági gyöngyszeme, amelyet az elmúlt években több bizottsági határozat is súlyosan büntetett. Még időben vagyunk, hosszú ideje most először: a Parlament olyan jelentést fog kidolgozni, amelyet a Tanács felhasználhat a végső politikai döntésének meghatározásához ezen a hétvégén. Azt kell mondanom, őszintén elégedett vagyok ezzel, és szeretnék gratulálni az előadónak a munkájához, mivel most először az EP-nek sikerült a minőségre, a kultúrára és a hagyományra összpontosítania; egy olyan mediterrán termékre, amely Európa más részein is forgalomban van, egy olyan termékre, amely nem csak a mi földrészünkön erősíti képességeinket, hanem az egész világon.

A mi borunk – és ebben ne kételkedjenek, Hölgyeim és Uraim – a legjobb a világon; Európa bora a legjobb a világon. Ezért kell megvédenünk, és a promóciójára összpontosítanunk: nem csak az EU-n kívül, hanem itt is, mivel az európai fiatalok felhagytak a borfogyasztással az elmúlt években. Miért nem isznak többé bort? Mert nem vettük a fáradságot, hogy reklámozzuk azt, mert nem ösztönöztük őket a borfogyasztásra.

El kell látnunk a borágazatot a versenyképesség eszközeivel, hogy továbbra is versenyben maradhasson az Európai Unióban és azon kívül. Támogatnunk kell a borfogyasztást, és be kell vonnunk a fiatalokat és az egész európai társadalmat e kultúrába, a borturizmus kultúrájába, a borfogyasztás kultúrájába, a borral kapcsolatos know-how kultúrájába, valamint a társadalmi vita és részvétel kultúrájába.

Hölgyeim és Uraim, a vidékfejlesztésben forráshiány tapasztalható, mivel egy 2005 decemberében hozott politikai döntés nem juttatott elég pénzt a második pillérnek. A finanszírozást azonban nem lehet a KPSz-ek kárára biztosítani, hanem csak azáltal, hogy arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy nemzeti költségvetésükből egy kicsivel nagyobb részt juttassanak a közösségi költségvetésbe. Nem a gazdálkodók zsebéből vesszük ki a pénzt, hogy betömjük az ilyen hatalmas hiányokat, mint amilyenek az e pénzügyi terv európai költségvetésében tapasztalható vidékfejlesztési hiányok.

A telepítési jogokról szólva, Hölgyeim és Uraim, kétség sem férhet hozzá, hogy eszközöket kell biztosítanunk az ágazat számára, hogy az szabályozhassa magát. Ezen eszközöknek jogi eszközöknek kell lenniük, és e jogi eszközöket itt kell kiadnunk, hogy továbbra is védjük a telepítési jogokat, amelyek lehetővé teszik a termelés ellenőrzését. Már látjuk a jeleit annak, hogy jövedelmező lehet e termelés ellenőrzése, minthogy az eredetmegjelölés is szigorú ellenőrzésnek tekinthető.

A kötelezettségvállalásokat tartani kell, éppen ezért ellene szavazunk a benyújtott módosításoknak, különösen azoknak, amelyek nem tartják tiszteletben e kötelezettségvállalásokat, és itt a szocialista képviselőcsoportra utalok.

 
  
MPphoto
 
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (PSE).(PT) Elnök úr, szeretném én is azzal kezdeni, hogy gratulálok az előadónak a munkájához, és a PSE képviselőcsoport árnyékelőadójának is, aki nem csak e jelentés árnyékelőadója volt, hanem az e vitát megelőző saját kezdeményezésű jelentés előadója is.

Munkája kiválóan tükrözi a kompromisszum szellemét és a szocialisták konstruktív magatartását egy kiegyensúlyozott megoldásra irányuló törekvésben. A vita hosszú hónapjai három dolgot erősítettek meg: ezen ágazat gazdasági és társadalmi értelemben vett kiemelkedő jelentőségét, annak ellenére, hogy a múltban a közös agrárpolitika olyan rosszul bánt vele; azt a tényt, hogy a jelenlegi szabályok nem tartanak lépést a jelenlegi piaci helyzettel és a fogyasztási mintákban bekövetkezett változásokkal; valamint a reformok bevezetésének szükségességét e problémák megoldása érdekében.

A vita során nagymértékben egyetértettünk az ágazatot érintő problémák köre tekintetében. Mindazonáltal, nem értettünk mindannyian egyet a Bizottság által javasolt megoldásokkal, és ezért bizonyítja az Európai Parlament konstruktív magatartását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban elért széleskörű kompromisszum és a PSE képviselőcsoport részletes javaslatai. A szóban forgó javaslatok e kompromisszumot kívánják kiegészíteni a legérzékenyebb kérdésekben, mint a telepítési jogok liberalizációja; a szőlőtőkék kivágása; a cukor hozzáadása és a must-támogatás, az élelmezési célú alkohol fenntartása, amely nagyon fontos a nagy tekintéllyel rendelkező borok, például a portói számára, amelynek versenyképességét garantálni kell; a válságmegelőzés; a promóció és így tovább.

A Parlament álláspontja ennélfogva tényleges hajtóerő, és kiválóan jelzi a Tanács és a Bizottság számára a követendő utat. A Parlament álláspontja nagyvonalakban rámutat arra, hogy van lehetőségünk végül olyan megoldást találni, amely képes kezelni az ágazat általános problémáit és a termelő régiók sajátos kérdéseit is.

Biztos asszony, döntő fontosságú, hogy amikor az állapotfelmérést, és egy olyan kérdést készülünk megvitatni, amely mindannyiunk különleges érdeklődésére tart számot, azaz a 2013 utáni mezőgazdasági forgatókönyvet, e reformot gyorsan lezárjuk. Ezért remélem, hogy a Parlament ösztönzőleg hat a Tanácsra a meghozandó döntésekben, mivel a Parlament magatartása és ajánlásainak alapvetése jó jel az európai szőlő és bor számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Donato Tommaso Veraldi (ALDE). - (IT) Elnök úr, Hölgyeim és Uraim, hálás vagyok a Biztos asszonynak, de engedjék meg, hogy külön köszönetet mondjak az előadónak, Castiglione úrnak a kiváló, alapos és értékes munkájáért.

A nemzetközi verseny kihívásainak a minőség javítására és a tipikus jellemzők védelmére irányuló rendszereken keresztül történő megfelelés a legfontosabb cél, amelyet az európai borpiac reformjának maga elé kell tűznie. Mindazonáltal fontos annak biztosítása, hogy fenntartsuk az Európai Közösségben termelt szőlőmustsűrítmények és finomított szőlőmustsűrítmények támogatását, mivel ez számos közösségi régióban közös borászati eljárás. A cukor hozzáadásáról szólva, a szacharóznak az alkoholtartalom növelésére való használatát fel kellene tüntetni a címkén, hogy biztosítsuk a nagyobb átláthatóságot és a fogyasztók tájékoztatását.

A nemzeti támogatási programokat az Európai Unión belüli promóciós kampányokra, valamint a válságmegelőzésre, a kutatásra, a fejlesztésre, és mindenekelőtt a bor minőségének javítására kell használni.

Ami a telepítési jogok liberalizációját illeti, a 2013-ig történő halasztás elfogadható lehet az eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel oltalmazott borok tekintetében. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott megoldást találjunk a többi bor helyzetére, a liberalizációt csak a bizottsági hatásvizsgálatot követően kellene megengedni, amely vizsgálatot 2012 végéig kell lefolytatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN). - (PL) Elnök úr, a borpiac egyik alapvető problémája, hogy egyre több bort hoznak be harmadik országokból. Azt is kérdezhetnénk, hogy az ezekből az országokból származó bor vajon jobb-e. A válasz az, hogy nem. A harmadik országokból származó bor minősége nem jobb, mint a mi borainké, de az ő boruk jóval olcsóbb.

Hazám borfogyasztó országnak számít. Honfitársaimat két dolog érdekli e tekintetben, az ár és a minőség. Az azonosító címke kevésbé fontos a számukra, mégis gyakori, hogy többe kerül a márka, mint a minőség. Kizárólag a promócióval nem jutunk sehová. A promóció nem fogja az EU-15 országainak ártudatos vásárlóit sem vonzani. Ezt saját magam is tapasztaltam a brüsszeli boltokban.

Nagymértékben üdvözlöm a tényt, hogy fenntartották a gyümölcsbor kifejezés használatának lehetőségét. Ez a hagyományos piac egy sajátos szegmense, és nem versenyez a szőlőből készült bor piacával. Ami a vodka meghatározását illeti, elfogadhatatlan az adott országok hagyományainak, a márkának vagy a minőségnek a kárára cselekedni csak azért, mert a borágazatban problémák tapasztalhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Hélène Aubert (Verts/ALE). - (FR) Elnök úr, Biztos asszony, természetesen egyetértünk az Ön azon óhajával, hogy véget kíván vetni a túltermelést ösztönző és elfogadhatatlan, rendellenes hatással járó támogatásoknak, de nem fogadhatjuk el azt, hogy a bort, amely legelsősorban a terroirhoz kötődik, és szerte a világon értékesített szabványos termék, a divat és a marketing hóbortjainak veti alá. Két dolgot szeretnék itt kiemelni.

Az első a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmának szükségessége, amelyeket ugyan gyakran megkérdőjeleznek, mindazonáltal biztosítják a kapcsolatot a földdel, ami az európai mezőgazdasági modell jellemzője. Ezt a modellt ki szeretnénk emelni, nem pedig feláldozni a nagyobb piacok oltárán, kizárólag a nyerészkedők javára. Felkérjük arra is, hogy szenteljen több figyelmet a szőlőtermesztés ökológiai módszereinek, amelyekhez még mindig számos vegyi anyagra és adalékra van szükség. Ebben a tekintetben arra kérjük, különösen támogassa a biobort, amelyre vonatkozóan most készülnek el az előírások.

A terroir, a kultúrák és ízek biológiai sokfélesége, a minőség fejlesztése és promóciója, és az európai szőlők rendkívüli gazdagsága: ezek jelentik a jövőt, és azokat az elveket, amelyeknek a reformot vezérelniük kellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL).(PT) Elnök úr, nagymértékben bíráljuk az Európai Bizottságnak a borpiac közös szervezésének megreformálásáról szóló javaslatát. A szőlők kivágásán felül a telepítési jogok liberalizálására irányuló javaslat kimondottan aggasztó. Úgy véljük, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által elfogadott jelentés nem kínál semmilyen védelmet e tekintetben. Ami kockán forog, az az európai bortermelő örökség, és azoknak a hatalmas régióknak a jövője is, amelyek nem csak földrajzi jelzéssel és eredetmegjelöléssel ellátott borokat termelnek, hanem kiváló asztali borok termőterületei is. Végül is a szőlő és a bor hagyományos kultúrájának megóvása érdekében ragaszkodunk a telepítési jogok védelméhez, és a szőlőültetvények szerkezetátalakításához nyújtott támogatás fenntartásához, a termelés ellenőrzéséhez és a minőség fenntartásához, különös tekintettel a család-alapú mezőgazdaságra és a szövetkezeti termelőkre, az élelmezési célú bor lepárlásához nyújtott támogatásra, és a régióban termelt szőlőmust használatára. Mindazonáltal nem támogatjuk a cukor hozzáadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Claude Martinez (NI). - (FR) Biztos asszony, a nemzeti keretekre, jövedelemtámogatásokra vagy telepítési jogokra vonatkozó módszerén kívül e projekt – 15 év alatt a harmadik – három, egy célra irányuló elgondolásba sűríthető. Az első elgondolás a malthusianizmus. A Bizottság nem igazán kedveli a bortermelőket, ezért kivágná, kidobná a szőlőket, megtiltaná a cukor hozzáadását és fékezné a termelést, ugyanúgy, ahogy megteremtette a tej- és a gabonahiányt is.

A második elgondolás a nyereség, a telepítési jogok, a behozatalok, a hígítások, a fűrészpor-hozzáadások, a hamisított borok, a globális borleves elkészítéséhez behozott must laissez-faire kapitalizmusa.

A harmadik elgondolás a globalizáció. Az egységes piacot és a közös pénznemet követően jön az egységes bor: az ízletes, fás, „parkerizált” Coca-Cola-bor, amelyhez nincs is szükség bortermelőkre, mivel a valódi cél az, hogy felszabadítsák a Földközi-tenger térségének szőlőültetvényeit, különösen a Languedoc-Roussillon környéki 250 000 hektárt, két és fél milliárd négyzetméternyi földet, ahol kivágják a szőlőt, és házakat építenek; ez a piac ezermilliárd eurót ér. A borpiac közös szervezéséből így lesz adott estben az ingatlanpiac közös szervezése.

Úgy jöttem tehát, mint a bortermelő indiánok képviselője. Nem szeretném a skalpját venni, Biztos asszony, amit szeretnék, hogy békén hagyják a bortermelőket, akik immár több mint 2000 éve teszik boldoggá az embereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnes Schierhuber (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, hadd mondjak először köszönetet előadónknak, aki megtett mindent, ami emberileg lehetséges volt, hogy elérjük ezt a kompromisszumot. Amióta csak a Bizottság előterjesztette az első dokumentumot a borpiac közös szervezésének reformjáról, és a mai vitában is, láthattuk, hogy a bor az egyik legérzékenyebb mezőgazdasági termék; az egyik legelegánsabb, de annyira felkavarja az érzelmeket, mint kevés más termék. Úgy vélem, az Európai Parlament, különösen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság sikeresen állította össze és mutatta be a kompromisszum-csomagot, amely bölcs döntést tükröz, egy olyan megközelítés választását, amely biztosítja például, hogy a tagállamokban alkalmazott hagyományos borászati eljárásokat az európai borkultúrában rejlő különbségek alapján egyértelműen tisztázzák, és – amit én nagyon fontosnak tartok – hogy a minőségi borokat meg lehessen különböztetni az asztali boroktól. Elengedhetetlen, hogy az eredetmegjelölések továbbra is fennmaradjanak. Hasznosak a bortermelők számára, de mindenekelőtt a fogyasztók javát szolgálják.

Az alkoholtartalom növelésével kapcsolatos korlátok fenntartása támogatja az európai bortermelést. Az európai szőlőtermesztés különböző éghajlati, földrajzi és strukturális feltételeit figyelembe kell venni. Osztrákként tudom, hogy milyen fontosak egyes intézkedések, de ellenzem a kötelező kivágást, mivel közelről meg kell vizsgálni a fogyasztói borválasztást, és meg kell határozni, hogy hol vannak lehetőségek a fogyasztás további növelésére. Az e reform által elért megtakarításoknak – amire én is törekszem – az első pillérben kell maradniuk, és továbbra is a borkultúrát és a bortermelőket kell támogatniuk így vagy úgy.

Hadd zárjam azzal, hogy úgy vélem, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak sikerült egységes és ésszerű csomagot bemutatnia, és remélem, hogy a holnapi parlamenti szavazás egyértelműen jelzi a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy mi is azt szeretnénk, hogy az európai borkultúrának jövője legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Rosa Miguélez Ramos (PSE). - (ES) Elnök úr, először is szeretnék gratulálni az EP előadójának, Castiglione úrnak kiváló munkájához. E jelentés előnye, hogy tartalmazza a nem csak az általunk, az Európai Parlament képviselői által, hanem az európai borágazat által kifejezésre juttatott megfontolások nagy részét is.

Biztos asszony, bekövetkeztek bizonyos változások, amióta előterjesztette a borpiac új közös szervezésére irányuló javaslatát. A szempontok némelyike alig változott. míg mások jelentősen módosultak, de úgy vélem, valamennyi változás pozitív volt. Például, a kivágás már nem áll a reform középpontjában, és örültem, hogy korábban Ön azt mondta, a Bizottság hároméves határidőben gondolkozik, amint azt a Parlament is kéri, és nem ötévessel, amint azt Ön korábban javasolta.

A piac közös szervezésének e reformja, amely oly fontos az európai mezőgazdaság számára, amint azt a kezdetektől említették, néhány igen pozitív szempontot tükröz, köszönet Önnek ezért. A rendeletek például egyszerűsödtek és rugalmasabbá váltak, ezáltal versenyképesebbek lehetünk. Ezt a kérdést már Herranz asszony is említette az európai borok Európán belüli és kívüli promóciójával összefüggésben.

A módosítások jelentős részét azért terjesztettük elő javaslatával kapcsolatban, hogy felszámoljuk a jelenlegi piaci rendelkezéseket, és felváltsuk azokat a nemzeti keretek rendszerével. Nyilvánvaló, hogy a piaci intézkedések már segítettek a gazdálkodók jövedelmének és a vidéki térségek gazdasági tevékenységének fenntartásában, és továbbra is segíteni fogják. Így, Castiglione úr kompromisszumának veszélyeztetése nélkül új módosítást kívánok előterjeszteni a diverzifikációhoz nyújtott közvetlen támogatás biztosítása érdekében, amely támogatást a tagállamok nemzeti juttatásaikba is felvehetik, hogy segítsék a gazdálkodókat a piac új közös szervezésére való átállásban. Ennek tartamát és az alkalmazott módszereket az irányítóbizottság dolgozza ki.

Biztos asszony, úgy érzem, hogy ez a megfelelő módja annak, hogy a jelenlegi piaci intézkedésekkel támogatott KPSz-szel való munkához hozzászokott érdekelteket segítsük a diverzifikációra való átállásban, és a piac új közös szervezésébe történő belépésben; ezt a KPSz-t, remélem, a Ház holnap elfogadja.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Laperrouze (ALDE). - (FR) Biztos asszony, remélem, meghallotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság üzenetét, amely jelentősen módosította az Ön reform-javaslatát. Támogatom a telepítési jogok 2014-ben történő automatikus liberalizációjának elutasítását, különösen a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borok tekintetében. Más borok tekintetében a telepítési jogok liberalizációjával kapcsolatos döntést csak akkor kellene meghozni, miután felbecsülték a KPSz-reform hatásait.

Ami a cukor hozzáadását illeti, úgy érzem, kár erre a kérdésre energiát pazarolnunk. Ami fontos, hogy fenntartsuk azokat a borászati eljárásokat, amelyek biztosítják az európai borok minőségét és azonosságát.

Különösen az asztali borokkal szeretnék foglalkozni. A Bizottság javaslata lehetővé teszi a sajátos származási helyre történő hivatkozást: például, Provence partjairól származó bor, Andalúziából származó bor, Toszkánából származó bor, stb. Ez mindenképpen megzavarja a fogyasztókat és tisztességtelen versenyt teremt a szigorú előírásoknak megfelelő minőségi eredetmegjelölések, és a sokkal szabadabb termelési kritériumoknak megfelelő asztali borok között. Tartsuk meg tehát a jelenlegi jogszabályokat, mivel egyedül arra az országra kellene hivatkozni, ahol a bort termelik: spanyol bor, olasz bor, francia bor, stb.

A címkén feltüntetendő információk kérdése tekintetében úgy érzem, fontos, hogy megemlítsük a palackozó típusát: azt, hogy független bortermelőről van-e szó, vagy termelői csoportról, vagy valamilyen más formációról. A bortermelői szakmáról, amint azt Franciaországban űzik, rendkívül pozitív kép alakult ki, amely nem feltétlenül igaz a világ más részein termelt borokra. Éppen ezért úgy érzem, fontos hogy erről némi tájékoztatást adjunk.

Végül gratulálni szeretnék előadónknak, aki nagymértékben összhangot teremtett a képviselők között e kompromisszum-csomag tekintetében, olyan vita közepette, amely gyakran rendkívüli felindulást váltott ki, és amely egyértelmű üzenetet küldött, hogy az EU maradjon a világ vezető bortermelője, biztosítsa a több mint másfél millió bortermelő társaság jövőjét és megtartsa vezető exportőri helyezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE). - (ES) Elnök úr, Biztos asszony, a telepítési jogokra szeretnék koncentrálni, mivel – amint azt mindannyian tudjuk –, a reform 2013-ra liberalizálni szeretné a piacot azáltal, hogy megszünteti a telepítési jogokat és befagyasztja a finanszrozási forrásokat, azonban nem kínál valós alternatívát Európa 2,4 millió bortermelője számára. Ez egyetlen könyörtelen csapással megsemmisítené a bortermelő kis- és középvállalkozásokat, és egy kulturálisan annyira ránk jellemző piacot újfent körülbelül fél tucat multinacionális vállalat kezébe adná.

Ez elfogadhatatlan. Hát nem veszi észre a Bizottság, hogy a telepítési jogok leghűségesebb védelmezői az eredetmegjelölések – például az én esetemben Rioja – és hogy ezek termelik, értékesítik és exportálják a legtöbb és a legjobb minőségű bort? Navarrából származom, ahol a liberalizáció már végbement: a telepítési jogok értéktelenek, ám míg Navarrában egy kiló szőlő ára 15 cent, ugyanez a kiló szőlő több mint 1 euró alig 10 kilométerrel távolabb, La Riojában.

Míg La Riojában eladnak mindent, amit csak lehet, Navarrában krízislepárláshoz kell folyamodnunk. Ezért nem tagadható, hogy a protekcionizmus fokozatos felszámolása jó dolog, de nem kellene dogmává válnia. A Bizottság nem terjesztett elő egyetlen komoly jelentést sem, hogy bizonyítsa, hogy a liberalizáció, azaz e jogok eltörlése 2013-ban vagy bármikor hasznára válna a borpiacnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL). - (EL) Elnök úr, a Bizottság javaslata csökkenteni kívánja a finanszírozást, és az ágazatot a nagy kartellekre kívánja összpontosítani. Jól tudjuk, mi lesz ennek az eredménye; láttuk más termények esetében is. Ha hektárok ezreit vágják ki, a bortermelő kis- és középvállalkozások ezreit söprik el, és a térségek, különösen a hegyvidéki és a kedvezőtlenebb helyzetű régiók – elhagyatottá válnak és elnéptelenednek, ami hatással van a biológiai sokféleségre. A következmények drámaiak: a munkanélküliség és környezeti problémák növekszenek. Növekszik a behozatal is, beleértve a kétes minőségű borok behozatalát, a közegészség kárára.

Elutasítjuk a Bizottság javaslatát és a mezőgazdasági bizottság jelentését is, mivel az olyan intézkedéseket vezet be, amelyek még rosszabbak: lehetővé teszi a cukor hozzáadását az alkoholtartalom idegen anyaggal történő növelése érdekében, noha ugyanezt az eredményt musttal is elérhetnénk. Elfogadja a „bor” kifejezést azokra a termékekre is, amelyek nem szőlőből készültek, így degradálva az európai bor minőségét, pedig Európa a világ vezető borexportőre.

Ez az alattomos, maradi politika árt az európai boroknak és a bortermelő kis- és középvállalkozásoknak, és a nagyvállalkozásokat erősíti. E javaslatokat tehát el kell utasítani és el kell ítélni.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitar Stoyanov (NI). - (BG) Biztos asszony, Ön többször kiemelte felszólalásában, hogy a borágazatunkban reformra van szükség. Kérem, Biztos asszony, fejtse ki, hogy melyik az Ön borpiaca, mivel az Ön által előterjesztett bizottsági javaslat nem jelent védelmet a bolgár piac számára. Mivel a Bizottság javaslata kirívóan diszkriminálja a kelet-európai országokat, ahol a bortermelés feltételei még kedvezőtlenebbek, és kettős mércét alkalmaz velük szemben.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor országom szabad piacot és gazdasági növekedést remélt, de amit ezzel szemben kapott, az csak a magas árak, a magas inflációs ráta, és olyan rendeletek voltak, amelyeket az emberek még a szocializmus és a tervgazdálkodás idején sem tapasztaltak. Köszönöm.

 
  
  

ELNÖKÖL: MORGANTINI ASSZONY
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Ioannis Gklavakis (PPE-DE). - (EL) Elnök asszony, gratulálok az előadónak, Castiglione úrnak a jelentéshez. Sok mindent elmondtunk már a borpiac reformjáról, és jóllehet én mindig támogattam azt az álláspontot, hogy a közösségi borok minőségét, a hagyományokat és az eredetiséget fenn kell tartani, ha előre szeretnénk lépni, és a borpiacot versenyképessé tenni, mindazonáltal elismerem, hogy az az előny, amelyet Dél-Európa élvez a napsütés tekintetében, nem állhat az északi bortermelés útjába.

Biztos vagyok abban, hogy e Képviselőházban mindenki kiegyensúlyozott döntést akar. Ezért úgy vélem, hogy mivel a Tanács lassan elfogadja a cukor hozzáadását, helyénvaló, hogy rendelkezzen a status quo fenntartásáról, azaz az alkoholtartalom növelésétét szolgáló must támogatásáról, így a cukor és a must ára közötti lényeges különbség nem érinti olyan mélyen azokat a termelőket, akik hagyományosan mustsűrítményt használnak az alkoholtartalom növelésére, különösen mivel eredeti bortermékről beszélünk.

Végezetül hozzá szeretném tenni, hogy a szőlők kivágását tekinthetjük ugyan a közösségi termelés korlátozása módjának, de figyelembe kell vennünk a kis szigeti térségeket, ahol a tagállamoknak muszáj korlátozniuk a kivágást társadalmi, gazdasági, és mindenekelőtt környezetvédelmi okokból. Emellett, nem ezek a szőlőültetvények felelősek a közösségi túltermelésért; épp ellenkezőleg, gyakran kiváló minőségű bort termelnek.

Hozzászólásomat azzal zárom, hogy az európai bor a legjobb a világon. Ennek a bornak hagyománya van. Ez innen származó bor! Éppen ezért fenn kell tartanunk a minőséget és őriznünk kell a hagyományt, valamint agresszívebb politikát is kell folytatnunk: reklámoznunk kell, mivel csak Európában növekszik az alkoholfogyasztás a fiatalok körében – ami rendkívül kellemetlen –, míg a borfogyasztásuk csökken, és ez az információ hiányára utal.

 
  
MPphoto
 
 

  Vincenzo Lavarra (PSE). - (IT) Elnök asszony, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, ez a reform kétségtelenül átírja a borágazat alapjait, hogy az ágazatot versenyképessé tegye a világpiacon. A Castiglione-jelentésen keresztül hangsúlyoztuk azt a tényt, hogy az európai bor versenyképessége, és az, ami lehetővé tette az európai bor számára az Újvilágból kiinduló verseny leküzdését, e bor minősége.

Ezen felül, a minőség érdekében javítottunk a bizottsági javaslat néhány pontján, mint a kivágáson, a határidő és az ökológiai korlátok tekintetében, és a telepítési jogok liberalizációján, a vitánk során említett feltételekkel. Támogattuk azt az elgondolást, hogy alaposabb ellenőrzéseket kell folytatni annak biztosítására, hogy a borászati eljárások jóváhagyását ne könnyítsük meg túlságosan, és támogattuk a promóciós kampányokhoz nyújtott közösségi társfinanszírozás növelését.

Mindazonáltal a minőség támogatása nem egyeztethető össze a cukrozás gyakorlatával. Megértjük, Hölgyeim és Uraim, hogy ezt a gyakorlatot néhány országban gazdasági alapon előnyben részesítik, de ebben az esetben ugyanazokat az előírásokat, ugyanazt a musttámogatási rendszert követeljük, mint a korábbi jogszabályban. Mindenekfelett, úgy véljük, hogy a fogyasztók átlátható és pontos tájékoztatása érdekében lényeges, hogy a szacharóz felhasználását fel kell tüntetni a címkén.

Hölgyeim és Uraim, most kimondottan néhányukhoz fordulok, ez a nyomon követhetőség elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdés, aminek fenntartásáért egymásra licitálva küzdöttünk e Házban, a fogyasztók védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Minőség és egészség: ami engem illet, a cukortól rosszul leszek, emlékezzünk tehát arra, hogy a kettő együtt jár.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE). - (SV) A bor ősrégi hagyományokkal rendelkező ital, olyan ital, amely az európai kultúra része. In vino veritas, mondták annak idején a rómaiak. A bor azonban olyan szeszesital is, amely károsítja az egészséget, főleg ha túl nagy mennyiségben fogyasztják. A bortermelés fontos ágazat az EU számos tagállamában, és munkahelyeket teremt a vidéki térségekben, valamint élénkíti azokat. A borra olyan termékként gondolok, amelynek nagymértékben eladhatónak kellene lennie, ha jó minőségű. Éppen ezért a jelentésnek a marketinghez nyújtott lényeges és növekvő támogatásra irányuló javaslatai érthetetlenek. Nem lehet az európai adófizetők felelőssége, hogy viseljék az európai bortermelők költségeit, azért, hogy azok eladhassák a szabad piaci feltételek mellett nem versenyképes termékeiket.

Az EU egyrészt arról beszél, hogy visszafogja az alkoholfogyasztást; másrészt több bort akar eladni. Ez a két dolog nem fér össze. Természetesen szükség van az EU borpiacának megreformálására, de végezzük azt értelmesen. A borpiacok eltérőek, és hagyományosan különbözően működnek, ugyanígy eltérnek a lakossági kívánalmak és keresletek az EU-ban.

 
  
MPphoto
 
 

  Adamos Adamou (GUE/NGL). - (EL) Elnök asszony, Biztos asszony, két javasolt intézkedés emelkedik ki a többi közül, éspedig a szőlők kivágása és a cukor hozzáadása a borhoz.

Az első egy káros és nem környezetbarát eljárás, amely lényegében azzal jár, hogy a bortermelő kis- és középvállalkozások kényszerűen felhagynak munkájukkal, és ahelyett, hogy munkájuk megtartásához segítséget kapnának, olcsó munkaerővé válnak máshol.

Ami a cukor hozzáadását illeti, elutasításunk azon a tényen alapul, hogy a 4,5 v/v%-ra történő emelés, és a nem szőlőből készült italok tekintetében a „bor” szó használatának engedélyezése rontja a bor minőségét és sajátos jellemzőit. Ezen felül, a címkézés úgynevezett „egyszerűsítése” tovább rontja a minőséget, mivel nem kötelez a borvidék feltüntetésére.

Itt rá szeretnék mutatni arra, hogy helyesen vagy helytelenül, például az én országomban is tömeges kivágásokra került sor a múltban, amelyhez azonban jelenleg nem nyújtanak európai szintű pénzügyi támogatást. Tiszta lelkiismerettel szavazunk a javaslat ellen, és támogatjuk azt a kisebbségi javaslatot, amely foglalkozik országom, Ciprus termelőinek társadalmi és gazdasági megfontolásaival, és más európai termelők ilyen megfontolásaival.

Most lenne itt az ideje a termelők támogatásának, ahelyett, hogy a munkanélküliség és az alacsonyabb jövedelem spiráljába terelnénk őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Struan Stevenson (PPE-DE). – Elnök asszony, Skócia olyan választókerületéből érkeztem, ahol nem termelnek bort. Az éghajlatváltozásnak ugyanis jelentősen meg kell változtatnia a dolgokat ahhoz, hogy akár egy csepp bort is termelhessünk Skóciában! Mindazonáltal remek a whiskynk, amit örömmel ajánlok.

Képviselőtársam, Parish úr nevében szólalok fel, akinek értekezleten kell részt vennie Michel Barnier úrral Párizsban, és az Egyesült Királyság borágazata nevében, amely – amint Képviselőtársaim tudják –, igen jelentéktelen, az EU egész bortermelésének 0,01%-át teszi ki, de egyáltalán nem kér sem támogatást, sem pénzügyi segítséget Európától. Azonban, amennyiben a termelés de minimis szintje 50 000 hl-re növekszik, az Egyesült Királyságnak telepítési tilalmat kell bevezetnie 2014-ig. Egy ilyen kis ágazatban, mint amilyen ez is, ahol némi szükség lenne bővítésre, nagyon méltánytalan lenne, ha ezt kellene tennünk. Még ha az Egyesült Királyság ágazata négyszeresére is nőne a telepítési jogok rendszerének végére, ami elég valószínűtlen, akkor is csak a 0,05%-át tenné ki az EU termelésének, amely az EU teljes bortermelésének kétezred része.

Ezért remélem, hogy a képviselők támogatják Parish úr módosításait. Nem szándékom a kompromisszumot kikezdeni. Castiglione úr rendkívüli munkát végzett – 795 módosításunk volt – és, a kompromisszumra törekedve kezelhető méretűre szorította a módosításokat. Nem szeretnék semmi olyat tenni, ami ezt felborítaná, de remélem, támogatják az Egyesült Királyság álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Gilles Savary (PSE). - (FR) Elnök asszony, először is szeretnék gratulálni előadónknak, Castiglione úrnak, hogy jelentősen változtatott a bizottsági állásponton. Mindenképpen paradoxonnal kell szembenéznünk: egyrészt soha nem ittak ennyi bort a világon, másrészt – jóllehet 10–15 éven belül rekordnövekedést tapasztalhatunk a világ borfogyasztásában –, azt halljuk, hogy Európában túltermelés folyik. Így az az érzésem, hogy a túltermelés helyett értékesítési, különösen marketing-problémákkal küzdünk, és éppen ezért nem szeretném, ha a ma elénk terjesztett reform megkísérelné az ágazati előírások enyhítését, még csak csekély mértékben sem, azért, hogy összhangba kerüljön az új bortermelő országokkal.

Emlékeznünk kell arra, hogy mi történt az európai iparral. Napjainkban Európa vezető ipari gyártója Németország. Németország az élen maradt, megtagadta a termelés visszaszorítását, és ma a világ vezető exportőre, még úgy is, hogy India és Kína is felbukkant a nemzetközi színtéren.

Nem árusíthatjuk ki szőlőültetvényeink minőségét és a márkákról alkotott képet. Ezért nem engedhetjük a borágazat drasztikus iparosítását, amely a jövőben Heineken-borral, Danone-borral, Coca-Cola-borral és Pepsi-Cola-borral látna el minket. Úgy érzem azonban, hogy a Bizottság kísértést érez arra, hogy feláldozza a kisebbet a nagyobb érdekében. Ezért elkárhozunk!

Így azt kérem Öntől, Biztos asszony, hogy biztosítsa, hogy a bor minőségéhez hozzájáruló, és a bor minőségét javítani képes valamennyi tényezőt – a hozam visszaszorítása, a marketing támogatása, a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések alapos oltalma – vegyen a védelmébe, ne csak az EU-ban, hanem azon kívül is, ha nagyszabásúbb többoldalú tárgyalásokra kerül sor. Ezt nagyon fontosnak érzem: máskülönben elveszítjük azt, ami kétségtelenül az agrárszektorunk és európai civilizációnk egyik legfontosabb alkotóeleme: a bor a kultúra és a civilizáció terméke. Ezért nem engedhetünk a piac és az iparosítás csábításának.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE). - (DE) Elnök asszony, a politika a lehetséges művészete. E maxima a borpiac közös szervezésének legújabb reformjára is igaz. El kell mondani azonban, hogy a Bizottság 2006-os feltételezése, amely szerint eladhatatlan borfelesleg halmozódott fel, nem áll többé, és hogy a Bizottság jogalkotási javaslata nagymértékben figyelmen kívül hagyta a Parlament februári véleményét.

Mint 1999-ben is, makacssággal és találékonysággal, valamint szorosan együttműködve a szakmával, különösen a pártközi bor-munkacsoporttal, sikerült olyan kompromisszumra jutnunk, amely lehetővé teszi mind Dél-, mind Észak-Európában a borkereskedelem továbbélését, feltéve, hogy a termelők jó borokat termelnek, és a borkereskedők képesek azokat hatékonyan értékesíteni mind az EU-ban, mind az EU-n kívül. Szándékunkban áll a kívánt eszközök megteremtése, és a régiók felelőssé tétele ezen eszközöknek egy megfelelő pénzügyi keretben történő használatáért.

A borászati eljárásokról szóló hálátlan vita során, amelyet a Bizottság szükségtelenül gerjesztett, megint csak megállapodásra jutottunk, nagymértékben az 1999. évi kompromisszum alapján, jóllehet a Biztos asszony még mindig nem elégedett ezzel. Ma győzött a józan ész és annak tudata, hogy a Dél értékesítési problémáit nem oldja meg az, hogy lehetetlenné tesszük az eladható borok termelését Északon, és remélem, ezt a többség is támogatja majd.

Az ördög, mint mindig, a részletekben lakozik. Tiszteletben tartom a kompromisszumot, amelynek tekintetében az előadó saját maga is arra kényszerült, hogy engedményeket tegyen, ez mind az ő érdeme. Ezért nem áll szándékomban további módosításokat benyújtani, jóllehet nem rejtem véka alá a véleményemet, ha szavazásra kerül sor azokról a katasztrofális külön javaslatokról, amelyeknek semmi közük a kompromisszumhoz.

Végképp káros például, ha ahhoz ragaszkodunk, hogy a bor alkoholtartalmának növelését szolgáló, EU-ból származó szőlőmust eredetmegjelölését feltüntessük a címkén, ha az a célunk, hogy az alkoholtartalom növelésének ezt a módját ösztönözzük. A fontos az, hogy a reformok segítenek az elégséges termelési potenciál biztosításában, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben, hogy fenntartsák világpiaci vezető helyünket, és biztosítsák, hogy az EU-ban és máshol jóval több bort igyunk az egészségünk érdekében!

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Golik (PSE). - (PL) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak. Ezen felül hálás vagyok a mezőgazdasági bizottság valamennyi tagjának kemény munkájukért, amelyet egy ilyen lényeges, ugyanakkor bonyolult kérdésben, mint a borpiac reformja, konszenzus elérése érdekében végeztek.

Úgy vélem, mindannyian egyetértünk abban, hogy az ágazatban változásokra van szükség a globalizációra és a kereskedelem liberalizációjára válaszul. Nem értünk mindig egyet azonban azzal kapcsolatban, hogy miként kerítsünk sort e változásokra. Éppen ezért ez is amellett szól, hogy közös sikerként könyveljük el a bortermelők számára fontos kérdésekben elért egyezséget. Az egyezség figyelembe veszi a Közösség különböző régióinak szükségleteit és körülményeit, amely régiók a természeti környezet és az éghajlat tekintetében eltérnek egymástól. A borászati eljárások ennek megfelelően különböznek.

Különösen szeretném kiemelni azt a módosítást, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a „bor” kifejezés használatát a nem szőlőből készült borokra is. Európa egyes részein a gyümölcsborok hagyománya a XII. századra nyúlik vissza. Ez közös kulturális örökségünk része. Ebből következően fontos, hogy ne vezessünk be a gyümölcsborok címkézésével kapcsolatosan semmilyen zavaró változtatást. A gyümölcsökből, például almából és bogyós gyümölcsökből előállított borokat gyümölcsborként, vagy az adott gyümölcsről elnevezett borként forgalmazzák. E borok régóta megtalálhatók az európai piacon, és örülök, hogy a gyümölcsborokról szóló rendelkezést fenntartották.

 
  
MPphoto
 
 

  Béla Glattfelder (PPE-DE). - (HU) Köszönöm szépen! Három kérdéssel szeretnék foglalkozni, a borágazat túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy minden kérdést érintsek. Az első kérdés a kivágási támogatásoknak az ügye, a második az ültetvénykorszerűsítési restrukturációs támogatásoknak az ügye, a harmadik pedig a melléktermékek kötelező lepárlásának a kérdése.

Én egyetértek a reform alapvetéseivel. A borágazat jelenlegi rendtartása fenntarthatatlan. A lepárlási támogatásokat meg kell szüntetni, mert pazarlóak. Így viszont feleslegek jönnek létre, hogy ezt megszüntessük, ezért az ültetvények jelentős részét ki kell vágni. Idáig rendben vagyunk. A gond innen jön, ugyanis ez csak úgy valósítható meg igazságosan, hogyha ott vágják ki az ültetvényeket, és az ültetvény-kivágási támogatások oda koncentrálódnak azokba a régiókba, ahol a felesleget termelték. Nem ez történik. Valójában az történik, hogy a felesleget nem termelő tagországokra, régiókra igazságtalanul nagy terhet ró ez a reform. Különösképpen elfogadhatatlan ez az új tagállamok esetében, hiszen az új tagállamokban a belépést megelőzően, amikor még az EU-n kívül voltunk, semmilyen lepárlási támogatás nem érvényesült, felesleget nem termeltünk. Azóta Magyarországon az ültetvényeinknek a belépés óta a 10%-át körülbelül kivágtuk. Ezt a reform nem veszi figyelembe, és ráadásul most nem, hogy nem termelünk felesleget, hanem nettó importőrré váltunk. Ez a reform azokat az országokat terheli a leginkább, akiknél eddig is egyensúlyban volt a bortermelés, sőt, mi több, kevesebb bort termeltek, mint amennyit elfogyasztottak..

A második kérdés, amivel foglalkozni szeretnék, az ültetvénykorszerűsítési támogatások kérdése. Az különösen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon csökken ennek a támogatásnak a formája. Ne ijedjen meg a biztos asszony attól, hogy kinyitja a Pandóra szelencéjét! Sokkal jobb egy vitát vállalni, mint igazságtalan döntést hozni. A Parlament határozata megfelelő megoldást fog kínálni, azt javasolja majd a Parlament, hogy egyetlenegy tagállamban se lehessen kevesebb a korszerűsítési támogatás, mint amennyi a 2007-2008-as évben volt, ez egy jó megoldás lenne.

Egyébként a melléktermékek kötelező lepárlására vonatkozó szabályok eltörlését én támogatom, mert az egy pazarló, felesleges intézkedés, és a környezetvédelem szempontjából sem fenntartható. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). - (HU) Kedves kollégák! Egyetértünk abban, hogy az eddigi borszabályozás rendkívül rossz volt, ugyanakkor nagyon kérdéses, hogy jó lesz-e ez a borreform? Rengeteg kérdés van, mert nyilvánvaló, hogy ez a reform elengedhetetlenül szükséges, de ezt a reformot a legszegényebb bortermelő régiók kárára hozzák létre. A nemzeti borítékok rendszerének – amiről biztos asszony beszélt – rendkívül káros az elosztása az új tagállamok számára. Diszkriminatív, azokat jutalmazza ez a borreform, akik eddig lepárlásra termeltek rossz minőségű bort, mert a pénzüket ugyanúgy megkapják.

A Parlament jó irányba mozdult el, az lehetne a végső kompromisszum, hogy 2/3 a terület és a mennyiség, 1/3 pedig a történelmi referencia. Nagyon hasznos az, hogy a cukrozás alkoholtartalom fokozására a jövőben is lehetőségre áll. A marketing rendkívül fontos dolog, de ezt az Unión belül is biztosítani kellene. Teljesen egyetértek a lepárlások eltörlésével, ez a reform legpozitívabb eleme, de még egyszer mondom, ezt a pénzt azok kapják, akik eddig is lepárlásra termeltek. A kivágási támogatások koncepciója elhibázott, mert ez a legszegényebb tagországok számára jelent egy óriási vonzerőt. Nálunk, az új tagállamokban fogják kivágni azokat a szőlőket is, amelyek jó minőséget termelnek. Köszönöm a figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök asszony, e reform fő célja az kellene, hogy legyen, hogy elérjük az Unió borágazatának fenntarthatóságát és versenyképességének javulását. Szintén fontos a jó hírnévnek örvendő, évszázados hagyományokkal büszkélkedő európai borok pozíciójának megerősítése, hogy ne szenvedjenek vereséget az úgynevezett Újvilágból származó boroktól. Az e piachoz rendelt költségvetést bölcsebben kell felhasználni. Nem támogathatjuk a lepárlást. Ehelyett reklámoznunk kell az európai borokat, hogy visszaszerezzük az elvesztett piacokat, és újakat hódítsunk meg.

Három fontos kérdésre szeretnék kitérni. Először is, a cukor hozzáadásának lehetőségéről szólva, a status quo-t fenn kell tartani. Másodszor, a status quo-t fenn kell tartani a gyümölcsborok tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy továbbra is lehetőséget kell biztosítani a bor elnevezés gyümölcsborok tekintetében történő használtára. Harmadszor, a de minimis szintet 50 000 hl-re kell növelni, például. Ez ösztönözné a termelést, hozzájárulna a helyi bortermelés fejlesztéséhez azokban az országokban, ahol nem termelnek nagyobb mennyiségben bort. A változás semmilyen hatással nem járna a közösségi borpiacra.

 
  
MPphoto
 
 

  Christa Prets (PSE). - (DE) Elnök asszony, Biztos asszony, amint azt ma már hallottuk, a borászati hagyományok több száz évre vezethetők vissza. Évtizedeken át próbáltunk boraink minőségén javítani, és ezek az erőfeszítések rendkívül sikeresnek bizonyultak, amit osztrákként én is elmondhatok saját országom erőfeszítéseiről, különösen szűkebb hazám, Burgenland tartomány erőfeszítéseiről.

E siker egy része azonban a szacharóz igény szerinti használatának köszönhető. Ha a bor cukortartalmát más régiókból származó mustsűrítménnyel kellene javítanunk, az befolyásolná, sőt megváltoztatná régiónk borainak karakterét. Ebbe semmiképp sem egyezhetünk bele, és ennek semmi értelme nem lenne termelőink számára, akik magas szintű előírások mellett dolgoznak sok éve már.

Elképzelhetetlen, hogy a szacharózt, mint adalékanyagot felszámoljuk, és mustsűrítménnyel helyettesítsük, hogy kompenzáljuk a krízislepárlás igen költséges gyakorlatának megszüntetését. Ezért úgy vélem, a régi kompromisszum-csomagot kell támogatnunk, amely lehetővé teszi a számunkra többek között azt, hogy megőrizzük regionális borászati kultúránkat és hagyományainkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). – (CS) Elnök asszony, Biztos asszony, kétség sem férhet ahhoz, hogy a borágazatban új játékszabályokra van szükség. Az európai bortermelés agrárpolitikánk utolsó olyan része, amelyet még nem reformáltunk meg, és amely még mindig azon az elven működik, hogy „minél magasabb a hozam, annál több a pénz Brüsszelből”. Ez sokszor arra indítja a bortermelőket, hogy inkább a mennyiségre ügyeljenek a minőség helyett, ami nem kerülte el az európai vásárlóink figyelmét. A vásárlók ugyanis egyre növekvő mértékben választanak kaliforniai, chilei vagy dél-afrikai bort moráviai, cseh, francia vagy olasz boraink helyett. Támogatnunk kell a minőséget és a versenyképességet. Ez azonban nem jelentheti egyes tagállamok hátrányos megkülönböztetését másokkal szemben. Ha tényleg meg akarunk egyezni a borágazat reformjáról, abban nem lehet helye az alkoholtartalom növelésére szolgáló répacukor használata betiltásának.

Országaink mindegyikében eltérőek az éghajlati viszonyok és a hagyományok. Az Európa északabbi részein található országok földrajzi környezete merőben eltér a déli országokétól. Hidegebb időjárásunk sokszor szükségessé teszi, hogy borainkhoz cukrot adjunk. Országomban több mint 200 éve használnak cukrot a bor alkoholtartalmának növeléséhez, ez hagyományos módszer. Az Európai Bizottság tiltaná az alkoholtartalom cukorral történő növelését, és helyette annak mustsűrítménnyel történő növelését támogatná. A mustsűrítmény, ha nem támogatják, legalább kétszer annyiba kerül, mint a cukor, emellett csak néhány ország termeli. Ha mustsűrítményt vagy a finomított mustsűrítményt kellene használnunk boraink alkoholtartalmának növelésére, azt más országoktól kellene beszereznünk, amely ellentmond az európai bortermelés egyik alapelvének, amely szerint a bor eredetét a szőlő eredete határozza meg. Ezen felül, ez növelné a bor árát, és ebből következően csökkentené annak versenyképességét a piacon. Ez, véleményem szerint hátrányos megkülönbözetés. Míg a Bizottság tiltakozik a bor édesítése ellen, senkit nem érdekel a bor savanyítása, azaz a borkősav hozzáadása, amely főként a dél-európai országokban alkalmazott gyakorlat. Emelem poharam egy tisztességes, megkülönböztetésmentes és részrehajlás nélküli reformra.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. Attól tartok, bort szőlőből kellene készíteni!

 
  
MPphoto
 
 

  Gábor Harangozó (PSE). - (HU) Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt biztos asszony, kedves kollégák! A borpiaci reform célja az elfogadható, jó minőségű borok készítésének ösztönzése. Üdvözöljük, hogy a javaslat továbbra is lehetővé teszi a cukorral való alkoholtartalom növelését azokon a területeken, ahol ez hagyományosan alkalmazott módszernek minősül. Az új tagállamokban, így Magyarországon is jó borok vannak, jellemzően nem termelünk felesleget. Ha egy bornak jó a minősége, akkor mindegy, hogy cukor hozzáadásával készült-e vagy sem.

Azonban a borok piacképesebbé tételéhez modernizáció és szerkezeti átalakítás szükséges. Különösen fontos a marketing szerepe, a nagyobb nemzeti költségvetési keretek kiadása, a szerkezetváltást elősegítő beruházások megvalósítása érdekében, különösen az új tagállamokban. Éppen ezért nem tudjuk elfogadni azt a javaslatot, hogy a történelmi bázisú elosztás kiemelt szerepet kapjon a nemzeti borítékok kialakításában, ami egyébként diszkriminációhoz vezet, miközben főleg a túltermelésért felelős országoknak kedvez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) Az Európai Unió világviszonylatban jelentős bortermelő. Kiváló minőségű borok termelésével erőfölényt szerzett a világpiacon. A globalizáció eredményeként azonban az európai bortermelést az olcsó borok Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Dél-Afrikából, Ausztráliából és Új-Zélandról történő behozatala fenyegeti.

A harmadik országokból származó olcsóbb borok örömet szerezhetnek az európai fogyasztóknak, de fejfájást okoznak az európai bortermelőknek. Magasabb termelési költségeiknek köszönhetően az európai bortermelők egy teljesen nyílt piacon küszködnek, és ezért szükséges borágazatunk megreformálása.

Az EU költségvetéséből 1,3 milliárd EUR-t különítettek el a borágazat számára. Ezt a pénzt arra kell használnunk, hogy pozitív lépéseket tegyünk boraink minőségének és vonzerejének javítására, valamint az ágazati kutatásra és fejlesztésre.

A szlovákiai bortermelés hosszú múltra tekint vissza, és mind a mai napig nehéz vállalkozás volt. A borkereskedők nyomást gyakorolnak a bortermelőkre, hogy leszorítsák az árakat, ők viszont nem engedhetik meg, hogy megfelelő árat fizessenek a szőlőtermelőknek a szőlőért. Jogos félelem, hogy a túlélésért folytatott küzdelmükben a bortermelők számára vonzó lehet az ültetvények felszámolásáért járó támogatás. Félő, hogy olyan területeken számolják fel az ültetvényeket, ahol nem termelnek borfelesleget.

Az, hogy a kivágásokat a felesleget termelő, és e felesleget a támogatott krízislepárlással kezelő Dél-Európában próbáljuk meg, és Dél-Európára korlátozzuk, politikailag nem megvalósítható, mint ahogy nem lenne az a cukor hozzáadásának Észak-Európában történő megtiltása sem. Szlovákiában csakúgy, mint Németországban és Ausztriában az alkoholtartalom cukor hozzáadásával történő növelése régi hagyomány.

Szeretnék gratulálni az előadónak, Castiglione úrnak, aki ilyen kiegyensúlyozott megközelítést ért el egy ekkora érzelmi töltéssel bíró témában, mint a bor. Sikerült életképes kompromisszumot kötnie, amely figyelembe veszi a borágazat valamennyi különböző szempontját. Mindenekfelett törekszik valamennyi termelő, Észak és Dél érdekeinek egyeztetésére. Csak a borágazat megfelelő reformjának segítségével őrizhetjük meg az EU legjobb borászati hagyományait, erősíthetjük meg a társadalmi struktúrákat, és javíthatjuk vidékeink minőségét és vonzerejét a környezet védelme mellett. Biztos vagyok benne, hogy az Európa valamennyi különböző borvidékére ellátogatók értékelik majd, és élvezni fogják a helyben termelt szőlőből készült jellegzetes borok kóstolóját.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE-DE). - (FR) Elnök asszony, Biztos asszony, igen a borpiac közös szervezésének reformja kívánatos, de vajon a Bizottság által bemutatott módszerek a legalkalmasabbak-e erre? Brüsszeli szempontból érthető a termelés csökkenése és a termelők számának csökkenése közötti matematikai egyenlőségtétel, de Franciaország dél-nyugati részének, Olaszország síkságainak, a spanyol vagy portugál partoknak a szempontjából, Biztos asszony, biztosítom arról, hogy ez nem ugyanaz, és hogy ezt a kérdést nem egy közgazdász szemüvegén keresztül kell vizsgálni. A bortermelés nőket és férfiakat jelent, akik munkájuk gyümölcséből élnek. A szőlő jelenti a megélhetésüket, ezért nem terelhetjük ki őket a kijáraton anélkül, hogy megfontolnánk, vajon miből fognak élni ezután. Ezen felül, egyrészről mi a kivágás logikája, és másrészről mi a telepítési jogok 2013-tól bekövetkező teljes liberalizációjának a logikája?

A második kérdésem a következő: miért kell ezt a szabályozási eszközt megszüntetni, ha nincs biztosítékunk arra, hogy a piac hogyan alakul majd? Ha valóban le akarjuk küzdeni a túltermelést, először az illegális ültetvények kivágását kell elrendelnünk. Márpedig Önök ugyanúgy tudják , mint én, hogy ezekből van néhány hektár Európában.

A jelentés a nemzeti támogatási programokon keresztül elérhető intézkedések nagyobb választékáról is rendelkezik. Ez jó dolog, mivel a bizottsági javaslat e kérdésben meglehetősen visszafogott. Sajnálom ezért, hogy a krízislepárlással foglalkozó szakasz ennyire elégtelen. Tudjuk, hogy a bortermelés mennyire kötődik az éves változásokhoz, amelyek az időjárási viszonyoktól függenek, és a krízislepárlási intézkedések csak az ingadozások enyhítésén segítenek.

Zárásként el szeretném mondani, hogy megértem az előadó óvatosságát az alkoholtartalom növelése tekintetében, amely elég érzékeny téma, de sajnálatos, hogy nem tettek javaslatot a hozzáadáson és kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési módszerek kombinálásának engedélyezésére, amely lehetővé tenné a termelők számára, hogy csökkentsék a szacharóz használatát.

Ami a jelentés többi részét illeti, az általános megközelítés, úgy tűnik, a jó irányba tart, és ezért támogatom az előadó kiváló munkáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, hallom, hogy Ön és az Európai Parlament többi képviselője nagy érdeklődést tanúsít az európai borágazat jövője iránt. Nincs elég időm arra, hogy ebben a szakaszban belemenjek a részletekbe, és már alapos vitákat folytattunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban, így csak egy elég egyszerű üzenettel búcsúzom borágazatunk reformjának jövőjét érintően.

Itt az idő, hogy egyezséget kössünk. Egészen biztos vagyok abban, hogy a reform nagy változást hoz majd a borágazatban, és itt az idő, hogy egyezséget kössünk, mert – amint azt helyesen említették ma –, a behozatal növekedését, a termelés növekedését, ugyanakkor a hazai fogyasztás csökkenését tapasztaljuk. Itt az idő, hogy egyezséget kössünk, mivel a borágazat költségvetéséből okosabban is gazdálkodhatunk, vagy a mainál jobban, oly módon, amely megerősíti az ágazatot, és amelynek több értelme van a nyilvánosság és az adófizetők számára.

Úgy vélem, az egyezség elérhető közelségben van, de természetesen azt is mondom, hogy a megfelelő egyezséget kell megkötnünk. A valóságban élünk, és jelentős rugalmasságot tanúsítottam számos eredeti javaslatom tekintetében, de nem engedem meg, hogy a javaslatot olyan mértékben hígítsák, hogy a végtermék elveszítse minden ízét és értékét. Az általunk elért kompromisszum olyan reformhoz kell vezessen, amely méltó erre a névre, és valódi esélyt kell biztosítson számunkra a magunk elé tűzött célok eléréséhez.

Megerősíthetjük borágazatunk versenyképességét, jobb egyensúlyt teremthetünk a kereslet és a kínálat között, és nagy előrelépést tehetünk a címkézéssel kapcsolatos szabályok területén, és számos más kérdésben. Véghezvihetjük ezt oly módon, hogy a bortermelés marad az európai mezőgazdaság koronájának ékköve, amint azt Herranz García asszony igen helyesen megfogalmazta ma.

Nincs idő kifogásokat keresni a tétlenségre, és nézni, hogy a lehetőségek kicsúsznak a kezünkből. Most van itt az idő, hogy borágazatunkat határozottan a sikerek felé vezető útra állítsuk. Tudom, hogy olyan döntéshozókra támaszkodhatok, akik kellően a szívükön viselik az ágazat érdekeit, hogy helyesen cselekedjenek, és tudom, hogy számíthatok az Európai Parlament együttműködésére. Szeretnék köszönetet mondani Önöknek, és ismételten Castiglione úrnak, e rendkívül nehéz munkáért, hogy az Európai Parlamenten belüli különböző véleményeket összefogta.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Köszönöm, Biztos asszony. Ma egy különös megjegyzést engedek meg magamnak, mivel van még egy kis időnk. Fején találta a szöget: amikor kicsi voltam, majdnem meghaltam a kádban taposott szőlő által kibocsátott gázok belélegzésétől. Az élet és a halál közötti kapcsolat tehát egészen szoros.

A vitát lezárom.

A szavazásra szerdán délelőtt 11 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Olaszország, és e Ház olasz képviselői mindig védték az európai projektet, a szociális jogok, a fogyasztóvédelem, és polgáraink életminősége érdekében. Az európai agrárpolitika azért jött létre, hogy támogassa a gazdálkodóinkat, és javítsa az európai termékek minőségét, hogy megerősítse ezáltal az EU világpiaci helyzetét.

Ma azonban a borpiac reformjára történő szavazással visszalépés történik az ágazatban, különösen azokban a mediterrán országokban és régiókban, amelyeknek Európa az európai borok által világszerte kínkeservesen elért hírnevet és sikert köszönheti. Az alkoholtartalom cukorral történő növelésének támogatása – anélkül, hogy azt a címkén fel kellene tüntetni a fogyasztók tájékoztatására, a kivágás előnyben részesítése a föld rekultivációjával szemben, a telepítési jogok EU-n belüli forgalmának lehetővé tétele: mindezeket a gyakorlatokat európaiként és különösen olaszként elfogadhatatlannak tartjuk, mivel lerontják az egyik olyan terméknek a minőségét és az arról kialakult képet, amely a legjobban képviseli az európai mezőgazdaságot világszerte. Remélem, munkatársaim a Tanácsban jobban megbirkóznak borunk és valamennyi bortermelőnk jövőjének védelmével.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) Az Európai Bizottságnak biztosan nehezére esik, hogy megszabaduljon az összes ágazatra megkülönböztetés nélkül alkalmazott sztereotip megközelítéstől. A bort nem lehet úgy kezelni, mint az autók tartalék-alkatrészeit vagy más iparilag gyártott terméket. A bor olyan termék, amely régiókat, kultúrákat és életmódokat alakít.

Ami a KPSz reformját illeti, ha szükséges, meg kell őriznie az európai bortermelést, nem megszabadulnia kell tőle, vagy megsemmisítenie kell azt. Támogatnia kell a bortermelők átállását, különösen az ágazat következetes szerkezetátalakításával, és lehetőséget kell biztosítania számukra a nemzeti piac visszahódításához. A telepítési jogok korlátozását sem szabadna feloldani. Ezek biztosítják ugyanis a termelés ellenőrzését és a folytonos minőséget. A válságkezelési eszközöket érintően, ha az EP javít a Bizottság eredeti javaslatához képest a helyzeten, csak sajnálni tudom, hogy a krízislepárlás, – amelyet ha kötelezővé tesznek, nem termelődne a jelenleg is tapasztalható felesleg –, többé nem választható lehetőség az ideiglenes válságok kezelése tekintetében.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat