Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. december 11., Kedd - Strasbourg

8. Közvetlen támogatási rendszerek a mezőgazdasági termelők részére (KAP) és nyújtandó vidékfejlesztési támogatás (EMVA) (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a Jan Mulder úr által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről előterjesztett jelentés (A6-0470/2007) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló javaslatról (COM(2007)0484 - C6-0283/2007 - 2007/0177(CNS)).

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, szeretném azzal kezdeni, hogy köszönetet mondok a Parlamentnek az e jelentéssel kapcsolatos erőfeszítéseiért, és természetesen külön az előadónak, Mulder úrnak, továbbá a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagjainak.

Különböző beszélgetésekből tudom, hogy Mulder úr figyelemmel kíséri e témát, és beosztottaim és jómagam alaposan megvizsgáltuk a benyújtott különböző módosításokat. Nagy érdeklődéssel olvastam a Mulder úr által készített jelentést. Igazán értékelem Mulder úr és az Európai Parlament részéről egyaránt tapasztalható erőteljes, elkötelezett érdeklődést. Szintén nagyra értékelem az előadó által a jelentésben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban többször is kifejezett támogatást.

Amint számos alkalommal mondtam, ez a rendszer jó és szükséges, és fenn kell tartani, ha azt akarjuk, hogy a társadalom támogassa mezőgazdasági kifizetéseinket. Tudom, hogy teljes mértékben egyetértünk.

Nagymértékben egyetértettem a jelentésben előterjesztett módosításokat kísérő indokolással. Különösen helyeslem azt az igényt, hogy a lehető legegyszerűbb rendszert alakítsuk ki, anélkül, hogy hatékonyságát gyengítenénk. Úgy vélem, nagymértékben teljesítettük ezt a célkitűzést azzal, hogy a javaslat kiterjed az ellenőrzési és a szankciórendszerre. Természetesen van lehetőségünk és esélyünk ara, hogy ezt a munkát az állapotfelmérésben is folytassuk, ahol főként a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazási körére összpontosítunk majd.

A tanácsi rendeltre irányuló javaslatunkkal kapcsolatban benyújtott módosítások tekintetében mindannyian szem előtt kell tartsuk, hogy élénk viták folytak a Tanácsban. Eredeti javaslatunk fokozatosan alakult, és most, az intenzív vita eredményeként, a Bizottság által elfogadott, kompromisszumon alapuló szöveg van előttünk.

A portugál elnökség a kompromisszumban a lehető legnagyobb mértékben tükrözte a jelentésük elkészítésekor felvetett ötleteket.

Az Önök által javasolt, a jogi rendelkezéseket érintő konkrét módosításokat illetően azt kell mondanom, hogy nem az általunk most megvitatott tanácsi rendeletre tartoznak: egy részük a Bizottság hatáskörébe tartozó ellenőrzési szabályokra vonatkozik, és amint említettem, az új bizottsági szabályokat nemsokára végleg jóváhagyják.

Úgy vélem, Mulder úr főbb megfontolásait beépítettük, és ez különösen vonatkozik a tagállamok megnövelt rugalmasságára, amellyel az ellenőrzési rendszer közigazgatási szervezetükhöz történő igazítása során rendelkeznek majd. Ugyancsak nagymértékben megnöveltük az ellenőrzések előzetes bejelentésének lehetőségét.

Számos más parlamenti javaslatot is alaposan megvitattak a Tanácsban, és a kompromisszum tükrözi mindezeket az eltérő véleményeket. Most lehetőség van a 10 hónapos szabály eltörlésére, – úgy vélem, egy időpont kitűzése sokkal jobb ötlet – a de minimis és a kisebb jogsértési esetek nyomon követésére, valamint a teljes mértékű kölcsönös megfeleltetés bevezetésére az egyszerűsített rendszert alkalmazó új tagállamok tekintetében. Ragaszkodunk e kompromisszumon alapuló szöveghez, amelyet alaposan megvitattunk.

Végül, szeretnénk megragadni a lehetőséget, hogy megvitassuk az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítása időtartamának növeléséről szóló, Önök által előterjesztett javaslatot; erre az állapotfelmérésről szóló vita keretében lesz lehetőség. Amint bizonyára észrevették, személy szerint ezt nagyon jó ötletnek tartom.

Visszatérek még záró észrevételeket tenni.

  Jan Mulder, előadó. – (NL) Elnök asszony, a Biztos asszony bevezetője után nincs is nagyon szükség a vitára, mindazonáltal szeretném megvilágítani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság álláspontját.

Az első elem az ún. „cross-compliance” (kölcsönös megfeleltetés). Nem tudom, más nyelveken hogy hangzik, de a hollandban elfogadtuk ezt a szót. Ez a gazdálkodók körében is ismert kifejezés. És csakugyan támogatjuk is, amint azt a Biztos asszony az imént elmondta: ez a mezőgazdasági termelés egy lényeges eleme, és úgy véljük, védhető, mivel olyan követelményeket határoz meg a mezőgazdasági termelés tekintetében, amelyek meghaladják az annak biztosításához szükséges szintet, hogy a mezőgazdaságból származó termékek alkalmasak legyenek emberi fogyasztásra. Ezt számos típusú irányelvvel meghaladjuk: a madár- és élőhely-irányelvvel, a környezetvédelemi irányelvekkel, az állatjóléti előírásokkal, stb.

A nagy kérdés az: milyen formát öltsenek az ellenőrzések? Ami az ellenőrzéseket illeti, úgy vélem, hogy amint egyre több és több reformot viszünk véghez, lényeges lesz, hogy a gazdálkodók széles körben támogassák és megértsék a kölcsönös megfeleltetés rendszerét. Ha a módszerek túlságosan bürokratikusak, minthogy jelenleg azok, azt nem támogatják. Mit változtathattunk ezen a területen?

Először is, jelenleg túl sok az ellenőrző hatóság a tagállamokban, és azok még mindig különböző napokon tesznek látogatást. Meg vagyunk győződve arról ebben a jelentésben, hogy az ellenőrző hatóságok számát egy minimumszinten kell tartani, hogy az ellenőrzéseket egy nap alatt is le lehet folytatni, és hogy a gazdálkodót egy ésszerű időpontban, előzetesen tájékoztatni kell az ellenőrzésről. Az, hogy erre az előzetes bejelentésre mennyi időt kell biztosítani, a mai szavazáson dől el.

Úgy véljük továbbá, hogy a kisebb jogsértések, az elhanyagolható vétségek tekintetében kell lennie egy de minimis rendelkezésnek: a hatóságok nem szabhatnak ki túl súlyos büntetéseket ezekben az esetekben. Nem lehet mindenben hibát keresni, és emellett a gazdálkodókat soha nem lehet kétszer büntetni olyan cselekményért, amelyre mind az európai, mind a nemzeti jog kiterjed. Ez kétszeres bírságfizetést jelentene, amit ellenzünk.

A jelentés egyik lényeges pontja, és úgy vélem, a Bizottság ezt is támogatja, hogy sok olyan, a hatóságok által kölcsönös megfeleltetés címén ellenőrzött dolog van, amit a magánszektor is ellenőriz. Miért lenne szükség két felügyeleti rendszerre? Miért nem úgy van, hogy ha a magánszektor ellenőriz valamit, akkor a hatóságok azt mondják: „rendben, időnként ellenőrizzük a magánszektor rendszereit, és ha jók, akkor nekünk nem kell többé a gazdaságokat ellenőriznünk”. Ez nagy különbség lenne, a gazdálkodók szemszögéből is. Úgy vélem, nagyszerű módja lehet a magánszektorral folytatott együttműködésnek.

Tisztelt Bizottság és Tanács, már haladunk a 10-hónapos szabály eltörléséről szóló megegyezés felé. Úgy vélem, a tagállamokban a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő irányadó lehet a támogatási kérelem benyújtásának határideje szempontjából.

A Mezőgazdasági Bizottságban úgy gondoljuk, hogy méltányos az új tagállamoknak több időt adni az alkalmazkodásra, és azt mondtuk, hogy amennyiben adott esetben 100%-os mezőgazdasági támogatást kapnak, a kölcsönös megfeleltetési szabályokat is teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk. Nem ismerjük e rendszer jövőjét, de tudjuk, hogy jelenleg rendkívül drága.

A Bizottság esetleg nagyjából meg tudná becsülni, hogy mennyibe kerül a rendszer végrehajtása az egyes tagállamokban, hogy viszonyulnak az egyes tagállamok költségei egymáshoz, és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó összkiadáshoz? Ez a tanulmány rávilágíthatna azokra a lehetőségekre is, hogy a rendszert hogyan lehetne olcsóbban végrehajtani a magánszektorral együttműködve.

Napjainkban a gazdálkodóknak nagyjából 18 irányelvnek kell megfelelniük, hogy ne csökkenjenek a jövedelemtámogatásaik. És ennél sokkal több lehet. Készül például a talajvédelmi irányelv. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy nem lehet-e ezt a számot csökkenteni, és itt egy vagy két irányelvre gondolok.

Nevetséges, hogy van nitrát-irányelv és felszín alatti vizekről szóló irányelv is. A felszín alatti vizekről szóló irányelv szerint a felszín alatti vizek megengedett nitrátszintje 50 mg/liter (ennek túllépése esetén bírságra lehet számítani); a nitrát-irányelv 1,7 számosállat-egységről rendelkezik hektáronként. Vagy az egyiket kell megtartani, vagy a másikat, de nem mindkettőt. A kettő túl sok a jóból. Az egyiknek mennie kell, és véleményem szerint az a nitrát-irányelv.

  Mairead McGuinness, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani a Biztos asszonynak délelőtti észrevételeiért, és Mulder úrnak a jelentésben való közreműködéséért.

A múlt héten az RTE televízió egyik (egykor általam szerkesztett és bemutatott) programja feltette azt az igen egyszerű kérdést, hogy „hány ellenőrre van szükség egy gazdaság átvizsgálásához?” A County Wicklow-beli Redcross-ban élő Eamon Healy gazdálkodó esetében egy három hónapos időszakban kilenc ellenőr hét ellenőrzés során vizsgálta meg a gazdaságot! Úgy vélem, hogy az ellenőrzés e mértéke mindenképpen túlzott, és nagyon kellemetlen egy aktív és elfoglalt gazdaságban. Úgy vélem, ez sokat elmond annak szükségességéről, hogy radikálisan változtatnunk kell a gazdaságokban végzett kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések végrehajtásnak módján, valamint a különböző típusú ellenőrzések Mulder úr által is említett egyszerűsítésének szükségességéről, legyenek akár tagállami, akár magán, akár EU által előírt ellenőrzések.

Az előírások megsértése eseteinek körülbelül 68%-a csekély jelentőségűnek tekinthető, mindazonáltal szankciót váltanak ki, és úgy vélem, e területen rugalmasságra van szükség. Úgy vélem, hogy 250 EUR-nál kisebb szankciót nem kellene kiszabni. Tudom, hogy a Bizottság ezt másként látja, de remélem, érveink meggyőzik majd.

Az esetek több mint 70%-a a füljelző elvesztésével vagy az azonosítást érintő kisebb jelentőségű kérdéssel kapcsolatos, amely nem jelent problémát, sem veszélyt az emberek vagy állatok egészségére, és úgy gondolom, e különleges probléma tekintetében nagyobb rugalmasságra van szükség. Arányosnak kell lennünk. Úgy gondolom, előzetesen értesítenünk kellene a gazdálkodókat. Sokan részmunkaidőben dolgoznak, és az előzetes bejelentés lehetővé tenné számukra, hogy készüljenek az ellenőrzésre. Rövid idő alatt tényleg nem sokat változtathatnának a gazdaságban.

Úgy vélem tehát, hogy gyakorlatiasabbnak kell lennünk. Igen kétlem, hogy Eamon Healy, a gazdálkodó, akit az imént említettem, tud a ma délelőtti vitánkról. Nem hiszem, hogy belekapcsolódott volna, és figyelemmel kísérné. De tudom, hogy nagyon szeretné tudni a munkánk és a szavazásunk eredményét. Nem szeretne három hónap alatt hét ellenőrzést vagy kilenc ellenőrt a gazdaságában, és azt mondja, hogy egyszerűsíteni kellene a munkánk elvégzésének módját. Úgy gondolom, tartozunk neki és a többi gazdálkodónak azzal, hogy boldogulunk e problémával.

  Bernadette Bourzai, a PSE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, először is szeretnék köszönetet mondani Mulder Úrnak a munkájáért, valamint az általa alkalmazott módszerért és az általa lefolytatott konzultációkért, és gratulálni neki mindezekhez.

A mezőgazdasági támogatások tekintetében a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásáról szóló jelentésében a bizottság elismerte e rendkívül bonyolult rendszer végrehajtásának kezdeti fázisát. Célul tűzte ki, hogy a rendszert valamennyi fő szereplő egyre inkább elfogadja. Azt javasolja, hogy tegyünk különbséget a közösségi keretrendszerből származó és a nemzeti végrehajtásnak alávetett kérdésekben. Hangsúlyozza a szubszidiaritás elvének fontosságát, a szabályozások és elvárások kockázatokhoz és helyi igényekhez történő igazítását, ezzel együtt egy közös keretrendszer fontosságát, amely egyenlő bánásmódban részesíti az európai gazdálkodókat.

A szabályok e kettős szintje rendkívül megnehezítette a rendszer végrehajtását. A gazdálkodókat nem látták el elégséges információval; a kockázati kritériumokat csak nagyon ritkán használták; az irányítási, ellenőrzési és csökkentési rendszer túl bonyolult; nem vették kellően figyelembe az előírások csekély jelentőségű megsértésének eseteit; az ellenőrzési arányokat nem hangolták össze; az ellenőrzések előzetes bejelentése is probléma.

Személy szerint nem szeretném megkérdőjelezni a kölcsönös megfeleltetés szellemét, amely választ jelent társadalmunk jogos elvárásaira, mégpedig a környezet tiszteletére, a nyomon követhetőségre, az élelmiszerbiztonságra és az átláthatóságra. Másrészről, szeretném kiemelni a szabályozások nehézkességét, a helyszíni alkalmazásukban rejlő nehézségeket, és a róluk egyes gazdálkodók által alkotott negatív képet, akik hozzáértésük és know-how-juk megkérdőjelezését tapasztalják. Ezért szeretnék rámutatni az egyszerűsítés szükségességére.

Csalódtam a bizottsági javaslatokban, amelyek igen korlátozottak voltak, és remélem, a Parlament javaslatait véghezviszik, és a Bizottság nagyratörőbb javaslatokkal áll elő az állapotfelmérés során.

Hangsúlyozni szeretném, hogy egyáltalán nem értek egyet azzal a kompenzációs logikával, hogy mivel az európai gazdálkodóknak túl szigorú termelési feltételeket (állatjólét, környezeti megfontolások, állat-egészségügyi eljárások) kell betartaniuk, ezért mezőgazdasági támogatásban kell részesíteni őket. A mezőgazdasághoz nyújtott támogatás bizonyos mértékben méltányos versenyfeltételeket teremt a harmadik országbeli gazdálkodókkal, akikre nem vonatkoznak e termelési feltételek. Ugyanakkor úgy érzem, hogy mivel a gazdálkodók állami támogatásban részeülnek, cserébe számos termelési szabálynak meg kell felelniük. Valódi szerződésre van szükség a gazdálkodók és az EU között. A kényszertől valahogy a szerződés felé kellene elmozdulnunk.

Ezért örülök annak, hogy az e kérdésben benyújtott módosításomat elfogadták, és annak, hogy elvárjuk a gazdálkodótól, hogy egyedi kérelem benyújtásakor és a mezőgazdasági célra használt földterület bejelentésekor bele kell egyeznie abba is, hogy megfelel a közegészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi kritériumoknak.

A kifizetések csökkentésének aszerint kell változnia, hogy az előírások megsértését szándékos cselekménynek vagy gondatlanságnak tekintendő-e. Ragaszkodtam ahhoz is, hogy a szankciók arányosak legyenek az előírások megsértése által érintett tevékenységi körnek a gazdaságban betöltött jelentőségével, különösen vegyes növénytermesztő és állattartó mezőgazdasági üzemek esetén.

A különböző tagállamok gazdálkodóit arra is kell kötelezni, hogy ugyanazokat a szabályokat tartsák be, ezért fontos, hogy biztosítsuk az irányelvekben megállapított gazdálkodási követelmények harmonikus átültetését. Üdvözlöm az új tagállamok számára előírt átállási intézkedéseket is.

Másrészről, jóllehet támogatom egy olyan küszöb bevezetését, amely felett a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem csökkentik a közvetlen támogatást, azaz egy de minimis küszöb bevezetését, de teljes mértékben ellenzem e küszöb 250 EUR-ra történő emelését, amint azt a 16. módosítás tartalmazza. Ha ez megvalósulna, a legtöbb, támogatás csökkentésével járó jogsértés elkerülné a szankciót és a kölcsönös megfeleltetési rendszernek nem lenne értelme. Ezért arra kérem Önöket, támogassák Mulder úr 31. módosítását, amely 100 EUR-nak megfelelő küszöböt javasol, amit én elfogadható kompromisszumnak tartok.

  Nathalie Griesbeck, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, Biztos asszony, én is szeretnék köszönetet mondani Jan Mulder képviselőtársamnak a mai jelentéséért, valamint az általa alkalmazott módszerért. Örülök, hogy a Parlament a KAP-támogatás kölcsönös megfeleltetési mechanizmusait vizsgálja, amelyek a rendszer 2003. évi nagy reformja óta rámutattak egy olyan rendszer korlátozottságára, amelynek szabályai gyakran túl mesterkéltek, és amelyek a gazdálkodók munkáját az európai igazgatás ad hoc hivatalnokának munkájává alakították, jóllehet az egész emberiség számára fontos feladatot végeznek: élelemmel látnak el minket.

A 2003. évi reform vitathatatlanul előrelépést jelentett, amelynek segítenie kell agrárszektorunkat a környezet és az egészség védelmében, és ebben a szellemben szavaztunk igennel 2005-ben az új EMVA-rendeletre, amely az EMOGA Garanciarészlegének helyébe lépett.

E mai vitában a Költségvetési Bizottság strukturális alapokkal foglalkozó állandó előadójaként veszek részt, hogy hangsúlyozzam, sok képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy milyen fontos az ezen alapok kezelésével kapcsolatos túlzott bürokrácia csökkentése. A költségvetés tárgyában először is úgy érzem, hogy alapvető, hogy az agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés valamennyi szereplője, a környezetvédelem fő letéteményesei, csökkentsék a haszontalan adminisztratív terheket, hogy fő tevékenységükre összpontosíthassanak, ami az általunk elvárt minőségi mezőgazdaság, azaz a környezetbarát mezőgazdaság folyamatos biztosítása.

Másodszor, szeretném, ha az ellenőrzések két kérdésre összpontosítanának, amelyek rendkívül fontosak egy megfelelő költség-haszon arány biztosításához. Úgy érzem, döntő fontosságú, hogy az általunk kidolgozott szabályok ne akadályozzák a rendelkezésre álló hitelek felhasználását, amely hitelekért olyan erőteljesen harcoltunk a Tanácsban a tagállamokkal folytatott tárgyalások minden egyes fordulójában. Nem normális, hogy az előirányzatok ilyen alul-felhasználását tapasztaljuk 2007 végén.

Ezért szándékomban áll valamennyi intézkedést megszavazni, amennyiben az adminisztratív teher csökkentésére törekszenek.

  Janusz Wojciechowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportja nevében szeretném kifejezni Mulder úr iránti támogatásunkat. A jelentés alapját képező megfontolás annak biztosítását szolgálta, hogy a kölcsönös megfeleltetés elve és az ahhoz kapcsolódó ellenőrzések ne sújtsák a gazdálkodókat indokolatlan büntetésekkel.

A mezőgazdaság nem csak egy további gazdasági tevékenység. Konkrét társadalmi szerepe van. A számos környezetvédelmi követelmény teljesítésétől függővé tett kifizetések nem csak a gazdálkodók javát szolgálják, hanem az egész társadalomét. A kifizetések e széles körű társadalmi szerepét folyamatosan hangsúlyozni kell. A társadalom egy jelentős rétege nincs tisztában ezzel a szereppel, ezért azt el kell magyarázni nekik.

Nagyon fontos megállapítást szeretnék tenni. Megköveteljük gazdálkodóinktól, hogy tartsák tiszteletben a kölcsönös megfeleltetés elvét. Feltételeket szabunk a számukra. Ugyanezeket a feltételeket alkalmaznunk kellene azokra is, akik mezőgazdasági termékeiket Európába viszik ki. Különösen az állatjóléti követelményeket kellene kivétel nélkül minden behozatalra alkalmazni. Gazdasági és humanitárius érdekek követelik ezt meg.

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, Biztos asszony, köszönet illeti először is az előadót, aki fáradságot nem kímélve végezte munkáját, jóllehet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nem fogadta el valamennyi javaslatát. Ezt sajnálom. Nem szeretnék a részletekbe belemenni, de általában el kell mondanom, hogy a kötelező követelmény természetesen a jogszabályoknak való megfelelés. Az új vonás, a termelési volumen és a támogatás közötti kapcsolat felbontását követően az, hogy most a jogszabályoknak való megfelelés a jövedelemtámogatás fizetésének alapja.

Aki nem igényel jövedelemtámogatást, annak nem is fog az csökkenni. A gazdálkodóknak egyszerűen csak nem kell benyújtaniuk kérelmet. Mindazonáltal a jogszabályokat be kell tartaniuk. McGuinness asszony, amikor Ön hét ellenőrzésről és kilenc ellenőrről beszél – vagy fordítva – a saját nemzeti kormányával kell megküzdenie, mivel a tagállamok feladata az ellenőrzések lebonyolítási módjának meghatározása, és ha Önöknél nincs összhang, mivel több különböző közigazgatási szerv felel az egyes jogszabályok végrehajtásáért, és minden egyes hatóság külön küldi ki az ellenőreit, ezáltal végtelen terheket róva a gazdálkodókra, az nem az EU ügye, hanem az Ön saját nemzeti kormányáé. Rakják ezt rendbe, és minden jól megy majd.

Úgy vélem, halaszthatatlanul szükség van arra, hogy ezeket a pénzeszközöket feltételekhez kössük. A kongresszusban valaki azt mondta, ez a gazdálkodók pénze. Nem, ez nem a gazdálkodók pénze, ez a gazdálkodóknak juttatott pénz. Ne értsenek félre: helyénvaló ezt a pénzt odaítélni, de helyénvaló az a társadalmi elvárás is, hogy csak azok részesüljenek benne, akik teljesítenek bizonyos feltételeket.

Nálam is volt nemrég ellenőrzés. Két ember jött ki, miután bejelentették látogatásukat. Jóllehet nem én választhattam meg a látogatás időpontját, de tudtam róla; az ellenőrök pontosan érkeztek, és minden simán ment. Természetesen, Biztos asszony, ezeket az ellenőrzéseket arra is kellene használni, hogy tanácsot adjanak a gazdálkodóknak, tájékoztatva őket arról, hogy hogyan felelhetnének meg a legjobban a jogszabályoknak, illetve, hogy hogyan alkalmazhatnák azokat a legjobban a gazdaságukban.

Ez, amint azt Ön is tudja, akkoriban a Parlament kezdeményezésére elindult, a lehetőség tehát rendelkezésre áll. Kérem, tegye ezt kötelezővé a tagállamok számára, és akkor egy lépéssel előbbre leszünk.

  Jacky Hénin, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, Hölgyeim és Uraim, elméletileg a közös agrárpolitika azért jött létre, hogy garantálja az élelmiszerbiztonságot, az EU termelésének és árainak stabilitását és a gazdálkodók tisztes jövedelmét. Sajnálatos módon a kíméletlen verseny jegyében a 2003-as KAP, és a támogatás függetlenítésének rendszere újabb lépést jelentenek e célkitűzések feladása felé, jóllehet azok alapvetőek Európa számára.

Az egységes támogatásra való jogosultságok súlyos nehézségeket idéznek elő például a bor-, a tej-, a hús-, a cékla-, a zöldség- és gyümölcs-ágazatban. A jogosultságok környezetvédelmi szempontú kölcsönös megfeleltetésének elve csak egy ócska trükk arra, hogy ezt a reformot megetessék azokkal a bohémokkal, akik környezetvédőnek tettetik magukat, mert most az a divat. Hogyan is képzelhetjük, hogy lehetséges a környezetvédelem növelése az agrárszektorban tapasztalható verseny élénkítésével és az élelmiszerek árának ezzel egyidejű csökkentésével? A két követelmény ellentmond egymásnak: lehetetlen az alacsonyabb termelési költségeket a környezetvédelmi szabályok növelésével kombinálni.

Ugyanígy, az anyatehenek tartására nyújtott támogatás függetlenítésének közvetlen következménye a természetes szénelnyelő legelők eltűnése, amelyek pedig különösen hatékonyan küzdenek az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen.

A bolygó védelme és a minőségi európai szarvasmarhatartás fenntartása azt jelenti, hogy ezt a függetlenítést el kell utasítani. Még általánosabban, amire igazán szükségünk van, az egy másik agrárpolitika.

  Jeffrey Titford, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, az előadó indokolása tanulságos, amennyiben a kölcsönös megfeleltetést a folyamatos állami támogatás feltételeként mutatja be, és azt mondja, hogy a gazdálkodókat most azért fizetik, mert „megfelelnek a környezetvédelem, a közegészségügy, az állategészségügy és a növényegészségügy, valamint az állatjólét területén hozott közösségi jogszabályoknak”. Azt állítja továbbá, hogy e rendeletek igen szigorúak a világ többi részén alkalmazott normákhoz képest.

Ez találóan összefoglalja mindazt, ami rossz az EU mezőgazdasággal kapcsolatos magatartásában, abban az agresszív szabályozási rendszerben, amely eltéríti a gazdálkodókat az élelmiszer-termelés természetes útjáról, és a környezet, vagy amit e jelentés vidékfejlesztésnek nevez, őreivé teszi őket, mindez tekintélyesen növeli költségeiket és csökkenti a teljesítményt. Ez azzal a hatással is járt, hogy a gazdálkodókat kitette a finanszírozásért olyan létesítményekkel folytatott közvetlen versenynek, mint a nemzeti parkok és vadrezervátumok, amelyek normálisan nem lennének a gazdaságok versenytársai.

Tisztában vagyok azzal, hogy e javaslat szándéka a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítése, mivel általánosan elfogadott, hogy súlyos bürokratikus terhet rótt a gazdálkodókra, és a tagállamokra a végrehajtás tekintetében. Én azt állítom, hogy először is ez egy rossz ötlet volt, és a leegyszerűsítése olyan, mintha csak ragtapaszt alkalmaznánk terápia helyett. Szokás szerint, az EU-s szóhasználatban az „egyszerűsítés” nagyobb mértékű szabványosítást és nagyobb bizottsági ellenőrzést jelent. Az EU-ban uralkodó éghajlati viszonyok sokfélesége révén a mezőgazdaságban rejlő nagy különbségek viszont nem alkalmasak e szabványosításra. E jelentés lelkesen kürtöli szét azt a nézetet, hogy a kölcsönös megfeleltetés fontos eszköze a gazdálkodók számára nyújtott támogatás igazolásának. Kétlem, hogy akár a lakosság egy százaléka is hallott volna a kölcsönös megfeleltetésről, nem is szólva arról, hogy tudják-e, mit jelent. A tényleges egyszerűsítés érdekében szüntessük meg végképp a kölcsönös megfeleltetést, és hagyjuk a gazdálkodókat, hogy folytassák azt, amihez a legjobban értenek, azaz a növénytermesztést és az állattenyésztést.

  Jim Allister (NI). – Elnök asszony, a gazdálkodók nem oktalan emberek, rendszerint nem is tisztességtelenek, a kölcsönös megfeleltetés mindazonáltal méltánytalan bánásmódban részesíti őket a kisebb szabályszegésekért járó aránytalan büntetésekkel és a bejelentés nélküli ellenőrzésekkel. Hallottuk, hogy az előírások megsértése eseteinek 68%-a kisebb jelentőségűnek minősül, a szankciókat mégis túl gyakran alkalmazzák a küszködő, majdnem megnyomorított gazdálkodókra. A kölcsönös megfeleltetés országonkénti kezelésének módjában rejlő különbség elegyíti mindazokat az ellenérzéseket, amelyek némelyekben felmerültek.

Az én észak-írországi választókerületemben különös problémánk akadt a „conacre” rendszerünkből eredő kettőzött területekkel. A megoldás pragmatikus keresése helyett vasmarkú szigort alkalmaztunk. Ezért javarészt a helyi mezőgazdasági minisztérium okolható, de mind az, mind Brüsszel többet tehetett volna a probléma megoldása érdekében. Így, továbbmenve, indítványom az egyszerűsítésről és rugalmasságról és egy jó adag régimódi józan észről szól, amellyel fel kellene váltani néhány túlbuzgó bürokrata rugalmatlanságát.

  James Nicholson (PPE-DE). – Elnök asszony, először is szeretném ma üdvözölni a jelentést, és gratulálni az előadónak a munkájához.

A kölcsönös megfeleltetés és tagállami szintű végrehajtásának módja döntő fontosságú. Nem engedhetjük meg sem egymásnak, sem az egyes tagállamoknak, hogy saját maguk értelmezzék azt. Ha figyeltek arra, amit McGuinness asszony és Graefe zu Baringdorf úr mondott ma délelőtt, az a különböző tagállamok eltérő értelmezésére mutat rá. Ezt tisztáznunk kell tagállami szinten, és ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy minden tagállam pontosan és megfelelően hajtsa végre ezt az irányelvet.

A gazdálkodóknak kevesebb ellenőrzésre van szükségük, kevesebbet igényelnek, nem többet. Ha ellenőrzésre kerül sor, azt megfelelően be kell jelenteni, az ellenőrzés megkezdése előtt. Véleményem szerint őrültség a gazdálkodókat a legkisebb részletekért is megbírságolni; jelenleg ez történik. A gazdálkodóknak időt kell hagyni arra, hogy a feltárt problémát orvosolják, nem csak elmondani nekik, hogy hibáztak és ezért majd megbüntetik őket. Nagyon nagy szükség van a bürokrácia és az aktatologatás csökkentésére a gazdálkodásban. A kölcsönös megfeleltetés nem válhat olyan rendszerré, amely a gazdálkodók megbüntetését és megrendszabályozását teszi lehetővé. Nekünk arra kell törekednünk, hogy segítsük a gazdálkodókat és tanácsot adjunk, hogy hogyan végezhetnék jobban munkájukat. A kölcsönös megfeleltetés a jó hajtóereje lehet, és az ellenőrzést végzőknek egyértelmű és megfelelő képzésben kell részesülniük, és ismerniük kell kötelezettségeiket.

Igen, Graefe zu Baringdorf úrnak igaza van. A gazdaságomban hét órán át tartó ellenőrzés folyt. Az egyetlen dolog, amit hibának könyveltek el, hogy a gazdaság egy elenyésző része többé nem tekinthető szántóterületnek, és mi erre baromfiólat építettünk, amiről nem adtunk tájékoztatást. Most tényleg, egy ilyen egyszerű figyelmetlenség – baromfiólat építünk a gazdaságban, és elmulasztjuk az erről szóló tájékoztatást a 12 hónapos határidőn belül – nem gondolom, hogy olyasvalami, amiért tényleges büntetés járna. Lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a hibát a lehető legkorábban helyrehozzuk.

  Francesco Ferrari (ALDE). - (IT) Elnök asszony, Biztos asszony, Hölgyeim és Uraim, úgy vélem, Mulder úr jelentése csodálatra méltó erőfeszítést tesz az agrárpolitika javításáért Európában.

A mezőgazdaság egyre növekvő érdeklődésre tart számot Európában. Szem előtt tartva, hogy az Európai Unió területének felét szentelik a mezőgazdaságnak, úgy vélem, a kölcsönös megfeleltetés az egyik legjelentősebb politikai jel, amely magyarázatot ad arra, hogy miért kívánjuk megerősíteni a gazdálkodási ágazat támogatását, míg a támogatást a környezet tiszteletben tartásától tesszük függővé. Szeretném kiemelni, hogy e szabályok minként kapcsolódnak polgárainkhoz, a fogyasztókhoz: itt a tudatosság-erősítésének egy nagyon jelentős eszköze áll rendelkezésünkre egy olyan időszerű témában, mint a környezetvédelem.

Támogatom az előadónak a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit: véleményem szerint ugyanis káros túlzott erőfeszítéseket elvárni a gazdálkodóktól, hogy a jogszabályoknak megfeleljenek. Az olyan új kérdések felvetésével, mint az éghajlatváltozás, a bioüzemanyagok, a vízkészletek és a kockázatkezelés, a Bizottság bemutatta, hogy előre kíván lépni, jóllehet még mindig némi titokzatosság veszi körül, hogy miként kellene a kölcsönös megfeleltetést kezelni, ha a Bizottság arra szorítkozik, hogy megállapítsa az egyszerűsítés általános követelményét, anélkül, hogy egyértelművé tenni, hogyan és milyen célból kell azt végrehajtani.

Az olyan tényezők, mint az egyszerűsítés, a dereguláció, és személy szerint hozzátenném, az átláthatóság mindig alá kell támassza az Európai Unióból származó összes kezdeményezést. Megállok itt, de Biztos asszony, tudom, hogy tíz nappal ezelőtt ellátogatott Bresciába, szűkebb lakóhelyemre, és – még ha ez nem is tartozik szorosan a jelenlegi vitához – megkóstolhatta Brescia borait és tipikus termékeit: úgy vélem, hogy a cukor hozzáadásának mellőzése a megfelelő minőségi egyensúly megteremtését és a termelők méltányos díjazását jelenti.

  Seán Ó Neachtain (UEN). – (GA) Elnök asszony, a gazdálkodóknak biztosított EU-támogatást a közös agrárpolitika keretében kell nyújtani 2007 és 20013 között. Éppen ezért nem tudom elfogadni, hogy a Bizottság megkísérli e garancia csökkentését az újonnan bejelentett „állapotfelmérés” révén. A Bizottság arra törekszik, hogy 13% alá csökkentse a gazdálkodóknak juttatott közvetlen kifizetések összegét. A garancia e felszámolása meglátásom szerint elfogadhatatlan, mivel a gazdálkodók ezekre az évekre területpihentetési megállapodásokat kötöttek, és nem lenne helyénvaló ezeket nem betartani.

Ami a szabványokat illeti, a következőket szeretném mondani: amennyiben ezeket végre szeretnénk hajtani az EU-ban, azokat éppúgy alkalmazni kell az EU-ba behozott élelmiszerekre, és az európai gazdálkodókat nem kellene értelmetlen ellenőrzéseknek alávetni.

Meg kellene vizsgálnunk az Európába beengedett élelmiszerekre vonatkozó szabványokat, és a Bizottságnak intézkedést kellene hoznia, ahelyett, hogy a gazdálkodókat zargatja, akik a lehető legjobban végzik dolgukat Európa minden részén, amelybe hazám, Írország is mindenképpen beletartozik.

  Maria Petre (PPE-DE). - (RO) Elnök asszony, először is szeretnék gratulálni képviselőtársaimnak, az előadóknak és az árnyékelőadóknak, akik vállalták ezen összetett módosításokból álló, a közös agrárpolitika jövőjének szempontjából fontos csomag előterjesztésével járó nehéz feladatot.

Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodók által betartandó európai rendeletek és irányelvek nagy száma megnehezíti a támogatási programokhoz való hozzáférést. Az egységes támogatási rendszer szabályait egyszerűsíteni kell a kölcsönös megfeleltetés tekintetében. A jogalap lehetővé teszi a minimumszabály alkalmazását a kifizetések csökkentése tekintetében, valamint a csökkentés alóli mentességet a csekély jelentőségű jogsértések esetén.

Kevesebb adminisztratív kötelezettség, összehangolt vizsgálatok, a vizsgálatok kombinálása, többek között az európai intézmények szintjén, és a kellő időben végzett kifizetések javítják a gazdálkodóknak nyújtott összes támogatást, így növelve a közös agrárpolitika hatékonyságát.

Szintén szükség van arra, hogy növekvő mértékben támogassuk az ellenőrzések előkészítését, amelyeket véleményem szerint kellő időben be kell jelenteni, és a megfelelően képzett személyeknek kell végrehajtani.

Végül, Bulgária és Románia, mint új tagállamok esetében úgy vélem, igazságos lenne a 3., 4., 6. 7., és 9. cikk választható jellegének 2013-ig történő meghosszabbítása, amennyiben e cikkek rendelkezései az igazgatásra vonatkozó követelményeket tartalmaznak.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök asszony, Biztos asszony, a mezőgazdasági tevékenység és termelés valamennyi típusának meg kell felelnie a környezetvédelmi, biztonsági, minőségi ás állatjóléti követelményeknek. Mulder úr jelentése számos fontos rendelkezést tartalmaz e tekintetben.

Arra kérném a Biztos asszonyt, hogy különösen négy módosításra, a 19., a 26. a 27. és a 29. módosításra összpontosítson. Ha a kölcsönös megfeleltetési rendszert megfelelően szeretnénk végrehajtani az új tagállamokban, válaszolva egyúttal a társadalmi elvárásokra is, azt fokozatosan kell bevezetni.

A követelmények teljes skálájának csak 2013-ban szabadna hatályba lépniük ezekben az államokban, amikortól teljes összegű közvetlen támogatásban részesülnek. Figyelembe kell vennünk, hogy a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv forrásokat biztosít a gazdaságoknak az átálláshoz és a befektetésekhez. Biztos asszony, a gazdálkodóink tekintetében alkalmazott követelmények és előírások szigorúbbak, mint harmadik országokban. Támogatnunk kell gazdálkodóinkat, és meg kell védenünk őket a tisztességtelen versenytől. A behozott termékeknek ugyanazon termelési eljárási szabványoknak kell megfelelniük, mint az uniós termékeknek.

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, szeretném megköszönni a képviselőknek a vitához való hozzászólásaikat.

Tudják, hogy a bürokrácia visszaszorítása és a dolgok leegyszerűsítése e Bizottság napirendjének elején szerepel már a kezdetektől fogva. Ezért, amikor megnyitottuk ezt a vitát a kölcsönös megfeleltetésről, megbíztuk a Rambøll Managementet, hogy készítsen jelentést a KAP egyszerűsítéséről, amely kifejezetten kapcsolódott a kölcsönös megfeleltetéshez. Ez korlátozott tanulmány, amely csak öt tagállamra terjed ki, de igen érdekes; egy példányt az Önök rendelkezésére bocsátok.

E jelentés arra mutat rá, amint azt Graefe zu Baringdorf úr helyesen megfogalmazta, hogy a tagállamok között jelentős különbségek vannak. A kölcsönös megfeleltetési rendszer tagállami végrehajtásának módja különböző. Így, amint azt helyesen megfogalmazták, a tanácsadó rendszer szerepe döntő fontosságú.

Úgy vélem, e tanulmányt fel kell használnunk az állapotfelmérés keretében zajló további vitákra arról, hogy mit tehetünk a kölcsönös megfeleltetési rendszer egyszerűsítéséért az azt alátámasztó elgondolások gyengítése nélkül.

Ez az első lépés a tanácsi vita és a Mulder-jelentés mellett, de nem az utolsó. Folytassuk az állapotfelméréssel, és lássuk meg mit tehetnénk, és használjuk a rendelkezésre álló valamennyi információt. E jelentést érdemes áttekinteni, hogy lássuk, mit tehetnénk, mit tehetnek a tagállamok, és hogyan határozhatják meg a tagállamok egymás között a legjobb gyakorlatokat annak érdekben, hogy olyan megoldást találjanak, amely egyenlő feltételeket biztosít.

Köszönöm Önöknek a vitát. Biztos vagyok abban, hogy még visszatérünk erre a kérdésre.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Witold Tomczak (IND/DEM), írásban. – (PL) Üdvözlöm a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos költséges követelmények végrehajtásának elhalasztását az új tagállamok (az úgynevezett EU-10) tekintetében. Ez mindenképpen indokolt. Az érintett országok még nem részesülnek teljes összegű közvetlen kifizetésben, amelyek az Európai Unió mezőgazdasági kiadásainak oroszlánrészét teszik ki.

Szintén üdvözlöm azt, hogy kiterjesztik az új tagállamokra az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) kedvezményeiből való részesülés lehetőségét 2010-től 2013-ig. Ezzel elkerüljük, hogy nehéz és szükségtelen terhet rakjunk az új tagállamokra az egységes támogatási rendszer (SPS) végrehajtásával összefüggésben.

Ez a jó irányba tett lépés, de nem engedhetjük meg, hogy elfedje az erőforrások régi és új tagállamok közötti elosztásával kapcsolatos súlyos helyzetet. A rendelkezésre álló, 2005 utáni legújabb információk alapján az új tagállamok 1,5 milliárd EUR-t kaptak közvetlen kifizetés formájában. Ez a régi 15 államnak nyújtott támogatás 21-ed része. A kedvezményezettek azonban csak 2,4-szer kaptak kevesebbet (2 millió, illetve 4,9 millió EUR). Ezek az óriási különbségek tapasztalhatók az egyes kedvezményezetteknek juttatott átlagos kifizetésekben is. Az új tagállamok tekintetében ennek az összege 723 EUR, míg a régi 15 tekintetében 6 327, ami majdnem a kilencszerese!

Az új tagállamokkal szembeni folyamatos megkülönböztetés hátrányos ezen országok gazdálkodói szempontjából. Megkérdőjelezi a közös agárpolitika szellemét és a mezőgazdaságnak az egész Európai Unión belüli fejlesztését.

(A délelőtt 11.25-kor megszakított ülést 11.30-kor folytatják.)

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
Alelnök