Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. december 11., Kedd - Strasbourg

11. A szavazáshoz fűzött indokolások

– Jelentés: Paolo Costa (A6-0457/2007)

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. – (PL) Igennel szavaztam Costa úrnak az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről létrejött megállapodás módosításáról szóló jelentésére. Ez a jelentés az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről létrejött megállapodást a Bolgár Köztársaság és Románia európai uniós csatlakozására való tekintettel módosító jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra vonatkozik.

A jegyzőkönyv lényeges változásokat ír elő a Marokkói Királyság, valamint a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság közötti, a légiközlekedési szolgáltatásokról szóló kétoldalú megállapodásokban e két utóbbi országnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel.

Mind Bulgária, mind Románia kötött megállapodásokat korábban a légiközlekedési szolgáltatásokról Marokkóval, 1966-ban és 1971-ben. Az Európai Közösség azonban horizontális megállapodást kötött 2006 decemberében. Ezért szükséges, hogy a megállapodásokat a közösségi jogszabályokhoz igazítsák, és lehetővé tegyék mindkét új tagállam számára a horizontális megállapodáshoz való csatlakozást.

– Jelentés: Paolo Costa (A6-0456/2007)

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. − (RO) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának román tagjai tartózkodtak a szavazástól az EK, valamint Grúzia, Libanon, a Maldív-szigetek, Moldova, Szingapúr és Uruguay közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodásokra vonatkozó jelentés tekintetében, mivel a Moldovai Köztársasággal kötött megállapodás szövegében a moldáv nyelvre történik hivatkozás a „Kelt Luxemburgban, két példányban bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd, valamint moldáv nyelven” mondatban.

A román szociáldemokrata küldöttség hangsúlyozza, hogy Románia e megállapodásban való részvétele nem terjed ki a „moldáv” nyelv kifejezés elismerésére. Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának román tagjai megismétlik, hogy összhangban a ténybeli és tudományos bizonyítékokkal, beleértve a Moldovai Köztársaság Tudományos Akadémiájának (1994. szeptemberi) értelmezését is, a helyes megnevezés a román nyelv.

Szükséges figyelembe venni azt a tényt, hogy számos más megállapodásban a Bizottság a következő semleges megfogalmazást alkalmazta: „Kelt......-ban/ben a ........ év ........... napján két példányban a Szerződő Felek hivatalos nyelvein, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles”.

Sajnáljuk, hogy nem ezt a megfogalmazást használták a Moldovai Köztársasággal kötendő megállapodásban, és javasoljuk a semleges megfogalmazás használatát az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokra vonatkozó hivatalos dokumentumokban.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Röviden, e jelentés támogatásán keresztül szeretnék felvetni olyan problémákat, amelyeket az EU légitársaságai még mindig tapasztalnak az Oroszország fölött való átrepüléssel kapcsolatos jogok tekintetében.

Nem elég, hogy e jogokat az orosz hatóságok korlátozzák, de ezek költségesek is, továbbá diszkriminatívan ítélik oda, oly módon, amely egyértelműen károsítja az EU légifuvarozóit, különösen a Távol-Keletre tartó légi útvonalakon közlekedőket.

E probléma jó ideje ismert, de az orosz hatóságok azon szándékának hiánya, hogy e kérdést újratárgyalják az EU-val, költséges és haszontalan is volt.

Most arra van szükség, hogy a Bizottság és az orosz hatóságok új lendületet adjanak erőfeszítéseiknek, hogy megoldást találjanak erre az igen súlyos problémára.

– Jelentés: Hans-Peter Mayer (A6-0475/2007)

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Jóllehet a különböző reaktor-balesetek sok évvel ezelőtt történtek, még mindig fizetünk a múlt hibáiért. Közvetlenül a nukleáris baleseteket követően ideiglenesen lekerültek az étlapunkról az olyan dolgok, mint a vadhús, a bogyók és a gombák, és csak egy kis idő elteltével kerültek fel újra. Fontos, hogy korlátozó erejű legmagasabb megengedhető határértékeket állapítsunk meg, de még mindig nem áll rendelkezésre elegendő tanulmány a sugárzásnak az emberekre gyakorolt hatásairól, és a géntechnológia most előretörő tudományágával kapcsolatos kutatások sem kielégítőek.

Az EU-nak haladéktalanul foglalkoznia kell e fontos és oly nagyon várt hatástanulmányokkal, előkészületeket kell tennie az atomenergia elhagyására, és a tagállamokra kell bíznia, hogy a géntechnológia alkalmazása tekintetében saját döntést hozhassanak. Mivel a fenti kérdésekkel a jelentés nem foglakozott kellő mértékben, tartózkodtam.

– Jelentés: Francesco Enrico Speroni (A6-0476/2007)

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A halászati termékek piaca közös szervezésének célja a piac stabilitásának és a jövedelem biztonságának a biztosítása az ágazatban érintettek számára. E célok és az EK-Szerződésben foglalt célok is értékesek, és jóléthez kellett volna vezetniük Európa halászati közösségeiben.

Sajnálatos módon a Brüsszel által a közös halászati politika formájában gyakorolt központosított ellenőrzés elmúlt két és fél évtizede katasztrofális volt e közösségek számára. A közös halászati politika keretében nem érhető el virágzó piac és munkahely-biztonság, és a halászati gazdálkodás ellenőrzését újra azokra a nemzetekre kellene bízni, akik a halászatból élnek.

– Jelentés: Ioannis Gklavakis (A6-0480/2007)

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A jelentés ellen szavaztam, mivel a közös agrárpolitika rendelkezéseivel foglalkozik, amit mi meg akarunk szüntetni. A közös agrárpolitikát radikálisan meg kell reformálni, és néhány éve már felhívást tettünk közzé a vita lehető leghamarabb történő megkezdésére. Úgy látjuk, az EU-nak már 2010-ben meg kell kezdenie a mezőgazdasági támogatások csökkentését, a 2007–2013 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetés úgynevezett állapotfelmérését követően.

Éppen ezért a Junilistan képviselői általában nem szavazzák meg a mezőgazdasággal kapcsolatban az Európai Parlament elé kerülő különböző jelentéseket.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A növény-egészségügy, valamint a gyümölcstermő növények és gyümölcsfák szaporítóanyagainak minősítése a lehető legfontosabb a termelő számára, mivel ha az ültetvényt megfelelően telepítik, az a jó termények garanciája lehet. A jogszabályt kétségtelenül az ágazati fejleményekhez kell igazítani.

Ugyanakkor, jóllehet egyetértünk a Gklavakis úr jelentéséhez fűzött majdnem minden módosítással, fenntartásaink vannak azokkal a módosításokkal szemben, amelyek elfogadják a géntechnológiával módosított szaporítóanyagokat, még ha csak oltványként is, mivel veszélyt jelent az emberek egészségére és a környezetre, így e módosításokkal nem értünk egyet. Mindezidáig nem készült tudományos vizsgálat, amely igazolná, hogy ezek nem járnak hatással. Ami a harmadik országokból származó behozatalt illeti, egyetértünk azzal, hogy ne legyenek eltérések, mivel fennáll a kórokozók elterjedésének veszélye az Európai Unióban, amely hátrányos következményekkel jár a termelésre, a termékek minőségére, és a mezőgazdaságból származó jövedelemre.

– Jelentés: Ieke van den Burg (A6-0469/2007)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Védelmezzük a szubszidiaritás elvének alkalmazását. Ezért egyetértünk azzal, hogy a Közösség ne avatkozzon be a tagállamok hatáskörébe. Ez a helyzet például a helyben nyújtott szolgáltatásokkal, amelyek nem járnak határokon átnyúló tevékenységekkel, és ezért elvben nem gyakorolnak hatást a belső piac működésére. Ebből kifolyólag a közvetett adóztatás területén, és a HÉA-kulcsok megállapításakor minden tagállam számára biztosítani kell, hogy teljesen szabadon járhasson el.

Még ha a Tanács el is fogad egy végleges rendszert a Közösségen belüli ügyletek megadóztatására, a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy csökkentett vagy nulla százalékos kulcsokat alkalmazzanak az alapvető szükségleteket kielégítő árukra és szolgáltatásokra, mint az élelmiszerekre és a gyógyszerekre, valamint a helyben nyújtott szolgáltatásokra, beleértve az oktatással, a jóléttel, a társadalombiztosítással és a kultúrával kapcsolatos szolgáltatásnyújtást és áruszolgáltatást.

Még ha a Tanács 2010 végéig el is fogad egy végleges rendszert a Közösségen belüli ügyletek megadóztatására, a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy csökkentett HÉA-kulcsokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy megerősítsék a helyben nyújtott szolgáltatások létezését és fenntartását, valamint szerepüket a formális gazdaságban.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Ez egyszer kísértésbe estünk, hogy megszavazzunk egy HÉÁ-ról szóló parlamenti jelentést. A jelentés kedvez a fogyasztási országban történő adóztatáson alapuló végleges rendszerrel kapcsolatos cél feladásának, amely cél csak a kulcsok nagyobb mértékű harmonizálását indokolta. A jelentés kedvez a szubszidiaritás elve alkalmazásának is, amelynek révén a tagállamok számára lehetővé válik, hogy nulla százalékos HÉÁ-t alkalmazzanak a helyben nyújtott szolgáltatásokra, például a vendéglátóiparban és más területeken, bizonyos társadalmi, oktatási és kulturális stb. célokra válaszul. A jelentés törekszik arra is, hogy 2010-ig fenntartson számos olyan eltérést, amelyet 2007-ben meg kellett volna szüntetni. Mindezekkel egyetértünk.

Mindazonáltal nem érthetünk egyet azzal az óhajjal, hogy a HÉÁ-val kapcsolatos európai jogszabályt fenn kellene tartani, és hogy történjék bármi, ugyanazt a kulcsot kellene alkalmazni az EU-n belüli kereskedelem kereskedelmi és vámalakiságai egyszerűsítésének címén. Az adóztatás az egyes országok szuverén hatásköre, és az egy adott adó tekintetében fennálló eltérések gyakran egy másik tekintetében fennálló egyenlőtlenségeket egyenlítenek ki. Éppen ezért ezek nem mindig illegitimek.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) Az átmeneti HÉA-kulcsokról folyó vita keretében az Európai Parlamentet felkérték arra, hogy nyilvánítson véleményt az e kulcsokat érintő átmeneti rendelkezések kiterjesztéséről. Ma erről a véleményről szavazunk. Kicsit megkéstünk, mivel tudjuk, hogy az Európai Unió úgy határozott, hogy továbbra is alkalmazza a kedvezményes HÉA-kulcsokat 2008. január 1-je után. Mindazonáltal úgy vélem, ez egy nagyon fontos vélemény.

Mindenképpen ez a helyes döntés a 2004-ben csatlakozott országok számára, ezért teljes mértékben támogatjuk. A Parlament e kérdésben alkotott véleménye egyértelmű, és támogatja a HÉA-kulcsokkal kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezések fenntartását. A határozat széleskörű támogatást érdemel.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Igennel szavaztam a HÉÁ-ról szóló van den Burg-jelentésre. A jelentés kiemeli a szubszidiaritás elvének jelentőségét az adóztatási ügyekben, és – úgy vélem, helyesen –, azt állítja, hogy ezt az elvet akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások nem tartalmaznak határokon átnyúló elemeket, és ennek megfelelően nem gyakorolnak hatást a belső piacra.

  Jean-Claude Martinez (NI), írásban. – (FR) A Bizottság mindig mellényúl a HÉÁ-val. Az 1980-as években a Cockfield-jelentés sávokat szeretett volna a HÉA-kulcsok tekintetében. Végül lett egy 15%-os általános minimumkulcs, és egy 5%-os csökkentett minimumkulcs.

Ezt követően a Bizottság a HÉÁ-t a származási ország kulcsa alapján akarta meghatározni. A gyakorlatban a HÉÁ-t a célország által alkalmazott kulcs alapján vetették ki. Egy ideiglenes rendszer vált véglegessé; az úgynevezett Bolkstein-HÉÁ-t nem vezették be. Maradtak tehát a francia vendéglátóipari egységekre, a CD-kre és a munkaigényes tevékenységekre vonatkozó alacsonyabb kulcsok.

A Bizottság legalábbis ideiglenesen beadta a derekát az 1977. évi hatodik irányelv H. mellékletében foglalt listával, mivel rájött, hogy a németek aligha mennek Mercedesszel egy határmenti alacsony HÉA-kulcsos étterembe ebédelni.

Milyen kár, hogy 1993-ban nem jöttek rá, hogy határellenőrzés híján a közösségen belüli HÉA kimeríthetetlen forrása a nagyléptékű csalásoknak. A HÉA, mint gazdasági semlegessége miatt intelligens adó mögött húzódó logikát a Bizottság tisztviselőinek nagy többsége nem érti. Pont ezért bukik el minden jogszabályuk e témában immár 20 éve.

  Joseph Muscat (PSE), írásban. − (MT) Fel szeretném hívni a figyelmet az általam javasolt két módosításra, amelyeket a végső jelentésben jóváhagytak.

Az első javaslat kimondja, hogy minden ország számára jogot kell biztosítani a csökkentett HÉA-kulcsok alkalmazására, vagy rendkívüli körülmények esetén akár nulla százalékos kulcsnak az alapvető árukra és szolgáltatásokra – mint például élelmiszerekre és gyógyszerekre – történő alkalmazására is, társadalmi és környezeti okokból, és a fogyasztó érdekében.

A második javaslat kimondja, hogy lehetőséget kell biztosítani a csökkentett vagy nulla százalékos HÉÁ-nak az oktatáshoz, a társadalombiztosításhoz és a kultúrához kapcsolódó javakra történő alkalmazására.

Jelenleg csökkentett HÉA-kulcsokat lehet már alkalmazni az oktatáshoz kapcsolódó árukra. E módosítás megerősíti ezt.

Felhívom a Miniszterek Tanácsát, hogy kövesse az Európai Parlament politikáját.

– Jelentés: Gianni De Michelis (A6-0484/2007)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az e jelentéssel kapcsolatos tartózkodásunk az ARTEMIS létrehozását, működését és irányítását körülvevő kételyeknek köszönhető. A közös vállalkozásoknak a köz- és magánszféra partnerségei keretében, egy közös technológiai kezdeményezés érdekében történő létrehozása, ami az ARTEMIS-t is jellemzi, a jelentésben megfogalmazottak szerint is azon az elgondoláson alapul, hogy közpénzeket magáncélokra, magánérdekből használnak fel, mivel az ellenkező irányú, akár pénzügyi, akár az ismeretek átadásával járó együttműködés hiányzik.

Ezzel összefüggésben ellentmondásosnak tűnnek a célkitűzések, mivel a magánkezdeményezési pillér a nyereségszerzésen, míg a közszolgáltatási pillér közérdekű szolgáltatások nyújtásán alapul, válaszul a lakossági megfontolásokra.

Ugyanakkor, a kutatásba tett befektetést, különösen az integrált IT-rendszerek területén olyan hozzájárulásnak véljük, amely lényeges a technológiai fejlesztéshez Európában.

  Janusz Lewandowski (PPE-DE), írásban. – (PL) Elnök asszony, az ARTEMIS az első a négy javasolt közös vállalkozásból, amely közös céllal rendelkezik, és amely indokolt. A többi a tiszta égbolt, az ENIAC és az innovatív gyógyszerek. Mind a négy vállalkozásnak közös székhelye van Brüsszelben, amely továbbra is a flamandok és vallonok közös fővárosa.

A Parlament Költségvetési Bizottsága támogatását fejezte ki a hetedik keretprogramban előírt négy új intézmény irányában. Tette ezt abban a reményben, hogy a köz- és magánszféra rájuk kitalált partnerségi modellje realistábbnak bizonyul, mint a Galileo-programban. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ARTEMIS-re és a többi közös vállalkozásra szabott időkeret és költségvetési rendelkezések (2008–2013) nincsenek összhangban a hétéves, 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervben megállapított általános pénzügyi rendelkezésekkel. Ebből a jövőben származhatnak bizonyos problémák.

Észrevettük azt is, hogy a négy közös vállalkozás összes kiadásának lebontásában viszonylag alacsony összeget rendeltek az adminisztratív költségekhez, azaz 84 millió EUR-t a 2008–2017 közötti időszakra. Ez az összkiadások körülbelül 3,5%-a, amely aggodalomra ad okot. Nyitva marad azonban az intézmények Európai Unión belüli elszaporodásának kérdése, és ez nem csak a hetedik keretprogram intézményi szerkezetátalakítását érinti.

– Jelentés: Françoise Grossetête (A6-0479/2007)

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). - (SK) Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) által ösztönzött, egyedülálló kezdeményezés, amely 2013-ig 2 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezhet. Ezért szavaztam én is igennel a jelentésre.

Meg vagyok győződve arról, hogy ez a köz- és a magánszektor közötti partnerség segít a jobb és biztonságosabb gyógyszerek forgalmazásának felgyorsításában.

Örülök, hogy az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés javítja a kutatási feltételeket, és ezáltal az elhanyagolt betegségek kezelésére szolgáló jobb gyógyszerek kifejlesztésének esélyeit.

Másodszor, a kis- és középvállalkozások szövetségének tagjaként izgalommal tölt el, a köz- és magánszféra ezen első partnersége, amely kiterjed az EFPIA tagjainak minősülő kis- és középvállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek, akadémiák és egyesületek közötti együttműködés finanszírozására.

Ez a finanszírozási módszer végül hozzáférést biztosít a kívánt forrásokhoz, és ezáltal kedvező környezetet teremt az Európai Unióban a kutatás számára, és növeli annak versenyképességét. Tagállamaink eredményeket várhatnak...

(Az elnök megvonja a szót a felszólalótól)

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Elnök asszony, az egyik kritikusa vagyok a nagyvállalatok és az egyetemek közötti együttműködés hiányának, és kifogásolom a kutatásra rendelkezésre álló források csekély voltát is az EU-ban, ami annak köszönhető, hogy az USA-val összehasonlítva, az EU-ban csak a finanszírozás egyharmada származik a magánszektorból. Ma végre nagyon jó hírt közölhetünk Strasbourgból az európai kutatási ágazattal, azáltal, hogy elfogadjuk az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló hétéves tervet, 2 milliárd EUR költségvetéssel. E vállalkozás formája önmagában is innovatív, mivel az állami és a magánszektor közötti partnerségre épít. Ez megduplázhatja a rendelkezésre álló erőforrásokat, és segít a kutatási célok egységesítésében. Úgy vélem, új lendületet ad a tudáskezelésnek, az oktatásnak és a szakképzésnek. Meg vagyok győződve arról, hogy visszafordíthatjuk az európai gyógyszeripar hanyatlását, és könnyebben érhetjük el a kiváló minőségű kezeléseket, különösen a rák és az Alzheimer-kór esetén. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, hogy általa eljutottunk a jelentés sikeres második olvasatához.

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Előadóként nagyon örülök az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést (IMI) megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról szóló jelentés elfogadásának.

Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) és az Európai Bizottság közötti, a köz- és magánszféra e partnerségének a megvalósítása hatalmas, ígéretes előrelépést jelent a nagyléptékű kutatási programokban. Az Európai Bizottságnak kötelessége az európai igényeket egy másik szemszögből vizsgálni.

Az IMI 2008 és 2013 között 2 milliárd EUR összköltségvetéssel rendelkezik majd. Az Európai Bizottság 1 milliárd EUR hozzájárulását kis- és középvállalkozások, valamint egyetemek kapják. Cserébe a nagyvállalatok ezt az összeget természetbeni juttatásokkal egészítik ki. Azáltal vonják be a kkv-ket és az egyetemeket, hogy eszközöket és módszereket adnak át nekik, amelyekkel jobban megjósolhatják a gyógyszerek ártalmatlanságát és hatékonyságát, valamint intelligens infrastruktúrákat és tudáskezelést bocsátanak a rendelkezésükre.

A vezető vállalkozások és a kis kutatóközpontok, kkv-k és egyetemek közötti ezen együttműködés segít a kutatási projektek alakításában. Az IMI javítani fogja az ismeretek átadását az egyetemeken és a vállalkozásokban, valamint a kisebb vállalkozásoknak az európai kutatásba történő bevonását.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) Az innovatív gyógyszerek kérdése rendkívül közel áll hozzám, mivel Lengyelországban aktívan részt veszek a ritka genetikai betegségekben szenvedő gyermekek megsegítésében. Sajnálatos módon e gyermekekre egyetlen egészségbiztosítási program sem terjed ki, és a számukra szükséges gyógyszerek túl drágák. A legtöbb európai országban az e gyermekek életben tartásához, és a majdnem normális élet lehetőségének biztosításához szükséges gyógyszerek ára támogatott.

Az Európai Parlament képviselőjeként látom át azt, hogy milyen fontos, hogy az egész gyógyszer-kérdésre egy európai megközelítést alkalmazzunk. Megemlítem itt az innovációt, az Unió által a kutatáshoz és a tudósoknak nyújtott támogatást, és az Unió gyógyszeripari megfontolásokkal kapcsolatos bátorítását, amely az ágazatot új gyógyszerek kifejlesztésére ösztönzi. Véleményem szerint Grossetête asszony jelentése csakugyan kiemelkedő fontosságú.

Egyetértek azzal, hogy az Uniónak új és hatékonyabb módszert kell találnia a kontinensünk gazdasági fejlesztésére irányuló kutatás és innováció kezelésére, amely enyhülést ad polgárainknak és néhány esetben az életüket menti meg. Az Európai Bizottság közös technológiai kezdeményezések létrehozására irányuló javaslata összehangolja és egyszerűsíti a projektfinanszírozást.

Az innovatív gyógyszerekre irányuló kutatási programokra tekintettel, fontos a kkv-k, az egyetemek, a betegek, a kórházak és a gyógyszeripar bevonása, hogy biztosítsuk, hogy a gyógyszerek biztonságosabbak és olcsóbbak legyenek, és gyorsabban álljanak rendelkezésre. A köz- és magánszféra Bizottság által javasolt partnerségei ezért jelentenek kiváló megoldást. Új lehetőséget kínálnak a gyógyszerkutatási ágazat számára.

– Jelentés: Lena Ek (A6-0483/2007)

  Teresa Riera Madurell (PSE), írásban. − (ES) A spanyol szocialista küldöttség igennel szavazott a Tiszta Égbolt közös vállalkozás létrehozásáról szóló Ek-jelentésre, de tisztázni szeretném, hogy a nyitottság és átláthatóság alapelveit valamennyi közös technológiai kezdeményezésben szigorúan tiszteletben kell tartani. Különösen, tekintettel a Tiszta Égbolt közös vállalkozásra, a spanyol küldöttség mindig is támogatta a nyílt és versenyképes ajánlati felhívásokat, hogy valamennyi tagállam résztvevőinek biztosítsa a kiválóság alapján történő igazságos hozzáférést.

Mindezekre tekintettel a spanyol szocialista küldöttség jegyzőkönyvbe szeretné vetetni, hogy a Tiszta Égbolt vállalkozás nem jelenthet precedenst jövőbeni közös technológiai kezdeményezések, vagy a hetedik keretprogram bármely más eszköze számára, és úgy véli, lényeges, hogy a tagállamok egyenlő feltételekkel vehessenek részt.

– Jelentés: Ioannis Varvitsiotis (A6-0454/2007)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Európai polgárként számos jog megillet minket, így a diplomáciai és a konzuli védelem joga is. Az EU valamennyi polgárát védelembe veheti bármely tagállam diplomáciai és konzuli hatósága, ha országa nem rendelkezik követséggel vagy konzulátussal valamely harmadik ország területén.

A kérdés még fontosabb, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze három olyan ország van – Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – amelyben valamennyi EU-tagállam rendelkezik diplomáciai és konzuli képviselettel.

Azon felül, hogy a tagállamok harmadik országbeli képviselete nagymértékben eltér, vannak olyan esetek, hogy ez a képviselet hiányzik (mint a Maldív-szigetek).

Támogatom ezt a kezdeményezést, amelynek célja annak biztosítása, hogy az EK-Szerződés 20. cikkének és az alapjogi charta 46. cikkének rendelkezéseit hatékonyan lehessen alkalmazni a gyakorlatban azáltal, hogy lefektetjük a diplomáciai és konzuli védelem valódi, összehangolt alapvető jogát az EU valamennyi polgára számára, tekintet nélkül az állampolgárságra.

Szintén pozitív az Európai Külszolgálatnak a Lisszaboni Szerződés által történő létrehozása, saját hatásköreivel és kötelezettségeivel.

Egyetértve azzal, hogy lényeges az emberek tájékoztatása, támogatom egy egységes európai segélyhívó szám létrehozását, amely lehetővé teszi az EU polgárai számára, hogy megszerezzék a szükséges információt, különösen a kritikus és veszélyhelyzetekben.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Igennel szavaztam a Varvitsiotis-jelentésre, amely arra törekszik, hogy növelje az EU polgárainak diplomáciai és konzuli védelmét, amikor olyan országokba utaznak, ahol tagállamuk nem rendelkezik képviselettel. Országom, Skócia jelenleg a világ egyetlen országában sem rendelkezik független diplomáciai képviselettel. Úgy vélem, ez a helyzet az elkövetkezendő években változni fog, és már nagyon várom, hogy Skócia tengerentúli képviseletei szükség esetén az EU valamennyi polgárának rendelkezésére álljanak.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Mohamed mackó esete megint csak rávilágított arra, hogy milyen könnyű szorult helyzetbe kerülni egy külföldi országban. Nem kell mindig természeti csapás, baleset, vagy az útlevél elvesztése, elegendő egy kulturális félreértés. Még mindig sok dolgunk van ezen a területen. Törökországban, például, amely csatlakozni kíván az EU-hoz, az életveszélyes lehet a nyugati utazók számára, mivel – amint azt a legújabb tanulmányok mutatják, a kisebbségvédelemben elért, gyakran kinyilvánított javulás csak papíron létezik, és a helyszínen valójában romlott a helyzet.

Ennélfogva két dolgot kell tennünk. Az első a diplomáciai küldöttségek megfelelő hálózatának létrehozása, amely menedékül szolgálhat polgáraink számára, és a második annak biztosítása, hogy az utazó közönség ne csak egy nagykövet kötelezettségeivel legyen tisztában, hanem azt is tudja, hogy az EU bármely tagállamának nagykövetségétől segítséget kérhet. E megfontolások alapján megszavaztam a tervezett cselekvési tervet.

  Bogusław Rogalski (UEN), írásban. – (PL) Csak három olyan ország van a világon, ahol az Európai Unió miden tagállama diplomáciai és konzuli képviselettel rendelkezik, nevezetesen Kína, az Egyesült Államok és Oroszország. Egyes közkedvelt idegenforgalmi célpontokon nincs semmiféle képviselet.

A Bizottság kezdeményezése értelmében valamennyi európai polgár az adott tagállam állampolgáraival egyenlő feltételekkel lesz jogosult diplomáciai és konzuli védelemre bármely olyan tagállamtól, amely képviselettel rendelkezik egy harmadik országban. Ez azonban csak akkor fontos, ha a lakóhely szerinti tagállam nem rendelkezik követséggel vagy diplomáciai képviselettel a harmadik országban. Támogatok egy ilyen megoldást.

Sajnálatos módon, az állásfoglalási indítvány második részének tekintetében kénytelen voltam ellene szavazni. A kölcsönös diplomáciai és konzuli segítségnyújtás a fogalom legtágabb értelmében sem jelentheti a hatáskörök bármely más tagállamra ruházását. Sajnos az állásfoglalási indítvány éppen erre törekszik.

  Ewa Tomaszewska (UEN), írásban. – (PL) Tartózkodtam az Európai Unió tagállamainak állampolgárai részére nyújtandó diplomáciai és konzuli védelemről szóló szavazás során. Ugyanakkor, egyértelműen szeretném, ha ilyen védelmet nyújtanának.

2007. szeptember 11-én a belga rendőrség megverte és letartóztatta Borgheio urat, az Európai Parlament képviselőjét, az Európai Parlament épülete előtt, jóllehet az Európai Parlament képviselőjeként azonosította magát, és tájékoztatta a rendőrséget parlamenti immunitásáról. Ez az incidens rámutat arra, hogy felesleges harmadik országokat keresnünk, hogy elismerjük, hogy a védelem nem olyan jó, mint amilyen lehetne, még parlamenti képviselők esetén sem. Úgy vélem, először saját közvetlen környezetünkben kellene rendezni a helyzetet.

– Jelentés: James Elles (A6-0493/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A 2007. év tekintetében ez a hetedik költségvetés-módosítás, amely további 4 324,8 millió EUR-t tartalmaz a bevételi oldalon, és 1 651,4 millió EUR kiadáscsökkentést, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a közösségi költségvetéshez való hozzájárulásukat körülbelül 5 976,2 millió EUR-val csökkentsék.

Míg a bevételnövekedés nagymértékben a HÉA- és a GNI-egyenlegeknek köszönhető, elsősorban az alulköltekezés felelős a kiadások jelentős csökkentéséért, amelyek lényegében a kohéziós fejezeteket, a halászatot, a környezetet és a mezőgazdaságot érintik.

A Bizottság és a Tanács a strukturális alapok számos, a 2007–2013 közötti időszakra szóló operatív programjának késői elfogadásával (és másokkal) indokolja a 2007-es előirányzatok felhasználásának elmaradását. Ezek az összegek azonban nem kerülnek át a 2008-as költségvetésbe, hogy ott megerősítsék az e politikákhoz rendelt előirányzatokat. Meg kell jegyezni, hogy a 2008-as költségvetésben az e fejezetekre előirányozott összegek megegyeznek a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben elfogadottakkal.

Ezen összegek közösségi költségvetésbe való bevezetésének elmaradása igen aggasztó, és azt szorosan nyomon kell követni, tekintve, hogy a 2007. év a 2007–2013 közötti időszakra szóló új pénzügyi keret első éve, és az N+2 szabályt még mindig alkalmazni kell a korábbi pénzügyi kerethez viszonyítva, amelyben az előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni 2008-ig.

– Jelentés: Christopher Heaton-Harris (A6-0466/2007)

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. – (PL) A XXI. században élünk, és az egyetlen választásunk, hogy alkalmazkodunk az új és gyorsan változó körülményekhez.

Éppen ezért nagyon örülök Heaton Harris úr jelentésének, amely a papírmentes vámkezelési és kereskedelmi környezet bevezetéséről szól.

E dokumentum rendelkezései nagyon fontosak a modern Európa számára, és azokat sürgősen be kell vezetni. Olyan eszközökre hivatkoznak, amelyek megteremtik a vámkezelési és kereskedelmi munkakörnyezet új generációját. Itt a papírmentes környezet létrehozására gondolok, amelyre oly nagy szükség van, főként tisztviselőink tehermentesítése érdekében, akik beleszédülnek a szükségtelen adminisztratív papíralapú dokumentáció iránti igényekbe. Olyan kérdéseket is szem előtt kell tartanunk, mint a környezetvédelem, és az adminisztrációs célokra felhasznált papír iránti igény kielégítése érdekében feláldozott fák száma.

Az elektronikus vámrendszer bevezetését különösen fontosnak és sürgősnek tartom. Szintén támogatom az egyablakos ügyintézőhelyek létrehozását. Meg vagyok győződve arról, hogy Európának többet kellene befektetnie az ilyen megoldásokba, annak biztosítása érdekében, hogy a lisszaboni stratégiában foglalt nyilatkozatok ne maradjanak üres szavak.

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) Most a hatalmas mennyiségű, különösen Ázsiából behozott árutömeg ellenőrzésének súlyos problémájával kell szembe néznünk. E probléma megoldásához elektronikus és összekapcsolt vámrendszerekre van szükség. Az elektronikus kereskedelem és vámkezelés már a hatékony európai piac miatt is szükségessé vált, még a modernizált Vámkódex bevezetése előtt. Arra szeretnék rámutatni, hogy olyan rendszerre is szükségünk van, amely képes az európai biztonsági előírásoknak meg nem felelő áruk feltartóztatására, és az EU-ba való beléptetésük megakadályozására. A ma általunk elfogadott szöveg biztosítja a behozatalok sokkal hatékonyabb ellenőrzését. Rendelkezik az egyablakos rendszerek előnyeivel is, amelyek nem csak a vámhatóságok, de a beszállítók, a felvásárlók és a fuvarozók számára is tájékoztatást adnak a nemzetközi műveletekről. Semmi kétség, ezt a rendszert a piacon forgalomba hozott áruk biztonságának ellenőrzéséért felelős nemzeti felügyeleti szervek is használni fogják. A Bizottság 3, 5 és 6 éven belül bevezetendő három szakaszra lassította le a rendszer végrehajtását. Attól tartok azonban, hogy sokkal gyorsabb fellépés szükséges, és remélem, a Bizottság hamarosan kénytelen lesz felülvizsgálni határozatát.

– Jelentés: Marie-Noëlle Lienemann (A6-0389/2007)

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) Örülök, hogy a Balti-tengert, Európa legszennyezettebb tengerét választották ki a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtásának kísérleti területévé.

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamokra bízza a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtását, mivel létrehozta a tengervédelmi politika integrált keretrendszerét a Balti-tenger térségében.

A Balti-tenger térségében kilenc ország tagja az EU-nak, és csak egy harmadik ország található ott, Oroszország. Fokozottan kétséges, hogy a Balti-tenger térségének környezeti állapota 2010-ig javul. E kétségek az orosz-német gázvezetékeknek az egész Balti-tengerben történő lefektetésére irányuló tervek miatt merülnek fel. E gázvezeték kiépítésének és üzemeltetésének mindannyian isszuk majd a levét. A tengervizet használják majd a gázvezeték nyomáspróbájára, ezt követően visszapumpálják a tengerbe.

Ezen felül a második világháborúból maradt, a tengerfenéken megbújó vegyi fegyverek is veszélyt jelentenek.

Támogatom a dokumentumot, mindazonáltal nehezen tudom elképzelni a Balti-tenger környezeti állapotának javítására szolgáló integrált EU-keretrendszert. Ezen felül, véleményem szerint be kellene vonnunk Oroszországot is e keretrendszer kialakításába és végrehajtásába.

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) Igennel szavaztam Lienemann asszony második olvasatra szánt ajánlására (A6-0389/2007) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) elfogadása céljából a Tanács által elfogadott közös álláspontról.

Az Európai Parlament és a Tanács között elért kompromisszum lehetővé teszi, hogy keretrendszert hozzunk létre a tengeri környezet védelmére és megőrzésére, romlásának megakadályozására, és ahol megvalósítható, a környezet helyreállítására a károsodott területeken.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ma elfogadtuk a második olvasatra szánt ajánlást a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló közös álláspontról.

Szem előtt tartva a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat, elég fontosnak tűnik, hogy a tengeri környezetre vonatkozóan politikát alakítsunk ki, a különböző országok közötti, szükséges együttműködéssel és koordinációval, emellett mindegyik állam megtartaná a területe és az erőforrásai fölötti teljes szuverenitását. A központi kérdés azonban a tagállamok szuverenitása, különösen kizárólagos gazdasági övezeteik felett, és az erőforrásaik védelmét célzó független intézkedések meghozatalára való képességük.

Ennek eredményeként nem felejthetjük el, hogy a javasolt „reform”-szerződés olyan záradékot tartalmaz, amely a közös halászati politikán belül az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe kívánja utalni a tengerierőforrás-gazdálkodást.

Ezen felül, figyelembe kell venni azt is, hogy a tengerszennyezés, és az intenzív tengeri közlekedés hatást gyakorol a halászati tevékenységre és a tengeri erőforrások védelmére. A halászok tehát a leginkább érdekeltek a tengeri erőforrások védelmében és regenerálásában. Ennek eredményeként az állományok spontán megújulását biztosító intézkedéseknek ki kell terjedniük a megfelelően finanszírozott intézkedésekre is, hogy társadalmi és gazdasági kompenzációt kínáljanak az ágazat és dolgozói számára.

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Támogattam a jelentést, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet „jó környezeti állapotának” 2020-ig történő elérése érdekében.

A tengeri környezet létfontosságú erőforrásoknak ad otthont és ökológiai rendszere olyan lényeges szolgálatot tesz, mint az éghajlat-szabályozás és az oxigéntermelés.

A tengeri közlekedéssel, a halászattal, az energiaüggyel, vagy akár az idegenforgalommal kapcsolatos politikák is egymástól függetlenül alakultak, ami alkalmanként hibákhoz, következetlenségekhez vagy alkalmazásbeli összeütközésekhez vezetett.

Egy átfogóbb megközelítésre volt szükség, amely figyelembe veszi az Európa tengeri környezetének fenntartható fejlődésére irányuló politika valamennyi szempontját.

A tagállamoknak a tengeri környezet tekintetében több szakaszban kell stratégiákat kialakítaniuk a felségvizeikre. 2015-re e stratégiáknak olyan intézkedési programhoz kell vezetniük, amelynek célja a jó környezeti állapot elérése. Az ugyanazon tengeri régión vagy alrégión osztozó tagállamoknak együtt kell működniük a tengeri környezeti stratégia különböző alkotóelemeinek koordinálása érdekében.

A munkát tengeri természetvédelmi területek létrehozásával kell folytatni, amelyre a Grenelle Environnement környezetvédelmi fórum is felhívta a figyelmet. A jelentés előírja ugyan védett területek létrehozását, de lehetett volna szigorúbb is.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogattam a tengeri környezetről szóló Lienemann-jelentéssel kapcsolatban a Házban elért kompromisszumcsomagot. Az e területen folytatott jövőbeni politika szempontjából lényeges egy holisztikus és kiegyensúlyozott megközelítés alkalmazása. A közös halászati politika talán arra szolgál mintául, hogy hogyan ne tápláljuk a tengeri környezetet. Brüsszeli központi ellenőrzéssel nem lehet Európa és a szélesebb világ tengereivel és óceánjaival gazdálkodni. Azért elismerem, hogy az EU-nak fontos szerepet kell játszania a tengeri környezettel kapcsolatos politikában, ám úgy vélem, az egyes tengeri közösségek szükségleteit és álláspontjait is be kell építeni az egyenlet tényezőibe.

– Jelentés: Holger Krahmer (A6-0398/2007)

  Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Elnök asszony, támogattam a jelentést, mint a legközvetlenebbül érintett nyolc ország egyik képviselője, és mint aki teljes mértékben tisztában van azzal, hogy miről van szó. Tettem mindezt azért, mert Lengyelországban nagyon nagy a részecske-koncentráció, meghaladja a napi és éves megengedett szinteket. Szilézia a leginkább érintett terület. Ez az ország leginkább iparosodott régiója. Úgy vélem, ez egy rendkívül jó környezetvédelmi lépés általában az országom, és különösen Szilézia szempontjából.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) (A felszólalás elejét nem lehet hallani) ... és a tisztább levegőt Európában egy rendkívül jó példa arra, hogy az Unió hogyan működik. A közös vállalkozás alapja az EK-Szerződés 251. cikke. Ez az irányelv egyszerűsíti a jogszabályokat, felvált sok más irányelvet, és megállapítja a levegőben található finom részecskék megengedett szintjét. Ez képviselőcsoportok, valamint országok közötti konszenzus eredménye. Ezen felül, jó példa az Unió és a tagállamok közötti, e területen történő hatáskörök meghatározásának érzékeny megközelítésére. Értékelem az előadóink által elvégzett munkát, és örülök, hogy elfogadtuk ezt a modern irányelvet, amely egyszerűsíti és alátámasztja nagyratörő elképzeléseinket e területen.

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) Igennel szavaztam Krahmer úr második olvasatra szánt ajánlására (A6-0398/2007) a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról. Tettem ezt azért, mert úgy vélem, hogy a Parlament és a Tanács között megtárgyalt szöveg általánosságban véve pozitív, mind a közegészségügy védelme, mind a környezetvédelem szempontjából.

Európában 360 000 ember hal meg tíz évvel korábban a levegőszennyezésnek köszönhetően. A tanulmányok azt mutatják, hogy a levegőszennyezés hatásai különösen a gyerekek egészségére vannak hatással, éppen ezért a levegő minőségével kapcsolatos terveknek olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek különösen védik a veszélyeztetett népességi csoportokat, mint amilyenek a gyerekek.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A levegő, mint természeti erőforrás napról napra egyre szennyezettebb lesz, különösen a városközpontokban, és az EU tagállamainak legnagyobb népsűrűségű régióiban. A levegőszennyezés káros az emberi egészségre, a légzőszervek és a szív- és érrendszerre, valamint az ökológiai rendszerekre. Tudjuk, hogy a gyerekek, az idősek és a legnépesebb és túlzsúfolt városközpontokban élő emberek, valamint a főutak mentén lakók különösen veszélyeztetettek.

Az Európai Parlament ma a második olvasat során kifejtette álláspontját a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló tanácsi közös álláspontról. E közös álláspont szövege tartalmazza az első olvasatkor benyújtott parlamenti módosítások némelyikét. Van néhány olyan pont azonban, amely tekintetében a Tanács álláspontja megingathatatlan; például nem fogad el semmilyen változtatást a napi és éves határértékekkel kapcsolatban.

A maga részéről az Európai Parlament meg szeretné védeni álláspontjának három fő pontját: a nagyratörőbb cél- és határértékek megállapítását; a szigorúbb intézkedések elfogadásához biztosított nagyobb rugalmasságot és a hosszú távú célok kitűzését.

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam erre a jelentésre.

A szennyezések valamennyi típusa közül a levegőszennyezés aggasztja leginkább a francia lakosság 54%-át. Éppen ezért fontos napi információt közzétenni a lakosság, különösen az allergiás betegek számára a környezeti levegőben található részecskékről.

Mint 1991 óta a Loire tartományi levegőminőségi hálózat elnöke, rendkívül örülök annak, hogy rendeleteket vezettünk be azokra a finom részecskékre vonatkozóan, amelyek gyakran a legártalmasabbak, és amelyekre eddig a jogszabályok nem terjedtek ki. Ez lehetővé teszi a számunkra, hogy jobban figyelembe vegyük a légzőszervi megbetegedések, mint az asztma, a bronchitis és a tüdőtágulás kiújulását.

A külső levegő minőségének megőrzése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a zárt terek levegőjét sem, ahol időnknek több mint 80%-át töltjük. Csak nagyon csekély jelentőséget tulajdonítunk az épületeken belüli levegő minőségével foglalkozó tanulmányoknak, jóllehet az legalább olyan hatást gyakorol az egészségünkre, mint a kinti levegő.

Ez az új irányelv azt jelenti, hogy a tagállamoknak a részecskék mintavételezésére szolgáló állomásokat kell felállítaniuk a városi térségekben. Ez az intézkedés ugyanazt az utat követi, mint a Grenelle Environnement fórumban végzett munkánk Franciaországban.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogattam a levegő minőségéről szóló Krahmer-jelentés tekintetében a különböző képviselőcsoportok által elért kompromisszum-csomagot. A levegőszennyezés súlyos egészségkárosodást okoz az EU-ban, és sokak idő előtti halálához vezet. A kompromisszum-csomag egyes finom részecskék tekintetében figyelemmel kísérési kötelezettséget állapít meg, és remélhetőleg a jó irányba tett lépésként jelenik meg a levegő minőségének javítása, és ennek megfelelően az európai polgárok életminőségének javítása területén.

  Jean Lambert (Verts/ALE), írásban. − Megszavaztam e jelentést, nem azért, mert úgy vélem, jelentős előrelépést jelent a levegőminőség kérdésének kezelésében, hanem azért, mert némi javulásnak tekinthető, a Parlament néhány képviselőjének e védelem gyengítésére irányuló kísérlete ellenére.

Most már elismerjük annak fontosságát, hogy foglalkozzunk a kisebb részecskékkel, amelyek annyira károsítják az emberi egészséget, továbbá elkerültük a végrehajtási időszakok növelését.

A helyi hatóságok életbevágóan fontos szerepet játszanak a levegő minőségével kapcsolatos irányelvek végrehajtásában, és ezeket az előírásokat szem előtt kell tartani az új fejlesztések – mint a repülőterek bővítése, vagy új közúti infrastruktúra iskolákhoz vagy kórházakhoz közelébe telepítése – mérlegelésekor.

  Jules Maaten (ALDE), írásban. – (NL) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport megszavazta ma a levegőminőségről szóló megállapodást, amelyben szigorú előírásokat fogadtunk el egy sajátos területen. 2015-re a finom részecskék (PM2,5) legfeljebb 25 mikrogrammja lesz megengedett. Elfogadtuk azt is, hogy a magas koncentrációjú területeken ezt akkor lehet meghaladni, ha igazolják, hogy mindent megtettek a levegő minőségének javítására, és hogy hatékony forrásellenőrzési politikát vezettek be. Ez nagyon fontos Hollandia számára, mivel azt jelenti, hogy az építkezési projekteket nem kell leállítani. Ez lehetővé teszi, hogy a közegészségügy és a környezet védelme összeegyeztethető legyen a gazdasági fejlődéssel.

Mindennek ellenére, az ALDE képviselőcsoport úgy véli, hogy a 20 mikrogramm PM2,5-tel kapcsolatos célkitűzést 2020 előtt nem lehet elérni. Bölcsebb lenne a 2013-as értékelési időpontot megvárni, mielőtt távolabbi célokat tűznénk ki.

– Jelentés: Josu Ortuondo Larrea (A6-0345/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az e jelentés által kitűzött cél a közösségi vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának javítása, más szavakkal annak a lehetőségnek a növelése, hogy egy adott tagállam vonata engedélyt kapjon egy másik tagállamon történő áthaladásra.

Az e tekintetben figyelembe vett más fontos szempontok mellett, beleértve egyes műszaki szempontokat is, ezen irányelv alapvető célja, hogy elmozdítson minden, a „közösségi vonatok” mozgásának útjában álló akadályt.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a jelentés az EU-ban a vasúti közlekedés liberalizálásának (és privatizálásának) stratégiájába illeszkedik. Amint azt más közösségi jogi közlekedési kezdeményezésekben is láttuk, mint ahogy ebben is, a fő cél a nemzetközi vasúti közlekedés liberalizálása előtti valamennyi akadály felszámolása, ebben az esetben az egyes országokban a gördülőállományra vonatkozó különböző szabályok vagy követelmények harmonizáció útján történő felszámolásával.

Végül ki kell emelni, hogy a nemzeti engedélyezési eljárások harmonizációja és egyszerűsítése és a kölcsönös elismerés elve soha nem lehet fontosabb a tagállami szinten megállapított megfelelőbb szabályoknál, és soha nem szüntetheti meg a tagállamok azon előjogát, hogy ilyen szabályokat állapítsanak meg.

  Robert Navarro (PSE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam a kölcsönös átjárhatósági irányelv átdolgozásáról szóló Ortuondo Larrea-jelentésre, mivel európai vasúti rendszerünk átalakításának a kölcsönös átjárhatóság a kulcsa. A vasúti közlekedés ugyanis csak akkor válhat újra versenyképessé, különösen a közúti közlekedéshez viszonyítva, ha kontinentális szintűvé válik, és ez főként attól függ, hogy a vonatok hogyan léphetnek át határokat. Jóllehet az adminisztratív akadályok nagyjából megszűntek, maradt még néhány nagyon is valódi műszaki akadály. Így nagyon örülök, hogy ezt a szöveget első olvasatra elfogadtuk, hiszen sürgősen előre kell lépnünk ezen a területen. A szöveg, amely most már politikai prioritásként kezeli a vasúti kölcsönös átjárhatóságot, nagy ugrást jelent az európai vasutak számára.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A közösségi vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló, ma általunk megszavazott jelentés a legfontosabb befektetés-ösztönző a vasúti közlekedésben, és alapvető az európai területen biztosított valódi mozgásszabadság megteremtése szempontjából.

A Közösségben a mozdonyok kölcsönös átjárhatóságának megkönnyítésére javasolt intézkedések olyan intézkedések, amelyekre régóta várunk. Meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket a közlekedés határok nélküli európai térségének létrehozásához, ami valóban ösztönzi a személyek és áruk szabad mozgását, annak érdekében, hogy egy Lisszabon–Helsinki közötti utazás bármilyen közlekedési eszközzel lehetővé váljon.

A vasúti közlekedést teljes értékű partnerré kell fejlesztenünk a közös közlekedéspolitika célkitűzéseinek elérése érdekében. Nem felejthetjük el, hogy ez biztonságos és környezetbarát szállítási mód, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű áru fuvarozását és a személyszállítást. Ez olyan szállítási mód, amely a frontvonalban harcol a levegőszennyezés negatív hatásai, a közúti veszélyek és a közúti torlódások ellen. Ezért igennel szavaztam képviselőtársam, Ortuondo Larrea úr jelentésére.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Örömmel fogadom azokat a kezdeményezéseket, amelyek segíthetnek az európai vasúti rendszerek jelentős javításában. Kelet-Angliában égető szükség van mind a személyszállítási, mind az árufuvarozási kapacitás javítására, és nagyobb mértékben ki kellene használni a TEN-finanszírozás nyújtotta lehetőségeket a keleti kikötőket ellátó vonalak tekintetében. E kérdést mindazonáltal egy másik szempontból is meg kell közelíteni, amely szempont a kontinensről érkező vonatok áthaladása, valamint azok a lehetőségek, amelyeket ez esetlegesen biztosít az illegális bevándorlók számára. A jelentés célja a műszaki és üzemeltetési akadályok felszámolása révén a vonatok szabad mozgásának élénkítése. Biztonsági szempontokat nem vesz figyelembe. Súlyos problémák adódtak az észak-franciaországi Frethun vasúti áruraktárában, amely kihatott a Csalagút üzemelésére is, mindaddig, amíg további biztonsági intézkedéseket be nem vezettek 2002-ben. Tekintve, hogy e kérdést nem mérlegelték, tartózkodtam e jelentést érintően.

– Jelentés: Jan Mulder (A6-0470/2007)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh and Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Megszavaztuk a Bizottság irányelv-javaslatát. Úgy véljük, közös rendelkezésekre van szükség a közvetlen támogatási rendszerek tekintetében, és ez egy pozitív lépés a termeléshez kötődő támogatási rendszernek egy olyannal történő felváltására, amelyben például a vidékfejlesztés, a nyitott tájak, a minőség a legfőbb szempont.

Támogatjuk a Bizottság egyszerűsítésre irányuló javaslatait. Az egyszerűsített eljárás jelenti az előrelépést, ha el akarjuk nyerni a gazdálkodók egyetértését is. A bizottsággal ellentétben úgy véljük, hogy ellenőrzésekre is szükség van a rendszer legitimitásának biztosítására az EU adófizetői előtt. Az ellenőrzéseknek azonban arányosnak kell lenniük az általuk elérni kívánt állapottal. A szabályozó rendszereket úgy kell megszervezni, hogy ne vezessenek félreértésekhez.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Nem értünk egyet a jelentésben azzal kapcsolatosan kifejtett véleménnyel, hogy a termelési támogatást egy olyan egységes támogatási rendszer kedvéért kellene leselejtezni, amely a termelőkre a termelési múltjuk alapján vonatkozik, így kényszerítve őket arra, hogy teljesítsék a kölcsönös megfeleltetési rendszer célkitűzéseit. Ez a rendszer ahhoz vezetett, hogy számos kis- és középvállalkozó gazdálkodó és családi gazdálkodás felhagyott a termeléssel, a vidéki térségek elhagyatottá váltak, a biológiai sokféleség csökkent, és egyes tagállamokban, különösen Portugáliában csökkent az élelmiszer-szuverenitással kapcsolatos célkitűzés elérésének az esélye.

Egyetértünk ugyanakkor azzal, hogy több információra van szükség az agrárszektorban, hogy az jobban tudjon igazodni a kölcsönös megfeleltetési szabályokhoz. Úgy véljük, elengedhetetlen, hogy megfelelő képzésben részesüljenek azok, akik a gazdálkodók tevékenységeinek ellenőrzését végzik, és hogy az ellenőrök mérlegelési joggal rendelkezzenek a nem idényjellegű és váratlan tényezők figyelembe vételére, amelyek csökkentik ugyan a követelményeknek való maradéktalan megfelelést, de nem a gazdálkodó hibájából.

A mezőgazdasági tevékenység fontosságát figyelembe kell venni, mivel a gazdálkodók valódi közszolgáltatást nyújtanak a társadalomnak. A támogatási intézkedéseket ezért fenn kell tartani, beleértve a támogatás időben történő kifizetését is.

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a Bizottság javaslatához fűzött módosítások részben jók, részben nagyon rosszak. A Junilistan egyetért azzal, hogy a mezőgazdasági vállalkozások most nagyon nehezen értik meg az EU mezőgazdasági irányelveit és rendeleteit. Az egyszerűsítésre abszolút szükség van.

Tiltakoztam ugyanakkor a Mezőgazdasági Bizottság azon javaslata ellen, amely szerint nincs helye a be nem jelentett ellenőrzéseknek, „mivel ezek aránytalan, de jogos félelemérzetet keltenek.” Hatékony ellenőrzéseket kell folytatni, ha közpénzeket fizetünk magánszemélyeknek. Ezt nem veszélyeztethetjük, jóllehet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága éppen ezt teszi valamilyen okból.

Ezért úgy döntöttem, hogy az Európai Parlament állásfoglalása ellen szavazok ebben a kérdésben.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az egyszerűsítés és a bürokrácia mérséklése kívánatos, jóllehet ebben az esetben kifogásként használjuk a gazdálkodók megrendszabályozására.

A kölcsönös megfeleltetés ezért egy rendkívül képmutató fogalom, mivel tudatosan átsiklik olyan lényeges környezetvédelmi és közegészségügyi kérdések, mint a GMO-k felett, és különös hangsúlyt fektet a csekélyebb jelentőségű kérdésekre. Ami az állatjólétet illeti, ez külső érdekek, különösen a fuvarozók érdekeinek kiszolgálásával kapcsolatos kifogás, az állattenyésztők és a fogyasztók költségére, mivel a költség anélkül növekszik, hogy lényeges hasznot termelne a közösség számára.

Általában, a kölcsönös megfeleltetés a környezetet, a közegészségügyet vagy az állatok egészségét érintő lényeges haszon nélkül, amely célból pedig állítólag bevezették, nehéz pénzügyi terhet rótt a gazdálkodókra és az állattenyésztőkre. Országunkban az állattartásra szolgáló létesítményekkel kapcsolatos megfelelési költségek elfogadhatatlanok a kecske- és a juhtenyésztők számára, ugyanakkor elhanyagolható hatást gyakorolnak a környezetre, a közegészségre és az állatok egészségére, jóllehet ezek azok a területek, amelyeken a problémákat hatékonyan lehetne kezelni, ha a termelési módszerek az állatok és növények fiziológiájához igazodnának. Ha például tilalmat vezetnének be a GM növényi kultúrákra, a húslisztre, az ásványi olajokra és hormonokra, és szisztematikus ellenőrzéseket végeznének a növényvédő szerek mezőgazdasági termékekben fellelhető maradékai tekintetében, a közegészségre és a környezetre gyakorolt hatás sokkal jobb lenne.