Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2007. december 12., Szerda - Strasbourg

7. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Adriana Poli Bortone (A6-0464/2007)

  Renate Sommer (PPE-DE). - (DE) Tisztelt Elnök asszony! Ma végre láthattuk a gyermekek számára készített élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások címkén való szerepeltetésének átmeneti időszakra történő bevezetését. A Bizottság megfeledkezett erről és megpróbálta az ügyet a Parlamentre hagyni. Mi megakadályoztuk ebben. A Bizottságot nyilatkozattételre kényszerítettük, amelyben elismeri az átmeneti időszakok bevezetésének szükségességét a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások esetére is. Az egyetlen probléma azonban az, hogy a javaslat előterjesztésével kapcsolatban a Bizottság hosszú ideig tartó elutasítása a verseny torzulásához vezetett. Termékeket vontak ki a piacról, mivel időközben hatályba lépett a rendelet. Ez a Bizottság részéről súlyos kontármunka volt.

Ezen túlmenően a képviselőcsoportom nevében benyújtottam egy indítványt a 4. cikk törlésére. Ez egy politikai demonstráció volt. Kitartunk véleményünk mellett, hogy a rendelet értelmetlen. Nem lehet minden élelmiszerre tápanyagprofilt létrehozni. A képviselők közel fele osztja ezt a nézetet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság – az EFSA – kijelentette, hogy nem tartja magát képesnek arra, hogy minden terméket tápanyagprofillal lásson el. Értelmetlen bürokrácia – egy rakás fölösleges jogszabály!

  Hannu Takkula (ALDE). - (FI) Tisztelt Elnök asszony! Nagyon fontosnak tartom, hogy megpróbáljuk a termékeket ellátni egészégre vonatkozó állításokkal, de helyénvaló, hogy biztosítsuk, hogy ezek igazak legyenek és ismereteken alapuljanak. Nem helyénvaló, ha egy vállalat maga végzi a kutatást és maga szolgáltat „kereskedelmi érveket” – mintha ez elég lenne az egészségre vonatkozó érvek felett aratott győzelemhez. Más szavakkal: a kutatásnak és az ismereteknek megfelelőnek, pontosnak, ezért tehát megbízhatónak kell lennie.

Fontos, hogy a tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állítások pontosak legyenek és ez is segíthet az egészségesebb étrendre való átállásra. Ez különösen fontos a gyermekek és a fiatalok esetében, mert ismerjük az Európában jelenleg létező komoly problémákat, úgy mint az elhízást, a 2-es típusú diabéteszt és más, ezzel kapcsolatos betegségeket. Ügyelnünk kell arra, hogy a tápanyagérték helyes, az egészségre vonatkozó állítások pedig igazak legyenek.

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0453/2007)

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Tisztelt Elnök asszony! Az alkatrészek másodlagos piacának liberalizációjára vonatkozó jelentés ellen szavaztam. Ez egy ellentmondásos stratégia.

Egy oldalról ahhoz ragaszkodunk, hogy az ipar egyre biztonságosabb járműveket gyártson és harcolunk az ipari kalózkodás ellen. Ennek azonban ellentmond, hogy a mai napon a Parlament legalizálta a pótalkatrész-másolatok gyártását, amitől azok állítólag olcsóbbak lesznek. A fogyasztók felé azonban nem garantálják a megjavított jármű kifogástalan biztonsági szintjét. A liberalizáció támogatói – elsősorban az Egyesült Királyságból – azt állítják, hogy a kkv-k haszonélvezői lesznek ennek a politikának. Napjainkban a szabadalmazott pótalkatrészek olcsó másolatának túlnyomó többségét azonban Ázsiában, és nem Európában állítják elő. Ennek ellenére abban a 10 tagállamban, ahol eddig nem kerültek oltalom alá a formatervezési minták, a pótalkatrészék költsége 7%-kal magasabb, mint a többi 17 tagállamban. Az utóbbiak továbbra is érvényesítik a formatervezési minták oltalmát, Japánhoz és a többi jelentős, élenjáró gépjárműgyártóhoz hasonlóan. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy baleset esetén a gépjármű utasai és a gyalogosok is nagyobb kockázatnak lesznek kitéve a silányabb minőségű, nem eredeti pótalkatrészek következtében. Ez az irányelv sajnos példa az uniós stratégia ellentmondásosságára.

  Jan Březina (PPE-DE). - (CS) Tisztelt Elnök asszony! Én is ellenzem a pótalkatrészekre vonatkozó formatervezési minták jogi oltalmának korlátozását. Szemtanúi vagyunk az iparjogvédelem területére történő, példátlan mértékű beavatkozásnak. Abban az esetben, ha az ipari jogok tulajdonosai visszaélnek a monopolhelyzettel, az engedélyezési követelményekhez hasonló, közönséges jogi eszközök alkalmazhatók. Jelentős költségekkel jár az ipari formatervezési jogok létrehozása, ezért gazdasági szempontból is helyénvaló a jogvédelem. Eltörlése nem a pótalkatrészek piacának liberalizálásához vezet majd, mint ahogy azt a Bizottság feltételezte, hanem nagy valószínűség szerint a végtermék árának növekedését fogja eredményezni. A pótalkatrészek piacán megjelenő független gyártók hatására várható, hogy a gyártók áremelések révén akarják majd veszteségeiket ellensúlyozni. Aggodalomra ad továbbá okot, hogy a független gyártók pótalkatrészének alacsonyabb költsége alacsonyabb szintű biztonságot és minőséget eredményez majd. Leginkább ezért aggódom, mert végső soron a fogyasztó lesz veszélyeztetve.

- Jelentés: Giuseppe Castiglione (A6-0477/2007)

  Michl Ebner (PPE-DE). - (DE) Tisztelt Elnök asszony! El szeretném mondani, hogy megszavaztam a Castiglione jelentést, nagyon kiegyensúlyozott jelentésnek tartom, különös tekintettel az elejére, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsághoz benyújtott 800 módosítást tartalmazza. Mind az előadó, mind számos képviselő erőfeszítése meghozta gyümölcsét egy súlyos nehézségektől szorongatott helyzetben lévő ágazatban, és feltétlenül szükség van arra, hogy egy jobb jövő kilátásait tárjuk a bortermelők elé.

Hiszem, hogy ez a jelentés megteremti a haladás alapját és remélem, hogy az Európai Bizottság, az új Szerződések szellemének megfelelően eljárva, megfelelő mértékben figyelembe veszi – ha lehetséges, teljes mértékben – az Európai Parlament határozatait.

  Anja Weisgerber (PPE-DE). - (EN) Tisztelt Elnök asszony! A borpiac reformjára vonatkozó mai szavazás, egyértelmű sikert jelent az Európai Parlament, a különböző szőlőtermő területek és a bortermelők számára. Példaként említve: képesek voltunk biztosítani, hogy továbbra is megengedett marad a bornak szacharózzal történő dúsítása. A Parlament elutasította a Bizottság terveit, amelyek ebben a fázisban rendelkezéseket kívántak hozni a 2004-ben történő új telepítések tilalmának feloldására. Ezzel kapcsolatban egy gyakorlati megoldásra tettünk javaslatot, amelynek értelmében a 2012-ben benyújtandó jelentésig nem születik határozat a liberalizációról. Az egyes borok címkézését illetően szintén sikerült olyan megállapodásra jutni, amely kellő mértékben figyelembe veszi az Európában alkalmazott különböző jelölési szisztémákat. Ezen túlmenően, a borpiacra vonatkozó rendeletbe sikerült egy biztosítékot betenni a Bocksbeutel védelmére, amely egy különlegesen formázott üveg, amit Frankföldön, az én vidékemen használnak.

Hölgyeim és uraim! Ma bemutattunk egy nagyon kiegyensúlyozott keretprogramot, amely a Tanács soron következő tárgyalásaihoz jó alapul szolgál. A labda most már a Tanács térfelén van, mi elvégeztük, és nagyon jól végeztük el a feladatunkat.

  Ryszard Czarnecki (UEN). - (PL) Tisztelt Elnök asszony! Örömmel fogadtam, hogy az Európai Parlament támogatta a Mezőgazdasági Bizottság javaslatát, és örülök a lengyel képviselők módosításának, amely felhatalmaz a kereskedelmi megjelölések használatára, mint például „gyümölcsbor”, „almabor” vagy „ribizlibor”. Hazámban, a XIII. század óta készülnek ilyen borok – majdnem 800 éve – és örömmel tölt el, hogy az Európai Parlament elismerte a valóságot és a tényeket.

Végezetül gratulálok az elnöknek az eljárás tökéletes lefolytatásáért, különösen a mai fűtött – néha túlfűtött – légkörben. Elnök asszony! Elismeréssel adózom Ön – mint a parlamenti viselkedés brit iskolájának képviselője – előtt.

  Armando Veneto (PPE-DE). - (IT) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! A borpiac közös szervezésére vonatkozó szavazással kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy megszavaztam a PSE képviselőcsoporthoz tartozó Lavarre úr által benyújtott 294. módosítást, aminek én is társaláírója vagyok. Úgy vélem, hogy a bor fogyasztásakor a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy került-e szacharóz a borba, és mivel a termék nyomonkövethetősége ma már egy Unió által támogatott alapelv, nem látom, miért ne lenne az a borágazatban is alkalmazható.

Ugyanezen okból szavaztam meg a 310. módosítást, amely az UEN képviselőcsoport részéről került benyújtásra; egyik sincs hatással arra a kompromisszumra, amelynek létrejöttéért Castiglione úr oly keményen dolgozott. Végezetül, ami a kérdéssel kapcsolatos általam követett képviselőcsoportomtól eltérő irányt illeti, a polgárok érdeke azt jelenti, hogy az egyetlen, számomra követendő politikai irányvonal az, amely az érdekük védelmét szolgálja, bármelyik képviselőcsoporttól is érkezzen.

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) A Bizottságnak a borpiac közös szervezéséről szóló tanácsi rendelettel kapcsolatos álláspontja hátrányos megkülönböztetést jelent egyes országokra, elsősorban az új tagállamokra nézve.

Az uniós boroknak harmadik országokban történő promóciója a kereskedelem fellendítését célozza, de valamilyen oknál fogva ez pont a korábban már kimerített szőlőültetvényekkel és az elmúlt három év során átlagos bortermelési adatokkal rendelkező területekkel kapcsolatos. A Bizottságnak szándékában áll a borexport és bizonyos címkék támogatása. A támogatott országok gyártói és exportőrei élvezik majd a kompetitív előnyök nyújtotta előnyöket. Elfogadhatatlan az a tény, hogy a bortermelők Litvániában – és néhány más, szőlőültetvényekkel nem rendelkező országban – semmilyen támogatásban sem részesülnek.

A jelentés ellen szavaztam.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Támogattam a borpiac reformját, amely hozzájárul majd az európai borok minőségének és versenyképességének javulásához. Ez elsősorban Olaszországra vonatkozik, ahol az illegális szőlőültetvényeket ki kellene vágni, a gyenge minőségű borok túltermelését be kellene szüntetni. A reform azonban nem részesítheti előnyben a déli termelőket az északiakkal szemben. Kategorikusan ellenzem a szőlőültetvények kivágását Moráviában, ahol minden, amit megtermelnek, felhasználásra kerül, és ahol a hagyományos bortermelés nagy jelentőséggel bír, mind kulturális értelemben, mind pedig a térség turizmusát illetően. Tiltakozom a cukorhozzáadás tilalmának bevezetése ellen Kelet-Európában, beleértve Moráviát is, abban az esetben, ha nem vezetnek be tilalmat a bor savasítására, ami déli országokban folytatott gyakorlat. Nem értem, hogy miért kellene a morvai bortermelőknek a déli országoktól drága mustot vásárolniuk csak azért, hogy felváltsák a cukor hozzáadásának 200 éves hagyományát, aminek következtében megváltozik a minőségi boruk zamata és íze. Ez ellentmond a belső piacon fennálló verseny alapelveinek, és csak ellenezni tudom. Köszönetet mondok azoknak a képviselőknek, akik a szavazás során mellettünk álltak és ezáltal a józan ész győzedelmeskedhetett. A Bizottságnak most ehhez kell alkalmazkodnia.

  Jan Březina (PPE-DE). - (CS) Láttuk, hogy azok a dél-európai országok, amelyek jelentős szőlőművelő ágazattal rendelkeznek, foggal-körömmel védik borfeleslegüket. Időközben a túl sok támogatás és a felesleges bor alacsony ára kiszorítja a többi tagállam minőségi borát a piacról. Tiltakozom az ellen, hogy miközben a Bizottság Európa vezető bortermelőit kesztyűs kézzel kezeli, olyan országokat mint a Cseh Köztársaság szigorú, sőt durva módon kezel. Hogyan lehet másképpen értelmezni azt, hogy az EU déli részein fenntartják a must gyakori alkalmazását, miközben betiltják a szacharóz hozzáadását. Ezért örülök annak, hogy a Parlament felelősségteljesen közelített a reform kérdéséhez, és alkalmazta az egyenlő és igazságos elbánás elemét. A szacharóz hozzáadásának támogatásával a Parlament más országok mellett a Cseh Köztársaságnak kedvezett, kinyilvánítva pártatlanságát és a nemzeti érdekek összeütköztetésén alapuló befolyással szembeni ellenállását. Megértem, hogy szükség van a borpiac reformjára. Nem az alapvető célokat, sokkal inkább a célok megvalósításának módját kérdőjelezem meg. Kihangsúlyozom annak fontosságát, hogy fenntartsuk az egyenlő elbánás és a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalom alapelvét.

  Hynek Fajmon (PPE-DE). - (CS) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! A Cseh Köztársaság Cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) többi képviselőjéhez hasonlóan én is a Castiglione-jelentés ellen szavaztam. Egy ilyen módon megközelített reform nem fogja a csehek, morvaiak vagy – ami azt illeti – az európai bortermelők érdekét szolgálni. A liberalizáció, valamint a rendelkezések és adminisztratív terhek csökkentése helyett – ami igazi segítséget jelentene a bortermelőknek –, a még több rendelkezés, szigorítás és utasítás irányába látható elmozdulás. A központi tervezés sohasem hozott pozitív eredményeket, és a borágazatban sem fog. Ez az oka annak, amiért nem támogattam ezt a jelentést.

  Daniel Hannan (PPE-DE). - Tisztelt Elnök asszony! Választókörzetem – Délkelet Anglia – Európa leggyorsabban fejlődő bortermelő régiója. II. Henrik uralkodása óta nem fordult elő, hogy Anglia földterületének ilyen nagy hányadán folyt volna szőlőművelés. A szőlőművelésre való átállás a klímaváltozás hatására a legutóbbi európai felmelegedés időszakában ment végbe.

A London körüli megyék bortermelői sohasem fordultak támogatásért az EU-hoz. Kent, Surrey, Sussex, Hampshire, Oxfordshire, Buckinghamshire és Berkshire gazdaságilag életképes szőlőültetvényekkel van betelepítve, melyek sorsa a létrehozott termények minőségén áll vagy bukik. Most azonban sikerük veszélyezteti jövőjüket, mivel megközelíti az engedélyezett megművelhető terület nagyságát.

Annak ellenére, hogy az európai szabályozási rendszeren kívül maradtak és támogatásban sem részesültek, most mégis azt veszik észre, hogy ők is szabályozás alá kerülnek.

Ahogy pénzt sem kérünk Brüsszeltől, úgy a korlátozásokból sem kérünk. Az angol bortermelők csak annyit kérnek, hogy hagyják őket szabadon versenyezni.

  Adriana Poli Bortone (UEN). - (IT) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Egyértelmű „nem”-et mondtam egy dokumentumra, amit még tovább gyengített a különböző módosítások elfogadása, ettől csak még rosszabb lett, különösen a cukor hozzáadásának bevezetése miatt, amit éveken keresztül sikerült elkerülnünk, tekintettel arra, hogy a cukor hozzáadása nem más, mint a természet kompenzálásának egyik módja.

A Ház többsége elutasította a must támogatását, ami annak ellenére, hogy nem több egy pénzügyi intézkedésnél, enyhítette volna a cukor hozzáadásának engedélyezése által okozott károkat. Ez az észak országainak győzelme és a földközi-tengeri térség országainak veresége, amelyek képtelenek voltak megvédeni térségük erősen szakmai jellegét. Ez a közös piacszervezés hátrányosan érinti a termékek minőségét, tipikus és eredeti jellegét és káros a szőlőtermelőkre, a bortermelőkre és a fogyasztókra nézve is.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A terrorizmus elleni küzdelem (B6-0514/2007)

  Antonio Masip Hidalgo (PSE). - (ES) Tisztelt Elnök asszony! Úgy gondolom, hogy nagyon pozitív volt a mai nap, egy Alapjogi Chartát adtunk a civilizációk szövetségének, amelyet a maga idejében Zapatero elnök és az ENSZ főtitkára, Kofi Annan is támogatott. Ezt jó kezdetnek tartom.

Emellett a mai napon aláírásra került Alapjogi Charta civilizációnk igazi jellegét szentesíti és nem azok integrismo-ját, akik azért jöttek ma ide, hogy ellenzésüket fejezzék ki, ami egy sajnálatos és erőszakos hozzáállás. Sajnálatos és erőszakos az is, amikor az iszlám radikálisok ugyanezt a makacs ragaszkodást tanúsítják a megrögzött hagyományok iránt. A radikalizmusnak ezt a két formáját kell gyökerestül kiirtanunk annak érdekében, hogy béke és ne terrorizmus legyen.

  Mario Borghezio (UEN). - (IT) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Szeretném kihangsúlyozni, hogy a terrorizmusra vonatkozó jelentés ellen – habár tévedésből mellette – szavaztam, és ezt hivatalosan bejelentem.

Ez egy álszent jelentés, amely megmutatja az intézmények Európájának a terrorizmussal szembeni gyáva magatartását. Még ahhoz sincs bátorsága, hogy azt nevén nevezze: iszlám terrorizmusnak. Ez a Ház, az általam és más UEN-képviselők által benyújtott módosítás ellen szavazott, amelyben felhívtuk Európa figyelmét az Al-Quaida-tagoknak a Maghreb területére való beszivárgására. Néhány nappal ezelőtt nyújtottuk be és sajnálatos módon a tegnapi események – a legpesszimistább előrejelzéseinket is meghaladva – igazoltak bennünket. Az Al-Qaida iszlám mészárlása a szegény algírokra sújtott le, és azokat az embereket is elérte az iszlám mészárlás, akik valószínűleg maguk is iszlámok.

Szégyenletes, hogy ez Európa kapujában történik és ez a Ház kidob egy olyan módosítást, amely megtorló lépésekre szólít fel, mivel Európa nem hunyhat szemet a küszöbén álló fenyegetettséggel szemben.

  Dimitar Stoyanov (NI). - (BG) Én tartózkodtam a terrorizmus elleni állásfoglalás szavazásakor, természetesen nem támogatom a terrorizmus kialakulását, de egy ilyen dokumentumot sem tudok támogatni, amely – meglátásom szerint – további pánikot kelt az európai polgárok között és hozzájárul a terrorizmus végső céljának a megvalósításához, azaz magához a terrorhoz. Azonban elégedett voltam a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportjának módosításaival, amelyek elfogadásra kerültek, és amelyek kijelentik, hogy mindent az okoknál kell kezelni, mint ahogy régi közmondás mondja, minden betegségnek az okát kell kezelni. Ezért, ha például nem sikerül nyomást gyakorolnunk Izraelre, hogy hagyjon fel a szegregációs politikájával és az arabokat elválasztó fal építésével, amellyel megfosztja őket alapvető jogaiktól, akkor sokkal inkább hozzájárulunk a terrorizmus elleni küzdelemhez, mintha a telefonlehallgatások és a honlapok figyelemmel kísérése megszervezésével foglalkoznának. A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoport által javasolt módosításokat nem lett volna szabad elutasítani, mivel felhívják a figyelmet az Európán belüli terrorizmus fejlődésére, mivel az én országomban a betiltott terrorista szervezetek a hatalmon lévő MRF párt ernyője alatt jönnek létre.

  Hannu Takkula (ALDE). - (FI) Tisztelt Elnök asszony! Úgy gondolom, hogy helyes ez az állásfoglalás, de egy kissé inkonzisztens, mivel egyes részeknél úgy tűnik, mintha az ember behódolna a terrorizmusnak. Másképp szólva úgy tűnik, hogy nem fogadja el azt a gondolatot, hogy a terrorizmust teljesen fel kell számolni, hogy gyökerestül kell kiirtani; és az UEN képviselőcsoportból Muscardini asszony már felvetette ezt a kérdést a szóbeli módosításában. Számomra ez egyike azon kérdéseknek, amelyet a jelentés megvitatásakor talán részletesebben kellett volna megvizsgálni.

Úgy gondolom az európai uniós irányvonalnak a terrorizmust illetően teljesen egyértelműnek kell lennie. Előmozdítjuk a demokráciát, az emberi jogokat a véleménynyilvánítás szabadságát és semmilyen körülmények között sem fogadhatjuk el a terrorizmust. Szerettem volna, hogy az okok megvizsgálása során nagyobb hangsúlyt kap az oktatás. Például a palesztin autonóm területeken a terrorizmus elleni küzdelemnek elsősorban az oktatásra kellene épülnie, hogy a jövő nemzedékei gyűlölet nélküli nevelkedésben és oktatásban részesüljenek és megtanuljanak szomszédaikkal békés egymás mellett élésben élni.

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Tisztelt Elnök asszony! A terrorizmus elleni harcban minden hatékony, rendelkezésre álló és a jogállamisággal összeegyeztethető eszközt be kell vetnünk. Ha az Unió meg akarja nyerni ezt a harcot, akkor együtt kell működnie partnereivel.

Az állásfoglalás ellen szavaztam, Amerika-ellenes hangvétele miatt. Ahelyett, hogy a terrorizmus ellen lépnénk fel, a szerző és sokan mások a terrorizmus elleni küzdelemben az Egyesült Államokkal folytatott partnerség ellen foglalnak állást. Egy másik oka annak, amiért az állásfoglalástervezet ellen szavaztam, az az, hogy felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy Guantanamóból Európába hozzon fogvatartottakat. Ez a terrorizmus Európába való importálását jelentené. Ez egy elhibázott lépés lenne.

A harmadik ok, amiért az állásfoglalás ellen szavaztam, az az, hogy elutasít olyan intézkedéseket, amelyek láthatóan alkalmazhatók a terrorizmus elleni küzdelemben, nevezetesen az utasnyilvántartás Európára való kiterjesztését és az Europol megerősítését.

A szavazáshoz fűzött írásos indokolások

- Jelentés: Johannes Blokland (A6-0416/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A Marokkóval kötött légi közlekedési megállapodás, a második megállapodás, ami az úgynevezett „közös európai légtérrel” kapcsolatos és az első ilyen jellegű megállapodás, amely egy európai kontinensen kívül eső országgal jött létre.

Egy még fontosabb politikai megjegyzéssel kapcsolatban sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ez a megállapodás – mint ahogy elfogadhatatlan módon a halászat esetében is történt – nem teszi félreérthetetlenül egyértelművé, hogy

„a Marokkói Királyság joghatósága alá tartozó terület a nemzetközi joggal összhangban megállapított marokkói felségterületet jelenti”, biztosítván ezáltal a nemzetközi jognak, valamint a Szahara népe legitimitásának és elidegeníthetetlen jogainak a tiszteletben tartását.

A nemzetközi jog jogilag nem ismeri el Marokkónak a Nyugat-Szahara területei feletti szuverenitását, mint ahogy azt 1975. októberében a Hágai Nemzetközi Bíróság véleményében kihangsúlyozta. Marokkójogellenesen megszállva tartja a Nyugat-Szahara területét, következésképpen a terület sem felségterületét nem képezi, sem joghatósága alá nem tartozik.

Ráadásul ez a megállapodás szinte kizárólag két olyan célt támogat, amit mi ellenzünk: a piacnyitását és a verseny előmozdítását szolgáló rendeletek harmonizálását a légiközlekedésben.

- Jelentés: Reimer Böge (A6-0485/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez év júniusában és júliusában, a Bizottság megkapta az alap mobilizálására vonatkozó harmadik és negyedik kérelmet. A kérelem két német és egy finn vállalkozáshoz kötődött, mindegyik a távközlési ágazatban működött, pontosabban a mobil telefongyártással foglalkozott.

Mindkét kérelem a gyártásnak harmadik országba történő áttelepítésével kapcsolatos, ami 4211 dolgozó elbocsátáshoz vezet.

Idáig ezen a két kérelmen és két francia, már jóváhagyott kérésen kívül, a Bizottság további kérelmeket kapott Olaszországtól, Máltától, Spanyolországtól és Portugáliától. Ezeket a kérelmeket jövő év elején kell jóváhagyni.

Mint ahogy korábban említettük, ezeknek az alapoknak a létezése nem szolgálhat a vállalkozások áttelepítésével járó elfogadhatatlan szociális és társadalmi költségek és az ehhez társuló végkielégítések „tompítójaként”

Ezért ragaszkodunk egy szabályozási keret létrehozásához, ami megakadályozza és megbírságolja a tevékenységek áttelepítését. Úgy ítéljük, hogy a vállalkozásoknak nyújtott bármilyen állami támogatást a regionális fejlesztés és foglalkoztatottság terén tett hosszú távú kötelezettségvállalásaikhoz kell kötni, és nem részesülhetnek olyan támogatásban, amely az áttelepítés előmozdítására használható fel. Hasonlóképpen szükség van arra, hogy a munkavállalók képviselőinek szerepe megerősödjön a vállalatok igazgatótanácsában és a strukturális jellegű irányítási döntéshozatalban.

  Nina Škottová (PPE-DE), írásban. − (CS) Az európai globalizációs alkalmazkodási alapból elvett összes alap körülbelül 3,6%-ot és mindössze három országot érint. A globalizáció azonban kisebb vagy nagyobb mértékben, minden emberi tevékenységre hatással van. Ezen alapok alacsony felhasználási szintje legalább két kérdést vet fel: az első, ennyire korlátozottak a globalizáció hatásai, és a második: tudjuk-e, hogyan lehet az alapokból forrásokhoz jutni? Más szóval, először is feltehetjük azt a kérdést, hogy vajon szükségünk van-e erre az alapra. Ha úgy gondoljuk, hogy igen, akkor a globalizáció lehetséges hatásaink jobb meghatározására és finanszírozási szabályainak felülvizsgálatára van szükségünk annak érdekében, hogy más országok és azok problémásabb térségei számára könnyebben hozzáférhetővé és érthetőbbé váljanak az alapok. E tekintetben a gazdasági, társadalmi és egyéb szempontok megjelölése is segítséget jelentene. Nehéz elfogadni olyan mentséget a Bizottság részéről, mint a „váratlanság”. A fenti kétségek miatt a javaslat ellen szavaztam.

- Jelentés: Reimer Böge (A6-0499/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A rugalmassági eszköz igénybevétele és az intézményközi megállapodás módosítása a 2008. évi közösségi költségvetési tervezet szerves részét képezik.

Így a többéves pénzügyi keretben a rugalmassági eszköz mobilizációjával végrehajtott 1 600 milliós korrekción túlmenően, javaslat született az európai globális műholdas navigációs rendszerű programok (EGNOS-GALILEO) közel 200 millió EUR összegű kiegészítő finanszírozására is. Ezen túlmenően a rugalmassági eszköz igénybevételével az EU közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) is további 70 millió EUR összegű finanszírozáshoz jut.

Megjegyzendő, hogy az előadó kihangsúlyozza, miszerint „a jelenleg meghatározott igényekhez képest – a külső fellépésekről általánosságban és a KKBP-ről különösen – nem gondoskodnak megfelelően hosszú távon.” Elmagyarázza, hogy a „meghatározott igények” közé tartozik a Koszovóban és Afganisztánban állomásozó uniós „missziók” megerősítése. Ilyen módon újabb lendületet kap az EU egyre nagyobb mértékű beavatkozása és a NATO hadműveletek támogatását szolgáló katonai beavatkozása, mind a Balkánon – amire például szolgálnak a „Koszovó függetlenségének egyoldalú kihirdetésének” támogatására tett előkészületek, ami maga a nemzetközi jog megsértése –, mind Közép-Ázsiában, nevezetesen ezeknek a „misszióknak” a közösségi költségvetésből való finanszírozása révén. Ezek olyan politikai és katonai célkitűzések, amelyeket egyértelműen ellenzünk.

  Janusz Lewandowski (PPE-DE), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! A rugalmassági eszköz pénzügyi terv felülvizsgálataként történő igénybevétele a 2008. évi költségvetésre vonatkozó november 23-i egyeztetés eredményeként létrejött megállapodás természetes következménye. A rugalmassági eszköz alapvető feladata, hogy nehezen előrelátható, kivételesen nehéz helyzetekben is biztosítsa a költségvetési tervet. Szerény tapasztalataim szerint azonban ennek a kivételes eszköznek az alkalmazása csak ritkán felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek az intézményközi megállapodásban kerültek megfogalmazásra.

Ez a helyzet a 2008. évi költségvetési tervezet esetében is. Mind az a 200 millió EUR összeg, amit 2008-ban a GALILEO program finanszírozására szánnak, mind pedig a IV. címsorban szereplő 70 millió EUR összeg, ami a KKBP területének növekvő igényeinek fedezését szolgálja, mind előre látható problémák megoldását jelentik. Annak ellenére, hogy az Európai Parlament küldöttsége fenntartásokat fogalmazott meg a műholdas navigáció megfelelő finanszírozásának hiányával és az Európai Unió nemzetközi törekvéseit szolgáló elégtelen finanszírozással kapcsolatban, nem sikerült a Tanácsot meggyőznie arról, hogy szükség van az érintett területeken a költségvetésből való részesedés növelésére.

A pénzügyi perspektíva végső formája nehézségeket vetített elő, amelyek a 2008. évi költségvetés elkészítése során váltak nyilvánvalóvá. Az az igazság, hogy az egyeztetési folyamat során a Parlament a Tanács által létrehozott problémákat oldotta meg. Tekintettel a helyzet médiában való hamis beállítására, le kellene vonnunk a helyes következtetéseket a jövőre nézve.

- Jelentés: Bogdan Golik (A6-0461/2007)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh and Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) Nem helyeselhetünk egy olyan rendszert, amelyben az adófizetők pénzét az európai mezőgazdasági termékek harmadik országokban történő értékesítésére használják. Úgy gondoljuk, hogy ilyen vállalkozásoknál korlátozásokat kellene alkalmazni, elsősorban a fejlődő országok esetén, mivel fennáll az a veszély, hogy a hazai iparnak okozunk kárt. Úgy gondoljuk, hogy ezekben az országokban az EU-nak a helyi mezőgazdaságot kell ösztönöznie és nem az ottani gazdálkodókat veszélyeztetnie. A prosperáló helyi termelés a gazdasági növekedés és demokratikus fejlődés lehetőségét kínálhatja ezeknek az országoknak.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) Egy egyszerűbb és irányíthatóbb KAP kialakításának a legfontosabb feltétele a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő tájékoztatásával és reklámtevékenységével kapcsolatos európai jogszabályok leegyszerűsítése.

Helyeslem a rendszer javítására tett bizottsági javaslatot, különösképpen a szabályozási konszolidációt, amely tartalmazza a belső piacra és a harmadik országokra vonatkozó két rendelet összevonását.

Megszavazom a Golik jelentést, és kiemelném azokat az utalásokat, amelyek hangsúlyozzák, hogy a WTO-tárgyalások során a tájékoztatás és reklámtevékenység kérdéseire nagyobb figyelem fordítandó.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! Golnik úr jelentésének elfogadása mellett szavazok, amely a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő tájékoztatásával és reklámtevékenységével foglalkozó tanácsi rendeletről szól.

Az előadó helyesen emeli ki, hogy ahhoz, hogy egy európai hatékony és egyszerű mezőgazdasági politika kialakításában haladást érjünk el, a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő tájékoztatásának és reklámtevékenységének közösségi rendszerét le kell egyszerűsíteni.

Egyetértek azzal, hogy a tájékoztató kampányoknak a fogyasztók számára teljes körű felvilágosítást kell nyújtania a fenntartható KAP termelésről, az EU mezőgazdasági termékeinek magas minőségéről, a biogazdálkodásról és az egészségügyi szempontokról.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) Tekintettel arra, hogy a WTO-nál folytatott megbeszélések és a kötelezettségvállalások az exportvisszatérítések eltörlését fogják eredményezni, a 20,1 milliárd EUR összeget kitevő közösségi támogatások csökkenéstése és a legtöbb uniós mezőgazdasági termék árának 48%-73%-os csökkentése komoly kihatással lesz a mezőgazdasági jövedelmekre.

A rendeletre tett javaslattal a Bizottság a GATT-tal összefüggésben a múltban, valamint a korábbi KAP reformokkal kapcsolatban jelentkező kedvezőtlen következményeket kívánja ellensúlyozni, amelyek a WTO és a KAP várható reformjaitól még nagyobb mértékben felerősödnek majd. A következmények elsősorban a mezőgazdasági termékeknek mind a harmadik országokba, mind az európai országokba történő forgalmazása során lesznek majd érzékelhetőek, mivel az importvámok és a közösségi mezőgazdaság belső támogatását egyszerre fogják drasztikusan csökkenteni.

Ezért javasolnak reklámtevékenységgel kapcsolatos és tájékoztató programokat. Azonban az ezekre a programokra elkülönített pénzeszközök semmit sem tehetnek a következmények ellensúlyozása érdekében. Az eredmény a közösségi mezőgazdasági termékek harmadik országokba történő és az EU-n belüli forgalmazás és a termelőknek fizetett alacsonyabb ár problematikájának súlyosbodásához fog vezetni, és egyenesen csapást jelent majd a kis-, és középméretű gazdálkodók számára, akiknek már így is alig képződik mezőgazdasági jövedelme. Másfelől, főleg a versenyképes termelési költséggel működő, nagy mezőgazdasági vállalatok húznak majd hasznot a programból.

- Jelentés: Pedro Gueirrero (A6-0467/2007)

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) A halászati és akvakultúra-ágazati termékek piaca közös szervezésének (KPSZ) – ami a közös halászati politika négy pillére közül az egyik – mélyreható átszervezésére kerül sor.

A prioritások tartalmazzák a halászati termékek fogyasztói tájékoztatást érintő vonatkozásainak átvizsgálását és a termékek hozzáadott értékének igazságosabb elosztását a teljes forgalmazási folyamat során (különös hangsúllyal az értékesítés kiindulási pontjára).

Az EU-nak a „szociális dömping” ellensúlyozására is megoldásokat kell találnia, ami ma néhány harmadik országban bevett gyakorlat, és ami rontja a halászati termékeinek versenyképességét.

Ez a jelentés megvédi a nemzeti érdekeket, ezért kiérdemli a szavazatomat.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Üdvözöljük a halászati termékek piacának közös szervezésére vonatkozó jelentést, amely világosan jelzi az Európai Bizottság számára, hogy sürgős szükség van a KPSZ igényes felülvizsgálatára annak érdekében, hogy nagyobb mértékben tudjon hozzájárulni az ágazat bevételeinek biztosításához és a termékek hozzáadott értékének növeléséhez, különösen a pénzügyi eszközök jelentős növelése révén.

Mivel a KPSZ-nek hatékony válaszokat kell adnia azokra a célkitűzésekre, amelyekre létrehozták, és a halászati ágazatban a jövedelmek bizonytalansága nagymértékben az ágazatban jellemző forgalmazási formából, az értékesítés kezdeti pontjában történő ármegállapításból és a halászat szabálytalan jellegéből következik, sajnáljuk, hogy a Halászati Bizottság elutasította javaslatainkat, többek között azokat, amelyek a téma érdemi részét érintik:

- a maximális profitráta bevezetését;

- állami támogatás és hatékony piaci intervenciós mechanizmusok szükségességét;

- a termelési költség figyelembevételét az irányadó árak meghatározásánál;

- a fogások vagy halászati erőkifejtés önkéntes, ideiglenes csökkentésére tett pénzügyi kompenzáció bevezetését.

Ennek ellenére mi továbbra is képviselni fogjuk ezeket a tisztességes intézkedéseket.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A halászati termékek piacának közös szervezése az ágazatban érintettek számára a stabilitást és a bevételek biztonságát kívánja biztosítani. Nemcsak ezeknek a célkitűzéseknek, de az EK-Szerződésben megfogalmazott nemes céloknak is az európai halászati közösségek felvirágzásához kellett volna vezetniük.

Az elmúlt két és fél évtized során a KHP szervezetén keresztül érvényesülő centralizált brüsszeli irányítás sajnos végzetes csapást mért ezekre a közösségekre. A munkahelyek biztonságát megteremtő virágzó piac megvalósíthatatlan a KHP keretein belül, és vissza kell adni a halászattól függő országoknak a halászati irányítószervezetek feletti irányítást.

- Jelentés: Jörg Leichtfried (A6-0482/2007)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mint ahogy rámutattunk, a polgári repülés terén a nemzeti hatóságok régóta megfelelnek a nemzetközi megállapodásokkal összhangban meghatározott követelményeknek és biztosítják az azoknak való megfelelést. Az EU és a tagállamok, valamint ezen államok és más országok közötti együttműködés mára már valósággá vált, ami tovább ösztönözhető és fejleszthető, de ami már most biztosítja minden ország szuverenitásának, a munkavállalóknak és jogaiknak (garantálva a szociális harmonizációt, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazása révén), valamint az utasok jogainak tiszteletben tartását.

Azonban a polgári repülés területén a tagállamok hatásköre fokozatosan átkerül az EU-hoz, ami különösen kedvezőtlen folyamat egy olyan esetben, amikor nincsenek világosan kijelölt határok.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség lényegében egy újabb „lépést” jelent ennek irányába. Kihangsúlyozandó, hogy ez az ügynökség olyan hatáskörrel fog rendelkezni, amit jelenleg az egyes nemzeti hatóságok gyakorolnak. Ezt az intézkedést alapvetően az úgynevezett „egységes európai égbolt”, és az uniós szintű légi közlekedés és légi navigáció liberalizálásának megteremtésére hozták létre. A pénzügyi nyereségességet szolgáló liberalizáció megkérdőjelezi a munkavállalók jogait, a szolgáltatások minőségét és a biztonsági szintet.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Parlament, a Tanács és a Bizottság bevonásával lefolytatott komplex tárgyalások csúcspontját a Leichtfried-jelentés jelöli. Az EASA hatáskörének kiterjesztése fontos előrelépést jelent Európában a repülésbiztonság szempontjából, így képviselőcsoportom támogatni tudta a végső kompromisszumot.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Megerősítem a Leichtfried jelentésre vonatkozó korábbi szavazatomat. A Bizottság segítségével lefolytatott, a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások vezettek ehhez a szöveghez, ami igaz, hogy nem elégít ki minden általam támogatott követelményt, de egy jó kompromisszum. Szeretném kiemelni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fontos szerepét, amit nemcsak a repülés, de a vállalati gyakorlat felügyeletében is szerepet fog játszani. Az Ügynökség felelős lesz az igazolások és engedélyek megújításáért és kibocsátásért, továbbá az egységes biztonsági előírások alkalmazásának felügyeletéért.

Amennyiben a biztonság nem lesz megfelelő, módjában áll majd pénzbírságot kiszabni. Ezért örülök a 15. módosítással elért kompromisszumnak, amely teljesen függetlenné és pártatlanná teszi az Ügynökséget, beleértve olyan témákat is, mint az engedélyek visszavonása és a bírságok kiszabása. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a személyzetnek fontos szerepe lesz a testület fejlesztésében és munkájában. Végső soron, teljes mértékben osztom az előadónak a munka státuszának javításával kapcsolatos aggodalmát, ami feltehetőleg az Európai Unió személyzeti szabályzata által felkínált lehetőségre épül.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Megszavazom a jelentést. A nagy jelentőségű technikai kérdést érintő előadónak gratulálok, azonban szeretnék néhány megjegyzést tenni.

Egyes tagországokban aggodalomra adnak okot a légi utaskísérőknek biztosított jogosítványok, ami a légi utaskísérő szakszervezetek elszánt lobbytevékenységéhez vezetett. Úgy gondolom, hogy az előadó talált egy kompromisszumos megoldást, ami enyhíti az egyes tagállamok részéről felmerült aggodalmakat, ugyanakkor elismeri a légi utaskísérők szerepének fontosságát. Egyes légitársaságok nyíltan megalázzák a légi utaskísérőket, amikor úgy bánnak velük, mintha „levegőben dolgozó pincérek” lennének, és miután kifizették saját képzésüket, minimálbéren szerződtetik őket – maximális munkaidő mellett.

Másodszor fontos méltányolni, hogy a Parlament jóváhagyásának megfelelően az EU-OPS most az EASA illetékességi körébe került. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy emlékeztessem a Bizottságot és az EASA-t, hogy az EU-OPS rendelet Q. alrészében megtalálható repülési és szolgálati időt addig nem lehet megváltoztatni, amíg a kimerültséggel foglalkozó tanulmány elkészítésére nem adnak megbízást és nem konzultálnak az ágazat egészével.

Végül remélem, hogy a pilótafülkeajtó, és a poggyászmegőrző felügyeletén túl egyéb repülésvédelmi és biztonsági szempontokat is bevezetnek majd Európa-szerte.

- Jelentés: Adriane Poli Bortone (A6-0464/2007)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mint ahogy a szabályozásra ezen a területen általában jellemző, a jelentés specifikus célkitűzései a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációjára épülnek annak érdekében, hogy előmozdítsák az európai belső piac fejlődését, tekintettel ez esetben az élelmiszerek táplálkozási és egészségre vonatkozó állításaira.

A javaslat az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó két módosítást tartalmazza, a javaslat célja egy megfelelő átmeneti időszak biztosítása a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos egészségre vonatkozó állításokra.

Azok a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások, amiket egy tagállam az érvényes nemzeti rendelkezéseknek megfelelően 2006. január 1-je előtt használt, és amik nem szerepelnek a 1924/2006/EK rendelet mellékletében, továbbra is alkalmazhatóak a rendelet hatálybalépését követő három éven keresztül. A gyermek fejlődésével és egészségével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások kivételével, minden egészségi állításra vonatkoznak a rendelet 28. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő átmeneti intézkedések. Hasonló átmeneti intézkedéseket biztosítanak most a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításokra.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − A jelentést az egészséggel és a táplálkozással kapcsolatban elhangzott állítások biztosításához szükséges ellenőrzések miatt fogadtam el. A hosszú és aktív élet alapvető feltétele az egészséges táplálkozás, emellett azonban elengedhetetlen, hogy a fogyasztók megfelelő felvilágosításban részesüljenek. Egyes népszerű fogyasztási cikkek gyártóinak állítása a termékek egészségi és táplálkozási tulajdonságait illetően túlságosan is régóta a fogyasztók félretájékoztatását eredményezi. Felszólítom a Bizottságot, hogy szenteljen olyan sok időt az európai polgárok megfelelő felvilágosítására, amennyi csak szükséges.

- Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0453/2007)

  Bert Doorn (PPE-DE), írásban. − (NL) 1993 óta heves viták folynak a gépjárműalkatrészek piacának liberalizálásáról. A látható gépjárműalkatrészekre vonatkozó formatervezési jogok eltörlése már régóta esedékes. Ezért teljes szívvel támogatom a Bizottság javaslatát, mivel jelenleg ezeknek az alkatrészeknek nincs megfelelően működő, egységes piacuk.

Amikor olyan használati cikkek, mint a külső visszapillantó tükör és lámpák kicserélése szükséges, biztosítani kell, hogy könnyen beszerezhetőek legyenek azok az alkatrészek, amelyek a gépjármű korábbi állapotának visszaállításához szükségesek. Én a mielőbbi európai liberalizáció mellett vagyok, ezért a lehető legrövidebb átmeneti időszakot támogatom – az öt évet. Természetesen nem fogok megszavazni olyan módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok az átmeneti időszakban szándékosan lelassítsák a liberalizációt.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a jelentés tartalmaz néhány módosítást a pótalkatrészek másodlagos piacának liberalizációját érintő irányelvre tett javaslattal kapcsolatban, ami a járműipar, a gépipar, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek iparágában alkalmazandó.

A Bizottság javaslata a védelem nélkül működő piacokra helyezi a hangsúlyt, miközben ez a jelentés 5 éves átmeneti időszakot javasol olyan országok számára, amelyekben létezik piacvédelem, mint például Portugália esetében is.

Egyrészről tudjuk, hogy a védett piacok a pótalkatrész kereskedelemben monopóliummal rendelkező hatalmas vállalkozásokhoz vezetnek, mivel a védett piacon a fogyasztónak az eredeti gyártótól kell a hibás vagy megrongálódott alkatrész pótlását beszerezni. Ilyenkor azt az érvet hozzák fel, hogy a termék formatervezését semmilyen módon sem szabad megváltoztatni, a legismertebb példa erre a járműipar, habár az irányelvre vonatkozó javaslat más iparágra is érvényes. De léteznek olyan gyakorlati esetek, amikor egy egyszerű alkatrész kicserélése, az alkatrészek teljes kombinációját igényli annak minden költségével együtt, amit a fogyasztóknak kell viselni.

Ugyanakkor léteznek olyan, különösen a gépiparral összefüggő gyárak Portugáliában, amelyek az ismert gyártmányok részére gyártott pótalkatrészeknek köszönhetően képesek továbbműködni, és amelyeknél komoly problémákat okozna a piac „liberalizálása”

  Janelly Fourtou (ALDE), írásban. – (FR) A formatervezési mintaoltalommal foglalkozó Lehne-jelentéssel kapcsolatban elhatároztam, hogy támogatok és aláírásommal ellátok egy olyan módosítást, ami az összetett termékek alkatrészeire vonatkozó szellemi tulajdonjog teljes liberalizálását megelőző nyolc éves átmeneti időszakot javasol, mint például a gépjárművek esetében, ahol felhasználásuk célja az eredeti külalak visszaállítása. Azokban a tagállamokban, ahol a rendszert már liberalizálták, az alkatrészekre vonatkozó hatástanulmányok idáig nem mutattak jelentős fogyasztói árcsökkenést.

Arról is meg vagyok győződve, hogy az Európai Unió veszélyezteti saját érdekeit. A világ többi részén arra törekednek, hogy szellemi tulajdonjog révén megvédjék gyártásukat, az Európai Unió pedig – miközben a fogyasztók védelmére való törekvést és a hamisítás elleni küzdelmet hirdeti – rossz döntést hoz.

Az autóipari ágazat gazdasági egyensúlya és az európai gépjárműhasználó biztonsága a tét.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A modell és formatervezési mintaoltalomról szóló irányelv, a Házhoz benyújtott formájában, az alkatrészek piacának teljes liberalizációját javasolja különös tekintettel a gépjármű ágazatra.

Az előadó szövegében támogatja, hogy a tagállamok részére további öt évre engedélyezzék a formatervezési minták és modellek szigorú védelmére vonatkozó jogszabályok fenntartását és ez jelentős mértékben módosítja a javaslatot. A gyártók pótalkatrész-gyártási monopóliumának megtartása megakadályozhatja, hogy az alacsonyabb termelési költséggel és minőségben gyártó Törökországba, Brazíliába és Koreába való áttelepítés révén megszűnjenek a közösségi munkahelyek.

Az ágazat túlságosan elsietett liberalizációja – elsősorban a biztonság terén – súlyos kockázatokat rejt magában. Ha a gépkocsigyártók semmilyen felelősséget sem vállalnak az alkatrészgyártásért, akkor semmi sem fogja garantálni az előírásoknak való megfelelést és a minőség szavatolását. Minden gazdasági és politikai szempontnál előbbre való a jármű használó védelme és biztonsága.

Miután megtámadta a postai szolgáltatást, a vasutat, és az energia- és a villamosenergia-ágazatát, Brüsszel most a járműgyártásra vetett szemet. Úgy tűnik, nincsenek határai az ultra-globalizmusnak és az ideológiai okokból erőltetett deregulációnak.

(A szavazáshoz fűzött indokolás megszakítása az eljárási szabályzat 163. cikkének (1) bekezdése szerint).

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! A belső piac egy olyan nagyon összetett struktúra, ami több éve próbál egyensúlyt teremteni a különböző csoportok érdekei között.

Ennek az irányelvnek a célja, a teljes liberalizáció megvalósítása az alkatrészek másodlagos piacán. Egyrészről az alkatrészgyártók széles csoportja követeli, hogy vegyék figyelembe a szabad versennyel és a piaci monopólium betiltásával kapcsolatos jogukat, másrészről vannak autógyártók (és itt elsősorban az autóiparra koncentrálunk), akik a pótalkatrész gyártásuk védelmét a formatervezési minták oltalmára alapozzák.

Ebben az első ránézésre megoldhatatlannak tűnő helyzetben én az előadó megközelítését támogatom, aki egy olyan rendszert javasol, amelyben a formatervezési minták csak egy meghatározott ideig állnának oltalom alatt. A gyakorlatban az oltalmi időszak szorosan függ az összetett termék életciklusától.

Abban is egyetértek az előadóval, hogy az új formatervezési oltalom bevezetésével a régi formatervezésben érintett pótalkatrészek védelmének meg kell szűnnie. Abban az esetben is meg kell szűnnie, ha olyan formatervezés gyártását szüntetnék meg, ami nem helyettesíthető. Ez a javaslat tűnik a legmegfelelőbb intézkedésnek, ami a lehető legjobban képes megvédeni az érintett csoportok érdekeit.

Támogatom az átmeneti intézkedésre tett javaslatot is, ami szerint azok a tagállamok, amelyek jogszabályában létezik a pótalkatrészekre vonatkozó formatervezési oltalom, az irányelv hatálybalépésének időpontját követő öt évig még érvényesíthetik az ilyen formatervezési oltalmat.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogattam a kompromisszumos csomagot és elutasítottam minden olyan módosítást, amely a „javítási záradék” átmeneti időszakának kiterjesztésére törekszik.

  Gary Titley (PSE), írásban. − Támogatom a pótalkatrészek versenyképes európai piacát. Ennek hatására csökken a fogyasztók kiadása és fellendül a kis- és középvállalkozások üzleti tevékenysége. Ezért támogatom a Bizottság javaslatát, amely megnyitja a versenyt a pótalkatrészek előtt.

Így nem támogathatom azokat a módosításokat, amelyek 8 évre akarják felemelni a piac liberalizálására biztosítandó időt. Ez lelassítaná a célunk megvalósításához, a pótalkatrészek versenyképes piacához vezető folyamatot.

- Jelentés: Giuseppe Castiglione (A6-0477/2007)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh és Inger Segelström (PSE), írásban. − (SV) A következő okok miatt szavazunk a jelentés és a Bizottság javaslata ellen:

- azt reméltük, hogy a reform megtakarítást jelent majd az Unió adófizetői számára és a borágazatot leválasztják majd a közös mezőgazdasági politikán keresztül történő finanszírozásról. Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon meg kell szüntetni az európai bortermelésnek az adókon keresztül finanszírozott, közösségi támogatását.

- Elítélendőnek tartjuk, hogy az európai bor forgalmazására az adófizetők pénzét használják fel. Ez ellentmond a Parlament alkoholstratégiájának, amely támogatja az alkoholtartalmú italok forgalmazására vonatkozó megszorító véleményét. Ezzel összefüggésben a forgalmazás előmozdítására szánt kiadások növelése sajnos, a kettős mércéről árulkodik.

- Ellenezzük továbbá azt a javaslatot is, amely az európai adófizetők pénzét a bor harmadik országban történő forgalmazására használja. Úgy gondoljuk, hogy óvatosnak kell lenni az európai bornak különösen a fejlődő országokban való forgalmazásakor, mivel ez felveti a belföldi iparágak tönkretételének veszélyét. Az Uniónak a helyi termelőket a fejlődő országokban nem ellehetetleníteni, hanem támogatnia kell.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Tisztelt Elnök asszony! A jelentés ellen szavazok és nem Castiglione úr általános megközelítése miatt, ami néhány pozitívumot is tartalmaz, mint a kivágásra vonatkozó mennyiségi korlátozások és környezeti összeegyeztethetőség, az EU-n kívülről beszerzett must használatának tilalma és a tagállamok által önállóan végrehajtható intézkedések számának növelése. Véleményem szerint kritikus pontot jelent, a cukorhozzáadás gyakorlatának és annak a rendelkezésnek a támogatása, amely lehetővé teszi, hogy ezt a gyakorlatot ne kelljen a fogyasztók számára készült tájékoztató címkén feltüntetni. Az úgynevezett gyümölcsborokhoz vezető út, éppen úgy, mint a jelentésnek a musttal kapcsolatos általános megközelítése teljes egészében megkérdőjelezhető. Olaszként remélem, hogy De Castro miniszter és kollégái képesek lesznek megállapodni egy olyan jogi referenciakeretben, amely nagyobb tiszteletben tartja a minőséget és a fogyasztói jogokat.

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! Teljes mértékben támogatom Castiglione úrnak a borpiac közös szervezésének tanácsi rendeletéről szóló jelentését.

A termelés és az egészséges verseny egyszerű és hatékony elvei szerint működő borpiac létrehozása a közösségi piacon az európai termékeknek nemcsak a minőségét fogja javítani, de növelni fogja a gyümölcstermelők életszínvonalát is.

Ezen túlmenően ezek az intézkedések országomban egyértelműen kedvező hatást gyakorolnak majd a gyümölcsbor termelésére és ez a fő oka annak, hogy támogatom a jelentést.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentés ellen szavazunk, mivel az Európai Bizottság szőlőültetvényekre és borágazatra vonatkozó rossz javaslatában szereplő legfontosabb szempontokat lényegében változatlanul hagyja.

Mint ahogy mindig is mondtuk, helytelenítjük ezt a liberális álláspontot, amely egy lépést jelent a borpiac közös szervezésének lebontása irányába. Maga az Európai Parlament is megvizsgálta ezt, és egészen a cukor hozzáadásának engedélyezéséig és az érvényes szint megnöveléséig ment el.

De az egyik legfontosabb szempont az a tény, hogy nyitva hagyja a telepítési jogok kérdését 2013-tól annak ellenére, hogy az előadó elismeri, hogy ezáltal a termelés a legnagyobb bortermelők kezében fog koncentrálódni, akik már most is élvezik a tekintélyes állami támogatás és az egyéb kiváltságok jelentette előnyöket.

Hasonlóképpen sajnáljuk, hogy a telepítési jog fenntartására és a bortermelő területek, különösen a családi gazdaságok, a kis- és középméretű bortermelők és borászati termelőszövetkezetek átalakításának támogatására tett javaslatunk nem került elfogadásra, igaz megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy néhány javaslat, mindenekelőtt a fogyasztásra szánt alkohol lepárlását támogató javaslat elfogadásra került.

  Duarte Freitas (PPE-DE), írásban. − (PT) Annak ellenére, hogy egyetértek a borpiacon a KPSZ megreformálásának szükségességével és általánosságban támogatom az Európai Bizottság javaslatát, úgy vélem a Castiglione-jelentés egy fontos hozzájárulást tett azáltal, hogy néhány olyan módosításra tett javaslatot, amely a bizottsági dokumentum jelentős mértékű javulását eredményezi.

Egyéb pozitív szempont mellett tudomásul veszem a fogyasztásra szánt alkohol párlásához nyújtott támogatás lehetőségének bevezetését.

Megszavaztam a 33. és 223. módosítást, mivel úgy ítélem, hogy nem lehet elsietni az ágazat liberalizálását és elutasítottam a 314., 347., 293. és 217. módosításokat, mivel nem értek egyet azzal, hogy továbbra is cukor hozzáadásával növeljék az alkoholtartalmat. Ez a gyakorlat egyensúlyhiányt teremthet a termelők között és ezért itt, az Európai Bizottság eredeti szövegét támogatom.

  Françoise Grossetête (PPE-DE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a jelentés általános irányvonalát, az Európai Bizottság javaslatának alapos átvizsgálását, amely mellesleg 400 000 hektár szőlőültetvény kivágásának nagyszabású műveletét is tartalmazta. Az a javaslat figyelmen kívül hagyta a bortermelő ágazat társadalmi realitásait és további megműveletlenül maradt földekhez vezetett volna, ami káros kihatással lett volna a tájra. A jelentés a kivágást egy potenciálisan hasznos eszközként tekinti, amire önkéntes alapon lehet javaslatot tenni.

Egy másik pozitív javaslat, a borágazat lehetséges szerkezetátalakítási intézkedéseire vonatkozik. Az európai borágazatnak, annak érdekében, hogy a nemzetközi versenyben megállja a helyét, erőteljes és sikeres működtetőkre van szüksége.

Másrészről, a válságmegelőzésre vonatkozó javaslatok igaz, hogy szükségesek, azonban ezeknél többre van szükség. A termelés ingadozásának mértékéből kiindulva a javasolt intézkedéseknek csak enyhítő hatásuk lenne. Ami igazán hiányzik, az egy olyan rendes válságkezelő mechanizmus, ami valami újat képes nyújtani a meglévő intézkedésekhez képest.

Végül sajnálattal veszem tudomásul, hogy semmilyen rendelkezés sincs a szacharóz hozzáadásával történő alkoholtartalom-növelését jelölő címkére, ami a fogyasztók tájékoztatásának egyenes és világos módja lett volna.

  Christa Klaß (PPE-DE), írásban. − (DE) A borpiac közös szervezésében a Bizottság a bortermelő vidékek különleges jellemzőinek figyelembevételére törekszik azáltal, hogy több felelősséggel ruházza fel, és nagyobb teret biztosít a kezdeményezések számára.

A mai napon az Európai Parlament papírra vetette ezeket a célokat. Teljes mértékben megbízunk javaslatainkban, amelyeket a tagállamok minden képviselője elfogadott. A szőlőtermesztés Európában örökségünk egy része. Itt Európában van a világ borgyártásának bölcsője. A szőlőtermesztés üzletet, bevételt és munkahelyet jelent. Nem a Bizottság feladata, hogy a termelés korlátozásával vagy a termelést ellehetetlenítő szabályok létrehozásával törekedjen a piaci egyensúly megteremtésére. A Bizottságnak azonban feladata, hogy megvédje a globális piaci részesedésünket és biztosítsa, hogy termékeink a nekik jogosan kijáró nemzetközi elismerésben részesüljenek. A cél nem a piac korlátozása, hanem új piacok megszerzése. Miért kellene a jól értékesíthető borok gyártási módszerein változtatni? Borgyártási módszereink, régi kultúrákban és hagyományokban gyökereznek.

A mai napon, az Európai Parlament egyértelműen megerősítette, hogy támogatja a további piaci intézkedéseket, a nemzeti költségvetéseket, a regionális kezdeményezések lehetőségét, a létező borászati eljárások megőrzését, más szóval a szacharóz és a sűrített és finomított must (SFM) hozzáadását azáltal, hogy a pótlólagos SFM-támogatások révén ezek az adalékok azonos szintre kerülnek.

Remélem, hogy javaslatunk bekerül a borpiac új közös szervezésébe.

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. − (DE) Azokban az években, amelyekben a körülmények nem kedveznek a szőlőtermelésnek, amikor túl kevés a napsütés, akkor a szőlő fruktóztartalma nem elégséges a fermentáláshoz szükséges alkoholmennyiség előállításához. Ezért kerül sor a cukor hozzáadására, amely nem változtat a bor ízén. A kritikus pontot az jelenti, hogy a cukor hozzáadására a fermentálás előtt és ne után kerüljön sor, ami azt jelenti, hogy nem savanyú bor édesítéséről van szó és a cukor hozzáadása csak asztali borok és vins de pays-k esetében engedélyezett.

Ennek a jövőben is így kell maradnia. A répacukornak – ami idáig szabványos adalék volt – a termékfelesleggel rendelkező déli régiók szőlőmustjával történő helyettesítésére vonatkozó bizottsági tervek nem állják meg a helyüket. A különböző ízekkel kapcsolatos, szenvedélyes szakértői viták mellett létezik egy környezettel kapcsolatos érv is. Nem látom értelmét, hogy Európán keresztül olyan területekre szállítsák a szőlőt, amelyek saját répacukor ellátással rendelkeznek.

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A mai szavazás tárgyát képező módosítások elég nevetségesek. Egy példa: a különböző borokban lévő cukormennyiséget a terméket megvásároló fogyasztók döntésére kell bízni. Ezt nem a különböző uniós intézmények közötti döntéshozatali folyamatokban kell meghatározni.

A termelőknek a világ többi részén sikerült olyan borokat gyártaniuk, amelyek nemcsak megfelelnek az európai fogyasztók ízlésvilágának, de olcsóbbak is, mint az európai borok. Az Európai Parlament többsége szerint ez ellen úgy kell harcolni, ha több pénzt pumpálunk a mezőgazdasági politikába, és ha különböző kampányokat folyatunk.

Kétségtelen, hogy kiváló borokat gyártanak Európában. Az elvi kérdés az, hogy az európai borgyártás előnybe részesítése érdekében helyénvaló-e kiszorítani a szegényebb országokat.

Fontos, hogy amikor a borgyártás megvitatására kerül sor, legyen egy olyan perspektíva, amely minden tényezőt figyelembe vesz, beleértve a közegészségügy érdekeit is. Ez hiányzik ebből a jelentésből.

Ezek miatt az okok miatt nem szavaztam meg a Bizottság javaslatát és az Európai Parlament jelentését. A borgyártóknak a jelenleg folyósított hatalmas uniós támogatások helyett egy szabad piacon kellene működniük.

  Jean-Claude Martinez (NI), írásban. – (FR) A Languedoc-Roussillon - Toulousi vörös kereszt bortermelő népe, amely a Marcelin Albert-rel 1907-ben kezdődő és 1976-ban André Castéra-val folytatódó lázadás évszázadát jelképezi, az a nép, amelynek földje a Rhône-tól a Garonne-ig nyúlt – most az Európai Bizottság által van fenyegetve. El akarja őket távolítani és nyugalmazott britekből álló kolóniákat akar földjükre telepíteni. A teaivók feladata, hogy elűzzék azokat az embereket, akik a Minervois, Corbières, Costières, és Picpoul szőlőültetvényein a szőlő szüreteléséből és a borgyártásból élnek.

Ez egy civilizáció elleni bűntett! És mindezt az állítólagos túltermelés hazug leple alatt követik el. De mi is valóban az igazság?

Az igazság a Spanyolországban és Olaszországban meglévő 150 000 hektárnyi illegális szőlőültetvény. Ezeket az illegális szőlőtőkéket kellene kivágni, mivel amikor túltermelésről beszélünk, akkor az valójában többletimportot jelent – ami minden évben 12 millió hektolitert tesz ki.

Minden egyes kivágott szőlőtőke helyébe egy újat fognak a Pacific-Rimen ültetni; és amikor majd Kína megkedveli a bort, valószínűleg világméretű hiánnyal fogunk szembesülni.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) A borgyártás reformjára vonatkozó javaslatával, úgy tűnik, a Bizottság egy újabb pièce de résistance-szal állt elő. Egyrészről, megpróbálja Európa bortavait kiszárítani azáltal, hogy pénzügyi előnyökben részesíti azokat, akik csökkentik a szőlőültetvényeik területét, másrészről 2013 után szándékában áll mindenhol engedélyezni a szőlőtőke telepítését. Amennyiben azonban eltörlik a növekvő számú korlátozásokat, a munkaigényes hegyvidéki szőlőültetvények életképtelenné válnak.

Mintha nem lenne elég, hogy a bortermelőknek a megélhetésükért kell aggódniuk egyrészről a tervezett cukor hozzáadási tilalom azokban az években, amikor viszonylag kevés a napsütés megfosztaná a szürettől az egész Észak-Európát, másrészről pedig a sűrített szőlőmust támogatásának eltörlése Dél-Európában lehetetlenítené el a borgyártást. Vegyük hozzá meg ehhez a „asztali bor” megnevezésre vonatkozó, függőben lévő tilalmat, ami a különböző legalacsonyabb kategóriájú borok nagy számához vezetne, és az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy a reform kitervelői nem rendelkeznek sem a szükséges szakértelemmel, sem a megfelelő érzékkel. Azért szavazom meg a Castiglione-jelentést, mert jobb, mint ezek a javaslatok.

  Pierre Pribetich (PSE), írásban. – (FR) Képviselőtársaim és én nagy többséggel támogattuk Giuseppe Castiglione a borpiac közös szervezéséről szóló javaslatát.

Főleg négy olyan módosítást támogattam, amelyeket nemcsak az európai, különösen Bourgogne és Franche-Comté területén létező borpiac védelme, de annak versenyképesebbé tétele miatt tartok alapvetőnek.

A 271. módosítás mellett szavaztam, ellenezve a chaptalozás beszüntetésére vonatkozó bizottsági tervet. Rendkívül fontos, hogy fenntartsuk a chaptalozás borkészítő hagyományait, amiket még ma is több európai régióban alkalmaznak, többek között Bourgogne-ban és Franche-Comté-ban – aminek pont én vagyok a képviselője.

Szintén támogattam a 33. és 223. módosítást is, amelyek ellenzik a telepítési jogok teljes liberalizálásának 2014. január 1-jével kezdődő bevezetését: a szőlőtermelők érdeke azt kívánja, hogy a liberalizálás előtt meg kell várni a kivágási rendszer végét, hogy lássuk mennyire bizonyult hatékonynak.

Végül, megszavaztam a 107. módosítást, amely a kötelező lepárlás megtartására törekszik.

Összességében elégedett vagyok a Parlament módosításaival; támogattam ezt a jelentést és remélem pozitív hatással lesz majd a Mezőgazdasági Tanács december 17-19. között tartandó ülésére, ahol térségünk érdeke lesz a tét.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Tisztelt Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Megszavazom nagyra becsült képviselőtársam, Castiglione úr jelentését. Régóta szükség volt egy olyan borágazati reformra, ami helyreállítja a közösségi borok hírnevét és versenyképességét, és ami lehetővé teszi az európai termelők számára, hogy visszaszerezzék a régi és meghódítsanak új piacokat. Az európai, elsősorban olasz termelők ádáz versenyt tapasztalnak az új termelők részéről.

Ez nem elsősorban a belső fogyasztás visszaesésének, sokkal inkább a túlzott termelési költségeknek, a túl merev és összetett rendeleteknek, ami gyakran korlátozza a termelésnek a kereslet változásaihoz való igazodását és a túlságosan bátortalan reklámtevékenységnek és marketingpolitikának tudható be. A maximumot kell kihoznunk az európai és olasz borok minőségéből. Ahhoz, hogy a borpiacon az Európai Unió megszilárdíthassa vezető szerepét, a borra vonatkozó KPSZ-nek a minőség javítására kell koncentrálnia, ami a világpiacon a minőségi európai termékeket képviselő regionális, eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borok promócióját, megőrzését és újólagos megerősítését jelenti.

  Karin Scheele (PSE), írásban. − (DE) Azokban az években, amelyekben a körülmények nem kedveznek a szőlőtermelésnek és túl kevés a napsütés, a szőlő fruktóztartalma nem elég ahhoz, hogy az erjedéshez szükséges alkoholmennyiség létrejöjjön. Ez az oka a cukor hozzáadásának, amely nem változtatja meg a bor ízét. A kritikus pontot az jelenti, hogy a cukor hozzáadására az erjedés előtt és ne után kerüljön sor, tehát nem a savanyú bor édesítéséről van szó, valamint a cukor hozzáadása kizárólag az asztali borok és vins de pays esetében engedélyezett. Ennek, a jövőben is így kell maradnia. A Bizottság terve, hogy az eddig szabvány adalékként használt répacukrot, a termékfelesleggel rendelkező deli régiók szőlőmustjával helyettesítse, nem állja meg a helyét.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Megszavaztam ezt a jelentést, de a témával kapcsolatban több olyan, aggodalomra okot adó terület is van, amit a Parlament nem érintett. Ilyen az ágazat versenyképességének növelése a harmadik országból történő importtal szemben és az uniós szinten előállított bor minőségének javítása. Sajnálatos módon egy tartós reformprogram kialakulását, nemzeti és regionális prioritások is akadályozzák.

Meg kell védenünk boraink minőségét Európában, és foglalkoznunk kell a megfizethető áron történő minőségi bortermeléssel. Kétségtelen, hogy a Bizottság javaslatait elvetették. Hálás vagyok azonban, hogy a de minimis kritérium megemelésére és a chaptalozás engedélyezésére vonatkozó módosításaimat a Parlament elfogadta. Ezek a módosítások kulcsfontosságú jelentőségűek az északi országok és a saját hazám, az Egyesült Királyság bortermelői számára.

Az európai borágazat még mindig több oldalról fenyegetett. Itt az EU-ban látjuk, amint a saját piaci részesedésünk az újvilág országaival szemben egyre jobban visszaesik.

De miért? Mivel kiváló minőségű bort állítanak elő megfizethető áron. A marketing stratégiájuk a 21. század fogyasztói igényére és nem a rómaiak által a 3. században ültetett terményre épül. Minőségre és nem mennyiségre van szükségünk, olyan bort kell előállítanunk, amivel megtérül a ráfordítás.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − A különböző fajtájú borok széles választéka és a fenntartható helyi borgyártás jelenti az EU borpiacának alapját. Sokak számára a bor éppoly közel áll a kulturális kérdéshez, mint maga a nyelv. Ezért előzte meg ennyi vita a mai szavazást.

A címkén a cukortartalom feltüntetése vagy a cukor-adalékanyagok borászatban való felhasználásának megtiltása korlátozta volna a bortermelést Észak-Európában. Számos kiváló bor származik az Egyesült Királyságból, különösképpen Anglia délkeleti részéről. Ez azóta van így, amióta a rómaiak először hoztak bort az Egyesült Királyság területére.

E hagyomány megőrzése és egy nyitott piac fenntartása mellett szavaztam.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A terrorizmus elleni küzdelem (B6-0514/2007)

  Philip Bradbourn (PPE-DE), írásban. − A konzervatívok az alábbi okok nem szavazták meg az állásfoglalást: az indítvány a javasolt reformszerződésen keresztül több beavatkozást feltételez az EU részéről, ez pedig kiterjesztené az EU hatáskörét a nemzetbiztonság nagyon kényes területére. A konzervatívok hisznek a terrorizmus elleni küzdelemben résztvevő nemzetekkel, elsősorban amerikai szövetségeseinkkel kialakított globális szintű erős partnerségben. Ez az indítvány nem veszi figyelembe, hogy inkább együttműködésre, mintsem a témában való teljes harmonizációra van szükség.

  Michael Cashman (PSE), írásban. − A Brit Szocialista Delegáció (EPLP) üdvözölte és megszavazta a terrorizmusról szóló állásfoglalást. Miközben tudjuk, hogy az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás végleges változata nem tökéletes, fontosnak tartjuk, hogy világosan és egyértelműen jelezzük azok számára, akik életmódunkat fenyegetik, hogy nem engedünk.

Az EPLP biztos abban, hogy az EU képes és meg is tesz mindent a terrorizmus leküzdésére. A szomszédos tagállamokkal és a nemzetközi szövetségeseinkkel együttműködve nagyobb esélyünk van a végső cél megvalósítására, mint az elszigetelődési politika követésével.

Parlamenti képviselőként teljes felelősséget vállalunk a Bizottság vonatkozó javaslatainak alapos kivizsgálására és biztosítjuk, hogy minden elfogadott jogszabály megfelelő és arányos legyen, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Ahol politikai különbözőségek vannak, ott a szövetségesek politikájával szemben továbbra is kritikusak maradunk. Ugyanakkor elismerjük és üdvözöljük a folyamatban lévő együttműködést az EU és a demokratikus országok között, kiváltképp a bel-és igazságügy terén kialakult EU és USA között meglévő fontos kapcsolatot. Továbbra is kitartunk azon meggyőződésünk mellett, hogy azokat, akik értékeinket és alapelveinket erőszakkal és gyűlölettel akarják elpusztítani, kizárólag szövetségeseinkkel együttműködve, nem pedig ellenségeskedéssel vagy megtorlással lehet legyőzni.

  Sylwester Chruszcz (NI), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! Az EU tagállamainak kötelessége jogi keretek között az emberi és polgári jogok, valamint a szabadságok tiszteletben tartása mellett küzdeni a terrorizmus minden formája ellen. A terrorizmus elleni küzdelem meghaladja a nemzeti határokat, és nyilvánvaló a nemzetközi együttműködés iránti igény.

Elengedhetetlen, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben különleges hatáskörökkel felruházott intézmények és hatóságok egy független igazságszolgáltatási szerv demokratikus ellenőrzése alatt álljanak.

A terrorizmus elleni küzdelem nem – mint ahogy arra a mai napon elfogadott állásfoglalás kísérletet tesz – szolgáltathat alapot a brüsszeli rendőri és igazságszolgáltatási hatáskörök növelésére a nemzetállamok költségén. Ezért nem fogadtam el az EU-ban tapasztalható terrorizmusról szóló állásfoglalást.

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) A terrorizmusmég sohasem jelentett olyan nagy fenyegetést az Európai Unió polgárai számára, mint napjainkban. Ezért az EPP-ED képviselőcsoport prioritásként kezelte a terrorizmus elleni küzdelem kérdését és ennek megfelelően reménykedett az állásfoglalás elfogadásában.

A beterjesztett állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy milyen nehéz és mennyire szükség van a biztonság és az egyéni szabadság közötti helyes egyensúly megteremtésére. Európai demokráciáinkban mindenképpen biztosítanunk kell, hogy a terrorizmusellenes intézkedések a célokkal arányosak legyenek, hogy egyetlen állampolgárunk személyes szabadságát se veszélyeztethessék.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Unió elsődleges célja minden európai polgár élethez és biztonsághoz való jogának védelme és ennek a célnak a megvalósítására törekszik a terrorizmus megelőzésével és ellenzésével.

Sajnálatos, hogy nagy számú, kifejezetten aránytalan és néhány esetben indokolatlan rendelkezés felborította a szöveg egyensúlyát. A képviselőcsoportom részéről bevezetett módosítások ellenére, a plenáris ülésen végül elfogadott állásfoglalás a témával kapcsolatos álláspontunknak sem szellemét, sem tartalmát nem tükrözi, ezért ellene szavaztam.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Annak ellenére, hogy tartalmaz olyan szempontokat amelyek, igaz enyhén, de kritizálják az emberi jogok megsértését, amit az úgynevezett „terrorizmus elleni küzdelem” nevében követtek el – megsértéseket, amiket mi a kezdettől fogva világosan és határozottan elítéltünk – ez az állásfoglalás nem határolja el magát a küzdelemtől, illetve nem törekszik annak megkérdőjelezésére abban az esetben, amikor sérül a nemzetközi jog és amikor ennek nevében követnek el állami terrorizmust.

Igen, ez valóban felszólít a méltányos eljáráshoz való jog és adatvédelem megsértésének, az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés hiányának kritikájára és annak bírálatára, hogy a Tanács nem volt hajlandó válaszolni azokra a „vádakra, amelyek szerint visszaéltek a hatalmukkal a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén, különösen a CIA-nak való rendkívüli kiadatások és „fekete telepek” esetében”.

Mindemellett, nem fogadhatjuk el, hogy az úgynevezett „terrorizmus elleni küzdelem”-re hivatkozva a Parlament „őszintén üdvözli az új reformszerződés elfogadását” és felszólítja „a tagállamokat annak ratifikálására” és ismételten kihangsúlyozza, hogy „az Egyesült Államok ebben igen fontos partner”, elfogadva mindenestül az amerikai külpolitikát; vagy hogy kéri „az Europol szerepének megerősítését” és számára a „saját nyomozati hatáskör” biztosítását.

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL), írásban. − Számos oka van, hogy nem tudtam támogatni a terrorizmus elleni küzdelemről szóló mai állásfoglalásra irányuló indítványt.

Először is, nem tudom osztani a reformszerződés (Lisszaboni Szerződés) lelkes fogadtatását. Hiszem, hogy reformszerződés által a tagállamok állampolgárai számára Európa nem fog biztonságosabb hellyé válni.

Az állásfoglalásra irányuló indítvánnyal kapcsolatban fenntartásaim vannak a polgári szabadságok vonatkozásában is. Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány nem kiegyensúlyozott. Annak ellenére, hogy tartalmaz néhány nagyszerű elgondolást, túlságosan nagy hangsúlyt fektet a jogszabályokra és a biztonsági együttműködésre.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Európa egyre inkább terrorista célponttá válik, mert megengedte magának, hogy az amerikai külpolitika nevében elkövetett nemzetközi jog és emberi jogok megsértésében a bűnsegéd szerepébe süllyedjen, és mert nem volt képes a tisztességes közvetítő szerepét betölteni a palesztin kérdésben. Itt az ideje, hogy az EU felismerje, hogy az iszlám világból érkező tömeges bevándorlás potenciális biztonsági kockázatot jelent, különösen mióta a mártírság kivívásának módja az Európába történő kivándorlás lett, és amióta meghirdetett vallási cél lett a muzulmán bevándorlóknak a keresztény Nyugatba történő beszivárgása.

Ahelyett, hogy ennek megfelelően cselekednénk és az iszlám országokból érkező bevándorlás azonnali leállítását sürgetnénk, illetve megbirkóznánk az illegális bevándorlók hazatelepítésével, az EU puha megközelítést alkalmaz, nehogy felmérgesítse azokat a muzulmánokat, akik már itt vannak. Leginkább azért szavazok a jelentés ellen, mert az EU reformszerződést a maga demokráciával szembeni lekezelésével együtt tekinti a terrorizmus megoldásának.

  Cristiana Muscardini (UEN), írásban. − (IT) Kértük a Parlamentet, hogy a júliusi ülésen, komolyan foglalkozzon a terrorizmus problémájával. Azonban néhány okos ember úgy döntött, hogy csak szeptemberben fognak beszélni és decemberben fognak szavazni róla: újabb kárbaveszett öt hónap és még több szó a terroristák véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogainak védelmében, akik egyre szélesebb körben használják az információs hálózatokat, ahelyett hogy az európai állampolgárok és más, a terrorizmus által megtámadott országok biztonságát védelmeznénk.

Megítéljük Osman úrnak a Szaharov-díjat, majd magára hagyjuk, hogy egyedül harcoljon Dárfúrban több millió életének megmentéséért, továbbra sem veszünk tudomást az iszlám fundamentalisták Szomáliában elkövetett erőszakos cselekedeteiről és krokodilkönnyeket ejtünk az 50 algériai áldozatért.

Szégyen!

Emiatt nem tudom támogatni az állásfoglalást és ellene fogok szavazni.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az Európai Parlament állásfoglalása megegyezik, és sok esetben felülmúlja az EU reakciós politikáját és antidemokratikus intézkedéseit, amely a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén korlátozza az alapvető emberi jogokat és a munkavállalók demokratikus szabadságait. Felszólít a végrehajtási rendszerek és a tagállamok titkos biztonsági szolgálatai, az Europol és az Eurojust között kialakult rendőrségi és igazságügyi együttműködés további megerősítésére, az SIS II és VIS-adatbázis hatékonyabb működtetésére, hogy Unió-szerte kiterjessze és növelje a munkavállalókra vonatkozó információk ellenőrzésének és nyilvántartásának hatékonyságát. Ez az állásfoglalás, nemcsak az EU „terrorizmus ellenes stratégiájához” nyújtott új dimenziókhoz igazodik teljes egészében, azaz az úgynevezett „erőszakos radikalizmus” megelőzéséhez és ellene folytatott küzdelemhez, de követeli, hogy harcolni kell „az erőszakos cselekményekre való felbujtás” ellen irányuló stratégiáért. Ez a „radikalizmus” elleni stratégia felfedi az EU úgynevezett „terrorizmusellenes” politikájának és betartását célzó mechanizmusainak valódi célpontjait: mindazokat, akik ellenállnak és megkérdőjelezik reakciós politikáját. Akárhány állásfoglalást is elfogadhatnak a monopóliumok politikai szószólói, nem fogják megállítani az ellenzéki mozgalmakat és az egyre növekvő ellenzéki véleményt, amely kifogásolja, hogy maga az EU az európai tőkének az államok közötti imperialista uniója.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A Bizottság 2008-as jogalkotási és munkaprogramja (B6-0500/2007)

  Colm Burke, Avril Doyle, Jim Higgins, Mairead McGuinness és Gay Mitchell (PPE-DE), írásban. − A Fine Gael küldöttség nem szavazta meg a 2008-as bizottsági jogalkotási és munkaprogramól szóló állásfoglalás 16. cikkét, mivel kifejezetten ellenez minden kezdeményezést, ami egy európai közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozására irányul. Üdvözöljük, hogy a következő éves programjában a Bizottság nem tervez a kérdésre vonatkozó jogalkotási javaslatot tenni.

Az adóverseny létfontosságú a növekedés és a beruházások ösztönzésében és elsősorban az euro-övezet tagállamai számára teszi lehetővé gazdaságuk működtetését. Az euro-övezet számára az EKB a kamatlábat, a Stabilitási és Növekedési Paktum pedig kölcsönfelvételi és az inflációs követelményeket állapít meg. Az euro-övezet tagállamai számára – a Szerződés alapján – az egyik legfontosabb eszköz az adópolitika maradt, aminek védelmét biztosítanunk kell.

A Fine Gael EP képviselők véleménye szerint az EU KKTA végül egyetlen adókulcs kialakulásához vezetne Európában, ezt azonban nagyon ellenezzük.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az állásfoglalás ellen szavazunk, mivel nem kerültek elfogadásra azok a javaslatok, amelyekben kifejeződött a liberalizáció és a dereguláció folyamatának gyors felgyorsulása következtében több ágazatban is jelentkező, az uniós foglalkoztatottságnak, valamint a jelenleg és a jövőben nyújtott közszolgáltatások szolgáltatási minőségének fenyegetettségével kapcsolatos aggodalmunk. Ami megmarad, az az állammal mint a közérdeket szolgáló szolgáltatóval szembeni kedvezőtlen elfogultság, mivel a fő hangsúly a liberalizáción van.

Az EU-ban a monetáris és a fiskális politika is megszorító volt, az elsődleges cél az árak stabilizálása és a költségvetés konszolidálása a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban annak ellenére, hogy tudjuk, miszerint a nominális konvergencia folyamata kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottságra, a gazdasági és társadalmi kohézióra, az EU tagállamai közötti tényleges konvergenciára és az állami befektetésekre.

Hangsúlyt helyez a neoliberális lisszaboni stratégiára is, amely az EU-ban az alapvető eszköze volt a liberalizáció valamint a szolgáltatások és a középületek privatizációjának, a munkaerőpiac és bércsökkentés rugalmasságának és alkalmazkodóképességének, valamint a legtöbb, nyugdíjat és egészségügyet is magában foglaló szociális biztonsági szolgáltatás magánérdekek előtt való megnyitásának előmozdításában.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE), írásban. − (PL) Tisztelt Elnök asszony! A 2008. évre szóló munkaprogram egy olyan komplex megközelítést alkalmaz, aminek célja, hogy Európáról egy olyan jövőképet alakítson ki, ami megfelel az állampolgárok elvárásainak. Az Európai Bizottság következő évekre vonatkozó fő prioritásait olyan lépések jelentik, amelyek előmozdítják a gazdasági növekedést és foglalkoztatottságot, a fenntartható fejlődést és a migrációs hullámok kezelését. Érintik továbbá az éghajlatváltozást, az energia kérdését, az EU további bővítését és a nemzetközi színtéren való fellépését.

Kiemelendő, hogy a munkaterv kidolgozására a többi intézménnyel folytatott részletes megbeszélések alapján került sor, ide sorolandók a Tanács közelmúltban tartott lisszaboni nem hivatalos találkozóján, a globalizációról szóló vitán megbeszélt kérdések is. A program tartalmazza a kommunikáció területének prioritásait is, amelyek a Bizottság részéről egy további lépést jelentenek az európai állampolgárok EU-val kapcsolatos jobb tájékoztatásának irányába.

Örömmel láttam a hibák további elkerülése érdekében a szubszidiaritás elvének végrehajtására és a javasolt jogszabályok következményeinek független vizsgálatára meghirdetett új megközelítést. Az új jogszabályra vonatkozó javaslatokat, amelyek a nők helyzetének javítását, különösen a családi és a munkával töltött élet igényeinek összeegyeztetését szolgálják – ami fontos lépést jelent Európa természetes növekedési rátájának csökkenése elleni harcban – szintén örömmel fogadtam.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A témával kapcsolatos, több jogosan kritizálandó szempont közül én a 2008-as prioritások egyikére kívánok koncentrálni, amit a Bizottság elnöke az egyik legfontosabb prioritásként jellemzett: ez az Európai Unióról szóló szerződés javaslatának ratifikálása.

Az EP többsége „üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a reformszerződés ratifikálásának támogatása mellett” „sürgeti a Bizottságot …hogy fokozza a hatékonyabb kommunikációs politika kidolgozására fordított erőfeszítéseit, hogy a polgárok jobban megértsék az EU tevékenységét …. a reformszerződés ratifikálásának és a 2009-es európai választások előkészítése érdekében” és „felhívja a Bizottságot, hogy világosan határozza meg, hogyan kívánja megvalósítani kommunikációs prioritásainak tartalmát, különösen a reformszerződésre vonatkozóan”.

Tekintettel a Bizottságnak a 2005-ös úgynevezett „Európai alkotmányról” szóló népszavazásokon játszott elfogadhatatlan szerepére, amennyiben ezek a régen meghirdetett és most újólag megerősített szándékok megvalósulnak, az a ratifikálási folyamatba való nyílt beavatkozást fogja jelenteni, ami minden egyes tagállam saját ügye.

Milyen ellentmondás ez a Bizottság elnökének részéről, aki, mikor a ratifikálási folyamatról kérdezték azt válaszolta, hogy minden tagállamnak magának kell döntenie, most azonban egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy megbolygassa ezt a határozatot!

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mivel meghiúsult az eredetileg tervezett magántőke bevonása a „Galileo” projekt finanszírozásának kiegészítésébe, az Európai Unió úgy „határozott”, hogy a projekt finanszírozása teljes egészében állami tőkéből, elsősorban közösségi költségvetésből történik.

Ezzel magyarázható az intézményközi megállapodás (IIA) módosítása – amely létrehozta a 2007-2013-ra szóló pénzügyi keretet – ami folyóáron 1 600 millió EUR összegre emeli az 1a. alfejezet (növekedés versenyképessége) értelmében a 2008-2013-ra nyújtott engedélyek felső határát, a 2. fejezet („a természeti erőforrások megőrzése és kezelése” nevezetesen a mezőgazdaság, a halászat és a környezet) alatt szereplő tételek 2007-ben történő alulfinanszírozása és hiányos végrehajtása árán.

Az IIA átdolgozásával és a rugalmassági eszközök igénybevételével, az EU garantálja a nagy „prioritása” jövőjének biztosításához szükséges finanszírozást. Továbbra is kérdéses, hogy amennyiben megvalósul a „Galileo” projekt – de megjegyzendő, hogy állami finanszírozással valósul meg –, vajon egy későbbi időpontban „felkínálják-e” a magántőkének, akár köz-magán társulási alapon, ahol az állami fél viselné a költségeket és a magántőke jutna a profithoz.

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − Nem támogatom a közös konszolidált társasági adóalap létrehozását.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE), írásban. − (RO) Támogatom az Európai Bizottság jövő évre szóló jogalkotási programját, és úgy gondolom, hogy nagyon jól tükrözi az Európai Unió politikai prioritásait. Azonban a magánvállalatok és a kis- és középvállalatok jogszabályozására vonatkozó, Bizottság részéről készülő jogalkotási javaslatok nem lehetnek kihatással a tagállamok politikájára, amelyek az elmúlt évek során jelentős mértékben hozzájárultak a gazdasági növekedéséhez, mint például az egységes adókulcs.

Az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika „állapotfelméréséről” szóló, közelmúltban megjelent közleménye, jó alapot nyújt az intézményközi tárgyalásokhoz. Ezért az Európai Bizottságnak minden olyan jogalkotási javaslatot, amely alapvetően módosítja az Európai Bizottság rendelkezéseit, az európai intézmények és a tagállamok közötti eszmecserék lezárásáig fel kell függesztenie.

Végül, de nem utolsó sorban, sajnálattal veszem tudomásul a jogalkotási kezdeményezések hiányát a közös vízumpolitika terén, ami az Európai Unió és a harmadik országok között a személyek szabad mozgásának kölcsönös biztosítását jelentené. Emlékeztetem az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió több mint 100 millió állampolgárát képviselő 12 tagállam még mindig nem került be az Amerikai Egyesült Államok vízummentességi programjába.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Gazdasági partnerségi egyezség (B6-0497/2007)

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. − (PL) Az AKCS-EU Parlamenti Közgyűlés tagjaként, támogatni kívánom a múlt héten, Lisszabonban tartott EU-Afrika csúcstalálkozó eredményeit. A Parlamenti Közgyűlés legutóbbi ülésén Kigaliban, az EU és Afrika közötti kapcsolatokban, megfontoltságra és további elhamarkodott szabályozás elkerülésére szólítottunk fel. Természetesen, a közös EU-Afrika stratégiának mindkét fél érdekét figyelembe kell vennie és az együttműködés nem válhat egyik fél kárára sem.

Az a tény, hogy az Európai Unió az afrikai országok legkomolyabb gazdasági partnere – és a legtöbb Afrikába irányuló segély Európából érkezik – egy különleges felelősséget is ró az Unióra. Ez egyértelmű megfogalmazásra került az Európai és Pánafrikai Parlamentek Közös Nyilatkozatában, amely helyesen szólította fel mindkét testületet a jövőbeni nagyobb szerepvállalásra a két kontinens közötti kapcsolatok alakításában. Az Európai Parlament egyértelmű támogatásáról biztosította a 2007. november 22-i Kigali Nyilatkozatot, amely felszólít az új EU-AKCS kereskedelmi egyezmény megkötéséről folyó tárgyalások határidejének meghosszabbítására, valamint arra, hogy megállapodás körültekintő legyen, és javasolja a WTO szigorú elvárásainak enyhítésére. Helyénvaló, hogy a következő 2009-ben tartandó csúcstalálkozóig meghatározott prioritások ne csak a békére, biztonságra, emberi jogokra, energiára, éghajlatváltozásra és migrációra vonatkozzanak, de érvényesek legyenek a foglalkoztatottság, az egészségügybe történő befektetések és az oktatáson keresztül folytatott szegénység ellen küzdelemre is.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Amennyiben bármilyen kétség merülne fel az EU valódi szándékait illetően azokkal a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban, amelyeket az AKCS (afrikai, karibi és csendes-óceániai) államok csoportjával javasol létrehozni, amiket mint „gazdasági partnerségi megállapodások” (EPA-k) határoz meg és amelyekről, mivel néhány afrikai ország megtagadta az aláírását sok szó esett a legutóbbi EU-Afrika csúcstalálkozón, akkor a most elfogadásra került megállapodás elolvasása elégséges magyarázattal szolgálna számukra. A portugál külügyi és együttműködési államtitkár, João Cravinho úr a Tanács elnökeként azonban a november 21-én Kigaliban tartott AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésen már egyértelművé tette a dolgokat.

Annak ellenére, hogy (egy időre) meghátrálásra kényszerült, az EU azzal próbálta meg letörni az ellenállást, hogy „tárgyalási javaslat”-ot tett gazdasági partnerségi megállapodásokra „két lépésben, kezdve az árukereskedelemmel” amit „egyéb területek, mint a szolgáltatások és befektetések bevonása” követne, ugyanakkor ígéretet tett több millió euróra, az AKCS országok szuverenitásának és (gazdasági és hamarosan politikai) függetlenségének zálogaként. Ezt tartalmazza az „Általános Ügyek és Külkapcsolatok” Tanácsának 2007. november 17-i határozata.

Az EP többsége megtapsolja és támogatja a határozatot. Ami minket illet, mi elvetjük és ellenezzük az ilyen szándékokat és politikákat, amelyekkel az EU az AKCS országok gazdasági újragyarmatosítására törekszik.

  Karin Scheele (PSE), írásban. − (DE) Üdvözlöm a tényt, hogy az Európai Parlament, nagy százalékban támogatja a gazdasági partnerségi megállapodásokról (EPA-k) szóló Kigali Nyilatkozatot, amit az európai, az afrikai, a karibi és a csendes-óceániai parlamentek képviselői közösen dolgoztak ki Ruandában. Sajnálattal veszem azonban tudomásul, hogy a közösen kitárgyalt szöveget, amit az Európai Parlament képviselői és az AKCS országok parlamenti képviselői is elfogadtak Kigaliban az AKCS-EU találkozón, most hirtelen Strasbourgban, az EPP-ED és a Liberális képviselőcsoportok által elutasításra került. Szilárdan hiszem, hogy az AKCS országok számára létfontosságú kérdésben folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban ez egy teljesen téves jelzést küld a világnak.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) Az EPA-k a WTO értelemben, nem tekinthetők egyszerűen csak szabadkereskedelmi megállapodásoknak és mindenekelőtt nem gyengíthetik a tengerentúli társadalmak már amúgy is sérülékeny gazdaságait.

Ezeknek a megállapodásoknak, megfelelő partnerséget kell kialakítaniuk, amely olyan új gazdasági és kereskedelmi környezetet teremt, amely minden érintett területen előmozdítja a fejlődést.

Hálás vagyok a tisztelt Ház képviselőinek, hogy elfogadták módosításomat, ami rámutat arra, hogy az AKCS országokkal preferenciális és kölcsönösségi alapon létrehozott megállapodások középpontjában a tengerentúli közösségek érdeke áll. Alapvető fontosságú, hogy még következetesebben vegyük figyelembe a tárgyalásokban résztvevő legtávolabbi régiók sajátos körülményeit a szerződés 299. cikke (2) bekezdése szerint. Az AKCS-hoz csatlakozó tengerentúli országok és területek szintén különleges figyelmet érdemelnek a társulási megállapodásoknak megfelelően, ami a szerződés 299. cikke (3) bekezdése szerint már az Unióhoz köti azokat.

Még ha a jelenlegi eszmecserék problematikusak is, különösen a helyi piac és az érzékeny termékek listája tekintetében, szorgalmazom, hogy a Bizottság olyan kompromisszum kialakítására törekedjen, amely tiszteletben tartja a szóban forgó legtávolabbi területek és a tengerentúli országok és területek különleges érdekeit.

(Az ülést 13.50-kor felfüggesztik, majd 15 órakor újból megnyitják)