Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. január 16., Szerda - Strasbourg

9. EUROPOL (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében Agustín Díaz de Mera García Consuegra által készített jelentés az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozására irányuló tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról (COM(2006)0817 – C6-0055/2007 – 2006/0310(CNS)) (A6-0447/2007).

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök. − (SL) Először is szeretnék köszönetet mondani Díaz de Mera García Consuegra úrnak a Bizottság által előterjesztett javaslat alapján készített, az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol létrehozására irányuló tanácsi határozatról szóló jelentéséért.

A Tanácsban jelenleg még mindig folyik a vita az említett határozat tervezetéről, és e viták során az elnökség hivatkozik a képviselő által készített, fentebb említett jelentésre, illetve figyelembe veszi azt. Az elnökség különösen a személyes adatok védelme és a demokratikus ellenőrzés területén veszi figyelembe, vagy igyekszik figyelembe venni az előadó által felvetett kételyeket.

Elnökségünk egyik elsőbbséget élvező feladata, hogy a Tanács határozatát 2008 júniusára végleges formába öntse. Az Europol Egyezmény helyébe lépő határozat célja elsősorban az, hogy javítsa az Europol operatív és adminisztratív funkcióit, és így tegye képessé azt az új kihívásokra történő gyorsabb és hatékonyabb reagálásra.

Hangsúlyoznom kell, hogy a német és portugál elnökségek már fontos fejlődést értek el ebben az ügyben, amelynek alapján az első, a második, a harmadik, a hatodik, a hetedik és a kilencedik szakasz már végleges formát öltött. Ezek a szakaszok foglalkoznak az alapítással és a feladatokkal, az adatfeldolgozó rendszerekkel, a közös információfeldolgozásra vonatkozó rendelkezésekkel, a szervezettel, a titkossággal és egyéb rendelkezésekkel.

Az elnökség ezért mostantól elsősorban a fennmaradó szakaszokra koncentrál, amelyek a partnerkapcsolatokra, a biztonságra és az adatbiztonságra, a költségvetési rendelkezésekre, azaz az ellenőrzésre és az értékelésre, valamint az átmeneti és záró rendelkezésekre vonatkoznak.

A nyitva álló szakaszokról szóló tanácskozások során – a Tanács tavaly júniusi határozatainak megfelelően – az elnökség külön figyelmet fordít arra, hogy az alábbi kérdésekre megfelelő megoldást találjon: először, a közös nyomozócsoportokban dolgozó Europol-tisztviselők mentessége megvonásának kérdése; másodszor, a rotáció elve, és az Europol-alkalmazottak és a közös nyomozócsoportokban résztvevő személyek esetében az a lehetőség, hogy az egység vezetőjétől kapjanak utasításokat; és harmadszor, a költségvetési semlegesség kérdése.

A szakértői csoportok már megkezdték a tanácskozásokat az említett kérdésekről, és az Europol munkacsoport és a Bizottság is folytatja a tanácskozásokat a 36. cikknek megfelelően. Mindezen tanácskozások két fő eleme az Europol műveleti képességének javítása, és a költségvetési semlegesség elvének figyelembe vétele.

Az elnökség célja, hogy ezekben a kérdésekben már 2008. első negyedévére megállapodást érjen el . Az elnökség szorosan követni fogja a végrehajtási tervhez kapcsolódó eseményeket is. Ez a terv meghatározza valamennyi olyan kulcsfontosságú pontot, amelyet meg kell oldani, ha az Europolról szóló határozatot 2010. január 1-jével hatályba kívánjuk léptetni. Mindezen végrehajtási intézkedésekről szóló vitaindítókat ennek az évnek az első felében tervezzük megkezdeni.

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

  Franco Frattini, a Bizottság alelnöke. − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a szlovén elnökség – amelynek köszönetet mondok – éppen most beszélt arról, hogy a Bizottság 2006. decemberi javaslata, amelynek célja az Europolról szóló egyezmény felváltása egy tanácsi határozattal, egyike a prioritásaiknak, és remélik, hogy a lehető legsürgősebben sikerül ehhez a politikai megállapodást biztosítani. Én nyilván teljes körű támogatásomat ajánlom fel nekik, mert úgy vélem, hogy ezáltal az Europol operatív és adminisztratív működése egyértelműen javulni fog, és amint az Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa júniusban rámutatott, a hatékony működés képessége az Europol reformjának elsődleges célja.

Egyben forró köszönetet szeretnék mondani az előadónak, Díaz de Mera úrnak a színvonalas jelentésért, és szeretném aláhúzni az ő javaslata alapján javasolt módosítások minőségét is, amelyek azonban azóta már igen sok módosítás tárgyaivá váltak a német és a portugál elnökségek alatt lefolyt viták során, amint azt az elnökség is említette. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy ezek a módosítások miként vehetők figyelembe.

A módosítások között a Bizottság feljegyzi Díaz de Mera úr azon javaslatát, amely szerint a Parlament Europol fölötti demokratikus ellenőrzése működhetne azzal, ha az Europolt az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznák. Én is támogatom a 6. módosításban említett közösségi finanszírozás gondolatát, ami az 5. preambulumbekezdéshez kapcsolódik. Én is támogatom, hogy az Europolnak legyen közösségi beágyazottsága, amit az 5. módosítás kíván. Általánosságban szólva, engem nagyon érdekelnek az adatvédelmi tisztviselő szerepével kapcsolatban benyújtott módosítások, mint például a 9. módosítás, és azok is, amelyek az adatvédelemre vonatkoznak. Sok ilyen van, de szeretnék emlékeztetni különösen a 13., a 16., a 17., a 18., a 23., a 24. és a 25. módosításokra, és egyet tudok érteni a céllal.

Ami az Europol tisztviselőinek a közös nyomozócsoportok koordinálásában betöltött szerepét illeti, szeretnék rámutatni, hogy ezt a koordinációs szerepet a Tanács nem támogatta. Ezt hosszasan megvitatták, és tekintettel a jelenleg a közös nyomozócsoportokra alkalmazandó jogszabályra, a tagállamok a részes tagállamok közötti megállapodások során most is létrehozhatnak közös nyomozócsoportokat, és meghatározhatják és korlátozhatják az Europol tisztviselőinek a szerepét. Ezért ezen a ponton a jó kompromisszum elérése érdekében folytatnunk kell a tárgyalásokat. Következésképpen, ebben a fázisban egy ilyen jellegű rendelkezés beillesztése az Europolról szóló határozatra vonatkozó javaslatba sajnálatos módon nem lenne elegendő ahhoz, hogy az Europol-tisztviselők a nyomozások koordinálásában törvényesen és rendszeresen tágabb szerepet kaphassanak – ez egy olyan szerep, hölgyeim és uraim, amit én személyesen természetesen nagyon szeretnék. Egyetértek a 15. módosítással, amely különleges kapcsolat létrehozását javasolja a nemzeti csoport és az illetékes nemzeti hatóságok között.

Ezek tehát azok a megjegyzések, amelyeket ehhez a jelentéshez kívántam fűzni, és ismételten köszönetet mondok az előadónak. Remélem, hogy a parlamenti szavazásra ezen a héten sor kerülhet, hogy megadhassuk az Europolnak a kiváló esélyt már a közeljövőre vonatkozóan, és az új státus biztosította lehetőségeket igen hamar, ami majd lehetővé teszi számára a jobb működést.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra, előadó. − (ES) Elnök asszony, hivatalban lévő elnök úr, a Bizottság alelnöke, én is szeretnék köszönetet mondani önnek a szavaiért és a támogatásáért.

Azzal szeretném kezdeni, hogy kérem a Tanácsot, vállaljon kötelezettséget e Házzal szemben, hogy az általunk tárgyalt határozatot az Európai Parlament legfeljebb a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése utáni hat hónapon belül áttekinti.

Európai parlamenti képviselőként én erőteljesen küzdök a Parlament hatáskörének szélesítéséért, különösen a tekintetben, amely az előrelátható jövőben megadja ennek a Háznak azt a lényeges felhatalmazást, hogy közös jogalkotóként járjon el olyan fontos ügyekben, amelyek a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás területét érintik.

Azt is gondolom azonban, hogy a Parlament nem teheti a munkáját függővé a Lisszaboni Szerződés előre látható hatályba lépésétől, és ezen az alapon nem is függesztheti fel azt. Ezért a munkát folytatnunk kell. Folytatnunk kell a menet közben lévő folyamatokat, és kétféleképpen tehetjük ezt: hatékonyabbak legyünk a bűnözés elleni küzdelemben, és ellentmondást nem tűrően követeljük meg az Európai Parlament hatáskörének érvényesülését.

A bűnözés dinamikus és folyamatosan változik, ezért az Europolt és az EU-nak az állampolgárok biztonságát védő egyéb instrumentumait gyorsabban kell a változó időkhöz igazítani. Az 1995. júliusi egyezmény elavult, ezért kulcsfontosságú, hogy az Europolról szóló határozat számos előremutató lépéssel együtt gyorsan hatályba léphessen, hogy az EU polgárai számára hatékonyabb védelmet tudjunk biztosítani.

Az egyezmény módosításához a jegyzőkönyves rendszer fenntartása teljes mértékben anakronisztikus eljárás. Az általam vitára előterjesztett új javaslat lényeges változásokat vezet be. Először, az EU Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésére alapozott tanácsi határozattal egy sokkal rugalmasabb instrumentumot terjeszt elő. Másodszor, a javaslat lényeges és alapvető változásokat javasol, ilyen például a hivatal átalakítása egy európai ügynökséggé, amelynek révén az alkalmazotti állomány EU-tisztviselői státust kap, és finanszírozása a közösségi költségvetésből történik, ami kívánatos megoldás.

Egy másik lényeges változás az Europol hatáskörének kiterjesztése a nem szervezett bűnözésre is. A független adatvédelmi tisztviselő egy másik fontos, az ellenőrzés és a garanciák irányába tett lépés.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által végzett munka két célt szolgált. Az első a Tanács javaslatának módosítása volt annak érdekében, hogy adjon az Europolnak konkrét keretet a személyes adatok védelmére, és erre tekintettel szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a Tanács, amint lehetséges, fogadja el a kerethatározatra irányuló javaslatot. Másodszor, a Parlament gyakoroljon fokozottabb ellenőrzést az Europol tevékenysége felett; ehhez javasoltuk egy ad hoc-bizottság létrehozását, amely e Ház és a nemzeti parlamentek képviselőiből állna, valamint azt, hogy az Európai Parlament vegyen részt az igazgató kinevezésének és elbocsátásnak folyamatában, javasoltunk továbbá más intézkedéseket is, amelyek célja az új ügynökség és a munkaprogramja feletti költségvetési ellenőrzés biztosítása.

Őszintén hiszem, hogy a parlamenti bizottságunkban elfogadott javaslatok javítanak a Tanács eredeti dokumentumán, ami egyébként számos jelentős változást irányoz elő. Ezért kérem önt, hivatalban lévő elnök úr, a jelentésük támogatására.

Szeretném azzal befejezni, hogy őszintén köszönetet mondok kollegáimnak valamennyi képviselőcsoporttól az értékes hozzájárulásukért, és különösen szeretném megemlíteni Moraes, Alvaro és Fava urak tárgyalási erőfeszítéseit, valamint Buitenweg asszony és Catania úr hozzájárulását.

  Jutta Haug, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója. − (DE) Elnök asszony, hivatalban lévő elnök úr, biztos úr, a Költségvetési Bizottság pozitívan áll a Bizottság javaslatához, amely az Europolt államközi helyzetéből közösségi helyzetbe vezetné át. Ha ezért az Europolt nemsokára teljes egészében európai költségvetésből fogják finanszírozni, a Parlament költségvetési jogosítványait is biztosítani kell a struktúrák révén. A felelős bizottság köszönetet érdemlő módon elfogadta valamennyi erre vonatkozó módosításunkat.

Azt is remélem, hogy a Frattini biztos úr által az előbb felolvasott lista nem kimerítő, mert észrevettem, hogy számos módosítást nem tartalmazott.

Azt is megértettük azonban, hogy az adminisztráció egy részét megint operatív forrásokból finanszíroznák. Most felhívjuk a Tanácsot, hogy azonnal üljön le velünk egy asztalhoz, és jussunk kölcsönös egyetértésre az Europol finanszírozásáról. Mert egy dolog biztos: bármi, amiről holnap határozunk, csak a 2006. május 26-i intézményközi megállapodás 47. cikke szerinti tanácsi tárgyalások eredményétől függően alkalmazható.

  Hubert Pirker, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja nevében számos ok miatt is kifejezetten támogatom azt a javaslatot, amelyet a Tanács terjesztett be az Europolnak az európai intézmények keretébe történő integrálásáról.

Először, mert lesz új jogalapunk, amely megkímél minket a hosszas ratifikálási eljárásoktól, és ezért lehetővé teszi az Europol számára, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjék az új helyzetekhez; és másodszor, mert nemcsak a jegyzőkönyvek kerülnek elfogadásra, hanem a hatáskör is kiterjed, felölelve az előzetes adatokat, és a pénzeszközök beszerzésére vonatkozó adatokat, mivel a működési kiadásokat növelni fogják, mivel a finanszírozás az EU költségvetésből származik, és ebből az Europol nagyobb fokú függetlensége származik, miközben számunkra, mint Parlament számára jobb ellenőrzési lehetőségeket is biztosítanak, és utoljára, de nem utolsósorban, mivel a jövőben az adatvédelem terén is a biztonság igen magas foka érvényesül.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak nagyon reális módosításaiért, különösen, ami a vegyes bizottság feladatait, az Europol-alkalmazottak operatív feladatai közbeni mentességét, a Parlamentnek az igazgató kinevezésében betöltött szerepét, és különösen az adatvédelmet illeti. Ő a Parlament nevében igazán kiváló munkát végzett.

Ha mindezeket a javaslatokat elfogadják, az Europol hatékonyabb, rugalmasabb és jobban irányítható lesz.

Nem rokonszenvezek a liberálisok javaslatával, amely szerint az Europol megerősítésére irányuló mindezen intézkedéseket halasszuk el a Szerződés hatályba lépéséig, hogy a polgáraink érdekében nagyobb biztonságot nyújthassunk. Most van szükségünk biztonságra, ami azt jelenti, hogy most van szükségünk az Europolra. Most kell elvégeznünk a munkát, és – ha szükséges lesz – minden bizonnyal foglalkozunk majd a témával ismét, a Szerződés hatályba lépése után.

Ezért arra kérem a liberálisokat, hogy fontolják meg újra a javaslatukat, és ha lehetséges, vonják vissza a módosítást.

  Claudio Fava, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a szocialisták képviselőcsoportja üdvözli az Europol-jelentés elfogadását, és azt a javaslatot, hogy az Europolt EU-ügynökséggé alakítsuk át . A várakozás rendkívül hosszú ideje után végre olyan helyzetben vagyunk, hogy az Europolt konkrét és hatékony eszközzé tehetjük a szervezett bűnözés és sok más olyan veszélyes bűncselekmény elleni küzdelemben, amely már európai szinten van jelen – például arra az intézkedésre gondolok, amelyet az Europol a pénzmosással kapcsolatban foganatosíthat.

Képviselőcsoportunk a javaslatban meghatározott felügyeleti hatáskört valódi parlamenti felügyeletté kívánja megerősíteni, amely természetesen nem korlátozódna a költségvetési hatáskörre, és meg akarjuk erősíteni a személyes adatok védelmével és az adatbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket, különösen mivel a harmadik pillérben nincs jó kerethatározat az adatvédelemről, és még egy ideig eltart, amíg az megszületik.

Amint Díaz de Mera García úr rámutatott, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy időközben a kontextus megváltozott: a Lisszaboni Szerződés aláírása létrehozza azt a lehetőséget, hogy a közeljövőben a rendőrségi együttműködés az Európai Parlament együttdöntési eljárása hatálya, vagyis a mi teljes felelősségünk alá tartozzék, arról minősített többség szavazzon a Tanácsban, és a Bíróság illetékességébe is tartozzék majd. Ezért kérjük a szlovén elnökséget, hogy vállalja hivatalosan a dosszié felülvizsgálatának beterjesztését az Európai Parlament elé, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől számított hat hónapon belül.

Befejezésül, a szocialisták képviselőcsoportja még mindig úgy véli, egy olyan érzékeny ügyben, mint ez, helyesebb lett volna, ha az előadó bizonyos mértékig visszavonul, tekintettel azokra az eseményekre, amelyek kapcsán láttuk az ő szerepét saját országának politikájában. Képviselőcsoportunk azonban úgy határozott, hogy nem tagadja meg a hozzájárulását ahhoz a dossziéhoz, amelyet stratégiai fontosságúnak tartunk az európai integráció folyamatában.

  Alexander Alvaro, az ALDE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, alelnök úr, miniszter úr, mielőtt hozzáfognék, köszönetet kívánok mondani Díaz de Mera García Consuegra úrnak a konstruktív és kiváló együttműködéséért. Az Európai Parlamentben folytatott csapatmunkánk, beleértve a szocialista képviselőcsoporthoz tartozó kollégáinkkal folytatott munkát is, nagyon jó volt, egyébként azon elszigetelt eset ellenére is, amikor a szocialisták bírálták az előadót.

Nekünk nincs semmilyen kétségünk az Europol kibővítésével kapcsolatban, amit 1994-ben Európai Kábítószer-hatóságként hoztak létre, majd alakítottak át a ma is ismert Europollá 1999-ben. A lakosságunk védelme érdekében szükség van a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, amely nem áll meg a határokon, legyenek azok tengeri, szárazföldi vagy légi határok. Európa tisztviselőinek hasonlóképpen olyan helyzetben kell lenniük, hogy képesek legyenek működni és cselekedni. Ugyanakkor annak is hasonlóan világosnak kell lennie, hogy a rendőrségi munkában vannak bizonyos alapszabályok.

Az Europol tisztviselőinek mentessége, amint azt a kiegészítő záradék szabályozza, nem követhető. Ezt ki kell mondani. Az nem erősíthető meg, hogy Európa rendőrtisztjei több hatalommal rendelkezzenek Europol-tisztviselőként, mint mások. Az ugyancsak elképzelhetetlen, hogy a rendőrségi együttműködés felett ne legyen parlamenti ellenőrzés. Végülis egy hatékony hatóságot akarunk létrehozni, amely számadással tartozik, ha hibát követ el, nem pedig a nottinghami sheriffet.

Ugyanez érvényes az Europol bírósági felülvizsgálatára. Elképzelhetetlen, hogy Európában valamely rendőrhatóság úgy cselekedjen, hogy tettei ne tartoznának bírósági felülvizsgálat hatálya alá. Ennélfogva mi, liberálisok – kollégánk Pirker úr valószínűleg félreértette ezt – benyújtottunk egy módosítást, amely szerint el kell fogadni egy felülvizsgálati záradékot, amint Fava úr már kifejtette, hogy az Európai Parlament hat hónappal a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után ezzel a kérdéssel ismételten foglalkozhasson.

Ami az egyebeket illeti, mi – legalábbis a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja – szintén egyértelmű nyilatkozatot várunk a Tanácstól, hogy ezt a felülvizsgálati záradékot megfontolás tárgyává és a tárgyalások részévé teszi. A strukturális többség ellenére nem szeretnénk élni az Eljárási Szabályzat 53. vagy 168. cikkével – azaz a Bizottság elé visszautalás lehetőségével –, mert mi is úgy véljük, most van szükségünk az Europolra, és a kibővítését nem szabad késleltetni. Ha azonban rákényszerülünk, akkor így kell eljárnunk.

  Seán Ó Neachtain, a UEN képviselőcsoportja nevében. – (GA) Elnök úr, először is szeretnék gratulálni az előadónak, Díaz de Mera García Consuegra úrnak a jelentéshez. Amint tudjuk, olyan Unióban élünk, amelyben a polgárok szabadon utazhatnak, de az EU-szintű koordinációnak az igazságügy és a belügyek területén is szükséges centrálisabb szerepet játszania.

A szervezett bűnözés egyre inkább nemzetközivé válik, így az EU felelőssége, hogy képessé tegye az Europolt aktív szerep vállalására abban, hogy megállítsa a kábítószerek illegális beáramlását a nem EU-országokból. Az Europolnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy véget vessen az illegális emberkereskedelemnek, amelynek keretében sokakat csempésznek az EU területére – gyakran az akaratuk ellenére –, hogy például a szexiparban dolgozzanak.

Írország nemsokára népszavazást tart az Európai Szerződésről, és a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy a jövőben is teljes egészében részt veszünk az európai igazságügyi és belügyi együttműködésben – ahogyan eddig is tettük. És nem fogunk nemet mondani, kivéve, ha probléma merül fel a hazai jogszabályok tekintetében.

  Kathalijne Maria Buitenweg, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében. – (NL) Elnök asszony, szeretnék őszinte köszönetet mondani az előadónak, Díaz de Mera García Consuegrának a munkájáért. Már eleve jó munkát végzett, majd ezután nagyon konstruktívan foglalkozott a képviselők által benyújtott módosításokkal. Az én képviselőcsoportom ezért a jelentését jóváhagyja.

Szeretném azonban világossá tenni a Tanács számára, hogy a Díaz de Mera García Consuegra-jelentés támogatása nem egyenlő a tanácsi határozat támogatásával, mert a kettő között még mindig vannak különbségek, különösen az adatvédelmet illetően. A jelentés kizárja az adatbázisok korlátlan felhasználását, mivel az adatokat csak meghatározott célra szabad felhasználni, azoknak a tagállamokban bírósági ellenőrzés hatálya alá kell tartozniuk, és azokat csak esetről esetre szabad feldolgozni.

Kérdésem, hogy a Tanács szeretne-e reagálni ezekre a módosításokra. Frattini biztos jó példával járt elöl az előbb, amikor a jelentés részleteivel is foglalkozott, lehetővé téve számunkra, hogy pontosan lássuk a Bizottság álláspontját. Őszintén köszönöm neki. Most azt remélem, hogy a hivatalban lévő elnök világossá teheti, hogy a Tanács mit gondol az Európai Parlament kiegészítéseiről.

Az én képviselőcsoportomban nem mindenki kitartó támogatója az erős rendőri erőnek, de a bírósági és demokratikus ellenőrzés javítása számíthat a mi határozott támogatásunkra. Ezért támogatjuk az Europol ügynökséggé történő átalakítását, együtt a költségvetési ellenőrzés fokozásával. Ugyancsak támogatjuk a fokozott bírósági kontrollt; így én a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja javaslatát rendkívül ésszerűnek tartom, és támogatom.

Amint Alvaro úr az előbb kétségkívül meglehetősen óvatosan mondta, még egyszer megnézhetjük ezt hat hónap múlva. Ami engem illet, mi nem csak megnézzük a javaslatot, hanem módosítani fogjuk azt. A kérdésem a Tanácshoz a következő: tervezik-e javaslat elfogadását? Ha igen, önök szerint a bíróság kontrollt tekintve mennyiben lesz az más, ide értve az Europol fölötti ellenőrzést is?

  Giusto Catania, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én is azt gondolom, hogy szükségünk van egy transznacionális rendőri erőre, amely kimondottan a nemzetközi bűnözéssel lesz képes megküzdeni, mert az ma már nem marad meg a nemzeti határokon belül.

Csak néhány nappal ezelőtt történt, hogy Németországba látogatott az olasz parlament maffiaellenes bizottsága, ahol kiderült a számára, hogy a Németországban befektetett pénzügyi források igen jelentős részét a sziciliai és a calabriai bűnözőkkel közvetlenül kapcsolatba hozható mechanizmuson keresztül szerezték meg. Úgy vélem, ez jelképezi azt a valós szükségletet, hogy a bűnözés ellen nemzetközi alapon lépjünk fel, és ennek egyik módja, ha európai rendőri erőt hozunk létre.

Azt hiszem, az Europol elláthatja ezt a feladatot, de vannak kétségeim afelől, hogy az Europol átalakítása ügynökséggé azonnal megmentheti-e őt. Kötelességünk értékelni az Europol tevékenységét 1994-től napjainkig, és úgy vélem, hogy át kell tekintenünk az Europol konkrét küldetését is, mert szerintem az Europol prioritásai közé a kábítószer-kereskedelemnek, a pénzmosásnak és a transznacionális maffiaszervezetek elleni küzdelemnek kell tartoznia.

Úgy vélem, még mindig vannak problémák a Parlament hatásköre teljes körű elismerésének szükségességét illetően. A Parlamentnek rendelkeznie kell felügyeleti hatáskörrel – ez így van minden nemzeti parlament esetében, amely ellenőrző hatáskörrel rendelkezik a nemzeti rendőrség felett –, és én úgy vélem, hogy az Európai Parlamentnek kell rendelkeznie ellenőrző hatáskörrel egy olyan európai ügynökség felett, amelynek a kulcsfeladatai közé a rendészet és a nemzetközi bűnözés elleni fellépés tartoznak. Azt is gondolom, hogy az adatvédelem kérdésében vannak még tisztázásra szoruló kérdések.

Én rendkívüli módon aggódom, mert a javaslat, ahogyan azt elfogadták, és ahogyan azt a Tanács várhatóan el fogadja majd, súlyos hiányosságokkal terhes, ami komoly veszélyt jelent az európai polgárok személyes adataira nézve.

  Roger Knapman, az IND/DEM képviselőcsoportja nevében. – Elnök asszony, amennyire én tudom, az előadó 2002. és 2004. között a spanyol rendőrség főigazgatója volt. Ez feltételezésem szerint azt jelenti, hogy hivatalának elhagyása előtt az egyik utolsó feladata az lehetett, hogy a borzasztó madridi bombatámadások azonnali utóhatásával foglalkozzon. Ezért elfogadom őszinteségét, amellyel amellett érvel, hogy az EUROPOL hatáskörét terjesszük ki, hogy az új terrorista fenyegetésekkel is foglalkozhasson.

Nekem azonban nem kell emlékeztetnem őt arra, hogy az én országomban is hosszú története van a terrorizmussal való fellépésnek, és mint az ő országában, sok éven keresztül ez a szeparatisták fenyegetéséből állt, amelyhez a közelmúlt éveiben párosult az iszlám szélsőségesek új fenyegetése. Amit mondani akarok, az az, hogy az én hazám nagyon hálás a szomszédaitól kapott segítségért és együttműködésért, amikor az szükséges volt, de végső soron magának kell képesnek lennie arra, hogy pontosan a saját módszerei és eljárásai szerint és saját kezdeményezésére cselekedjék.

Amit azonban itt javasolnak, az nem csak az EUROPOL beavatkozása olyan területekbe, amelyeket a tagállamok irányítása alatt kellene hagyni. Ami ennél is rosszabb, az az, hogy a Bizottság meg akarja változtatni az EUROPOL-ra irányadó jogi keretet úgy, hogy az EUROPOL hatáskörének esetleges kiterjesztését a tagállamoknak ne kelljen ratifikálniuk. Az előadó nyilatkozatát azzal fejezi be, hogy biztosítanunk kell, hogy az EUROPOL a demokratikus legitimitás maximumát élvezze. Megint csak azt látjuk, hogy az EU-nak, miközben még a rendészet ügyeiben is megkísérel hatásköröket elvonni a tagállamoktól, nagyon furcsa elképzelése van a demokratikus legitimitásról.

  Jim Allister (NI). – Elnök asszony, bármennyire kívánatos is a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépés – és ez kívánatos –, számomra egyértelmű, hogy az EUROPOL szerepének ez a bővítése, illetve jogalapjának és jogcímének megváltoztatása valami egészen másról szól. Ez tulajdonképpen nem más, mint az államapparátus átadása az EU-nak.

Természetes és helyénvaló, hogy az államok rendelkezzenek rendőri erőkkel. Most az EU-nak kellene saját jogon európai rendőrtisztekkel rendelkeznie, akiket az EU költségvetéséből finanszíroznak, és a személyi állományt az EU tisztviselői alkotják. A valóságban és ténylegesen ők az EU rendőrei lesznek, akik az EU parancsait teljesítik kószálva szerte Európában, belekontárkodva a nemzeti rendőrségek munkájába, különösen, hogy a vizsgálatok kezdeményezésére és vezetésére irányuló kompetenciájukat a szervezett bűnözésen túl a büntetőjog egyre nagyobb területeire is ki akarják terjeszteni.

Majd, ami számomra az abszurditás teteje, ezeknek az EU-rendőröknek a nemzeti korlátok alól mentességet kellene biztosítani, és cselekedeteik még a bírósági felülvizsgálat hatókörén is kívül esnének. Emiatt ezeket a javaslatokat elvetem. Mindez nem egyéb, mint az EU számára a szuperállamiság legújabb manifesztációja – és mindez az Alkotmány keretei között, teljességgel Európa népeinek hozzájárulása nélkül, az EU vezetői közötti, a demokrácia felbomlasztására és a népszavazások elutasítására irányuló összeesküvés miatt.

  Carlos Coelho (PPE-DE). – (PT) Frattini alelnök úr, hölgyeim és uraim, 1998-ban az Európai Parlament elvetett minden beterjesztett kezdeményezést, amikor az Europolhoz kapcsolódó részletekről konzultáltak. Ezt következetességből tette addig, amíg az Europol kormányközi összefüggésben továbbra is demokratikus és bírósági kontroll nélkül maradt. Most ez a kezdeményezés a plenáris ülésen folyamatosan felvetett kérésünkre válaszul született azzal, hogy az Europolt EU-ügynökséggé alakítja át, amelyet a közösségi költségvetés finanszíroz, és megerősödik a demokratikus ellenőrzésben betöltött szerepünk.

Annak ellenére, hogy ez a javaslat a Tanácsban súlyos polémia tárgya, azt hiszem, további halasztást nem szabad elfogadnunk. Az Európai Parlament köteles demonstrálni támogatását a Bizottság azon kezdeményezésével kapcsolatban, amely az Europolt EU-ügynökséggé alakítaná át. Ezenkívül az Europol jelenlegi jogi kerete, ami egy nemzetközi egyezmény, akadályozza és évekig késlelteti az összes korszerűsítési folyamatot vagy a hatáskörök módosítását. A biztonságot fenyegető új veszélyek fokozódása, például a terrorizmus, amely új kihívást jelent az Europol számára, új megközelítést igényel.

Innen e határozat jelentősége, amely nemcsak azonos helyzetbe hozza az Europolt az Eurojusttal és az Európai Rendőrakadémiával, hanem hatékonyabbá is teszi a működését, kiterjeszti mandátumát a nem szigorúan a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményekre, és a működésébe nagyobb rugalmasságot visz. Ugyanakkor garantálni kell a nagyobb átláthatóságot, és a demokratikus és bírósági kontrollt.

Ezért támogatom Díaz de Mera úr kiváló jelentését, és azokat a fontos módosításokat, amelyeket beterjesztett, különösen az adatvédelmet illetően. Szeretnék tisztelettel adózni, és egyben szolidaritásomat kifejezni Díaz de Mera úrnak a kiváló jelentésért, amit megalkotott, és a személyiségéért is, különösen mivel néhány képviselőtársam megkísérelte méltánytalanul lekicsinyelni munkáját, felvetve azokat a nemzeti viaskodásokat, amelyekre egyébként a Spanyol Legfelsőbb Bíróság már teljes körű választ adott.

  Marek Aleksander Czarnecki (UEN). – (PL) A fő feladat, amellyel az Európai Rendőrségi Hivatal szembesül, az akciók hatékonyságának és a tagállamok hatóságai közötti együttműködésnek a javítása a nemzetközi szervezett bűnözés megelőzését és az azzal szembeni küzdelmet illetően. Az ügynökség küldetése, hogy az Európai Unióban hozzájáruljon a bűnüldözés területéhez a bűnözés e formájával kapcsolatban. Ez egyre fontosabbá válik a bűnözés folyamatosan megjelenő új formái és a terrorizmus veszélye miatt.

Az élet rákényszerít bennünket, hogy az Europol hatáskörét kiterjesszük, és hogy működési elveit rugalmasabb mechanizmusok bevezetésével kiigazítsuk. Az előadó által javasolt ügynökséggel kapcsolatban azonban sürgős szükség van világos elvek bevezetésére, az Europol demokratikus ellenőrzése és a személyes adatok védelme érdekében.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL). – (EL) Elnök asszony, a Bizottság az európai rendőri erő létrehozására irányuló javaslatában megkísérli az Europolt államközi megállapodásra épülő testületből az Európai Unió egyik intézményévé átalakítani. Nézetem szerint ez mutatja, hogy milyen széles körűek az Europol bűnüldözési műveletei, és bizonyítja az Európai Unió bűnüldözési keretének és mechanizmusainak általános megerősödését.

Az Európai Unióban két dolog gyarapodik gyorsan: a vállalatok és a tőke nyeresége, és az agresszív bűnüldöző mechanizmusok száma. Mindannyian teliraktuk országainkat rendőrségekkel és bűnüldözési mechanizmusokkal, és most ez történik EU-szinten is.

Ez a fejlemény kiterjeszti az Europol tevékenységi körét, magában foglalva a kompetenciáján belül az összes büntethető cselekményt. Az Europol megszerzi a jogot arra, hogy még magukban a tagállamokban is beavatkozhasson a közrendre hatással levő fontosabb nemzetközi eseményekkel, például a nemzetközi tüntetésekkel kapcsolatban. A hatalmas SIS II és VIS stb. ellenőrző rendszerek mellett, az Europol információs rendszerét arra fogják felhasználni, hogy a munkavállalók személyes adatait, valamint a politikai, szakszervezeti és társadalmi tevékenységükkel és személyes meggyőződésükkel kapcsolatos adatokat az egész Európai Unióban összegyűjtsék. Ezeket az adatokat nemcsak az EU-tagállamok biztonsági szolgálatai és titkosszolgálatai fogják egymással kicserélni, hanem magánszemélyekkel is, mint például az Irakban működő független merénylőkkel.

Az az állítás, hogy az Europol átalakítása a szándék szerint demokratikus fejlemény, önámítás, de legalábbis naivitás. Miért? Mert nincs valós lehetőség az Europol elérhetetlen fellegvárának ellenőrzésére, vagy a bűnüldöző tevékenységének korlátozására. Ezen kívül számosan kommentálták már az Europol rendőrtisztjeinek mentességét és bármely nemzeti kontroll elégtelen voltát. Ezen indokok miatt én határozottan ellenzem a javaslatot.

  Nils Lundgren (IND/DEM). – (SV) Elnök asszony, létrehoztuk az egységes belső piacot az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlásával. Majdnem mindenki egyetértett abban, hogy csatlakozik Schengenhez. Az EU-ban gyakorlatilag valamennyi határ ellenőrzését megszüntettük. Liberális szempontból ez egy óriási előrelépés. Már nem kell sapkánkkal a kézben a hivatalnokok előtt állnunk, ha valamely másik EU-országban kívánunk tanulni, dolgozni, utazni vagy egészségügyi ellátást keresni.

A szabadságnak azonban megvan az árnyoldala is. Amikor a határellenőrzés eltűnt, a szervezett bűnözés mozgástere óriási mértékben megnőtt. Ez megkönnyítette az utat a kábítószer-kereskedelem, a lopott áruk cseréje és az emberkereskedelem előtt is. Néha a szervezett bűnözésnek ezt a bővülését használják fel bizonyítékul arra, hogy az EU-ra igenis szükség van. Ez groteszk. A bűnözés terjedését az EU segítette elő, ez az ár, amit a nagyobb szabadságért és prosperitásért kellett fizetnünk. Hogy milyen magas ez az ár? Nos, a rendőrségre szánt forrásokat nemzeti szinten talán a GDP 1-2 %-ával kell megnövelni, hogy ezt a jelenséget elfojtsuk. A nemzeti erőforrások ilyen növelése a legfontosabb, és talán az egyetlen módja a becsületes, tisztességes Európa helyreállításának.

Az előadó a rendőrség feletti hatalmat át akarja adni Brüsszelnek. Az Europol legyen egy EU-testület, amit az EU költségvetése finanszíroz. Ő jelentéktelennek tünteti fel az integritás és a demokratikus legitimitás kérdéseit. Ezért nemet kell mondanunk erre a jelentésre, a nemzeti rendőri erőforrások bővítésére kell összpontosítanunk, és hagyjuk, hogy az Europol maradjon meg a kormányközi eljárások hatálya alá tartozó együttműködő testületnek.

  Fernand Le Rachinel (NI). – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ez a jelentés nem javasol sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy az Európai Rendőrségi Hivatalnak, az Europolnak a meglévő jogalapok módosításával új státust ad.

A szándék az, hogy az 1995-ben a tagállamok között megkötött Europol-egyezmény helyére egy tanácsi határozat lépjen, amely az ügynökséget kormányközi testületből az Európai Unió ügynökségévé alakítaná át, amelyet a közösségi költségvetés finanszírozna, és amely az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát alkalmazná. A státus e radikális változását azzal indokolják, hogy az Europol tevékenységi körét kiterjesztenék a szervezett bűnözésen túlra, és azzal, hogy a tagállamok nem képesek ezeknek az új és nagyon kiterjedt céloknak adekvát módon megfelelni. A Tanács arról biztosít bennünket, hogy e céloknak az Európai Unió szintjén nyilvánvalóan jobban meg lehet felelni.

De ez az egész csak ködösítés. A valóság az, hogy mi már most eljegyeztük magunkat a Lisszaboni Szerződéssel, amelynek előírásai és alkalmazása szinte a teljes igazságügyi és belügyi politikát a Miniszterek Tanácsa minősített többségének adja át. Mostanáig a bírósági és rendőrségi együttműködés e területeihez egyhangú döntés kellett. A valóság az, hogy nemzeti és európai vezetőink azon vannak, hogy olyan intézményi reformokat erőltessenek ránk, amelyek mindegyike a mélyen szupranacionális és bürokratikus modellt célozza meg.

Ezek ugyanazok a reformok, amelyek a Lisszaboni Szerződésben szerepelnek, amelyeket a franciák és a hollandok a 2005. májusi és júniusi népszavazások során elvetettek. A népet rászedték, félrevezették és megvetéssel kezelték. Európa nem építhető fel népe ellenében és a nemzeti realitások ellenében, és éppen itt az ideje, hogy Európa-barát politikai osztályunk ráébredjen erre, és végre hagyja, hogy Európa a nemzetek és a népek identitáshoz, szuverenitáshoz, szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaiból kiindulva felépítse önmagát.

  Margaritis Schinas (PPE-DE). – (EL) Elnök asszony, mint a Költségvetési Bizottság tagja, és egyben olyan képviselő, aki az Európai Unió külső határain lévő régióból jön, szeretnék három észrevételt tenni:

Először, az Europol közösségi ügynökséggé történő átalakítása szükségessé teszi, hogy munkájából nagyobb értéket kapjunk a pénzünkért. Azt akarjuk, hogy ez a közösségi Europol nagyobb jelenlétet mutasson azokon a helyeket, ahol szükségünk van rá – a Balkánon, szervezett maffiával küzdve –, és nem az irodákban vagy hivatalokban.

Másodszor, a közösségi Europol keretében a nemzeti rendőri erőknek fokozatosan le kell győzniük egymással szembeni bizalmatlanságukat. A tagállamok rendőri hatóságainak meg kell tanulniuk az együttműködést a határokon és a nemzeti prioritásokon túl is. Az Europol közösségi ügynökséggé alakítása lehetővé teszi ezt.

Harmadszor és ez a legfontosabb, igen sok időt szenteltünk ezen ügy intézményi dimenziójának. Szeretném teljes támogatásomról biztosítani az előadót, Díaz de Mera García Consuegra urat, aki gyakorlatias és reális megoldást választott. Nem béníthatjuk meg a teljes eljárást 2009-ig, miközben várjuk a tökéletes intézményes megoldást, és nem folytathatjuk a hitvitákat, amikor a kérdések nehéz súllyal nehezednek ránk. Most van itt a cselekvés ideje, és cselekednünk kell. Ebben az összefüggésben tehát teljes mértékben támogatom az előadó által felvázolt megközelítést, és remélem, hogy ez a vita az Európai Közösség valódi, problémákkal megbirkózni képes rendőri szolgálata megalakulásának első fázisa lesz.

  Georgios Georgiou (IND/DEM). – (EL) Elnök asszony, ismételten tiszteleghetünk e nagy, Europolként ismert rendőri testület fejlődése előtt. Ezt tesszük már 1992 óta. Teljesítménymutatói nem voltak rosszak. Az a benyomásom, hogy az az új forma, amelyet megkísérelünk ráhúzni, problémákat fog keletkeztetni, figyelemmel arra, hogy a brit rendőrség majd Párizsban működik, a görög rendőrtisztek pedig Berlinben. Majd meglátjuk, hogy miként tudjuk ezt megoldani, de mindig fennáll a rendőrhatóságok közötti bizalmatlanság problémája.

Én tisztelgek Díaz de Mera García Consuegra nagyon alapos munkája előtt. Ha az Europol tevékenységét a terrorizmus kérdéseire kell korlátoznunk, akkor az egyéb bűncselekmények között meg kell találni a valódi terrorizmust, semhogy olyan mechanizmust alakítanánk ki, amely a helyett, hogy levadászná a terroristákat, hurokként függ a fejünk fölött, elfojtva az európai polgárok emberi és politikai jogait.

  Hynek Fajmon (PPE-DE). – (CS) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, meg vagyok győződve arról, hogy az Europol jogállásának megváltoztatása, amelyről éppen most vitatkozunk, nem a helyes irányba történő lépés. Az Europol jelenleg is jól működik, és semmi szükség a státusának megváltoztatására. A rendőri munka a tagállamok fennhatósága, és ezért a munkáért az alapvető felelősséget logikusan és nagyon helyesen a nemzeti kormányok viselik, amelyeket a nemzeti parlamentek ellenőriznek. Ezt a megközelítést implicit módon még a schengeni együttműködés is tiszteletben tartja, amelyben a Cseh Köztársaság a tavalyi év vége óta teljes körűen részt vesz. Az EU-szintű rendőri együttműködés ezért logikusan a kormányközi megközelítés tárgya. A Bizottság most fel akar hagyni ezzel a korrekt és logikus megközelítéssel, és ténylegesen át akarja alakítani az Europolt egy új ügynökséggé, amely az európai intézményeknek van alárendelve. Az ügynökségi forma azonban nem alkalmas az Europol számára, és semmilyen előnnyel nem jár. A nemzeti belügyminisztereknek egyre kevesebb ellenőrzési lehetőségük lesz az Europol felett, és ebből nem származik előny a bűnözés elleni küzdelemben. Véleményem szerint először is a Lisszaboni Szerződést kell megfelelően és demokratikusan ratifikálni, amelynek kihatása van az Europol jogalapjára is; csak azután indulhatnak meg a tárgyalások a jogalap esetleges módosításáról. Emiatt én a jelentés ellen szavazok.

  Alexander Stubb (PPE-DE). – Elnök asszony, csak hogy rámutassak, a PPE-DE képviselőcsoportja mennyire sokszínű, én teljességgel nem értek egyet az előző hozzászólóval, és azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak ehhez a kiváló jelentéshez.

Szerintem ez a jelentés igen jó, és ezt három oknál fogva gondolom így. Az első ok az, hogy kiterjeszti az EUROPOL hatáskörét. Bevonja a közösségi költségvetésbe, létrehoz egy ügynökséget, és kiterjeszti mandátumát a szervezett bűnözésen túl. Úgy vélem, ez nagyon fontos lépés előre.

A második ok, amiért a jelentést jónak gondolom, az, hogy nagyobb rugalmasságot kíván. Nem kell Sherlock Holmesnak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, ha egy 1995-ben létrehozott szervezet alapító okiratát 2000 és 2003 között háromszor is úgy módosítják, hogy a módosítások csak 2007-ben lépnek hatályba, az a szervezet nem működik. Nem eléggé rugalmas. Nagyobb rugalmasságra van szükségünk, és én úgy vélem, hogy ez az, amit a jelentés javasol. A világon nincs konzervatívabb szervezet, mint egy belügyminisztérium vagy egy rendőrség, és azt hiszem, ezt láttuk az EUROPOL kapcsán is.

A harmadik pont a következő: azt hiszem, ez a jelentés jó, mert növeli a szupranacionális és communautaire elemeket, és csökkenti a kormányközi elemeket. Fokozza a bírósági kontrollt és a demokráciát – és ha van olyan terület, ahol együtt kell működni, akkor ez az. Minél több a szabad mozgás, minél több a Schengen, annál több a nemzetközi bűnözés, annál inkább szükség van az európai szintű együttműködésre, és azt hiszem, ez a jelentés megfelelő lépés ebbe az irányba.

  Javier Moreno Sánchez (PSE). – (ES) Elnök asszony, tisztázzunk valamit. Amint a szocialista koordinátor elmondta, mi szocialisták, úgy véljük, hogy az előadó nem a legalkalmasabb személy a bírósági és rendőrségi együttműködésről szóló jelentések elkészítésére.

Amint Coelho úr rámutatott, igaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság már lezárta az ügyet, de ez etika és politikai méltóság kérdése.

Elmagyarázom: világossá kell tennem, hogy az előadó elutasította az együttműködést a spanyol jogrendszerrel, és ezért megbírságolták. Nem jelentéktelen ügyről, hanem az Európai Unióban valaha is elkövetett legsúlyosabb támadás elkövetésével vádolt terroristák tárgyalásáról volt szó.

Ezért úgy gondoljuk, hogy – csak a következetesség kedvéért – nem utasíthatja el valaki a spanyol jogrendszerrel való együttműködést úgy, hogy később előadást tart Európában arról, hogy a tagállamok hogyan működjenek együtt egymással a rendőrségi és bírósági ügyekben.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE). – Elnök asszony, amit hallottunk ebben a vitában, az az együttműködés és az integráció szokásos összekeverése. Én nagyon is támogatom azokat, akik aggályaikat fejezték ki az EU-nak az EUROPOL hatásköre és komptenciája bővítésére irányuló erőfeszítései miatt. Természetes, hogy jó együttműködésre van szükség a rendőrség és a biztonsági szolgálatok között. Én történetesen úgy vélem, hogy operatív szinten mindig is megvolt ez a jó együttműködés, bár az mindig javítható. Sőt, az EUROPOL-nál szerzett tapasztalataim – és valószínűleg én vagyok egyike e ház azon kevés képviselőjének, aki többször is volt az EUROPOL-nál – azt mutatják, hogy tevékenységének nagy része bilaterális, ami meghazudtolja azt az elgondolást, hogy valami más nagy szerepe lenne.

Az együttműködés szükségessége nagyon is eltér az Európai Unió intézményeinek bevonásától, ami pusztán az EU politikai integrációra vonatkozó tágabb napirendjének egy eleme.

  Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök asszony, támogatni szeretném kollégámat, Geoffrey Van Ordent, és az előző cseh kollégámat az ODS-től. Nem értek egyet Stubb úrral. Nyugtalanít az a gondolat, hogy az EUROPOL-t a nemzetek felettiség tollaival ékes európai uniós FBI-típusú szervezetté tegyük, és nem gondolom, hogy ezt az Egyesült Királyságban a választóink közül sokan támogatnák.

Hasonlóan valamennyi kollégámhoz, a rendőrségi hírszerzési és biztonsági ügyekben természetesen én is a kormányközi együttműködés mellett vagyok, különösen amikor a nemzetközi szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus stb. egyre súlyosabb problémákat okoz. Az EUROPOL-nak máris meglehetősen tág hatásköre van olyan területeken, mint az embercsempészet, de nem szükséges az EUROPOL hatásköreit bővítenünk. Annak olyan ügynökségnek kell lennie, amelynek feladata, hogy kapuőrként járjon el az információcserében, és nagyobb bizalmat építsen a nemzeti rendőri erők, illetve a biztonsági és hírszerzési szolgálataink között. Nagyon sok a bizalmatlanság az egyes tagállamok hagyományos bűnüldöző szervei között. Az. Europolnak egyfajta koordinátorként kellene eljárnia, és nem kellene külön jogokat adni neki. Ellenemre van különösen minden olyan elképzelés, hogy az EU rendőrei őrizetbe vételi hatáskörrel léphessenek be a saját tagállamainkba.

  Alexander Stubb (PPE-DE). – Elnök asszony, nem tudok ellenállni annak a kísértésnek, hogy válaszoljak két kollégámnak, Van Orden és Tannock uraknak. Nem próbálunk valamiféle amerikai FBI-típusú szervezetet létrehozni, egyszerűen csak jobban működő, hatékonyabb, átláthatóbb, rugalmasabb rendőrségi együttműködést próbálunk elérni, ami egész egyszerűen működőképes. Ez az, ami ma nincs meg, és ez az, amit szeretnénk elérni.

Nem akarok belemenni az Egyesült Királyságban folyó belső vitába és rémhírkeltésbe, hogy mi itt valamiféle szuperjogosítványokkal felruházott FBI-t hozunk létre, amikor az európai rendőr beléphet az emberek házába, hogy őrizetbe vegye őket. Nem ezt próbáljuk létrehozni. Szeretnénk, ha a rendőrség harmadik pillér szerinti együttműködése jobban működne. Ez minden.

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök. − (SL) Engedjenek meg nekem egy-két megjegyzést ezzel a rendkívül érdekes vitával kapcsolatban, amelyen megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek.

Az első megjegyzésem a Tanács módosításokra vonatkozó állásfoglalásához kapcsolódik, és mivel sok a módosítás, egyenlőre még nem tudom képviselni a Tanács véleményét. Amint a bevezetésben elmondtam, a Tanács még mindig tanácskozik a határozatról, és a módosítások után ebben a keretben folytatja majd tanácskozását. Mint elnökség állíthatom azonban, hogy küzdünk valamennyi jóváhagyandó módosítás részletes és figyelmes megvitatásáért. Azért is küzdünk, hogy a lehető legnagyobb számú módosítás kerüljön be a határozat szövegében. Ennél többet nem tudok garantálni. Amint tudjuk, a határozat jóváhagyásához jelenleg még valamennyi tagállam konszenzusára szükség van.

Erről hadd térjek rá a következő, a felülvizsgálati záradékot illető megjegyzésemre. Erről sincs még tanácsi vélemény, de úgy vélem, hogy a Tanács nevében bizonyos kétséget fejezhetek ki egy ilyen aktusnak a szövegbe való beépítésével kapcsolatban, mivel ez az a mechanizmus, amely automatikusan aktiválódik a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után. A Lisszaboni Szerződés még nem lépett hatályba. Annak hatályba léptetése a nemzeti parlamentek, és legalább egy esetben a szavazók kezében van.

Véleményem szerint a mechanizmus beépítésével az ilyen jellegű aktusokba nem segítjük elő az efféle aktusok jóváhagyását; sőt, a jelenleg folyamatban lévő ratifikálási eljárásokat sem segítjük elő. Azt is hiszem, hogy ez a kérdés a Lisszaboni Szerződéshez fűzött 50. nyilatkozatban kielégítő megoldást nyert.

  Alexander Alvaro (ALDE). – (DE) Elnök asszony, volt egy olyan érzésem, hogy a miniszter ezt félreértette, én csak nagyon röviden szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy a felülvizsgálati záradék semmilyen módon nem veszélyezteti vagy befolyásolja a Szerződés ratifikálását, hanem egyszerűen garantálja, hogy a ratifikálás után a Parlament még egyszer foglalkozzék az Europol-jelentéssel. A többi állandó képviselővel folytatott konzultáció után nekem nem tűnik úgy, hogy ezt a veszélyt általánosnak látnák.

  Franco Frattini, a Bizottság alelnöke. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, köszönöm önöknek az összes hozzájárulásukat. Nagyon rövid leszek.

Először is általános választ adnék mindazoknak, akik kétségeiket fejezték ki az Europol megerősítésének szükségességével kapcsolatban, akik a népakaratról és a polgárok aggályairól beszéltek. Szeretném elmondani, hogy ha van olyan téma, amellyel kapcsolatban az európai polgárok óriási többsége félelmének ad hangot, az a bűnözők szabad mozgása, és több biztonságot kérnek, akkor ez éppen a rendőri együttműködés témája. Ha van olyan téma, amelyről minél többet beszélnek, ahogy Stubb úr megjegyezte, az az, hogy minél inkább liberalizálják a személyek mozgását, annál inkább szükség van az európai koordinációra és a transznacionális bűnözéssel szembeni fellépésre, így az európai ügynökség semmiképpen nem valamilyen bürokratikus testület, hanem a gyors, hatékony operatív eszköz koncepciója.

Ezért vagyok meggyőződve – és nem csak azért, mert én terjesztettem elő a javaslatot – a határozat gyors elfogadásának szükségességéről, ahogyan azt a szlovén elnökség kívánja. A módosításokat illetően én már említettem az Alvaro úr által beterjesztett módosítást. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a jelenlegi „harmadik pillér” alá tartozó kezdeményezések zavarmentes működésének rendszeres felülvizsgálatát az 50. nyilatkozat lehetővé teszi, amiről éppen az előbb beszéltek. Mit mond ez? Azt mondja, hogy a Bizottság eseti alapon, amikor a helyzet megfelelő, a Szerződés hatályba lépése után javaslatot tesz a jelenleg a harmadik pillér alá tartozó instrumentumok felülvizsgálatára, hogy olyan instrumentumokká alakítsa őket, amelyekkel kapcsolatban a Parlament teljes körű együttdöntési hatáskörrel rendelkezik, és amelyekre azok az eljárások, amelyeket a Parlament nézetem szerint helyesen kíván, alkalmazandók. Így erre a célra az instrumentum már létezik.

Talán az ennyire korlátozott időkeret megszabása erre az instrumentumra az, ami nekem személyesen bizonyos problémát okoz, de kíváncsi is vagyok, és ezzel kapcsolatban nincsenek előítéleteim: tényleg tanácsos egy olyan instrumentum felülvizsgálatát tervezni, ilyen az Europolról szóló határozat, amely még csak hatályba sem lépett? Felteszem ezt a kérdést, mert önök tudják, hogy ha a szlovén elnökség végére, azaz 2008 júniusában elfogadjuk ezt a határozatot, akkor az 2010 januárjában lép hatályba. Így tervezzük már most egy olyan instrumentum felülvizsgálatát, amely csak 2010 januárjában lép működésbe?

Nem ellenezném ezt az érvelést, amikor már működik, ha olyan problémák merülnek fel, amelyek a nem kielégítő demokratikus ellenőrzéshez kapcsolódnak, mert az elsőrendű indok volna az Európai Bizottság számára ahhoz, hogy az 50. nyilatkozatot alkalmazza, és az instrumentumot a harmadik pillérből az új rendszerbe állítsa át. Az egyik ok, amiért ezt a példát hoztam fel, hogy nem zárhatjuk be az ajtót a Parlament által szükségesnek tartott demokratikus ellenőrzés előtt, de talán a mód és az időkeret ebben a kötelező felülvizsgálati eljárásban az, ami problémákat okoz a számunkra.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra, előadó. − (ES) Elnök asszony, mielőtt elkezdi számlálni az időt, szeretném megkérni, hogy vegye figyelembe a következőket: kérem, adjon nekem két percet, amire jogosult vagyok, hogy udvariasságból választ adhassak valamennyi kollégámnak, a Tanácsnak és a Bizottságnak, de elnök asszony, komolyan kérem, adjon nekem még egy kis külön időt arra is, hogy megválaszolhassam azokat a nagyon súlyos és indokolatlan célzásokat, amelyeket a személyemre tettek. Számíthatok a megértésére elnök asszony? Nagyon köszönöm.

Nagyon hálás vagyok majdnem valamennyi kollégámnak – és hangsúlyozom a „majdnem” szót – a hozzászólásokért, és ezeket igen szívesen viszem magammal. Szeretném elmondani, hogy az aggályok, amelyek itt kifejezést nyertek, nemcsak az előadó aggályai, hanem ennek a Háznak az aggályai is. Nagyon jóleső érzést keltett bennem hallani a Tanács jó szándékát és Frattini alelnök bölcs kompromisszumos és tisztázó szavait.

Ezért szeretnék köszönetet mondani valamennyi képviselőtársamnak, azoknak, akik megtiszteltek támogatásukkal és azoknak is, akik megtiszteltek bírálatukkal. Ne felejtsék el, hogy tizenhét éve vagyok parlamenti képviselő, most is az vagyok, és két évig én voltam a Spanyol Királyság rendőrségének főigazgatója. Az voltam. Így aztán látom az érem mindkét oldalát.

Hivatalban lévő elnök úr, én ezért szeretnék még egyszer rámutatni a számunkra aggályos kérdésekre: egyedül nem tudunk a bűnözés ellen küzdeni. A bűnözés transznacionális. A bűnözés átnyúlik a határokon, és nemzeti rendőrségeinknek szükségük van arra, hogy az Europolban egy őket támogató és megerősítő instrumentumra találjanak. Nem olyan eszközre, amely beleavatkozik a munkájukba vagy átfedi azt, hanem olyanra, amely támogatja és erősíti őket.

A garanciák nagyon fontosak számunkra. Nagyon fontos, hogy támogassuk és erősítsük az Europolt, de három feltétellel: bizalom, ellenőrzés és garanciák. Természetesen ezt tettük egyértelművé jelentésünkben és a képviselőtársak hozzászólásaiban.

Fontos számunkra, hogy a lehető leghamarabb megszülessen a harmadik pillérben a kerethatározat az adatvédelemről. Rendkívül fontos számunkra, hogy az ellenőrzést a Parlament gyakorolja, és nagyon fontos számunkra, hogy határozottan és szilárdan küzdjünk együtt a szervezett bűnözés ellen.

Most elnök asszony, szeretném megválaszolni a célzások miatt sokkal kellemetlenebb második kérdést. Moreno úr nem tartja tiszteletben a bírósági határozatokat. A Spanyol Királyság Legfelsőbb Bírósága és a Spanyol Királyság Legfelsőbb Bíróságának államügyésze mondta ezeket a szavakat az én ügyemmel kapcsolatban. Nem tudom, hogy ez jól fordítható-e, de pontosan ezeket a szavakat mondták „nem történt semmilyen bűncselekmény”.

Néhányan azonban, például Moreno úr, nem rendelkeztek, és nem rendelkeznek azzal a szellemi és erkölcsi tisztességgel, hogy bocsánatot kérjenek valami olyan dolog terjesztéséért, amit nem lett volna szabad terjeszteniük. Amit Moreno úr itt megtett, az nem más, mint a Parlament elkábítása comme d'habitude olyan kérdésekkel, amelyeknek semmi közük ehhez a jelentéshez, vagy az ügy lényegéhez.

Ő beszél erkölcsről és a méltóság hiányáról. Erkölcstelen és méltánytalan dolog nem tiszteletben tartani a bíróság határozatait, és ráadásul azokat annak a kollégának a képébe vágni, akinek van méltósága és erkölcse. Nem állítom, hogy Moreno úr méltánytalan és erkölcstelen, de amit állítok, hogy méltánytalan és erkölcstelen módon viselkedett.

Amit a védelmében elmondhatok, az az, hogy szeretném azt gondolni: ezek nem az ő gondolatai, hanem inkább úgy viselkedett, mint egy küldönc. De nem, hanem ezúttal volt olyan arcátlan, hogy küldöncként viselkedjen. Miért? Hogy indokolatlanuk diszkreditáljon, és talán hiábavaló kísérletként arra, hogy kaphasson néhány hasábnyi helyet a spanyol sajtóban.

  Elnök. – (FR) A vitát lezárom.

A szavazás 2008. január 17-én csütörtökön lesz.