Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2006/0310(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0447/2007

Viták :

PV 16/01/2008 - 9
CRE 16/01/2008 - 9

Szavazatok :

PV 17/01/2008 - 6.2
CRE 17/01/2008 - 6.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0015

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. január 17., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

8. A szavazás indokolása
Jegyzőkönyv
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő javaslatot kívánom tenni a szavazást illetően: először a szavazás indokolásával kezdjük, majd 13.00-kor berekesztjük az ülést. Azon szavazáshoz fűződő indokolások, melyekre addig nem került sor, benyújthatók ezt követően ma délután a vita végén, és azután, hogy minden szavazás lezajlott.

(Hangos taps)

(A Parlament elfogadja a javaslatot)

 
  
  

ELNÖKÖL: ONESTA ÚR
alelnök

 
  
  

A szavazás indokolása

 
  
  

Cashman-jelentés (A6-0514/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Meg kell mondanom, hogy ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan nemmel szavaztam. Bár Cashman úr igen kedves úriember, meg kell mondanom, hogy bármit is látok, amin az ő neve szerepe, igen szkeptikusan szemlélem.

A szóban forgó kérdés az, hogy van egy Európai Alapjogi Ügynökségünk, mintha nem lenne biztosított ilyen módon az emberi jogok védelme a tagállamokban. Megkérdőjelezem, hogy szükséges-e egy ilyen intézmény európai szinten. Nem csupán a bürokrácia kiterjesztéséről és új kvázi kormányzati szerv létrehozásáról van szó, ahogy ezeket Britanniában hívjuk? Ez az adófizetőre nehezedő olyan teher, mely másokra tekintettel nemigen járul hozzá az emberi jogokhoz.

Emellett a megígért alkotmány hiányában, melyet Önök most népszavazás nélkül javasolnak keresztülvinni, ennek semmilyen alapja nem lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! E jelentés ellen szavaztam, mivel az Egyesült Királyság már tiszteletben tartja az emberi jogokat. Számos nemzetközi megállapodás aláírója; és semmi szükség arra, hogy egy olyan EU mondja meg neki, hogy hogyan viselkedjen, mely figyelmen kívül hagyta a teljesen alkotmányos francia és holland népszavazás eredményeit.

Ők elutasították az alkotmányt. Ennek helyébe egy egyenértékű szerződés lépett, melyet immár jóváhagytak anélkül, hogy az aláírók azt teljes egészében áttekintették volna.

Az EU egyértelműen nem tartja tiszteletben a demokratikus jogokat, és ezért nem tekinthető az emberi jogok biztonságos vagy megbízható őrének.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Wise (IND/DEM). – Elnök úr! Köszönöm ezt a lehetőséget szavazatom indokolására. Első alkalommal teszek így. E javaslat ellen szavaztam, mert bár a kérdéses bizottság hívható Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak, nem kínál szabadságot a polgároknak, nem kínál igazságszolgáltatást, és beavatkozik a belügyekbe. Nekünk Britanniában népszavazást ígértek. Nem lesz népszavazásunk. Mit tesz az Európai Unió ezt illetően?

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Köszönöm szépen, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, hogy magyarázatot adjak szavazatomra e fontos kérdés kapcsán.

Önök talán nem tudják, de London választókerületét képviselem, mely a világ legnagyobb városa és a világ legnagyobb országának fővárosa.

Meg kell értenünk, hogy London igen sokszínű város. Hadd magyarázzam meg: máris 300 nyelv és 14 vallás van itt jelen, és összességében jól boldogulunk. Az EU így igazából sokat tanulhat Londontól, illetve arról, hogy az hogyan biztosította az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását.

Nem kell uniós szinten megoldanunk ezeket a kérdéseket. Mit tanulhat London, Európa – és talán a világ – legsokszínűbb városa ettől az intézménytől? Mit tanulhat az emberi jogokról? Mit tanulhat az alapjogokról? Egyszerűen semmit!

Hadd tegyem még hozzá a következőket! Az európai alkotmány annak ellenére soron következő ratifikálása, hogy azt két népszavazás is elutasította, nem demokratikus, gyáva…

(Az elnök félbeszakítja a beszélőt)

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Milyen jogalapon hozzuk létre ezt az ügynökséget? Az Alapjogi Ügynökség felhatalmazását az európai alkotmány adta volna. Felhatalmazását a Lisszaboni Szerződés adja. Azonban jelenleg egyetlen jogalapja közlemények, sajtóközlemények, tanácsi állásfoglalások laza rendszere.

Az Európai Unió számára nem probléma az emberi jogok rendszeres megsértése. Problémája a demokratikus jogok rendszeres megsértése. Problémánk az, hogy egy papírra vetett emberi jogi charta mindaddig értelmetlen, míg nincsenek mechanizmusok, melyekkel a vezetők elszámoltathatók.

Ha megvizsgáljuk a korábbi Kelet-Németország és a Szovjetunió alkotmányát, azok tele vannak a szabadság e csodálatos ígéreteivel. Azonban ahogy azt e boldogtalan országok népei is megtapasztalhatták, ez demokrácia nélkül értelmetlen.

Ha tehát Önök érvényt akarnak szerezni ennek az emberi jogi chartának, akkor először népszavazás keretében az embereket kell megkérdezni. Pactio Olisipio censenda est!

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). – Elnök úr! Én is ellene szavaztam ennek a nevetséges javaslatnak, melynek tárgya egy emberi jogi ügynökség létrehozása az EU-ban.

Mi az Egyesült Királyságban – sok más országhoz hasonlóan – már régen aláírtuk az Európai Emberi Jogi Egyezményt. Itt külső felülvizsgálatot szükségessé tévő jogokról van szó, és bármely megkereshető bíróság ebben a városban található az említett égisz alatt, nem pedig az EU égisze alatt.

Így hát közpénzek teljesen szükségtelen kidobásáról van szó. Elsődleges szándéka mindennek, hogy újabb állami apparátusréteget hozzon létre az EU számára, így az valamiféle szuperállamként parádézhat Európában, mely jogokat ad polgárai számára, olyan jogokat, melyekkel azok máris rendelkeznek.

Ha az EU jogokat kíván adni, akkor el kell ismernie az egyes ügyekről való szavazás jogát, például így: hogy igent vagy nemet lehet mondani egy alkotmányra.

 
  
  

Díaz de Mera García Consuegra jelentése (A6-0447/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE).(SK) Elnök úr! Mivel a bűnöző tevékenységek egyre növekednek, és fokozódik a terrorfenyegetés, az Europolnak rugalmasabbá kell válnia.

Az Europol-egyezményt módosító és kiegészítő, 2000 és 2003 közötti három jegyzőkönyv még mindig nem hatályos. Egy olyan szervezet, mely a jogot mozdítja elő, egyértelműen nem lehet hatékony, ha ezen alapvető jogi eszközt illetően a változások csak több évvel azután lépnek hatályba, hogy azok elfogadásáról döntés született. A tanácsi határozatra irányuló javaslat foglalkozik ezzel a helyzettel, és ezért szavaztam mellette.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatosan fontos változást jelent az a terv, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák, és személyzete számára uniós tisztviselői státuszt adjanak. Ezzel növekszik az Európai Parlament részvétele az Europol irányításában, illetve egyszerűsödik a költségvetés és a személyzet kezelése. Emellett az Európai Parlament álláspontjának megerősödésével párhuzamosan javul az Europol demokratikus kontrollja. Ezen túlmenően a Közösség pénzügyi kiadásai a tagállamok jelenlegi kiadásaihoz válnak hasonlóvá.

 
  
MPphoto
 
 

  Oldřich Vlasák (PPE-DE) . – (CS) Elnök úr! Kérem, hadd fejtsem ki, hogy miért nem vettem részt az erről a jelentésről szóló szavazáson. Először is úgy vélem, hogy az Europol jól működik kétoldalú megállapodások és kétoldalú együttműködés alapján. Másodszor a Cseh Köztársaság más országokkal együtt csatlakozott a schengeni övezethez. Fontos elsősorban, hogy hozzászokjunk ehhez az együttműködéshez, elemezzük azt, majd ezt követően fejlesszük. Emellett az Europol európai rendőri erővé történő átalakítására irányuló bármilyen további integrációhoz a Lisszaboni Szerződés ratifikálása szükséges. Csak ezután beszélhetünk az Europol jogalapjának lehetséges módosításáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Érdeklődve jegyzem meg, hogy Ön 60 másodpercen belül lekapcsolta kollégám, Kamall úr mikrofonját, habár Ön nagylelkűbb, amikor az emberek inkább az Ön szája íze szerinti dolgokat mondanak.

Az Európai Unióban általunk elkövetett egyik hiba az, hogy keverjük az „együttműködés”-t a „nemzetek felettiség”-gel. Teljes mértékben támogatom a rendőrségi együttműködést – bármilyen értelmes ember így tenne most. Azonban teljesen ellenzem szupranacionális hatóságok létrehozatalát – ilyen lehet például az EUROPOL –, melyek, ahogy egy kollégám mondta az Alapjogi Ügynökségről, az Európai Unió által követelt államiság attribútumai.

Az a baj, hogy e szervezetek nélkülözik a demokratikus legitimitást, és ez igen veszélyes. Az EUROPOL és az Európai Unió egyaránt nélkülözi a demokratikus legitimitást, míg népszavazás nem dönt a Lisszaboni Szerződésről.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! Egyáltalán nem tudom elfogadni ezt a jelentést. Ellene szavaztam. A rendőri erők közötti együttműködés igen; a kényszeres együttműködés és kötelezettség nem; különösen, amikor ez a rendőri erő olyan fegyveres rendőri erőket is magában foglal, melyek bárhová kiküldhetők az Európai Unión belül.

Szabály szerint nincs fegyveres rendőrségünk az Egyesült Királyságban. Nem kívánunk fegyveres rendőri erőket látni az EUROPOL kapcsán sem. Nem hiszünk benne. Országunkat másként irányítjuk!

Különösen csalódással tölt el, hogy az 56. és 57. módosítás ellen szavaztak, mivel ezek elfogadásuk esetén megszüntették volna az említett rendőri erővel szembeni immunitást. Az Egyesült Királyságban olyan rendőrséghez szoktunk, mely ha kárt okoz a magántulajdonban vagy megsérti az egyént vagy alapos indok nélkül tartóztat le valakit, a későbbiekben bűncselekménnyel vádolható. Azonban ekkor nem lennék meglepve, mivel végső soron Önök készen álltak arra, hogy anélkül hajszolnak keresztül egy alkotmányt, hogy bárkit erről megkérdeznének.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Wise (IND/DEM). – Elnök úr! Második alkalommal kívánom közölni, hogy ezen indítvány ellen szavaztam.

Britanniában igen egyszerű a filozófiánk: senki sem áll a törvény felett, a királynő, Anglia uralkodója sem áll a törvény felett. Ez megfelelő eljárást kíván. Ebben a jogszabályban olyan helyzetet teremtünk, ahol senki sem törvényen kívüli, akit nem lehet törvényesen perelni.

Ebben a házban korábban már elmondtam: ha az Európai Unió a válasz, akkor a kérdésnek igen rossznak kellett lennie, és ez soha sem volt még ilyen igaz, mint most.

Kennedy szerint: „Azok, akik a békés ellentmondást ellehetetlenítik, az erőszakos tiltakozást elkerülhetetlenné teszik”.

 
  
MPphoto
 
 

  Nirj Deva (PPE-DE). – Elnök úr! Elengedhetetlen a nemzethatárokon átnyúló együttműködés a nemzetközi bűnözés, terrorizmus, drogok stb. kapcsán. Az EUROPOL ezt a munkát most más rendőri erőkkel együtt végzi.

Azonban egy központi hatáskörű európai rendőri hivatal létrehozása nem oldja meg azokat a problémákat, melyek a helyi közösségekben Britanniszerte felmerültek. Országom, pártom az állásfoglalás ellen szavazott ma, hű konzervatív módján.

Pártom kérte továbbá, hogy tartsunk népszavazást az EU Alkotmányszerződéséről. Csak ebben a Házban tiltakozhatom az ellen, hogy Brown úr megszeg egy olyan ígéretet, melyet a népszavazás tartását illetően tett.

Kérném tehát, hogy kérjük Brown urat, hogy biztosítsa a britek számára az említett népszavazást.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Megértem, hogy ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat a jelentésben vázoltak szerint biztosítja az EUROPOL uniós ügynökséggé alakítását.

Fel kell ismernünk, hogy mindez két következménnyel jár. Először is a finanszírozást a közösségi költségvetésből kell biztosítani, és az EUROPOL alkalmazottai közösségi tisztviselői státuszt kapnak. A jelentés rendelkezik továbbá a koordinációról is, melyet mind üdvözlünk, és a tagállamok megfelelő hatóságaival vagy közös vizsgálati csapatokkal együtt végzett nyomozások és műveleti tevékenységek szervezéséről és végrehajtásáról is rendelkezik.

A konzervatívok előnyben részesítik a nyílt együttműködést a rendőri erők között az EU-ban és azon kívül is a bűnözés elleni küzdelemben. Azonban nem igazán fogadjuk el, hogy az EU szereppel bírjon ezen együttműködés központosításában. Vagyis az EUROPOL olyan ügynökség, melyre nincs szükség, mivel vannak már más szervezetek, melyek globális szinten betölthetik ezt a funkciót.

Emiatt szeretném még hozzátenni, hogy az európai alkotmány annak ellenére soron következő ratifikálása, hogy azt két népszavazás is elutasította, nem demokratikus, gyáva és törvénytelen.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Örülök, hogy lehetőséget kaptam a szavazatom indokolására. A kérdésről folytatott vitában hozzászólásra jelentkeztem, azonban az egyik következménye annak, hogy pártom szerencsétlen mésalliance-ra lépett az Európai Néppárttal, az, hogy a brit konzervatívoktól szisztematikusan megtagadják a hozzászólási időt fontos vitákban.

Azt akartam mondani, hogy ez a jelentés fogalmi félreértésen alapul. Az emberek szerint azért, mert határon átnyúló bűnözéssel van dolgunk, és mivel a bűn nemzetközi, határon átnyúló politikákra van szükségünk.

Ezzel már rendelkezünk. A nemzetállamok rendőri erői évtizedek óta igen hatékonyan működtek együtt. Itt van az Interpol, itt van a Hágai Egyezmény, vannak kiadatási szerződéseink, elismerjük a más ország börtönében eltöltött időt egy ítélet tekintetében stb.

A különbség az, hogy ezek a dolgok független államok között hozott demokratikus határozatokra alapulnak, míg az EUROPOL-lal kapcsolatos javaslat föderális szintre emelne egy elvileg érzékeny nemzeti kérdést – vagyis a büntetőjog rendőrségi vetületét.

Amennyiben ezt akarjuk tenni, először népszavazásban kell megkérdeznünk az embereket, és ezért van szükségünk népszavazásra a Lisszaboni Szerződésről.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). – Elnök úr! Az EUROPOL-ról szóló javaslat mellett hirdetett érvek némelyike meglehetősen hamis. A javaslat szerint változtatnunk kell a jogalapon; számára uniós finanszírozást kell biztosítanunk, alkalmazottainak uniós tisztviselőnek kell lenniük; bővítenünk kell felhatalmazását; és olyan ügynökségre van szükségünk, mellyel küzdhetünk a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen. Micsoda képtelenség! A szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen küzdünk eredményesen, megfelelő, hosszú együttműködéssel a rendőri erők között.

Mindez igazából az EU állami jellegű apparátusának kívánja újabb elemét megteremteni, hogy tényleges uniós rendőrség jöjjön létre. Az említett tisztviselők ilyen rendőrség tagjai lennének, beavatkozva a tagállamok belügyeibe és – ahogy arra rámutattak – mentességet élvezve cselekedeteik tekintetében, még a nemzetállamok bírósági felülvizsgálatán is kívül esve. A javaslat esztelen és teljesen szükségtelen.

 
  
  

Polfer-jelentés (A6-0516/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Nirj Deva (PPE-DE). – Elnök úr! A Polfer-jelentés tekintetében a konzervatívok az előadó mellett szavaztak a Dél-Kaukázus ügyében.

Azonban ismét különös, nemde, hogy – bár a Dél-Kaukázus népének demokratikus szabadságait és jogait kívánjuk megvédeni, illetve biztosítani legitimitásukat, továbbá azt, hogy kifejezhessék önrendelkezésüket – az Európai Unió Alkotmányszerződésének súlyos kérdését illetően Brown úr a Munkáspárt részéről, aki megígérte nekünk a népszavazást, ezt a népszavazásra vonatkozó ígéretét megszegte.

Pártom, a Konzervatív Párt felháborodott az ígéret megszegésén, és ezért vagyok itt és kérem a munkáspárti kormányt, hogy tartson népszavazást erről a fontos alkotmányi kérdésről, ugyanúgy, ahogy az is aggaszt minket, hogy mi történik a Dél-Kaukázusban.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Úgy látom, hogy ez a jelentés üdvözli, hogy Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is legyen részese az európai szomszédsági politikának, továbbá a kétoldalú európai szomszédsági politikai cselekvési tervek támogatását.

Emellett azt is látom, hogy az előadó felhívja az EU-t, hogy alakítson ki regionális politikát a Dél-Kaukázus tekintetében, melyet a régió országaival együttesen lehetne végrehajtani. Természetesen számos ilyen jelentésben megjelenő kulcsszó a „demokrácia”. Londont képviselem – talán nem tudják. Londont képviselem, mely a világ legnagyobb városa és a világ legnagyobb országának fővárosa, és igen sokszínű közösség él Londonban, közöttük sok, Örményországból, Azerbajdzsánból és Grúziából származó embert.

Az egyik fontos dolog, amit Londonban élve üdvözlendőnek tartanak, a demokrácia és az a jog, hogy alapvető kérdésekről véleményt nyilváníthatnak. Folyton ezt kérdezgetik tőlem: „Miért prédikál nekünk a demokráciáról, ha Ön megtagadja a brit polgároktól ezt a jogot Britanniában az alkotmányról szóló népszavazás kapcsán?”. Tehát az alkotmány – annak ellenére, hogy azt két népszavazás is elutasította – nem demokratikus, gyáva és törvénytelen.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Megköszönném az Önök által ezen ülésszak során tanúsított türelmet és jó kedélyt. A tegnapi naphoz hasonlóan szeretnék köszönetet mondani a szolgálatoknak és a tolmácsoknak is munkájukért.

A dél-kaukázusi régióval kapcsolatos aktuális nagy kérdés a választási eredmények feletti vita. A Nyugat többé-kevésbé szemet hunyt a jelenlegi grúz kormány Szaddam-szerű választási győzelme felett, mely első alkalommal volt jóval 90% feletti eredményű, és most, hogy újraválasztást kérnek, arról vitázunk, hogy a szavazás szabad és tisztességes volt-e.

Milyen példát szeretnénk állítani az Európai Unió részéről e küzdő demokráciák elé, amikor megvetést mutatunk itt saját európai uniós demokratikus folyamatainkat illetően? Időnként emlékeztetni kell a Házat arról, hogy a francia szavazók 55%-a és a holland szavazók 62%-a mondott nemet az európai alkotmányra, és mégis visszatér ez a dokumentum – ezúttal népszavazás nélkül – Lisszaboni Szerződésként.

Ismét elmondom: fontos, hogy az emberek népszavazáson vehessenek részt a Lisszaboni Szerződésről. Pactio Olisipio censenda est!

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Hannan úr! Ugyanolyan jó a kedélyem, mint az Öné. Mindig meglep, ahogy meg tudja említeni a népszavazást. Minden alkalommal megteszi, a megvitatott témától függetlenül.

 
  
  

Anastase-jelentés (A6-0510/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (NI). – Elnök úr! Nem azért szavaztam ezen intézkedés mellett, mert ez volt a jól megfontolt szándékom, hanem mivel hű konzervatívként a párt utasításai szerint szavazok.

Ha baloldalibb nézeteim lennének, valószínűleg tartózkodom vagy ez ellen szavazok. Meg kell mondanom, hogy a Fekete-tengerrel kapcsolatos kérdések egyáltalán nem jelentenek alapvető prioritást a választóim számára az egyesült királyságbeli East Midlandsben, és gyanítom, hogy még csak másodlagos vagy harmadlagos prioritást sem. Ezért bizonyos értelemben mondhatjuk, hogy ez nem nagy jelentőségű kérdés.

Azonban nem hiszem, hogy az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikával kell rendelkeznie. Úgy hiszem, hogy a nemzetállamoknak saját külpolitikával kell rendelkezniük, és teljesen boldoggá tesz, hogy ők közös együttműködést folytatnak, ha ez érdekeikben áll – legyenek ezek az Európai Unión belüli vagy kívüli államok.

A közös kül- és biztonságpolitika semmi esetre sem kaphat demokratikus legitimitást, ha nem történik népszavazás a Lisszaboni Szerződésről.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (IND/DEM). – Elnök úr! Kétségtelen, hogy ezen új politika célja, hogy megkönnyítse többek között az olaj- és gázellátást az említett régión keresztül Nyugat-Európába.

Orosz gázról és orosz olajról van szó, és Önök most már tulajdonképpen a túsz szerepétől sem zárkóznak el. Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország elvágta a gázellátást Ukrajnába két karácsonnyal ezelőtt; amint az egész nyugat-európai gázellátáshoz hozzáférnek, talán ezt megteszik mindannyiunkkal.

Legalábbis itt Franciaországban jól gondolkodnak, és a villamos energia legalább 70%-át atomenergia biztosítja, és ideje, hogy az EU olyan politikát alakítson ki, mely támogatja az említett jogot szerte az Unióban.

Ehelyett azonban Önök természetesen a nem egészen stabil rezsimekkel bíró Dél-Kaukázuson avatkoznak be, a Fekete-tenger körül; olyan rezsimekkel, melyek esetleg nem kívánnak ott látni minket. Természetesen azonban Önök inkább ezt teszik, mint hogy egy népszavazást támogassanak az új alkotmányról saját népük körében.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (PPE-DE). – Elnök úr! Örömmel közölhetem, hogy még mindig itt vagyok, akkor is, ha Ön és mások nem osztják efeletti örömömet. Szeretném megköszönni türelmét.

Értem, hogy ez a saját kezdeményezésű jelentés ténylegesen üdvözli a Bizottság „Fekete-tengeri szinergia – Új regionális együttműködési kezdeményezés” című közleményét, melynek célja az együttműködés fokozása a fekete-tengeri régióval és azon belül olyan módon, hogy kiegészíti a meglévő kétoldalú politikákat egy új regionális megközelítéssel. Úgy véli, hogy annak érdekében, hogy ilyen megközelítést fogadjanak el, a közleményt további konzisztens lépéseknek kell követniük az EU részéről annak érdekében, hogy ösztönözzék a korunknak megfelelő valódi regionális dimenziót.

Miféle régióról beszélünk? Hadd tisztázzam – a fekete-tengeri régiónak része az EU-tagállamok közül Bulgária, Görögország és Románia, emellett pedig Törökország és az ESZP-partnerek közül Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, illetve az Orosz Föderáció. Brook Benton, a nagy filozófus – akinek követője és másolója Randy Crawford, a nagy filozófus – egyszer ezt mondta: „Esős éjszaka van Grúziában”. Valóban, amikor Európa népeitől megtagadták a szavazást, illetve Britannia népétől a szavazást az alkotmányról szóló népszavazást illetően, akkor esős éjjele volt az EU-ban a demokráciának.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Hannan (PPE-DE). – Elnök úr! Értékelem udvariasságát. Örülök, hogy hozzászólhatok a jelentéssel kapcsolatban, mivel számomra úgy tűnik, hogy az Európai Unió Törökországgal kapcsolatos bánásmódja tekintetében nemzedéki, talán eposzi hibát követ el.

Most már elég világosnak tűnik, hogy sohasem adunk Törökországnak teljes jogú tagságot. Világos ez a Ház többségi szavazásaiból; az ausztriai és francia népszavazások eredményeiből, ahol 70%-os, illetve 80%-os többség szavazott a tagság ellen.

Amennyiben már korábban is megmondjuk Ankarának, hogy ez a helyzet, és megpróbálunk valamilyen alternatívát kidolgozni, akkor továbbléphetünk a barátság és a partnerség felé. Ehelyett becsapjuk a törököket, több tízezer oldal közösségi vívmánnyal terheljük őket, kénytelenek megalázkodni Örményország és Ciprus tekintetében, a kisebbségeikkel való bánásmódot illetően, és aztán talán mostantól 10 vagy 15 év múlva végül is két ujjunkat mutatjuk majd feléjük. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy pontosan olyasmit csinálunk, amitől félni akarnánk: iszlám államot.

Törökország inkább demokrácia, mint az Európai Unió. Békésen változtatott kormányán. Bárcsak lenne bátorságunk saját népünkkel konzultálni. Pactio Olisipio censenda est!

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE).(SK) A fekete-tengeri régió, mely a termelés és az átmenő forgalom területe, stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió energiaellátásának diverzifikálása és biztonsága tekintetében. Meggyőződésem, hogy a regionális együttműködés Törökország és Oroszország mellett ki kell, hogy terjedjen az EU-tagállamokra mint egyenlő partnerekre is. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

Aggasztanak a régió folyamatos konfliktusai, mivel ezek fenyegethetik a térség stabilitását és fejlődését. Ezért felhívnám az Európai Uniót, hogy játsszon aktívabb szerepet e stratégiai terület konfliktusainak megoldására irányuló erőfeszítésekben, különösen arra, hogy vegyen részt a békeműveletekben és folytasson szorosabb együttműködést az orosz és ukrán kormánnyal. Egyértelmű problémák vannak a magánszféra egyenlőtlen fejlődését illetően számos, a Fekete-tenger körüli országban. Fontos, hogy fejlesszük a régió beruházási környezetét a helyi és nemzetközi vállalkozások tekintetében, olyan intézkedésekkel, melyekkel fejlődhet a korrupció és a csalás elleni küzdelem, illetve előmozdíthatók a piacgazdasági reformok.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A Ház határozatával összhangban a szavazás indokolása a délutáni szavazást követően folytatódik.

 
  
  

A szavazás indokolása

 
  
  

Cashman-jelentés (A6-0514/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Hangot adnék e jelentést illetően teljes támogatásomnak, mely kollégánk, Michael Cashman hosszú, kitartó munkájának gyümölcse.

A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját olyan ügynökséggé alakították, melynek feladata az emberi jogok megóvása és előmozdítása, és az ügynökséget hivatalosan 2007. március 1-jén hozták létre. El kell ismernünk, hogy az ügynökség azóta sem működik igazgató és többéves keret híján.

A tétlenségre és a bürokratikus eredménytelenségre reagálva az előadó javasolja a többéves keret módosítását legalább néhány területen. Sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsítsák meg a jelöltek kiválasztásának folyamatát az igazgatói posztra, annak érdekében, hogy előmozdítsák az uniós intézmények közötti gyors megállapodást, és újraaktiválva ezáltal ezt az elengedhetetlen eszközt a polgárok emberi jogainak megóvása érdekében.

Felhívnám képviselőtársaimat e jelentés támogatására, mivel ez jelenti a nyitólépést az ügynökség működtetése felé.

Az EU emberi jogi politikáinak és azok kialakításának támogatása nem lehet politikai és gazdasági jellegű megfontolások és késedelmek tárgya.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Nyilvánvalóan támogattam 2007 februárjában az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozását, mivel úgy éreztem, hogy ez az ügynökség jelentős mértékben segíthet az EU alapjogi politikája koherenciájának és kohéziójának növelésében.

Az ügynökséget hivatalosan 2007. március 1-jén hozták létre, azonban még mindig hiányoznak teljes körű működtethetőségének alapelemei, vagyis igazgatójának kinevezése és a többéves keret jóváhagyása.

E kezdeményezés célja ennek a többéves keretnek az elfogadása, mivel ennek kell irányítania az ügynökség munkáját a következő öt évben azáltal, hogy meghatározzák azon tematikus területeket, ahol annak működnie kell.

Üdvözlöm ezért az előadó, Cashman úr rendkívüli erőfeszítéseit a tárgyalások előmozdítására, és hozzá hasonlóan remélem, hogy ez ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb lezárják a többéves keretről zajló megbeszéléseket, továbbá az igazgatói poszt jelöltjeinek kiválasztására irányuló folyamatot.

Európa népe nem fogja megérteni, hogy miért késlekednek tovább, megakadályozva az Alapjogi Ügynökség teljes értékű működését.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylwester Chruszcz (NI), írásban. (PL) Ellenzem egy Európai Alapjogi Ügynökség létrehozását, és ezért nem támogattam a 2007–2012. évi többéves keretet sem.

Úgy hiszem, hogy az ezen ügynökségnek és funkcióinak javasolt létrehozása nem csupán pénzkidobás, hanem veszélyes politikai kezdeményezés is, melynek hosszú távú hatásai sértik az Unió tagállamait. Az ügynökség alapvető feladatai egyértelműen beavatkozást jelentenek a tagállamok szuverenitásába. Az ügynökség léte nem indokolható. Máris vannak olyan intézmények, melyek feladata a demokrácia védelme és az emberi jogok védelme minden európai országban.

Nézetem szerint ezen ügynökség tevékenységei elkerülhetetlenül túllépnek majd a létrehozását indokoló tematikus területeken. Például a preambulumbekezdések 6. módosításáról zajló mai szavazás során felmerült az emberi lény és azon pillanat meghatározásának a kérdése, amikor az emberi jogokat szerez.

Úgy hiszem, hogy az ilyesfajta lépés felháborító kísérlet, mellyel burkoltan veszélyes ideológiai képzeteket honosítanának meg az Európai Unió keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom ezt a jelentést, habár ellenzem és csalódott vagyok amiatt, hogy a korábbi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját, melyet a Miniszterek Tanácsának rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó tanácsadó bizottságának ajánlásai szerint hoztak létre, amelyben én az Európai Parlamentet képviseltem, mára beolvasztották az Európai Unió tágabb jellegű Alapjogi Ügynökségébe.

A bécsi megfigyelőközpont különösen értékes munkát végzett a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, illetve ezek terjedésének megakadályozását illetően, továbbá az Unió és a felvételüket kérő országok aktuális helyzetéről való jelentéstételben. A veszély az, hogy mindez elvész vagy legalábbis felhígul ebben az új ügynökségben. Gondosan figyelem a fejleményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációja üdvözli az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását.

Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit.

A francia delegáció többsége a képviselőcsoport utasításai szerint elutasította a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. Ezt nem azért tették, hogy hangot adjanak kifogásuknak e jogos és indokolható célkitűzést illetően, hanem mivel a feladatkör máris benne volt egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett.

Üdvözöljük a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Ambroise Guellec (PPE-DE), írásban. – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációja üdvözli az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását.

Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit.

A francia delegáció többsége a képviselőcsoport utasításai szerint elutasította a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. Ezt nem azért tették, hogy hangot adjanak kifogásuknak e jogos és indokolható célkitűzést illetően, hanem mivel a feladatkör máris benne volt egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett.

Üdvözöljük a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A kritizált szempontokon kívül, melyeket már volt alkalmunk kiemelni, nyilvánvalóvá válik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének valódi célkitűzése, amint az megfelelően működni kezd.

A 2007–2012 közötti többéves keret célkitűzéseinek és prioritásainak meghatározásáról szóló vitában a tematikus területeket egyértelműen a következőkre korlátozták: rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány, nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés; az áldozatok kárának enyhítése, bűnmegelőzés és a polgárok biztonsága tekintetében releváns, kapcsolódó aspektusok; a gyermekek védelme, ideértve a gyermekek jogait; bevándorlás és a migránsok integrálása; menekültügy, vízumok és határellenőrzés; részvétel az Unió demokratikus működésében; az információs társadalommal kapcsolatos emberi jogi kérdések; és a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

Az Európai Parlament ezt kiegészítette a szélsőséges szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel. Habár a társadalmi jogokat – ideértve a munkavállalók jogait – nem tekintették prioritásnak, még akkor sem, amikor az alapvető társadalmi jogokat megkérdőjelezik az EU által támogatott politikák.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin (PPE-DE), írásban. – (FR) A PPE-DE képviselőcsoport francia delegációjához hasonlóan, üdvözlöm az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007 és 2012 közötti többéves keretének elfogadásáról szóló Cashman-jelentés elfogadását.

Többek között a szöveg pontos tematikus területeket határoz meg az ügynökség tevékenységeit illetően annak érdekében, hogy lehetővé tegye, hogy sikeresen beteljesíthesse küldetését és célkitűzéseit.

A francia delegációhoz és a PPE-DE képviselőcsoporthoz hasonlóan elutasítottam a liberálisok módosításait, melyek célja az volt, hogy kibővítsék a feladatkört a homofóbiára és a homofób erőszakra, illetve a romák elleni rasszizmusra is. E feladatkörök valójában máris benne voltak egy határozatra irányuló javaslatban, melyben az ügynökség tematikus feladatai között szerepelnek a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó toleranciahiány kérdései, a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés mellett.

Üdvözlöm a jelentés elfogadását, mivel ezzel lehetővé válik, hogy az ügynökség teljesen működőképessé váljon, ilyen módon lehetővé téve feladatának ellátását és az uniós polgárok jogainak védelmét.

 
  
  

Díaz de Mera García Consuegra jelentés (A6-0447/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − A módosított javaslat mellett szavaztam, mivel az javításokat tartalmaz az adatvédelem terén.

Azonban nem értek egyet azzal, hogy a bel- és igazságügyeket egyre inkább áthelyezik a tagállamok az EU hatáskörébe. Ez okból szavaztam a jogalkotási állásfoglalás ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE), írásban. – (FR) Erőteljesen támogatom kitűnő kollégánk, Díaz de Mera úr jelentését.

Az Europol közösségi ügynökséggé alakítása olyan kérés, melyet mindig is támogattam.

Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák, illetve hogy a közösségi tisztviselők státuszát kapják az Europol alkalmazottai is. Parlamentünk hatásköre mindkét esetben jelentősen bővült.

Emellett a Tanács határozata jelentős mértékben kibővíti az Europol hatáskörét és cselekvési képességét, amit szintén támogatok.

Röviden: az Europol működésének fokozása és a valós demokratikus ellenőrzésnek való alávetése olyan döntés, melyet feltétlenül támogatok.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – A Tanács teljesen sikeresnek bizonyult fondorlataiban: átalakította az Európai Rendőrségi Hivatalt, az Europolt a tagállamok költségvetéséből finanszírozott kormányközi szerv helyett az EU költségvetéséből finanszírozott európai uniós ügynökséggé, és a közösségi tisztviselők státuszát alkalmazta, tette mindezt technikai és nem politikai követelményekre hivatkozva.

Mivel az Europol feladatkörét ténylegesen jelentős mértékben kibővítették annak érdekében, hogy a szervezett bűnözésen kívül más területekre is kiterjedjen, a Tanács úgy érzi, hogy az új célkitűzésekkel uniós szinten megfelelőbben lehet foglalkozni, mint tagállami szinten. Ilyen módon a szubszidiaritás roppant megkérdőjelezhető elvére hivatkozva azt az európai logikát alkalmazzák, hogy szisztematikusan megszüntetik a tagállami kompetenciákat és elmélyítik a szupranacionális modellt.

Pontosan ez a filozófiája és megközelítése a Lisszaboni Szerződésben foglalt reformoknak, melyet az európai és nemzeti vezetők testületileg a népekre és nemzetekre kívánnak erőltetni azok akarata ellenére.

Európa többé nem hallgat népeire. Ráadásul figyelmen kívül hagyja őket és hazudik nekik. Most, hogy 26 európai ország már kijelentette, hogy nem ratifikálja ezt a szerződést népszavazás útján, reménykedjünk abban, hogy Európa nemzeteit és népeit megóvja az, hogy ezt a nevetséges szöveget az írek elutasítják: az egyetlen nép, mely maga dönthet.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. (PL) Az Európai Unió tagállamai azért hozták létre az Europolt, hogy intézményi választ adjanak a szervezett bűnözés elleni küzdelem kérdésében. Most itt arról vitatkozunk, hogy kiszélesítsük az Europol hatásköreit, és egyszerűsítsük működését, 12 évvel ennek létrehozását követően.

Az előadó pontosan értékelte az Europol jelenlegi jogi és tényleges helyzetét. Jogosan kritizálja azt a túlkomplikált és hosszadalmas eljárást, melynek célja az Europol státuszának módosítása és az Unió szervezeti felépítésébe való integrálása. Az e jelentésben javasolt kiigazító intézkedések szintén megfontolásra és támogatásra érdemesek.

Az Europol hatáskörének módosítására tett korábbi kísérletek mutatják, milyen bonyolult, hogy az országok megállapodásra jussanak, amikor az egyhangúság elve köti őket. Úgy hiszem tehát, hogy csak akkor tudunk eljárási változásokat bevezetni és e helyzetet javítani, amikor a Lisszaboni Szerződést ratifikálják és az mind a 27 tagállamban hatályba lép, mivel a Szerződés reformokat jelent az EU-n belüli döntéshozatali folyamatban is.

Emellett amennyiben az Europol uniós ügynökségi státuszt kap, ennek minden következményével együtt, ideértve a pénzügyieket is, akkor az Európai Unió egésze eredményesebben küzdhet a szervezett bűnözés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mivel nem erősítették meg sem a Szerződésben foglalt javaslatot, sem ezt a javaslatot, melynek célja az Europol felépítéséről, működéséről, tevékenységi köréről és feladatairól szóló határozatok minősített többséggel történő elfogadása, az uniós intézmények már fárasztóak, amikor európai ügynökséggé kívánják alakítani az Európai Rendőrségi Hivatalt.

A folyamattal kapcsolatos alapvető kritikánk mellett aggaszt bennünket, hogy az alábbiakkal szembesülünk:

- az a lehetőség, hogy a feldolgozás alól nem zárnak ki „egyes olyan adatkategóriákat, melyek faji vagy etnikai hovatartozással, politikai véleménnyel, vallási vagy filozófiai meggyőződéssel, párt- vagy szakszervezeti tagsággal, szexuális irányultsággal vagy egészséggel kapcsolatosak”;

- nem fogadnak el védintézkedéseket a rendőri és igazságügyi együttműködés területén a feldolgozott személyes adatok védelme érdekében uniós szinten és harmadik országokkal való kapcsolatban, ideértve különösen az USA-t (pl. légiutasok adatai);

- nem garantálnak hozzáférést a magánszemélyek számára adataikhoz, illetve ezek nem lehetnek tudatában annak, hogy személyes adataikat az Europol feldolgozza;

- nem egyértelműsítik a nemzeti parlamentek ellenőrzését.

Ezzel látványosan sértenék a polgárok jogait, szabadságait és garanciáit.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio Masip Hidalgo (PSE), írásban. (ES) A képviselőcsoportok észrevételeivel együtt konszenzussal elfogadott szövegre igennel szavaztam. Ez olyan kérdés, mely a bűnözés elleni alapvető együttműködést érinti. Rá kell mutatnom, amint azt kollégáim Fava és Moreno urak is tették, hogy az állásfoglalás emelkedett célkitűzései nem egyeztethetők össze az előadó, Díaz de Mera úr makacs hozzáállásával, aki 2004. március 11-én a spanyol rendőrség főigazgatója volt, és aki nem volt hajlandó együttműködni azzal a bírósággal, mely az Európa legnagyobb terrorista bombázásával kapcsolatos tárgyalást tartotta.

Emellett, az előadó azon elítélhető elmélet egyik fő propagálója vagy kollaborátora, mely szerint nem iszlám cellák, hanem ETA-terroristák követték el a mészárlást. Díaz de Mera úr és mások, akik magukat „peones negros” (fekete parasztok) néven illetik, megkísérelték félrevezetni a nemzetközi közvéleményt, és bár álláspontjukat a végén nem kezelték bűncselekményként (csak szankcióval sújtották, illetve súlyos figyelmeztetést kaptak a bíróságtól), ennek a Parlamentnek minden tényt ismernie kell. Személyes támadásaik érveik hiányát mutatják. Végül sajnálatomat fejezném ki amiatt, hogy Díaz de Mera úr nem rendelkezett kollégája, Jaime Mayor méltóságával, aki végül törölte nevét a terrorizmusról szóló szövegből.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Díaz de Mera García Consuegra az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló jelentése mellett kívánok szavazni. Az Európai Unión belül változó körülmények, új bűnözési formák és új terrorveszélyek jelzik, hogy a meglévő szervet át kell alakítani. Mindenesetre úgy érzem, hogy egyes pontokat egyértelművé kell tenni.

Az Europol uniós ügynökséggé alakítása nem jelenthet további pénzügyi terhet a tagállamok számára; mindenek előtt pedig nem emésztheti fel a nemzeti rendőri erők számára megállapított, máris elégtelen állami erőforrásokat. Ellenkezőleg: a nyomozó hatóságokat és a közrend felelőseit jobban ellenőrizni kell, illetve meg kell erősíteni. Az Europol tevékenységei magukban kell, hogy foglalják a különféle tagállamok rendőri erői alapvető, pótolhatatlan munkájának támogatását és koordinálását. Ezért örömömre szolgál, hogy a javaslat rendelkezik a tagállamok illetékes hatóságaival vagy közös nyomozócsoportjaival együtt végzendő nyomozások és operatív tevékenységek koordinációjáról, megszervezéséről és lebonyolításáról.

 
  
  

Polfer-jelentés (A6-0516/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés feltárja az „európai szomszédsági politika” valódi ambícióit, különösen a Dél-Kaukázus tekintetében.

Ezek a geostratégiai napirendet kívánják meghatározni annak politikai, gazdasági és katonai aspektusait illetően, vagyis az EU beavatkozási tervét ezen a neuralgikus területen, miközben fokozott nyomást gyakorol Kínára és Oroszországra.

Ennek eredményeként fokozottabb lesz a beavatkozás és a manipuláció az SZSZSZR széthullásából adódó konfliktusok terén, melynek célja annak biztosítása lesz, hogy az EU főbb hatáskörei és pénzügyi/gazdasági csoportjai ellenőrizni tudják a régiót, és szintén egyértelműen nyilvánvalóvá válnak a kapitalisták közötti rivalizálások.

Elég csak megnézniük az „ajánlásokat”, például a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére vagy a további liberalizáció megvalósítására vonatkozó ösztönzést, illetve azt az egyértelmű felszólítást, melynek célja a beavatkozás a „civil társadalom” fellépésének „támogatása” útján, biztosítva, hogy a közösségi (!) „alapokat (...) állami beavatkozás (...) nélkül osztják szét”.

Az energiakérdés megközelítése különösen fontos, mivel megvilágítja azon energiaügynökök jelentőségét, akik megkerülhetik Oroszországot és az energetikai infrastruktúrák és erőforrások ellenőrzését.

Végül megjegyezzük azt a következetlenséget, mely „Grúzia nemzetközileg elismert határainak „területi integritásának és sérthetetlenségének feltétel nélküli támogatása” és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvekre való hivatkozás között áll fenn, míg ezt Szerbia esetén nem történik meg.

 
  
  

Anastase-jelentés (A6-0510/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez egy újabb olyan saját kezdeményezésű jelentés, melynek logikája megegyezik a Dél-Kaukázusról és az „európai szomszédsági politiká”-ról szóló jelentésével: vagyis beavatkozás és nyomásgyakorlás a piacokhoz (különösen az energiapiacokhoz) való hozzáférés (és ellenőrzésének) garantálására, valamint a további liberalizáció.

A jelentés „piacgazdasági reformokat” kíván támogatni, ösztönzi a „harmonizációs és további liberalizációs intézkedések”-et, illetve támogatja „egy szabadkereskedelmi terület létrehozását a WTO elveivel összhangban”. Ez olyan folyamat, melyben az EU állítólag vezető szerepet játszik a „térség arra való ösztönzésében, hogy megtegye a szükséges lépéseket”.

A jelentés ugyanakkor „hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség országai között és azok szomszédjaival alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és ápolása, a kölcsönös tisztelet, a területi integritás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazásának tilalma, mint a regionális együttműködés előmozdítására irányuló alapvető elvek” alapján mégis az „európai értékek” előmozdítása mellett érvel, „függetlenül a partnerkormányok által mutatott hajlandóság mértékétől”. Ez egyértelmű ellentmondás a (másoknak szánt) ajánlások és a tettek között. Az EU azt akarja, hogy mások tiszteletben tartsanak olyasmit, amit ő maga nem. Micsoda cinizmus!

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A kenyai helyzet (B6-0024/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Scheele (PSE), írásban. – (DE) Kenya nemrég még sokak üdülőparadicsoma volt. A látogatókat kellően megvédték a jelentős korrupciótól és attól a borzalmas szegénységtől, melyben a lakosság nagy részének élnie kell. A múlt decemberi események és a csalárd elnökválasztások óta Kenya és politikai problémái hirtelen beszédtémává lettek mindenkinél.

Habár a parlamenti választásokat általánosan sikeresnek ítélik a hivatalos megfigyelők, kételyek merültek fel az elnökválasztás eredményeinek pontosságát illetően. A Kenyáról szóló mai állásfoglalásra irányuló indítvány benyújtásakor ismét elítéljük az elterjedt szabálytalanságokat és a jelenlegi elnök, Kibaki viselkedését, aki azzal, hogy elutasította John Kufuor elnök arra vonatkozó ajánlatát, hogy segít a válság megoldásában, komolyan veszélyeztette a közvetítési erőfeszítéseket. Felhívjuk Kenya politikai vezetőit arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az országban a további erőszak megakadályozására, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására. A témával kapcsolatos vita során ismét megvitattuk és megvizsgáltuk a közvetlen költségvetési támogatás eredményességének kérdését. Ez a téma, a kenyaihoz hasonlóan az elkövetkező hónapokban foglalkoztatni fog bennünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) A szavazás indokolásának célja annak hangsúlyozása, hogy a szomszédos országok, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és az Afrikai Unió közvetítési erőfeszítéseinek elismerésével úgy hisszük, hogy a kenyai nép képes lesz saját útjának megtalálására és meghatározására. Magán a kenyai népen múlik, hogy megoldást találjon az országban jelenleg uralkodó helyzet leküzdésére.

Ennek eredményeként az EU bármilyen beavatkozási kísérletét elítéljük, amint azt az állásfoglalás is jelzi és javasolja, különösen szem előtt tartva az EU által „afrikai stratégiá”-jában megállapított célkitűzéseket és az ezzel a kontinenssel kapcsolatos interimperialista együttműködést/rivalizálást, mely szintén egyértelműen nyilvánvaló, és mely igen mélyen érződik a régión belül.

Végül hangsúlyoznom kell, hogy kimaradt az állásfoglalásból az ország súlyos és romló társadalmi-gazdasági helyzetére – ami a választások során felszínre kerülő lakossági elégedetlenség kifejezésének gyökere – való utalás és az e helyzet tekintetében a különösen a nemzetközi pénzügyi intézmények, főbb kapitalista hatalmak és nemzeteken átnyúló vállalkozások által előmozdított neoliberális politikákban éreztetett mély felelősség.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) Teljes mértékben támogatom állásfoglalásunkat a kenyai helyzetről, melynek alapja az EU megfigyelői missziója által Kenyában az év elején végzett naprakész vizsgálat.

Biztosítanunk kell, hogy a kenyai hatóságok késedelem nélkül kivizsgálják a választások körülményeit, és megakadályozzák a további erőszakot. Ragaszkodnunk kell az élő közvetítés helyreállításához és alapvető emberi jogok és az Afrikai Chartában megállapított jogok betartásához. Azonban ez az állásfoglalás csökkenti az Európai Bizottság felelősségét azt illetően, hogy megoldja a kongói kormánynak átutalt 400 millió EUR kérdését. Úgy vélem, hogy hamarosan visszatérünk ehhez a kérdéshez.

 
  
  

Figueiredo-jelentés (A6-0519/2007)

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) A nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentés 20. bekezdésére igennel szavaztam, mivel elengedhetetlen, hogy a Bizottság megvizsgálja a hosszú munkaidő által a magán-, családi és társadalmi életre gyakorolt kedvezőtlen következményeket, például hogy a gyermekek sok időt töltenek egyedül, saját magukra vannak utalva, aminek eredménye gyakran az iskolai kudarc és a bűnözés. A tagállamoknak fejleszteniük kell azon vállalkozások ellenőrzését, melyek arra kényszerítik a munkavállalókat, hogy a kötelező munkaidőn túl is dolgozzanak, és szigorú büntetéseket kell alkalmazniuk ezen vállalkozásokkal szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az Európai Parlament ma elfogadta a nők által az iparban játszott szerepről szóló jelentésemet. Ez igen pozitív, habár sajnálom az egyes kisebb módosításokat.

A jelentés mindenesetre elismeri a nők által az iparban játszott szerepet, és felhívja Bizottságot és a tagállamokat a szükséges intézkedések megtételére, ideértve az eredményes ellenőrzést, a sztereotípiák és a megkülönböztetés elleni küzdelmet, különösen a bérekben mutatkozó megkülönböztetést. Ez a helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a nők bére kb. 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké az iparban, habár más ágazatokban az átlag 15%, annak ellenére, hogy már több mint 30 éve hatályos az egyenlő bérezésről szóló irányelv.

A jelentés hangsúlyozza a kollektív alkudozás jelentőségét a nőkkel szembeni megkülönböztetés eltörlése elleni küzdelemben, különös tekintettel a foglalkoztatáshoz való hozzáférésre, a bérekre, a munkafeltételekre, a karrierre és a szakképzésre.

A jelentés hangsúlyozza azon közösségi programok fontosságát, melyek ösztönzik a védjegyek létrehozását, a termékek eredetmegjelölésének védelmét, illetve az olyan ipari ágazatokból származó közösségi termékek külső támogatását, ahol a nők vannak túlsúlyban.

Végül nagyon fontos annak biztosítása, hogy elismerjék, hogy a női és férfi munkavállalók jogosultak az ipari vállalkozásokat érintő szerkezetátalakítási folyamatokban való részvételre, garantálva ennek struktúráját, különösen az Európai Üzemi Tanácsokat, a tájékoztatáshoz való teljes körű hozzáférést, illetve a határozott beavatkozás lehetőségét, ideértve a vétójogot is.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Ez a jelentés számos olyan kérdéssel foglalkozik, melyek önmagukban fontosak, azonban amelyek tekintetében a tagállamok megtartják a cselekvési hatáskört és a felelősséget saját jogszabályaik létrehozására és fejlesztésére. A vállalati igazgatóságokon belül a nemek aránya, az egyenjogúság fejlesztésére vonatkozó tervek a nagyvállalkozásoknál, illetve a női tagok aránya a vállalati igazgatóságokon belül nem olyan kérdések, melyek uniós szinten szabályozhatók a legjobban és leghatékonyabban. Ezért a kérdéses jelentés ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. − (PL) Az európai ipar egyértelműen messzire vezető változást él meg. Ezért nehéz nem elismerni az általa az Európai Unió valamennyi tagállamának és ezek polgárainak – nemüktől függetlenül –fejlődésében játszott stratégiai szerepet.

Az európai iparban alkalmazott nők szerepe és a rendelkezésükre álló lehetőségek nem pusztán egy ország gazdasági fejlettségi szintjétől függnek, hanem az esélyegyenlőség elfogadásával kapcsolatos tradícióktól és az emberi jogok szabályozásának tiszteletben tartásától is. A nők ipari részvétele nagyarányú, és ők jelentős mértékben vannak jelen szinte minden ágazaton belül. Mindenesetre egyet kell értenünk az előadóval abban, hogy a nők által a csúcstechnológiás iparágakban játszott szerep – ideértve az űrhajózási ipart vagy a vegyipart – nagyon nem megfelelő.

Teljesen helyénvaló ezért, hogy a jelentés kiemeli ezt a szempontot, és teljesen jogosan a nemi kérdésekre összpontosíts. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a nők iparban való részvétele nem korlátozódhat olyan ágazatokban végzett munkára, ahol nincs szükség képesítésekre, ahol elsősorban a nők szenvedik meg a szerkezetátalakításokat.

Az előadó kéri különösen a KKV-k esetében a támogatást ahhoz, hogy lehetővé tegyék a nők foglalkoztatása viszonylag magas mértékének megőrzését, különösen olyan nők esetében, akik szerencsétlen szakmai helyzetbe kerülnek. Ez a javaslat támogatást érdemel, ahogyan a jelentés is, ha csak ezen egy okból is.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − Támogatom a 33. bekezdést, mivel ilyen proaktív intézkedések szükségesek, legalábbis ideiglenesen a nők döntéshozatali folyamatban minden szinten való részvételének biztosítására. Emellett erősen támogatom a 20. bekezdést, mivel valóban szükséges teljes mértékben megvizsgálni azt a hatást, melyet a hosszú munkaidő gyakorolhat a fizikai és szellemi egészségre, továbbá a családi életre. Ha a munka és az élet egyensúlyát, illetve a családbarát politikákat támogatjuk, akkor szükségünk van egy ilyen tanulmányra.

 
  
MPphoto
 
 

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban (PL) Az emberi jogok a demokrácia alapjai. E jogok közé tartozik a nők és férfiak közötti egyenlőség nagyon fontos elve, mely természetesen megengedi a közöttük lévő biológiai különbségekből eredő körülményeket is. E kérdés egyik szempontja a foglalkoztatás és a nők által az iparban játszott szerep. Egyszerűen lehetetlen, hogy mindezt számtani pontossággal két egyenlő részre osszuk.

Mindenekelőtt az esélyegyenlőséggel foglalkozunk, mely a műszaki és gazdasági tárgyakkal kapcsolatos oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáféréstől függ. További nagyon fontos kérdés a gyermekeket nevelő anyák támogatása, illetve annak biztosítása, hogy őket nem éri megkülönböztetés a munkahelyen. Lényeges rugalmas rendelkezéseket bevezetni a gyermekeket nevelő nők nyugdíjáról. Az úgynevezett szülői szabadság időszakát teljes mértékben el kell ismerni és hozzá kell adni a nyugdíjszabályok szerint foglalkoztatásban eltöltött időhöz.

Számos országunkban a nők még mindig lényegesen kevesebb bért kapnak a férfiaknál egyenlő minőségű és mennyiségű munkáért. Nem indokolható az olyan akadályok megteremtése, amelyek megakadályozzák, hogy a nők vezetői és felügyeleti szerepet vállaljanak a vállalatok igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában. Intézkedések szükségesek e tekintetben a sztereotípiák leküzdésére. A benyújtott jelentés egy, ebben az irányban tett lépést jelent, és ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE-DE), írásban. – (FR) E rendkívül hosszú állásfoglalás számos preamulumbekezdése és bekezdése állítja a nyilvánvalót. Olyan intézkedésekre szólítunk fel, melyeket szerencsére már régen meghoztak. Való igaz, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló egyes irányelveket elégtelen mértékben alkalmaztak, azonban ha a megkülönböztetés továbbra is fennmarad az ezen intézkedéscsomag hatálya alá tartozó területeken, ki a hibás? Valamennyi ilyen irányelv rendelkezik fellebbezési mechanizmusról. Azok a nők, akik megkülönböztetést éltek át, bírósághoz fordulhatnak, ahol megnyerhetik az ügyet, ahogy az szerencsére hazámban több ügyben is megtörtént.

Sajnos ez a jelentés számos összeférhetetlen követelést tartalmaz, mely nem kapcsolódik a nők által az iparban játszott szerephez.

Az, hogy 40%-os kvótát kérnek a vállalati igazgatóságokban a nők képviseletére, ellentétes a tagállamok számára fenntartott ügyekben a szubszidiaritás elvével.

Nem a mi feladatunk a vállalatok áthelyezésének „ellenőrzése”. Utópisztikus azt kérni, hogy legyen „több döntési lehetőség a munkahelyet illetően”. Ha a cégem Luxembourg városában található, és más leányvállalata nincs, akkor nem kérhetem, hogy dolgozzak Schifflangéban, ahol élek.

E jelentésre ezen észrevételekkel összhangban szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE), írásban. – (CS) Egyetértek több olyan gondolattal, mely a nők iparban játszott szerepéről szóló jelentésben szerepel. Mégsem örülök annak, hogy nem kapott különös figyelmet a regionális munkanélküliség az olyan nők körében, akik épp ekkor veszítették el munkahelyüket az európai textilgyárakban. Azt is gondolom, hogy a nők foglalkoztatását illetően semmilyen kvótamennyiség nem oldja meg a helyzetet.

Második észrevételem a munka és a család közötti kiegyensúlyozott időmegosztással kapcsolatos. Ez ugyanúgy érinti a nőket, mint a férfiakat. Úgy vélem, hogy a megoldás az állásfoglalásokban rejlik. A rugalmas biztonság európai koncepciójának végrehajtásában. Hollandia az egyik példa arra, hogy kitűnő jogalkotási keretet alakítottak ki a részidős munkát illetően. Az eredmény a munkanélküliség mérséklődése, illetve a férfiak és nők számára több idő biztosítása a családi életre. A rövidebb munkaidő eredményes kihasználása azt is mutatja, hogy ennek nem kell jövedelemcsökkenéshez vezetnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. (SV) Liberálisként és a svéd Liberális Párt, a Folkpartiet tagjaként mindig kicsit trükkösnek találom a Parlament egyenlőségről készült jelentéseit. A svéd Liberális Párt az évek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen ügyekben a legjobb önkéntesen cselekedni, azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem mindig elegendő. Svédország e területtel kapcsolatos határozott kötelezettségvállalása miatt váltunk úgy ismertté, mint a világ egyik legegyenlőbb országa. Szóval nem akarjuk sikereinket az EU-ban is terjeszteni?

Dehogynem! A kérdés mindössze az, hogy milyen módszerekkel. A kérdéses jelentésben azt éreztem kötelességemnek, hogy több olyan bekezdés ellen szavazzak, melyek szellemiségét támogatom, azonban melyek alkalmazási köre és megközelítés kétségesnek tűnik. Úgy vélem, hogy a vállalkozások számára mind az egyenlőségi tervek, mind a mérhető célkitűzések fontos eszközök. Másfelől nem gondolom, hogy ez EU-nak elsődlegesen ezzel kellene törődnie. Ugyanez vonatkozik egy olyan uniós finanszírozású módszertan kialakítása arra, hogy „mivel is járnak pontosan a munkahelyek”, ami „garantálja” majd az egyenlő bért. A Globális Kiigazítási Alapnak – mellyel kapcsolatosan már eleve számos kételyem volt – szintén nem szabad különösen figyelembe vennie a nemeket – ezzel kettős igazságtalanságot követne el.

Nem várhatjuk el, hogy minden jelentés olyan legyen, mintha magunk szövegeztük volna, azonban sok tévedést találunk itt. Mégis van annyira fontos a téma, hogy végül mellette szavaztam összességében.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Figueiredo asszonynak a nők által az iparban játszott szerepről készült jelentése mellett szavaztam. Gratulálnék az előadónak nagyon jó és alapos jelentéséért.

A férfiak és nők egyenlő jogainak kérdése nagyon fontos, és továbbra is a lehető legtöbb figyelmet kell erre fordítanunk, mivel az Európai Unió alapja a megkülönböztetésmentesség elve. Prioritást kell adnunk annak, hogy kezeljünk minden jelet, ami arra utal, hogy elmulasztják az ezen elvnek való megfelelést. Ez különösen szükséges, mivel az ipar jellege változóban van, ahogy egy tudás alapú társadalom létrehozására törekszünk. Az olyan ágazatok, amelyekben hagyományosan nőket alkalmaznak, a feldolgozóiparhoz kötődnek, míg a legújabb ipari ágazatok a legutóbbi technológiák – mint például az információs és kommunikációs technológiák – fejlődésén alapulnak. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak biztosítására, hogy az esélyegyenlőség elvét betartják ezen új ágazatokban.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: az Internet irányításával kapcsolatos fórum eredményei

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (UEN), írásban. − (IT) Elképzelhetetlen, hogy az UEN képviselőcsoport részéről ne kapjon támogatást az az állásfoglalás, amelyről szavazni készülünk vagy hogy az ne szavazza azt meg. Reméljük, hogy hamarosan jobb szabályozás is készül az Internetről, amely a gyermekek védelmére és az olyan szolgáltatók elleni eredményesebb intézkedések megtételére irányul, akik gyermekpornográfiával kapcsolatos weboldalakat működtetnek. Azonnali intézkedést kell tennie minden EU-tagállamnak, hogy bezárja az illegális oldalakat, a felelős rendőri erők közötti jobb koordináció útján.

Emellett reméljük, hogy az internet révén kezelni tudjuk majd a terrorista szervezetek információcseréjének érzékeny kérdését, illetve hogy az ügy a jövőbeli fórumok tárgya lehet. Nem létezhet szabadság szabályok nélkül, a legfontosabb pedig az, hogy az Internet nem lehet és nem szabad, hogy a szabadság térsége legyen a bűncselekmények elkövetői és a gyűlöletet és intoleranciát prédikálók számára. Vészhelyzetről van szó, amit határozott, sürgős intézkedések útján és nem improvizációval kell kezelni. A terrorizmus és az emberek közötti gyűlölet az Európai Unió és valamennyi szabad, demokratikus ország szabálya és célkitűzése kell, hogy legyen.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat