Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. január 17., Csütörtök - Strasbourg

11.3. Egyiptom (vita)

  Elnök. – A következő napirendi hat, Egyiptomról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány⁽¹⁾.

  Raül Romeva i Rueda, szerző. − (ES) Elnök asszony! Azzal kezdeném, hogy ez a Parlament igen nagy hibát követne el, ha engedne azok nyomásának, akik nem szeretnék, hogy olyan kérdésekről szóljunk, melyek egyes országokban kényelmetlenséget okoznak, különösen, ha az emberi jogok megsértését takargatják.

Különleges kapcsolatunk van egyes országokkal, például az európai szomszédsági politika hatálya alá tartozókkal, akikkel különösen egyértelmű párbeszédet kell folytatnunk, és akiket emlékeztetnünk kell arra, hogy az üzlet soha nem választható el az emberi jogok tiszteletben tartásától és nem szabad attól elválasztani, akár itt, akár ott.

Az egyiptomi helyzet némi reakciót igényel, és ugyanígy az Egyiptom és az Európai Unió közötti kapcsolat is. Így több mint jogos elítélni – ahogy azt ebben az állásfoglalásban is tesszük – számos nem kormányzati szervezet üldözését, különösen az emberi jogok szervezeteiét, és támogatni az ország számos társadalmi mozgalma által vezetett, az egyesülési szabadságot célzó kampányt.

  Paulo Casaca, szerző. − (PT) Elnök asszony! Rá kell mutatnom nekem is, hogy természetesen nincsenek határok vagy szent helyek, ahol az emberi nem jelentenek alapvető szempontot. Figyelembe kell azonban vennünk a tényt, hogy lehetőségünk volt megállapítani az egyiptomi külügyminiszter készségességét, aki határozott céllal jött az Európai Parlamentbe, a Külügyi Bizottságba, és aki kész volt a számára az emberi jogok megsértéséről feltett valamennyi kérdésre válaszolni. Ott voltam, és feltettem neki ezeket a kérdéseket, és néhány választ is kaptam a minisztertől.

Egyes kedvezőtlen tényezők mellett ez az állásfoglalásra irányuló indítvány emellett néhány pozitív tényezőre is rávilágít, melyek hangsúlyozását szintén fontosnak érzem, például a kötelezettségvállalást, hogy idén megszüntetik a szükségállapotot, még az elkövetkező néhány hónapban, illetve az együttműködést a gázai fegyvercsempészet megszüntetésére irányuló küzdelemben. Azonban véleményem szerint a kulcsszempont az, hogy ki kell használnunk az egyiptomi hatóságok hajlandóságát, és ösztönöznünk kell őket egyes súlyos jogsértések kiigazítására. E tekintetben hangsúlyoznom kell az Egyiptomi Köztársaság korábbi elnökjelöltjének folyamatos fogva tartását. Megismételném azon felhívásomat, hogy ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mivel ez felel meg egy, az emberi jogokat védő ország alapelveinek, ahogy azt Egyiptom többször is hirdette, és mely mellett kötelezettséget vállalt.

  Erik Meijer, szerző. – (NL) Elnök asszony! Egyiptomban nincs hagyománya a demokráciának. Nasser és Naguib, a fiatal katonák, akik több mint 50 éve leverték Farouk király rosszul teljesítő rezsimjét, reményt adtak a változásra és a fejlődésre. Nasser népét büszkévé tette, és várakozásokkal töltötte el a jövőt illetően; véget akart vetni annak, hogy elmaradott és megalázott ország legyenek. Utódja, Sadat a tartós béke reményét hozta el a szomszédos Izraellel, számos szörnyű háborút követően.

A jelenlegi elnök, Mubarak úr nem kínál semmiféle reményt. A stagnálás szimbólumává vált. Egyetlen tette a stabilitás keménykezű megszervezése volt, így a külvilág előtt a terrorizmus és az iszlám fundamentalizmus elleni harc szövetségeseként mutatkozhat. Azonban nem ért el haladást, és nem kínált demokratizálódást. Az ellenzéki megnyilvánulás egyeseknek engedélyezett, azonban nem olyan normális terjedelemben, mint ami megszokott egy parlamenti demokráciában. Ebből adódóan a fundamentalisták és a demokraták belső konfliktusának éltető talaját táplálja.

A vallási kisebbségekkel kapcsolatos toleranciahiány, ideértve a nagy kopt keresztény kisebbséget is, akik Egyiptomban évszázadok óta jelen vannak, szintén növekszik. A hosszú távú stabilitás nem épülhet olyan alapokra, ahol a problémákat nem megoldják, hanem erőszakkal fedik el. Minden ok megvan tehát erre a kritikus állásfoglalásra.

A nem kormányzati szervezetek szabotálása, az ellenfelek megfélemlítése, a kisebbségek megkülönböztetése, a letartóztatások és a kínzás és minden egyéb feljegyzett mulasztás miatt a legrosszabbtól tartunk a Mubarak-rezsim után. Egyiptom láthatólag több szempontból is visszalépett Farouk király uralkodásának 60 évvel ezelőtti elmaradottságába. Az Egyiptommal való európai kapcsolatok hozzájárulnak e helyzet lehető legmesszebbmenőbb megszüntetéséhez.

  Ewa Tomaszewska, szerző. − (PL) Elnök asszony! Az emberi jogok egyiptomi tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzet fokozatos romlása egyre növekvő aggodalmat idéz elő.

Az alkotmány módosításai lehetővé tették az emberi jogok megsértését. Annak ürügyén, hogy védelmet kell biztosítani a terrortámadások ellen, illetve a Gázai-övezetbe történő fegyvercsempészéshez kapcsolódó állítólagos problémával összefüggésben további hatáskört kapott a titkosszolgálat. Most már könnyebben elkerülheti az utóbbi a felelősséget a kínzás alkalmazásáért. A vallási meggyőződés miatti elnyomás, a letartóztatások és a megfelelő tárgyalás nélkül történő hosszú fogva tartások még gyakoribbak.

Az Amnesty International és a hasonló szervezetek, melyek az emberi jogok tiszteletben tartását ellenőrzik, felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség közönyös ebben a helyzetben. Felhívom az Európai Bizottságot, hogy mérlegeljen eredményes módszereket az egyiptomi hatóságokra történő nyomásgyakorlás érdekében, hogy ez a folyamat megállítható legyen.

  Jana Hybášková , szerző. – (CS) Biztos asszony, hölgyeim és uraim! Egyiptom kétségtelenül a leginkább figyelemre méltó az arab országok közül. Az ősi civilizáció bölcsője, és a legfontosabb arab állam. Az Európai Unióban vagy e Parlamentben senki sem kételkedik abban, hogy Egyiptom az Európai Uniónak nem csupán kulcspartnere, hanem dinamikus, felkészült és erős partner is. Ezen okokból tekintjük igen fontosnak és jelentősnek az ezzel az országgal folytatott párbeszédet. Új tárgyalások kezdődnek a jövő héten az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti cselekvési tervről. Nagyszerű, hogy Parlamentünk egyhangúlag és egyértelműen kifejezi támogatását e tárgyalások iránt, és hogy ez ilyen módon részese a nemzetközi politikának. Egyértelműen kijelentjük, hogy egy olyan ország, mely komoly beavatkozást enged egy régi demokratikus intézmény, vagyis a bíróságok függetlenségébe, mely megengedi a börtönökben a kínzást és a bevándorlók megölését, mely megsérti a szólásszabadságot, blokkolja az Internetet és bíróság elé állítja a parlamenti képviselőket, például Sadat elnök unokaöccsét, nem lehet partnere az Európai Uniónak. Egyiptom kulcsfontosságú szövetséges a terrorizmus elleni harcban, és annak is kell maradnia különösen a terrorizmus okai és az iszlám radikalizálódása elleni küzdelemben. Ebből az okból Egyiptom nem járhat el olyan módon, ahogy tette a nem kormányzati szervezetek bejegyzésének megtiltásakor, nem teheti tönkre a szólásszabadságot, és különösen meg kell védenie az Egyiptomban mindig is létező, tartós jogállamiságot. Úgy hisszük, hogy Egyiptom sikeres lehet ebben, és úgy hisszük különösen, hogy állásfoglalásunk segíti az Európai Bizottságot magas színvonalú cselekvési terv létrehozásában Egyiptommal. Köszönöm támogatásukat.

  Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport részéről. – (DE) Elnök asszony! Azon kevesek egyike vagyok ebben az ülésteremben, akik jelen voltak, amikor Sadat elnök megtartotta híres beszédét az Európai Parlamentben. Ez a beszéd politikai dokumentum is lehetne az épp most megkezdődött kultúrák közötti párbeszéd éve számára. Ez volt az ebben a Házban valaha tartott egyik legnagyszerűbb beszéd.

Az évek során Mubarak elnök is fontos és megbízható partner volt az Európai Unió számára, természetesen az Egyiptomban elkövetett számos mulasztás és hiba ellenére. Egyszerűen nem értem az a beszédet, melyet az egyiptomi parlament elnöke erre az indítványra reagálva tartott. Egyszerűen ésszerű és visszafogott módon közöljük, hogy véleményünk szerint Egyiptom az egyik legfontosabb partner a mediterrán térségben, azonban számos kiemelt ponttal és kategorikus tényekkel illetjük azokat a dolgokat, melyeket még mindig meg kell változtatni, ahogy Egyiptom előrelép a demokrácia és a jogállamiság felé.

Ez a kötelezettségvállalásunk saját polgáraink és Egyiptom népe felé. Határozottan úgy vélem, hogy a kapcsolatok megszakítása, melynek veszélye most fennáll, teljesen rossz lépés lenne. Folytatnunk kell a párbeszédet, és emiatt támogatom ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, melyet érthető nyelvezettel fogalmaztak, és mely felhívja az egyiptomiakat arra, hogy ezt ne a párbeszéd megszakadásának tekintsék, hanem egy intenzívebb párbeszéd megkezdésére irányuló egyértelmű jelnek: ezt szeretnénk elérni Egyiptomnál ezzel az indítvánnyal.

  Bogusław Sonik (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Szeretnék visszautalni két kérdésre, mely a mai vitában Egyiptommal kapcsolatban elhangzott, és biztos vagyok benne, hogy az egyik még felmerül a Házban.

Bár úgy vélem, hogy az Egyiptommal való kapcsolatainkat fenn kell tartani és fejleszteni kell, illetve hogy Egyiptom valóban egyik fő partnerünk kell, hogy legyen a világnak ezen a részén, azzal kezdeném, hogy közlöm, hogy a kopt keresztények ebben az országban másodosztályú polgárnak minősülnek. Ez igaz az ortodox és a katolikus rítus követőire is, és ezt figyelembe kell venni az Egyiptommal való kapcsolattartás során. Emellett – ahogy azt már többször is elmondtam –, meg kell vizsgálnunk a vallási kisebbségek helyzetét a világnak ezen a részét, és jelentést kell készítenünk a tárgyról.

Másodszor nem beszélhetünk tartós békéről, demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról a kérdéses területen, míg megoldást nem találnak az Izrael és Palesztina között a Közel-Keleten fennálló konfliktusra. Ez mindazon erő, erőszak, terrorizmus és fanatizmus forrása is, mely szintén fenyegeti Európát.

  Marcin Libicki (UEN). – (PL) Elnök asszony! Szeretnék elégedettségemnek hangot adni, mivel amikor ma Egyiptom esetét vizsgáljuk, nem szokásos bűncselekményekről beszélünk. Általában az emberi jogokról csütörtök délutánonként zajló vita során, amikor rendszerint szót kapok, különösen súlyos és veszélyes ügyekről beszélünk. Ezek általában az emberi jogok megsértésével, gyilkossággal és nemi erőszakkal kapcsolatosak. Ma azonban némi elégedettséget érezhetünk, mert oly sok más esettel összehasonlítva Egyiptomban olyan szakaszban avatkozunk be, amikor még nem történtek bűncselekmények, habár az alapvető szabadságokat megsértik. Van esély arra, hogy ez az időben bekövetkező beavatkozás eredményesebb lesz, és súlyosabb következményeket előz meg. A szokásos modell az, hogy először a médiát korlátozzák – itt most újságírók letartóztatására utalunk –, illetve korlátozzák az egyesülési jogokat. Figyelembe vesszük a szakszervezeteket és a vallási kisebbségek üldözését is. A következő szakasz a büntetőügyi. Szerencsére ez esetben még nem érkeztünk el ebbe a szakaszba.

  Meglena Kuneva, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a demokratikus és emberi jogok helyzetét Egyiptomban, mivel ez egyik partnerünk az európai szomszédsági politikában. Igen szorosan kíséri figyelemmel a fejlődést kairói delegációnk útján és a tagállamokkal partnerségben. Emellett rendszeres kapcsolatot ápol a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, melyek az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkoznak.

A Bizottság osztja az Önök aggályait az emberi jogok egyiptomi helyzetének nyilvánvaló romlását és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek bejelentett számát illetően, különösen a szólásszabadság, kínzás és rossz bánásmód vonatkozásában, illetve a vallási kisebbségek tiszteletben tartása terén.

Fokozottabb politikai reformra szólított fel, és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és az Egyiptom közötti partnerség szerves része. A Bizottság ezért minden rendelkezésére álló eszközzel arra ösztönzi az egyiptomi hatóságokat, hogy haladjanak előre ezen a területen.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjaként Egyiptom kötelezettséget vállalt amellett, hogy támogatja „a legmagasabb normákat az emberi jogok előmozdítása és védelme terén”. Az EU folyamatosan növeli az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségét – különösen a társulási megállapodás 2. cikke alapján – az Egyiptommal való kétoldalú kapcsolataiban, ideértve a legmagasabb szintűeket is.

A közös EU–Egyiptom cselekvési terv 2007 márciusában az európai szomszédsági terv értelmében való elfogadásával újabb politikai eszköz áll rendelkezésünkre az emberi jogok és alapvető szabadságok Egyiptomban való tiszteletben tartásával kapcsolatosan, az általunk közösnek tartott értékek alapján. A cselekvési terv előírja az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos formális és rendszeres párbeszéd létrehozását az emberi jogokkal és demokráciával, nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó politikai albizottság keretében. Az említett albizottság célja a párbeszéd előmozdítása a kölcsönös megértés keretében, illetve a két fél álláspontjának átfogó és nem kizárólagos tiszteletben tartása az emberi jogok és demokrácia minden szempontját, a nemzetközi és regionális kérdéseket illetően. Első alkalommal a következő héten – 2007. január 23-án és 24-én – ülésezik Kairóban, és ez alkalommal Egyiptom konstruktívan bizonyíthatja a közös értékekkel kapcsolatos elkötelezettségét.

A Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az Egyiptommal a társulási megállapodás és az ESZP cselekvési terve keretében megállapított párbeszéd a leghatékonyabb módja annak, hogy az egyiptomi kormány elfogadja az EU-nak az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályait.

A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy pénzügyi és technikai segítségnyújtás útján járuljon hozzá Egyiptom reformfolyamatához, a politikai reform, az emberi jogok és a demokrácia támogatása pedig prioritás marad a 2007 és 2010 közötti nemzeti indikatív programban és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze szerint.

Biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlament komoly szövetséges lesz ezen erőfeszítések támogatásában.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazással folytatjuk.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet