Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. január 30., Szerda - Brüsszel HL kiadás

21. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben
PV
MPphoto
 
 

  President. – A következő napirendi pont az egyperces felszólalások.

 
  
MPphoto
 
 

  Iuliu Winkler (PPE-DE). – Köszönöm szépen, elnök úr! A regionális fejlesztési és kohéziós pénzalapok nagyon fontosak az új tagállamok részére, hiszen esetükben a régiók közötti különbségek nagyon jelentősek. Országom, Románia 2013-ig több mint 20 milliárd eurót pályázhat meg régióinak fejlesztésére. Egy évvel uniós csatlakozásunk után a tapasztalat azt mutatja, hogy a regionális fejlesztésre szánt alapok lehívása javuló tendenciát mutat, de még mindig távol állunk a kívánt teljesítménytől. Létfontosságú a romániai régiók számára, hogy növeljék képességüket az alapok lehívására, ezek hatékony felhasználásában és szabályszerű elszámolásában.

Ehhez Romániának eszközökre van szüksége, mint például hatékony és fokozottan decentralizált közigazgatási intézményrendszerre, újra felosztott gazdasági-fejlesztési régiókra, hiszen a jelenlegi régiók nem működőképesek, nem hatékonyak, ezért lentről felfelé építkezve kell olyan új régiókat létrehozni megfelelő társadalmi egyeztetés után, amelyeket választott regionális önkormányzatok vezetnek. A romániai gazdasági-fejlesztési régiók újrafelosztása halaszthatatlan. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). – (BG) Szeretném felhívni a figyelmüket néhány problémára a tengeri katasztrófákkal és balesetekkel kapcsolatban. Ezekről beszélünk akkor, amikor megtörténnek, idővel azonban elfeledkezünk róluk. A tengeri balesetek azonban a közös tengerpolitikánk részét képezik. Éppúgy fel kell készülnünk rájuk, mint ahogy felkészülünk egy átállás végrehajtására.

A Vanessa nevű bolgár hajó nemrég hajótörést szenvedett az Azovi-tengeren. Az elmúlt néhány hónap során számos baleset történt rossz időjárási viszonyok között a Kercsi-öbölben. Tengerészek vesztették életüket, mások eltűntek, a kár többmillió euró. Az Azovi- és a Fekete-tengeren olajszennyezés történt. A közös tengerpolitikának intézkedéseket kell biztosítania a kockázatok minimalizálására és olyan navigációs megállapodások kialakítására, amelyek csökkentik a balesetek számát. A gyors reagálást és a rendkívüli mentési műveletek irányítását biztosítandó, átfogó rendszerre van szükségünk. Olyan felszerelésre van szükség, amely zord időjárási viszonyok között is működik és tárolási helye lehetővé teszi gyors bevetését a balesetek helyszínén.

 
  
MPphoto
 
 

  Magor Imre Csibi (ALDE). – (RO) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A legtöbb tagállam népességének több mint a fele elhízott. Ami pedig még ennél is aggasztóbb, az, hogy minden évben több mint 400,000 európai gyermek válik túlsúlyossá. Az elhízás elleni küzdelemben az egyik fontos terület az élelmiszerek megfelelő címkézése. Sajnos az európai élelmiszerek címkéi még nem tartalmazzák azokat az információkat, melyekre a fogyasztóknak szükségük van ahhoz, hogy egészséges és biztonságos döntéseket hozzanak.

Ezért üdvözlöm az Európai Bizottság javaslatát, amely az élelmiszerek címkézéséről szóló irányelv felülvizsgálatát ajánlja, és következésképpen javasolja egy olyan egyszerűsített címkézési rendszer kialakítását, amelyben a címkék az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán találhatóak. Sajnálom azonban, hogy a Bizottság javaslata nem tartalmaz színkódos címkerendszert, amely világosan mutatná a termék tápértékét (alacsony, közepes, magas). A címkézés mind a gyártók, mind a fogyasztók számára előnyös lenne, és a jól informált fogyasztók bölcs étrendi döntéseket hoznának.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Crowley (UEN). – Elnök úr! A Reformszerződésről szóló közelgő írországi népszavazás kapcsán a témát gazdasági szempontból szeretném megközelíteni, mivel a Reformszerződés – ha más nem is – arról szól, hogy döntéshozói kapacitását tekintve tegyük hatékonyabbá az Európai Uniót, ami már önmagában is nagyobb gazdasági sikert és növekedést eredményez majd. A kérdést ír szemszögből megközelítve elmondható, hogy tavaly 2,6 milliárd euró értékű beruházás történt az ír iparba és üzleti szektorba, 9,000 új állás jött létre, az export volumene meghaladta a 80 milliárd eurót, és az Írországban előállított termékek több mint 80%-a kivitelre került, főként az Európai Unió piacaira. Az átlagfizetés Írországban évi 44,000 euró, és a kormány bevétele társasági adó formájában meghaladta a 3 milliárd eurót. A gazdaság, a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a vagyonkezelés további fejlődése szempontjából ezek az igazán fontos kérdések. Ezért törekszünk mindannyian arra, hogy az írországi népszavazáson az “igen” szavazatok legyenek többségben.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Most, amikor Portugáliában a munkanélküliség az elmúlt 20 év egyik legmagasabb szintjét érte el és főként a nőket és fiatalokat sújtja, egy újabb multinacionális vállalat gyakorol nyomást a dolgozóira, hogy bontsák fel munkaszerződésüket a céggel. A szóban forgó vállalat a Yasaki Saltano, amely serzedoi (Gaia) kábelgyártó tevékenységét kívánja felszámolni. Más országokba – főként Ázsiába és Afrikába – akarja áttelepíteni a termelést, miután drasztikusan csökkentette alkalmazotti állományát. Ez a multinacionális vállalat több mint 6 000 munkást foglalkoztatott ovari és serzedói gyáraiban, amiért több millió eurót kapott közösségi támogatásként. Ezen állások számát azonban mára több mint kétharmadával csökkentette.

Ezért újfent hangsúlyoznunk kell, hogy hatásos intézkedésekre van szükség, amelyek megakadályozzák a termelő tevékenységek ilyen jellegű áthelyezését, ahelyett hogy csupán olyan tüneti kezelést alkalmaznánk, mint a jelenlegi globalizációs alap, amely azon munkásokat hivatott támogatni, akiket hátrányosan érintett az olyan – főként autó- és autóalkatrész-gyártó - multinacionális vállalatok áttelepülése, mint az Opel Portugal, a Johnson Controls és az Alcoa Fujikura, amelyek már be is zártak.

 
  
MPphoto
 
 

  Urszula Krupa (IND/DEM). – (PL) Elnök úr! Az utolsó ülésen nem kaptam szót, ezért ma, az Európai Parlamentben tiltakozom az emberi jogok és az egyén méltóságának megsértése ellen.

Az amerikai lengyel közösség meghívására egy katolikus rádióállomás igazgatójával együtt, akit rádióhallgatók milliói tisztelnek, Buenos Airesbe utaztunk, ahol az európai értékeket adtuk tovább és védelmeztük. A Buenos Airesbe tartó repülőút során a TVN kereskedelmi magán-televíziótársaság újságírói zaklattak minket, arra próbáltak rákényszeríteni, hogy adjunk interjút, és sértegették az egyházi személyt és engem, az Európai Parlament képviselőjét. E pszichológiai erőszakon, amely a tizennégy órás repülőút alatt veszélyeztette mentális és fizikai jó közérzetünket, többször is próbált enyhíteni a Lufthansa személyzete, azonban a zaklatás a földetérés után is folytatódott.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen veszélyes – és a hatályos jogszabályokkal ellentétes - harmadik személyeknek információt kiadni a repülőjáratokról, ülésszámokról és szállodafoglalásokról, mivel mindenféle terroristák felhasználhatják azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Baco (NI). – (SK) Hölgyeim és uraim! Az Európai Parlamentben elhangzott beszédeikben magyar képviselőtársaink rendszeresen mindenféle ok nélkül támadják Szlovákiát. A legutolsó támadás egy szlovákiai országos rádióhálózat megszüntetéséről szóló hazugságokból állt, valamint a képviselők kötekedve azt fejtegették, hogy Szlovákiának hogyan kellene együttműködnie Magyarországgal a Szigetköz vize védelmének rendezésében.

Tulajdonképpen már megegyezésre jutottunk az egész Duna-régió vízrendszeréről. Az utolsó megállapodás egy szerződés, amelyet a magyar és a szlovák kormány küldöttei 1998-ban írtak alá – a szlovák küldöttséget én vezettem –, és jól emlékszem, hogy ez a szerződés alkalmazkodott a területtel kapcsolatos magyar követelésekhez is. A szlovák kormány ratifikálta és tiszteletben tartja a szerződést, most a magyar kormánynak is ugyanezt kellene tennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE). – (RO) Elnök úr! A fekete-tengeri térség regionális együttműködésének előadójaként aggodalmamnak adok hangot amiatt, hogy Bulgária 2008. január 18-án megállapodást írt alá arról, hogy részt vesz az orosz Déli Áramlat energiaprojektben és támogatja azt.

Ez a projekt kettős kihívás elé állítja az Európai Unió energiaellátásának biztonságát. Először is az, hogy egy tagállam támogatja e projektet ellentétes az Unió energiaforrásainak diverzifikálásával, amely elsődleges célnak számít. A Déli Áramlat projekt csak növelné az EU egyetlen forrástól való függőségét. Másodsorban pedig – már puszta létéből adódóan – a Déli Áramlat aláássa a NABUCCO projektet, amely stratégiai fontosságú az EU energiabiztonsági politikájának sikere szempontjából.

Engedjék meg, hogy emlékeztessem Önöket arra, hogy ez a megállapodás Bulgária és Oroszország között olyan pillanatban született, amikor az Európai Parlament többségi szavazattal elfogadta a fekete-tengeri együttműködésről szóló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin-Ioan Nechifor (PSE). – (RO) Jobban szerettem volna, ha az első egyperces felszólalásomat nem egy negatív témáról kell megtartanom, de annak, ami múlt héten történt az Európai Unió keleti határán, mindannyiunk számára figyelmeztetésként kell szolgálnia.

Január 21-én és 22-én ukrán állampolgárok csoportjai eltorlaszolták a siret-porubnoei román–ukrán határátkelő-állomáshoz vezető autóutat, mivel elégedetlenek azzal, hogy fizetniük kell a Romániába való belépéshez szükséges vízumért, míg a román állampolgároknak 2008. január 1-je óta már nincs szükségük vízumra, hogy belépjenek Ukrajnába.

Tagállamként Romániának a nem uniós polgárokra vonatkozó európai vízumszabályoknak megfelelően kell eljárnia, és nem részesítheti Ukrajnát kedvezményes elbánásban. Ezért gondolom úgy, hogy a Parlamentnek és a Bizottságnak következetesebb fellépést kell követelnie Ukrajna részéről, hogy az ország ezáltal is tanúságot tegyen európai elhivatottságáról…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr! Arra a jelentésre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség készített a közelmúltban az írországi vízminőségről. Bár a vízügyi keretirányelv keretében jelentős összegeket fordítottunk a szennyvízrendszerek korszerűsítésére, a vízminőséggel kapcsolatban néhány célkitűzés még mindig megvalósításra vár.

Ennek kapcsán meg szeretnék említeni egy kérdést, amelyet eddig elhanyagoltunk és továbbra is elhanyagolunk Írországban. Ez pedig a szennyvízülepítő tartályok felújítására és javítására fordított jelentős források kérdése Írországban, főként annak vidéki területein. Túlságosan jellemző, hogy a szennyvízülepítő tartályokat teszik felelőssé az írországi ivóvíz szennyeződésének veszélyéért. Azonban amennyiben ez problémának számít, az ír kormánynak kötelessége egy támogatási programot kidolgozni a meglévő szennyvízülepítő tartályok vizsgálatára és – ahol szükséges – korszerűsítésére.

Az is lehet azonban, hogy szándékosan nem ruháznak be a szennyvízülepítő tartályok felújításába, és ezáltal akarnak csapást mérni a vidéki lakosságra. Ha ez a helyzet, az rövidlátó megközelítés és teljes mértékben ellentétes az európai jogszabályokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Francesco Enrico Speroni (UEN). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A nápolyi politikusok szokásává vált, hogy szanaszét küldik a szemetüket Európában. Ma a szemét elérte az olasz köztársasági elnöki hivatalt, ahol a mocskos bolsevik Napolitano úgy rendelkezett, hogy kedveskedni kell ivócimboráinak, hogy haláltusájuk tovább tartson, és eszébe sem jut tekintettel lenni a demokráciára vagy az emberek azon vágyára, hogy új parlamentet választhassanak. Bár ez minden, amit egy olyan embertől lehet várni, aki annak idején Magyarország szovjet megszállása mellett emelt szót.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL). – (PT) Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a plenáris ülésen kifogásoljam azt az elfogadhatatlan helyzetet, amelybe Kader Şahin, a Török Kommunista Párt egy fiatal aktivistája került, mivel a török hatóságok döntésére 2007 januárja óta fogva tartják, bár az ellene felhozott vádak vagy a tárgyalás előtti biztonsági őrizetben tartása minden alapot nélkülöz.

Kader Şahint akkor tartóztatták le, amikor 2000 decemberében egy a török politikai foglyok elnyomását leleplező sajtókonferenciát erőszakos módon félbeszakított a török rendőrség. Nem elfeledve, hogy ügyében a következő meghallgatást február 5-ére tűzték ki, megdöbbenésünknek adunk hangot e helyzet kapcsán, és felszólítjuk a török hatóságokat, hogy azonnal engedjék őt szabadon és ejtsék az ellene emelt alaptalan vádakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (IND/DEM). – Elnök úr! Alekszandr Litvinyenko Olaszországban tanúvallomást tett a Mitrohin Bizottság előtt, és nekem személyesen állította, hogy Romano Prodi egyfajta KGB-ügynök volt. Mario Scaramella, a Mitrohin-bizottság egyik tagja később Londonba érkezett, hogy figyelmeztesse Litvinyenkót, hogy veszélyben az élete. Litvinyenkót hamarosan meggyilkolták.

Mario Scaramella visszatért Olaszországba, ahol azonnal letartóztatták. 13 hónapja koholt vádak alapján, tárgyalás nélkül tartják fogva, és nem létesíthet kapcsolatot a külvilággal. Elveszítette jövedelmét, otthonát, elválasztották a gyermekeitől, és az egészsége is veszélyben van. Mario Scaramella politikai fogoly. Továbbra is fennálló fogsága botrány az Európai Unió szívében. Az egyetlen vétség, amelyet elkövetett – ha egyáltalán annak lehet nevezni -, az, hogy betekintést engedett az európai politika rothadó zugaiba. Minden demokratának Scaramella azonnali, feltétel nélküli szabadlábra helyezését kellene követelnie.

 
  
MPphoto
 
 

  László Tőkés (NI). – A kultúrák közötti párbeszéd európai esztendejében ezúton tájékoztatom Önöket a Romániai Konzervatív Párt azon szélsőségesen diszkriminatív törvénytervezetéről, amely elfogadása esetén az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket. Ez a nyelvtörvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul. Mindezideig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására készül Románia parlamentje. Ezekkel az ügyekkel közvetlenül Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős romániai főbiztosához fogunk fordulni, mert meggyőződésünk, hogy Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Colm Burke (PPE-DE). – Elnök úr! A gyermekek örökbefogadásáról szóló egyezmény kapcsán szeretnék egy témáról szót ejteni. Ezt az egyezményt az Európa Tanács fogadta el 1967-ben. Négy évtizeddel később már elavultnak számít, és új egyezménynek kellene átvennie a helyét.

2002-ben az Európa Tanács úgy döntött, hogy módosítani kell az egyezményt. 2004-ben egyetértés született a javaslatokról. Az új egyezmény szövegét 2007-ben fogadták el a jogi szakértők. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy egy ország most eltorlaszolja ezt az utat, és megakadályozza, hogy az új szöveg a Miniszterek Tanácsa elé kerüljön.

Úgy vélem, hogy a Parlamentnek egyértelmű üzenetet kell küldenie az Európa Tanácsnak arról, hogy e helyzeten a lehető leggyorsabban változtatni kell, és új egyezményt kell elfogadni, amely figyelembe veszi az Emberi Jogok Bíróságának határozatait és azt, hogy mi történt az egyes országokban. Azt kérném tehát, hogy küldjünk világos üzenetet az Európa Tanácsnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE). – (PL) Elnök úr! A nem uniós polgároknak kiadott vízumok ára emelkedett a schengeni övezet bővítése után. A beloruszoknak például most tizenkétszer többet kell fizetniük a vízumért: 5 euró helyett 60 eurót. Ennyit keres egy kezdő orvos Belaruszban. 60 euró a havi átlagbér egyharmada. Sok belorusz számára ez olyan akadály, amely megakadályozza, hogy vízumot kapjanak és ellátogassanak uniós tag szomszédaikhoz.

Az Unió éppen akkor gátolja a polgárok közötti közvetlen kapcsolatot, amikor a Lisszaboni Szerződésbe beemeli a jó szomszédsági politikát. A vízumok árának emelkedése ennélfogva fájdalmas paradoxon. Ezenkívül tökéletes ajándék is egyben Lukasenko elnöknek, aki azt állítja, hogy a beloruszok semmit sem várhatnak Európától.

Hölgyeim és uraim! Ezen változtatni kell. Követelem, hogy tegyünk meg minden lépést a beloruszoknak kiadott vízumok árának csökkentésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE). – Elnök úr! Tegnap az orosz állam által támogatott ifjúsági szervezet, a Nasi nyilvánosságra hozta azon észt állampolgárok listáját, akiket véleményük szerint nemkívánatossá kell nyilvánítani Oroszországban. Az Észt Köztársaság elnöke, Toomas-Hendrik Ilves, volt európai parlamenti képviselő mellett közöttük van egy barátom és kollégám is: Tunne Kelam, az EU-Oroszország parlamenti együttműködési bizottság küldöttségi tagja.

A Nasi – amely támogatja a Putyin elnök vezette nem demokratikus rendszert – Tunne Kelamot következetes oroszgyűlölőként jellemzi, aki közismert idegességéről és egészségtelen nyers nacionalizmusáról.

Mindannyian, akik ismerjük Tunne Kelamot, tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy e szívtelen szavak mind hazugság. Véleményem szerint az Európai Parlamentnek reagálnia kell e sértésre. Másrészt azonban az, hogy az oroszországi demokrácia ellenségeinek ellenségének tekintik, elég nagy bók Kelam úrnak és erőfeszítéseinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök úr! Az egész Európai Unióban nagyra értékelt fő alapelvek egyike a diszkriminációmentesség. Sok dokumentum hivatkozik arra, hogy a fogyatékkal élők jogait különleges védelemben kell részesíteni. A sport társadalmi szerepét – beleértve a társadalmi integrációban játszott szerepét – szintén nagyra értékelik. Mostanában egyes uniós országok olyan jogszabályokat fogadnak el, amelyek értelmében a nehéz anyagi körülmények között élő jelenlegi és volt sportolók, főként a volt olimpiai résztvevők szociális támogatásban részesülnek. Annál jobb. Azt azonban nehéz elfogadni, hogy a fogyatékkal élő sportolókról elfeledkeznek e támogatás kapcsán.

 
  
MPphoto
 
 

  Desislav Chukolov (NI). – (BG) Bulgáriának 20 éve jogállamnak kellene lennie, de még mindig nem az. Országunk neokommunistáinak nincsenek gátlásaik. Georgi Pirinski, a bolgár parlament elnöke korlátozza a szólásszabadságot azáltal, hogy tilalmakat léptet életbe az újságírókra vonatkozóan, így megakadályozza, hogy elláthassák munkájukat. Ugyanakkor kiderült, hogy Georgi Pirinski amerikai állampolgár, és a bolgár jogszabályok értelmében minden, csak nem bolgár állampolgár. Másrészt Európa egyik leghírhedtebb kábítószercsempésze, Budimir Kujovic bolgár állampolgár, mivel a Belügyminisztérium vezetőitől útlevelet kapott, így szabadon utazhat szerte az Unióban, és intézheti az ügyleteit. Az Ügyészi Hivatal lefolytatott egy nyomozást, nincs felelős, de az útlevél továbbra is tény.

Ugyanakkor a legellenzékibb bolgár pártot, az Atakát napi szinten támadja a mindenkori hatalom. A vezetőnk felesége, Kapka Siderova elvetélt, mivel az ellene irányuló zaklatás odáig fajult, hogy vádat emeltek ellene egy koholt vádak alapján indított politikai per keretében. Végezetül azt javaslom Pöttering úrnak, hogy tegyen többet annál, hogy egykedvűen ücsörög és támogatja a bolgár neokommunistákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaroslav Zvěřina (PPE-DE). – (CS) Még 2000-ben az Európa Tanács azon kívánságának adott hangot, hogy az Európai Unió 10 éven belül váljon a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb részévé. Azóta többször is elhangzott, hogy nem sikerül elérnünk e célt.

Nem történt lényeges változás a szabadalmi szabályozás terén, és az egész innovációs környezetünkből hiányzik a dinamizmus.

A módosított lisszaboni stratégia nem hoz semmi igazán újat. Talán az általa meghatározott célok valamelyest szerényebbek. Ezért is kellene olyan célokat kitűzünk, amelyeket könnyebb elérni. Véleményem szerint ilyen cél lehetne többek között a jogszabályi rendszer egyszerűbbé tétele és a felesleges rendelkezések hatályon kívül helyezése minden olyan területen, ahol ez lehetséges.

Az európai jogszabályok nagy arányának mérséklése sokat ígérő módszer. Az Európai Parlament munkájában bevezetni a „folyamatosság hiányának” elvét bizonyosan jótékony hatással járna e tekintetben. Pozitív lépés lenne, ha a még elő nem terjesztett törvényjavaslatokat a parlamenti ciklus végeztével ejtenénk.

 
  
MPphoto
 
 

  Pierre Pribetich (PSE). – (FR) Elnök úr! Múlt héten ismertették az éghajlat-változási és energiaügyi jogszabálycsomagot. Üdvözölnünk kell a Bizottság javaslatainak szellemét. E kérdések számos területet érintenek, főként a lakhatást és ezen belül is főként a szociális lakhatást. Tisztában vagyunk vele, hogy az Unióban meglévő épületek nagy részét érintik majd e szükséges változások. A fűtési költségek például nagy kiadást jelentenek a bérlőknek; szabályozni, sőt, csökkenteni kell ezeket. A szociális lakhatást érintő változások fenntartható fejlődési politikánk részét képezik, és megfelelő finanszírozást igényelnek ahhoz, hogy ezen új követelményeknek megfeleljenek. Mostanáig a Bizottság az új tagállamokat állította a finanszírozás középpontjába, ők jelentős támogatásban részesültek. A régebbi tagállamok nem. A nemzeti lakáspolitikák egyenletes pénzügyi támogatást igényelnek, hogy a szociális lakhatást érintő változások felgyorsuljanak. Ahhoz, hogy a leírt politikák hitelesek legyenek, a tetteket összhangba kell hozni a szavakkal. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges nyomonkövető intézkedéseket és finanszíroznia kell a változásokat a szociális lakhatás terén, az Unió minden pontján.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin (NI). – (DE) Elnök úr! Itt szeretnék most jegyzőkönyvbe vetetni egy incidenst, amely ma délután történt ebben a teremben. Amikor Pöttering úr látta el az elnöki teendőket, Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport elnöke olyan hangosan és érthetően kiáltott ide nekem az első sorból, hogy még itt fent is lehetett hallani. „Fogd be a pofád, te idióta!” – kiabálta. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan, sértő és rágalmazó viselkedés. Elvárom, hogy történjenek megfelelő lépések ez ügyben, főként mivel a szóban forgó személy a jelenleg Pöttering úr által betöltött pozícióra pályázik. A parlamenti ügyeket nem így kell elintézni. A helyzetet csak súlyosbította, hogy ugyanakkor néhány képviselőt is véletlenszerűen kiszúrtak a többi közül, mert volt bátorságuk népszavazást követelni, és ezért képtelen szankciókkal fenyegették őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Petya Stavreva (PPE-DE). – (BG) Bulgária uniós tagságának második éve végzetes lesz sok bolgár tejtermelő számára. A magas takarmányárak, a gazdaságoktól közvetlenül vásárolt tej alacsony ára, az állatok téli takarmányozására rendelkezésre álló szűkös források és egy célzott kormányzati állattenyésztési politika hiánya mind az állatállomány elpusztításához és sok bolgár gazda tönkremeneteléhez vezethet. Ma, amikor a közös agrárpolitika reformja különösen fontos az EUrópai Unió számára, figyelembe kell venni az új tagállamok mezőgazdasági ágazatának jelenlegi helyzetét is. Nem mellőzhetjük az újonnan csatlakozott országok gazdáinak nehézségeit, amelyek az európai normákhoz való alkalmazkodásból fakadnak. A bolgár gazdák – éppúgy, mint európai társaik – bölcs döntéseket várnak a Közösség mezőgazdasága jövője érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko (PSE). – (ET) Hölgyeim és uraim! A British Council szentpétervári intézetének igazgatója, Kinnock úr és kollégái ellen irányuló zaklatás, amely már odáig fajult, hogy az orosz hatóságok kihallgatták őket, megérdemli, hogy nagy figyelmet fordítsunk rá. A British Council ellen felhozott vádak azon lánc egyik szeme, amelyet többek között az Észtország elleni kibertámadás, a lengyel élelmiszerek forgalmának akadályozása és a londoni radioaktív támadás alkot. A Kreml mindegyikről ártatlanul azt állítja, hogy elszigetelt eset.

Hölgyeim és uraim! Ilyen nagyszámú elszigetelt incidens már egy rendszerre enged következtetni. Az orosz külügyminiszter, Lavrov úr múlt csütörtökön nyíltan azt mondta, hogy Európa biztonsági szerkezetének reformja prioritásként szerepel Oroszország 2008-as külpolitikájában. Oroszország úgy akarja megreformálni az Európai Uniót, hogy megbénítja a külpolitikánkat és az Északi és a Déli Áramlat közötti „energiaszorítóba” kényszerít minket.

Mivel nem akarunk egy erős orosz külpolitika védtelen célpontjává válni, erősen össze kell tartanunk a szolidaritás jegyében. Nekünk az Európai Parlamentben el kell ítélnünk a British Council elleni zaklatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Zlotea (PPE-DE). – (RO) Az áruk szabad áramlása az Európai Unió egyik sarokköve. Szeretném felhívni a tisztelt Parlament figyelmét ezen alapelv helyzetére Romániában. Az ország uniós csatlakozásakor a román kormány úgy döntött, hogy bevezeti az első gépjármű-regisztrációs díjat. Később bejelentette szándékát, hogy eltörli e díjat - mely a Bizottság szerint ellentétes a közösségi joganyaggal, hogy ezáltal megelőzze a Románia ellen indított jogsértési eljárások folytatódását. A román hatóságok azonban nem hajlandóak visszafizetni az állampolgároknak az általuk korábban kifizetett díjakat, annak ellenére, hogy e kötelességüket tartalmazza az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga.

Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az uniós polgárság és az európai államok minden állampolgárát megillető egyenlő jogok csak akkor valósulnak meg teljes mértékben, amikor az összes tagállam átveszi és tiszteletben tartja a Szerződésben meghatározott jogokat. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy elkezdtem megfogalmazni egy írásbeli nyilatkozatot, és arra kérném Önöket, hogy írják alá, hogy a jövőben elkerülhessük a hasonló eseteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) A lisszaboni stratégia kifejezésre juttatja az EU azon kötelezettségvállalását, hogy a legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá válik. A lisszaboni stratégia célkitűzései között szerepel a kutatási beruházások fokozása, az információs társadalom fejlesztése és magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtése.

Sajnálatos módon siralmasan kevés tagállam fektette be GDP-jének 3%-át a kutatásba. E források kétharmadának a magánszektorból kellene származnia. Ma, amikor az éghajlatváltozás visszafogásáról, a fenntartható energiaforrásokról, környezetbarátabb gépjárművekről, a különböző iparágak energiahatékonyságának növeléséről, a digitális technológiára való átállásról stb. beszélünk, a kutatási célú beruházásoknak prioritásként kellene szerepelnie. Sajnos a kutatásra szánt nemzeti vagy európai források ellenére az alapkutatás és az általa elért eredmények ipari alkalmazása között még mindig nagyon gyenge a kapcsolat.

Felkérem az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy stratégiát és egy cselekvési tervet, amely lehetővé teszi minden európai polgár számára, hogy élvezhesse a kutatás eredményeinek hasznát. Meg vagyok róla győződve, hogy az alkalmazott kutatás fejlesztése magasabb képzettséget igénylő munkahelyek létrejöttéhez és a tudásalapú gazdaság fejlődéséhez vezet majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). – (CS) Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy egy olyan témáról ejtsek szót, amely nagyon fontos a regionális termékek sokszínűségének fenntartása és a hagyományos termékek védelme szempontjából: ez pedig a „České pivo” (cseh sör).

Ez a név, a „České pivo” szerepelt ez év január közepén az Európai Unió Hivatalos Lapjában azzal a javaslattal együtt, amely e név oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzésére vonatkozott.

A „České pivo” nemcsak fogyasztói szerint egyedülálló, hanem a sörgyártás szakértői és a Bizottság tisztviselői szerint is. A cseh sörgyártás múltbeli fejlődésének módja, a felhasznált maláta és komló, valamint az alkalmazott sörfőzési eljárások miatt a „České pivo” íze különözik a többi európai sör, mint a Heineken vagy a Stella Artois ízétől.

Csehország több mint három éven át sürgette a bejegyzést. Hosszú és kimerítő tárgyalásokat koronázott meg a Hivatalos Lapban megjelent javaslat.

Szeretném megköszönni az Európai Bizottság tisztviselőinek és a cseh szakértőknek, hogy ilyen felelős módon jártak el ebben az ügyben. Úgy hiszem, hogy mostantól semmi nem állja útját annak, hogy a „České pivo” Európa kulturális örökségének részévé váljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE). – Elnök úr! A krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD) szeretnék szót ejteni, egy olyan betegségről, amely 2020-ra a harmadik fő halálozási ok lesz világszerte. 2000-ben 2,7 millió ember halt meg e betegségben. A COPD-ben szenvedő betegek háromnegyedének nehézséget okoznak olyan egyszerű feladatok, mint felmenni a lépcsőn. A COPD sok más egészségi problémával is összefüggésben áll, és nem a dohányzás az egyetlen kockázati tényező: a környezeti dohányfüstnek és a környezetszennyezésnek szintén köze van a szóban forgó betegséghez. Ahogy a népesség idősödik, a COPD egyre nagyobb problémává válik. Arra biztatom képviselő társaimat, hogy írják alá a 0102/2007 számú írásbeli nyilatkozatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE-DE). – Elnök úr! Anyanyelvemen szólok, magyarul. Otthon még nem tehetem. Örülök, hogy itt már lehetséges. Mindannyiunk feladata a romakérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítése, az elterjedt romaellenesség megfékezése. Sürgős megoldást kell találnunk a gazdasági migrációra.

De az EU Roma Stratégia alapul szolgálhat az EU-n belüli közös új és hagyományos nemzeti kisebbségpolitika kidolgozásához is. Koszovó eszünkbe juttatta megint, hogy az emberi és kisebbségi jogok kérdése nemzetközi, európai ügy lett. Felelősek vagyunk azért, ami az EU-n kívül és belül történik. Ma egyik tagállamunkban nem a közösségi jogokat, hanem a közösségi bűnöket melegítik fel. Romániában a nyelvtörvény többszázezer állampolgárt fosztana meg az állampolgárságától. Szóvá tesszük, mert mindannyian felelősek vagyunk országunkért, szomszédjainkért, egész Európáért. Ez a felelősség nem csak a választásokkor, hanem a hétköznapi munkában, akár a romakérdés megnyugtató megoldásában is jelen van, és jelen lesz. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Árpád Duka-Zólyomi (PPE-DE). – (SK) A szlovák parlamentben feszült és szokatlan a helyzet. Döntést kell hozni a Lisszaboni Szerződésről, de az ellenzéki képviselők nem szándékoznak részt venni a szavazáson mintegy tiltakozásképp egy antidemokratikus sajtótörvény ellen. Meglepő hír, de mi áll a hátterében?

Robert Fico kormánya továbbra is olyan intézkedéseket fogad el, amelyek ellentmondanak a demokrácia és a jogállam alapelveinek. A miniszterelnök figyelmen kívül hagyja az ellenzék véleményét, és – ahogy egy vagy több alkalommal ő maga fogalmazott – véleménye szerint a legfőbb ellenzék a média. A sajtótörvény korlátozó jellegű, és elfogadhatatlan módon csorbítja a szólás- és sajtószabadságot. Erre nemcsak a Szlovák Újságírók Szindikátusa mutatott rá, hanem az EBESZ is; ez utóbbi ráadásul nyomatékosan kérte az országgyűlést, hogy utasítsa el a vitatott javaslatot.

Az ellenzéki képviselők nagy többségének nevében azt mondhatom, hogy mi támogatjuk a Lisszaboni Szerződést és sajnáljuk, hogy a szlovák ellenzéknek csak ilyen korlátozott eszközök állnak rendelkezésére, hogy tiltakozzon egy ilyen szégyenletes sajtótörvény ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Az Európai Parlament elismerte az emberi jogokért Kubában folytatott harcot azzal, hogy 2002-ben Oswald Payá Sardiñasnak, egy kubai disszidensnek, 2005-ben pedig a Nők fehérben mozgalomnak ítélte a Szaharov-díjat. Azonban, hölgyeim és uraim, a szolidaritás ennél sokkal többet takar.

A kubaiaknak - akik a szabadságról csak álmodozhatnak, míg elnyomás és bebörtönzés fenyegeti őket – többre van szükségük, mint puszta szolidaritásra. A Nők fehérben (Damas de Blanco) mozgalomnak az Európai Parlament kézzelfogható segítségére van ma szüksége, hogy az asszonyok kiszabadíthassák férjeiket, a diktatórikus rendszer ellenzőit, akiknek az egészsége megromlott az embertelen börtönkörülmények miatt és akiket az a veszély fenyeget, hogy a börtönben halnak meg.

Elnök úr! Arra kérem, segítsen kiszabadítani a 45 éves Antonio Ramón Díaz Sánchezt, akit 2003-ban ítéltek 27 évi börtönbüntetésre. Antonio – akinek a családját támogatjuk, és akit Peter Šťastný és Milan Gaľa képviselőtársaimmal együtt jelképesen örökbe fogadtam – súlyos beteg és sürgős segítségre van szüksége: segítség nélkül a börtönben belehal betegségébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Péter Olajos (PPE-DE). – Köszönöm szépen, elnök úr! A múlt héten Barroso elnök úr itt, a Parlamentben mutatta be a Bizottság útitervét, ambiciózus európai széndioxid-csökkentés megvalósítására. Másnap a szlovákiai Tőketerebes önkormányzata egyhangúlag elutasította az évi 4 millió tonna széndioxid-kibocsátású szenes erőmű építési tervét, amely ellen széleskörű tiltakozó akció folyik úgy másfél éve aláírásgyűjtéssel, büntetésekkel a határ mindkét oldalán. – Hurrá! – mondhatnánk–, működik a demokrácia, a szubszidiaritás, a civil kurázsi. De van itt egy másik kérdés is. Egyáltalán hogy jut eszébe a szlovák környezetvédelmi minisztériumnak ilyen erőművet támogatni, ajánlani? Ebből nekem úgy tűnik, hogy még mindig nagyon sok ingyenes széndioxid kvótát kaptak egyes országok a Bizottságtól. Ezért felszólítom a Bizottságot, tekintse át a Szlovákia számára kiadott széndioxid kvóta indokoltságát, mert ha a szlovák kormány 2008-ban egy elavult technológiájú óriás szenes erőműben töri a fejét, akkor az azt jelenti, hogy az uniós ösztönzés nem működik. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Gaľa (PPE-DE). – (SK) 2008. január 17-én nyilvánosságra hozott jelentésében az Európai Szabályozók Csoportja azt állapítja meg, hogy amióta az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló irányelvet, a barangolás díjai csökkentek és a szolgáltatók nem kísérelték meg kiesett bevételeiket azzal pótolni, hogy megemelték volna a más típusú hívások díjait.

Azt is kimutatták, hogy a roaminghívások az uniós mobiltelefon-hálózatokban a hívásdíjak miatt akár 20%-kal is többe kerülnek: a roaminghívások számlázása ugyanis percalapú. Nagyra értékelem Reding biztos erőfeszítéseit, a biztos ugyanis bejelentette, hogy a Bizottság orvosolja a helyzetet.

Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a mobilszolgáltatók másodperc alapú számlázással kínálják a fogyasztóknak a roaminghívásokat, amint azt nemzeti szinten is teszik. Javaslom továbbá, hogy az elkészítés alatt álló dokumentum térjen ki az SMS és roaming adatszolgáltatás díjaira is.

 
  
MPphoto
 
 

  Avril Doyle (PPE-DE). – Elnök úr! A Bizottság decemberi bölcs döntése – amelynek értelmében brazil marhahúst csak bizonyos jóváhagyott gazdaságoktól szabad importálni – azt tűzte ki célul, hogy február 1-jére az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal korábbi vizsgálatai alapján elkészül egy hozzávetőlegesen 300 gazdaságot tartalmazó pozitív lista.

Jelentős zavar alakult ki azt követően, hogy Kyprianou biztos ma bejelentette, hogy e hét péntektől tilalmat léptetnek életbe, mivel a brazil hatóságok egy 2600 gazdaságot tartalmazó listát adtak át, amellyel kapcsolatban kétségek merültek fel, ezért több időre van szükség a gazdaságok ellenőrzésére. A biztos azonban folytatta, idézem: „Jelenleg nincs pozitív lista… de ez természetesen változhat a következő néhány nap során”.

Lesz tehát tilalom vagy nem? Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal által már ellenőrzött közel 300 gazdaságból létrejön egy de facto pozitív lista, amíg a többi gazdaság vizsgálata folyik? Kyprianou biztoshoz közel álló források miért nem adtak ki ma sajtónyilatkozatot? A fogyasztóink és a gazdáink megérdemlik, hogy tisztán láthassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr! Szeretnék a tisztelt ház figyelmébe ajánlani egy nagyon fontos jelentést, amelyet tegnap adott ki a Bizottság az intézetekben élő több mint egymillió ember életéről. Ezek az emberek fogyatékkal élnek, és a jelentés következtetései nem számítanak éppen szívderítő olvasmánynak. Az életminőség ezekben az intézetekben nagyon változó, és az ott élő emberek méltósága nem mindig biztosított.

Az intézeti gondozás gyakran elfogadhatatlanul gyenge minőségű. Megkérhetném a tisztelt képviselőket, hogy olvassák el saját országaik jelentését a kérdésről? Az talán mindannyiunkat felébresztene. Tudom, hogy Bulgáriában a téma nemrég a média figyelmének középpontjába került, és sokan aggódunk miatta, de a saját országomban is lenne min javítani.

Ez nemcsak pénz kérdése. A közösségen belül nyújtott szolgáltatások nem kerülnek többe, mint az intézeti gondozás, ha figyelembe vesszük az intézetek lakóinak szükségleteit és életminőségét.

Végül szeretném megemlíteni az írországi Carlow-ban található Delta Központot, ahova épp a múlt héten látogattam el. Ez kiváló példa a legjobb gyakorlatra az olyan fogyatékkal élő felnőttek tekintetében, akik a közösségben élhetnek és rendszeresen látogatják e központot.

 
  
MPphoto
 
 

  Mihaela Popa (PPE-DE). – (RO) Elnök úr! A roma kérdés nemcsak Romániát érinti, hanem az egész Európai Uniót. Az Unió jelentős támogatást bocsájtott rendelkezésre, hogy elősegítse az esélyegyenlőséget. Támogatást irányoztak elő a romák szegregációjának megszüntetésére, azonban még mindig vannak problémák. Úgy gondolom, hogy figyelemmel kell kísérni ezen európai támogatások végrehajtását – legfőképp az EU által finanszírozott projektek fenntarthatóságát.

Az emberek gondolkodásmódját nehéz megváltoztatni. Az oktatás azonban fontos szerepet játszik e változásban. Ezért úgy vélem, hogy további támogatást igényel az interkulturális oktatás, a kulturális és művészeti tevékenységek, a sportesemények, a „második esély” típusú oktatás, az egészségügyi ellátás oktatása stb., amelyek révén megtörténik a romák integrációja minden európai társadalomban. Szeretném újra kihangsúlyozni, hogy e programokat figyelemmel kell követni, különös tekintettel a fenntarthatóságukra.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Véget ért az egyperces felszólalások blokkja, amely kicsit tovább tartott, mint általában. Azt hiszem, ennek a Parlamentnek a történetében ez volt a leghosszabb egyperces blokk. Egyszer ennek is meg kellett történnie.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat