Elnök. − A következő napirendi pont Sakalas úrnak a Jogi Bizottság nevében tett jelentése (A6-0008/2008) lesz, Witold Tomczak úr parlamenti mentelmi jogának és kiváltságainak fenntartására vonatkozó kérelem tárgyában [2007/2130(IMM)].
Aloyzas Sakalas, előadó. − Elnök úr! 2005 áprilisában Tomczak úr kérelmet nyújtott be az Európai Parlamenthez mentelmi jogának fenntartására az ellene indított büntetőeljárás során, a parlament azonban egy évvel később úgy döntött, hogy nem tartja fenn mentelmi jogát.
2007. május 21-én Tomczak úr ismét kérelmet nyújtott be az Európai Parlamenthez mentelmi jogának fenntartására. Új kérelmében Tomczak úr három új érvet ismertetett ugyanarra az esetre: Tomczak úr ismereti panaszát, miszerint az osztrówi bíróság nem engedélyezett számára betekintést az ügy aktáiba. Ezzel szemben panaszának felülvizsgálata után megállapították, hogy személyes megjelenésekor a bíróságon Tomczak úr kapott engedélyt az iratokba való betekintésre. Sőt legalább egy iratot le is fényképezett.
A második érv a következő: Tomczak úr állítja, hogy az eljárás nem volt objektív, mivel a felügyelő bíró arra kérte az ügyet tárgyaló bírót, hogy minél előbb – a vádlott távollétében is – hozzon döntést. Ugyanakkor erre a kérelemre az után került sor, hogy Tomczak úr közel 12 alkalommal nem jelent meg a bíróság előtt.
A harmadik érv a következő: Tomczak úr azt állítja, hogy az ostrówi bíróság előítélettel van személye ellen. Ugyanakkor a Tomczak úr által felhozott érv, miszerint az ügyben eljáró bíró ugyanazon a településen él, mint az az ügyész, aki ellen Tomczak úr korábban feljelentést tett, önmagában nem zárja ki, hogy a bíró objektíven járjon el.
Mindemellett Tomczak úrnak jogában áll fellebbezni a feljebbviteli bíróságon, de megsemmisítési panasszal is élhet a lengyel legfelsőbb bíróságon. A lengyel igazságügyi hatóságoknak figyelembe kell venniük Tomczak úr – aki 1999-ben volt lengyel országgyűlési képviselő – azon érvét, hogy nemzeti parlamenti mentelmi joga továbbra is a büntetőeljárás formális akadályát képezte.
A Jogi Bizottság tudomásul vette azt a problematikus, lengyel jogszabályok szerinti jogkövetkezményt, hogy Tomczak úr elveszítheti európai parlamenti mandátumát, és szóbeli választ igénylő kérdést tett fel a Bizottságnak. A kérdésre 2008. január 14-én válaszolt Frattini biztos, aki ígéretet tett arra, hogy felveszi a kapcsolatot a lengyel hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a lengyel jog ne alkalmazzon megkülönböztetést az európai parlamenti és a nemzeti parlamenti képviselők között.
A Bizottsággal folytatott vitát követően, a Jogi Bizottság arra a döntésre jutott, hogy a fenti indokolással nem javasolja Tomczak úr mentelemi jogának fenntartását.
Egyértelmű, hogy az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. és 9. cikke nem alkalmazható Tomczak úr esetében. Kérelmét úgy kell tekinteni, mint egy, az ellene folyó eljárás felfüggesztéséről szóló európai parlamenti határozatra irányuló kérelmet, amit például a lengyel alkotmány 105. cikke is lehetővé tesz.
A Parlament bevett gyakorlata szerint, a Parlament dönthetne úgy, hogy fenntartja egyik képviselőjének mentelmi jogát, amennyiben fennáll annak a gyanúja, hogy a büntetőeljárás a képviselő politikai tevékenységei sérelmének szándékán alapszik (fumus persecutionis). Erre nincs egyértelmű bizonyíték Tomczak úr esetében.
A fenti megfontolásokból fakadóan javaslom, hogy Tomczak úr mentelmi jogát ne tartsák fenn.
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr! A parlamenti mentelmi jog legfőbb célja az, hogy demokratikusan választott képviselői testületként, magát a Parlamentet védje. Ez biztosítja az intézmény kollektív függetlenségét a külső nyomással szemben, és garantálja a képviselők szólás- és cselekvési szabadságát parlamenti feladataik ellátása során. Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának jogalapját az 1965-ben elfogadott az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv adja. A jegyzőkönyv 8. cikke kimondja, hogy feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá. Ehhez hasonlóan a 9. cikk kimondja, hogy az Európai Parlament ülésszakaszainak ideje alatt a Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik; a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. Ez a mentesség az Európai Parlament ülésszakának helyszínére és annak helyszínéről történő utazás során is vonatkozik a képviselőkre.
A fentieknek megfelelően megjegyzendő, hogy a Tomczak úr elleni vádak nem kapcsolódnak Tomczak úr hivatalos feladatai során kinyilvánított véleményéhez vagy leadott szavazataihoz, mert a kérdéses események idején nem volt európai parlamenti képviselő. Tekintetbe véve a körülményeket megállapítható, hogy Tomczak úr parlamenti mentelmi joga megadásának nincs jogalapja. Tomczak úr ügye azonban rávilágított a lengyel Sejm és a lengyelországi európai parlamenti választások rendszerének következetlenségére, a választási jelöltek által teljesítendő feltételek és azon körülmények tekintetében, amelyek a mandátum elvesztéséhez vezetnek.
Ezt a kérdést egy külön ülés során megvitattuk, és Lengyelország uniós csatlakozásakor vállalta, hogy teljesíti a hatályos uniós jogszabályokban foglaltakat, különös tekintettel azok közvetlen, egy tagállam belső jogszabályaira gyakorolt következményeire. Szeretném megragadni ezt az alkalmat arra, hogy kérjem a lengyel Sejm és az Európai Parlament képviselőinek jogállásáról szóló jogszabályok lehető leghamarabbi összehangolását. A dolgok mostani állása szerint bizonyos cselekedetek következményeként az európai parlamenti képviselők automatikusan elveszíthetik képviselői mandátumukat, míg ezzel szemben a lengyel Sejm képviselői semmilyen formában sem büntethetők ugyanazokért a cselekedetekért.
Marek Aleksander Czarnecki, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr! Tomczak úr ügye példa arra, hogy a lengyel igazságügyi rendszer képtelen felismerni, hogy Lengyelország uniós taggá válásával azt is vállalta, hogy megfelel az unió hatályos jogi rendszerének. Az Európai Parlament még nem hozott döntést Tomczak úr mentelmi jogának tárgyában, de az illetékes bíróság február 15-re, azaz a múlt hétre, tűzte ki a tárgyalást.
A bíróság e cselekedete nemcsak arra utal, hogy nem tartja tiszteletben az Európai Parlamentet, hanem arra is, hogy sem az Európai Parlament eljárási szabályzatának, sem a lengyel büntetőtörvénykönyv rendelkezéseinek sem felel meg, amelyek szerint a képviselő ellen nem indítható büntetőeljárás mindaddig, amíg az Európai Parlament nem hozott döntést a képviselő mentelmi jogának kérdésében. Az általam vázolt helyzet arra enged következtetni, hogy Tomczak úr vagy egy rendkívül hozzá nem értő bírósággal áll szemben, vagy egy olyan bírósággal, amelynek feltett szándéka, hogy egy kisebb incidens miatt elítélje Tomczak urat, aminek következtében Tomczak úr elveszítené európai parlamenti képviselői mandátumát.
Jens-Peter Bonde (IND/DEM). – Elnök úr! Arra bátorítok minden képviselőt, hogy szavazzon nemmel Tomczak úr mentelmi jogának megszüntetése kérdésében. Nagyon jó vitát tartottunk erről az ülésteremben. Mindenki egyetértett abban, hogy nem engedhetjük meg, hogy Lengyelország kettős mércét alkalmazzon: egyet a hazai képviselőkre egy sokkal szigorúbbat pedig az európai parlamenti képviselőkre. A felelős biztos, Frattini úr ígéretet tett arra, hogy levelet küld a lengyel igazságügyi miniszternek, amelyben nyomatékosan kéri, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a mentelmi jog megszűntetésére.
Beszéltem Frattini biztossal a január 14-i ülés után, és két héttel ezelőtt ismét találkoztam vele, amikor is arról tájékoztatott, hogy utasította szolgálatot a levél megküldésére. A múlt héten is kapcsolatban voltam az irodájával, ahol megerősítették, hogy a levelet elküldték, és biztosítottak róla, hogy még aznap kapok egy másolatot róla. Ezután valaki hirtelen felhívott Frattini biztos irodájából, és egy merőben eltérő dolgot mondott, miszerint a levelet még nem küldték el. Most, pedig ott tartunk, hogy se a levelet nem küldtük, sem válasz nem érkezett a lengyel kormánytól.
A ránk vonatkozó szabályok egyértelműek: szavaznunk kell. Éppen ezért kérném Önöket, hogy szavazzanak nemmel Tomczak úr mentelmi jogának megszűntetéséről, és kérjék az ügy visszautalását a bizottsághoz egy esetleges, új döntés meghozatala céljából, miután kézhez kaptuk Frattini biztos levelét és a lengyel a választ is.
Aloyzas Sakalas, előadó. − Elnök úr! Véleményem szerint a mentelmi jog megszüntetése kérdésének következményei nem azonosak a mentelmi jog megszűntetésével. Tomczak úrat 12-szer várták és idézték a bíróság elé, ő azonban nem jelent meg a bíróság előtt.
A Tomczak úr ügyével kapcsolatosan felmerülő eljárási és anyagi jogi kérdéseket – és különösen a rendőrtisztekkel szemben használt, állítólagos bántalmazó hangnemet – a lengyel igazságügyi hatóságoknak kell objektív módon megoldaniuk. Ezért két pontot szeretnék kiemelni. Azt a kérdést, hogy vajon megfelelően szüntették-e meg Tomczak úr mentelmi jogát az eljárás kezdetén, amikor lengyel országgyűlési képviselő volt, csak a megfelelő lengyel igazságügyi hatóság ellenőrizheti, ebben az esetben az ostrów wielkopolski kerületi bíróság. A fellebbezés lehetősége viszont itt is adott.
Másodsorban, pedig Tomczak úr európai parlamenti mandátumától való megfosztásának lehetősége nem tekinthető a büntetőeljárást motiváló tényezőnek, hiszen az esemény időpontjában, azaz 2004. június 19-én Tomczak úr nem volt európai parlamenti képviselő, és a lengyel országgyűlési képviselőkre vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket ilyen következményekre.
A fenti megfontolások alapján a Jogi Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament ne tartsa fenn Tomczak úr parlamenti mentelmi jogát.