Index 
 Teljes szöveg 
Viták
2008. február 19., Kedd - Strasbourg HL kiadás

A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia (vita)
MPphoto
 
 

  Cem Özdemir, előadó. − (DE) Elnök asszony, Biztos asszony, hölgyeim és uraim! Elsőként is megköszönném az árnyék-előadók támogatását, a közép-ázsiai jelentés kapcsán tett értékes felvetéseit. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy külön is megköszönjem az AFET Titkárság, valamint, természetesen a csoportbeli képviselőtársak közreműködését. Róluk aligha feledkezhetek meg, hiszen nélkülük e jelentés nem jöhetett volna létre. Hadd említsem csak némelyikük nevét: Dag Sourander, Paolo Bergamaschi, Rosemary Opacic, Andrew Woodcock, Margaret François és kollégám, Rana Aydın.

Ma este, az Európai Parlamentben először vitatjuk meg a Közép-Ázsia-jelentést. Rendkívüli alkalom ez a Parlament számára, mert ezzel nyomatékosítjuk azt, milyen jelentőséget is tulajdonítunk Közép-Ázsiának. Közép-Ázsia fokozatosan az Európai Unió stratégiai jelentőséggel bíró partnerévé válik. Miután éveken keresztül mellőztük, az Európai Unió felismerte koherens stratégia kidolgozásának szükségességét az öt közép-ázsiai ország, Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán irányában. A Szovjetunió széthullását követően az öt köztársaság az EBESZ tagjává vált, és ezzel felvállalták az EBESZ keretein belül általunk is képviselt értékek, normák, elvek elfogadását.

A Tanács német elnökségének időszakában, 2007. június 20-21-én, az Európai Tanács elfogadta a közép-ázsiai közös stratégiát. A stratégia az európai tapasztalatokat és szakértelmet ajánlja fel az öt köztársaságnak olyan kulcsterületeken, mint a jó kormányzás, a törvényesség, a demokratizálódás, az emberi jogok, valamint az oktatás és képzés. Az Európai Unió külső energiaforrásoktól való függése, az energiaellátás biztonságának garantálása keretében egy diverzifikáltabb energiapolitika igénye közös érdekeltségeket teremt az EU és Közép-Ázsia között. Vannak tehát közös érdekek.

Amikor az energiaforrásokat tekintjük, alapvetően két ország jön szóba: Türkmenisztán és Kazahsztán. Üzbegisztán és Tádzsikisztán, amint legutóbb ez ismét megerősítést nyert, maguk is energiaproblémával küzdenek. A vízről beszélve, a Kirgiz Köztársaság energiában ugyancsak gazdag, és ezért is kerül itt tudatosan említésre. Most a Bizottság és a térségben működő külképviseletek javaslatait követve kezdeményezzük egy, a kérdéskört egészében vizsgálni képes, tehát a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartó Vízi és Energiaügyi Akadémia létrehozását. Az érintett országoknak is érdeke, hogy diverzifikálják energia-kapcsolataikat, mert aligha áll érdekünkben, hogy erősödjék függésük Oroszországtól.

A partnerségi és együttműködési megállapodások fontos eszközt jelentenek az adott államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban. A Kazahsztánnal, a Kirgiz Köztársasággal, és az Üzbegisztánnal kötött megállapodások már hatályba léptek, míg a Tádzsikisztánnal kötött egyezményt még nem minden tagország ratifikálta. Türkmenisztánnal ilyen megállapodás aláírására még nem került sor. Az okok ismertek, és összekapcsolhatók a 2006-ig Asgabatban uralkodó, elzárkózó rendszerrel. Reméljük — és feltételezem, hogy minden jelenlévő nevében mondhatom ezt — egy új kor kezdetét látjuk Türkmenisztánban, és bízunk abban, hogy a rendszer a demokratikus reformok útjára lép. Azonban még ezen a ponton meg kell állapítanunk, hogy hosszú utat kell még megtennie. Üdvözöljük a nagyobb nyitottság irányában tett első lépéseket. Azt is reméljük azonban, hogy ezek valóban csak az első lépések az általunk is kívánatosnak ítélt irányban.

Ez a jelentés egyértelmű célokat és prioritásokat határoz meg az öt köztársasággal fenntartott kapcsolatokat illetően. A megközelítés során az ország-specifikus és regionális elemeket ötvöznünk kell. Foglalkoztat bennünket a demokrácia és a jogállamiság kérdése, de nem feledkezhetünk el az emberi jogokról sem. Egyértelmű kiindulási pontokra van szükségünk az értékelésnél használt mutatók, valamint a célkitűzések terén, hogy partnereink is világosan láthassák, miről is van szó. Bízom abban is, hogy a Bizottság és a Tanács folyamatosan napirenden tartja a politikai foglyok szabadon bocsátásának, és a sajtószabadságnak kérdését. Remélem, hogy a kormányzatok bátorítást merítenek e jelentésből az emberi jogokkal összefüggő további intézkedések meghozatala, és különösen az összes emberjogi aktivista feltételnélküli és haladéktalan szabadon bocsátása érdekében.

Egy dolog világos számunkra: csak akkor biztosíthatjuk a térség hosszú távú stabilitását, ha az párhuzamosan együtt halad a civil társadalom fejlődésével. Aktív civil társadalmak és jogállamiság nélkül hosszú távon a stabilitás nem biztosítható. Még, ha szükségünk is van önmagunk energiabiztonságára, nem áldozhatjuk fel a demokráciát ennek az oltárán.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat