Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2102(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0503/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0503/2007

Viták :

PV 19/02/2008 - 13
CRE 19/02/2008 - 13

Szavazatok :

PV 20/02/2008 - 4.5
CRE 20/02/2008 - 4.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0059

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. február 19., Kedd - Strasbourg HL kiadás

13. A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia (vita)
Jegyzőkönyv
MPphoto
 
 

  Elnök. − (DE) A következő napirendi pont Cem Özdemir úrnak a Külügyi Bizottság nevében előterjesztett jelentése a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról. (A6-0503/2007) (2007/2102(INI)).

 
  
MPphoto
 
 

  Cem Özdemir, előadó. − (DE) Elnök asszony, Biztos asszony, hölgyeim és uraim! Elsőként is megköszönném az árnyék-előadók támogatását, a közép-ázsiai jelentés kapcsán tett értékes felvetéseit. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy külön is megköszönjem az AFET Titkárság, valamint, természetesen a csoportbeli képviselőtársak közreműködését. Róluk aligha feledkezhetek meg, hiszen nélkülük e jelentés nem jöhetett volna létre. Hadd említsem csak némelyikük nevét: Dag Sourander, Paolo Bergamaschi, Rosemary Opacic, Andrew Woodcock, Margaret François és kollégám, Rana Aydın.

Ma este, az Európai Parlamentben először vitatjuk meg a Közép-Ázsia-jelentést. Rendkívüli alkalom ez a Parlament számára, mert ezzel nyomatékosítjuk azt, milyen jelentőséget is tulajdonítunk Közép-Ázsiának. Közép-Ázsia fokozatosan az Európai Unió stratégiai jelentőséggel bíró partnerévé válik. Miután éveken keresztül mellőztük, az Európai Unió felismerte koherens stratégia kidolgozásának szükségességét az öt közép-ázsiai ország, Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán irányában. A Szovjetunió széthullását követően az öt köztársaság az EBESZ tagjává vált, és ezzel felvállalták az EBESZ keretein belül általunk is képviselt értékek, normák, elvek elfogadását.

A Tanács német elnökségének időszakában, 2007. június 20-21-én, az Európai Tanács elfogadta a közép-ázsiai közös stratégiát. A stratégia az európai tapasztalatokat és szakértelmet ajánlja fel az öt köztársaságnak olyan kulcsterületeken, mint a jó kormányzás, a törvényesség, a demokratizálódás, az emberi jogok, valamint az oktatás és képzés. Az Európai Unió külső energiaforrásoktól való függése, az energiaellátás biztonságának garantálása keretében egy diverzifikáltabb energiapolitika igénye közös érdekeltségeket teremt az EU és Közép-Ázsia között. Vannak tehát közös érdekek.

Amikor az energiaforrásokat tekintjük, alapvetően két ország jön szóba: Türkmenisztán és Kazahsztán. Üzbegisztán és Tádzsikisztán, amint legutóbb ez ismét megerősítést nyert, maguk is energiaproblémával küzdenek. A vízről beszélve, a Kirgiz Köztársaság energiában ugyancsak gazdag, és ezért is kerül itt tudatosan említésre. Most a Bizottság és a térségben működő külképviseletek javaslatait követve kezdeményezzük egy, a kérdéskört egészében vizsgálni képes, tehát a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartó Vízi és Energiaügyi Akadémia létrehozását. Az érintett országoknak is érdeke, hogy diverzifikálják energia-kapcsolataikat, mert aligha áll érdekünkben, hogy erősödjék függésük Oroszországtól.

A partnerségi és együttműködési megállapodások fontos eszközt jelentenek az adott államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban. A Kazahsztánnal, a Kirgiz Köztársasággal, és az Üzbegisztánnal kötött megállapodások már hatályba léptek, míg a Tádzsikisztánnal kötött egyezményt még nem minden tagország ratifikálta. Türkmenisztánnal ilyen megállapodás aláírására még nem került sor. Az okok ismertek, és összekapcsolhatók a 2006-ig Asgabatban uralkodó, elzárkózó rendszerrel. Reméljük — és feltételezem, hogy minden jelenlévő nevében mondhatom ezt — egy új kor kezdetét látjuk Türkmenisztánban, és bízunk abban, hogy a rendszer a demokratikus reformok útjára lép. Azonban még ezen a ponton meg kell állapítanunk, hogy hosszú utat kell még megtennie. Üdvözöljük a nagyobb nyitottság irányában tett első lépéseket. Azt is reméljük azonban, hogy ezek valóban csak az első lépések az általunk is kívánatosnak ítélt irányban.

Ez a jelentés egyértelmű célokat és prioritásokat határoz meg az öt köztársasággal fenntartott kapcsolatokat illetően. A megközelítés során az ország-specifikus és regionális elemeket ötvöznünk kell. Foglalkoztat bennünket a demokrácia és a jogállamiság kérdése, de nem feledkezhetünk el az emberi jogokról sem. Egyértelmű kiindulási pontokra van szükségünk az értékelésnél használt mutatók, valamint a célkitűzések terén, hogy partnereink is világosan láthassák, miről is van szó. Bízom abban is, hogy a Bizottság és a Tanács folyamatosan napirenden tartja a politikai foglyok szabadon bocsátásának, és a sajtószabadságnak kérdését. Remélem, hogy a kormányzatok bátorítást merítenek e jelentésből az emberi jogokkal összefüggő további intézkedések meghozatala, és különösen az összes emberjogi aktivista feltételnélküli és haladéktalan szabadon bocsátása érdekében.

Egy dolog világos számunkra: csak akkor biztosíthatjuk a térség hosszú távú stabilitását, ha az párhuzamosan együtt halad a civil társadalom fejlődésével. Aktív civil társadalmak és jogállamiság nélkül hosszú távon a stabilitás nem biztosítható. Még, ha szükségünk is van önmagunk energiabiztonságára, nem áldozhatjuk fel a demokráciát ennek az oltárán.

 
  
MPphoto
 
 

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Özdemir úr! Magunk is úgy tekintünk Közép-Ázsiára, mint egy, jelentőségében folyamatosan erősödő térségre, és egyetértek önnel, hogy e régió hidat képez Európa és Ázsia között, nagy stratégiai jelentőséggel bír, és ha a Kaukázusra gondolunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy szomszédjaink szomszédjai. Valóban, mint említette, a közép-ázsiai országok az EBESZ tagállamai, s mint ilyenek, maguk is szoros kapcsolatokra törekszenek Európával. Fontos, hogy ebben folyamatosan támogassuk őket, óhajukat elégítsük ki. E kérdésben nagyszerűen együttműködtünk a német elnökséggel. A Bizottság által előterjesztett javaslatokat mindenki támogatta. Ennek köszönhetően egy új, kiemelkedően fontos Közép-Ázsia stratégia van most a kezünkben.

Örülök, hogy az Európai Parlament, és Özdemir úr pontosan ezt a kérdést járta körbe markáns jelentésével. Rendkívül fontos, hogy egyértelmű haladást érjünk el a stratégia majdani végrehajtásában.

Természetesen nem feledhetjük, hogy noha az Európai Unió függetlenségük elnyerése óta aktív az érintett országokban, most, mintha újabb ösztönzést kaptunk volna, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk irányukban. Ennél fogva melegen üdvözlöm a jelentés világos megfogalmazását, miszerint az Európai Unió ösztönzi a tagállamokat, ratifikálják a partnerségi és együttműködési megállapodásokat, különösen a Tádzsikisztánnal megkötöttet. Remélem, hasonló helyzet áll elő Türkmenisztánt illetően is, ahol a szélesebb szerződéses keretek még intenzívebb támogatást tesznek lehetővé a keretfeltételek és reformok terén.

Amint tudják, évek óta — a reformfolyamatok keretében, kétoldalú alapokon — technikai segítséget és humanitárius segélyt nyújtunk a térségnek. Tehát nem a nulláról indulunk. Emellett, hatalmas lehetőségek nyílnak kapcsolataink továbbfejlesztésére. Ezért is fogalmaztuk meg az új stratégiában egyértelműen, hogy milyen célokat akarunk elérni ezen a szorosabb elkötelezettségünkön keresztül: valóságos támogatást nyújtunk az emberi jogok, a demokrácia, a gazdasági fejlődés, a beruházás-ösztönzés, a környezetvédelem, a környezet fenntarthatósága, az energia és közlekedési kapcsolatok fejlesztése terén, s intézkedéseket teszünk a közös kihívásokkal, mint pl. a kábítószer-kereskedelemmel szemben.

Ezt a stratégiát kiegészíti az Európai Unió, politikai céljainkat alátámasztó Közép–Ázsiára vonatkozó regionális segélyezési politikája, amely tekintélyes mértékben közrejátszik — különös tekintettel a szegénység visszaszorítására és az egészségügyre — a millenniumi fejlesztési célok elérésében.

Úgy gondolom, kiemelkedő fontosságú, hogy olyan sajátos területeken, mint az emberi jogok, haladást mutassunk fel. De ez érvényes az oktatásra, a jogállamiságra, bizonyos jelentős nyugati- és közép-ázsiai regionális — vízügyi — projektekre, az EBB megbízatásának kiterjesztésére is. Önök helyesen utaltak az energiapolitikáról folytatott párbeszédre, továbbá azon tényre, hogy megállapodást kellene kötnünk Türkmenisztánnal az energiaipari területen való együttműködésről. E tekintetben mind Kazahsztán, mind Türkmenisztán, magától értetődőem, különösen fontos számunkra.

Ebben az összefüggésben, hadd mutassak rá röviden, tavasszal nyílik meg Asgabatban az EU képviselőház, az EU Információs Központ, és ennek révén lépéseink közvetlenebbül érzékelhetők lesznek. Remélem, magam nyitom meg az intézményt. Végül, a tervek szerint halad a képviselet létrehozása Üzbegisztánban, illetve a képviselet szintjének emelése Tádzsikisztánban és a Kirgiz Köztársságban.

Hadd zárjam mondanivalómat a jelenlegi tádzsikisztáni energia- és élelmiszerválság híreivel. Kollégám, Louis Michel most foglalkozik az ECHO javaslatával, hogy biztosítsunk 750 000 eurót egy sor sürgős támogatási intézkedésre, és remélem, hogy a javaslat rövidesen elfogadást nyer.

Természetesen, hosszan folytathatnám a felszólalást, de időm korlátozott, mint mindenki másé.

 
  
MPphoto
 
 

  Josep Borrell Fontelles, a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. − (ES) Elnök asszony! Amint az előadó kifejtette, a térség következetes stratégiát igényel Európa részéről. A következetesség itt azt jelenti, hogy kövessük a fejlesztés kérdésében kialakult európai konszenzust, s a fejlesztési együttműködés keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket mindenekelőtt a szegénység felszámolására, és a millenniumi célok elérésére használjuk fel.

Azonban igen valószínűtlen, hogy a régió képes lesz elérni a célokat, és nyilvánvaló, hogy a szegénység továbbra is az egyik legégetőbb probléma marad a térség államaiban. Azok kivételével, ahol olaj található.

A stratégia azonban — elsődleges prioritásai között — nem tesz utalást sem a szegénység felszámolására, sem a társadalmi beilleszkedésre, amint nem fektet különösebb hangsúlyt a közegészségügyi témákra, de a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására sem.

A Fejlesztési Bizottság kéri ezeknek a céloknak a kiemelését minden olyan stratégiában, amely következetes kíván maradni az érintett országokat, és az Európai Unió egyéb politikai eszközeit illetően.

Üdvözöljük azt a tényt, hogy az oktatási ügyek, s különösen az általános iskolai oktatás, az együttműködés területeként lettek megemlítve. Ez így helyes, hiszen az oktatásügy a millenniumi célok egyike, és amelynek teljesítésétől ezek az országok még nagyon távol állnak.

Ugyancsak üdvözöljük az utalást a tisztességes munkával kapcsolatos ILO-egyezményre, és kiemeljük, hogy az érintett követelményeknek a gazdasági együttműködésbe, a beruházási és kereskedelmi kapcsolatokba szervesen be kell illeszkedniük, különös figyelemmel a gyermekmunka elleni küzdelemre, amely egyébként ezen országok, de mindenekelőtt Tádzsikisztán és Üzbegisztán egyik legsúlyosabb problémája.

 
  
MPphoto
 
 

  Alojz Peterle, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (SL) Gratulálok az előadónak, Özdemir úrnak kiváló munkájáért. Szeretném megköszönni neki a jelentés során tanúsított együttműködést. A jelentés az Európai Unió azon egyértelmű politikai akaratát tükrözi, hogy mélyebb stratégiai együttműködésre törekszik az EU és Közép-Ázsia országai között, amelyeknek demokratikus és gazdasági fejlődése fontos a globális stabilitás tekintetében.

A jelentés realista és kedvező módon értékeli a térség országainak, különböző területeken felmutatott eredményeit. Ugyanakkor az építő kritikát is érvényesíti a politikai hiányosságok kapcsán, különös tekintettel az emberi jogok, a demokrácia, a törvényesség, a környezetvédelem, és az egészségügy területére.

A jelentés a közép-ázsiai országokban jelentkező különbségek szem előtt tartásával készült, és abban a meggyőződésben, hogy nemcsak az energia, hanem a politika és a biztonság szférájában, de egyéb, szélesebb területeken is kölcsönös érdek fűződik a kapcsolatok elmélyítéséhez. Az új, dinamikus kapcsolatok iránti igény megmutatkozik abban a javaslatban is, miszerint kétévente kerüljön sor az elért haladás felmérésére, továbbá abban a felvetésben, hogy az Európai Bizottság sürgősen gondoskodjék képviseletek létrehozásáról valamennyi közép-ázsiai országban.

Közép-Ázsia országai és az Európai Unió valamennyi tagja az EBESZ tagállama, és egyazon értékekhez és elvekhez kötődnek. 2010-ben, a közép-ázsiai országok közül elsőként, Kazahsztán veszi át az EBESZ elnökségét, e komoly felelősséggel járó funkciót. Ez jelzi, hogy tekintélyes a bizalom irányában. Remélem, hogy ez a tény önmagában is hozzájárul Kazahsztán, de a többi térségbeli állam demokratikus és átfogó fejlődéséhez, az Európai Unióval való kapcsolatainak szorosabbá válásához.

Hölgyeim és uraim, örömmel látom, hogy Közép-Ázsia ügyében az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament ugyanazt a nyelvet beszéli. Itt az ideje, hogy egy egyértelmű és kötelező érvényű stratégia alapján magasabb szintre emelkedjenek az EU és a közép-ázsiai térség államai közötti kapcsolatok és együttműködés.

 
  
MPphoto
 
 

  Katrin Saks, a PSE képviselőcsoport nevében. – (ET) Elnök asszony, biztos asszony! Sajnos, az Európai Unió meglehetősen későn fedezte fel önmaga számára Közép-Ázsiát, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy akárcsak ma is megértjük a térség gazdasági és biztonságpolitikai jelentőségét. Körbepillantva e teremben, úgy tűnik, hogy most nem ez a legnépszerűbb hely. Mindenesetre a múlt évi német elnökség alatt elfogadott közép-ázsiai stratégia, illetve ez az európai parlamenti jelentés jó előrelépést jelent. Elismerésemet fejezem ki az előadónak, és köszönöm kellemes és építő szellemű együttműködését.

A Közép-Ázsiához köthető legfontosabb kérdések, így a biztonsági témák, a terrorizmus elleni küzdelem, az energia, a szegénység, a tranzit kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet elleni küzdelem, a környezetvédelmi ügyek, valamint az Európai Unióval való kapcsolatok fejlesztése, a regionális együttműködés és a globalizáció kihívásai, megjelennek a jelentésben. Fontos szempontként érvényesül, hogy az egyik oldalon a regionális megközelítést kellett érvényesíteni, míg a másikon minden országot saját adottságai szerint kellett értékelni, hiszen bármennyire egy térséggel van dolgunk, az ottani országok igen jelentős mértékben különböznek is egymástól.

A jelentés legfontosabb eleme, hogy megfelelő egyensúlyt teremt a gazdasági megfontolások, és az emberi jogok között. Miután az érintett országok nyersanyagokban gazdagok, fennáll annak a veszélye, hogy kapcsolatainkban az érdekek felülbírálják majd az értékeket. E helyzetet még bonyolultabbá teheti, hogy Közép-Ázsia nem rendelkezik tapasztalatokkal a demokrácia terén, így a nemzetközi elvárások érvényesítése kemény diónak bizonyulhat.

A helyzetet még inkább bonyolítják a hagyományos klán-alapú kapcsolatok, és a szovjet éra maradványai. Így előfordulhat, hogy egyazon fogalom-rendszer elemeihez, mint amilyen az emberi jogok, a szólásszabadság, a sajtószabadság, eltérő tartalmat társítunk. Emiatt az együttműködés nem könnyű, de ki kell használnunk azt az érdeklődést, amelyet a közép-ázsiai országok az Európai Unió irányában mutatnak. Azonban nem mi jelentjük számukra a kizárólagos élet-vonalat. Az elmúlt években Oroszország nagy sebességgel állította helyre kapcsolatait, amint ázsiai országok is ezt tették.

Mindazonáltal, az Európai Unió most kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik, mint bármikor korábban, hogy kapcsolatait a régióval fejlessze. A már az Unióhoz tartózó balti országok, és némely más új tagállam Közép-Ázsiával kiépített korábbi kapcsolatai és tapasztalatai hasznosíthatóak e tekintetben. Lezárásként, nagyon fontos, hogy erősítsük jelenlétünket a térségben, külön is figyelve a biztos asszony által is mondottakra, és azon tényre, hogy Közép-Ázsiában olyan országokkal foglalkozunk, amelyeknek — szemben az Európai Unióval —népessége igen fiatal, ezért programjainkat rájuk összpontosítva is érdemes formálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Samuli Pohjamo, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök asszony, biztos asszony! Elsőként is szeretném az előadónak, Cem Özdemirnek megköszöni ezt a hasznos jelentést. Az előadó behatóan foglalkozott a területtel és az EU-Közép-Ázsia-stratégiában több alapkérdést is feszeget.

A jelentésből nyilvánvalóvá válik, hogy az EU két oldalról közelít Közép-Ázsiához. Az Unió fokozni kívánja térségbeli földgáz- és olajimportját, illetve bővíteni a használt import-tranzitutakat. Ugyanakkor törekszik az emberi jogi helyzet javítására, a demokrácia és az egyenlőség erősítésére, a kormányzási rendszerek és az igazságszolgáltatás reformjára. A célok közötti helyes egyensúly megtalálása komoly kihívást jelent. Az EU-nak fel kell gyorsítania Közép-Ázsia-stratégiájának végrehajtását, a projektek megvalósítását, és mind nemzeti, mind helyi szinteken ki kell terjesztenie szereplését.

Szeretném hangsúlyozni mennyire fontos a párbeszéd és együttműködés az EU és Közép-Ázsia között. Ugyanakkor az Uniónak támogatnia kell a közép-ázsiai országok közötti kapcsolatokat is, technikai segítségnyújtásban kell részesítenie az ember- és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet. Az egészségügyi, szociális- és oktatásügyi reformok terén való uniós támogatással, valamint a tudományos szférában való együttműködés révén szélesedhetnek kapcsolataink a civil társadalommal, s mindez előmozdítja az európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok térnyerését. Így alapozódhat meg az energiapolitikai együttműködés is.

Szeretném megemlíteni annak fontosságát is, hogy az EU támogassa a továbbképzést és felsőoktatást, amely annak jobb lehetőségét hozza magával, hogy a helyi diákok az EU-ban tanuljanak, illetve diákcserék valósuljanak meg az uniós egyetemekkel. A közép-ázsiai országok segítségére és támogatására is szüksége van az EU-nak ahhoz, hogy hatékonyabban léphessen fel a környezetvédelmi ügyekben, a vizek fenntarthatóságáért folytatott küzdelemben, a nyersanyagok hasznosítása terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony! Magam is megköszönöm Özdemir úr kiváló jelentését.

Az energiabiztonság, biztos asszony, valóban a 21. század egyik legnagyobb kihívása az Európai Unió számára. Ez kizárólag az energia-ellátási források diverzifikálásával érhető el, mi által megszüntethető az EU tagállamok függősége az orosz biztonsági szervek által ellenőrzött vállatoktól.

A diverzifikálás fő forrásai lehetnek a közép-ázsiai országok. Ez, úgy tűnik, megfelelő lenne mindkét fél, az új energia-ellátási útvonalakat kereső EU, és a nyersanyagaikat magasabb áron értékesíteni kívánó közép-ázsiai országok számára is.

Ugyanakkor, az Ogyessza-Brody vezeték kiterjesztése Gdansk lengyel kikötőjéig még nem valósult meg, amint a Nabucco-vezeték sem, amely pedig az egyetlen, amely Oroszország közbeiktatása nélkül szállíthatna földgázt az EU tagállamaiba Utóbbi mind kevésbé tűnik megvalósíthatónak azt követően, hogy tavaly Türkmenisztán és Kazahsztán megállapodást írt alá Oroszországgal a Kaszpi-tenger partjai mentén húzódó gázvezeték építéséről, és ilyen irányba mutat az orosz-bolgár megállapodás, és a szerb olajipar privatizációja is.

Az eredmény az, hogy az Európai Unión belüli szolidaritásnak, és a tehetetlen uniós diplomáciának köszönhetően, tagállamaink lehetővé teszik Oroszország és Kína számára, hogy kiszorítsanak bennünket a világ e fontos térségéből. Megkérdem tehát a biztos asszonyt, milyen konkrét lépéseket tervez a Bizottság olyan projektek érdekében, mint az Ogyessza-Brody-Gdansk és a Nabucco vezeték?

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt is szeretném az előadónak megköszönni, hogy oly sok időt és energiát szentelt e jelentés elkészítésének. Sajnálatos módon azonban e kedvező megjegyzést követően azzal az észrevétellel kell folytatnom, hogy a jelentés rendkívül zavaros, rosszul szerkesztett, számos elem többször ismétlődik. A legfőbb kérdésem: kinek is készült ez a jelentés?

Félek, hogy némi nyugtalanság lesz majd érzékelhető az érintett nemzetek körébe e szöveggel összefüggésben. Fejfájást okoz majd az adott országok diplomatáinak, hogy kiismerjék magukat a jelentésben foglalt bírálatok kezelésekor. Úgy gondolom, hogy a jövőbeni utalásokat elősegítendő, helyes volna különválasztani a határozatot és a magyarázó jelentést. Szeretném az egyik érintett állam, Kazahsztán példáját felhozni. 2006 végén Kazahsztán elnöke, Nursultan Nazarbajev Brüsszelbe látogatott. Úgy rémlik, a biztos asszony jelen volt akkor. Dicsérő, nagyra értékelő szavak hangzottak el az alkalommal. A jelentést olvasva az általános benyomás az, hogy a dicséret nem volt komoly vagy őszinte. A gáz- és olajellátásunk mértéke határozza meg objektivitásunkat? Nem tudunk arról, hogy Kazahsztánban a végrehajtás folyamatában van egy, „Átjáró Európába” elnevezésű program, amely a Köztársaság azon őszinte óhaját fejezi ki, hogy az érintett területeken Kazahsztán közelebb kerüljön az EU-hoz? Azt gondolom, a jelentés nem ad becsületes választ a kazahok kérdésére, hogy vajon földrajzilag és általánosabb ismérvek alapján Európa részének tekinthető, vagy sem. Úgy is érzem, hogy a jelentés hagyományosan atyáskodó hangneme, amellyel az EU szegény, írástudatlan rokonaihoz közeledik, nem elfogadható.

A jelentés semmiféle megkülönböztetést nem tesz a térség egyes államai között, legyen bár szó az emberi jogokról, vagy a gazdasági és szociális fejlődésről. A kötelezettség, hogy a vizsgált országok közé illeszkedjenek Közép-Ázsia országai és Mongólia is, csak olyan kísérlet keretében mutatkozik logikusnak, amelyben egyetlen ernyő alatt próbáljuk meg összevonni az előadó által azonos geopolitikai jelentőséggel bírónak vélt országokat, feltételezve, hogy azok talán azonos platformra helyezkednek Oroszországgal és Kínával szemben. A határozat-tervezet egyes megfogalmazásai megkérdőjelezhetők. Mit jelent az R preambulumbekezdés állítása, miszerint több ország történelmileg, de jelenleg is komoly érdekeltségekkel rendelkezik a térségben? Azt értsük-e ezalatt, hogy támogatjuk egyes európai hatalmak hajdani gyarmatosító törekvéseit, vagy ez aggodalmunk kifejeződése néhány olajtársaság érdekeltsége miatt? Továbbá, az a megállapítás, hogy Oroszország és Kína megkísérli befolyását kiterjeszteni a Sanghai Együttműködési Szervezeten keresztül, ugyancsak nem tűnik számomra értelmezhetőnek.

Végezetül, szeretném elmondani, hogy az EU-közép-ázsiai kapcsolatoknak és a helyi demokrácia és szociális-politikai fejlődésnek erősítésére irányuló tiszteletreméltó törekvést — a határozat megszövegezésének szakaszában — beárnyékolta bizonyos ambiciózus csoportok meglehetősen problematikusnak mutatkozó érdekeltsége. Tekintve az EU valós céljait és szükségleteit, a megszületett szöveg, megítélésem szerint, elfogadhatatlan.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder, a IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony! Özdemir úr helyesen emelte ki jelentésében, hogy Közép-Ázsia fontos, stratégiai jelentőséggel bír az EU számára. Azt is felveti, hogy a nem-tagországokkal való megállapodásokat azzal a feltétellel szabad kialakítani, hogy azok egyértelműen elkötelezzék magukat az emberi jogok mellett. A párbeszédnek világosnak és nyíltnak kell lennie.

Türkmenisztán az előadó által említett közép-ázsiai országok egyike. A vallási szabadság ebben az országban abszolút elképzelhetetlen. A vallást teljesen az állam ellenőrzi. „Ruhnama” az államvallás, és a Nijazov hajdani elnököt körbe vevő személyi kultusz jelentik a kiindulási pontot. A be-nem-jegyzett vallási csoportoknak így nehéz soruk van. Igen nehéz terepen kell magukat fenntartaniuk. A hivatalos hatóságok részéről kiinduló megfélemlítés korlátozza vallási szabadságukat, amint nem mozoghatnak szabadon, és nem rendelkezhetnek tulajdonnal sem. A Kalatajevszkij és Potolov orosz baptista lelkipásztorokkal kapcsolatos, múlt ősszel a Bizottságnak is feltett kérdésem, csak egyetlen példája az ottani áldatlan mindennapi állapotoknak.

Ezért is kérem önöket, legyenek olyan jók, és vegyék figyelembe az általam beterjesztett 12. és 13. számú módosító javaslatot. Türkmenisztán fontos az Európai Unió számára az energia-ellátás diverzifikálása tekintetében. Ez kétségtelen. De figyelmet érdemel az általam említett vallási csoportok, és az egyéb kisebbségek helyzetéről szóló beszámolók okán is. Ugyanez vonatkozik a többi közép-ázsiai partnerre is. Számítok támogatásukra!

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (PPE-DE). – Elnök asszony! Az EU és Közép-Ázsia közötti partnerség már régóta időszerű volt. Gratulálok Özdemir úrnak jelentéséért. Ezt a hatalmas és stratégiailag létfontosságú térséget három irányba húzzák: Kína, Oroszország és Európa felé. Alapvető fontosságú, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Közép-Ázsia racionális választása az Európával való partnerség legyen.

Türkmenisztán, elszigeteltségből való fokozatos kiemelkedése páratlan lehetőséget teremt az EU számára. A bőséges türkmén szénhidrogénleletek folyamatos és megbízható forrásként való biztosításával mérsékelheti Európának Oroszországtól való túlzott mértékű függését. Ez új, a Nabucco-projekttel összekapcsolódó, a Kaszpi-tengeren áthúzódó vezetéket igényel.

Üzbegisztán, amelyet jogosan ért egyfajta kiközösítés az Andijan-mészárlást követően, emberi jogi párbeszédet kezdeményezett az Európai Unióval. Ez komoly előrelépésnek tekinthető. Nyilvánvaló, még tekintélyes haladást kell elérni, mielőtt Üzbegisztánt elfogadható demokratikus országgá nyilváníthatnánk. Üzbegisztán azonban létfontosságú szövetséges a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, különös tekintettel Afganisztánra.

Az EU részére Kazahsztán a közép-ázsiai koronagyémánt. Az országnak hatalmas olaj, gáz és ásványi kincs-, köztük uránium forrásai nyilvánvalóan csábítóak. Noha Kazahsztán a mi hagyományaink szerint nem tekinthető nyugati liberális demokráciának, jelentős fejlődést ért el sokvallású, világi, mohamedán többségű országként. Nem feledve, hogy alig 17 évvel ezelőtt még a Szovjetunió köztársasága volt, a 2010-es kazah EBESZ-elnökség még nagyobb lendületet adhat az országon belül a politikai szabadságok és az emberi jogok kiterjesztéséhez.

Az ENP keleti kiterjesztésének előadójaként, korábban azt vetettem fel, hogy egy napon Kazahsztán az ENP tagjává válhat. Hiszem, hogy egy ehhez hasonló megoldás, egyszer, bekövetkezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Marinus Wiersma (PSE). – (NL) Elnök asszony! Üdvözletem az előadónak, Cem Özdemir úrnak. Kár, hogy Közép-Ázsia lakosainak többsége már ősidőkkel ezelőtt aludni ment.

Az Európai Unió régóta megfeledkezett Közép-Ázsiáról. A most kidolgozott stratégia üdvözlendő lépés a szakadék áthidalása felé. Amint számos felszólaló kifejtette, az Uniónak jelentős érdekeltségei vannak a térségben. Mi olyan realista stratégiát szeretnénk, amely Közép-Ázsiával kialakított kapcsolataink, valamint az ottani fejlődés különböző elemeit egyidejűleg, egymással ötvözve, veszi figyelembe. Amint azt különképviselőnk, Pierre Morel számtalan alkalommal kifejtette, nincs mód az energia-párbeszéd kialakítására, csak ha segítünk megfelelően működő államokat kialakítani. A megfelelően működő államon pedig a demokratizálódás értendő. Nincs garancia a stratégia sikerére. Nagyon sok függ attól, hogy miként kerül e stratégia végrehajtásra. Ennek során különös figyelmet fordítunk az Európai Bizottságra, miként ülteti a gyakorlatba a stratégiát. Természetesen, ennek során az emberi jogok kérdését nem veszíthetjük szem elől.

Üzbegisztánt illetően kitartok álláspontom mellett, hogy keménynek kell mutatkoznunk azzal az országgal szemben, egészen addig, amíg a rezsim nem adja egyértelmű jelét annak, hogy valóban kész demokratizálódni.

Kazahsztán, fontos pont. Osztom azt az általános vélekedést, hogy ez az ország kulcspozíciót tölt be a térségben. Nem értek egyet Tannock úrral, hogy az országot az ENP-tagok közé kell emelnünk, de keresnünk kell a kapcsolatok javításának lehetőségeit. Jártam ott, és megtapasztaltam az országban feszülő energiákat, nemcsak a gazdaságét, hanem a társadalomét is. Örülök, hogy egyetértés született abban, hogy Kazahsztán felvállalhatja-e az EBESZ elnökségét vagy sem. Örülök annak is, hogy ez az egyetértés, ez a döntés néhány feltételt is magával hozott. Az elkövetkező években követhetjük a kazahsztáni fejleményeket, és megfigyelhetjük, hogy teljesülnek-e a feltételek.

Egy végső megjegyzés. Egy csomó dolgot tehetünk Közép-Ázsiában. De csak akkor, ha észben tartjuk Oroszország és Kína térségbeli szerepét. Tehát, az Oroszország és Kína irányában megvalósított politikánkban is helyet kell biztosítanunk a térség irányában megmutatkozó, fokozódó érdekeltségünknek. Amikor ott jártam, Kazahsztánban, felvilágosítottak, hogy számukra Oroszország és Kína nem jelentenek kizárólagosan fontos partnereket. Ők szorosabb kapcsolatokra törekszenek az Európai Unióval is. Stratégiánk nagyon jó választ jelenthet e felvetésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė (ALDE). – Elnök asszony! Szeretném gratulációmmal kezdeni, Özdemir úr felé, ezen átfogó jelentésért.

A Közép-Ázsiai Országokkal Kapcsolatot Tartó Küldöttség elnökeként, és e határozattal összefüggésben, szeretnék néhány, általam fontosnak ítélt kérdésre kitérni.

Először, Közép-Ázsia nyilvánvalóan fokozódó jelentőséggel bír az Európai Unió, és a világ egésze számára is, semmi kétség, gazdag energiaforrásainak köszönhetően. Közös érdekeltségünk van a biztonság javításában, a terrorizmus és a kábítószercsempészet fenyegetésével szembeni küzdelemben. Örülök, hogy a Közép-Ázsiával való új partnerség uniós stratégiájában, amint a határozatban is történik, ezek a kérdések igen markánsan megjelennek.

A térség kulcsfontosságú geostratégiai pozíciót foglal el, különösen miután olyan országokkal határos, mint Afganisztán, Kína és Oroszország. Ennél fogva — az előbbi összefüggések tükrében is — világosan meg kell fogalmaznunk céljainkat, prioritásainkat.

2010-ben Kazahsztán lesz az EBESZ elnöke, amely szervezet felelős a demokrácia és az alapvető emberi jogok biztosításáért. Örülök partnereinknek, de aggódom a kazah nép miatt, hiszen a jelenlegi választott parlamentben egyetlen ellenzéki képviselő sincs.

Közép-Ázsia valamennyi országának még hosszú utat kell bejárnia a gazdasági és politikai reformoknak, és a demokratikus társadalmak építésének útján. A hajdani szovjet köztársaságok példája, így hazámé is, azt igazolja, hogy 17 év függetlenség még nem elegendően hosszú idő radikális változások teljes körű eléréséhez. Nekünk azonban célba kell juttatnunk egyértelmű üzenetünket, miszerint Európa nem törekszik anyagi előnyökre az emberi értékek rovására.

 
  
MPphoto
 
 

  Wiesław Stefan Kuc (UEN). – (PL) Elnök asszony, biztos asszony! A függetlenség közel húsz évvel ezelőtti elnyerése óta, a rabság évei után, az Özdemir úr jelentésében vizsgált közép-ázsiai országokban teljes kultúra-váltás zajlott le.

Nyilvánvalóan, ezek az országok új szabadságukat a múltbéli gyakorlattal és szokásokkal együtt élik meg. Nehéz változásokat ilyen rövid idő alatt elérni. E nemzetek a hosszú hagyományaikra alapozódó kulturális különbözőségüknek köszönhetik fennmaradásukat. Ezt nekünk tiszteletben lehet, és kell tartanuk. Változás csak lassan következhet be, hogy ne támadjanak ellenérzések a mi kultúránkkal és elvárásainkkal szemben.

Az Orosz Föderációval való gazdasági kapcsolatok a függetlenséget követően is fennmaradtak, még ma is erősek. Az orosz kultúra, tudomány, gazdaság még ma is óriási hatást gyakorol a most már független államokra. Hacsak nem teremtjük meg az Európai Unió révén a kapcsolat-választás lehetőségét, az érintett országok bennünket érintő elvárásai ellenére kudarcot vallunk.

A gazdasággal kell kezdenünk: az orosz vezetéket, az orosz műszaki létesítményeket váltsuk ki a mienkkel, az orosz nyelvet az angollal. Ez teremti meg a kulturális rendszerváltást.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (IND/DEM). – Elnök asszony! Ez a jelentés azt az aggodalmat tükrözi, hogy a 2007 októberében, széleskörű vita nélküli népszavazáson elfogadott, új kirgiz alkotmány megváltoztathatja az erőegyensúlyt. A kirgiz alkotmányt egy vitatott népszavazás módosította 1996-ban, majd 2003-ban volt egy újabb referendum, amely további alkotmányos változtatásokat fogadott el.

A jelentés kifogásolja még a közép-ázsiai köztársaságban „a belső ellenőrzés fenntartásával kapcsolatos aggodalmat”, amely „olyan rendszerek adottsága, amelyek csekély érdeklődést mutatnak a kormányzásuk alapját alkotni képes népi egyetértés megszerzése iránt”.

Álljunk meg egy percre! Kiről is beszélünk itt? Alkotmányos változás, amely „módosítja az erőviszonyokat”, „a belső ellenőrzés fenntartásával kapcsolatos aggodalom”, „kevés érdeklődéssel a népi egyetértés iránt”, amelyre a politikai elit hatalma alapozódhat. Ez úgy hangzik, mint az angol, Függetlenségi Párt jelentése az európai alkotmányról, bocsánat, a Lisszaboni Szerződésre gondoltam.

Kétlem, hogy az öt közép-ázsiai köztársaság a demokrácia és jogállamiság modelljeként szolgálhatna, de legalább, amikor Kirgisztán politikusai meg akarták változtatni az alkotmányt, volt bennük annyi tisztesség, hogy kikérték ehhez a nép népszavazáson keresztüli jóváhagyását.

Ez valami olyan tisztesség és bátorság, amely nem jellemezte az Európai Uniót az európai népekkel szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Rihards Pīks (PPE-DE). – (LV) Köszönöm elnök asszony! Elsőként is, szeretném köszönteni az előadót, az árnyék-előadót és segítőit, hiszen a jelentés igen átfogó, számos utalást és dokumentációs kutatást tartalmaz, valamint elkülönült elemzéseket az egyes országokra vonatkozóan. Szeretném azonban felhívni figyelmüket néhány témára, amely — véleményem szerint — nem megfelelő kezelésben részesült. Igaz, előbb szeretném hozzáfűzni, hogy biztos asszony leírása az érintett országokban a közeljövőben kivitelezni tervezett specifikus intézkedésekről, jelentős dicséretet érdemel. Úgy tűnik azonban, hogy a jelentésből és általában az Európai Unió stratégiából, ezekkel az országokkal összefüggésben, hiányzik a stratégiai gondolkodás. Miközben, mint látom, Oroszország, Kína, Dél-Korea és India mindegyike igen tekintélyes befolyással rendelkezik a térségben. Szeretném figyelmüket egy olyan ügyre is ráirányítani, amelyet, azt hiszem Adam Bielan képviselőtársam már érintett. 2007. október 10-én több ország vezetői találkoztak Vilniuszban a Kaszpi-tenger felől érkező energia-ellátó vezetékről tárgyalva. Azt egy héttel megelőzően, Putyin elnök, aki nem túl gyakran látogat külföldre, Nazarbajevvel együtt Türkmenisztánba utazott, és valamivel magasabb árat kínálva a gázért, olyan tartalmú politikai megállapodást írt alá, hogy minden Türkmenisztánból és Kazahsztánból származó földgáz orosz vezetéken keresztül kerül majd szállításra. Tehát, gyakorlatilag, azt is mondhatjuk, hogy pár lépéssel megelőzte képviselőtársunk döntését. Azt hiszem, bizonyos hasonlatosságokat fedezhetünk fel az andijani eseményeknél is, ahol pár hónappal később, Üzbegisztán elnöke kényszerült arra, hogy követelje az amerikai katonai támaszpont bezárását. Úgy látom, nekünk ezekre a szempontoknak is nagyobb figyelmet kell szentelnünk. … Egyszerűen szeretném ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy sokkal alaposabban kellene elemezni, majd figyelembe venni, ezeket a stratégiai vonatkozásokat is. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Józef Pinior (PSE). – Elnök asszony! Elsőként is, gratulálok Özdemir úrnak, kiváló jelentéséért, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáért.

Közép-Ázsia része a nagy eurázsiai civilizációkat az antik időktől összekötő útnak. Napjaink globális összefüggésrendszerében az ősi selyemút a térség magas szintű politikai, kulturális és kereskedelmi lehetőségeinek szimbólumaként fogható fel. Közép-Ázsia az a régió, ahol az Európai Unió, Kína, India, és Irán találkozik. Nincs kétség afelől, hogy az elkövetkező években a térség államai, - Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Türkmenisztán, és Üzbegisztán — az EU külkapcsolatok kiemelt területei közé tartoznak.

Apropó, Közép-Ázsia az a térség, amelyben az EU és Törökország közös érdekeltségekkel rendelkezik. Törökország regionális kulturális, nyelvi és stratégiai hatása a török uniós tagság egyik érvét jelentheti.

Hadd említsek két pontot. Először, az EU-nak segítenie kell ezeket az országokat az emberi jogok, a demokrácia és az oktatás terén. Szükség van az uniós támogatásra ezekben az országokban a civil társadalom, a liberális demokratikus változások és a jogállamiság fejlesztésére.

Másodszor, szeretném kiemelni a partnerség fontosságát az energiapolitika területén. Különleges figyelemben kell részesíteni az olyan programokat, amelyek a közép-ázsiai kőolaj- és földgázmezőket és elosztórendszereket az európai uniós vezetékekkel kapcsolják össze, beleértve az olyan majdani projekteket is, mint a Nabucco. A Közép-Ázsia és a Fekete-tenger térsége közötti, az energia- és közlekedési szektorokat érintő együttműködés továbbfejlesztése elengedhetetlen az uniós célok elérése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE). – (SV) Elnök asszony, biztos asszony! A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia nagy előrelépés. A különmegbízott, valamint a Kirgiz Köztársaságban és Tádzsikisztánban létrehozni tervezett képviseletek révén is fokozva egymás kölcsönös kiismerhetőségét, kedvezőbb feltételek teremtődnek az egyes országokkal folytatandó intenzív párbeszédhez, és megváltozik térségbeli működésünk feltételrendszere is.

Közép-Ázsia jelentősége felértékelődik, különösen —amint ez említést nyert — a nem Oroszország által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött energiaforrásokhoz való hozzáférés tekintetében. A térséget új államok alkotják, amelyeket segítségben kell részesíteni demokratikus jellegűk fejlesztésében és megerősítésében, bűnözés elleni küzdelmükben, és a kábítószerek, bizonyos térségbeli államokon áthaladó, Oroszország és az EU irányában mutató forgalmának leállításában. Ugyanakkor ezek az országok fontos partnerek abban a küzdelemben is, amelyet a terrorizmus melegágyának felszámolása érdekében folytatunk.

Az EU-nak megadatik egy lehetőség, hogy külpolitikai téren, a puha politikai eszközökkel, a segélyezés és kereskedelem révén előnyökhöz jusson. Egyidejűleg, az Unió hozzájárulhat a demokratikus intézmények, a törvényességen alapuló, az emberi jogokat, a valódi szólás- és sajtószabadságot tiszteletben tartó, működőképes állam kiépítéséhez.

A közép-ázsiai országok erőteljesen érdekeltek olyan lehetőségek megteremtetésében, amelyek révén diverzifikálhatják kőolaj és földgáz-exportjukat. Nekünk, itt, az EU-ban, hatékony, megfelelően finanszírozott alternatívákat kell létrehoznunk az orosz és kínai javaslatokkal szemben. Az EU-nak felelősséget kell vállalni egy közös energiapolitika kidolgozásában. Másként fennáll annak a kockázata, hogy közös erőfeszítéseink kudarcot vallanak.

A még több számú közép-ázsiai, orosz tulajdonú olaj- és gázvezeték nem azt az energiaipari függetlenséget jelenti, amelyre magunk az EU-ban törekszünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Wojciechowski (UEN). – (PL) Elnök asszony! Kazahsztán az általam legjobban ismert közép-ázsiai ország. Hatalmas ország, Kína, Szibéria és Európa között elterülve. Paradox módon, mi olyan országokat sorolunk Közép-Ázsiához, amelyek egy része — földrajzilag — Európában fekszik. Kazahsztán, 16 milliós népességgel, több mint 100 etnikai csoporttal és vallással, hagyományait és történelmét tekintve távol áll tőlünk. Mégis, az ország politikája, népének törekvése az Európához való kötődés vágyát tükrözi.

Kulturális szempontok szerint Kazahsztán még inkább európai, mint ázsiai. Számos problémával birkózik, de szilárd ország, amely demokratikus reformokat hajt végre. S a térség stabilitása az egész világ stabilitása szempontjából is nagyon fontos. Kazahsztánban, de a térség más államaiban is, támogatnunk kell a stabilizáció és az Európához való közeledés folyamatát. Támogatnunk kell mindent, ami azt a célt szolgálja, hogy közelebb hozza a közép-ázsiai országokat Európához, különös tekintettel arra, hogy azok fontos szerepet játszhatnak Európa energia ellátásának biztosításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE). – (RO) hölgyeim és uraim! Mint a fekete-tengeri együttműködés témájának előadója, szeretném kiemelni a közép-ázsiai és fekete-tengeri térség közötti, interregionális együttműködés kiemelkedő jelentőségét. Köszönöm az előadónak, hogy e témához kapcsolódó megjegyzéseimet figyelembe vette, és remélem, hogy mind a Bizottság, mind a Tanács — az új közép-ázsiai stratégia kivitelezésekor — folyamatosan erőfeszítéseket tesz majd azok gyakorlati megvalósítására.

Mind az Európai Uniónak, mind a közép-ázsiai és a fekete-tengeri térség államainak célkitűzése a két térség közötti együttműködés, és annak megszilárdítása. Ez legegyértelműbb formában az energia- és a közlekedési szektorokban mutatkozik meg, miután Közép-Ázsia fontos energiaforrásként jelenik meg az Európai Unió számára. Következésképpen, üdvözlöm azt a tényt, hogy a jelentés e kulcsterületre koncentrál.

Mindenekelőtt, az uniós energia-biztonság és beszerzési diverzifikáció fontos elemeként, szükség van a közép-ázsiai források, valamint a fekete-tengeri térség, s végül az Európa Unió közötti közlekedési útvonalak, és a kapcsolódó energetikai infrastruktúra fejlesztésére. Ezért is, ragaszkodom a Nabucco-projekt létfontosságú jellegének elismeréséhez, és támogatom a jelentés azon felhívását, hogy forduljon fokozott figyelem annak sikeres megvalósítása felé.

Másodszor, egy markáns energiapolitika magában foglalja az átlátható és versenyképes energiapiacot is. Fontos az Európai Unió számára, hogy a közép-ázsiai és a fekete-tengeri országokkal folytatott párbeszéd ösztönzésével, és egyéb intézkedésekkel, mint amilyen az érintett államok Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozásának előmozdítása, bátorítsa az ilyen irányba mutató lépéseket.

Mindazonáltal célkitűzéseinknek egy nagy, átfogó, a fenntartható stabilitásra és fejlődésre összpontosító közép-ázsiai stratégiában kell egyesülniük. Ebből következően, az energiapolitika mellett, nagyon fontos — mind az öt köztársaságban — előmozdítani azokat a reformokat, amelyeknek az emberi jogok, a jó kormányzás, az oktatásügy, és az egész életen át tartó tanulás képezik központi elemeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Vural Öger (PSE).(DE) Elnök asszony! hölgyeim és uraim! Elsőként gratulálok Özdemir úrnak, nagyon sikeres jelentéséért. Az Európai Unió csatlakozott a Közép-Ázsiáért folytatott versenyhez. Tette ezt habozó léptekkel, és későn mutatva érdeklődést a térség iránt, így leszakadva Oroszország, Kína és az USA mögött. Egészen eddig Közép-Ázsia nem fogadta el az Európai Uniót globális szereplőként. A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia már régóta esedékes volt, különösen az Oroszországtól való energia-függés mérséklésének egyik eszközeként. A német elnökség kezdeményezte a stratégiát. Fontos, hogy most lássuk a következményeket is.

Sajnálatos, hogy egyre inkább az tűnik elő, hogy az EU még mindig nem beszél egy nyelvet külső energiapolitikájában. Nekünk, Európában, figyelmünket mindenekelőtt a diverzifikációra, közös érdekeink képviseletére, és a válsághelyzetben tanúsítandó szolidaritásra kell, hogy összpontosítsuk. Mégis, az uniós tagállamoknak harmadik országokkal kötött kétoldalú energia-megállapodásai folyamatosan megkérdőjelezik az Európai Unió képességét közös álláspont elfoglalására. Miközben az Európai Uniónak és állampolgárainak érdeke az, hogy közös külső energiapolitika valósuljon meg.

Nem tekinthetjük azonban, az egyébként polgáraink számára rendkívül fontos energia-ellátást a térséghez való uniós viszonyulásunk kizárólagos elemének. Nem törekszünk egyoldalú nyereségre a Közép-Ázsiával való stratégiánk révén. E tekintetben Európát meg kell különböztetni a térség más szereplőitől. Számunkra az együttműködés sokkalta inkább a közép-ázsiai köztársaságok megsegítését jelenti a törvényesség, a társadalom demokratikus formáinak fejlesztése terén, szilárd gazdasággal kiegészülve. Amennyiben Európa itt sikereket ér el, azt a térség polgárai sokkalta inkább megérzik, mint bármi mást. Ugyanakkor Európának a szükséges óvatossággal kell haladnia, mert a nyugati tanácsokat igen könnyedén az atyáskodó vagy beavatkozó magatartással téveszthetik össze.

A világ az EU-n kívül is mind erőteljesebben összetart, s nekünk is konstruktív párbeszédre kell törekednünk a közép-ázsiai országokkal. Partnerségre, amely nem keltheti annak látszatát, hogy Európát csak az érdekli, ami számára hasznos. A partnerségnek a kölcsönös előnyükre kell építenünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Péter Olajos (PPE-DE). – (HU) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! Vámbéry Ármin, hazám szülötte, 150 évvel ezelőtt első európaiként adott hírt a világnak a zárt közép-ázsiai viszonyokról, az orosz hódítás előtti kulturális, államigazgatási és kereskedelmi állapotokról. Akkor itt már évszázadok óta volt e térség – mint a selyemút Európa és Ázsia között – szárazföldi köldökzsinór.

Hosszú orosz, szovjet uralmat követően Közép-Ázsia öt országa ismét betöltheti Európa és Ázsia között e köldökzsinór szerepét. Sok esetben sajnos már ma is az, hiszen az illegális ember- és kábítószer-kereskedelem jó része ma is ezeken az országokon keresztül érkezik Ázsiából Európába, miképpen a földgáz is.

Éppen ezért volt és van szüksége Európának egy stratégiára közép-ázsiai kapcsolatait építendő. Európa azonban nem akarhatja, hogy az együttműködés csak az onnan érkező veszélyek elhárításáról, valamint az energiához és a nyersanyagokhoz való hozzáférésről szóljon, vagy arról, hogy Európa hogyan próbálja demokráciára, emberi jogokra oktatni e térséget.

Valódi együttműködést kell kiépíteni a térséggel, ezért támogatom, hogy az Unió segítse elő a közép-ázsiai országok WTO-tagságát és integrációját a nemzetközi kereskedelembe. Európának minden lehetséges módon segítenie kell e térség gazdasági, szociális, politikai fejlődését és modernizációját. Ez azonban csak a kölcsönös bizalom alapján történhet.

Éppen ezért fontos az együttműködésben prioritást adni a környezetvédelemnek. A klímaváltozás, a krónikus vízhasználati problémák vagy a korábbi szennyezések kármentesítése mind olyan területek, amelyek nagyobb figyelmet érdemelnének. Ezzel párhuzamosan Európának szigorúan tartózkodnia kell minden olyan projekttől, amely környezetszennyező, amely az ott lakók életét tönkreteszi.

Már felhívtam a Bizottság figyelmét az EBRD által is finanszírozott ciános technológiával működő aranybányászat negatív megítélésére a kirgiz és az üzbég civil szervezetek részéről. Európa nem támogathat ilyen technológiát semmi pénzért sem Európában, sem Európán kívül. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Jeggle (PPE-DE).(DE) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Magam is az előadó, és a jelentéssel foglalkozó valamennyi árnyékelőadó köszöntésével kezdeném. Ezzel, a Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiával, és ezzel az első széleskörű parlamenti vitával határozott és megfelelő lépéseket teszünk a párbeszéd erősítése, és a számunkra jelentkező kihívásoknak való megfelelés irányában, mint erre biztos asszony is utalt. Ez a stratégia rövid lépéseket jelent egy hosszú úton. Örülök, hogy szorosabb együttműködés alakul ki a térséggel, de annak is, hogy ez nem egy egyirányú út, hanem a kölcsönös bizalmon alapuló véleménycsere.

A mai napi vita azt mutatja, hogy Közép-Ázsiáról beszélve egyensúlyoznunk kell. A különböző közép-ázsiai országok igen eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Nekünk igen eltérő igényeknek kell igy megfelelnünk. Energiát akarunk importálni, de biztonságos alapon, és szeretnénk a demokráciát és az emberi jogokat exportálni. Szeretnénk e két faktort kombinálni, ami nem egyszerű. 1999 óta vagyok a Közép Ázsia országaival foglalkozó bizottság tagja. Ismerem ezeket az országokat. Sokat tanultam az ottani emberektől, tudom, nekik is van tartásuk, önbecsülésük, amelyet nem adnának fel. Ezért is nagyon óvatosan, és gyakran pragmatikus magatartást tanúsítva kell előrehaladnunk.

És ezzel elérkeztem Üzbegisztánhoz. Ez az ország jelenleg nagy léptekkel halad előre. Olyan lépésekkel, amelyeket üdvözölnünk kell. A halálbüntetést január 1-ével eltörölték. Köszönöm az előadó szóbeli módosítását. Tovább lépve, bevezetésre került a habeas corpus elve is, azaz most már a bíróság állapítja meg a letartóztatás jogosságát. Idén májusban, a Bizottsággal együtt, a második emberi jogi megbeszélésünkre kerül majd sor. Remélem, a program meg is valósul. Tehát, egy újabb, jó lépéssel követjük a megelőzőket.

Hadd mondjam el, hogy támogatom az UEN képviselőcsoport által benyújtott módosító javaslatokat, mert egyetértek azokkal, mert azokat a párbeszéd irányában mutató lépésnek tartom, és mert nekünk párbeszédre és partnerségre van szükségünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony! Az Európai Uniónak jóval aktívabban be kellene kapcsolódnia a közép-ázsiai folyamatokba, a térségbeli gazdasági és szociális fejlődés előmozdításába. Jelenleg a mi hatásunk mérsékelt. Elsősorban Moszkva, Peking és Washington van igazán jelen a régióban.

Egy aktívabb szerep érdekében a gazdasági és politikai együttműködésre vonatkozó elképzelésekkel kell rendelkeznünk. Csatlakoznunk kell a Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, és Üzbegisztán igényeit kielégítő projektekhez, beruházásokhoz, programokhoz. Ugyanakkor ezeket az országokat aktívabb intra-regionális együttműködésre is bátorítanunk kell. Észben kell tartanunk, hogy ez nem egy egyszerű dolog, mivel az etnikailag, nyelvileg, vallási, politikai és társadalmi tekintetben végtelenül sokszínű régió mind a mai napig erősen orosz befolyás alatt.

Az Európai Unió prioritása az legyen, hogy olyan területeken szorgalmazza az együttműködés felerősítését, mint az energia, a kereskedelem, az oktatásügy, az infrastruktúra, a biztonság és a regionális integráció. Összpontosítanunk kell a demokratizálódás folyamatának továbbvitelére, az oktatásügy fejlesztésére, és a szegénység felszámolására. Ez erősíti a világ e stratégiai fontosságú térségének biztonságát, társadalmi és gazdasági stabilitását, teszi együttműködésünket hatékonyabbá.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök asszony! Első megjegyzésem: mind az öt közép-ázsiai állam az EBESZ tagja, amely azt jelenti, hogy — a nemzetek közössége felé — kötelezettségként vállalták az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását. A kötelezettségek teljesítésének mértékét illetően különböznek egymástól.

Másodszor: a térségbeli problémák képezte háttérben is, pozitív módon kiemelkedik Kazahsztán. Ott, 2007 augusztusában, parlamenti választásokat tartottak, amelyeket megfigyelőként követtem. Bizonyos fenntartások ellenére, a választásokat a nemzetközi közösség demokratikusnak ismerte el.

Harmadszor: amennyiben az Európai Unió Oroszország mellett más kőolaj és földgáz forrásokat is biztosítani akar, akkor stratégiai együttműködésre kell törekednie a közép-ázsiai országokkal, és különösen Kazahsztánnal. Ez Kazahsztán európai törekvéseinek bátorítását és támogatását jelenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Nagyon érdekes vitát folytattunk. Mindig sajnálom, hogy késő éjjel kerül az ilyenekre sor, és oly kevés képviselő marad jelen. Önöknek köszönöm, hogy kitartottak. Azt gondolom, hogy önök közül sokan utaltak arra, amit magam, személyesen is gondolok, hogy előttünk van egy feltétlenül szükségesnek ítélhető stratégia, és ez a stratégia az adott térség stabilizációjának és biztonságának elérésére irányul. Igen, mi, az Európai Unióban azon vagyunk, hogy haladjunk előre.

2000-ben az EBESZ soros elnöke voltam, és megismerkedtem ezekkel az országokkal. Amint mások is mondták, nagyon érdekes országok. És igen különbözőek. Igaz az is, hogy Kazahsztán a „sztár” közöttük, de még ott is sok a teendő.

Ott van a mindenki által említett emberi jogok témája. A szegénység felszámolásáé, és különösen az oktatásügyé, de felvetődnek az emberi jogok általánosabb területének egyéb kérdései is. És, természetesen, itt van az energia súlyos kérdése. Tehát tudom, hogy mennyi mindent kell tennünk, és örömmel tölt el, hogy végre az Európai Unió sokkal többet tesz, mint tett a múltban, együtt — mint mondtam — a német elnökséggel. Szólnék most pár szót a különböző témákról.

A szegénység felszámolása kiemelkedő fontosságú kérdés, és azon területek egyike, amelyekre az országstratégiákban figyelmünket összpontosítottuk. A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia kidolgozása menetében általunk készített politikai dokumentum valóban inkább a politikai prioritásokkal foglalkozik, de az országstratégiákban megemlítünk minden, a fejlesztési együttműködési eszközhöz kapcsolható kötelezettséget is. Ezzel olyan területekre irányítjuk a figyelmet, mint az oktatásügy, az egészségügy, a vidékfejlesztés, a szociális védelem, és még markánsabban a veszélyeztetett családok és a nehéz helyzetben lévő gyermekek.

A közegészségügy és a fertőző betegségek körén belül van egy meghatározó tényező: az AIDS a malária, a TBC globális alapja, amelynek igénybevétele révén a közép-ázsiai országok mindegyike támogatásra jogosult. Ez s a kérdések egyik oldala, és bizonyos, hogy foglalkozunk majd ezzel.

A másik oldalon ott van az energia kérdése. Mind a Nabucco-vezeték, mind az Ogyessza-Brody-Gdańsk távvezeték említést nyert, amint, általánosságban, az energiabiztonság is. Teljesen egyetértek önökkel, hogy energiapolitikánk diverzifikálását akarjuk, még ha nem is jutottunk el napjainkra oda, ahova érkezni szeretnénk. A legfontosabb azonban, hogy meghoztuk ezt az egyértelmű döntést.

Az Ogyessza-Brody-Gdańsk vezetékkel összefüggésben azt mondanám, hogy a Bizottság mindent tőle telhetőt megtesz, hogy az EU energia-ellátását, és annak útjait diverzifikálja. Természetesen, Közép-Ázsiának rendkívüli szerep jut itt. Az említett vezeték fontos projektként jelentkezik erőfeszítéseink keretében. A vezeték feltöltése érdekében elsőként, és legfontosabbként, a Kaszpi-tengernél húzódó vezetékkel kell foglalkoznunk, hogy a közép-ázsiai forrásokat a Fekete-tengerhez eljuttassuk. Mindössze pár nappal ezelőtt került sor a legelső fekete-tengeri regionális szinergia konferenciára, amely a legelső lépést jelentette ezek kérdések regionális keretekben való kezelése felé.

Eltekintve ettől, kezelnünk kell az energia-biztonság kérdését a Nabucco-vezetékkel összefüggésben is. Az továbbra is a Bizottság prioritását képezi, és továbbra is támogatásunkat bírja. Korántsem egy megbukott ügy, amint azt önök közül néhányan gondolják. Vannak tehát energiapolitikai prioritásaink. Mellesleg, a kimunkálás folyamatában van egy energiával kapcsolatos egyetértési nyilatkozat Türkmenisztánnal is. Már aláírtunk egy hasonlót Kazahsztánnal, és nyilvánvalóan folytatjuk a hidak építését a Kaukázus és Közép-Ázsia különböző országai között.

Valaki rákérdezett Mongóliára. Közép-Ázsia öt országa, a Szovjetunió széthullását követően ugyanazon közelmúltat élte meg. Valamennyi nagyon fiatal nemzet. Ez azt jelenti, hogy hasonló kihívásokkal is kerülnek szembe a társadalom politikai és gazdasági átalakulása terén. Amint azonban tudják, Mongólia történelme meglehetősen eltérő. Ezért is nem építettük be Mongóliát ebbe a stratégába. Korántsem zárjuk ki azonban, hogy Közép-Ázsiától délre is kitekintsünk, és továbbra is számítunk a Mongóliával való együttműködésre. Ma, az egy eléggé demokratizálódott ország, ahol igen sok pozitív intézkedést és pozitív lépést tapasztalunk.

Kazahsztán lesz valóban az EBESZ elnöke 2010-ben. Szeretném elmondani önöknek, hogy mindenkor támogattam ezt az elképzelést, azzal a feltétellel, hogy Kazahsztán folytatja a még megtenni szükséges, nem kevés számú lépést. Többet kell tennie a sajtószabadság, a választási jogok, a politikai pártok bejegyeztetése terén, de összességében az ország jó irányban halad.

Végül, Kazahsztán az európai szomszédságpolitika által is érintett. Kérem, valamelyest különítsük el egymástól a közép-ázsiai stratégát, és az az európai szomszédságpolitikát, noha ez utóbbi egyes elemei megjelenhetnek majd egy külön egyezményben, különösen Kazahsztánnal összefüggésben. Mert tudjuk, ez az az állam Közép-Ázsia térségében, amely a pozitív szellemiséget elsőként kisugározni képes lehet. Remélem, a többiek követik példáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Cem Özdemir, előadó. − (DE) Elnök asszony, biztos asszony! Elsőként is megköszönném minden képviselőtársamnak a vitában való részvételt. Köszönöm a megkeresett bizottságoktól beérkezett véleményeket is, és természetesen, köszönöm a(z illetékes parlamenti) Bizottság elnökének, Juknevičienė asszonynak hozzájárulását. Hálás vagyok azoknak is, akik módosító indítványokkal éltek. Jeggle asszony már utalt arra a módosításra, amely az egyébként általunk melegen üdvözölt, halálbüntetés üzbegisztáni eltörlése kapcsán született. Szükségesnek érzem, hogy rámutassak, aggodalommal figyeljük, hogy az Üzbegisztánnal határos országokban ellenzéki politikusok és újságírók titokzatos körülmények között halnak meg. Ezzel is foglalkoznunk kell a térség kapcsán.

A legfontosabb kérdés az: miként adhatjuk át értékeinket anélkül, hogy megtagadnánk érdekeltségeinket. S éppen itt nyílik lehetőség az Európai Unió számára. Mert mi többet tudunk felajánlani a puszta függésnél, vagy az érintett országok kizsákmányolásánál. Az egyszerű, de égető kérdés az, miként kapcsolhatjuk össze a hosszú távú stabilitást a demokratikus fejlődéssel. E területen nagy lehetőségek nyílnak az őszinte partnerség kifejlesztésére a közép-ázsiai országok és az Európai Unió között. Mi nem kevesebbet célzunk meg, mint a gazdasági és demokratikus fejlődés komplex csomagjának végrehajtását, beleértve a kulturális és tudományos cserét, amely viszont jelzi, hogy prioritást egyértelműen a környezetvédelemnek és a civil társadalom fejlődésének tulajdonítunk.

Hadd térjek ki röviden egy pontra, amely, tudom, ismert az önök számára is: az Aral-tóval kapcsolatos környezetvédelmi katasztrófára gondolok, amely ma már a szűkebb térségen kívül is ismert, és a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája. Az érintett országok e problémát, segítség nélkül, nem képesek kezelni. Itt ismét mód van szolidaritásunk kinyilvánítására, a segítségnyújtásra.

Vannak jó hírek is azonban, ha visszaidézzük, hogy Törökország személyében van egy fontos partnerünk, amely közeli szomszéd, és ráadásul olyan ország, amely szeretne belépni az Európai Unióba. Tapasztalataival hozzájárulhat a közös fejlesztési stratégiához.

Az Európai Unió sikere azon lesz lemérhető, hogy miként lesz képes összefogott stratégiát kialakítani Közép-Ázsiával kapcsolatban. Amennyiben globális szerepjátszásra törekszik, akkor az Európai Uniónak olyan stratégiát kell kialakítania, amelynek keretében képes közös érdekeltségeit meg is fogalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát berekesztem.

A szavazásra 2008. február 20-án, szerdán kerül sor.

Írásbeli nyilakozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) A Közép-Ázsiával foglalkozó Bizottság munkájának részeként, mely Bizottságnak tagja vagyok, módomban állt felkeresni a jelentésben érintett terület országait.

Megfigyelhettem azt az érdemi fejlődést, amelyet ezek az országok számos területen — különösen az EU részéről érkező erőteljes ráhatásnak köszönhetően — a környezetvédelemtől kezdődően a szociális szféráig felmutathatnak. Remélhetően, az EU folytatja a világ e részében megkezdett munkáját, szem előtt tartva, hogy ezek a nemzetek kulcsfontosságú szövetségeseink a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harcunkban. Remélhető, hogy felgyorsul a párbeszéd az EU és ezen országok között.

A Tanács és a Bizottság felé is megfogalmazódik az a kérés, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a polgároknak a társadalmi lét kulcsterületein való erőteljesebb védelemben részesítése érdekében. Így erősítsék a nők jogairól szóló, hatályban lévő törvényeket, azok alkalmazását, folytassák fáradhatatlan küzdelmüket a gyermekek kizsákmányolása ellen, a meghatározó oktatásügyi reformok végrehajtásáért, és — tekintettel ezen övezeten belül a fertőző betegségek számának tekintélyes emelkedésére — az egészségügyi szolgáltatás reformjáért amely ezen országok számára is prioritást jelent.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat