Elnök. − A következő napirendi pont a Tanács és a Bizottság nyilatkozatainak ismertetése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hetedik ülésszakáról.
Janez Lenarčič, a Tanács soros elnöke. − Örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy beszéljek Önöknek az Emberi Jogi Tanácsról.
Azzal, hogy ezt a napirendi pontot az Európai Parlament a plenáris ülés napirendjére tűzte, megerősítette egész Európának az Emberi Jogi Tanácson belüli jelentőségét. Az Emberi Jogi Tanács az emberi jogok védelmének központi, átfogó szerve. Az Európai Unió a hatékony Emberi Jogi Tanács határozott szószólója. Igen keményen dolgoztunk annak biztosítása érdekében, hogy végleges formájában szilárd alapot szolgáltasson az emberi jogok legsúlyosabb megsértésére adott gyors és hatékony reagáláshoz.
Mint ismeretes, az elmúlt év decemberében elfogadásra került az Emberi Jogi Tanács végleges intézményi csomagja, ma pedig elérkezett az idő arra, hogy a Tanács teljes joggal működjön. Az Emberi Jogi Tanács tavaly szeptemberi és decemberi hatodik ülésszaka számos jelentős eredményt hozott, amelyeket itt felsorolok. Kitűzött célunk, hogy ezt a munkát a hetedik és a nyolcadik ülésszakon folytassuk.
A hetedik ülésszakra a jövő hónapban kerül sor, programja pedig kifejezetten sűrű lesz. A június első két hetében tartandó nyolcadik ülésszakkal együtt meg fogja vitatni a 25 különleges előadó megbízatásának meghosszabbítását, a különleges előadók éves jelentéseit, valamint számos olyan nyugtalanító emberi jogi helyzetet, amely bizonyos kérdéseket illetően néhány országban fennáll.
Az Európai Unió szempontjából az Emberi Jogi Tanács hetedik ülésszaka számára kulcsfontosságú a burmai/mianmari, a kongói demokratikus köztársasági, a koreai demokratikus népköztársasági, valamint a szomáliai különleges előadók megbízatásának meghosszabbítása.
Ezenkívül az Európai Unió a Tanács által biztosított összes lehetőséget meg fogja ragadni annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok aggasztó helyzetére a világ más részein. Ennek érdekében interaktív párbeszédet fog folytatni az egyes különleges előadókkal és az Emberi Jogi Főbiztossal.
Az interaktív párbeszédek a Tanács számára jelentős új eszközt jelentenek, az Európai Unió pedig továbbra is arra törekszik, hogy ezt a Tanács rendes ülésszakai által az egyedi kérdések kezeléséhez felajánlott kulcsfontosságú eszközként szilárdítsa meg.
Hölgyeim és uraim, amint azt tudják, a Tanács jelenlegi elnöksége, Szlovénia a kultúraközi párbeszédet egyik prioritásaként tűzte ki. Ezért örömmel vesszük, hogy az Emberi Jogi Tanács hetedik ülésszaka ennek a kérdésnek is kellő figyelmet szentel.
A Civilizációk Szövetsége főképviselőjének, Sampaio úrnak küldött meghívó azt jelzi, hogy fokozottan tudatosult az, hogy a Civilizációk Szövetségének tevékenységei elősegítik a vallási tolerancia megerősítését, ami az Európai Unió számára ugyancsak prioritás az emberi jogok területén.
Engedjék meg, hogy ismertessek egy másik jelentős fejleményt az Emberi Jogi Tanácson belül, nevezetesen az általános időszakos felülvizsgálatot, amelynek az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ennek az eszköznek a tagállamokon belüli emberi jogi helyzet azonos feltételek melletti felülvizsgálatához kell módot biztosítania. Az Európai Unió azon tagállamai, amelyeket már tavaszig (áprilisig és májusig) alávetik magukat ennek a mechanizmusnak, jelenleg alapos felkészülést végeznek az említett felülvizsgálatra. Ebben a folyamatban a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságra és hatékonyságra törekszünk. Az időszakos felülvizsgálati módszer számottevően befolyásolja az egész Emberi Jogi Tanács hitelét.
Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök úr, örömmel ragadom meg ezt az alkalmat arra, hogy megszólítsam a Parlamentet az Emberi Jogi Tanács hetedik ülésszakával kapcsolatban. Engedjék meg, hogy az Emberi Jogi Tanácsot a véleményem szerint megfelelő kontextusba helyezzem.
Korábban már elmondtam, de fontos emlékeztetni arra, hogy a Tanács folyamatban lévő munkát jelent. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az ember áttekinti az elmúlt évet és a folytatott tevékenységek felét. Az ingatag kezdet, a libanoni válság miatti komoly megosztottság és az Európai Unió számára továbbra is nehéz tárgyalási környezet ellenére jelentős eredmények születtek. Itt különösen a választások jelöltjei által előterjesztett emberi jogi ígéretek jelentette újításra; továbbá –elődjének, az Emberi Jogi Bizottságnak éves rituáléjával össze sem hasonlítható – halaszthatatlan emberi jogi helyzetekkel kapcsolatos tárgyalások lebonyolítására; az ENSZ különeljárásaival folytatott – az emberi jogok megsérétésre összpontosítás nagyon általános eszközét képviselő – „interaktív párbeszédekre, végül pedig az abszolút jelentőségű intézményfejlesztési csomag konszenzusos elfogadására gondolok.
A Tanács elnöke, Costea nagykövet úr a múlt héten Brüsszelben tartózkodott, hogy röviden beszámoljon a Tanács és a Parlament hetedik ülésszakra való felkészüléséről. A Tanácsot úgy jellemezte, hogy „a vártnál jobb, de a reméltnél rosszabb”. Ez cinikusnak hangozhat, talán az ENSZ napi munkájának realitását tükrözi, de véleményem szerint ez a pontos alaphangot is megadja. Jó és rossz is van a Tanácsban, de folyamatosan, tehát a jó úton halad.
A hetedik ülésszak prioritásai – a Tanács megítélésének alapját képező norma – a halaszthatatlan emberi jogi helyzetek fokozatosan hatékony kezelése és az intézményfejlesztési reformok végrehajtásának folytatása között húzódnak. Az emberi jogi helyzet hatékony nyomon követése a Burmáról/Mianmarról szóló különleges ülésszak számára kiemelkedő fontosságú. Az egyéb prioritások között ezen az ülésszakon foglalkozni kell az emberi jogok Srí Lankán és Kenyában tapasztalható megsértésével is. Az intézményi reformok végrehajtása – vitatható módon – éppen ugyanilyen fontos, tekintettel a Tanács jövőbeli sikerének hatására. Itt a tanácsadó bizottság tagjainak megválasztási kritériumairól való megállapodás, valamint a különeljárás megújítandó megbízatásaihoz a megfelelően képzett jelöltek átlátható kiválasztása jelenti a hetedik ülésszak kulcskérdéseit.
Végezetül engedjék meg, hogy két észrevételt tegyek az átlalános időszakos felülvizsgálatról, illeve másik ismert nevén az UPR-ről. Az elnök a héten arról számolt be, hogy az áprilisi és májusi ülésszak során a felülvizsgálatnak alávetett államok komolyan veszik kötelezettségeiket. Remélem. Az UPR-ről szóló ülésszakok várhatóan megadják a későbbiek alaphangját is. Ezért elengedhetetlen, hogy a felülvizsgálatnak alávetett uniós tagállamok élen járjanak az emberi jogi statisztikáik őszinte kritikáival. Ennek nem szabad szépségkirálynő-választásnak lennie.
Ezen túlmenően az Európai Unió számára fontos szerepet látok az UPR „későbbi ülésszakaiban”. Az UPR − minden másnál jobban − arról az együttműködésről szól, amelyet a nemzetközi közösség folytat a felülvizsgálatnak alávetett államokkal annak érdekében, hogy az emberi jogok területén konkrét javulást érhessenek el a kudarcok és a szükségletek valódi önelemzése után. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem késlekedhetnek a technikai segítségnyújtás biztosításában ott, ahol ezt a későbbi ülésszakok során megérdemlik. Ez jelentős nyilvános keretek között mutatná meg az emberi jogok előmozdítása iránti valódi elkötelezettségünket.
Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – Elnök úr, a Parlament küldöttséget delegál az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) hetedik ülésszakára. A küldöttség felhatalmazást kap arra, hogy kifejezze a Parlamentnek az EJT tevékenységével kapcsolatos aggodalmait, és látogatása során jelentést tesz az Emberi Jogi Albizottságnak.
Az EJT hetedik ülésszakát kulcsfontosságúnak tekintjük, mert az első lesz, amely a 2006-ban és 2007-ben elfogadott intézményfejlesztési csomagból származó új munkamódszerek közül számos lényeges kérdést megvizsgál.
Az EJT hitele e reformok és mechanizmusok végrehajtásán alapul, célunk pedig az, hogy a Tanácsot még alkalmasabbá tegyük arra, hogy kezelje az emberi jogok világszerte tapasztalható megsértését, különösen a leginkább halaszthatatlan eseteket.
Elismerésünket fejezzük ki az EJT pozitív eredményeihez, különösen az általános időszakos felülvizsgálat és a különeljárások felülvizsgálatának végrehajtásában elért eredményekhez, valamint az Emberi Jogi Tanács elnökségének pozitív eredményeihez.
Üdvözöljük a civil társadalom és az emberi jogi aktivisták részvételét, továbbá a különeljárásokat, amelyek az ENSZ emberi jogi mechanizmusának középpontjában állnak, és kritikus szerepet töltenek be, különösen az Emberi Jogi Tanácsban.
Ugyanakkor elítéljük az Emberi Jogi Tanács bizonyos határozatait, például azokat, amelyek nem újítják meg a fehéroroszországi vagy a kubai különleges előadó megbízatását.
A múltból levont tanulságokra tekintettel hangsúlyozzuk annak jelentőségét, hogy a versenyszellem érvényesülésével zajló választásokra minden régióban kerüljön sor annak érdekében, hogy az ENSZ tagjai között tényleges választási lehetőséget lehessen biztosítani. Ennek az az oka, hogy – sajnálatos módon – eddig már kiválasztottak néhány olyan országot, amelyek problematikus emberi jogi statisztikákkal rendelkeznek.
Ismételten felkérem a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy továbbra is törekedjenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába való beválasztási kritériumok kialakítására, beleértve a különeljárásokra való felhívásokat is.
Az EU részvétele kapcsán elismerjük az EU és tagállamai aktív szerepvállalását az EJT tevékenységének első éve során. Nagyon fontos, hogy az EU egységes véleményt képviseljen az emberi jogi kérdések kezelésekor, a Bizottságot és a Tanácsot pedig közös álláspont elfogadására kérjük annak biztosítása érdekében, hogy az EU tagállamai automatikusan aláírhassanak és ratifikálhassanak minden nemzetközi emberi jogi eszözt.
Végül, de nem utolsó sorban az EU-nak hatékonyabban kellene alkalmaznia a kérdéses országoknak szánt segítségnyújtást és politikai támogatást, annak érdekében, hogy ösztönözzük azokat az Emberi Jogi Tanáccsal való együttműködésre.
Józef Pinior, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Európai Parlament számára az emberi jogok területének egyik legérdekesebb vetülete. Szigorúan nyomon követjük e Tanács tevékenységeit, az Európai Parlament évente kétszer küld missziór Genfbe.
Három észrevételt szeretnék tenni. Először is elismerésemet szeretném kifejezni a Tanács elnökségének pozitív eredményeihez, és egyúttal szeretném hangsúlyozni az Európai Unió, valamint a Tanács – 2008. június 23-án tartandó választásokon induló – kiemelkedő erkölcsi tartású elnökjelöltjei részéről érkező támogatás jelentőségét.
Másodszor, szeretném hangsúlyozni, hogy a különeljárások nem foglalnak el központi helyet az ENSZ emberi jogi mechanizmusában, főként az Emberi Jogi Tanácsban, a civil társadalomban és a demokratikus államokban töltenek be kritikus szerepet. Az EU-tagállamoknak ezenfelül figyelemmel kell kísérniük és nyomást kell gyakorolniuk a Tanács tagjaira annak érdekében, hogy eleget tegyenek az emberi jogok előmozdításával kapcsolatos kötelezettségeiknek.
Az Európai Parlamentnek el kell ítélnie azokat a tanácsi határozatokat, amelyek nem újítják meg a fehéroroszországi vagy a kubai különleges előadó megbízatását. Üdvözölnünk kell a szudáni különleges előadó, valamint a Libériával, Haitivel, illetve Burundival foglalkozó független szakértők megbízatásának megújítását.
Harmadszor, a Tanácsot ért számos jogos bírálat középpontjában az áll, hogy kiábrándítóan kezelte egyes országok helyzetét. A Palesztina ügye iránti különösen egyoldalú nemzetközi együttérzés, valamint az iszlám államok kétségbeesett erőfeszítései arra késztették a Tanácsot, hogy foglalkozzon a közel-keleti konfliktussal; egyetlen államot, Izraelt viszont többször is kritikával illettek, figyelmen kívül hagyva a Hezbollah és néhány palesztin csoport jogsértéseit. Az jelenti a kihívást, hogy a Tanács tagjai számára kialakítsuk a politikai akaratot egy ilyen helyezetet igazságos kezeléséhez.
Hélène Flautre, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hetedik ülésszakának előestéjén a Parlament támogatásra, éberségre és mobilizációra vonatkozó üzenetet kíván küldeni.
Az Emberi Jogi Tanács az egyetlen nemzetközi szerv, amely ténylegesen küzd az emberi jogok megsértése ellen, és amely többek között reagál a szükséghelyzetekre, az emberi jogi válságokra, ugyanakkor hosszú távon együttműködik a különleges előadókkal és interaktív párbeszéd keretében a nem kormányzati szervezetekkel. Ez a Tanács egyedülálló, és történetének nehéz fordulópontjához érkezett. Egy év nem lesz elegendő hatékonyságának megalapozásához. Elegendő lehet azonban ahhoz, hogy hitelét elveszítse, és mint ismeretes, meggyengítésére és eltérítésére sok kísérletet tettek.
Először is Sigma Huda, az emberkereskedelem témakörével foglalkozó különleges előadó helyzetét szeretném megemlíteni. A hölgy siralmas körülmények között egy bangladesi börtönben tartózkodik. Ezután ugyanezekkel a különleges előadókkal kapcsolatban megemlíteném, hogy a tanácsadó bizottság javaslatairól végül az elnök határoz. Ennek alapján elképzelhetik, hogy szerepe mekkora jelentőségű, szeretném még üdvözölni Costea elnök úr kiváló munkáját, és ugyanakkor felhívni a figyelmüket arra, hogy júniusban más lép a helyébe.
Ezért az EU-nak továbbra is figyelmesnek és kezdeményezőnek kell maradnia. Fellépése döntő jelentőségű. Láttuk Gázában. Az EU tartózkodása jelentősen tompítja az üzenetet, és gyengíti magát a Tanácsot.
Amikor azonban az EU különleges ülésszakot kezdeményez és minden befolyását beveti, a Tanács növekszik és eredményeket ér el. Ehhez tagállamainknak meg kell erősíteniük régióközi szövetségeiket annak érdekében, hogy meggyőzzenek másokat és elhárítsanak minden olyan akadályozó reakciót, amely a Tanácsot a politikai eshetőségek agóniájába vetné vissza.
Ezért arra kérjük tagállamainkat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és mutassanak példát. Mutassanak példát azzal, hogy független szakértőt jelölnek ki, amikor az UPR keretében egy másik kormányt értékelnek, és azzal, hogy ők maguk nyitottak a kritikára és az önkritikára, továbbá mutassanak példát az új tagok kiválasztásához. A különeljárásokra szóló állandó meghívásnak az EU-tagállamok számára kiemelkedő fontosságú kritériumnak kellene lennie.
Richard Howitt (PSE). – Elnök úr, ezt az állásfoglalást az Ön figyelmébe ajánlom. Ajánlom még a Parlament Genfbe delegált küldöttségének munkáját, amelyben – miközben nagyra becsüljük saját EU-képviselőinket – együttműködünk velük a világ más térségeinek országaival folytatandó párbeszéd kezdeményezése érdekében, demonstrálva Európa erejét és szolidaritását az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog védelmezésében.
Hálás vagyok azért, hogy módosításaim bekerültek abba a szövegbe, amely felhívást tartalmazott a nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges ülésszakra, valamint az összes nemzetközi emberi jogi eszköz minden országunk általi aláírására és ratifikálására. Európa támogatását kérem különösen az üzleti és emberi jogi különleges képviselő megbízatásának megújításához. De mivel nemrég érkeztem vissza Gázából, különösen a (34) bekezdést ajánlanám Önöknek. Ma ezt az emberi jogok egyértelmű megsértéseként határozzuk meg. Ha Tony Blair sem tudja elérni, hogy Izrael engedélyt adjon katonai felszerelések behozatalára a 40 000 liternyi kezeletlen emberi hulladék okozta szennyezés megfékezése érdekében, itt az idő, hogy Európa cselekedjen. Új megbízatás alapján eljáró európai csoportok hozzájárulhatnak a határok újbóli megnyitásának felügyeletéhez, és ahogyan én most az Önök támogatását kérem, az európai országok a nemzetközi humanitárius jog végrehajtására törekedve elérhetik, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindegyik fél megállapodásra jusson. Mi, Európaként megtehetjük a kezdő lépést, ahogyan azt az Emberi Jogi Albizottságnak csak a múlt heti brüsszeli ülésén javasolta szlovén elnökség. Egy olyan kiegyensúlyozott szöveget javasolhatunk, amely elismeri, hogy mind a terrorista rakétatámadások, mind pedig a blokád kollektív büntetése is sérti a negyedik genfi egyezményt. Így olyan konszenzusra juthatunk Genfben, amely ténylegesen megváltoztatja a Gázai-övezetben élőket sújtó humanitárius válságot.
Eija-Riitta Korhola (PPE-DE). – (FI) Elnök úr, a régi mechanizmusok és munkamódszerek kritikus vizsgálata, valamint az új gyakorlatok kialakítása nagy reményeket keltett azt illetően, hogy az Emberi Jogi Tanács képes olyan hatékony testületként fellépni, amely az emberi jogok megsértésének kezelésére összpontosít, és lehetővé teszi, hogy a politikai helyzetek egyértelműen az ENSZ testületeinek hatáskörébe tartozzanak.
Az Emberi Jogi Tanács hitele a különeljárások márciusban kijelölendő új megbízottjaitól is függ. Rendkívül fontos, hogy a szakértelem, a függetlenség és az objektivitás kulcsfontosságú tényezők.
Mint a jelenlévők közül sokan, a jelenlegi helyzetben én is azt szeretném, ha újra mérlegelés tárgyát képezné az Emberi Jogi Tanácsnak az a határozata, amely nem újította meg a fehéroroszországi és kubai különleges előadók megbízatását Az EU-tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy garantálják a Kongói Demokratikus Köztársasággal foglalkozó független szakértő megbízatásának meghosszabbítását.
Janez Lenarčič, a Tanács soros elnöke. − Szeretnék köszönetet mondani azoknak a képviselőknek, akik részt vettek ebben a vitában és kifejtették véleményüket, ami kétségkívül segítséget nyújt majd a Tanács elnökségének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hetedik ülésszakára való felkészülésben.
Különösen azt szeretném hangsúlyozni, hogy maximálisan egyetértek Andrikienė képviselő asszony megállapításával, miszerint az Emberi Jogi Tanácson belül az Európai Uniónak egységesnek kell mutatkoznia, egységes véleményt kell képviselnie.
Felhívnám a figyelmüket arra is, hogy az elnökség is hatékony együttműködést remél az Európai Parlament küldöttségével. Az Európai Uniónak az emberi jogok előmozdításában és védelmezésében betöltött szerepe vitathatatlan, éppen ezért szeretnénk a tisztelt Házzal a lehető leghatékonyabb együttműködést folytatni.
Felszólalásomat azzal zárnám, hogy az Emberi Jogi Tanács hetedik ülésszaka a miniszterek értekezletével kezdődik majd, ahol beszédet mond az Európai Unió Tanácsának elnöksége nevében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, Dimitrij Rupel miniszter úr. Sok más, magas rangú képviselő, talán maga az ENSZ-főtitkár is részt vesz majd.
Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök úr, az Európai Unió nagyon fontos szerv, amelynek a megfelelő irányba kell haladnia, és az Emberi Jogi Tanácsot abba az irányba kell vezetnie.
Egyértelmű, hogy ennek a Tanácsnak még be kell bizonyítania, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül hatékony emberi jogi szerv. Ahogyan azonban már kifejetettem, még túl korai lenne végleges ítéletet hozni. Sőt, ebben a stádiumban még hátráltathatja is jövőbeli fejlődését. Ezért fontos, hogy az emberi jogi közösség ugyan kritikus szemmel, de továbbra is támogassa az Emberi Jogi Tanácsot. Ezzel kapcsolatban örülök, hogy az Európai Parlament küldöttsége részt fog venni a hetedik ülésszak egy részén, hogy első kézből értékelje annak munkáját.
Andrikienė képviselő asszonyhoz hasonlóan úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy egységes véleményt képviseljen ebben a kérdésben. A Tanácsban jelen lévő EU-tagok szavazási szokásai kifejezetten összehangoltak, és minél összehangoltabbak, véleményünk annál számottevőbb lesz.
Ami a tagsági feltételeket illeti, mindeddig lehetetlennek bizonyult ilyen feltételek meghatározása. Az emberi jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos ígéretek azonban fontos lépést jelentek majd a tagjelölt országok fokozottabb felelőssége irányába, és amint arra korábban már rámutattam: ez fontos lépés.
Ami a különeljárásokat illeti, az EU tevékenyen küzd a meglévő megbízatások meghosszabbítása, valamint az általunk szükségesnek ítélt új megbízatások létrehozása érdekében.
Végezetül engedjék meg, hogy röviden szóljak Fehéroroszországról és Kubáról. A Tanács bírálható azért, hogy a kérdéses országok esetében nem hosszabbítja meg a megbízatásokat, de ez olyan kompromisszum volt, amelyre a jelenleg felülvizsgálat alatt álló sok más, ország- és tematikus megbízatás megmentése érdekében volt szükség. Hasonlóan jártunk el például Szudán esetében. Sajnálatos, hogy elveszítettük a Dárfúrral foglalkozó szakértői csoport megbízatását, de ez sajnos elkerülhetetlen volt a szudáni különleges képviselő megbízatásának megmentése érdekében.
Ezért az Európai Uniónak a konszenzus elérése érdekében időnként készen kell állnia nehéz kompromisszumok kötésére. Összességében azonban megint jelentős motor és testület vagyunk ezen a területen, és továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy biztosítsuk az Emberi Jogi Tanács tényleges működését és a megfelelő irányba haladását. Az Európai Unió igen erős eszköz ahhoz, hogy segítsegünkre legyen ezen az úton.
Elnök. − A vitát lezárom.
A szavazásra 2008. február 21-én pénteken kerül sor.