Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0079/2008

Viták :

PV 21/02/2008 - 9.1
CRE 21/02/2008 - 9.1

Szavazatok :

PV 21/02/2008 - 10.1

Elfogadott szövegek :


Viták
2008. február 21., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

9.1. Kelet-Timor
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Kelet-Timorra vonatkozó hat állásfoglalási indítványról szóló vita(1).

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Onyszkiewicz, szerző. (PL) Elnök úr, újabb válság tanúi vagyunk Kelet-Timorban. Ez a válság nem oldható meg a kelet-timori hatóságok részvétele és együttműködése nélkül. Nekik kell elérniük az összes paramilitáris csoport feloszlatását és a civilek lefegyverzését. Fel kell oszlatni a fegyveres bűnözőcsoportokat is. Az ország legfontosabb emberei elleni támadásokért felelős személyeket bíróság elé kell állítani. Valamennyi politikai erőnek – a hatalomban lévőknek és az ellenzékben lévőknek egyaránt – tartózkodniuk kell az erőszak jogtalan alkalmazásától.

A közelmúlt eseményei annak a határozott valószínűségét jelzik, hogy Kelet-Timor lesz a következő olyan ország, amelynek a legfontosabb intézményei már nem működnek. Akár bukott államnak is tekinthető. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az ilyen államok milyen veszélyt jelentenek. Bizonyos vagyok benne, hogy nem kell példákat felhoznom, de hadd említsem csak Szomáliát.

Tekintettel arra a szerepre, amit a nemzetközi közösség Kelet-Timor államának létrehozásában játszott, és tekintettel az azóta is folytatódó részvételére, nem engedheti meg, hogy az ilyen sötét kilátások valósággá váljanak. Az Európai Unió elkötelezettsége a demokratikus erők és intézmények támogatása mellett változatlanul alapvető fontosságú. A Parlament feladata az, hogy értékelje ennek a támogatásnak a hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro, szerző. – (PT) Amint azt képviselőcsoportunk állásfoglalási indítványa hangsúlyozza, jelenleg kulcsfontosságú, hogy kifejezzük szolidaritásunkat a kelet-timori néppel, és ítéljük el a Kelet-Timor köztársasági elnöke és miniszterelnöke elleni támadásokat. Hangsúlyoznánk, hogy az ilyen támadások csak fokozhatják a kelet-timori politikai helyzet instabilitását, amelyet a 2006. és 2007. évi események okoztak, és amelyet az országban a közelmúltban megtartott parlamenti választásokból adódó politikai folyamat tartott fenn. Követeljük, hogy az ügyet Kelet-Timor alkotmányos és jogi keretei között alaposan vizsgálják ki, azonosítsák és állítsák bíróság elé e merényletek elkövetőit. Figyelemmel kell kísérnünk azokat az esetleges manővereket is, amelyek az ilyen események tükrében esetleg további külső beavatkozás indokául szolgálhatnak, és amelyek Kelet-Timor függetlenségét és szuverenitását fenyegethetik.

Ezért elutasítjuk az Európai Parlament közös állásfoglalását, amely egyebek között megpróbálja figyelmen kívül hagyni mindazt a külső beavatkozást, amely megpróbálta a kelet-timori népet kondicionálni, és szabad választását befolyásolni. Azzal, hogy az állásfoglalás mindenkit egy kalap alá vesz, megkísérli a legfontosabb elkövetőket és az erőszak, illetve kelet-timori helyzet destabilizálásának irányítóit a felelősség alól mentesíteni. Ugyancsak megkísérli figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ahhoz, hogy megérthessük Kelet-Timor jelenlegi helyzetét, alapvető fontosságú emlékezetünkben tartani, hogy a nép a gyarmatosítás, a brutális elnyomás és az ország lerombolásának áldozata volt, és ez a nép viszonylag nem régen hősiesen nyerte el függetlenségét és szuverenitását, különösen természeti erőforrásai felett, annak ellenére is, hogy a küzdelem lényeges pillanataiban a nemzetközi közösség magára hagyta őket.

Annak ellenére, hogy az állásfoglalás utal Kelet-Timor népe szuverenitásának tiszteletben tartására, alapot ad az ország belügyeibe való beavatkozásra. Valójában olyan álláspontot fogad el, amely Kelet-Timort bukott államként próbálja meg bemutatni. Végezetül, ez az állásfoglalás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a megoldás politikai, és kizárólag Kelet-Timor népének kezében van. A múltban a kelet-timori nép több mint kielégítő módon bizonyította méltóságát és bátorságát, és mi bízunk abban, hogy képesek lesznek saját maguk Kelet-Timort szuverén és független államnak nyilvánítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Ana Maria Gomes, szerző. – (PT) Az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja nevében szolidaritásunknak kívánok hangot adni Kelet-Timor népével, és egyben erőteljesen elítéljük a Kelet-Timor demokratikusan választott elnöki és miniszterelnöki intézményei elleni barbár támadásokat.

Én is független vizsgálatot követelek, amint azt az előttünk fekvő állásfoglalási indítvány kéri, amelyet támogatunk is, mert ki kell deríteni, hogy ki követte el a merényleteket, mit képviselnek, és mi bizonyult elégtelennek Kelet-Timor biztonsági rendszerében Kelet-Timoron belül, és különösen nemzetközi téren.

Úgy vélem, ez az esemény jelzi, hogy a nemzetközi közösségnek további erőfeszítéseket kell tennie Kelet-Timor állami intézményeinek megerősítésére, és különösen biztonsági rendszerének reformjára, amelyet a 2006. évi válság során is megkérdőjeleztek.

Megfontolás tárgyává kell tenni ezen kívül az igazságszolgáltatáshoz, a törvények betartásához és a jogállamisághoz kapcsolódó kérdéseket. Ebben az összefüggésben azt kell mondanom, hogy a lázadó csoportokkal való nemzeti kiegyezés kísérletét el kell utasítani, mert az a szándékkal ellentétes jelzést adhatott a büntetlenségre, ami arra vezette a lázadókat, hogy végrehajtsák ezt a nyomorúságos merényletet.

Kelet-Timor nem bukott állam, és nem hasonlítható Szomáliához, amellyel Onyszkiewicz úr megpróbálta kapcsolatba hozni. Kelet-Timor hősiesen nyerte el függetlenségét a nemzetközi közösség hallgatása ellenére, és a kelet-timori nép már számos alkalommal demonstrálta, hogy elkötelezett a demokrácia mellett. Ezt a tavalyi elnökválasztás és törvényhozási választás során példás módon újra demonstrálták, amikor is abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én vezethettem e Parlament misszióját.

A nemzetközi közösség feladata, hogy kinyilvánítsa Kelet-Timor támogatását, és koordinálja ezt a támogatást, amellyel egyértelműen megbukott a biztonsági rendszerrel kapcsolatban, és oldja meg a kelet-timori állam struktúrájának alapvető kérdéseit. Ami a kelet-timori nép által adott jelzéseket illeti, nincs kétség a felől, hogy ők demokráciát és jogállamiságot akarnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcin Libicki, szerző. –– (PL) Elnök úr, Kelet-Timor a közelmúltban nyerte el függetlenségét, megküzdve katolikus identitásáért. A függetlenségi háború véres volt, és súlyos áldozatokkal járt. Kelet-Timor elnöke megkapta a Nobel-békedíjat. Ez még egy ok arra, hogy a nemzetközi közösség segítse az ország rendjének helyreállítását. Teljes mértékben egyetértek Gomes asszonnyal, hogy ez az ország megfelelően fejlődött és minden, a helyes működéshez szükséges normának megfelelt. A háború most romba dönti ezeket a normákat és a belső rendet.

Úgy vélem, érdemes visszatérni a valamivel korábban a lengyel elnök, Kaczyński úr által beterjesztett javaslatokhoz, amelyeket nemrégiben Sarkozy elnök ismételt meg. E javaslatok egy olyan európai katonai erő létrehozására irányulnak, amely képes beavatkozásra, ha szükséges. Ha nem lesz képességünk a beavatkozásra, az örökkévalóságig összegyűlhetünk itt csütörtökönként vitatkozni, és nem érünk el semmit.

 
  
MPphoto
 
 

  José Ribeiro e Castro, szerző. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Ruy Cinatti egy versét emlékezetből idézem: ‘Perhaps we will be defeated or embattled, but only united’ („Lehet, hogy legyőznek vagy csatarendbe állítanak, de csak egységbe forrva”).

Sajnálatos módon február 11-én a válság visszatért Kelet-Timorra, ismét ugyanazon emberek miatt, akik a két évvel ezelőtti válságért is felelősek voltak. Ez arra késztet bennünket, hogy kérdéseket tegyünk fel azok visszatérésével kapcsolatban, akik az ország stabilitását veszélyeztették, illetve annak a merényletnek súlyosságát illetően, amely súlyosan megsebesítette és akár végzetesen is megsebesíthette volna a köztársasági elnököt, José Ramos-Hortát, és amely – szerencsére személyes következmények nélkül – a miniszterelnököt, Xanana Gusmãót is érintette.

Az erőszak és az intézmények normális működésének törése ismételten rámutatott egy, a Kelet-Timor történetével és körülményeivel rendelkező ország sikertelenségeire, egy olyan országéra, amely bátran küzdött és küzd a függetlenségért, a demokráciáért és a haladásért.

Mindazok, akik Kelet-Timort a kezdetektől fogva támogatták, csak elszomorodva nézhetik ezt az incidenst, amelyet mi szenvedélyesen elutasítunk. Reméljük, hogy Ramos-Horta elnök teljesen felépül majd, és alapos vizsgálatot követelünk arról, hogy mi történt, és az erre szükséges reakcióról is.

Sajnálatos módon – a portugál GNR (a Nemzeti Republikánus Gárda) kivételével – a nemzetközi erők túl lassan cselekedtek. Nyilvánvaló hiányosságok vannak a kelet-timori jogállamisággal kapcsolatban is, amely nem működik teljes mértékben, sőt soha sem működött teljes körűen. Kelet-Timornak újra kell építenie biztonsági rendszerének alapjait ahhoz, hogy a jogállamiságot biztosíthassa.

A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a kelet-timori népet ezekben a lépésekben. Kelet-Timor nem bukott állam; olyan állam, amelynek vannak gyengeségei, és amelyet támogatnunk kell.

Nyilvánvaló azonban, hogy a fő felelősség a kelet-timori népé, amelynek meg kell próbálnia pártokon átívelő kompromisszumot elérni a tartós béke, a jogállam és a bírósági határozatok tiszteletben tartása érdekében habozás, taktikázás és önelégültség nélkül. Az állam működésének alapjait illetően már sikerült megállapodást elérniük, amit mi nemzeti konszenzusnak neveznénk.

Ez a konszenzus az, amire Ruy Cinatti utalt költeményében, és amire Kelet-Timornak a legsürgősebben szüksége van. Következésképpen, kedves barátaim, segítenünk kell Kelet-Timor népét abban, hogy segíthessenek magukon, és erősebbé tehessék országukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda, szerző. – (ES) Elnök úr, úgy vélem, Kelet-Timor példa arra, ahogyan az önrendelkezési folyamatok végrehajthatók, és jól végrehajthatók. Jó ötlet lenne, ha néhány barátunk, ideértve Spanyolországot is a példa okáért, példát vennének a portugálokról, és vállalnák felelősségüket a korábbi gyarmati örökségüket illetően, például a Nyugat-Szaharában.

Az is nyilvánvaló azonban, hogy ezek az esetek nem egyszerűek, és nem hoznak azonnali eredményeket. Meg kell említeni Kelet-Timor nehézségeit, ahol a néhány hónappal ezelőtti békés választásokat követően még mindig sok a zavargás, beleértve a Ramos Horta elnök élete elleni merényletet is. Szeretnék csatlakozni a Ház által már elküldött jókívánságokhoz, az elnök mielőbbi felépülését kívánva, és üdvözölve Xanana Gusmão miniszterelnököt.

Úgy vélem, senki sem vonja kétségbe a megállapodási hajlandóságot, amelyet másokkal együtt Ramos Horta elnök is demonstrált, és biztos vagyok benne, hogy Ramos Horta elnök még e merénylet után is vezeti majd mindazt a munkát, amely az egymással szemben álló frakciók közötti politikai megállapodáshoz szükséges, hogy demokratikus és erőszakmentes módon tisztázzák nézeteltéréseiket.

Ehhez azonban a nemzetközi közösségnek teljes mértékben elkötelezettnek kell lennie, és az ENSZ-mandátumot meg kell újítani, amint néhány ország javasolta is. Azt 2012-ig mindenképpen meg kell újítani, és a timori kormány és a demokratikus erők szükségleteire és kéréseire válaszul bármikor.

Az ENSZ helyi jelenlétének is összhangban kell állnia azzal, amire az országnak szüksége van, és a jelenlétet nemcsak az újjáépítéssel és az alapvető szükségletekkel kapcsolatban kell felülvizsgálni, hanem a szerint is, hogy képes-e preventív módon cselekedni és a zavargásokra reagálni.

Végezetül, az EU-nak a lehető legsürgősebben létre kell hoznia egy küldöttséget Dilibe, és a Parlamentnek is intézkednie kell, hogy egy megfigyelőkből álló delegációt küldjön ki az ország demokratikus erőinek támogatására, és a jelenlegi EU-támogatás központi céljainak és hatékonyságának értékelésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – Elnök úr, Kelet-Timor semmiképpen sem bukott állam. Az a tény azonban, hogy 2008. február 11-én a demokratikusan megválasztott elnök és a miniszterelnök ellen is fegyveres merényletet követtek el, bizonyítja, hogy egy fiatal demokrácia mennyire törékeny lehet.

Három dologra szeretnék rámutatni. Először is, valóban aggaszt bennünket az UNPOL és más nemzetközi erők e merényletekkel kapcsolatos időbeni és hatékony reakciójának a hiánya.

Másodszor, az EU-nak felelőssége van Kelet-Timor demokratikus intézményeinek támogatásában és az ottani jogállamiság konszolidálásában. Az állásfoglalási indítvány helyesen hangsúlyozza a demokrácia alapkérdéseivel kapcsolatos nemzeti megállapodás elérésének sürgető szükségét.

Harmadszor, az EU-nak – teljes mértékben együttműködve az ENSZ-szel – hozzá kell járulnia a kelet-timori biztonsági szektor reformjához. Végül is Kelet-Timor nincs olyan messze tőlünk, amint ahogyan látszik, és Gomes asszony ezt kitűnően bizonyítja.

 
  
MPphoto
 
 

  Karin Scheele, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök úr, én is szeretném szolidaritásomat kifejezni Kelet-Timor súlyosan sérült elnökével és Kelet-Timor népével, amelynek hosszú ideig kellett függetlenségéért és jogaikért küzdenie. Az Európai Parlament a legélesebben elítéli a Ramos-Horta elnök elleni gyilkossági kísérletet. A merényletet azt követően hajtották végre, hogy az elnök a lázadókkal tárgyalásos megállapodást kísérelt meg elérni.

Mivel az események pontos sorrendje még mindig nem világos, követeljük a merénylet, illetve a biztonsági rendszer csődjének alapos és szigorú kivizsgálását. Üdvözöljük az ENSZ és a kelet-timori rendőrség közös vizsgálatát, amelyet már megkezdtek. Követeljük, hogy tiltsák be valamennyi paramilitáris csoportot és fegyveres bandát, és biztosítsanak több pénzügyi forrást a kelet-timori biztonsági ágazat reformjának támogatásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański, az UEN képviselőcsoportja nevében. – (PL) Az Európai Parlament Kelet-Timorral kapcsolatos állásfoglalási indítványa teljes egészében helyénvaló. Az indítvány rávilágít az ország népének tragikus helyzetére, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi intézmények és a békefenntartó erők tehetetlenségére. A sok erőfeszítés és a jelentős nemzetközi segítség ellenére a belső konfliktus folytatódik. Emberek veszítik életüket, lehetetlenné teszik a megélhetésüket, és károsodik a kulturális örökség. Az országban általános a szegénység – a lakosság csaknem 80 %-át érinti –, a munkanélküliség, a kiábrándultság és az írástudatlanság. Mindennek negatív hatása van a tömegekre, kétségbeeséshez vezet és lázadásra sarkall.

Kelet-Timor népe békében és harmóniában akar élni. Dolgozni, tanulni akarnak, az országuk gazdaságát akarják fejleszteni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az ország demokratikus hatóságait meg kell erősíteni, és növelni kell a nemzetközi intézmények által nyújtott segélyt. Ezen állásfoglalás-tervezet szerzői ezért igen helyesen hívnak fel arra, hogy Kelet-Timort biztosítani kell a politikai, technikai és pénzügyi támogatásról. Arra is emlékeztetnek, hogy az Európai Unió és az ENSZ egyaránt közösen vállalt kötelezettséget a függetlenség, a demokrácia és a jogállamiságon alapuló kormányok támogatása mellett. A Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportja támogatni fogja ezt az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen (NI). – (NL) Elnök úr, kollegáim némelyike már érintette azt, hogy nem túlzás azt állítani, hogy a Ramos Horta elnök elleni merénylet után Kelet-Timor ismét kritikus fázisba lép. Én ismét elmondom, mert ki ne emlékezne a tavalyi, a Gusmão kinevezését követő időszak képeire, amikor házak százai és néhány kormányépület is lángokban állt?

Valószínűleg tényleg szükség van a nemzetközi erőkre, hogy megbirkózzanak a jelenlegi válsággal. Annak azonban semmiképpen nem szabad azt a benyomást keltenie, hogy a kormánynak külföldi katonákra van szüksége ahhoz, hogy saját népével szemben megvédje magát. A külföldi erő, a manu militari révén, rövidtávon megőrizheti a stabilitást, de hosszú távon a kelet-timori népnek magának kell biztosítania saját jövőjét. Ahhoz, hogy hosszú távon is garantálható legyen a politikai stabilitás, a demokrácia és az emberi jogok tisztelete, először is független és szavahihető sajtóra, megreformált rendőrségre és jól működő igazságszolgáltatási rendszerre van szükségük.

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, széles körben elterjedt vélemény, hogy Kelet-Timor az ENSZ történetében az átalakulási folyamat legsikeresebb példája. Úgy tűnik azonban, hogy Kelet-Timor elfelejtette a függetlenségi háborúban meghozott áldozatokat, amelynek során véget vetettek a 24 éven át tartó brutális indonéz megszállásnak, és elfelejtették azt az örömöt is, amivel saját függetlenségüket ünnepelték. A függetlenség visszaszerzése után nem egészen hat évvel tehát Kelet-Timor megint a káosz szélén áll. A demokráciába és a függetlenségbe való átmenet soha sem könnyű. Az nem az út vége, hanem csak a kezdete. Egy dolog azonban biztos, nevezetesen, hogy az erőszak soha sem lehet és soha sem volt a problémák megoldásának módszere. Ezt nagyon világossá kell tenni. A problémákat párbeszéddel, politikai pluralizmussal, a demokratikus intézmények, mint például a parlament, a független igazságszolgáltatási rendszer és a demokratikusan megválasztott vezetőkkel működő kormányok révén lehet megoldani.

Felhívom a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a Kelet-Timornak a 10. Európai Fejlesztési Alapba allokált támogatásból annyit fordítsanak a demokrácia megerősítésére, amennyit csak lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Köszönöm, elnök úr. Már tizennyolc hónap is eltelt az Európai Parlament Kelet-Timorra vonatkozó utolsó állásfoglalás óta. Hivatalosan ez az ország 2002-ben vált függetlenné. Négy évvel később kitört a polgárháború, amit leszerelt katonák egy csoportja indított el. Ez év február 11-én a Ramos Horta elnök elleni merénylet után Kelet-Timor ismét politikai válságon ment keresztül. Kihirdették a szükségállapotot, és kérték az akkor 1600-fős békefenntartó erő megerősítését.

A kelet-timori politikai válságot gazdasági válság kíséri. A munkanélküliség a 80 %-os nagyságrendet képviseli, és a munkanélküliek 40 %-a a szegénységi küszöb alatt él.

Az ország nem stabilizálható a nélkül, hogy valamennyi politikai erő ne érjen el konszenzust az állam alapvető funkcióival kapcsolatban. El kell ítélnünk az elnök és a miniszterelnök elleni brutális támadást, és felhívjuk Kelet-Timor kormányát, hogy vessen véget az erőszaknak, ide értve a bandák működését is. A nemzetközi közösségnek, nevezetesen az ENSZ-nek és a Biztonsági Tanácsnak támogatnia kell a demokratikus konszolidációt. Emlékezni kell arra is, hogy Kelet-Timornak sürgős szüksége van gazdasági segélyre, hogy harcolhasson a szegénység ellen, és fejleszthesse közigazgatását és infrastruktúráját.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE-DE).(PT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, szeretném kifejteni támogatásomat a merényleteket elítélő közös állásfoglalási indítvány mellett. Szeretnék egyben gratulálni a kelet-timori intézményeknek is a tragédiára adott nyugodt reakciójukért, és – Gomes asszonyhoz és Ribeiro e Castro úrhoz hasonlóan – hangsúlyozni kívánom, hogy Kelet-Timor nem bukott állam.

Olyan állam, amelynek szüksége van a nemzetközi támogatásra, az Európai Bizottság delegációjára, az ENSZ-misszió kibővítésére, és mindannyiunk támogatására minden olyan kezdeményezéshez, amely segíthet az egység előmozdításában Kelet-Timor népei között, tiszteletben tartva a törvényeket és elítélve minden erőszakot.

 
  
MPphoto
 
 

  Meglena Kuneva, A Bizottság tagja. Elnök úr, a Bizottság a legerőteljesebben elítélte a Ramos-Horta elnök és Xanana Gusmao miniszterelnök elleni merényleteket.

Kelet-Timor fiatal demokráciája még mindig rendkívüli módon sebezhető politikai, igazságszolgáltatási és biztonsági intézményeit tekintve. Az ország szegénységgel és magas munkanélküliséggel szembesül, különösen a fiatalok között, akiknek ez idáig oly kevés reménye lehetett a prosperáló jövőre, és akiket az erőszakos csoportok könnyen megközelítenek.

A Bizottság az ország vezetőivel való találkozásai során támogatta a konfliktus békés rendezését, ide értve az összes paramilitáris csoport feloszlatását és lefegyverzését.

A 2006. évi erőszakos cselekményt követően az Európai Bizottság gyorsan reagált: először humanitárius segítséggel az otthonukból elüldözött személyek számára, másodszor a vezetők közötti párbeszéd támogatásával, és harmadszor a fiatal munkanélküliek számára pénzt a munkáért program végrehajtásával.

Az Európai Bizottság elhatározta, hogy önálló delegációt nyit Diliben; a delegáció új vezetője várhatóan 2008 márciusában kezdi meg munkát. A delegáció 2008 második felében lesz teljesen működőképes. Ez lehetőséget ad majd a kormánnyal való hivatalos politikai párbeszéd folytatására, és az országnak szánt támogatás gyorsabb értékelésére.

Az Európai Bizottság Kelet-Timorra vonatkozó, a 10. Európai Fejlesztési Alap szerinti stratégiáját a közelmúltban hagyták jóvá. Annak célja a még gyenge igazságszolgáltatási ágazat, a parlament, és más intézmények támogatása, segítve ezáltal a demokratikus kultúra megerősítését.

A vidékfejlesztési támogatás segít a szegénység enyhítésében és a infrastruktúra javításában. Az egészséghez kapcsolódó tevékenységek hozzájárulnak majd ahhoz, legyőzzék a szegénységhez kapcsolódó betegségeket, és csökkentsék az aggasztóan magas anya- és gyermekhalandósági rátát.

A jelenlegi konfliktus gyökereinek feltárása és feloldásának támogatása legalább olyan fontosak, mint a hosszú távú programok.

A kelet-timori kormány benyújtott egy átfogó kormányzati intézkedési tervet, amely a delegáció és a kormány közötti, a Bizottság által támogatott politikai párbeszéd tárgya lesz.

A következő néhány hétben a Bizottság egy missziója értékeli a helyzetet, és annak lehetőségét, hogy további intézkedések támogatásával számoljuk fel a konfliktus gyökereit. Ide tartozhat a kormány kérése, hogy támogassunk néhány munkaerő-intenzív programot a munkanélküliség leküzdése érdekében.

A 2007. decemberi közös bizottsági-tanácsi előterjesztésben a Bizottság és az EU-tagállamok is támogatták az ENSZ központi szerepét a biztonsági ágazat támogatásának koordinálásában.

Összegzésképpen, a Bizottság programja szerint előirányzott támogatás több mint 80 millió euró, minden részletre kiterjedő és az ország jelenlegi problémái közül számos megoldásához nyújt majd segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát berekesztem.

A szavazás a viták végén történik.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat