Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. március 11., Kedd - Strasbourg

21. Fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az jogszabály felülvizsgálata (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Tabajdi Sándor Csaba jelentése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről: fenntartható mezőgazdaság és biogáz: az EU-jogszabály felülvizsgálatának szükségessége (2007/2107(INI)) (A6-0034/2008).

  Tabajdi Sándor Csaba, előadó. − (HU) Elnök úr! Kedves Fischer-Boel biztos asszony! Kedves kollégák! A klímaváltozás, a növekvő energiaigények és a energiaárak világában élve, az energiafüggőség és az energiafogyasztás csökkentése, az energiaforrások diverzifikálása abszolút prioritás, az Unió kulcsfontosságú érdeke. A megújuló energiaforrások növekvő felhasználása ennek szerves részét képezi. Diverzifikálnunk kell és érdemes a megújuló energiaforrásokon belül is.

A megújuló energiaforrások terén a különböző országoknak különböző adottságaik vannak, amelyeket a lehető legtejesebb mértékben ki kell használnunk. A biogázban mint megújuló energiaforrásban óriási a potenciál és nagy jövő rejlik, egy sor olyan okból, amelyet a mai tárgyalt jelentés felsorol.

Az első és a legfontosabb, kedves kollégák, hogy a biogáz legfőbb alapanyaga az állati trágya, annak a környezetvédelmi célból való feldolgozása és az energiatermelés összeköthető. Ez a biogáz-termelés egyik legfontosabb előnye, bár a biogázt természetesen nemcsak az állati trágyából lehet előállítani, hanem kommunális iszapból is, vágóhídi hulladékból is, és energianövényekből is.

A biogáz multifunkcionális energiaforrás: lehet belőle villamos áram, lehet fűteni, hűteni, szárítani. A sűrített biogáz alkalmas autók, tömegközlekedési járművek meghajtására, és a biogázt be lehet a földgázhálózatba is tenni, megfelelő tisztítás nyomán. A biogáztermelés tehát ilyen értelemben egy komoly lehetőség az európai energiatermelés számára. Többek között, ha azt nézzük meg, hogy az állati trágyából elő lehet állítani biogázt, 14-szer ennyit lehetne előállítani, mint jelen pillanatban. Ez egy rendkívül komoly potenciál, mert környezetvédelmi szempontból tudjuk, hogy nem lehet az állati trágyát megfelelő feldolgozás nélkül a földekre kitenni, hiszen ennek nagyon komoly környezeti kára lenne.

Volt egy vita a bizottságunkban, hogy nem jelenti a biogáz-termelés, amikor növényi eredetű termékeket használ föl, nem vetélytársa-e az élelmiszertermelésnek? Az Európai Bizottság bebizonyította, hogy Európában ez a helyzet ma még nem áll fönn, és reméljük, nem is fog fönnállni, hiszen megjelent az energianövények második generációja. Ez lehet, hogy világméretekben, Brazíliában, az Egyesült Államokban probléma, de Európában ma még nem probléma, és reméljük, hogy nem is lesz probléma.

A másik vita tárgya ezzel kapcsolatosan, hogy hogyan szabályozzuk? A jelenlegi szabályozás mind nemzeti, mind uniós téren rendkívül bonyolult, túlszabályozott, ezért javasoltam én a jelentésben egy biogáz-irányelvet. Ugyanakkor az Európai Bizottság illetékesei meggyőztek engem arról, illetőleg az Európai Néppárttal való egyeztetés alapján, hogy nincs szükség külön biogáz-irányelvre, készül egy megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, ennek keretében a biogáz problémája is megoldható. Kérem ebben a Bizottságot, hogy külön figyeljen oda a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvnél, használja föl a jelentésemben tartalmazott javaslatokat.

Kedves képviselőtársaim! Majd a válaszomban megköszönném a dán intézetnek, amely segített, és mindenkinek, aki ebben közreműködött. Köszönöm a figyelmet.

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök úr, mielőtt rátérnék a témára, köszönetet szeretnék mondani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak és az előadónak, Tabajdi úrnak ezért a nagyon érdekes és fontos jelentésért.

A Parlament jelentése egyértelműen hangsúlyozza a biogáztermelés előnyeit nemcsak a mezőgazdasági ágazat, hanem az egész társadalom számára is. Teljesen egyetértek a biogáztermelés fejlesztésére helyezett hangsúllyal. A környezetre is előnyös, mert csökkenti erőteljesen klímahatású gázok, például a metán és a nitrogén-oxidok kibocsátását. Emiatt a biogáztermelés tovább bővíti a mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságát – 1990 óta az üvegházhatású gázkibocsátás már 20%-kal csökkent –, és nyilvánvaló gazdasági előnyökkel jár, mivel hasznos alternatívája a földgáznak egy olyan helyzetben, amikor azt látjuk, hogy az olaj ára meghaladta a hordónkénti 100 dollárt.

2004 és 2006 között a mezőgazdasági nyersanyagokból származó biogáz termelése több mint megkétszereződött. Bár a biogáztermelés általában növekszik, úgy vélem, világos, hogy ennél többet tehetünk. Az Európai Unióban nagy kiaknázatlan biogáztermelési potenciállal rendelkezünk. A Bizottság részéről mi ennek teljes mértékben tudatában vagyunk, és több fontos instrumentumot is bevezettünk a biogáztermelés elősegítésére. Erre példa a fontos hajtóerőnek számító jelenlegi zöld villámosenergia-irányelvünk, néhány tagállamban már végrehajtási jogszabályokkal.

A vidékfejlesztési politika is előnyben részesíti a biogáztermelés fejlesztését. A tagállamoknak lehetőségük van a beruházások támogatására, a technikai segítségnyújtásra, a szövetkezetek és más, a biogáztermelést is -felhasználást bővítő tevékenységek támogatására.

A 2007-2013 közötti időszakra a vidékfejlesztési programok végrehajtása még éppen csak megkezdődött, de úgy találom, hogy a tagállamok első programkészítési erőfeszítései nagyon ígéretesek, és bízom benne, hogy a biogázhoz kapcsolódó intézkedések azok között lesznek, amelyeket a leginkább kihasználnak, amikor a bioenergiáról van szó.

Az elkövetkező években a Bizottság közelmúltban elfogadott energia- és klímacsomagjában szereplő intézkedések további lendületet adnak majd a biogáztermelésnek. Különösen fontos a megújuló energiára kitűzött 20%-os cél. A várakozások szerint a biogáz jelentősen hozzájárul majd e cél eléréséhez. A biogáznak fontos szerepe lesz az üvegházhatású gázkibocsátás 20%-kal való csökkentése céljának elérésében azon ágazatokban, amelyek nem vesznek részt a kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Így abban a nagyon kedvező helyzetben vagyunk, hogy egy csapással két legyet is üthetünk. Meg vagyunk győződve róla, hogy a biogáztermelés lesz az Európai Unió klímaváltozás elleni stratégiájának egyik kulcseleme, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfeleljünk a kiotói céloknak.

Egyetértek önökkel, hogy fontos a koherens biogáz-politika. Véleményem szerint az EU kezdeményezései koherensek, és ugyanabba az irányba mutatnak. Azt gondolom azonban, hogy ez a politika nagyon hatékonyan felöltöztethető, és végrehajtható regionális vagy nemzeti szinten a helyi erőforrások, szükségletek és a gazdasági realitás alapján.

E tekintetben üdvözlöm a jelenlegi jogszabályi keret egyszerűsítésére vonatkozó ajánlásokat. Ezek összhangban állnak a folyamatban lévő jogszabályok egyszerűsítéséről és jobbításáról szóló vitákkal, amelyek a napirenden előkelő helyen szereplő bizottsági stratégiát képviselnek.

Végezetül, el kell mondanom, hogy kétségeim vannak a biogázra meghatározandó konkrét célokkal kapcsolatban, és erre vonatkozóan hallottam egy megjegyzést az előadótól. Úgy hiszem, hogy a megújuló energiára kitűzött 20%-os cél már magában foglalja a biogázt. A biogáz hozzájárulhat a 10%-os bioüzemanyag-cél eléréséhez is. Ha konkrét biogázcélt tűznénk ki, felmerülne az a veszély, hogy nem koncentrálunk megfelelően . Ha konkrét célt tűzünk ki a biogázra, akkor az további adminisztrációs terheket róna az üzemeltetőkre és az állami hatóságokra. Nézetem szerint, ez egyben túlzott politikai nyomásgyakorláshoz is vezethetne egy adott típusú megújuló energia érdekében, ami sajnálatos lehet, ha a gazdasági körülmények a későbbiekben nem annyira előnyösek a biogáztermelés számára.

Az a biogáz-jelentés, amit ön kér a Bizottságtól, minden bizonnyal hasznos lenne. Nekem azonban úgy tűnik, hogy a 2008-as határidő, amit ön meghatározott, kissé túl korai, amikor az összes többi folyamatban lévő kezdeményezést nézzük. A Bizottság azonban 2008 végére jelentést tesz az EU biomassza cselekvési tervének végrehajtásáról, így egészen bizonyos vagyok benne, hogy ebben a kérdésben megtaláljuk a közös nevezőt. Ez egy nagyon fontos és egyben nagyon érdekes jelentés. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó alapot ad a további vitákhoz.

ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY
alelnök

  Jens Holm, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményének előadója. − (SV) Elnök asszony, a biogáz fontos szerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben, nemcsak a hő és az villamos energia előállításában, hanem a gépjárművek hajtásában is. A biogáz trágyából és háztartási hulladékból is előállítható. Jelenleg igen nagy a potenciál a biogáztermelés lényeges növelésére. A Környezetvédelmi Bizottságban pozitívan kívánunk reagálni erre a lehetőségre, és a jövőben sokkal több biogázt szeretnénk látni. A biogáztermelés növelése azonban nem lehet önmagában vett cél. A hulladék esetében az elsődleges prioritás változatlanul a hulladék összmennyiségének csökkentése kell legyen. Ha csökkenteni akarjuk a hulladékot ahhoz – és ennek a kimondása egy kissé olyan, mint a káromkodás a templomban – csökkentenünk kell a fogyasztásunkat.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy néhány kérdést tegyek fel Fischer Boel biztos asszonynak, aki itt van velünk ma este: van-e a Bizottságnak stratégiája az EU-ban folyamatosan növekvő hulladékhegyek csökkentésére? Talán a Bizottságnak van stratégiája arra is, hogy segítsenek bennünket csökkenteni nagyon sok olyan termék fogyasztását, amelyre nincs igazán szükségünk ?

A Környezetvédelmi Bizottságban mi a fenntartható biogáz tanúsítását is el akarjuk érni. Az ilyen tanúsítási rendszernek a teljes láncolatot le kell fednie, azaz a mezőtől a járműig. A tanúsítási rendszernek társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokra kell épülnie. Én üdvözlöm a Bizottságnak a megújuló üzemanyagokról szóló új irányelvre irányuló javaslatát, de ennél többet kell tenni a biogáz szerepének bővítése érdekében. Még egy kérdés Fischer Boel asszonyhoz: önnek mi a véleménye egy ilyen tanúsítási rendszerről?

Ez és más, a környezethez kapcsolódó kérdések aláhúzzák a közfelelősség jelentőségét. Legtöbben egyetértünk abban, hogy fokoznunk a biogáz szerepét. Több személygépkocsit és tehergépjárművet kellene biogázzal üzemeltetni. A biogáz akár 90%-kal is csökkenti az üvegházhatású gázok gépkocsik általi kibocsátását. Ezenkívül a részecskekibocsátás is csökken, és a gázzal üzemeltetett gépkocsik csendesebbek. Ha igazán komolyan vesszük azonban a környezet melletti kötelezettségvállalásainkat, ennek felelősségét nem hagyhatjuk a piacra.

Ahhoz például, hogy több gépkocsi üzemelhessen biogázzal, kell lenniük üzemanyagtöltő állomásoknak, ahol gázt tölthetnek fel. Az államnak biztosítania kell, hogy a töltőállomások a jogszabályok és az ideiglenes finanszírozás révén feleljenek meg felelősségüknek. Az én hazámban, Svédországban, az északra vezető úton az utolsó ilyen töltőállomás Uppsalában van, ami az ország közepén található. Más szavakkal, azok az autósok, akik szeretnék feltölteni tankjukat, több mint 1000 km-t kell vezessenek a nélkül, hogy esély lenne biogázt tankolni. Ez természetesen elfogadhatatlan. Így mindannyiunknak van felelőssége a biogáz támogatásában: az EU-nak iránymutatások kidolgozásával, a tagállamoknak a nemzeti termelés ösztönzésével, és nem utolsó sorban a helyi hatóságoknak, amelyeknek több biogáz-létesítményt kellene építeniük.

  Werner Langen, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Tanácsadó Bizottság véleményének előadója. − (DE) Elnök asszony, én az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményéről számolok be, amely az energiapolitika felelőse. Nekem erről nincs személyes véleményem, de a Bizottság 45:0 arányban 0 tartózkodással fogadta el az én véleménytervezetemet. Az Ipari Bizottság tudatában van a nemcsak trágyából – ahogyan az előadó gondolja –, hanem mindenféle szerves hulladékból is előállítható biogáz pozitív hozzájárulásának.

Rámutattunk, hogy az élelmiszerpiaci verseny egyre problematikusabbá válik, és meg kell vitatnunk azt, hogy a biogáz betáplálásának a gázhálózatba diszkriminációmentes kell történnie, és javaslatokat kellene tenni a második generációs technológiai biogáz új eljárásaira. Megvitattuk a zöld géntechnológia szerepét a biogázzal kapcsolatban, és azon a véleményen vagyunk, hogy a fiatal és innovatív biogázágazatnak elismerten szüksége van kezdeti finanszírozásra, de nem állandó támogatásra.

Ezen kívül, egész EU-ban egységes támogatási instrumentumokat kívánunk, és ezt a 13 pontunkban kifejezetten lefektetjük: egyszerűsített tervengedélyezési eljárást kívánunk a biogáz-létesítményekre. Az Ipari Bizottság nem kérte, hogy terjesszenek elő négy új irányelvet, amint képviselőtársam tette jelentéstervezetében. Én osztom biztos asszony véleményét, hogy nincs szükségünk új irányelvekre, de tisztességes szerepet kell adnunk a biogáznak a megújuló energiákról szóló létező irányelvekben.

E tekintetben az Ipari Bizottság némiképp eltérő véleményt alakított ki, mint a jelentésért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság.

  Albert Deß, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja árnyékelőadójaként én nagyrészt támogatni tudom ezt a jelentés. Az előadó jó munkát végzett.

Egyetértek azzal, amit már elmondtak: a biogáz lényegesen hozzájárulhat a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó céljaink eléréséhez, ahhoz, hogy kevesebb fosszilis energiát használjunk fel, és ezáltal csökkentsük a CO2-kibocsátást. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy kihasználjuk a biogáz-potenciált. Németországban sok olyan biogázerőmű van, amelyben csak villamos energiát termelnek. A rendelkezésre álló energiának mindössze 38%-át használják fel itt; az energia 60%-a hulladékhőként kihasználatlan marad, amit a környezetbe bocsátanak ki. Ez nem lehet a biogáztermelés célja! Ezért gondolom azt, hogy a jelentés nagyon helyesen követeli, hogy a biogázt táplálják be a gázhálózatba. Mindkét irányt követnünk kell: vagy használjuk fel a villamos energia termelésekor keletkező veszteséghőt, vagy a biogázt közvetlenül vezessük a hálózatba. Mindkét folyamattal a hatékonyság magas fokát érhetjük el.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy a modern növénytermesztés még jobb növények termesztésére képes. De nem feltétlenül osztom azt a véleményt, hogy ehhez génmódosításra lenne szükség. A növénytermesztők azt mondják, hogy a biogáznövények terméshozamai a jó termőföldön a hagyományos növénytermesztéssel is megkétszerezhetők. Mintegy 5000 liter fűtőolajjal egyenértékű biogázt tudunk hektáronként learatni. Jó növényekkel – amelyeket a növénytermesztés a jövőben létrehoz – akár hektáronként 10 000 liternyit is learathatunk majd. Ez jó módja annak, hogy a biogáz hozzájáruljon a klímaváltozás elleni fellépéshez.

  Bogdan Golik, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (PL) Elnök asszony, nagy érdeklődéssel olvastam kollegám, Tabajdi úr által előkészített javaslatokat. Szeretnék gratulálni neki az igen jó jelentéshez.

A világ jelenlegi helyzetében, amikor az olaj és más energiahordozók – például a gáz – ára meredeken, de előre kiszámíthatatlan hullámzásokkal emelkedik, és ez nagyon megnehezíti az ésszerű tervezést és a beruházási költségek becslését, és amikor az európai országok energiakereslete szintén növekszik, a biogáz témájáról szóló jelentés szokatlanul aktuális dokumentumnak tűnik. Ez a jelentés azt mutatja meg nekünk, hogy mi mindent tehetünk még az energiatermelés e szférájának fejlesztése érdekében. Ezekből a forrásokból az energiatermelés sokszorosára növelhető, a nélkül, hogy a természetes környezetet rombolná.

E fejlődés pozitív hatása lenne, ha a kedvezményezetteket a regionális fejlesztésre és a vidéki területek fejlesztésére szánt pénzeszközökkel támogatnánk. A Bizottságnak és az egyes országok kormányainak különös gondot kell fordítaniuk az ilyen típusú energia termelőire, és a fejlesztéseket konkrét pénzügyi ösztönzők mechanizmusain keresztül kell támogatniuk. Ezért teljes mértékben egyetértek az előadó véleményével, hogy az Európai Bizottságnak fokoznia kell erőfeszítéseit az ilyen típusú forrásokból származó energia kiaknázása érdekében, és azt építse be Európa energiastratégiájába.

Különösen fontos számunkra, európaiak számára, hogy az Európai Unió a divezifikáció fokozásával a lehető legsürgősebben függetlenedjen az energiaszférában.

  Willem Schuth, a ALDE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, szeretnék Tabajdi úrnak gratulálni a kiegyensúlyozott jelentéséhez. Úgy vélem, sikeresen mutatott rá a biogáznak, mint a jövő fenntartható energiakeverékének a jelentőségére.

Mint Észak-Németországot képviselő európai parlamenti képviselő, én tudatában vagyok a biogáz, mint a mezőgazdaságból származó bioenergia fontos és sokoldalú formája potenciáljának. Németország, és különösen Alsó-Szászország, ahonnan én származom, vezető szerepet tölt be a biogázüzemeket illetően. Nem szabad elmulasztanunk a lehetőséget a szigorú és egyértelmű kritériumok kialakítására a biogáz-technológiához, amikor bevezetjük a biomassza-üzemanyagok EU-tanúsítási rendszerét. Ezt azonban az importra kiváltképpen alkalmazni kell.

El kell kerülni azonban a termelőinkre háruló további adminisztratív terheket. Csak így lehet hatékonyan eloszlatni a gabonafélék és az élelmiszerek biogáztermelés céljára történő felhasználásával kapcsolatos aggályokat, mert a mezőgazdaság elsődleges feladata változatlanul az élelmiszertermelés kell legyen. Csak így járulhat a biogáz-technológia hasznosan hozzá a biztonságos energiaellátáshoz, a külföldi importtól való függőségünk csökkentéséhez, a klíma védelméhez és a vidékfejlesztéshez. Az európai kutatási és fejlesztési programok pedig nagyobb hatékonyságot fognak biztosítani.

  Wiesław Stefan Kuc, a UEN képviselőcsoportja nevében. – (PL) Elnök asszony, képviselőtársam, a Tabajdi úr jelentésében felsorolt gondolatok végrehajtása minden bizonnyal lehetővé tenné számunkra, hogy hatalmas lépést tegyünk előre a biogáztermelés növelésében. Ugyanakkor ez a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása felé is lépés lenne azzal, hogy jelentősen csökkentené a növényi és állati hulladék, trágya és szennyvíziszap mennyiségét és a megújuló energia beszerzését.

Vannak azonban a biogáztermelésnek hátrányai is. A jelenlegi termelői és értékelési árak nem fedeznék a költségeket, és a nap végén még mindig lenne hulladék, csak még koncentráltabb formában. Az előnyöket és a hátrányokat a nap hideg fényében kell értékelnünk. Képviselőcsoportom megtette ezt, és úgy véljük, hogy még a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett is támogatnunk kell Tabajdi úr jelentését. Lehet, hogy más technológiák lehetővé teszik majd a termelési folyamat modernizálását, miközben a növekvő energiaárak a gazdasági hatékonyságát növelik. Semmi kétségünk nincs azonban a környezetvédelemben elért sikerekkel kapcsolatban, és ez a legfontosabb.

  Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, az előadó jó jelentést nyújtott be, és azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeként terjesztette elő, ami nagyon jó. Most hallottuk Langen úrtól, hogy az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság mintegy versenyez velünk itt. Ez mindig így van: amikor valami sikeressé válik, az Ipari Bizottság megpróbálja bezsebelni. Ez nem szükségszerűen jó.

Emlékszem arra, hogy a biogáztermelés úttörői gazdák voltak, akiket 10, 15, 20 évvel ezelőtt kinevettek, mert a trágyából akartak energiát előállítani. Most az egyszer drasztikus kifejezéseket használva, a gondolat az, hogy a szarból csináljunk aranyat. Ez magában foglalja a trágyából történő energia-előállítást – a nélkül, hogy az emberi táplálékkel versenyre kelne. Ami fennmarad a trágyából, az még jobb trágya, ami sokoldalúbban felhasználható, mint az agresszív műtrágyák.

Ez azt jelenti, hogy a biogáz a szél, a víz, a nap és a fa mellett a megújuló energiák közé tartozik, és ténylegesen is az, ha arra korlátozzuk magunkat, hogy csak szerves hulladékból állítsuk elő. Egy olyan helyzetben, mint ami tavaly és az azt megelőző évben volt a tejágazatban, amikor a tejért 23,5 centet fizettek, a komparatív kiválóság lényegesen magasabb volt, ha a kukoricát közvetlenül a biogázüzembe táplálják be, mint amikor a szarvasmarhával etetik fel, és tejet állítanak elő.

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak és az energiaárak mindig megfelelnek egymásnak, és ennek valamennyi köze van ahhoz, hogy van egy energiabetáplálási törvény – Németországban bizonyosan, de néhány más országban is –, melynek révén az energiaágazatban a növényi termékek jobb újrahasznosítása érhető el, mint az élelmiszer-ágazatban. Vigyáznunk kell, hogy ne kerüljünk versenyhelyzetbe. Ha rosszul csináljuk, a tartály és a tányér versenyeznek majd egymással. Ha azonban a biomassza-fűtőanyagok kérdésében egyenleget húzunk, ez az egyenleg negatívnak bizonyul, míg a biogáz esetében – még a gépjármű-üzemanyagnak szánt biogáz esetében is – az egyenleg pozitív.

Ezért tőlünk függ, hogy támogatási és visszatérítési politikánkban egyértelműen a kisebb üzemeket részesítsük előnyben, hogy megelőzzük az ipari termelés irányába történő elmozdulást.

  Derek Roland Clark, az IND/DEM képviselőcsoportja nevében. – Elnök asszony, tegyük világossá: ezt a biomasszaügyet az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátásoknak a globális felmelegedésre gyakorolt állítólagos hatása hajtja.

Felejtsük el a szénlábnyomokat. A CO2 a légkör természetes alkotóeleme, nem valami ördögi keverék, mint ahogyan a ”kényelmetlen igazság” a helyzetet félrevezetően lefesti. Ez a hiperaktív film egyáltalán nem bizonyíték, még csak nem is az igazság. Ez egy elmélet, ami nagyon messze áll a bizonyosságtól. Tudják, kémiatanárként – és fogadni mernék, hogy vannak néhányan ilyenek itt ebben a házban – én tudom, hogy mi kell ahhoz, hogy a hipotézistől eljussunk az elméletig, és onnan egy kémiai törvényig. Én nem igazodom egy magát felépítő amerikai politikus teátrális vagy didaktikus sirámaihoz.

Szerencsére megszületett a Manhattani Nyilatkozat, amit a múlt héten 500 tudós hozott nyilvánosságra, és az azt állítja, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a korszerű ipar által kibocsátott CO2 okozná a klímaváltozást. Az arra emlékeztet bennünket, hogy a globális klíma mindig is változott és mindig is változni fog. Itt senki nem méltányolja, hogy az általunk ismert Föld nincs végső állapotában, hanem folyamatos dinamikus fejlődésben van?

Politikai kapzsiság, hogy mindannyiunkat meg akarnak adóztatni az elérhetetlen és szükségtelen elérése érdekében. Őrültség a mezőgazdasági területeket átadni bioüzemanyagok előállítására akkor, amikor a lakosság nő, és az egész világon gabonahiány van. Úgy termelni bioüzemanyagokat, hogy közben az esőerdők nagy területeit kiírtjuk, felégetjük a fát ott, ahol esi csak azért, hogy néhány évnyi nitrátot szerezzünk, és aztán továbbmenjünk, a becses erdőkön vett csoportos erőszak bűncselekmény.

Tehát mi okozza a globális felmelegedés jelenlegi minimális fokát? Hogy átírjam a korábbi elnök, Clinton szavait: a nap, te buta!

  Jim Allister, az NI képviselőcsoportja nevében. – Elnök asszony, én üdvözlöm a biogáztermelés figyelemre méltó növekedési potenciáljának elismerését. A pénzesládákat is megnyitja, ha ez segít az állattartó gazdáknak egy alternatív jövedelemforrást megcsapolni, ugyanakkor a mezőgazdasági hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos problémák megoldásával érdemben hozzájárul a környezet védelméhez.

A biogáznak egy harmadik elhatárolható előnye, hogy a bioüzemanyagokhoz képest nem gátolja az élelmiszerbiztonságot, sőt segíti azt. Ez a biogáz elsődleges előnye: a hulladékot használja fel, és nem a növényt, nem ösztönöz a fontos takarmányok vagy élelmiszerek termelésével szemben.

A feltörekvő biogázágazatnak az induláshoz támogatásra érdemi van szükség, de az egész EU-ban egységes támogatási instrumentum révén, nem a jelenlegi szórványos jellegű támogatással. Előretekintő szükségszerűség további kutatási támogatás biztosítása a második generációs biogáznak, mint bioüzemanyagnak a kiaknázása érdekében. Így sokat tehetünk és sokat is kell tennünk a biogáz fejlesztése érdekében, és ugyanakkor azért is, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbbá váljon.

Úgy vélem, az EU-ban vastagon elszámoltuk magunkat a bioüzemanyagokkal kapcsolatos túlzott engedékenységgel. Ne tetézzük ezt a hibát a biogáz alulértékelésével.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök asszony, én is üdvözlöm ezt a jelentést: képet ad nekünk a biogázban rejlő lehetőségekrők, és tudom, hogy a különféle tagállamokban eltérő tapasztalatok vannak. Az ember elgondolkozik azon, hogy miért van ekkora szakadék a biogáz termelésében és felhasználásában bizonyos országokban, és másokban miért nincs. Amint a biztos asszony elmondta, itt hatalmas kiaknázatlan potenciál van, amivel kapcsolatban tennünk kell valamit, de véleményem szerint nem egy újabb irányelvvel, mert hogy abból bőven van, és az csak zavart keltene a helyett, hogy az előrehaladást segítené ezen a területen.

Hadd hívjam fel a figyelmüket a jelentés 37. bekezdésére, ami egyszerűsített építési engedélyezési eljárásra hív fel. A hulladék felhasználásával és újrahasznosítással kapcsolatos megfontolások közül ezt a legfontosabb tényt egyszeri említik. Az én hazámban, és tapasztalatom szerint minden alkalommal, amikor megindul valamilyen zöld újrahasznosító létesítmény vagy hús- és a csontliszt energiatermelésre történő felhasználásának tervezési folyamata, kifogások merülnek fel, mert az emberek gyanakvóak az ilyen fejlesztésekkel kapcsolatban, és féltik az egészségüket. Össze kell vonnunk a kutatást, és nagyon határozottan ki kell mondanunk, hogy mi az igazság ezzel kapcsolatban, mert a közvéleményben aggályok vannak. Ezért tájékoztatnunk kell a lakosságot a mezőgazdaságból és a csatornaiszapból származó hulladék újrahasznosításának szükségességéről, de tudnunk kell, hogy ennek a technológiának megvannak a hátrányai, és az energiatermelés után nagyon gondos kezelést igénylő maradvány marad vissza.

Örömmel vennék néhány megjegyzést a vitának erről az oldaláról is, mert ebben a Házban mi megújuló energiára, mint valami csodaszerre tekintünk, de azt is tudjuk, hogy az emberek nem szeretik, ha szélturbinát telepítünk a hátsókertjükbe. Ezért magunkkal kell vinnünk a lakosságot, és egyben el kell ismernünk, hogy vannak az egészséggel kapcsolatos aggályok, amelyekkel foglalkozni kell.

Végül, hadd mondjam el, hogy teljes mértékben támogatom Mulder úr egyes módosítását, ami egy nagyon ésszerű és nagyon fontos módosítás, és azt javasolnám, hogy felolvasom, mert ez újra hangsúlyozza az állati trágya átsorolásának szükségességét, hogy azt megfelelő módon használják fel a gazdaságokban, és ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni a nitrátokról szóló irányelvet.

  Harangozó Gábor (PSE). – (HU) Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt biztos asszony! Kedves kollégák! Mai globalizált világunkban egyre több kihívásnak vagyunk kitéve. Ilyenek például a klímaváltozás, a növekvő szegénység, az energiahatékonyság és az energiabiztonság problémája, a megújuló energiaforrások felhasználásának kérdése. Ezért nemcsak reagálnunk kell az Uniót érintő kihívásokra, hanem a fenntartható mezőgazdaság érdekében közös stratégia mentén összehangolt szakpolitikai intézkedésekkel kell megpróbálnunk rendezni a 27-ek nehézségeit.

Különösen ennek fényében üdvözlöm képviselőtársam, Tabajdi Csaba biogázról és fenntartható mezőgazdaságról szóló kezdeményezését, és ezúton szeretnék gratulálni a kiváló jelentéséhez. Fontosnak tartom, hogy létrejöjjön a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós irányelv, amellyel összehangoljuk az uniós szabályozást és a nemzeti politikákat, az uniós és a tagállami szintű szabályozást.

Az integrált mezőgazdasági létesítményekben előállított biogáz az egyik legfontosabb bioenergia-forrás. A biogáz-üzemek létesítése azonban forrásigényes. Ahhoz, hogy ki tudjuk használni a biogázban rejlő lehetőségeket, célszerű lenne, hogy összehangoljuk a kohéziós politika, a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési és a keretprogramok általi lehetőségeket, valamint ösztönözzük a biogáz-üzemekbe történő beruházásokat és azok fenntartását. A támogatások elosztása során a hatékonyság kell, hogy legyen az elsődleges szempont, ha pedig ez így van, akkor ma jóformán csak a villamos energia előállítását lenne érdemes támogatni.

Ennél azonban jóval több felhasználási lehetőség van, ezért koncentrálnunk kell a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, hogy a hatékony felhasználási módokat minél inkább kiszélesíthessük. Az uniós támogatásokon túl kedvező feltételeket kell teremteni a tagállamokban, amelyek elősegítik a biogáz-üzemek létesítését, működését, így például célszerű lenne a tagállamok ártámogatása, vagy más intézkedésekkel segítenék elő az újszerű energiaforrás felhasználását.

A biogáz mint energiaforrás további előnye, hogy jelentős értékteremtő képességgel bír, a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki régiókban, elősegítve ezen térségek gazdasági életképességének növelését, ezért is fontos, hogy odafigyeljünk, hogy a hátrányos helyzetű régiókban is ki tudják használni ezen lehetőségeket. Köszönöm.

  Anne Laperrouze (ALDE). – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, üdvözlöm Tabajdi úr jelentését. Az energiaforrások eltérőek, és nem ugyanazzal a potenciállal rendelkeznek, és nem is ugyanaz a környezeti hatásuk. A klímaváltozás elleni küzdelemre és a természeti erőforrások pazarlására tekintettel nagyon fontos, hogy semmit ne hagyjunk ki. A biogáz az energia olyan formája, amelyet ösztönözni kell.

Fontos, hogy ne jöjjön létre verseny a biogáztermelés és az élelmiszertermelés között. Ennek érdekében a trágyából, iszapból, közösségi, szerves és állati hulladékból való biogáz-előállítást kell prioritásként ösztönözni. Ami a hulladékból történő biogáz előállítását illeti, hangsúlyoznám, hogy ez ténylegesen a hulladék, vagy más szavakkal a szennyezés hasznosítását jelentené. Ne kövessünk el azonban hibát. Mindenekelőtt a hulladék volumenét kell csökkentenünk.

Továbbá azt is fontosnak tartom, hogy a biogázt ne csak villamos energia előállítására használják, hanem prioritásként helyben, garantált egészségügyi feltételek mellett a földgázhálózatokba való betáplálásra is. Következésképpen, foglalkozni kell az esetleges műszaki korlátokkal, hogy lehetővé váljon a hálózat elérése. Növelni kell az ágazat valamennyi vonatkozásában a kutatást és a fejlesztést: források, létesítmények, elosztás és felhasználás. Ezért szükséges a jogszabály felülvizsgálata, hogy figyelembe vegyük a valóságot és a biogáz előnyeit.

  Leopold Józef Rutowicz (UEN). – (PL) Elnök asszony, Tabajdi úr jelentése olyan kérdést vet fel, ami nagy jelentőségű a gazdák, a gazdaság és a környezet számára. A biogáz korlátozza az importált földgázzal kapcsolatos költséget, csökkenti a légkörbe kibocsátott metán mennyiségét, és olyan üzemanyag, amely közvetlenül felhasználható a mezőgazdasági termelésben és a közművek céljaira is. A trágya, a hulladék és a szennyvíziszap újrahasznosítása biogáztermelés céljára a környezetvédelem ügyének is használ. A biogáztermelés szintje azonban igen változó az EU tagállamaiban.

Ezen a területen az EU intézményeinek intézkedéseket kell hozniuk a bioüzemanyag-előállítás fejlesztésének a jogi és gazdasági szabályozók működése modernizálásával történő előmozdítása érdekében; fel kell gyorsítani a bioüzemanyag-termelési technológia modernizálásához kapcsolódó kutatási programokat, ide értve a biomasszából, szerves hulladékból, szennyvíziszapból és trágyából előállított üzemanyagokat is; és programok bevezetésével kell közzétenni az információt és hirdetni a jó tapasztalatokat, amelyeket a német, a belga és a dán gazdák értek el.

  Nils Lundgren (IND/DEM). – (SV) Elnök asszony, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Klímaváltozás Bizottsága azt állítja, hogy az ember olyan mértékben bocsát ki üvegházhatású gázokat, amely megváltoztatja a világ éghajlatát. Az EU elfogadta, hogy az emberiségnek ezért drámai módon csökkentenie kell ezeket a kibocsátásokat az elkövetkező évtizedekben, és kimondta, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia ebben a globális erőfeszítésekben. De hogyan is csináljuk ezt? Elborzadva látom, ahogy a politikai beavatkozás és az ambíció, hogy az EU intézményeihez politikai hatalom kerüljön, már az elszabadulással fenyeget.

Nekünk európai parlamenti képviselőknek nem szabadna támogatásokat követelnünk a biogáz melletti elkötelezettség érdekében. Fogalmunk sincs arról, hogyan kellene adózási ösztönzőket alkalmazni a biogáznak más alternatívákkal szembeni előnyben részesítése érdekében. Hagynunk kell, hogy minden egyes EU-országban megállapítsák a kibocsátási célokat, amint megtettük, majd az országokra kell bízni, hogy a célok elérésének hatékony módozatait kidolgozzák. A klasszikus európai megoldás az intézmények közötti verseny – nem a központi ellenőrzés.

  Neil Parish (PPE-DE). – Elnök asszony, őszintén köszönetet mondok Tabajdi úrnak ezért a jelentését. Én is, mint sok más felszólaló, üdvözlöm ezt a biogázról szóló jelentést, mert annak nagyon fontos a szerepe. Különösen a mezőgazdaságban rengeteg hulladék termelődik, amelyből igen hatékonyan lehetne biogázt előállítani. Ehhez hozzá lehetne keverni az élelmiszerhulladékot és a zöldséghulladékokat, és ebből villamos energiát lehetne előállítani. Mindez nagy valószínűség szerint nagyon hatékony. Sokak szerint a biogáz a „bioeszközökkel” történő villamosenergia-termelés egyik leghatékonyabb módja.

Egy dolgot azonban elmondanék Tabajdi úrnak, nevezetesen, hogy nincs szükségünk kifejezetten bioenergia-irányelvre: az beépíthető a megújuló energiáról szóló irányelvbe. Arra kérném, hogy ne követelje ezt.

Azt is elmondanám, hogy ami a gazdákat illeti, az egyik dolog, amivel most nagymértékben foglalkoznak, az a nitrát-irányelv. A gazdaságokban sok hulladékot kell tárolni. A szennyvíziszap is tárolható a gazdaságban és átalakítható biogázzá, majd az ebből származó hulladék szétteríthető a földeken. Amint a biztos asszony is mondta, két legyet egy csapásra.

McGuinness asszony elmondta, hogy az egyik dolog, amivel meg kell birkóznunk – valószínűleg nem európai, de tagállami szinten –, az az, hogy a biogázüzemek nagyon csodálatosak mindaddig, amíg valahol máshol vannak, és nem a szomszédban. Ettől nagyban szenvedünk Európában: ez mindig valahol máshol történik.

Végül szeretnék válaszolni Clark úrnak – bár azt hiszem már elment –, aki azt kérdezi, hogy van-e globális felmelegedés. Én egy kimagasló izraeli tudóssal beszéltem, aki azt mondta, lehet, hogy van globális felmelegedés, lehet, hogy nincs, de várhatunk-e húsz évet, hogy megtudjuk, igazunk van-e vagy sem?

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE). – (RO) Tekintettel az olaj jelenlegi árára, a biogáz olyan energiaforrás, amelyet figyelembe kell venni, különösen az Európai Unió növekvő szénhidrogén-importtól való függőségének összefüggésében.

Mindannyian tudatában vagyunk annak a célnak, hogy az összes energiafogyasztásban európai szinten 2020-ra el kellene érnünk a megújuló energia 20%-os részarányát. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a biogáz energiaforrásként történő használatát ösztönözni is kell, különösen pénzügyi eszközökkel.

A biogáz és a többi bioüzemanyag, együtt a nap- és a szélenergiával, jelentősen csökkentheti a hagyományos energiaforrásoktól való függőséget. Továbbá, a többi megújuló energiafajtával összehasonlítva, a biogáznak megvan az az előnye, hogy felhasználható villamosenergia- és hőtermelésre és a közlekedésben egyaránt.

Lehet, hogy csak a biogázról egy új irányelv több a kelleténél, de én mégis üdvözlöm a Bizottsághoz intézett kérést, hogy készítsen külön jelentést a biogáz Európai Unióban betöltött szerepéről, amely tartalmazzon ajánlásokat is az e téren szükséges európai és nemzeti jogalkotásra.

  Samuli Pohjamo (ALDE). – (FI) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Tabajdi úrnak a kiváló jelentéséért. Nagyon alapos munkát végzett. A biogáz fontos megújuló energiaforrás, ami hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez és javítja a környezet állapotát is. A biogáz-energia önellátóbbá teheti a gazdaságokat és más területeket, és eddig még ennek az erőforrásnak csak egy kis részét aknáztuk ki.

Még sokat kell tennünk azonban a termékfejlesztés érdekében. Innovációkra van szükségünk, a jó tapasztalatok cseréjére és további finanszírozásra. A biogáz nyersanyagait, a trágyát és az élelmiszer-melléktermékeket nem lenne szabad hulladékként, hanem a biogáz és a műtrágya előállításához felhasználható nyersanyagként kellene besorolni. Ugyanakkor közös szabályokat kellene lefektetni a biogáz felhasználásának elősegítésére az egész Európai Unióban, hogy eltávolítsuk a hozzá kapcsolódó nemzeti akadályokat és korlátozásokat.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) Az EU energiaellátása az Unión kívüli országoktól függ. Ezen kívül Európa nem áll messze az energiaválságtól.

Ezért létfontosságú számunkra, hogy beavatkozzunk, és támogassuk a megújuló energiák felhasználását. Nézetem szerint a biogáz mind gazdasági, mind környezeti szempontból alkalmas választási lehetőség. Hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidéki területek fejlődéséhez és a környezet védelméhez. Ha állati trágyából, szennyvíziszapból, kommunális és állati szerves hulladékból állítják össze, új bevételi lehetőséget kínál a mezőgazdaságból élők közösségének.

Ugyancsak igen fontos azonban, hogy alapos figyelmet szenteljünk a biztonsági intézkedéseknek. A mezőgazdasági és kommunális hulladékban lévő néhány aktív hatóanyag és baktérium, ha elterjed, veszélyeztetheti a közegészséget is, és a természeti környezetet is. Én azonban erőteljesen ellenzem a kukorica, a gabonafélék és más elsődleges mezőgazdasági élelmiszer-termék energiatermelésre történő felhasználását. Ezek alkalmazása a takarmányok és az élelmiszerek általános túlárazásához vezet.

  Avril Doyle (PPE-DE). – Elnök asszony, a biogázból előállított megújuló energia az energiaellátás szempontjából pozitív fejlemény. A további hozzájáruláshoz szükség van azonban annak megállapítására, hogy vajon a trágyából készült biogáz hozzájárul-e az üvegházhatású gázok csökkenéséhez.

A jelentéstervezet ténylegesen nem foglalkozik a nem szándékos vagy véletlen kibocsátások kérdésével, vagyis azzal, amikor a kibocsátás a termelési folyamat során szivárgás miatt következik be. Vannak kutatások, amelyek azt sugallják, hogy a termelés során metán veszhet el, nitrogén-oxidok szabadulnak fel, amikor bomlást elősegítő anyagokat alkalmaznak a termőföldön, és ezek semmissé teszik az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mindenféle lehetőségét. Ezért sürgős szükség van további kutatásokra.

Bármiféle, a biogáztermelést támogató jogszabály felülvizsgálatának szigorú életciklus-elemzésen kell alapulnia, hogy végérvényesen értékelhessük a folyamatot a megújuló energia termelése és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének stratégiája összefüggésében.

  James Nicholson (PPE-DE). – Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak az igen aktuális jelentéshez.

Az energiabiztonság, a növekvő energiaköltségek és a klímaváltozás talán a legnagyobb kihívások, amelyekkel Európa a XXI. században szembesül. Egy dolog világos: Európának nagyobb mértékben kell önellátóvá válnia energiaszükségletei tekintetében, és biztosítania kell energiaellátásának biztonságát. Ehhez alternatív energiaforrásokra, új technológiákra és a megújuló energiákra való nagyobb fokú támaszkodásra van szükség. Saját választókörzetemben úgy becsülik, hogy mi az energiánk megdöbbentő 96%-át importáljuk.

Önök közül sokan egyetértenek velem, hogy a biomassza és a bioüzemanyagok feltörekvő piaca számos új lehetőséget kínál a gazdák számára. Ez egyre inkább versengő piac: észak-írországi választókörzetemben a gazdák komoly hasznot húzhatnának földjük alternatív felhasználásából, hogy új vállalkozási lehetőségeket alakítsanak ki a bioüzemanyagok termelésében.

Bár nincsenek olyan illúzióim, hogy a bioüzemanyagok és a biomasszából előállított energia lenne Európa energiával kapcsolatos fokozódó aggályaira az egyetlen válasz, bizonyos vagyok benne, hogy az aggodalom mérséklésében fontos szerepük van.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony, a gáz szerepe fontos, elsősorban a gázellátás diverzifikálásában, másodszor a klímaváltozás elleni küzdelemben és harmadszor a környezet állapotának javításában, azaz védelmében. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a biogázt háztartási hulladékból, szerves hulladékból, szennyvíziszapból és trágyából állítják elő.

A biogáz nagyon fontos megújuló energiaforrás. Felhasználható energiatermelésre, kiváló hőforrás és gépjárművek üzemanyagául is szolgálhat. Nagyobb számú gépjármű is élhetne a biogáz előnyeivel, de ahhoz rendelkezésre kellene állnia, és használatának költséghatékonynak kellene lennie. Az új második generációs technológiákat kell azonban alkalmaznunk a biogáz előállítására. Szükséges, hogy a biogáz fejlesztéshez stabil feltételeket és megfelelő pénzügyi támogató instrumentumokat biztosítsunk.

  Claude Turmes (Verts/ALE). – Elnök asszony, mint a megújuló energiákról szóló irányelv előadója, amelyről nemsokára szavazunk itt a Parlamentben, én valóban üdvözlöm Tabajdi úr jelentését. Nagyrészt egyetértek azzal is, hogy a biogáz egyike a biomassza-feldolgozás egyik legjobb módjának Európában. Jelentésemben meg fogok próbálni rámutatni a biogázban rejlő lehetőségekre. Ez az energia tárolható formája, így kiegészítheti a többi szakaszosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrást. Én is a bürokrácia csökkentését igyekszem elérni. Azt hiszem, Európában valós probléma az engedélyezés kérdése, különösen az energiatermelés esetében, ami nem veszélyes és a biogáz sem veszélyes.

Szeretnék még egy kérdést megemlíteni. Most vitatjuk meg a belső piaci gázirányelvet is. Meg kell könnyítenünk a biogáznak a földgázhálózatba történő betáplálását. Akiket ez önök közül érdekel, nézzék meg azokat a módosításokat, amelyeket a gázirányelvhez benyújtottam.

  Mariann Fischer Boel, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik hozzászóltak a vitához. Mint mindig, nagyon nehéz csak a biogázra összpontosítani – ilyenkor belekezdünk a vitába az összes megújuló energiáról.

Ez az egész vita a Bizottság tavaly januárban közzétett energiajelentésére épül, mert akkor láttuk meg hirtelen, hogy milyen nagymértékben függünk az energiaimporttól, különösen keleti szomszédainktól, és másodszor: hogyan járulhatnánk hozzá a CO2-, illetve az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséhez. Hirtelen az asztalra került az összes különféle gondolat.

Amikor a közlekedési ágazatról beszélünk, 2020-ig a felhasznált energia 10%-ának kell a megújuló energiákból származnia, és itt a mezőgazdasági ágazat volt az első szállító – és jelenleg is az egyetlen. Mindannyian tudjuk – és ma is hallottuk – is,hogy verseny van az élelmiszer, a takarmány és az üzemanyagok között. Erről vita lesz mindaddig, amíg a különféle bioüzemanyagok első generációjánál tartunk. Ezért teljes mértékben egyetértek azokkal, akik hangsúlyozták, hogy nagy befektetésekre van szükség a kutatásban és a fejlesztésben, hogy túlhaladhassuk ezt az első generációs megoldást, és beléphessünk a második generációba.

Kulcsfontosságú, hogy ez – a különféle típusú megújuló energiákkal együtt – gazdaságilag életképessé váljon a jövőben, mert ma nem az. Meg kell találnunk ”az arany középutat”, hogy ez gazdaságilag fenntarthatóvá váljon.

A következő kérdés a fenntarthatóság – a környezeti fenntarthatóság. Itt nagyon egyértelmű a megközelítésünk. Nem fogadjuk el azokat a megújuló energiákat, amelyeket nem fenntartható módon állítanak elő, és ez vonatkozik mind az Európai Unión belüli termelésre, mind pedig a kívülről importált megújuló energiákra. Szükségünk lesz az importra. Senkit ne próbáljanak meggyőzni arról, hogy képesek leszünk kizárólag az európai termelésre támaszkodni. Ez egyszerűen nem lehetséges, szükségünk lesz az importra.

Ragyogó gondolatnak tartom, hogy folytassuk a biogázzal kapcsolatos kemény munkát. Itt hulladékot – szennyvíziszapot – és a vágóhidak összes maradványát használjuk fel, ami nagyon jó alkotóeleme ennek a termelési folyamatnak. Mezőgazdasági környezeti szempontból ez megoldhat néhány problémát, amellyel néhány tagállam, néhány régió szembesül a nitrátirányelvvel kapcsolatban, amint erről szó esett ma este. Segíthet ezeknek a problémáknak a megoldásában is.

Azt hiszem, nagyon sok lehetőség van a megújulóenergia-ágazatban, de nyomást kell gyakorolnunk a további befektetések érdekében, hogy az a jövőben életképes megoldássá váljon. Még egyszer köszönetem az előadónak. Nagyon jó jelentés volt.

  Tabajdi Sándor Csaba, előadó. − (HU) Biztos asszony! Elnök asszony! Köszönöm a vitát. Nyilvánvaló, a mai vita is igazolta, hogy sem a biogáz, se a bioenergia, sem a megújuló energiaforrások nem csodaszerek önmagukban, de rendkívül fontosak az energia diverzifikálásában.

Másodszor: ma még drága a biogáz, ezt Kuc úr, kolléga és sokan mondták, tehát technológiai fejlesztésre van szükség. Kezdetben kell az állami támogatás, a vidékfejlesztési alapból, ahogyan ezt Fischer-Boel biztos asszony mondta.

A harmadik, rendkívül fontos. Nem volt egyértelmű – ezt Parish elnök úrnak mondom – holnap lesz egy szóbeli módosítóm, amelybe visszavonom a biogázra és a biohulladékra vonatkozó irányelvre való javaslatom, és az egységes megújuló energiaforrások irányelv keretében fogom javasolni. Ebben állapodtam meg Fischer-Boel asszonnyal, kollégáival és az Európai Néppárttal.

Negyedik dolog a határidő: természetesen ebben rugalmasak leszünk. McGuinness asszonynak szeretném jelezni, hogy ma az eljárás rendkívül bürokratikus, a legpéldamutatóbb országban – nem azért, mert a biztos asszony dán – Dániában is öt évbe kerül az ötlettől az üzem átadásáig, van ország, ahol ez tíz évbe kerül.

Végezetül kedves Avril! Itt van a kezemben a dán – és megint nem azért, mert a biztos asszony dán – "Danish Agricultural Advisory Service National Center" által készített kiváló tanulmány. Könnyű volt megírni ezt a jelentést. El fogom küldeni kedves Avrilnak, ahol a potenciális környezeti problémákról, tehát azokról a kérdésekről, a szökevény gázokról nagyon pontos számítások vannak, és ez hála Istennek nekem megnyugtató, de nem vagyok környezetvédelmi szakember.

S végezetül szeretnék köszönetet mondani a dán intézetnek. Eleve bocsánatot kérek biztos asszonytól a rossz dán kiejtésemért, Thorkild Birkmosének, Henning Lynksø Fogednek és Jørgen Hingének, ők készítették ezt a kiváló tanulmányt. Szeretném Nicolas Neveznek, a Mezőgazdasági Bizottság munkatársának, és Korányi Dávid és Bíró Tamás kollégáimnak megköszönni, és szeretném a két véleményezőnek, Werner Langen és Holm Jens kollégának a két társbizottság véleményét megköszönni, és Önöknek az alkotó bírálatot. Lépjünk előre a biogázba, még ha nem is csodaszer. Köszönöm a figyelmüket.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap délben 12 órakor kerül sor.