Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2181(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0052/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0052/2008

Viták :

PV 12/03/2008 - 11
CRE 12/03/2008 - 11

Szavazatok :

PV 13/03/2008 - 4.5
CRE 13/03/2008 - 4.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0100

Viták
2008. március 12., Szerda - Strasbourg HL kiadás

11. Az Európai Unió szerepe Irakban (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – Következő napirendi pontunk Gomes asszonynak a Külügyi Bizottsága nevében beterjesztett, az Európai Parlamentnek a Tanács elé terjesztendő javaslatának tervezetét tartalmazó jelentése (A6-0052/2008) az Európai Unió iraki szerepvállalásáról (2007/2181(INI)).

 
  
MPphoto
 
 

  Ana Maria Gomes, előadó. − (PT) Elnök asszony, mielőtt a Ház az Európai Unió iraki szerepvállalásával foglalkozó jelentésről szavazna, fontos, hogy áttekintsük az ország történetéből levonható tanulságos tapasztalatokat. Március 16-án lesz húsz éve a Halabja, kurd város ellen vegyi fegyverekkel végrehajtott támadásnak. Ez volt – az Anfal népirtó akció keretében – a szaddam husszeini fegyveres erőknek a saját népük ellen elkövetett egyik legvérengzőbb akciója. Halabja azonban nem kizárólagos eset volt. Sok Halabja volt Irakban. Évtizedeken keresztül, az európai kormányok passzivitásának, és esetenkénti bűnpártolásának is köszönhetően, Szaddam Husszein rendszere az iraki népet a rendszeres brutalitás stratégiájának prédájává tette. Olyan következményekkel, amelyek még ma is érezhetők. Ezért, mint előadó, azt kívántam, hogy e jelentés alapigazságaként Európa iraki néppel szembeni erkölcsi és jogi felelőssége fogalmazódjék meg. Nincs olyan nép, amely többet szenvedett volna az elmúlt évtizedekben, és kevés ország tekinthető stratégiailag fontosabbnak Európa biztonsága számára, mint Irak.

Azon túl, hogy ez kötelezettségünk, Európának fel kell ismernie, hogy érdeke egy olyan szövetségi és demokratikus Irak megszilárdítása, amelyben a jogállamiság érvényesül, az emberi jogokat, köztük a nők jogait tiszteletben tartják. 2003-ban pártom, a Portugál Szocialista Párt, és személyesen magam is, elleneztük az Irak megtámadásáról szóló döntést, amelyet akkori miniszterelnökünk, Durão Barroso úr támogatott. Ma is fenntartom akkori álláspontomat. A jelentést azonban nem arra kell használni, hogy megerősítsük a múltban Európát megosztó ügyben képviselt, jól ismert álláspontunkat. Arra kérem e Házat, hogy fejtse ki nézeteit arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió miként járul hozzá a szomszédjaival békében élő, biztonságos, virágzó és demokratikus Irak létrehozásához, ma és a jövőben.

Ezt szem előtt tartva, a jelentés előkészítéseként utaztam kétszer, januárban és februárban Irakba. Az egyik utam Bagdadba, Nasszíriába és a Marshland-térségbe vezetett, míg a másik az ország északi részét elfoglaló Kurdisztánba. A 2008-as 48 milliárd dolláros költségvetéssel az ország egy dolgot nem nélkülöz, és ez a pénz. Nincs már szüksége további költségvetési támogatásra, puha kölcsönökre. Amire Iraknak szüksége van, és amit maguk az irakiak is kérnek, az technikai segítségnyújtás és intézményi felkészítés arra, hogy az állam és a civil társadalom megfelelően működhessen, és hogy az ország hatalmas forrásait a lakosság, köztük az országon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek, és a szomszédos országokban menekültként élők millióinak szolgálatába lehessen állítani.

Ez a jelentés nem pusztán bátorítja az EU nagyobb iraki szerepvállalását. Azt is követeljük, hogy az EU iraki jelenlétét az átláthatóság, a közvetlen érzékelhetőség és hatékonyság határozza meg. A Parlament megelégedettséggel fogadja, hogy a Bizottság mind nagyobb figyelmet szentel az európai források – rendkívül nehéz feltételek közepette történő – iraki felhasználása javításának. Ebben a tekintetben úgy gondoljuk, hogy a Bizottság és a tagállamok fokozhatják, sőt, erősíteniük is kell – személyzettel és projektek révén is – helyi jelenlétüket, s különösen azokban a térségekben, ahol ezt a biztonsági helyzet megengedi, mint például a kurd régióban. Másrészt, követeljük, hogy essenek szabályozás alá a magán katonai és biztonsági társaságokkal kötött szerződések. Szeretném kiemelni, hogy ebben a jelentésben az Európai Parlament elsőként emeli fel szavát annak érdekében, hogy egyértelmű irányelvek szabályozzák az ilyen társaságoknak az EU-s intézmények általi igénybevételét.

A jelentés legfőbb, a Bizottság, a Tanács, az európai társaságok, a civil szervezetek (NGO-k) és a közvélemény felé közvetítendő üzenete az, hogy Európának ma egyedülálló lehetősége keletkezik arra, hogy pozitívan hozzájárulhasson Iraknak, és így a térségnek a jövőjéhez is. A jelentés elkészítése folyamatában a Bizottsággal való együttműködés, és a Külügyi Bizottságban a jelentés kapcsán kialakult konszenzus arról győzött meg engem, hogy Európa kész felvállalni ezt a kihívást. Felszólalásom azzal kell zárnom, hogy köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki módosításokat javasolt vagy észrevételeket fűzött a jelentéshez, de mindenekelőtt az árnyék-előadóknak, Hybášková asszonynak, Baroness Nicholson of Winterbourne-nek, Brie és Özdemir uraknak. Közreműködésük révén a jelentés jelentősen gazdagodott.

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök. (SL) Elsőként is szeretném megköszönni az előadónak, Gomes asszonynak az Európai Unió iraki szerepvállalásáról szóló jelentését. Nagy figyelmet fordítunk a mai vitának, és gondosan tanulmányozzuk az előadótól, illetve a közgyűlés egészétől beérkezett javaslatokat.

Engedjék meg, hogy ez alkalommal külön is üdvözöljem az Európai Parlament közelmúltbeli határozatát, hogy ad hoc iraki bizottságot hoz létre. Az, bizonyára minden területen hozzájárul majd az Európai Unió és Irak kapcsolatainak erősítéséhez.

Az iraki kormánnyal, és más szereplőkkel, így mindenekelőtt az ENSZ-szel való szoros kooperáción keresztül, az Európai Unió erősíti kapcsolatait Irakkal, támogatja az ENSZ központi szerepét az országban, illetve fenntartja szoros együttműködését az UNAMI-val, és az ENSZ Segítségnyújtási Hivatalával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1770-es számú határozatában kijelölt szereppel összhangban, a jövőben is garantálja e Hivatal támogatását.

Az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek Hivatala, az ECHO részt vesz ebben a munkában, és nemcsak Irak, hanem az egész térség humanitárius helyzetének javítása érdekében. Az Irakkal folytatott, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások ugyancsak fontos elemet jelentenek az Irak és az Európai Unió közötti kapcsoltok erősítésében. Örömmel fogadtuk a hírt, hogy a tárgyalások nagyon jól haladnak.

Az EU határozottan kitart azon folyamat támogatása mellett, amelyben a szomszédos országoknak is szerep jut. Továbbra is hangsúlyozzuk Irak és szomszédjai párbeszédének jelentőségét. Itt fontos kiemelnem, hogy Irak területi egységét meg kell őrizni. Amint tudjuk, az Elnökség tekintélyes aggodalmának adott hangot a török hadsereg iraki területeken végrehajtott, közelmúltbeli akciói miatt. Szeretnénk aláhúzni, nagy jelentőséget tulajdonítunk az Irak és Törökország között folytatott párbeszéd és együttműködés folyamatosságának. Erőteljesen bátorítjuk mindkét ország kormányát, valamint a kurd regionális kormányt is, hogy keressék a helyzet békés megoldását, és kerüljék a konfliktust.

A nemzeti megbékélésre irányuló erőfeszítések sikere életbevágóan fontos a biztonsági helyzet javításának tartós és folyamatos fejlődése tekintetében. Az Európai Unió kész támogatni Irakot, és elkötelezett e folyamat folytatása mellett.

Szeretném annak kinyilvánításával befejezni felszólalásomat, hogy az Európai Unió már jelentős mennyiségű forrásokat ajánlott fel segélyként Iraknak. Mind a mai napig hozzájárul az iraki biztonsági szféra helyreállításához, mindenekelőtt az integrált iraki jogállamiság-misszión keresztül, amely jövő év nyaráig meghosszabbításra került. Amint tudjuk, az iraki hatóságok nagyra értékelik ezt a missziót.

 
  
MPphoto
 
 

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, mindenekelőtt, engedje meg, hogy valamivel tovább tartsam magamnál a szót, mert számomra igen fontos kérdés került most napirendre.

Először is, elismerésemet fejezem ki Gomes asszonynak, és mindazoknak, akik részt vállaltak e fontos jelentés elkészítésében. Gomes asszony, december óta, kétszer is felkereste Irakot, hogy a lehető legvilágosabb képet nyerhesse az országban folyó, illetve nem folyó eseményekről. Magam két, az iraki területért felelős igazgatómat küldtem a térségbe. Közülük Tomás Duplá del Moral úr itt van velem. Erről a későbbiekben még szólok.

Gomes asszony elemzése világos, átfogó, és mindenekelőtt, a helyes pontról indul el. Nincs más választásunk, mint hogy kezeljük azokat a kihívásokat, amelyekkel Irak ma, és a jövőben, szembekerül.

Öt évvel Szaddam Husszein bukását követően, a folyamatos javulás szakaszához jutottunk el. A folyamat azonban még mindig törékeny, korlátozott és instabil.

A biztonsági helyzet valamivel jobbnak tűnik, részben az USA erőteljesebb fellépésének, de részben két másik faktornak is köszönhetően: az USA által felfegyverzett és finanszírozott Szunnita Öntudatra-ébredési Tanácsok tevékenységének, valamint – még inkább – annak betudhatóan, hogy Moqtada al-Sadr fegyverszünete további hat hónapra meghosszabbítást nyert. Az iraki civilek körében a halálos áldozatok száma még mindig nagyon magas, és nagy bizonytalanság övezi az erőfeszítések és a helyzet javulása fenntarthatóságát. A törökök északi betörése csak bonyolítja a helyzetet – még akkor is, ha a központi és a kurd regionális kormányzat reakciója igen visszafogott és kimért, legalábbis mostanáig.

Politikai síkon, a Törvényhozó Tanács fontos törvénycsomagot fogadott el: a 2008. évi költségvetést, a tartományi hatalmi jogkörökkel kapcsolatos törvényt, valamint a debaathifikációs folyamat keretében a részleges amnesztiát, így szolgáltatva elégtétellel a szunnitáknak, síitáknak, és a kurdoknak. Miután azonban az Elnöki Tanács visszautasította a tartományi hatalmi jogkörökkel kapcsolatos törvényt, jelentős a bizonytalanság, hogy az elért, korlátozott haladás megszilárdítható-e.

Gazdasági síkon teljes az olaj szektortól való függés. Nehézségbe ütközik nemcsak a külföldi, de a hazai beruházások előmozdítása is, és hiányoznak a munkahelyteremtési lehetőségek. Az adók és vámok begyűjtése kezdetleges, a bevételek marginálisak. A költségvetésbe beütemezett beruházási források felhasználása – noha emelkedő, de mégis – korlátozott. A gazdasági tevékenység, beleértve a beruházásokat is, jelenleg a legbiztonságosabb kurd területeken tűnik leginkább kibontakoztathatónak.

A nemzeti megbékélés maradt a politikai élet központi kérdése. E tekintetben számos akció, és külföldről kiinduló kezdeményezés történt. Noha az ország jövőjével kapcsolatos, a problémák ténylegesen irakiak általi kezelésére, a jövő meghatározására vonatkozó erőfeszítések folytatódnak, még mindig hiányoznak a közösen képviselt és világos elképzelések, a mozgatórugót a szektáriánus, vallási, és etnikai érdekek, megfontolások és sérelmek jelentik. Erről számolt be nekem igazgatóm is.

Hadd emlékeztethessem Önöket ez alkalommal arra, hogy mit is teszünk már Irakban és Irakkal, és a jövőbeni, még továbbra is nehéz körülmények között mivel is próbálkozhatunk majd. Közreműködésünk a tevékenységek igen széles körét öleli fel, a politikai, gazdasági, segítségnyújtási és humanitárius területek mindegyikét lefedve.

Elsőként a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról: ez politikai indíttatású annak érdekében, hogy – első alkalommal – lefektethessük az Európai Unió és Irak szerződéses kapcsolatainak alapját. Reméljük, ezzel elősegítjük azt, hogy Irak hozzáláthasson saját reformjai kivitelezéséhez, és előmozdítjuk, hogy – hosszú évek elszigetelődését követően – visszatérhessen a nemzetközi közösségbe. Éppen a közelmúltban zártuk le a tárgyalások negyedik fordulóját. Továbbra is gyors haladást tapasztalunk az emberi jogok területétől kiindulva a terrorizmus elleni küzdelemig, az energiaügyi együttműködéstől a környezetvédelemig.

Másodszor a szomszédok találkozói, amelyre a hivatalban lévő elnök is utalt, igen tekintélyes mértékben hozzájárulhatnak a külső beavatkozás mérséklődéséhez, a biztonság javulásához, a különböző frakciók közötti politikai párbeszéd és megbékélés előmozdításához. Én magam is, személyesen, jelentős erőfeszítéseket tettem ennek bekövetkezte érdekében. Ennek jegyében vettem részt két konferencián, Sharm el Sheikben, illetve Isztanbulban. A jövőben is megteszem ezt, ha alkalmam nyílik rá, folyamatosan törekedve annak elfogadtatása érdekében, hogy Irak szomszédjai is vállalják fel kötelezettségeiket. Az Arab Liga főtitkárának, Amr Moussanak, és magának az iráni elnöknek legutóbbi bagdadi látogatását is az ezen irányban való elmozdulás kedvező jelének kell tekintenünk.

Amint arra Gomes asszony jelentésében rámutat, az irakiak talpra állításának feladata nem hárulhat csupán a segélyezők közösségére, vagy kizárólag magukra az irakiakra.

A segítségnyújtás témájában, aligha kell arra emlékeztetnem e Házat, hogy még az elődöm idején, 2003-ban megkezdett, mára 829 millió eurót elérő iraki közösségi forrásfelajánlás, a Tanács és az Európai Parlament teljes egyetértésével találkozott.

Sohasem voltunk annyira naivak, hogy ne lettünk volna tisztában a hatékony iraki program megvalósítása előtt tornyosuló nehézségekkel. Úgy cselekedtünk, ahogy a Parlament és tagállamaink is ajánlották: együttműködtünk az ENSZ-szel és annak szerveivel, a Világbankkal és a donorok által működtetett vagyonkezelői alappal. Az ezekkel való kooperáció mutatkozott egyébként az egyetlen járható útnak. Az ENSZ-nek nagyon nehéz időszakkal kellett megbirkóznia Sergio Vieira de Mello meggyilkolását követően, munkatársainak pedig az egyik bagdadi hivatal felrobbantása után. Az új különmegbízott, Staffan de Mistura, figyelemre méltó elszántsággal látott munkához, amely már eddig tekintélyes elismerésben részesült. A közelmúltban Önök is találkozhattak az ENSZ különmegbízottjának helyettesével, David Shearerrel, akivel – úgy vélem – tartalmas eszmecserét folytathattak küldetéséről, illetve a még jelentkező kockázatokról.

Számos projektről beszámolhatnék, de ezekre az Önök majdani kérdései alapján térnék ki. Most mindössze annyit mondanék, hogy azok igent tekintélyes érdemi munkát takarnak, és jelentőségüket csak fokozza – és itt egyetértek Gomes asszonnyal –, hogy rendkívül mérsékelt az iraki kormány képessége eredmények elérésére. Az egészség- és oktatásügyi alapkövetelményektől a demokratizálódás elősegítésén át, a választások és emberi jogok fejlesztésének előmozdításáig, a humanitárius és menekült-segélyezésig bezárólag, rendkívül átfogó programmal álltunk elő, és a lehető legnagyobb kihívások közepette próbálkoztunk a legjobb eszközöket hatékonyan felhasználni.

Megkíséreltük biztosítani, hogy különleges figyelemben részesüljenek a leginkább sebezhető csoportok, így az országon belüli, vagy a szomszédos államokban élő iraki menekültek is. A múlt évben 50 millió eurós csomagot biztosítottunk támogatásukra. A Bizottság, 2008-ban, újabb 20 millió eurót tervez humanitárius segélyvonalán belül elkülöníteni az iraki, lakóhelyük elhagyására kényszerült/menekült személyek, és a legsebezhetőbb csoportok támogatására. Elindítottunk néhány kétoldalú projektet is, de nem látunk ideális megoldást. Lényegében minden próbálkozunk komoly és nem elhanyagolható negatív következményekkel járhat.

Amint azt már említettem – és ezzel közeledek felszólalásom lezárásához – utasításomra a múlt héten a Külkapcsolati Főigazgatóság és a EuropeAid két igazgatója munkatársaik csoportjával együtt, felkeresték Bagdadot. Nagyon őszinte, de gyümölcsöző tárgyalásokat folytattak az iraki hatóságokkal és más szereplőkkel. A küldöttség megerősítette, hogy – amint azt az előbbiekben leírtam – az iraki biztonsági, politikai és gazdasági helyzet bizonytalan, Szaddam Husszeint és a rákövetkező háborús éveket követően az intézmények igen gyengék, és hogy kis létszámú bagdadi képviseletünk kulcsszerepet tölt be.

Az iraki kormány kifejezte határozott kívánságát, hogy együttműködjön az Európai Unióval. Ezen az alapon, más kétoldalú és nemzetközi adományozóval egyetemben, megpróbáljuk pénzügyileg és technikailag megerősíteni az egyébként továbbra is gyenge ország intézményeit és az állam közigazgatási képességeit. A Parlament kérésének megfelelően, a biztonsági faktor szem előtt tartásával, igyekszünk feltárni a közvetlenebb lépések megtételének lehetőségeit, és egyben biztosítani próbáljuk segítségnyújtásunk hatékonyságának maximalizálását, a támogatás érzékelhetőségét, és a beszámoltathatóságot.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Ignasi Guardans Cambó, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) véleményének megfogalmazója. (ES) Elnök asszony, ezt a jelentést üdvözölnünk kell. Az INTA Bizottság, természetesen a saját hatásköréhez tartozó pontok oldaláról, alaposan áttekintette és megvitatta e jelentést. Erről szólnék röviden.

Szeretnék néhány, az INTA Bizottság által kidolgozott szövegben foglalt olyan pontra rávilágítani, amelyet csak részben vett át az előadó, noha eközben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről megfogalmazottak szelleme jelentős mértékben átsüt a jelentésen. Először, Irakot vissza kell illesztenünk abba, amit úgy hívhatnánk, hogy nemzetközi gazdasági rendszer. Ebben a tekintetben üdvözölnünk kell azt, hogy Irak megfigyelői státuszt kapott a Világkereskedelmi Szervezetben. Ez egyértelműen a helyes irányba tett lépés.

Másodszor a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás igen hasznos eszköz lehet Irak bátorítására azon belső reformjai végrehajtására, amelyek révén közelebb kerülhet a multilaterális rendszerhez.

Harmadszor szeretném kiemelni annak szükségességét, hogy Irakban, a közbeszerzésekkel összefüggésben, a valódi átláthatóságot és diszkrimináció-mentességet biztosítsuk. Ez az a pont, amelyet Bizottságunk kihangsúlyozott, és amely módosítás formájában holnap a plenárison is szavazásra kerül. Úgy gondolom, fontos kihangsúlyozni, garantálni kell a közbeszerzések átláthatóságát és egyensúlyát!

Végül sürgetjük, hogy a kőolajból származó bevételek oly módon kerüljenek reinvesztícióra, hogy az így keletkező gazdasági egységeket már az iraki kormány maga kezelje, hatékony testületek működtetésével.

Még sok mindenről szólhatnék, de úgy vélem, a jelentés, egészében, kiérdemelné a Ház gratulációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Jana Hybášková, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök asszony, biztos asszony, szeretném legőszintébb köszönetemet kifejezni Nicholson bárónőnek, Ana Gomes asszonynak és Bizottságnak. Ami egyszer lehetetlennek tűnt, az ma a valóság. Ez a parlament, az Európai Parlament, az Európai Unió iraki szerepvállalásának kérdésében azonosul a Tanács és a Bizottság álláspontjával.

Temessük el a múltat. A helyzet már nem romlik tovább, sőt, megszilárdul. A fiatalok hátat fordítanak a szektarianizmusnak és erőszaknak, a milíciák teret veszítenek és a Mahdi hadserege együttműködővé vált. Ennek is következtében, létfontosságú Európa számára, hogy jelen legyen Irakban. Európa számára a legfőbb feladat a rend és törvényesség erősítése, a rendőrségnek, a Belügyminisztériumnak, a bíróságoknak, és a börtönrendszernek történő technikai segítségnyújtás. Fontos továbbá, hogy – költségvetési eszközökkel – segítse az irakiakat hasznot húzni hatalmas olajkészletükből. A harmadik követelmény a választások lebonyolításához nyújtott támogatáson keresztül megerősíteni a demokráciát.

Ugyancsak bátorítjuk az európai cégeket és vállalatokat, hogy újítsák fel iraki érdekeltségeiket. Ehhez azonban közös európai álláspontot kell kidolgoznunk. Menekültekkel, menedékjogkérőkkel, otthonukból elüldözöttekkel kell foglalkoznunk. Szükségünk van olyan iraki partnerekre, akik tiszteletben tartják az átláthatóságot, harcolnak a korrupció és a nepotizmus ellen, tiszteletben tartják a törvényességet, az emberi jogokat, és a demokráciát. Partnerségi alapon magunk készek vagyunk szakemberképzési segítségünket felajánlani az Iraki Képviselői Tanácsnak, készek vagyunk odautazni, és az ad hoc állandó képviseleten keresztül együtt dolgozni a partnerekkel.

Van még egy fontos kérdés, amit olyan személyként mondok, aki 2003. április 7-én az elsők között kereste fel Baszrát: az európaiak ottani jelenléte nem növelheti a problémák számát. Minden európainak együtt kell működnie, hogy enyhíthessük az iraki nemzedékek sora által elszenvedett emberi tragédiát.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique De Keyser, a PSE képviselőcsoport nevében. (FR) Elnök asszony, Ana Gomes jelentése kitűnő, és igen komoly teljesítményt jelent. Az olyan kényes témák esetében, mint amely Irak is, amely hosszú időkig megosztott bennünket, a jelentés új és konstruktív szellemiséget sugall. Hiányoznak belőle a szokásos politikai felhangok, de ez Ana Gomes esetében nem is meglepő. A jelentést tekintélyes többséggel fogadta el a Külügyi Bizottság is. Most két pontot érintenék az ott megfogalmazottak közül.

Elsőként azt, hogy Ana Gomes olyan eszközöket bocsátana a Bizottság rendelkezésére, amelyek révén kreatív módon előmozdítható a törvényesség, a bíráskodás, az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, a nők helyzete, az egészség- és az oktatásügy terén a megfelelő iraki képességek helyreállítása. S minderről igen meggyőzően szól és ír. Irak nem szenved pénzhiányban: potenciálisan gazdag ország, amelyet azonban mind közigazgatásilag, mind emberileg darabokra téptek. Emiatt Ana Gomes olyan kétoldalú projekteket szorgalmaz, amelyek révén támogatható a képességek fejlesztése és a civil társadalom is. Elismeri a Bizottság bátorságát, hogy képviseletet mert nyitni Bagdadban e projektek sorsa közvetlenebb követésének és az EU-erőfeszítések közvetlenebb érzékelhetőségének növelése érdekében.

Másodszor Irakon túl is, Ana Gomes aggódik az iraki menekültek helyzete miatt. A menekültügyi főbiztos egyik friss jelentése szerint mintegy két millió iraki található a szomszédos országokban. Szíriában, 1,4 millió menekülttel, és Jordániában közel fél millió irakival, a helyzet tarthatatlanná vált. Az érintett országok legnagyobb erőfeszítései ellenére is a gyermekmunka és a prostitúció is előfordul. Ana Gomes nagyobb bőkezűségre szólítja Európát a menekültek befogadását illetően, a Bizottságot pedig nagyobb támogatásra segélyprogramjaival összefüggésben.

Röviden, amikor az Irakkal kapcsolatos politikánkat, s különösen a költségvetéshez is köthető politikánkat formáljuk a jövőben, akár rövid, akár hosszabb távra kitekintve, e jelentésben foglaltakat nagyon komolyan tanulmányoznunk kell. Még egyszer emlékeztetném a Házat arra, hogy az előadó kétszer is felkereste az országot, mielőtt helyzetelemzését megfogalmazta volna. Tudatában a helyszínen jelentkező nehézségeknek, csodálattal kell adóznunk bátorságának.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicholson of Winterbourne, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, magam is a legőszintébb gratulációmról biztosítom előadónkat. Gomes asszony egy valóban kivételes jelentést készített, amelynek megállapításai első kézből, a helyi tapasztalatokból erednek. Köszöntöm a biztos asszonyt is az iraki probléma legfontosabb elemei iránt tanúsított állandó és kitartó figyelme okán, valamint Uusitalo urat, akinek munkáját több alkalommal is a helyszínen személyesen megtapasztalhattam. Első osztályú munka a Bizottság részéről – gratulálok Önnek és Uusilo úrnak is! A Miniszterek Tanácsa ugyancsak tekintélyes figyelmet szentelt az iraki kérdésnek. Most, itt a Parlamentben, magunk is ezt az érdeklődést tanúsítjuk, s így végül az Európai Unió kulcsintézményei közös fórumra leltek. Természetesen, együtt sokkal többet érhetünk el.

Iraknak ma igazi parlamentje, teljesen világi alkotmánya van. Irak, ebben a térségben, azon igen csekély számú országok egyike, ahol, a hiányosságok ellenére is, demokrácia, világi demokrácia érvényesül. Ennél is fogva minden tőlünk telhetőt el kell követnünk annak érdekében, hogy segítsük az irakiakat a demokratikus folyamat erősítésében. Úgy gondolom, hogy a két parlament közti kapcsolatok erősítése az egyik kulcseleme lehet segítségnyújtásunknak. Igen megtisztelő számomra, hogy az Elnökök Konferenciája által nemrégen létrehozott bizottságnak elnöke lehetek.

Múlt év októberében – majd januárban ismét, Gomes asszonnyal együtt – lehetőségem nyílott, hogy felszólaljak az iraki parlament plenáris ülésén. Nagy megtiszteltetés volt ez. Nagyon gyorsan megtudtuk, milyen sok támogatásra is van szükségük. Ahhoz, hogy az irakiakat segíthessük az örökölt siralmas közigazgatási helyzetet orvoslásában, fontos szoros kapcsolatokat kiépítenünk a közszolgálati minisztériumokkal, és felhasználnunk az uniós bővítési folyamat során a kapacitásépítés és az intézményfejlesztés terén szerzett tapasztalatainkat.

Amint magunk, úgy az iraki emberek is demokráciát, felelősségteljes kormányzást követelnek. Követelik, és szükségük van az alapvető emberi jogok, az alapvető közszolgáltatások, a nyugat-európai demokráciánkban érvényesülő kiváltságok biztosítására. Állítom, hogy egy szilárd, mind regionális, mind nemzeti szinten pozitív kisugárzású Irak kiépítése, minden pénzt megér. Ha egyszer Törökország csatlakozik az Unióhoz, és remélem, ez bekövetkezik, akkor Irak a szomszédunk lesz, és ennyiben a tágabb szomszédságunkhoz tartozik majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan, az UEN képviselőcsoport nevében. (PL) Elnök asszony, én is gratulálok az előttünk fekvő jelentés előadójának.

Hölgyeim és uraim, néhány napon belül, március 20-án lesz öt éve annak, hogy a nemzetközi koalíció csapatai megkezdték a Perzsa-öböl második háborúját. Sajnos az Európai Unió nem minden tagállama döntött akkor az Egyesült Államok politikai támogatása mellett. Az egységnek 2003-ban egyértelműen megmutatkozó hiánya még ma is kedvezőtlen hatást gyakorol arra a szerepre, amelyet az Európai Unió eljátszhatna Irak újjáépítésében. Hiszen a pénzügyi és politikai források széles skálájával rendelkezünk. Amennyiben azokat megfelelően használjuk, a politikai eszközökkel hozzájárulhatunk egy biztonságos és demokratikus Irak felépítéséhez, és így a térség egészének stabilizálásához..

Világos, és ebben egyetértek az előadóval, Iraknak többre van szüksége, mint pénzügyi támogatásra. Támogatásra szorul nemzeti intézményeinek, és a civil társadalomnak újjáépítésében is. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a több évtizedes diktatúra alatt a közigazgatást a nép feletti ellenőrzésre, és nem a nép kiszolgálására használták.

Amikor az Iraknak nyújtandó segítség tárgyában az új európai uniós stratégiát fogalmazzuk meg, nem kerülhetjük ki az Egyesült Államokkal való párbeszéd szükségszerűsége kérdését. Különösen a kül- és biztonságpolitikára vonatkozón. Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés kulcsszerepet játszik a biztonságos és stabil Irak megteremtésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Caroline Lucas, a Verts/ALE kpviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, szintén megköszönöm Gomes asszonynak kitűnő jelentését. Annak kiemelésével kezdeném, hogy bármiféle észrevételt, amely az EU iraki ügyekkel való összekapcsolódását érinti, a múltbeli hibákból való tanulással kell kezdenünk. Különösen miután az invázió mérhetetlen politikai és emberi katasztrófát eredményezett. Kiindulási pontként szolgáljon annak elismerése, hogy Irak problémáit kizárólag a valódi és átfogó szuverenitás visszaadásával érhetjük el, beleértve ebbe az olaj- és az egyéb források feletti ellenőrzést is. Ezzel összhangban, az összes megszálló erő visszavonását követelem!

Követtem a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentéssel kapcsolatos véleményét, és e megközelítés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Irak katonai megszállását gazdasági megszállás követte. Ennek során az USA privatizálta a köztulajdont, liberalizálta a kereskedelmet, és a nemzetközi joggal egyértelműen ellentétesen hozott szabályokat a külföldi tőkeberuházásokkal összefüggésben. Ezért is kell némiképpen óvatosnak lennünk a kereskedelem és a beruházások terén.

Az előttünk fekvő jelentés üdvözli Irak WTO-beli megfigyelői státuszát, mint olyan kulcsfontosságú lépést, amely előmozdítja az országnak a nemzetközi gazdaságba való beintegrálódását. Ugyancsak üdvözli az EU-iraki kereskedelmi és együttműködési megállapodást is. Szeretném azt egyértelműen látni, hogy Irak már megfelelő képességekkel rendelkezik tárgyalások lefolytatására, a helyzetértékelésre. Máskülönben azt kockáztatjuk, hogy az ország ismét külső érdekek prédájává lesz.

Hasonló módon, a jelentés az európai vállalkozásokat segítségnyújtásra szólítja, illetve bátorítja azokat, hogy versenyezzenek az iraki újjáépítési szerződésekért. Megint csak, előbb bizonyosodjunk meg arról, hogy mindent megtettünk az iraki vállalatok, továbbá a kormányzat tárgyalási képességei kiteljesedésének előmozdítására. Így juthatunk előre egy mindenki számára kedvezőbb úton.

 
  
MPphoto
 
 

  Vittorio Agnoletto, az GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, hajlamosak vagyunk pozitívan tekinteni a Gomes-jelentésre, amely több kiemelkedő kérdést is érint. Így a területi egység védelmét, vagy az Irakon belüli megbékélés szükségességét. Ugyanakkor, magunk azt is gondoljuk, hogy az Európai Uniónak fel kell szólítania Törökországot, azonnal vessen véget észak-iraki inváziójának.

Támogatjuk azt a felhívást, miszerint a kőolajból származó jövedelmeket Irak érdekében kell felhasználni. Nem feledkezhetünk meg azonban az Egyesült Államok által lefektetett törvényekről, amelyek az iraki energiaforrások feletti ellenőrzést a nagy amerikai multinacionális vállalatoknak játszották át, lehetővé téve számukra a teljes termelés exportját, és a hatalmas profitokat. Az egyik ilyen társaság, a Halliburton, éppen Cheney alelnöké.

Természetesen támogatni tudjuk az átláthatóságra vonatkozó felhívást a szerződő szervezetekre vonatkozó szabályokat, azok jogi státuszát illetően. Nem mehetünk el azonban szó nélkül azon tény mellett, hogy mindenféle jogi kereteken kívül működő magánhadseregek foglalkoztatják irakiak tízezreit.

A jelentés arra szólít, hogy tegyük jogilag kötelezővé az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét. Mi azonban nem feledhetjük, hogy ez a háború eddig 6.000 milliárd dollárba került, amelyet más esetben a millenniumi célkitűzések elérésére fordíthattunk volna. Ez a háború és megszállás százezrek halálát okozta. Ez a háború és megszállás illegális volt és maradt, a nemzetközi jog abszolút megsértését jelenti, egyoldalúan és a tagállamok többségének, az Egyesült Nemzeteknek, és a nemzetközi közvéleménynek akaratával ellentétesen következett be.

A megszálló csapatok azonnali visszavonását kellene követelnünk. Azokat az ENSZ csapatokkal kell felváltani, amelyek küldetése kizárólag a biztonság garantálása lehet. Minden katonai tevékenységet be kell szüntetni.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Gomes asszony nagy erőfeszítéseket tett az Európai Unió iraki szerepvállalásának bemutatásakor. A bonyolult iraki helyzet világos és elkötelezett politikát követel. Az Irakkal kapcsolatban javasolt uniós politika azonban súlyos kérdéseket vet fel. Ezek a kérdések különös módon kapcsolhatók össze kurdisztáni munkalátogatásommal.

Az előadó példaként hozta fel Kurdisztánt, mint olyan térséget, amelyben a stabilitás és biztonság alig garantálható, de ahol a nemzetközi fejlesztési együttműködést mégis ki kell terjeszteni. Természetesen az EU jelenléte a térségben igen fontos, és ezt magam is kihangsúlyoznám. Igen komoly belső és külső bírálat éri a kurd kormányt az emberi jogok megsértése miatt, és különösen az asszír keresztény kisebbség kurdisztáni helyzete tűnik aggasztónak. „Van-e bármiféle jövője az eféle csoportoknak Irakban”. Ez egy súlyos kérdés.

Röviden, tanácsi és bizottsági tagok, Önök miként járulhatnak hatékonyan hozzá a kurdisztáni térség tartós békéjéhez és stabilitásához, egy demokratikus jogi hatalmi struktúra kialakításához?

Befejezésül, Elnök asszony, még egy pontot emelnék ki. Az otthonukból elkergetett irakiak milliói teljes figyelmünket és támogatásunkat megérdemlik. Az előadó azt javasolja a Tanácsnak, hogy az EU tagállamai fogadják be az iraki menekülteket. Tanácsbeli és bizottsági képviselők, mennyiben járható ez a ragyogó felvetés? Köszönöm!

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI). – (BG) Elnök asszony, kedves képviselőtársak, támogatom Gomes asszony jelentését, mert kristálytiszta képet fest mindazokról a problémákról, amelyek az új, demokratikus iraki kormány létesítéséhez kapcsolódnak, de szól a problémák megoldásáról is.

Elsőként sürgetem, hogy valamennyi megszálló erő azonnal hagyja el Irakot, mert a háború, és egy szuverén állam elfoglalása jogellenes, amint az ezekre vonatkozó döntések is a nemzetközi jog rendelkezéseinek megsértésével születtek: nevezetesen egyoldalúan, továbbá az Egyesült Nemzetek tagállamai többségének és a nemzetközi közvéleménynek véleményével ellentétesen.

Remélem, hogy az így előállt helyzet nem veszélyezteti az ashrafi Iráni Népi Mudzsahedin Szervezet (PMOI) 3.500 békés tagját, akik folyamatosan nyomás alatt vannak. Reménykedem abban, hogy a demokráciát a világ egyetlen országában sem lehet antidemokratikus és erőszakos eszközökkel felépíteni.

Аnа Мaria Gomes jelentése mellett szavazok, mert Irak problémáit kizárólag akkor lehet megoldani, ha a valódi és teljes szuverenitást visszaszolgáltatjuk az irakiaknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nickolay Mladenov (PPE-DE). – Elnök asszony, biztos asszony, a Tanács hivatalban lévő elnöke, és Gomes asszony, mindannyiuknak szeretném megköszönni mindazt, ami itt elhangzott, és amit eddig tettek.

Úgy gondolom, hogy ez a jelentés határozott üzenetet közvetít az Európai Unió más területei felé: ez a Ház előre kíván tekinteni, nem hátrafelé. Igenis, be kíván kapcsolódni egy demokratikus és szövetségi Irak jövőjének formálásába.

Három dolgot említenék a jelentés kapcsán, és különös büszkeséggel tölt el, hogy ez a jelentés akkor születik meg az Európai Parlamentben, amikor annak ötven éves fennállása eredményeit ünnepeljük. Ma azt ünnepeljük, hogy miként értünk el megbékélést Európában. S amit az elmúlt ötven évben leckeként megtanultunk, azt tapasztalat és tudás formájában tovább kell adnunk iraki barátainknak, hogy ők is hasznosíthassák azokat, és sikeresen újjáépíthessék országukat.

A jelentés, nyilvánvalóan, körvonalazza az eredményeket, de nem hallgat azokról a kihívásokról sem, amelyekkel az Iraki Szövetségi Köztársaságnak szembe kell néznie, és amelyeket biztos asszony oly találóan lefestett.

Nyilatkozatához, lábjegyzetként, egy gondolatot fűznék. A biztonsági fronton elért haladás az irakiak felelőssége. Természetesen, ők a nemzetközi erők támogatása mellett működnek, de a felelősség mégis az övék. Senki sem garantálhatja Irak biztonságát, csak az irakiak. Senki sem biztosíthatja a politikai problémák megoldását, csak az iraki politikusok és az általuk generált politikai folyamatok.

Új stratégiát tartunk szükségesnek. Egy európai stratégiát, Irakra vonatkozóan. 2006 nagy részét a Tanács bagdadi képviseletén töltöttem, segítve az irakiakat. Az üzenet, amelyet minden egyes nap, mindenkitől kaptam az volt, hogy „Hol van Európa” Szeretnénk Európával beszélni, mert tapasztalatai létfontosságúak számunkra!” Ma, e jelentés, válasz e sürgetésre.

Végül e Ház, jelentésében megerősíti az Európai Parlament elkötelezettségét az iraki parlament újjáépítésének és kiépítésének előmozdítását illetően. Ez rendkívül fontos szerepkör. Köszönet illeti a Tanácsot, hogy elismerte azt a hozzájárulást, amelyet ez a Parlament az Irakkal való kapcsolatokkal foglalkozó bizottság kiválasztása és jóváhagyása révén tett.

Úgy vélem, ma létfontosságú kihívással állunk szemben: ténylegesen kamatoztatnunk kell tudásunkat és eszközeinket az iraki politikai folyamatot támogatva, de nem fegyverek, hanem szavak, nem harci eszközök, hanem valódi tettek, az ottani emberek megsegítése révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Béatrice Patrie (PSE). − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, én is szeretnék gratulálni Gomes asszonynak, egy rendkívül érzékeny és összetett témában kifejtett munkájának minősége okán,. Mindannyian tudatában vagyunk annak, milyen mély szakadék keletkezett a tagállamok között az iraki konfliktus kapcsán. Annak is tudatában vagyunk, hogy mostani feladatunk nem más, mint egy biztonságos, egységes, virágzó és demokratikus Irak kiépítésének segítése.

Személyesen, én egy nagyobb drámára szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyet kormányaink jelentős mértékben ellepleznek. Én arról az iraki konfliktusról beszélek, amely mintegy 4,5 millió embert taszított az utcára, és 1948 óta a legnagyobb lakosság-mozgást idézte elő a Közel-Keleten. Azonnali, európai szintű összehangolt cselekvésre van szükség.

Legfőbb aggodalmam azoknak az irakiaknak közvetlen és hosszabb távú sorsához kapcsolódik, akiket saját hazájuk elhagyására kényszerítettek. Megközelítőleg 2,3 millió ember talált menedéket a környező országokban, főként Szíriában és Jordániában, de Egyiptomban, Libanonban, Törökországban és az öböl-menti államokban is. Közel 2 millió menekült befogadásával Szíria és Jordánia rendkívül dicséretes módon járt el.

Az EU és a nemzetközi közösség szerepe, természetesen, kiterjed arra, hogy hosszabb távon biztosítsa az összes menekült hazatérését. Ma azonban a hazatérés sokuk számára nem valódi lehetőség. Néhány különösen veszélyeztetett menekültet a nyugati országokba kellene telepíteni. A UNHCR szerint, a Szíriában élő irakiak 6,6%-át, megközelítőleg 100 ezer embert, máshová kellene áttelepíteni. Ezért kérem képviselőtársaimat, támogassák a 2008-as áttelepítési programhoz kötődő módosító javaslatot, amelynek értelmében az EU-nak át kellene vennie a jelenleg a UNHCR felügyelete alatt álló legveszélyeztetettebb menekültek némelyikét.

Mintegy lezárásként, sürgetem a Házat, ne fordítson hátat értékeinknek. Teljes mértékben tiszteletben kell tartanunk az 1951-es Genfi Egyezményt, és el kell utasítanunk bármiféle, Irakba történő erőszakos visszatelepítést.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Louis (IND/DEM). − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Fernand Braudel úgy ítélte meg, hogy a történelem a sumér birodalomban vette kezdetét. Ma pedig, az Irakban élő keresztény kisebbségek hosszú története mintha végéhez közeledne. Mi, Európa nemzetei nem tehetjük meg, hogy tétlenül elfogadjuk ennek a hallatlan igazságtalanságnak bekövetkeztét. Ezek az emberek üdvözölték az iszlámot, és együttesen építettek egy olyan országot, amely virágzott, mielőtt a fanatizmus és háborúk tönkre nem tették.

Most ezeknek a kisebbségeknek el kell fogadniuk a menekülés gondolatát. Pedig Irak aligha építheti jövőjét jelenlétük és szaktudásuk nélkül. A jövő nem építhető fel egy ország szétdarabolásával: a jövőt a gazdaság helyreállítása, a különböző közösségek és kultúrák kölcsönös elismerése, és a törvények alkalmazása teremti meg.

Ha az EU határozottan az iraki beavatkozás mellett dönt, akkor terveiben mindenkor emlékeznie kell ezeknek a kisebbségi közösségeknek drámai helyzetére is. Az ő jövőjük szolgáljon mércéül az uniós lépések során, és a közösségek közötti kölcsönös tisztelet betartása legyen a segélyek nyújtásának előfeltétele. Az ilyen lépések nemzeteink javára íródnak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Sorin Frunzăverde (PPE-DE). – (RO) Elismerve a belső és a nemzetközi színtéren elért haladást is, az Európai Uniónak bátorítani kell az iraki hatóságokat, folytassák egy demokratikus, szilárd, jogkövető intézményekre alapozódó és szövetségi állam kialakítására irányuló erőfeszítéseiket.

Az etnikai és vallási realitásokat szem előtt tartva, magam úgy gondolom, hogy kizárólag egy szövetségi államként funkcionáló Irak lehet életképes. Egy szövetségi Irakra, és nem egy megosztott országra utalok most. Az Európai Uniónak ugyancsak ösztönöznie kell egy szilárd Irak létrejöttét, olyan Irakét, amelynek intézményei képesek biztosítani a nemzeti szuverenitást, az állam egységét, a területi egységet, a fenntartható gazdasági fejlődést, és az iraki nép jólétét. Az Európai Uniónak – feltétlenül a realitások talaján maradva, az iraki nép és az adott területen élő valamennyi etnikai és vallási közösség történelmi, vallási, kulturális és önazonossági hagyományait szem előtt tartva – aktívan közre kell működnie Irak intézményi fejlődésének előmozdításában.

Ebben az összefüggésben, a központi hatalom legitimitásának erősítése érdekében, javasolt bizonyos, Irak valamennyi etnikai és vallási közösségének vezetőiből álló tanácsadó testületek felállítása. Az iraki intézmény-fejlesztést az Európai Uniónak – az Eujust Lex-misszió, valamint megfelelő európai pénzügyi eszközök felhasználásával – támogatnia kell.

Hangsúlyozom annak szükségességét, hogy az európai pénzügyi támogatást közvetlenül a kedvezményezett iraki intézményeknek biztosítsuk. Ezeket a forrásokat az EU intézményeinek kell kezelnie, átlátható, az európai polgárok számára ellenőrizhető módon.

Javaslom, hogy az Európai Unió intézményei kamatoztassák az Irakban már polgári és katonai jelenléttel bíró, az ország stabilizációs és újjáépítési folyamatához hozzájáruló tagállamoknak tapasztalatait és szakmai ismereteit. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az európai vállalatokat bátorítani és támogatni kell annak érdekében, hogy bekapcsolódjanak az iraki újjáépítési folyamatba, határozottabban kiépítsék üzleti kapcsolataikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Erika Mann (PSE). – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, Gomes asszony, hölgyeim és uraim, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban – természetesen – elsődlegesen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kérdéseire összpontosítottuk figyelmünket. Bizonyos területeken azonban ezen túl is léptünk. Ezért két ponttal foglalkozom most.

Elsőként is, nagyon örülünk e jelentésnek, amely világossá teszi, hogy az Európai Uniónak egyértelműen szerep jut, és elkötelezettsége van Irak tekintetében. Úgy véljük, megkérdőjelezhetetlenül létfontosságú, hogy Irak beilleszkedjék a kereskedelmi rendszerbe, és aligha igényel magyarázatot az, hogy ehhez a WTO nyújtja a legmegfelelőbb terepet. Az eddigieknél azonban sokkalta nagyobb technikai segítséget kell nyújtanunk. A technikai segítségnyújtásnak arra kell összpontosulnia, hogy Irakot az európai gazdasági rendszer, bizonyos mértékig az európai üzleti élet felé mozdítsuk el.

Ami a pénzügyi finanszírozást illeti, meglehetősen szkeptikusan szemléljük azt, hogy minden kizárólag az ENSZ, a Világbank és a Multi-Donor Trust Fund közvetítésével szervezhető meg. Nagyon szeretnénk azt látni, hogy az önálló ügyintézési képesség, a saját projektek kezelése is – legalábbis bizonyos mértékig – kialakul, és ennek révén a mi erőfeszítéseinket is segítő adatbázis jönne létre, közvetlen tapasztalat halmozódna fel. Nagyon szeretnénk, ha ez a törekvésünk visszaköszönne a határozatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Georgiou (IND/DEM). – (EL) Elnök asszony, elsőként is gratulálok Gomes asszonynak, valamint biztos asszonynak is, akik – mint tapasztaltuk – emberi érzékenységgel közelítették meg napjaink iraki eseményeit.

Ennek ellenére, elnök asszony, mégis az a benyomásom, hogy mi szolgaian követünk másokat, akik azért pusztítanak, hogy építkezhessünk. Ez nem az első ilyen eset. Ma 820 millió eurót adunk az irakiaknak. Nem segíthetjük azonban a holtakat, akiknek száma magasabb, mint amennyiért Szaddam Husszein felelőssé tehető volt. Érdekelne, hogy azok, akik a mai holtakért felelnek, valaha is felelni fognak ezért?

Azért említem ezt fel, mert ez történt velük Jugoszláviában is. Elnök asszony, ha mi – nagyon helyesen – nem szeretjük a diktátorokat és módszereiket, akkor találjuk meg annak módját is, hogy miként szabaduljunk meg a diktátoroktól. Nincs jogunk elpusztítani országokat csak azért, mert nem szeretjük a diktátorokat. Mert emiatt következik ma be Irakban az, ami történt Jugoszláviában is, és nem tudjuk, hogy az előbbi tragédiája mikor is ér véget.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE-DE). − (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, Monsignor Rahhot Mosul érsekét mintegy két héttel ezelőtt rabolták el. A vele lévő három személyt brutálisan meggyilkolták. Ez súlyos esemény. A negyedik Genfi Egyezmény kifejezetten védelmébe veszi a polgári, egészségügyi, vallási és humanitárius tevékenységet végző személyzetet. Számos, az erőszakhoz semmiképpen sem köthető békeaktivista dolgozik Irakban, a Palesztin területeken és Izraelben. Keresztények, mohamedánok, zsidók, vagy egyszerű aktivisták.

A vallási kisebbség fejének elrablását követően e Ház két módon cselekedhet azonnal. A holnapi, Ana Gomes jelentése kapcsán várható szavazás alkalmával szóbeli módosítás formájában ítélhetjük el Monsignor Rahhónak a háború befolyásolása érdekében végrehajtott elrablását. Csütörtökön pedig ugyancsak lehetőségünk lesz arra, hogy nagyon rövid szöveggel egészítsük ki a napirendi sürgős kérdések listáját, és ennek révén, európai intézményként kifejtsük álláspontunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Casaca (PSE).(PT) Engedje meg biztos asszony, hogy elmondjam, a témában folytatott vitát követően úgy vélem, az ENSZ egyértelműen megérdemli tiszteletünk legteljesebb kinyilvánítását. Sérgio Vieira de Melo, és mindenki más, ki életét kockáztatja, szintén megérdemli tiszteletünket. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell tudnunk, mi is történik, és ki is jut hozzá az Irakban felhasznált pénzügyi forrásokhoz. Hadd mondjam el, hogy az a 20 millió euró, amelyről biztos asszony is említést tett ma – és bocsásson meg, de én erről olvastam már két vagy három hónappal ezelőtt is – végtelenül csekélynek tűnik ahhoz, hogy a menekültek és lakhelyükről elüldözött személyek tragikus problémáit kezelni tudjuk. Biztos asszony, ezek hatalmas kiterjedésű problémák, és az iraki olaj csekély segítséget nyújt, hiszen az emberek java nem jut hozzá az olajhoz. Hálás volnék, ha nagyobb erőfeszítéseket tehetnénk e kérdés megoldása érdekében, és mint Patrie asszony kifejtette, ezzel az üggyel rendkívül gyorsan foglalkoznunk kell

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). – Elnök asszony, Európa ellene volt az iraki háborúnak. Függetlenül azonban attól, hogy kinek volt igaza, kinek nem, a mai iraki realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Figyelembe véve, hogy az iraki helyzet miként befolyásolja a Közel-Kelet egészének, sőt, az azon túli területeknek sorsát is, az EU-nak már nem szabad a dolgok egésze tekintetében a partvonal közelében maradni. Hatalmas forrásai és tapasztalata révén az EU-nak jelentős módon részt kell vállalnia az új iraki állam megszilárdulásának előmozdításában. Biztos asszony leírta a bajok tüneteit. Most azt kell tudnunk, miként is orvosolhatjuk e bajokat. És nem kizárólag a többi nemzetközi szervezettel való együttműködésben gondolkodva, hanem önmagunkra is támaszkodva, hiszen az EU ennél sokkalta többre is képes. A stratégiai cél az, hogy támogatást nyújtsunk az új, demokratikusan választott hatóságoknak ahhoz, hogy országuk új intézményeinek erkölcsi hitelt, és ennél fogva tekintélyt is kölcsönözzenek. Egy új, demokratikus, önfenntartó, olaj-gazdag Irak létrejötte – a Közel-Kelet szívében – mindenkinek érdekében áll.

 
  
MPphoto
 
 

  Renate Weber (ALDE). – (RO) Jelenleg az Európai Bizottság kereskedelmi és együttműködési megállapodásról tárgyal az iraki hatóságokkal, amelynek kapcsán az emberi jogok érvényesítésével összefüggő kérdések is napirendre kerülnek.

Kérem az Európai Bizottságot, hogy határozottan igényelje az iraki hatóságoknál, találjanak megoldást a külső és belső menekültek társadalmi visszailleszkedésére. Kérem továbbá az Európai Unió tagállamait is, hogy kezeljék prioritásként az iraki menekültek menedékjogi kérvényeinek feldolgozását. A tagországokból ezzel kapcsolatban beérkezett visszajelzések ismételten azt igazolják, hogy európai szinten kellene harmonizálni a menekült-státusszal összefüggő eljárásokat. Alapvető, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban történjen utalás a parlamentek közötti együttműködésre is.

Úgy hiszem, hogy az Irakkal való kapcsolatokkal foglalkozó európai parlamenti bizottság hozzájárulhat az iraki törvényhozó testület intézményi képességeinek erősítéséhez. Az Európai Uniónak segítenie kell Irakot abban, váljon hatékony partnerünkké egy érzékeny térségben. Gratulálok, és köszönetemet fejezem ki az előadónak, Ana Maria Gomes asszonynak, jelentése kapcsán.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Zaleski (PPE-DE). – (PL Elnök asszony, amennyiben szeretnénk eljutni oda, hogy számíthassunk iraki partnereinkre a békés egymás mellett élés alapjául szolgáló demokrácia megvalósításában, akkor beruházásokat kell eszközölnünk. Visszaemlékszem, diákkoromban egyszerűen fiatal irakiakat láttunk vendégül középiskolánkban. Talán lehetséges volna az Európai Unió számára, hogy most hasonló lehetőségeket ajánljon fel fiatal irakiak részére. Arra gondolok, hogy 24 év alatti irakiakat hívhatnánk meg, lehetővé téve számukra, hogy köztünk éljenek, megismerkedjenek tapasztalatainkkal. Természetesen, kritikai szemmel figyelhetik majd amit látnak, megőrizve abból azt, amit pozitívnak tartanak, és mindannak hazai megismétlésére törekedhetnek. Illetve talán javíthatnak azon, amit negatívumként tapasztaltak meg. Tehát a Ház figyelmébe ajánlom ezt, az iskolákra alapozódó javaslatomat. Az ilyen típusú látogatásoknál nem szükségszerű, hogy azok kizárólag egyetemi szinten valósuljanak meg. Világos, hogy a politikák ember-függők, és biztos asszony, a saját hatáskörén belül van mozgási lehetősége!

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE-DE). – Elnök asszony, Ez az Európai Parlament üzenete a Tanácshoz, jelezve, szükség van egy Irakkal foglalkozó európai stratégiára. Véget kell vetnünk annak, hogy a korábbi nézeteltérésekről vitázunk. Ehelyett koncentráljunk az EU ottani, eseményeket követő, aktív közreműködésére. Szeretném megköszönni biztos asszonynak az iraki helyzet alapos, tárgyasszerű leírását. Most óvatos derűlátást érzékelek a levegőben. Úgy látom, egyetértés mutatkozik abban, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. Ez az, amit Gomes asszony oly ékesszólóan arany lehetőségként írt le az EU pozitív hozzájárulási képessége tekintetében.

Számomra két pont mutatkozik meghatározónak. A Parlament számára fontos, hogy az uniós támogatást a demokratikus kormányzás kiépítésére fordítsuk, és ezt nagy érdeklődéssel fogadták az iraki politikusok is. Másodszor az EU kivételes helyzetben van ahhoz, hogy támogassa a megbékélési folyamatot, amely nélkül csakis az ország széthullásának és a további belháborúskodásnak nyílik tere. Élnünk kell tehát a kínálkozó lehetőségekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Lenarčič, hivatalban lévő elnök (SL) Szeretném mindenkinek megköszönni e kérdésben elfoglalt álláspontja és véleménye kinyilvánítását. Ezek hasznosak lesznek számunkra a későbbiekben kifejtett tevékenységünk során is. Mindezekhez egy megjegyzést fűznék, és egy kérdésre válaszolnék.

Záborská asszony kérdése a a khaldeai katolikus érsek elrablásához kapcsolódott. Szeretném felhívni figyelmüket az Elnökség által március 1-jén kiadott nyilatkozatra, amelyben határozottan elítéltük az emberrablást, és a khaldeai érsek feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátását követeltük.

A másik kérdést illetően. Mladenov úr és mások rámutattak arra, hogy a biztonsággal, nevezetesen az iraki biztonság megteremtésével kapcsolatos felelősség elsődlegesen az iraki hatóságokat terheli. Az is igaz, hogy mi is segítjük azokat e területen, és szeretném itt ismét megemlíteni az EUJUST LEX-misszót. E misszió 2005 óta működik Irakban, és az Európai Unió tagországainak többsége részt vállal abban.

A misszió keretében megközelítőleg 1500 magas rangú iraki kapott képzést. Őket a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban és a büntetésvégrehajtásban foglalkoztatják. Amint említettem, a missziónak 2009 nyaráig szól a megbízatása. Úgy gondoljuk, a misszió jelentősen hozzájárul az iraki biztonság erősítéséhez.

Szeretném ismét megköszönni Gomes asszonynak jelentését, amely további tevékenységünkhöz fontos adalékokkal szolgál. Megemlíteném, hogy utóbbiak közt található az a terv, amelynek értelmében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, Rupel miniszter részt vesz az Irakkal szomszédos országok Kuvaitban rendezendő áprilisi ülésén.

 
  
MPphoto
 
 

  Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, tartalmas vita áll mögöttünk, amely azt igazolja, hogy szeretnénk felhasználni ezt az arany lehetőséget arra, hogy végre újjáépíthessük Irakot, azt a Közel-Kelet stabil államává tegyük. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ez mindannyiunk számára fontos célkitűzés.

Elsőként is szeretném megnyugtatni Önöket, hogy mi állhatatosan kitartunk cselekvési irányunk mellett. Köszönöm kedves szavaikat, amelyekkel delegációnk vezetőjét illették, aki mindössze néhány emberrel dolgozik ott, rendkívül nehéz körülmények között – egyébként a brit Nagykövetség épületében elszállásolva. Ő és munkatársai nagyon jó munkát végeznek.

Régóta együttműködünk az ENSZ Vagyonkezelői Alapjával, mert korábban másra nem volt lehetőségünk. Igazgatóim látogatását és értékelését követően, óvatosan felmérjük, hogy mit is tehetünk a kapacitás- és intézményi fejlesztések terén. Teljesen megértjük, hogy ez nagyon kedves téma sokuk számára, de kérjük, értsék meg, hogy a biztonsági költségek igen magasak. Bármit is tegyünk közvetlen formában, nagyon magas költségek keletkeznek. Másként lépéseink megvalósulásával nem számolhatunk.

A Zöld-zónán túli térségekben a körülmények igen mostohák. Kivételt talán azon kevés terület jelent, ahol a biztonsági problémák száma kisebb. Ezek egyike Észak. Nem zárom ki, hogy fokozatosan – például északon – közvetlenebb együttműködést alakítsunk ki. Hangsúlyozom azonban, nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy ne diszkrimináljunk az egyes csoportok között. Ezt szeretném üzenni Belder úrnak is. Így folyik tevékenységünk a projektekkel összefüggésben is. Mindenkor próbálkozunk olyan projektekkel, amelyekben valamennyi csoport részvételét biztosíthatjuk. Beleértve ebbe a keresztény csoportokat is, amelyek helyzete a mai Irakban, és ezzel a kormánnyal, igen nehéz.

Ezen túllépve, szeretném azon, az általunk kifejtett tevékenységet követni nem mindig tudó képviselők figyelmét ráirányítani arra, hogy például 2005-ben sikeresen előkészítettük az általános választásokat. Általános és középiskolák százait állítottuk helyre. Ez nemcsak az iskolák, hanem a diákok számára is hasznot eredményezett. Az Erasmus program ugyancsak nyitva áll néhány iraki számára. Kihasználását magunk is szorgalmazzuk. Tankönyvek millióit állítjuk elő és terjesztjük, hatmilliónyi általános és középiskolás körében. Ez egyszerű kérdés, de igen fontos.

Ugyanakkor 200 alapszintű egészségügyi központot és 10 kórházat állítottunk helyre. Támogatásban részesítettünk nyolc immunizálási kampányt, amelyek egyenként 4,5 millió, öt év alatti gyermeket érintettek. Teljesen helyreállítottuk a nemzeti gyógyszerészeti minőségellenőrző laboratóriumot. És a sort hosszan folytathatnám.

Úgy gondolom, a Bizottság sokat tett – az Unió nevében – nehéz körülmények között. Tudatában vagyunk most annak, hogy a kulcskérdés az, mit tehetünk a kapacitás-fejlesztés terén. Önök nyugodtak lehetnek afelől, hogy forrásaink tekintélyes részét erre fordítjuk, mindenkor, amint erre utaltam, a biztonsági helyzet függvényében. Legutolsó értékelésünk szerint az, sajnos, még nem tekinthető stabilnak.

Szólnék pár szót a menekültekről. Említettem, hogy mi, a Bizottság, természetes módon foglalkozunk a menekültek megsegítésével. A különféle bizottsági eszközökből eredően összeálló múlt évi teljes költségvetési csomag 50 millió euró volt. Ezek a források nemcsak az Irakon belüli IPD-k megsegítését szolgálták, hanem Szíria és Jordánia támogatását is. Természetesen, szoros kapcsolatban állunk ezekkel az országokkal is. 80 millió eurót adtunk Szíriának, és 32 millió eurót Jordániának, mert ebben a kis országban a menekültek nagy áradata súlyos problémákat okozott.

Végül csak azt szeretném mondani, hogy nekem, a Tanácshoz hasonlóan, az a meggyőződésem, hogy az a párbeszéd, amelyet a Parlament az Ad Hoc Iraki Bizottság közreműködésével folytathat, nagyszerű előrelépést és haladást jelent. Együttműködhetünk ezen a területen is. Hadd biztosítsam Önöket arról, hogy kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy az ENSZ-en keresztül csatornázott forrásaink sorsa is jól követhető legyen. A jövőben forrásainkat mind inkább közvetlenül csatornáztatjuk a partnerekhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Ana Maria Gomes, előadó. − (PT) Szeretném mindenkinek megköszönni a kedves szavakat. Külön köszönettel tartozom barátomnak, Lenarčič miniszter úrnak, akivel pár évvel korábban a Biztonsági Tanácsban is már együttműködtem, éppen Irakkal, a Szaddam Husszein jelentette iraki problémával összefüggésben.

Amint kifejtettem, ennek a jelentésnek célja, hogy rávilágítson az iraki helyzet bonyolultságára, szemben a televízió-programok által naponta sugalmazott leegyszerűsítő üzenetekkel, miszerint Irakban csak a „tűz és kard” érvényesül. A jelentést akciótervként, útitervként kell szemlélni, az EU iraki közreműködése tekintetében. Úgy vélem, a Parlament nevében is beszélek, amikor azt mondom, hogy elvárjuk a Bizottságtól, a Tanácstól és a tagállamoktól, megvalósítható javaslatainkat – a biztonsági feltételeket is szem előtt tartva – hasznosítsák az iraki kormány és nép megsegítését célzó majdani programjaik és projektjeik kialakításánál.

Nagy hatást gyakorolt rám az irakiak lelkesedése a „több Európa” téma kapcsán. Talabani elnöktől kezdve az egyik legeldugottabb vidéki terület általános iskolai tanítójáig bezárólag mindenki arra szomjadzik, hogy politikai elismerésben és intézményi támogatásban részesüljön az Európai Unió részéről. A lehető legszélesebb körben, rengeteg projekt-javaslatot kaptunk: a Belügyminisztérium munkatársainak képzése, az aknamentesítésben szerepet vállaló helyi NGO támogatása, a felnőtt-képzés, a szexuális- és népesedési egészségügyi oktatás, az iraki parlament műszaki és intézményi támogatása, csak kiragadott példák a javasatokra.

Úgy gondolom, e jelentés sikerét nem a holnap leadandó támogató szavazatok száma alapján kell megbecsülnünk. Sokkalta inkább azon az alapon, hogy mostantól kezdve milyen változásokat hoz majd iraki fellépésünkben. Irakkal foglalkozó parlamenti bizottságunk minden bizonnyal betölti majd szerepét e folyamatban. Biztos vagyok abban, hogy számíthatunk a Bizottságra, és Ferrero-Waldner biztos asszonyra, akinek szeretnék gratulálni az Uusitalo nagykövet által szakszerűen irányított kis bagdadi csapatához. Ők, mindannyian meghatározó szövetségeseink a menetrend végrehajtásában.

 
  
  

ELNÖKÖL: BIELAN ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát bezárom.

A szavazásra csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Casaca (PSE), írásban.(PT) Ez a jelentés nem tesz említést az iraki katonai beavatkozást alátámasztó olyan hamis információk terjesztéséért és az abban való cinkosságért vállalt felelősségről, mint a ‘tömegpusztító fegyverek’ létezése és fellelhetősége és a korábbi rendszer, és a nemzetközi terrorizmus közötti kapcsolat. Ez át is hárítja a felelősséget azzal kapcsolatban, hogy az országban bevezetésre került a Iráni Forradalmi Gárda és annak az iraki kinövései, ami a terrorista csoportok és az olyan halál, illetve népirtó brigádok elterjedését eredményezte, amelyeknek a legfontosabb célpontjai a múltban és a jelenben az etnikai és a vallási kisebbségek és az ország elitje voltak.

A jelentés nem teremt összefüggést az Európai Unióval, illetve az Európai Unió által az iraki hatóságok számára annak függvényében nyújtott pénzügyi támogatással, hogy hajlandók-e felvenni a küzdelmet a terrorizmus és a népirtás ellen, illetve, hogy üldözik, avagy elítélik-e azokat, akik a biztonsági erőkön kívül, illetve belül, a fenti tettekért felelősek. Következésképpen minimalizálja azokat a drámai problémákat, amelyekkel az iraki menekültek millióinak és a kitelepítetteknek szembe kell nézniük, és az alapvető jogok, így a szabadsághoz való jog, és az irakiak, elsősorban a nők számára nyújtott garanciák megsértését.

A Szaddam Husszein rendszere által elkövetett bűncselekmények említése elfogadható lenne akkor, ha őszinte lenne, és ha erre nem úgy kerülne sor, hogy közben figyelmen kívül hagyják a jelenleg elkövetett bűncselekményeket és azok elkövetőit, ami több százezer ember halálát, és több millió ember kitelepítését eredményezte.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE-DE), írásban. (FI) Elnök asszony, köszönetet szeretnék mondani Gomes asszonynak az értékes jelentéséért. Gyakorlati megközelítése eredményeként a Tanács és a Bizottság által az iraki nép számára megfogalmazott üzenet szokatlanul világos.

A probléma lényege kétségtelenül egyértelmű. Irak nem szenved pénzhiányban. Irak attól szenved, hogy nincs stabilitás, nincs politikai akarat, és nincs stabil intézményrendszer és adminisztratív kapacitás ahhoz, hogy bölcsen költsék el a pénzt. Az uniónak a fenti területeken lenne tennivalója.

Először is, Irak a fejlesztési tevékenység szempontjából nem minősül hagyományos helynek: kivételes tevékenységi területnek számít. Ezért tartós eredményeket nem lehet egymástól elkülönült eszközökkel elérni. Ha a fejlesztési eszközöket és a biztonságot sikerül egy fedél alá hozni, akkor az EU párbeszédet teremthet az iraki néppel. Szállóigénk legyen az átláthatóság: a Bizottságnak lehetővé kell tenni a pénzügyi eszközök demokratikus felügyeletét.

Másodszor az Uniónak egyértelmű kötelezettséget kell vállalnia a parlamenti dimenzió támogatása iránt. Támogatnunk kell a jó kormányzás és a jó munkavégzési gyakorlatok elterjesztését a Képviselők Tanácsában, képzést és erőforrásokat kell biztosítanunk a parlamenti munkához, és, szükség esetén, szakértői segítséget kell nyújtani a jogalkotás fejlesztése során – a szövetségi állami struktúra jogalkotási kihívást jelent.

Harmadszor ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy Irak fejlődésért folytatott küzdelmének középpontjában az emberi jogok álljanak. Az etnikai és vallási kisebbségek helyzete az Unió hozzájárulásától függ. A keresztény asszírok, káldeusok, szírek és más kisebbségek, így a türkmének állandó diszkriminációnak vannak kitéve, és az életüket is veszély fenyegeti. A korábbinál sokkal határozottabb erőfeszítéseket kell tennünk ennek megállítására.

Remélem, hogy Önök közül mindenki egyetért abban, hogy ez a jelentés már nem a múltbeli hibákról szól. Azok a hibák már beismerésre kerültek, így a velük kapcsolatos további panaszok nem segítenek az irakiaknak. Mindent meg kell tennünk nem csak annak a felismerése érdekében, hogy a múlt kötelezettségeket ró ránk, hanem annak belátására is, hogy egyébként az irakiak számára nincs jövő.

 
  
MPphoto
 
 

  Tobias Pflüger (GUE/NGL), írásban. (DE) Sajnálatos módon Gomes asszony jelentése az Európai Unió szerepéről Irakban megkerüli az iraki helyzettel kapcsolatos két legfontosabb kérdést.

Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, más tagállamokból, és még sok más országból érkező megszálló csapatok állomásoznak Irakban. Ezek a csapatok az ország 2003-as illegális megszállása óta az országban vannak. Amint mostanra már tudjuk, a fenti katonai akciót igazoló okok teljes mértékben hamisak voltak (mint például a Colin Powell által az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt elmondott hazugságok az Irakban található tömegpusztító fegyverekről).

Elutasításra került minden olyan módosító indítvány, beleértve a saját képviselőcsoportom, a GUE/NGL által tett indítványokat is, amelyek egyértelmű utalást tartalmaznak a háború nagyszámú áldozataira, és a jelenleg is folyó megszállásra, és amelyek kritizálják az Irak elleni, teljesen elhibázott katonai akciót. Következésképpen a helyzetnek ez a kulcs-fontosságú vonatkozása teljes mértékben említés nélkül marad Gomes asszony jelentésében.

Ezért én a jelentés elfogadása ellen szavaztam, mivel, a dolgok jelenlegi állása szerint, tagadja az Irakban jelenleg fennálló valós helyzetet. Mivel így áll a helyzet, katasztrofális lenne, ha komplexebb szerepet kérnék az Európai Unió számára Irakban, mivel ez által a katonai és megszálló rendszer részévé válna. Ezzel együtt a jelentésben foglalt számtalan nyilatkozat megérdemli a támogatásunkat, de mindenki, aki nem lép fel a háború és a megszállás ellen, maga is bűnrészessé válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE), írásban. Az EU számtalan tagállama küldött csapatokat a nemzetközi erők, az Egyesült Nemzetek segítségnyújtási missziója és a NATO által szponzorált iraki rendőri erők kiképzése keretében, és ezen országok egyike Észtország volt.

Irakban nem javulhat a humanitárius helyzet, ha az országban nincs béke és stabilitás. Sajnálatos módon az Amerikai Egyesült Államokban mind a republikánus, mind pedig a demokrata elnökjelöltek a csapatok kivonása mellett foglalnak állást, ami felelőtlen módon lesújtó helyzetben hagyná az országot.

Meggyőződésem, hogy ha az Európai Unió az állam-építésre szánt pénzösszegek, emberi erőforrások, és know-how révén növelné iraki részvételét, akkor el lehetne kerülni az ország helyzetének további romlását. Az Európai Uniónak a különböző politikai és vallási frakciók közötti közvetítés terén kulcs-fontosságú szerepet kellene játszania ahhoz, létrejöhessen egy jól működő társadalom.

 
  
MPphoto
 
 

  Konrad Szymański (UEN), írásban. (PL) Az a benyomásom, hogy Gomes asszony nem egy, hanem két jelentést terjesztett elő.

Ezek egyike egy tényszerű beszámoló az iraki részvételünkről. Ez éles ellentétben áll az indoklás érzelgős és propagandaízű stílusával.

2003-ban kétségtelenül megvalósult egy siker, nevezetesen egy olyan önkényuralmi rendszernek a megdöntése, ami destabilizálta az egész régiót. Ha a 2003-as eseményekre nem került volna sor, akkor most nem lennénk abban a helyzetben, hogy 25 oldalas ajánlást fogalmazunk meg egy demokratikus Irak számára a szerkezeti reformokról, a választási törvényről és a kisebbségek jogairól.

Szerencsére, a szavazás az ajánlással kapcsolatos javaslatra vonatkozik. Ezért szívesen támogatom ezt a dokumentumot. Helyénvaló számunkra az, hogy felelősséget vállaljunk a stabil és demokratikus Irak sikeréért. Örömmel tölt el az is, hogy azoknak az országoknak, amelyeket megosztott a 2003-as intervenció, most lehetőségük nyílik arra, hogy együttesen előnyt kovácsoljanak az akkori háború által megnyíló lehetőségekből.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat