Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. március 12., Szerda - Strasbourg

16. Az idős emberek életminőségének javítása (vita)

  Elnök. − A következő téma a Neena Gill által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében készített (A6-0027/2008) tanulmány az Európai Parlament és a Tanács azon javaslatáról, hogy a Közösségnek vegyenek részt az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban. [COM(2007)0329 - C6-0178/2007 - 2007/0116(COD)].

  László Kovács, a Bizottság tagja. − Elnök úr, nagyon örülök, és nagyon megtisztelve érzem magam, hogy helyettesíthetem biztos kolléganőmet, Viviane Redinget, ennek a rendkívül fontos és kiváló témának a bemutatásában.

A lakosság elöregedése egész Európában nyilvánvaló kihívást jelent a társadalmunk és a gazdaság számára. Napjainkban még minden nyugdíjas emberre öt adófizető jut. 2025-re ez az arány 3:1 lesz, és 2050-re 2:1. A gondozás költsége, különösképpen a 80 év fölöttiek egyre növekvő csoportjának a gondozási költségei, rendkívül gyorsan nőnek. Joggal aggódunk a jó életminőség biztosítása, valamint az idős emberek egészségügyi és szociális ellátásának pénzügyi fenntarthatósága miatt.

Ugyanakkor azonban hangsúlyozni szeretném, hogy az idősödő lakosság egyben nagy lehetőséget, és ígéretes piacot is biztosít az egészségben és függetlenül élő idős lakosság esetében az új termékek és új szolgáltatások terén. Mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy az Európában jól megöregedő lakosság érdekében is mobilizálni tudjuk, és mozgósítanunk kell az információs és kommunikációs technológiákat. A ‘saját lakókörnyezetben való életvitelt segítő’ (AAL) elnevezésű közös program segíteni fog a fenti kihívásoknak a kezelésében, és a lehetőségek kiaknázásában. Ez egyben innovatív együttműködést is jelent a tagállamok között az olyan piac-orientált kutatás és fejlesztés terén megvalósuló együttműködésben, ami megérdemli az európai támogatást.

A javasolt kompromisszumos módosítások kétséget kizáróan segítettek a kezdeményezés európai dimenziójának a megerősítésében azáltal, hogy világossá tették a hatáskörét, továbbá a tagállamok szerepét és kötelezettségvállalásait. Ez, mindannyiunk javára, elősegíti ennek a fontos európai törekvésnek a sikerét.

  Neena Gill, előadó. − Elnök úr, Európa egyre növekvő lélekszámú idős lakossága életminőségének a javítása, amint hallottuk, az egyik legnagyobb kihívás számunkra Európában.

Változik a társadalmunk összetétele, és ehhez, az idősek, akik esetében egyébként felmerül a kirekesztés kockázata, életminőségének javítása és független életvitelének biztosítása érdekében, alkalmazkodnunk kell.

Azt kell biztosítanunk, hogy ez az új társadalom befogadó legyen. Garantálnunk kell, hogy a növekvő számú idős emberek teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban, mivel 2010 és 2030 között a 65 és 80 év közötti európai uniós lakosság lélekszáma 40%-kal nő.

Ennek az öregedő lakosságnak számtalan kihatása lesz a szakpolitikák különböző területeire: társadalmi, foglalkoztatási, lakhatási, oktatási, képzési, egészségügyi, és szociális támogatás. Ezért átfogó, és nem széttöredezett megközelítésre van szükségünk az idősekkel kapcsolatban.

Ez a jelentés a tagállamok által a 169. cikk alapján tett kezdeményezésen alapul, amit öt év alatt 150 millió eurós nagyságrendű összeggel a Bizottság társ-finanszíroz. Ez segíti majd az európai ipart és a kutatóintézeteket az olyan új, élenjáró IKT technológiai szolgáltatások, termékek, és megoldások kifejlesztésében, amelyek javítják az idősek életminőségét.

Napjainkban olyan technológiákat fejlesztenek ki, amik segítenek a memóriazavar, a látási, a hallási és a mozgási problémák megoldásában. A lényegi munka már elkezdődött, de gyakran nem tudnak róla, illetve nem használják széles körben. Tehát remélem, hogy ez a kezdeményezés tényleges haszonnal jár, és segít a társadalmi problémák megoldásában.

Nagy örömmel mondom el, hogy sok helyen, de elsősorban a szűkebb pátriámban, Nyugat-Midlands-ben, a saját szememmel láttam, hogy elsősorban a kisegítő technológiák felhasználásával, melyek lehetővé teszik a biztonságos és hozzáférést biztosító lakókörnyezet kialakítását, hogyan lehet átalakítani egy hagyományos házat.

Büszke vagyok arra is, hogy a régióm vezető szerepet tölt be az élenjáró segítő technológiák terén – nem csak az idősek vonatkozásában, mivel a hátránnyal élők megsegítésére is történtek technológiai fejlesztések.

Így joggal elvárható, hogy az AAL három területen tényleges lökést adjon ennek a tevékenységnek. Először, az EU kutatási tevékenysége központilag lesz összehangolva, elő fogja segíteni a kivitelezhető termékek kifejlesztését, és ezeket be fogja vezetni a piacra.

Célunknak annak kell lenni, hogy ezen a területen kiválósági pólusok legyünk, és egész Európában meg kell valósulnia a tudás és a legjobb gyakorlat cseréjének.

Ez csak akkor valósítható meg, ha a résztvevő országok tényleges elkötelezettséget mutatnak. Ezért örülök annak, hogy a Tanács minden résztvevő ország esetében elfogadta minimum 0,2 millió euró összegű hozzájárulást, egy egységes és közös értékelési mechanizmussal és jogosultsági kritériummal egyetemben, abban a reményben, hogy ez javítja a program koordinációját, átláthatóságát,és hitelét.

Másodszor ez az Európai Unió iparának a hasznára válik, ami hatalmas potenciálokkal rendelkezik ezen a téren. Ezért felhívom az AAL Szövetséget arra, hogy fejlesszen ki hatékony üzleti modelleket ezekre az IKT termékekre és szolgáltatásokra, amelyek az árak csökkentésének, és a fenti termékek piacra juttatásának a zálogai.

Azt is biztosítaniuk kell, hogy a KKV-k részt vehessenek ebben, és tisztességes hozzáférést kapjanak a kutatási és támogatási lehetőségekhez. Ugyanakkor a sikerhez arra van szükség, hogy a program európai uniós szintű szabványokat és kölcsönös átjárhatóságot fejlesszen ki annak érdekében, hogy a segítő technológiák területén világelső lehessen. Sürgősen meg kell szüntetni azokat a műszaki és szabályozási korlátokat, amelyek akadályozzák ennek a területnek a fejlődését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a világ többi része, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Japán és még Kína is, hasonló demográfiai kihívásoknak néznek elébe. Ezért rajtuk múlik, hogy létrehozunk-e egy globális versenyelőnyt.

Az AAL nem csak az önálló életvitel javítását szolgálja, de hozzájárulhat a lisszaboni stratégia céljainak az eléréséhez is. De ehhez közös gondolkodásra, és közös cselekvésre van szükség a többi programmal, amelyek a munkahelyteremtést és a gardasági növekedést célozzák – ebben a szektorban.

Harmadszor miközben a technológia képes javítani az idősek életminőségét, ez csak abban az esetben igaz, ha néhány fontos kérdéssel foglalkozunk: az áraknak megfizethetőknek kell lenni, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek, az új technológiáknak felhasználóbarátnak kell lenni (és gondoskodni kell arról, hogy az idősek, és gondozóik kiképzésben részesüljenek a használatukról), és, mivel esetleg információs társadalomban fogunk élni, ami még nem befogadó társadalom – az idősek nagy része a kirekesztéssel néz szembe. Ezért az internetet hozzáférhetőbbé kell tenni, és több képzést kell biztosítani, és lehetővé kell tenni az idősek számára, hogy egyaránt bekapcsolódjanak a társadalomba, és elvégezzék a lehetséges napi tevékenységüket, mint például a bevásárlást, a számlák kifizetését, és a találkozások megbeszélését. De ez nem lesz lehetséges egy földrajzilag megosztott Európában. Nem szeretném, ha Európa kétfokozatúra váltanak az európai demográfiai kihívás tekintetében.

Ez még csak a kezdet. Ennél még sokkal több a tennivalónk, és remélem, hogy ez a program példát állít a Bizottság és a Tanács elé a további tevékenységek és kezdeményezések megvalósítása érdekében.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a Nőjogi és Nemi Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója, − (PL) Elnök úr, Európa lakosságának elöregedése az egész európai társadalom számára kihívást jelent. A születéskor várható átlagos életkor jelenleg 80 év, és 2030-ra, várhatóan, 40%-kal megnő a nyugdíjas korúak száma.

Az Európai Uniónak sokrétű megközelítést kellene elfogadnia a kihívás kezelésére, hisz a demográfiai folyamatok a szakpolitikák legkülönbözőbb területeit érintik, beleértve a foglalkoztatást, a lakhatást, az oktatást, a szociális ellátását, és az egészségügyet. A kérdéses kutatási és fejlesztési program átfogó célja az idősek életminőségének javítása, és Európai ipari bázisának erősítése. A cél elérését olyan IKT segítségével kívánjuk megvalósítani, ami segíti az idős embereket az életminőségük javításában, a jó egészségi állapotuk megőrzésében, és a munkában, illetve a társadalomban való aktív részvételükben.

Az idős emberek által megszerzett tudás és tapasztalat komoly tartalékot jelent, különösen egy tudás alapú társadalomban. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az elöregedő társadalomban a nők aránya, mivel a születéskor várható élettartamuk hosszabb, nagyobb a férfiakénál. A program megtervezésekor, és értékelésekor tehát figyelembe kell venni a társadalmi nemeket, mint fontos elemet. Végül szeretnék köszönetet mondani Gill asszonynak, a téma előadójának, a rendkívül színvonalasan elkészített jelentésért.

  Lambert van Nistelrooij, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (NL) Nagyon jó, hogy ma végre másképpen beszélünk az európai demográfiai változásokról, vagyis nem úgy kezeljük a témát, mint ami csak pénzbe kerül, és ami olyan embereket ’ termel ’, akikről aztán gondoskodni kell, hisz ez egyben nagyon fontos lehetőséget is biztosít számunkra. Én, személyesen, nagyon boldogan beszélnék az ezüst-gazdaságról: ha közelebbről megnézik a programot, láthatnak benne egy, az élet minőségével kapcsolatos témát, vagyis felmerül a kérdés, hogy mi is Európa dilemmája?

Egyrészt kiváló alaptudással rendelkezünk, de az innovációk nagyon lassan kerülnek bevezetésre a piacon. Már régóta van Internet és széles-sáv, és most már a korlátozott mozgásképességű embereknek, az Internet segítségével, megfelelő hozzáférésük van a szolgáltatásokhoz is. Ez megváltoztatja a dolgokat, és ebben komoly lehetőségek rejlenek.

Egyrészt örülök annak, hogy a 7. keretprogramban félmillió eurót tettek félre alapkutatásra, és valójában az Európai Unió visszaszerzi ezt a félmilliót a tagállamok és az üzleti vállalkozások révén. Jó dolog, hogy ez a tudás kibontakozik, mivel hidat biztosít a piac felé.

Amint Gill asszony már elmondta, rendkívül fontos, hogy itt, Európában, teljes fordulatot adjunk a széttöredezett, megtépázott piacnak, és jobb szabványokat vezessünk, be a befogadás javítása érdekében. Az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Kínában például ez a probléma nem létezik. A mi pénzügyi rendszereink egészen mások. Ezért fontos, hogy hazai szinten bevezessük a technológiákat, és a megvalósítsuk a partnerekkel való párbeszédet. Ebből kifolyólag jó lenne egyesíteni a tagállamokat, és minden projektbe hármat bevonni. Ez időnként nehézségekbe ütközik, de szerintem, a tudás gyors felhasználása érdekében, szükség van rá.

A program néhány pontját még értékelni kell, és engem nagyon érdekelnek a létező technológiák, illetve az, hogy fel lehet-e hatékonyan használni az IKT alkalmazásokat. Hiszem, és remélem, hogy ebben a programban a felhasználók fontos szerepet fognak játszani. Köszönetet szeretnék mondani az előadónak azért a hatalmas erőfeszítésért, amit ebbe a témába fektetett, és különösen a jelentés tartalmáért.

  Silvia-Adriana Ţicău, a PSE képviselőcsoport nevében. – (RO) A születések számának növelését elősegítő, és a gyermeknevelést és -gondozást támogató szakpolitikák hiányának köszönhetően a 65 év fölötti lakosság aránya 2025-re 20%-ról 28%-ra emelkedik.

Az idősebb polgároknak speciális igényeik vannak, és a társadalomnak meg kell változni ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a fenti igényeket. Az idős emberek esetében szükségünk van az igényekhez alkalmazkodó lakhatásra, továbbá az egészségügyi és gondozási szolgáltatások fejlesztésére. Ebben az összefüggésben az IKT szerepe egyre nagyobb. A digitális televíziót, a mobiltelefonokat, a számítógépeket, és még az Internetet is már használja az idős emberek egy része. Sok idős ember a külföldön élő gyermekeivel Internet és web-kamerák segítségével tartja a kapcsolatot, függetlenül attól, hogy vidéken, vagy nagyvárosban élnek.

Ugyanakkor azonban mindössze 10% azoknak a 65 év feletti európai polgároknak a száma, akik használják az Internetet. Tartsák szem előtt azt a tényt, hogy az 50 év fölötti európai polgároknak több mint 21%-a komoly hallási, látási, illetve ügyességi problémákkal küzd, amelyek következtében nehézséget okoz számukra a szabványos IKT berendezések használata.

2007. júniusában a Bizottság felkérte a tagállamokat és a terület iparágait, hogy támogassák az „Idősek bevonása az információs társadalomba” elnevezésű akciótervet. Így a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló program, ami a 7. kutatási keretprogram része, 150 millió eurós költségvetést kap a közösségi költségvetésből, és, természetesen, a programban részt vevő tagállamok legalább 150 millió eurót fognak erre költeni a 2008-2013 közötti időszakban.

A program célja IKT alapú innovatív termékek, szolgáltatások és rendszerek kifejlesztésének támogatása az idős emberek részére, kritikus méretű kutatás, specifikus fejlesztés és innováció megvalósítása európai szinten az információs társadalomban élő idős emberek számára biztosított technológiák és szolgáltatások terén, a kutatási eredmények vállalatok által történő felhasználásának javítása.

Ebben a programban bármelyik tagállam részt vehet. A program beindulásától számított két éven belül, a Bizottság időközi jelentést készít, és 2013-ban elkészíti a végleges értékelést. Úgy vélem, hogy az idős emberek megérdemlik, hogy esélyt biztosítsunk számukra, mi több, ez a feladatunk! Gratulálok az előadónak.

  Jorgo Chatzimarkakis, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, ma ismét látogatók egy csoportját láttam vendégül. Sok kollégám számára ismerős ez a helyzet. Jönnek látogatók, néha kisebb, máskor nagyobb csoportokban, de a legnagyobb lélekszámú csoportok az ezüst korosztály tagjaiból kerülnek ki. Ez volt a helyzet a mai csoporttal is. Hatvan ember jött, rendkívül érdeklődőek, tényleg elkötelezettek, nagyon aktívak, és egyre inkább ez lesz a helyzet. Kétségtelen, hogy ez kihívást jelent Európa számára.

A demográfiai változást gyakran fenyegetésnek tekintik. Az adatok önmagukért beszélnek. 2010 és 2030 között a 65 és 80 év közötti európai uniós polgárok lélekszáma 40%-kal nő. Ugyanakkor azonban, ahogy van Nistelrooij úr is mondta, ,én ezt nem tekintem fenyegetésnek. Véleményem szerint ez hatalmas lehetőséget jelent az európaiak számára annak bebizonyítására, hogy mi vagyunk a világ azon régiója, amelyik a leginkább elkötelezett amellett, hogy az élet minden szakaszában, és az emberek minden korcsoportja számára, magas színvonalú életminőséget biztosítson. Több figyelmet kell szentelnünk az idős embereknek, és biztosítanunk kell, hogy ezt Európa, vagyis egy olyan régió lakosaiként tesszük, ahol védjük az életet.

Szeretnék gratulálni a Bizottságnak ezért az előterjesztésért. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) program összekapcsolja ezt a fontos tendenciát, nevezetesen a demográfiai változást –, ami sokkal hangsúlyosabb Európában, mint más régiókban – a kutatás és az innováció terén meglévő erősségeinkkel. Erős elkötelezettséget mutatunk az IKT technológiák iránt, és az AAL összekapcsolja ezt a két trendet.

Hölgyeim és uram, meglehetősen világos, hogy mi, vagyis az Európai Unió, nem vagyunk közvetlenül illetékesek az idős emberekkel kapcsolatos szabványok, a lakások, házak építése stb. terén. Ugyanakkor azonban a kísérleti programok felhasználásával elő tudjuk segíteni a legjobb gyakorlatokat, és össze tudjuk kapcsolni azokat a dolgokat, amelyek néhány tagállamban már most is jól működnek, és európai minőségi zárjeggyel tudjuk ellátni, azért, hogy mások számára modellként szolgáljanak. Hölgyeim és uraim, ezzel a programmal a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a társadalmunkon belül a generációk közötti un. digitális megosztottság megszűnjön.

Szeretnék köszönetet mondani Neena Gillnek, az előadónak, azért, hogy ezt az üzenetet rendkívül világosan, meg kell mondanom, hogy a többi előadónál sokkal érthetőbben, közvetítette. Őszinte köszönetet szeretnék neki mondani. Ezen kívül rendkívül bátran megvédte a Parlament álláspontját a háromoldalú beszélgetés során, és biztosította, hogy az érveink hatékonyan kifejtésre kerüljenek. Nincs szükség arra, hogy rejtőzködjünk. A ház képviselőjeként had mondjam el, hogy a lehető legtöbb sikert kívánunk az AAL programnak. Ehhez minden jót kívánunk.

  Guntars Krasts, az UEN képviselőcsoport nevében. – (LV) Köszönöm, elnök úr. A demográfiai, gazdasági és társadalmi tényezők Európában olyan megoldásra várnak, ami tényleg figyelembe veszi az idős emberek szakmai és kulturális tapasztalatait, és biztosítja, hogy az életminőségük a lehető legmagasabb szintű legyen, és minimalizálja a fenti demográfiai tendenciából eredő kiadásokat.

A Bizottság által beterjesztett program válasz arra az igényre, és részben arra az elvárására, hogy ebben a szektorban megtaláljuk a műszaki előrehaladás módszereit. Valójában a digitális eszközök – nevezetesen az információs és kommunikációs technológiák használata előtt tornyosuló akadályok, amelyek időnként rendkívül kézenfekvőek – az idős lakosság jelentős részét kizárják az aktív társadalmi és gazdasági életből, és korlátozzák őket az új technológiai szolgáltatások és a nyújtott segítség igénybevételében.

Miközben minden szempontból támogatom a Bizottság javaslatát, el kell ismerni, hogy az új információs és kommunikációs technológiák kifejlesztése azokban a szegmensekben, ahol van rá kereskedelmi igény, zavaró gyorsasággal zajlik. Hasonlóképpen, miközben szintén egyet értek a Bizottság azon érvelésével, miszerint javul az idős emberek vásárlóképessége, azt is be kell látnunk, hogy a tagállamok között továbbra is jelentősek a jövedelmi szintek közötti különbségek. Továbbra is erőteljesek a régiók közötti különbségek az egyes országokon belül az idős lakosság azon lehetőségeiben, hogy igénybe tudják-e venni az információs és kommunikációs technológiákat.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a Bizottság javaslatának eredményei nem csak a technológiák létrehozását jelentik, de a hozzáférés lehetőségének és az ösztönzőknek a megteremtését is a tanulásra az idős emberek számára Európának abban a részében, ahol ez különösen fontos a jövedelmi szintek csökkentése, és a regionális eltérések mérséklése szempontjából. Ugyanakkor azonban a legnehezebb feladat az információs tartalomban meglévő digitális megosztottság legyőzése lesz. Ezen a területen, ott ahol fennmarad a digitális megosztottság a kis és nagy nemzetek, illetve a kis és nagy gazdaságok között, a fentiek generációk közötti legyőzése lesz, gazdasági értelemben, a legbonyolultabb feladat.

Elnök úr, bár az e-befogadásról szóló miniszteri nyilatkozat, ami a mai napon megvitatott dokumentum alapjául szolgált, 2006-ban, Lettország fővárosában, Rigában, elfogadásra került, Lettország mégsem csatlakozott a programhoz. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem, amire az előadó is utalt, arra nézve, hogy ha a finanszírozás változatlan marad, akkor a programban részt vevő tagországoknak mennyire áll érdekükben az, hogy a programon kívül maradó országokat finanszírozzák a 7. keretprogramból.

  Kathy Sinnott, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Tisztelt Elnök úr! Mókás egy világ ez. Az egészségügyi jelentésben egyrészt megpróbáljuk kitalálni, hogyan is beszéljük le gyermekeinket a számítógépektől és vegyük rá őket arra, hogy kimenjenek a szabadba és szaladjanak játszani, másrészt viszont arra ösztönözzük az időseket, hogy üljenek le a számítógép elé és használják.

Azonban komolyan; a számítógépek sok mindent adhatnak az időseknek, elsősorban a vidéki lakosoknak, illetve azoknak, akiket egészségi állapotuk elszigetel másoktól. Azonban ahhoz, hogy az idősek bekapcsolódhassanak az informatika közösségébe, a technológiának elsősorban könnyen használhatónak, megfizethetőnek, mindenki számára elérhetőnek és alacsony karbantartási igényűnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb számú idős ember él Európában, az idős-barát technológiák kidolgozása javíthatja életminőségüket és segítheti őket abban, hogy tovább éljenek önállóan. Minden bizonnyal nagyszerű üzleti ötlet számítógépeket fejleszteni idősek számára. Míg lehet, hogy híján vannak bizonyos műszaki ismereteknek, rengeteg idejük van a számítógépek használatára, és megvan bennük a vágy, hogy kapcsolatot tartsanak másokkal. Ők jelentik az indulásra váró piacot.

  Desislav Chukolov (NI). – (BG) Kedves Kollégák! Országom, Bulgária sajnálatos módon egyike az elöregedő népesség szempontjából vezető nemzeteknek Európában.

A hidegháború végét követően országom fiataljai a nyugati jólét ígéretétől hajtva tömegével tódultak mosogatni, és csak idős szüleik maradtak otthon. Nagyszerű az idős nyugdíjasok élettartamának növelésére vonatkozó ötlete. Kinek lenne ez ellenére?

Azonban mielőtt még az új információs és kommunikációs technológiák használatára gondolna, arra kérem, értse meg azt a tényt, hogy a bolgár nyugdíjasok havi 50 eurónak megfelelő nyugdíjból élnek. Ez az, amit a Bolgár Szocialista Párt szociális kormánya kiutal számukra. Ez a való élet.

A teremben levő PES képviselőkhöz szólok: hölgyeim és uraim, nemzetközi polgárok, tisztában vannak azzal ,hogy havi 50 euró mit jelent egy nyugdíjasnak, aki egész életében becsülettel dolgozott? Tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ez az 50 euró jelenti a megélhetést és az élelmiszervásárlást olyan árakon, melyek megfelelnek az európaiaknak? Tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a bolgár nyugdíjasok kikapcsolják telefonjaikat, mivel nem tudják megengedni maguknak a törvénytelen módon privatizált Bolgár Távközlési Vállalat kizsákmányoló árainak kifizetését?

Gúnyolódás az informatikai szolgáltatások javítására tenni javaslatokat ezen emberek számára. Először arra gondoljanak, miként lehetne megerősíteni pénzügyi önállóságukat. Mivel Bulgáriában a legtöbb nyugdíjas nem cigány származású, és így nem ingyen ebéden élnek.

  Ivo Belet (PPE-DE). – (NL) Ez egy jó program, de mindazonáltal van néhány ellenvetésem.

Az első, természetesen, a költségvetésre vonatkozik: 150 millió euró még távolról sem elég – és ezt már említettük is – egy olyan ágazatnak, amely – mint azt saját maga mondta – egyike lesz a jövő virágzó ágazatainak. Ezen eszközök gyors megvalósítása döntő fontosságú az idősek jóléte szempontjából, de egyben döntő a nemzeti gazdaság, a nemzeti költségvetés szempontjából is, és hatalmas gazdasági kilátásai vannak. Van Nistelrooij úr már említette ugyanezt: ezért szólítunk fel erre a beruházásra és ösztönzésre Európa részéről, hogy ez jelentős mértékben bővüljön az elkövetkező években, akár időközi költségvetési értékeléssel is.

Második megjegyzésem – és tökéletesen egyetértek az előadó megállapításaival – az, hogy nem szabad, hogy dichotómiára, megosztásra kerüljön sor, amint azt Chatzimarkakis úr már említette, azon idősek között, akik képzettek és használni tudják az új technológiákat és azok között, akik egyszerűen nem rendelkeznek forrásokkal ezen eszközök otthoni üzembe helyezésére. Ez nagyban ellentmondana a program elsődleges céljának, azaz annak, hogy a lehető legtöbb idősnek tegyük lehetővé azt, hogy amíg lehet, otthon éljenek. Ez sokkal olcsóbb, mint kórházba vagy idősek otthonába küldeni őket, és természetesen kényelmük szempontjából is ez a legjobb. A nap végén ez az, amiről az egész dolog szól.

Végezetül döntő fontosságú, hogy mindezen innovatív eszközök továbbra is megfizethetők legyenek minden idős ember számára, pénzügyi helyzetüktől függetlenül.

  Justas Vincas Paleckis (PSE). – (LT) Üdvözlöm a Bizottság kezdeményezését és nagyra értékelem Gill asszony jelentését, amely kétségtelenül nagyon jótékony lesz az időseket érintő kérdések tekintetében. Európa növekvő idős népessége problémákat és jelentős kihívásokat vet fel. Mostanában új kisegítő technológiákat fejlesztenek ki, melyek biztosíthatják az idősek számára a jó életminőséget, és – igényeiktől és képességeiktől függően – biztosíthatják számukra, hogy aktív életet éljenek. Így az EU-tagállamoknak fel kell készíteniük magukat a társadalmi és kisegítő szolgáltatások küszöbön álló gyökeres változására.

A modern információs és kommunikációs technológiák gyártói egyre fokozódó keresletet tapasztalnak termékeik iránt. Az új támogató technológiák megoldhatják a látással, hallással, mozgással és egyebekkel kapcsolatos problémákat, és így lehetővé teszik az idősek számára, hogy továbbra is úgy érezzék, hasznos tagjai a társadalomnak – és valóban azok is legyenek. Dicséretes az a tény, miszerint az EU-tagállamok azt tervezik, hogy 2013-ra több, mint 1 milliárd eurót fektetnek olyan új technológiák kifejlesztésébe, az idősek igényeit hivatottak kiszolgálni.

Az IKT javítani tudja – és minden bizonnyal fogja is – az idősek életminőségét és önbecsülését. Azonban felmerül a kérdés, hogy vajon mindenki látja-e majd ennek hasznát, vagy csak néhány ’kiválasztott’?

Becsülöm az előadó azon eshetőséggel kapcsolatos aggodalmát, miszerint csak kis számú idős ember fogja élvezni az IKT innovációjából származó előnyöket, azok, akik egyébként is magas életminőségnek örvendhetnek. Egyes EU-országok hatcsillagos, szálloda-jellegű idősek otthonával büszkélkednek. Azonban ezektől nem messze találhatunk szegénységgel sújtott öregotthont is, melynek lakói az életbenmaradásért küzdenek. Az utóbb említett intézményekben soha semmiféle innováció, támogató technológia vagy modern berendezés nem állt az emberek rendelkezésére. Ezen a helyzeten haladéktalanul változtatni kell.

Üdvözlöm a jelentésben említett véleményt, melynek értelmében az idősek számára készült IKT-termékeknek megfizethető és felhasználóbarátnak kell lenniük. Az EU sok területen vezető szerepet tölt be. Az, hogy az említett területen is vezető legyen, egyszerre elengedhetetlen és tiszteletreméltó.

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) Manapság minden ötödik EU-polgár 60 év fölött van, és 80 évet meghalad a várható élettartammal. Azonban Európa egyre növekvő időskorú népességének életminősége nem elég magas. Például nálunk, Litvániában minden negyedik idős ember gyengeként jellemzi egészségi állapotát, a társadalomban való részvétel pedig csupán 57%. Az idősödő népesség életminőségének javításának kellene jelentenie az Európai Unió egyik prioritását.

A Bizottság információs és kommunikációs technológiák mobilizálására vonatkozó kezdeményezése nagyon fontos lépésnek számít az idősek emlékezetkiesésből, illetve látással, hallással és mozgással kapcsolatos problémákból adódó nehézségek orvoslásában. Mindazonáltal a Bizottságnak nem sikerült teljes mértékben megoldania az információs és kommunikációs technológiák méltányos hozzáféréséhez kapcsolódó kérdést.

Az információs és kommunikációs technológiák méltányos hozzáférésével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdést az jelenti, hogy megfizethetővé tegyük ezeket. Az idősek elsődleges bevételét a nyugdíj képezi, ami alacsony, főleg az újonnan csatlakozott államokban. Kiemelt fontossággal bír, hogy az új információs és kommunikációs technológiákon alapuló termékeket minden EU-polgár megengedhesse magának.

A hozzáférhetőség egy másik fontos eleme a technológiák felhasználóbarát voltában rejlik. Az EU 65-74 közti lakosságának csupán 18%-a használja az internetet, szemben a teljes népességre vetített 60%-kal. Így tehát biztosítanunk kell, hogy az új információs és kommunikációs technológiákon alapuló termékek felhasználóbarátak.

  Sylwester Chruszcz (NI). – (PL) Tisztelt elnök úr! Az európai országokban tény az idősödő népesség jelensége, és alapvető kihívást jelent a társadalom számára. Észben kellene tartanunk a demográfiai tendenciákat az európai szintű tevékenységekkel kapcsolatban, és meg kellene fontolnunk az utóbbi társadalmi és gazdasági következményeit. A 65 és 80 év közöttiek száma 40%-kal fog emelkedni a 2010-2030 közti időszakban.

Elsőbbséget kellene élveznie annak, hogy méltóságteljes életet és minden lehetséges komfortot biztosítsunk ezeknek az embereknek, valamint hozzáférést minden alapvető szolgáltatáshoz. Természetesen az idősödő népesség nyomást gyakorol az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás nyújtására a pénzügyi lehetőségek keretein belül, valamint az egészségügyi szolgáltatás és szociális ellátó személyzet rendelkezésre állására. A szóban forgó helyzet tekintetében felhívnám a figyelmet az idősek marginalizációjának és izolációjának veszélyes jelenségére.

A betegek és idősek törvényes eutanáziával történő eltávolítására tett próbálkozások nagyon komoly veszélyt jelentenek napjaink Európájára. Elszomorít az a tény, hogy az Európai Unió és annak Parlamentje hallgat ebben a kérdésben annak ellenére, hogy szerepet vállalt az alapvető emberi jogok védelmében.

  Ljudmila Novak (PPE-DE). – (SL) Nincsen destruktívabb és megalázóbb a kirekesztettség, jelentéktelenség és tehetetlenség érzésénél. Ezért támogatom az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a Közösség vegyen részt a közös programban az idősek segítése és beemelése, valamint életminőségük információs és kommunikációs technológiák használatával történő javítása érdekében.

Ez a lisszaboni stratégia mozaikjának egy kiegészítő darabja, mellyel fel lehet építeni egy információ-alapú, digitálisan írástudó és gazdaságilag versenyképesebb Európát. Annak érdekében, hogy valóban javítsuk az idősek bevonását és digitális írástudását, a tevékenységeket megfelelően hozzájuk kell igazítani, és valóban elérhetővé kell tenni azokat számukra. Ezen tevékenységeknek érthetőnek, könnyen alkalmazhatónak és megtanulhatónak, valamint megfizethetőnek kell lenniük. Meg kell ragadniuk az idősödő népességet és a városi és vidéki fogyatékkal élőket, máskülönben fennáll annak a veszélye, hogy a végeredmény a bevonás helyett a kirekesztés lesz.

Az információs és kommunikációs technológiák széles körű használatával az idősebb generáció végül ugyancsak élvezni fogja a modern idők innovációinak előnyeit. Életminőségük javulni fog, mivel függetlenebbek, mobilabbak és aktívabbak lesznek, valamint jobban részt vehetnek a társadalmi és gazdasági életben.

Az elfogadott eszközök, segélyek és a számos modern elektronikai rendszer lehetővé teszi a lakóterületen történő boldogulást. Ezzel egyidőben ezekkel annak szabályozása is megoldott, biztosítva, hogy a felhasználók nagyobb biztonságban legyenek, és jobbnak érezzék életüket. Az ilyen eszközök lehetővé teszik a fogyatékkal élők és az idősek számára, hogy kommunikáljanak a külvilággal, és élvezzék a távolsági ellátást, munkát és szórakozást.

Mindannyian el szeretnénk érni az öregkort, de nem szeretnénk magányosak lenni és kiszorulni a társadalom peremére. Éppen ezért gondolkodunk már most a jövőnkön, és teszünk ezirányú lépéseket.

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE). – (RO) A statisztikai adatok értelmében Európában az idős polgárok száma 2010 és 2030 között 40%-os növekedést fog mutatni. Ez a jelenség kihívásokat, de egyben lehetőségeket is felvet a közpolitikák és Európa jövője számára. Egy igazán virágzó és versenyképes Európának helyes választ kellene találnia az ilyen kihívásokra, és az új demográfiai tendenciák lehetőségeinek teljes kihasználására.

Az idős európai polgároknak számára előnyösnek kell lenniük a minőségi szolgáltatásoknak és feltételeknek, továbbá az általuk összegyűjtött tapasztalatot a társadalom folyamatos fejlesztésére kellene használni. Mivel az Európai Unió információ alapú gazdaság és társadalom szeretne lenni, az információs technológiák innovatív választ jelentenek ebben a kérdésben, és az európai közösség részvétele a megfelelő folyamatokban több, mint szükségszerű.

Szeretnék rámutatni két fontos szempontra, melyek az új technológiák alkalmazásával az idősek életszínvonalának javításával kapcsolatos. melyek Először is: az európai polgárokat képezni és tájékoztatni kellene a felajánlott új technológiai lehetőségekről. Az idősek, főleg az új tagállamokban, egyáltalán nem, vagy csak részben ismerik ezt a területet, és szemmel láthatók a társadalom összességét érő veszteségek. Következésképpen a mai napon megvitatott döntés sikere nagyban függ Európa mozgósítási potenciálján ezen személyek oktatása és tájékoztatása kapcsán Másodszor: különös figyelmet kellene szentelni a nőknek, mivel ők magasabb korosztályt mondhatnak magukénak, mint a férfiak, magasabb várható élettartamuk következtében. Ezt a szempontot számításba kellene venni az öregedési folyamat tudományos kutatásakor, valamint a közpolitikák konkrét megvalósítása során.

Végezetül szeretném újra kihangsúlyozni annak fontosságát, hogy új tagállamokban, melyekben az idősek kevésbé előnyös helyzetben vannak, összpontosítsanak erre a kérdésre. Az alacsonyabb életszínvonal, de természetesen az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos ismeretek hiánya is európai szintű törekvések prioritásává alakítja ezt a kategóriát.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Az ‘Időseket Segítő Fórum’, az ‘Idősek Parlamentje’ és a Szlovákiában a Bizottság támogatásával kiadott ‘Idősek Fóruma’ magazin olyan tevékenységek, melyekkel lehetőségem nyílt, hogy találkozókon idős polgárokkal ismerkedjem meg, mivel ez az, ahogy hagyományosan megkezdődik számomra a naptári év. Ezek a tevékenységek meggyőztek arról, hogy az idősek aktívak akarnak lenni, és nagyon gyorsan tanulnak. Például a mobiltelefonok már nem a nagy ismeretlent jelentik számukra. Helyette inkább az öregek fontos társaivá váltak.

Sajnos nagyon kevés forrás áll rendelkezésre az idős polgárok számítógépes szakismeretének biztosításához, és éppen ezért üdvözlöm Neena Gill jelentését, amely az Európai Parlament egy fontos üzenetét közvetíti az idősek vagy fogyatékkel élők életminőségének javítása kapcsán.

Az új információs és kommunikációs technológiák hatékony eszközt jelenthetnek annak biztosításában, hogy az európai polgárok ezen kategóriája, akik a tudás, a tapasztalat, a hagyományok és a szakértelem forrását jelentik, nem lesznek kitaszítva a társadalomból. Azonban az is fontos, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsunk az információs és kommunikációs technológiákhoz valamennyi idős ember számára az Európai Unióban.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr! Üdvözlöm a 13 tagállam kezdeményezését, mely kidolgozott egy támogatott élettel kapcsolatos közös kutatási programot az idősebb polgárok számára, hogy az ő generációjuk is teljes mértékben kihasználhassa az információs technológiákat. Semmi kétség, ez megkönnyíti számukra a kommunikációt, és lehetővé teszi, hogy tovább maradjanak munkában. Így tehát teljes mértékben támogatom a holnapi döntésünk az infokommunikációs eszközökkel segített életvitel program törekvéseire vonatkozó részét, hogy az az Európai Unió közös programja legyen. Hiszem, hogy ezáltal 600 millió euróra duplázhatjuk meg a finanszírozást. Véleményem szerint a belföldi forrásokból származó 20%-os társfinanszírozásra vonatkozó kérésünk elegendő motivációt ad a tagállamoknak ezen feladatok melletti elköteleződésükhöz. Szabad utat kellene engednünk ennek a programnak, ami lehetővé fogja tenni az innovatív termékek és specifikus szolgáltatások hatékony fejlesztését az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával, egy olyan eszközzel, mely biztosítja a méltóságteljes öregkort. A program továbbá lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozások számára, és teljes mértékben megfelel a lisszaboni stratégia céljainak és értékeinknek.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr! Üdvözölnünk kellene az Unió javasolt részvételét a közös kutatási és fejlesztési programban, melynek célja az idősek életminőségének javítása.

Az információs és kommunikációs technológia új típusai megkönnyíthetik az idős korúak életét, és segíthetnek nekik abban, hogy aktívak maradjanak a munkában és magánéletükben. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az idősek száma a jobb életfeltételek eredményeképpen növekszik.

A program részletes működési alapelveinek kidolgozásakor észben kell tartanunk azonban azt is, hogy az idősek forrásai és életfeltételei tagállamonként különböznek. Jelentős különbségek figyelhetők meg az életszínvonal terén. Következésképpen különbözőek a szükségletek a szolgáltatások tekintetében, és különböző előkészületi szint kell az aktív élethez, elsősorban a vidéken élők esetében. Az internetes munkához kapcsolódó új technológiák, új lehetőségek és az új technológiák saját szempontból történő alkalmazása segítheti az időseket abban, hogy a munkaerőpiacon maradjanak. Mindezek abban is segíthetik az embereket, hogy kényelemben öregedjenek meg. A probléma elsősorban Európa népességének elöregedésével kapcsolatban jelentős.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) Problematikus az idősek kirekesztése az információs technológia jelentette előnyökből, elsősorban azért, mert az európai népesség 65 és 80 év közötti tagjainak száma hamarosan eléri a 40%-ot.

Így tehát az a közös kutatási és fejlesztési program, melybe az Európai Unió bekapcsolódik, örvendetes a tekintetben, hogy javítja ezen emberek életét. Azonban szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy korlátozott a Közösség pénzügyi részvétele ebben a programban.. A Közösség hozzájárulása maximum 150 millió eurót tesz ki, lévén, hogy az összesen több, mint 50 milliárd eurós kutatási és fejlesztési keretprogram költségvetéséből származik. Továbbá a Közösség hozzájárulása nem haladhatja meg a projektben felhasznált közös pénzalapok 50%-át, ami a szokásostól eltérően alacsony százalék egy ilyen fontos projekt esetében.

A programban meghatározott IT-megoldások idősek számára jelentett konkrét előnyein kívül az Unió részvétele ebben a projektben jó lehetőség arra, hogy hozzájáruljon az európaiak életminőségéhez, és ezért a Közösség pénzügyi hozzájárulásának meg kellene haladnia az ilyen típusú kutatásra juttatott nemzeti összegeket.

  László Kovács, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Viviane Reding nevében felszólalva szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet az Európai Parlament és elsősorban Gill előadó asszony nagyon konstruktív megközelítésével kapcsolatban, különösen az ‘infokommunikációs eszközökkel segített életvitel’ (AAL) javaslat tárgyalási folyamatai során. Nem vagyok felelős ezért a tárcáért, és számomra ez a vita természetesen nem csupán érdekes volt, hanem nagyon tanulságos is. Biztosíthatom Önöket, hogy nem csupán a gratulációkat, hanem az aggodalmakat és a javaslatokat is továbbítani fogom kollégám, Viviane Reding felé.

Tudom, hogy az egyik kulcskérdés az idős generáció IKT-használata, mellyel egyet is értek. Ehhez minden bizonnyal mind tudásra, mind pedig pénzügyi forrásokra is szükség van. Bizonyára fontos az idősek képzése, elsőssorban a vidéki területeken élőké, de ezt jól megcélozza a ‘tartalmas időskor’ cselekvési program. A megfizethetőség egy másik fontos kérdés, és az AAL ezzel is foglalkozni fog. Ami a bekapcsolódni kívánó országokat illeti, erre természetesen lehetőség van, és éppen ezért javasoltak aránylag alacsony küszöböt.

Összefoglalva: szeretném kihangsúlyozni, hogy a Bizottság üdvözli és támogatja az előadó által javasolt kompromisszumos módosításokat, melyek lehetővé fogják tenni, hogy már az első olvasatra megegyezés szülessen. Elkötelezettségüknek köszönhetően ezen fontos kezdeményezés elindítására a tavasz folyamán sor kerülhet. Folyamatos támogatásuk alapvető fontossággal bír majd a kezdeményezés megvalósítása során is. Szeretném kihangsúlyozni, hogy e kihívás felvállalása nem csupán erkölcsi kötelezettség, hanem gazdasági lehetőség is, mely véleménynek már több beszélő is hangot adott. Ez idős polgáraink jövőbeli jólétét, valamint a mi jövőbeli versenyképességünket szolgálja.

  Neena Gill, előadó. − Elnök úr! Szeretném megköszönni valamennyi kollégámnak észrevételeiket és hozzászólásaikat.

Krasts úr megkérdezte tőlem, hogy örülök-e annak, hogy egyéb országok is részt vesznek ebben a kezdeményezésben. Jelen programnak az a szándéka, hogy a lehető legtöbb tag felé nyisson, és akár az EU-tagállamokon is túlmehet – amint azt már meg is tette.

A kérdést a finanszírozás jelenti, amit többen fel is vetettek. A problémát az jelenti, hogy úgy tűnik, a finanszírozás felső határa 150 millió euróban van meghatározva. Egyrészt azt kell megnéznünk, hogy miként lehet ezt a jövőben felülvizsgálni, amennyiben sok érdek fűződik a programhoz, illetve vajon a 7. Keretprogram alatti egyéb kezdeményezéseken keresztül lehet-e foglalkozni ezzel.

Hallottam, hogy megemlítették a mai napon, hogy a klímaváltozás mellett az öregedés jelenti a 21. század egyik legnagyobb kihívását. Fontos, hogy a Bizottság továbbra is foglalkozzék ezzel, és nem csupán egyedi programokon keresztül, melyek nagyon fontosak, hanem egyéb területeken keresztül is, és – amint azt szeretném újból kihangsúlyozni – közösen kellene ezzel kapcsolatban gondolkodni.

Úgy vélem, hogy a Bizottságnak ébernek is kell lennie, mivel egyes tagállamok eléggé egyértelműen sokkal előbbre járnak, míg mások nem. Sürgősen biztosítani kell, hogy jelen program befejeztét követően ne legyen hatalmas egyenlőtlenség a tagállamok között.

Szeretnék kiragadni néhány pontot, melyet a kollégák, elsősorban a két árnyék-előadó említettek. Van Nistelrooij úr rámutatott arra, hogy túl sok időbe telik, amíg a termékek elérik a piacot, és amennyiben tényleg változást kívánunk elérni ezzel a programmal, akkor alapvető fontosságú, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Továbbá, amint azt Chatzimarkakis úr említette, csatlakozunk ehhez a véleményhez, mivel ez a világ azon része, melynek leginkább számít az élet minősége, az adott személy korától függetlenül. Úgy vélem, hogy szavainkat ténylegesen tettekkel támasszuk alá.

Szeretném köszönetet mondani továbbá Geringer de Oedenbergnek, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság fogalmazójának, és a titkárság összes többi dolgozójának, a PSE képviselőcsoport titkárának, valamint az irodámnak a segítségért, továbbá a Bizottságnak és a Tanácsnak, és mind a portugál, mind pedig a szlovén elnökségnek.

(taps)

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. március 13-án, csütörtökön kerül sor.