Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2267(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0048/2008

Viták :

PV 09/04/2008 - 19
CRE 09/04/2008 - 19

Szavazatok :

PV 10/04/2008 - 9.12
CRE 10/04/2008 - 9.12
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0120

Viták
2008. április 9., Szerda - Brüsszel HL kiadás

19. A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés – A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2007. évi országjelentés (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. (FR) A következő napirendi pont az együttes tárgyalás:

- Hannes Swoboda a Külügyi Bizottság nevében készített jelentéséről a Horvátországról szóló 2007. évi országjelentéssel kapcsolatban (2007/2267(INI)) (A6-0048/2008), és

- Erik Meijer a Külügyi Bizottság nevében készített jelentéséről a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2007. évi országjelentéssel kapcsolatban (2007/2268(INI)) (A6-0059/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Hannes Swoboda, előadó. − (DE)  Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Először is szeretnék köszönetet mondani különösen a háttérben dolgozó előadóknak és a többi képviselőtársamnak, akik segítettek egy jó, igen kiegyensúlyozott jelentés elkészítésében.

E jelentéssel kapcsolatban a következő a véleményem. Talán megemlítem, hogy néhány hete látogatást tettem Vukovárban – emlékeztetőül az a város, ahol a háború különösen brutális volt, ahol emberek százait vonszolták ki a kórházból, és ölték meg őket. Ez egy különösen fájdalmas seb a horvát népesség számára. Láttam ott az emlékművet, és beszélgettem az emberekkel. A seb egyre mélyül, de nem a szomszédos Szerbia elleni gyűlölet, nem annak visszautasítása merült fel, hanem e helyett egy próbálkozás, hogy ott ismét együttműködjenek a szerb népességgel.

A polgármesternő egy asztalhoz ült a szerb képviselővel, valamint egyéb etnikai csoportokat képviselő kollégáival, és ők együtt képviselték az ottani emberek érdekeit. Ez nyilvánvalóan mutatja – talán még nyilvánvalóbban, mint az a tény, hogy az ország miniszterelnök-helyettese Szerbiából érkezett, melyet ugyancsak üdvözlünk –, hogy ez az ország hevesen próbálkozik túljutni a múlt skizmáin, válságain és háborúin, hogy egy modern Horvátországot hozzon létre.

Mindezek a dolgok természetesen nem oldják meg azokat a problémákat, melyek még Horvátország előtt állnak. Nem oldják meg a bíróság vagy a közigazgatás reformját, sem pedig a hajózási ágazat ügyét – Horvátországnak még sokat kell tennie ezeken a területeken. Ezért itt nem egyszerűen az a helyzet, hogy készen állunk befejezni a tárgyalásokat és megkötni a szerződéseket, egyáltalán nem ez a helyzet. Jó úton járunk azonban, és ez egy olyan dolog, mely fontos Horvátország számára, de az egész régió számára is, mivel a régió Horvátország csatlakozásával kapcsolatban egy pozitív, fontos jelet is küld: ha Horvátország teljesíti feladatait és kötelezettségeit, ha elvégzi a házi feladatát, akkor az Európai Unió tagja lehet. Az Európai Uniónak ki kell állnia e kötelezettség mellett, és ezt egyértelművé is tesszük ebben a jelentésben.

A belső reformok mellett természetesen más szükségletek és néhány probléma is van, így az ország szomszédokkal kialakított kapcsolataiban is. Sajnáltam, amikor egyoldalúan döntöttek az ökológiai és halászati védelmi zóna bevezetéséről. Nem azzal volt a baj, hogy nem voltak jó, lényeges vagy objektív érvek, hogy ökológiai szempontból megfelelően kezeljék a halászterületeket, de semmi értelme nem volt ezt a lépést egyoldalúan megtenni azzal egyidejűleg, hogy megígértük Olaszországnak és Szlovéniának, hogy semmilyen egyoldalú lépést nem teszünk egy közös megoldás megtalálása előtt. Most Horvátország megtette e nem túl könnyű lépést, és a halászati zónát eltörölték az Európai Unió tagállamai számára.

Mi most itt az Európai Parlamentben úgy gondoljuk, hogy megvannak az előfeltételei annak, hogy túljussunk több meglévő holtponton – nem akarom megbeszélés tárgyává tenni, hogy ezek indokoltak-e vagy sem. Ezért az a kérésem Szlovéniához – Lenarčič miniszter úr, akinek két posztot kell betöltenie, itt inkább a Tanács képviselőjeként van jelen, mint szlovén miniszterként –, valamint a Ház szlovén képviselőtársaihoz, hogy segítsenek megoldani e kétoldalú problémát. Szlovéniának természetesen, ahogy ezt mindig is mondtuk, ki kell ebből vennie a maga részét, de szükségünk van erre a segítségre, ha az európai szellemet ki akarjuk terjeszteni a régiókra vagy a kétoldalú kapcsolatokra.

Ezért javasolja azt is a jelentés, hogy – ezt most nagyon informálisan mondom – egy harmadik személy vagy egy harmadik intézmény segítsen a probléma megoldásában. Nevezzük akár közvetítésnek, akár döntőbíráskodásnak, akár másnak, nem ez a lényeg. Fontos, hogy mindkét ország, Horvátország és Szlovénia együtt határozzanak a feltételekről, és hogy elfogadják a harmadik intézmény közvetítőként kialakított döntését. Ezután a dolgok jó úton fognak haladni.

A határmenti területeken a problémák nem lehetnek megoldhatatlanok. Teljes mértékben megértem Szlovénia érdekeit, hogy hozzáférése legyen a tengerhez. Ez egy teljesen jogos aggodalom. Úgy vélem, hogy Szlovénia aggodalma teljesen összeegyeztethető Horvátország érdekeivel. Ez nem leküzdhetetlen, ha nem vagyunk mélyen és közvetlenül érintettek.

Végezetül egyértelműen ki szeretném jelenteni, hogy szerettem volna, ha 2008-ban le tudjuk zárni a tárgyalásokat Horvátországgal. Sajnos ez már többé nem lehetséges, és nem is reális. Ezért arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy a tárgyalások lezárásaként egy reális dátumot, 2009-et tűzzék ki, hogy az újonnan megválasztott Parlament jóváhagyását és ratifikációját adhassa, hogy hatályba léphessen.

Horvátország 2011-ben az Európai Unió tagja lehet, ha emellett mind elkötelezzük magunkat. Ez egy jó cél, egy kitűnő cél. Adjuk hozzá támogatásunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer, előadó. − (NL) Elnök úr! Ha a volt Jugoszlávia mind a hét állama az Európai Unió részét fogja képezni, az hét különböző időponton fog megtörténni a hét különböző „útvonal” miatt. A csoportos csatlakozás a föderáció felbomlása előtt valószínűleg minden érintett számára egyszerűbb lett volna. Szlovénia most már tag, Horvátország néhány éven belül követni fogja, a harmadik érintett volt jugoszláv köztársaság pedig Macedónia, mely már 2005 óta vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Remélem, hogy 2009 kezdetén a következő éves jelentésem csak Macedónia normális belső fejlődéséről fog szólni, beleértve a környezetvédelmet, a média függetlenségét, a bíróság fejlődését és a korrupció elleni harcot, a vasút modernizálását, a számos vallási felekezet egyenlőségét, valamint a tárgyalási szabadságot a szakszervezeteknek. Ez akkor lesz lehetséges, ha a két viszályt okozó, és leginkább az érdeklődés középpontjában álló probléma végleg megoldódik. Még nem értünk el erre a pontra.

A két fő nyelvközösség kapcsolata sokat fejlődött a 2001-es jelentős konfliktus óta. Az ezt követő ohridi keretmegállapodás, és különösen a minősített parlamenti többségről és a közigazgatási decentralizációról szóló megállapodás jelentősen hozzájárult a kölcsönös kapcsolatok fejlődéséhez – melyek azonban még nem mentesek a válságoktól, mivel ideiglenes parlamenti bojkottot és egy rövid életű kormányválságot eredményeztek.

Mindenki érdeke, hogy a mélyben húzódó problémákra megoldást találjunk, amilyen gyorsan csak lehet. Egy többnemzetiségű államban a lakosok teljes egyenjogúságának egy lényeges szimbóluma a helyi nyelvek teljes egyenjogúsága, így nemzeti szinten a közigazgatási kommunikációban is. Macedónia megtanulhatja egy másik kétnyelvű államtól, Belgiumtól, ahol a nyelvi konfliktus több mint egy évszázadon keresztül tartott, hogy az elkerülhetetlen kimenetel késleltetése csak szükségtelen feszültséghez vezet. Komolyan kell venni azt a vágyat, hogy mindenki mindenhol képes legyen használni az albán nyelvet.

Sajnos még mindig a figyelem középpontjában áll az a kérdés, melyről már az előkészítő szakaszban nemcsak az előadó, hanem minden háttérben dolgozó előadó úgy vélte, hogy gyorsan meg kell oldani. Figyelembe véve Macedónia nevének jelentőségét, mi mind visszautasítjuk azt, hogy a két szomszédos ország egymással szemben álló álláspontjának bármelyikét támogassuk.

A jelölt ország számára, több mint egy évszázadra visszatekintve, a Macedónia név időrendben a Török Birodalom ellen szerveződő mozgalmat, Jugoszlávia egyik szövetségi államát és egy független országot jelentett. A déli szomszéd, Görögország számára Macedónia fontos részét képezi a hosszú, görög történelemnek, és ez a neve a görög várost, Thesszalonikit körülölelő területnek.

Görögország nagy mennyiségű tőkét fektetett északi szomszédjába, és ő támogatja leginkább az ország európai uniós csatlakozását. Fontos előrelépés, hogy Görögország megszüntette próbálkozásait arra vonatkozóan, hogy déli szomszédja nevét „Macedóniáról” „MVJK”-ra cserélje, mely kifejezés mindenki számára érthetetlen, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy ez az állam nem fedi le teljesen a történelmi Macedónia területét, csak a szláv és albán északi részt.

Mindig is elleneztem azt a nézetet, hogy egy államnak – különösen egy olyannak, mely korábban kommunista uralom alatt állt – az európai uniós csatlakozást megelőzően NATO-tagnak kell lennie. Macedónia esetében az ország NATO-felvételi kérelmének április 2-i elutasítása befolyásolja annak esélyét, hogy a közeljövőben csatlakozzon az EU-hoz. Minden tagállamnak megvan a lehetősége, hogy meggátolja bármelyik újonnan csatlakozót, még ha fel is szeretné venni, ha nem lenne nézeteltérés egy kényes részletben.

Épp ezért a 37. cikk e vita középpontjában áll. Ezzel összefüggésben ma reggel egy kompromisszumra irányuló módosítást javasoltam az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az európai demokraták képviselőcsoportja, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport egyetértésével. Várom az ezzel kapcsolatos reakcióikat a második felszólalásom előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Lenarčič, a Tanács soros elnöke (SL) Először is gratulálni szeretnék Swoboda úrnak és Meijer úrnak Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elért fejlődésével kapcsolatos két jelentés elkészítéséhez.

Örülünk, hogy az Európai Parlament a mai ülés napirendi pontjává tette a két tagjelölt ország elért fejlődésével kapcsolatos tárgyalást. Ennek oka, hogy a szlovén elnökség számára kitűntetett jelentőséggel bír a Nyugat-Balkán országainak európai uniós taggá válása.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretném önöket, hogy a március végi nem hivatalos találkozójukon a külügyminiszterek európai kilátásaikat tekintve pozitív üzenetet közöltek a Nyugat-Balkán térségével. A térség számára e nehéz időkben − véleményem szerint − egy ilyen üzenet örvendetes és helyénvaló.

Először is Horvátországot illetően: Horvátország csatlakozási tárgyalásai a tervek szerint haladnak, és itt szeretném kifejezni egyetértésemet Swoboda úr véleményével, miszerint az elmúlt két év során Horvátország lényeges haladást ért el a csatlakozási kritériumokkal kapcsolatban.

A 35 tárgyalási fejezetből eddig már 16-ot megnyitottak, és kettőt már ideiglenes lezártak. Horvátországgal két csatlakozási konferencia időpontját tűzték ki, egyiket áprilisra és a másikat júniusra; és feltéve, hogy az összes kritérium teljesül, több új fejezetet is meg fognak nyitni a két csatlakozási konferencián.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a szlovén elnökség elkötelezett az Európai Unió bővítési folyamatának folytatása, és a tárgyalások további előrehaladása mellett. A tárgyalások lendülete elsősorban a tagjelölt országtól függ, és annak fejlődésén a kritériumok teljesítését illetően. Ezeket a kritériumokat a felülvizsgált csatlakozási partnerség tárgyalásainak keretein belül határozták meg, melyet az Európai Unió Tanácsa ez év februárjában fogadott el, valamint egyéb jogszabályoknak megfelelően.

Megismétlem, hogy Horvátország tekintélyes fejlődést ért el, azonban tény, hogy még számos feladat áll előtte. A jövőben − amint azt Swoboda úr is említette − még több figyelmet kell szentelni a további átruházásokra és a közösségi vívmányok megvalósítására. Horvátországnak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy teljesítse a kritériumokat, és gyorsabb fejlődést érjen el.

Különösen szeretném kiemelni a következő területeket: a bíróság és a közigazgatás reformját, a korrupció elleni harcot, a gazdasági reformokat, a kisebbségi jogokat, a menekültek visszatérését és a teljes körű együttműködést a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.

Az általam említett dokumentumok szintén fontosnak tartják, hogy Horvátország folytassa erőfeszítéseit a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok kialakítása érdekében. Ez természetesen magába foglalja, hogy megoldást találjon a megoldatlan kérdésekre.

Most tovább kívánok lépni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra: amint azt jelentésében Meijer úr állította, 2005 óta ez az egyetlen tagjelölt státusszal rendelkező ország, mely még nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Véleményünk szerint idén, amint a kritériumokat teljesítik, végre meg kell oldani ezt a helyzetet. Ez az oka, hogy az Európai Bizottság legutóbbi dokumentuma azt az üzenetet hordozta, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság fejlődéséről szóló őszi jelentés pozitív kicsengésű lehet, feltéve, hogy a kulcsfontosságú feladatokat teljesítik. És hasonló üzenetet hangzott el a külügyminiszterek március végi, nem hivatalos találkozóján Szlovéniában is.

Ezzel egy időben nem szabad elfelejtenünk, hogy az ország már bizonyította jelentőségét a régió stabilitása tekintetében. Fel kell ismerni az ország szerepét, és pozitív jelekkel kell ösztönözni, hogy továbbra is konstruktív szerepet töltsön be a régióban, valamint, hogy folytassa reformjait. Egy ilyen jel például a párbeszéd a vízumliberalizációról.

Egyetértünk Meijer úr véleményével, miszerint a kormány Szkopjében végrehajtja az ohridi keretmegállapodást, különösen a decentralizáció és az etnikai kisebbségek közigazgatásban való részvételi szintjének terén. Azt szeretnénk, hogy minél hamarabb megoldást szülessen a fennmaradó ügyekre, melyek lényegesek az albán közösség számára.

Szlovénia, mint a Tanács soros elnöke, minden politikai pártot arra ösztönzött, hogy fokozzák a politikai párbeszédet és a szisztematikus együttműködést annak érdekében, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat következő szintje ez évben elérhetővé váljon.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, mennyire sajnáljuk, hogy az elnevezés miatti nyitott kérdés következtében a legutóbbi tárgyalások nem hozták meg a kívánt eredményt. Azt is sajnálom, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot nem hívták meg a NATO-ba. Figyelembe véve, hogy az ország jelentős erőfeszítéseket tett e meghívás biztosítása érdekében, reméljük, hogy hamarosan a másik két tagjelölt nyomdokaiba lép, akik már kaptak ilyen meghívást.

A NATO-csúcsot követően a szlovén elnökség nyilatkozatában azt követeli, hogy az elnevezéssel kapcsolatos tárgyalások folytatódjanak, és döntésre jussanak, amilyen gyorsan csak lehetséges. A szlovén elnökség azt is követeli a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság minden politikusától, hogy tartsák fenn az ország európai és euro-atlanti jövőjével kapcsolatban elért egységet. A szlovén elnökség azt is ajánlja, hogy az ország teljesen használja ki a fennmaradó időt, amíg a Bizottság elkészíti szokásos őszi országjelentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Örömmel fogadom Swoboda úr Horvátországról szóló és Meijer úr Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló jelentését.

Horvátországgal kapcsolatban úgy látom, hogy a Swoboda-jelentés azokkal a fő területekkel — főleg azok politikai aspektusaival — foglalkozik, melyeken Horvátország kihívásokkal fog szembesülni az Európai Unió felé vezető útján. Ez egy alapos jelentés, mely még jobban fogja tükrözni a valóságot, amennyiben az előadó 15. és 16. módosítását is elfogadjuk, például a folyamat időbeosztására vonatkozóan.

A horvát csatlakozási tárgyalások általában jól haladnak, habár hatással volt rá az ökológiai és halászati védelmi zóna alkalmazása – a híres vagy hírhedt ZERP-kérdés. Üdvözlöm a horvát parlament, a Sabor legutóbbi döntését, hogy felfüggesszék az uniós hajókra a ZEPR minden kitételének alkalmazását Horvátország korábbi kötelezettségvállalásainak megfelelően. Az ország vezetéséért minden elismerésem Sanader miniszterelnök úré, és ugyancsak köszönetet mondok Barroso úrnak, a Bizottság elnökének, személyes részvételéért a kérdés rendezésében.

Március elején ellátogattam Zágrábba, és úgy láttam, Horvátország európai elhivatottsága elég erős ahhoz, hogy rendezze ezt a kérdést, amennyiben ez akadályozná a csatlakozási tárgyalásokat. Mivel Horvátország eltávolította ezt az akadályt, a korábban elzárt fejezeteket most már meg kell nyitni, és a tárgyalásokat normál ütemben ismét folytatni kell, hogy lényeges haladás mehessen végbe a szlovén elnökség hátralévő hónapjaiban.

Az előadóval és Lenarčič úrral egyetértek abban, hogy Horvátország előtt még sok feladat áll. Kézzelfogható fejlődésre van szükség a bírósági, közigazgatási és gazdasági reformok, a korrupció elleni harc, a menekültek visszatérése és a kisebbségi jogok területén. Horvátországnak továbbra is folytatnia kell az előrehaladást számos nyitott, a szomszédaival kapcsolatos, kétoldalú kérdésben. Ez az év döntő lehet a csatlakozási tárgyalásokat illetően, mivel Horvátország számos feltételnek megfelel. A Bizottság kész bemutatni az őszi bővítési csomagban egy előzetes menetrendet, vagy egy feltételes ütemtervet a csatlakozási tárgyalások technikai lezárására 2009 során, vagy inkább még a jelenlegi Bizottság mandátuma során.

Ahhoz, hogy ezt elérhesse, Horvátországnak minden kezdési kritériumot illetően júniusig eredményeket kell felmutatnia. Nincs sok idő hátra. A stabilizációs és társulási megállapodás kötelezettségeinek is eleget kell tennie, valamint az EU pénzügyi támogatásának kezelését illetően azonnali és jelentős javulást kell biztosítania.

Amint a kritériumok teljesülnek, a Bizottság kész a különböző fejezetek tárgyalási pozícióit meghatározni. Lényegében a labda most a horvát bíróságnál van. Minél hamarabb ér el konkrét eredményeket Horvátország, annál hamarabb fog csatlakozni az Európai Unióhoz. Teljes mértékben egyetértek Swoboda úrral, hogy Horvátország kiváló viszonyítási alap lehet a Nyugat-Balkán országai számára, mely megmutatja, hogyan valósíthatják meg európai törekvéseiket.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében nagyjából osztom a Meijer-jelentés értékelését a reformfolyamattal kapcsolatban. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, hogy együttműködött a Bizottság szakszolgálataival a jelentés elkészítésében. Miután 2005-ben elnyerték a tagjelölt státuszt, lassulás következett be. A Bizottság meglehetősen kritikus hangvételű 2007. novemberi országjelentését azonban javító intézkedések követték. Azóta fontos reformokat fogadtak el, különösen a bíróság megerősítését, a rendőrség megreformálást és az interetnikus kapcsolatok fejlesztését.

Figyelembe veszem az ajánlást, hogy a Bizottságnak számos kritériumot kell kialakítania az ez évi csatlakozási tárgyalások kezdetére. Tájékoztatni szeretném önöket, hogy nyolc kritériumot állítottunk fel, melyek az új csatlakozási partnerség fő prioritásaiból erednek. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló ajánlás az ország fejlődésétől függ, melyet azért tesz, hogy megfeleljen e kritériumoknak. Értékelésünket az elkövetkező őszi bővítési csomagban fogjuk bemutatni, mely valószínűleg november elején fog megjelenni.

Nyilvánvaló, hogy a siker eléréséhez szükséges a politikai stabilitás. Márciusban, pár héttel ezelőtt találkoztam Crvenkovski elnök úrral és Grusevski miniszterelnök úrral Szkopjében. Az országban található összes politikai erőt felkértem arra, hogy energiájukat a reformütemtervre koncentrálják annak érdekében, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, melyek ez évben kínálkoznak az ország számára.

Ma megismétlem ezt a kérést, mivel ez most, a bukaresti NATO-csúcs után sem kevésbé lényeges. Az elnevezéssel kapcsolatos kérdés sok politikai energiát emésztett fel az utóbbi időben. Gratulálok Horvátországnak és Albániának, hogy a NATO-tagsággal sikert értek el az euro-atlanti integrációban, ugyanakkor megértem Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csalódását, mely a múlt héten Bukarestben érte. Arra bátorítom a politikai vezetőséget, hogy teljes elszántsággal folytassák a NATO- és az EU-integráció felé vezető útjukat.

Végezetül engedjék meg, hogy megjegyezzem, a két ország fejlődését rendkívül jó időben tárgyaljuk meg. Mindkét ország olyan helyzetben van, hogy ebben az évben nagyon különleges és még fontosabb helyzetbe kerülhet abban a tekintetben, hogy egyre közelebb kerüljön az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság támogatása és bátorítása igen fontos lesz ezen országok számára. Ezért rendkívül értékelem az önök felbecsülhetetlen közreműködését az európai stabilitási politikában és a Nyugat-Balkán fejlődésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Ma a mindössze két, valóban európai tagjelölt országról beszélgetünk, azaz Horvátországról és Macedóniáról. Reméljük, hogy be tudjuk fejezni a tárgyalásokat Horvátországgal ez év végére, vagy legkésőbb a következő évben. Reméljük, hogy ez év végéig el tudjuk kezdeni a tárgyalásokat Macedóniával, vagy legkésőbb a következő évben. Meg akarjuk akadályozni, hogy mindkét ország kétoldalú problémák foglya legyen, és elsősorban a görög képviselőtársainkhoz fordulok, hogy mutassanak elmozdulást ebben az ügyben, mivel a Bukarestben hozott téves döntés már elkezdte destabilizálni Macedóniát.

Horvátországot illetően a Sanader-kormány kitartóan folytatja a reformokat és a tárgyalásokat. A Tanácshoz és a Bizottsághoz fordulok, hogy folytassa a munka menetét. Határozottan arra kérem a Bizottságot, hogy bővítse kapacitásait, és gyorsan dolgozza fel a kapcsolódó dokumentumokat. Arra kérem a Tanácsot, hogy minden tárgyalási fejezetet nyisson meg, amilyen gyorsan csak lehet. A lezárásuk időpontja természetesen a tárgyalásoktól és Horvátország erőfeszítéseitől függ.

Horvátország jelentős mennyiségű előzetes politikai intézkedést tett. Nagy bátorsággal rendezte, és megoldotta a halászati zónák kérdését, Szlovéniával elfogadta a döntőbizottság döntését, mindezeken túl egy igen jelentős jelet küldött az egész térségnek azzal, hogy egy szerb miniszterelnök-helyettest választottak meg a Sanader-kormányba, és a helyzetet figyelembe véve ez igen fontos, ahogy azt például Swoboda úr helyesen bemutatta Vukovárban. A kisebbségi jogok védelme itt jóval meghaladja azt a szintet, amit a legtöbb tagállam biztosít.

Ezért azt szeretném mondani, hogy el kell ismernünk Horvátország politikai teljesítményét, és határozottan támogatnunk kell az országot az Európai Unió felé vezető útján. Ragaszkodunk ahhoz a nagyratörő célhoz, hogy a jelen időszakban döntésre jutunk. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor ősszel. Swoboda Úr, támogatnánk az javaslatát, ha tartalmazná, a „legutóbbi” vagy „kellene” szavakat, de a „lehet” csak helyzetjelentés, így továbbra is nyomást gyakorlunk a Tanácsra és a Bizottságra. Tudjuk, hogy ez nagyratörő, de Horvátország megérdemli, hogy hosszú idő után végre igazságot kapjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Marinus Wiersma, a PSE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! A képviselőcsoportom és a magam nevében néhány megjegyzést szeretnék tenni mindkét jelentéssel kapcsolatban. Először is gratulálni szeretnék kollégámnak, Swoboda úrnak, akinek ebben az évben is sikerült egy újabb kiegyensúlyozott jelentést bemutatnia nekünk. Amikor Horvátországról beszélünk, azokról az utolsó lépésekről beszélünk, melyeket az országnak meg kell tenni, hogy lezárhassuk a tárgyalásokat. Ezek a lépések remélhetőleg az utolsó sprintet fogják jelenteni.

A Bizottság által megállapított réseket be kell tömni. Reméljük, hogy ez gyorsan megtörténik, még ha a szóban forgó dossziék problémásak is, ahogy az a tárgyalások végén lenni szokott, mint például a hajóépítésről szóló dosszié. Arra kérek mindenkit, a horvát kormányt is beleértve, hogy az országban is a szükséges politikai konszenzusra jussanak, hogy még a nehéz döntéseket is gyorsan meghozhassák. Egyetértek Swoboda úr szavaival, miszerint az ezekkel kapcsolatos dátumok kijelölése megtörténjen, különösen a tárgyalások lezárásáé.

Az MVJK-val – Macedóniával – kapcsolatban fontos, ahogy a képviselő úr már említette, hogy az ország törekedjen a bizottsági kritériumok ez évi teljesítésére, hogy a tárgyalások kezdetekor döntést lehessen hozni. Úgy gondolom, ez alapvető. Macedóniára is igaz, hogy az országon belül konszenzusra kell jutni; ezzel kapcsolatban nagyon aggódom az albán kisebbséget érintő utóbbi problémák miatt és a holnap vagy holnapután Szkopjében tartandó szavazás miatt, mely a kormány bukásához vezethet. Ha ez megtörténik, az ország tanácstalanná válhat, mivel nem lesznek tárgyalások az elnevezésről Görögországgal, illetve nem fognak a kritériumokon dolgozni, amire a biztos úr utalt. Úgy vélem, lényeges az országban mindenkit arra kérni, hogy biztosítsák a konszenzus fenntartását, és megóvjanak minket attól, hogy a következő néhány hét során újabb választásokkal szembesüljünk. Fontos, hogy erőfeszítést fektessünk ebbe a konszenzusba.

Végül mi is sajnáljuk, hogy Macedónia NATO-csatlakozását illetően nem sikerült konszenzusra jutni Bukarestben. Az a véleményünk, hogy újabb próbálkozást kell tenni az ENSZ és Nimitz úr közvetítésével, és remélem, hogy mindkét oldal egy sokkal termékenyebb légkör kialakításába fekteti erőfeszítéseit, hogy gyorsan megoldást lehessen találni.

 
  
MPphoto
 
 

  István Szent-Iványi, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (HU) Elnök úr, biztos úr! A csatlakozási tárgyalások Horvátországgal az év elején lelassultak, a folyamat megtorpanni látszott. Ennek remélhetőleg most vége, s a tárgyalások újabb lendületet vehetnek. Ebben sokat segített a horvát parlament döntése, mely felfüggesztette a halászati és ökológiai zóna alkalmazását a tagállamokkal szemben.

Horvátország elismerésre méltó teljesítményt nyújtott az elmúlt években: kétségbevonhatatlanul működő demokrácia, működő piacgazdaság, végrehajtja a stabilitási és társulási egyezményből fakadó előírásokat. Ugyanakkor tagadhatatlanul vannak komoly problémák is, melyek megoldást igényelnek.

Elsőként említem ezek közül az igazságszolgáltatás reformjának elodázását – ezt nem lehet tovább halogatni. Fontosnak tartom a korrupció elleni harc megerősítését, s ennek nemcsak a kisebb esetekre, hanem a „magasabb résztvevőkre” is ki kell terjednie, hiszen idáig ezen a téren nem tudott sokat felmutatni Horvátország.

Javítani kell a közösségi támogatások felhasználásának hatékonyságán, bele kell kezdeni a fontos strukturális reformokba. Itt kiemelném a hajógyártás helyzetét és szerepét, amelynek a reorganizációjára van szükség. Ha mindezt Horvátország elvégzi, akkor Horvátországnak valóban időben, a jelentésben foglalt határidőre be kell tudni fejezni a tárgyalásokat, és ehhez minden segítséget meg kell kapnia.

Horvátország csatlakozási folyamatának regionális jelentősége van. Messze túlmutat önmagán. Ha sikeres lesz Horvátország csatlakozása, az egyszerre jelent modellt és ösztönzést a Nyugat-Balkán többi országa számára is. Ezért a tárgyalások mielőbbi és sikeres lezárása egyszerre Horvátország és az Európai Unió közös felelőssége és közös érdeke is. Remélem, hogy ezzel a felelősséggel élni fog.

Végezetül gratulálni szeretnék Hannes Swoboda úrnak, hogy kitűnően látta el a raportőri feladatokat. Köszönöm, elnök úr.

 
  
MPphoto
 
 

  Konrad Szymański, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Természetesen én is szeretnék gratulálni az előadónak. Ez egy jól sikerült jelentés. Örvendetes, hogy Macedónia és Horvátország a 2009-es európai választások előtt megszerezheti az uniós tagságot. Az utóbbi esetében határozottan el kell kerülnünk, hogy politikai feltételeket szabjunk a csatlakozáshoz, különösen az olyan területeken, mint a vagyoni jogok vagy a kártérítési kérelmek, melyek a kétoldalú kapcsolatokhoz tartoznak. A bővítési folyamat nem válhat ilyen feszültségek foglyává.

E folyamatnak egy szélesebb kontextusa is van. Az Unió nyugat-balkáni bővítésével hozzájárul a térség stabilizálásához, abban a térségben, ahol az 1990-es években ez nem sikerült nekünk. E folyamat befejezéséhez egy pozitív jelet is kell küldenünk Belgrádnak. Koszovó elismerésével a szerb közvélemény Európa felé irányuló részét igen kellemetlen helyzetbe hoztuk. Már csak kevés időnk maradt, hogy legalább részben ellensúlyozzuk ezt az érzést.

Szükség van a Szerbiával megkötendő vízummegállapodás menetrendére. Sürgősen alá kell írnunk egy stabilizációs és társulási megállapodást. Ez a megállapodás ma két tagállam belső politikájának foglyává vált, de lehet, hogy az egész Uniónak kell megfizetni az árát, hogy megszüntesse.

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Horáček, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Nagyon örülök Swoboda úr kiváló, kiegyensúlyozott jelentésének, mely egy pozitív jel Horvátország és az egész térség számára. Minden kézzel fogható erőfeszítés ellenére nem szabad elfelejtenünk azokat a problémás területeket, melyek még átfogó reformokat igényelnek, mielőtt Horvátország csatlakozhatna az EU-hoz.

Végtére is a tények adják az egyedüli megbízható viszonyítási alapot ahhoz, hogy az ország készen áll-e a csatlakozásra. Ilyen például a megoldatlan határkérdések tisztázása, a korrupció elleni harc, a közigazgatási reform és az emberi jogok tiszteletben tartása. Az együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel egy másik viszonyítási alapja annak, hogy az ország felkészült-e.

A politikai pártoknak, a civil társadalomnak és a médiának hosszabb távú erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megszerezzék a lakosság támogatását. Ugyanez vonatkozik a nemzeti és nemi kisebbségek integrációjára a társadalmi és politikai életbe.

Nagy örömmel fogadtam a döntést, hogy a szerb kisebbség egy képviselőjét nevezték ki miniszterelnök-helyettesnek. A környezetvédelmi szektorban azonban még sok tennivaló van hátra, hogy az EU-célkitűzéseknek megfelelő, ökológiailag fenntartható fejlődést biztosítsák. Horvátország támogatása egy olyan feladat, melyet örömmel támogatok.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Mi, a Görög Kommunista Párt képviselői nem fogjuk megszavazni az EU bővítését, hogy felvegyük az MVJK-t és Horvátországot. Ellenezzük egy kapitalista és háborúskodó EU megerősítését.

Azt követően, hogy Jugoszlávia nem vált NATO- és EU-taggá, imperialista tervek születtek arra, hogy elmozdítsák a Balkán határait, és kormányzóságokat hozzanak létre az imperialisták támogatására és a népek szétválasztására. A legnagyobb USA-bázist Európában a MVJK és Koszovó, szerb tartomány közötti önkényesen kijelölt területen alakítják ki és növelik, ahová az EU-erők várhatóan megérkeznek. Ez jellemzi a térségen belüli versengés fokozódását.

A legutóbbi NATO-csúcson Albániának és Horvátországnak megengedték, hogy csatlakozzanak, de a MVJK-t nem hívták meg. Ez mutatja a Balkán-államokra, és ugyanígy Görögországra vonatkozó kellemetlen zsarolást, hogy behódoljanak az imperialista érdekeknek. Az elnevezést illetően a földrajzilag meghatározott megoldást támogatjuk a béke, a stabil határok és az államok szuverenitásának védelme érdekében, mely megoldás mindenki számára elfogadható, és távol áll a megosztó nacionalizmustól és a leigázástól. Amire szükségünk van, az az emberek közös küzdelme az imperialista szervezetek Ellen, melyek megosztják és kihasználják őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Georgiou, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! A bukaresti NATO-csúcs visszhangja e Parlamentet is elérte. Megnyugtató, hogy Európa végre állást foglalt eben az ügyben, mivel általában nem szívesen foglal állást, ha mások hozzák a döntéseket. Ezért úgy gondolom, hogy ez minden fél számára tanulságos volt, különösen az MVJK számára. Ez az új köztársaság még nem szerzett európai diplomáciai gyakorlatot, egyszerűen az Egyesült Államok ígéretei és a kötöttségek alóli felszabadulásba vetett gyermeki tévhitei miatt a NATO-csatlakozásban reménykedett.

A provokáció és a fanatizmus soha sem lehet választási lehetőség az európai államok közötti tárgyalásokon. Nem lenne szabad az eredet, a szomszédos kultúrák és történelem képzeletbeli alapján hozni a döntéseket, ehelyett a konszenzus, a megértés, és mindenek felett az őszinteség jegyében kell cselekednünk, hogy megoldást találjunk ahelyett, hogy súlyosbítjuk a problémákat. Az MVJK előnyére válik a pozitív megközelítés, melyről reméljük, hogy segíteni fog mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz csatlakozásban. Ha az MVJK elutasítja a neki választott elnevezést, és ragaszkodik ehhez az elutasításhoz, akkor akadályokkal fog szembesülni a csatlakozáshoz vezető útján, mivel ez aláaknázza az erőfeszítéseit. Ha az erőfeszítései már most alá vannak aknázva, akkor talán a jövője is alá lesz aknázva.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Valóban, Meijer úr tisztában van vele, hogy a „Macedónia” és a „Macedón nemzet” kifejezéseket 1934-ben a Kommunista Internacionálé egyik irányelve hozta létre. A háború után a macedón nacionalizmus eszméit a Jugoszláv Kommunista Párt tette magáévá, és erőnek erejével vezette be, később pedig a Nagy-Szerbia eszméjének részévé vált. Ezek az eszmék a „bolgarofóbia” vehemens propagandáját foglalták magukba.

Macedóniában sok embert üldöztek, akik tudatában voltak bolgár etnikai identitásuknak, mivel bolgárnak akarták magukat nevezni. Szkopjében minden évben megszentségtelenítik Mara Bouneva, bolgár nő emlékplakettjét, egy macedón szabadságharcosét, akit a francia sajtó a „macedón Charlotte Cordaynek” nevezett. 2007-ben a bolgárok és a magukat bolgár etnikumnak valló macedón polgárok fizikai bántalmazása társult ehhez a megszentségtelenítéshez.

Itt az ideje, hogy a macedón kormány korlátozza a bolgárgyűlölet ilyen jellegű megnyilvánulásait, mert a gyűlölet e megnyilvánulásai nem valók az Európai Unióba.

Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Ibrisagic (PPE-DE). – (SV) Köszönöm elnök úr! Ez a jelentés teljes egészében jó. Kiegyensúlyozott és Macedónia fejlődését objektíven mutatja be; megdicséri azt, amit elért, és még egy kis időt kér, amelyet a hátralevő feladatok elvégzésére szentelhet. De, mint már korábban oly sokszor, a tárgyalást olyannyira leegyszerűsítettük, hogy csak az ország elnevezéséről szóló vitával kapcsolatos nézeteinket vitatjuk meg ahelyett, hogy azt dolgoznánk ki, hogyan vehetnénk fel Macedóniát mihamarabb az EU-ba.

Mindannyian tudjuk, mi történt a bukaresti csúcson. Nem akarok belemenni, hogy kinek volt igaza vagy kinek nem, vagy, hogy kik védtek magasabb nemzeti érdekeket, de azt kell mondanom, a külpolitika nemcsak annak a kérdése, hogy kinek van igaza és kinek nem. A külpolitika lényege, hogy olyan megoldásokat találjunk, melyek a leginkább szolgálják a békét és a biztonságot valamely országban, térségben és a mi esetünkben Európában. Ez a jóakarat, a kompromisszum, a jó diplomácia és a világos vezetés együttesével érhető el. Véleményem szerint nem különösen bölcs lépés megakadályozni egy olyan dél-európai ország NATO-tagságát, melynek lehetősége van rá, mivel most igen bonyolult a balkán helyzet és mindazon kihívások, melyekkel szembenézünk: Koszovó függetlensége, mely kész tény, a kormány távozása és az új választások Szerbiában, valamint a rendőrség még mindig tartó reformja Boszniában.

De egy Balkán-ország EU-tagságát megakadályozni, vagy épp csak gondolni rá, nemcsak hogy nem bölcs, hanem kétségtelenül veszélyes is! Épp csak három órával ezelőtt beszéltem egy kollégámmal itt az Európai Parlamentben, aki azt mondta: „Ha nem tesznek úgy, ahogy mi akarjuk, meggátolhatjuk őket, nemcsak a NATO-tagságban, hanem az EU-ban is. A jog erre felhatalmaz minket.”

Erre az a válaszom, hogy akkor meg kell változtatnunk a törvényt. Ugye a törvények nem azért vannak, hogy egymást akadályozzuk, szétdaraboljuk vagy zsaroljuk? Ugye azért vannak, hogy a lehető legjobban boldoguljunk együtt egy békés és biztonságos Európában?

Szilárd meggyőződésem, hogy minél előbb csatlakozik minden balkán ország az EU-hoz, annál előbb lesz egy békés Európánk. Egyáltalán nincs kétség afelől, hogy Macedónia Európához tartozik, és hogy Macedóniát fel kell venni az EU-ba, amilyen gyorsan csak lehet. Arra ösztönzöm önöket, hogy támogassák a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Borut Pahor (PSE). (SL) A Horvátországról szóló jelentést illetően mind ez a Ház és az Európai Bizottság is szinte lelkesen fogadta a hírt, hogy a horvát parlament felfüggesztette az ökológiai és halászati zóna felállításával kapcsolatos döntését. És úgy tűnik, e döntés jutalmául Horvátország gyorsított eljárású tárgyalásokban részesül.

Habár azt szeretném, hogy Horvátország mindenféleképp csatlakozzon az Európai Unióhoz, amilyen gyorsan csak lehet, szeretném figyelmeztetni a Házat, és különösen az előadót, a barátomat, Hannes Swobodát, hogy a Horvát Köztársaság egyoldalú cselekedetei a szomszédos országokkal kapcsolatos határait illetően nem kivételesek, hanem szabályszerűek.

Ami ez esetben egyedül kivételes az az, hogy Horvátországnak most az egyszer vissza kellett vonnia egy egyoldalú tettét, mivel választás elé került: vagy az Európai Unió vagy a nacionalista elszigetelődés.

És ebben a tekintetben bizonyult hasznosnak ez a nyomás, valamint remélem, hogy Swoboda úr, az Európai Bizottság és az elnökség továbbra is ragaszkodni fognak azon politikájukhoz, hogy ne jutalmazzák a Horvát Köztársaság egyoldalú cselekedeteit a szomszédos országokkal kapcsolatos határok meghatározását illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Jelko Kacin (ALDE). – (SL) A legjobb módja annak, hogy a Balkán e része stabilizálódjon az az, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság fejlődik, és közelebb kerül az Európai Unióhoz. Sikeres tárgyalásai segíteni fogják az összes többi szomszédos országot abban, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a jelölt státusz megszerzése érdekében.

Külső kezdeményezések szükségesek ahhoz, hogy túljussunk az elnevezés feletti vitán. Mind Szkopje és Athén részéről is szimbolikus gesztusokra van szükség, valamint kitartásra is. Most itt a megfelelő idő, hogy egy kevésbé provokatív nevet keressünk a szkopjei repülőtér számára, és hogy elítéljük a görög zászló tiszteletlen kezelését. Elfogadhatatlan azonban minden további nehézség és az a diszkrimináció, melynek a macedón útlevéllel rendelkezők vannak kitéve a görög vízum kapcsán.

Az Európai Unióban egy modern, posztnacionális államok közösségét építjük. A különbségek és a nemzeti identitások kölcsönös tisztelete az alapvető emberi jogok tiszteletének körébe is tartozik. Csak ily módon előzhetjük meg, vagy legalább korlátozhatjuk annak az érzésnek a negatív következményeit, hogy valakinek veszélyben a nemzetisége. A térség minden országa számára el kell törölnünk a vízumrendszert. Mindamellett egy gyors és tartós megoldásra is szükség van az ország elnevezését illetően, valamint egy átfogó szövetségre a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és a Görög Köztársaság között. Az államok és minden nemzet érdeke is a béke, a stabilitás, valamint a gyors és sikeres euro-atlanti integrációk létrejötte.

Mindazonáltal, biztos úr és Lenarčič úr, a szlovén elnökségnek elő kell terjesztenie a macedón kérdést a következő csúcsra. Egyáltalán nincs semmi szükség őszig várni.

És még egy dolog Horvátországgal kapcsolatban: az ökológiai és halászati védelmi zóna végrehajtásával a horvát politika saját csapdájába esett. A jövőben nem valószínűek ehhez hasonló meglepetések.

Ha ez a kaland valamit tanított nekünk, akkor az ez volt, de ha nem tanultak semmit, akkor minden szó és fogadkozás a tárgyalások 2009-es befejezéséről csupán szemfényvesztés. Senkinek nincs erre szüksége, sem a polgároknak, sem a gazdaságnak, sem a szomszédos országoknak, sem pedig az Európai Uniónak. Amire most szükségünk van, az egy sikertörténet. Bármilyen sikerhez azonban szükséges a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) alapelv betartása.

 
  
MPphoto
 
 

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN). – (PL) Elnök úr! A horvátországi fejlődés konstruktív értékelésének elkészítésekor az Európai Uniónak nemcsak feltételeket kell szabnia, hanem minden lehetséges támogatást fel kell ajánlania, észben tartva más európai államok tapasztalatait, a térség sajátosságait és a háború friss emlékét, mely az ország lakosaiban megmaradt. A Balkán-félsziget integrációja Horvátország nélkül nem lehetséges. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az együttműködés utolsó két éve meglepően jó eredményeket hozott, és ez kétségtelenül jó előjelként szolgál az Európai Unió integrációs folyamatához. Nyilvánvalóan vannak bizonyos területek, ahol határozottabb tettekre van szükség. Véleményem szerint azonban ezen ország cselekedeteit el kell ismerni, és az egész EU-nak támogatni kell az ilyen cselekedeteket. Az elmúlt két év során Horvátország dicséretre méltó haladást ért el a közösségi jog legtöbb területén.

Következésképp szeretném kifejezni meggyőződésem és hitem abban, hogy a többi tagállam kölcsönös elkötelezettségével és megfelelő segítségével a tárgyalásokat sikeresen fogják időben lezárni, hogy a csatlakozási szerződést a 2009. júniusi európai parlamenti választások előtt véglegesítsék.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Beer (Verts/ALE).(DE) Elnök úr! Nagy szeretettel köszöntöm macedón kollégáimat, akik követik ezt a vitát. Rehn biztos úr is említette, hogy arra ösztönözzük Macedóniát, hogy haladjon előre a reformfolyamatban. „Igen – mondjuk egyetértésben –, azt akarjuk, hogy a tárgyalásokat ez évben megnyissuk.”

Még azonban szükség van arra, hogy nevükön nevezzük a dolgokat. Görögország az a fél, aki véget vetett vétójával Macedónia szövetségbe lépésének az ország NATO-tagságát illetően. Őszintén szólva létezik egy vita az elnevezéssel kapcsolatban, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy 1995-ben Görögország egy kötelező kijelentést tett, melyre érvényes a nemzetközi jog. E kijelentés értelmében Görögország egyetért azzal, hogy az elnevezéssel kapcsolatos vita soha nem fogja akadályozni Macedóniát a nemzetközi közösséghez csatlakozásában, az EU-hoz vagy a NATO-hoz.

Görögország megszegte ezt a nemzetközileg kötelező megállapodást, és ha ezzel kapcsolatban reformokat szeretnénk elérni, azt kell mondanom, Görögország szegte meg az európai kritériumokat, nem Macedónia.

Ez egy lépés hátrafelé, ez egy pofon egy kis államnak, mely igazán megtett minden erőfeszítést, hogy velünk együtt haladjon, és megnyissa a tárgyalásokat. Swoboda úr! Ezért is mondom azt, hogy az ügyes cselek, hogy a holnapi szavazást megakadályozzuk vagy elhalasszuk, ismét azt kockáztatják, hogy destabilizálódik a macedón kormány, ezzel a nacionalista erőket bátorítja.

A tényleges probléma az, hogy Görögországgal van egy tagállamunk, mely egyenesen elutasítja, hogy az országában elismerjen bármilyen kisebbséget. Ez ellentétben van a koppenhágai kritériumokkal, mely zavaró az Európai Unió és szövetségesei számára. Kitartást kívánok Macedóniának, hogy megtegye a következő néhány lépést Görögország ellenében.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI).(DE) Elnök  úr! Horvátország nemcsak kulturálisan és történelmileg gyökerezik Közép-Európában, hanem a csatlakozási feltételeknek is megfelel. Ezért nem szabad semmilyen felesleges akadályt tennünk az útjába. A halászati vita rendezésével Horvátország még egyszer megerősítette, hogy készen áll az EU-tagságra, valamint a horvát kormány is megerősíti cselekedeteit, hogy legyőzze a korrupciót.

Mindazonáltal Horvátország gyors bebocsátása, mely most már karnyújtásnyira van, véleményem szerint nem vezet más államok automatikus belépéséhez. Mint az köztudott, Macedónia nemcsak korrupcióval, hanem gazdasági problémákkal és a jogrenddel is küzd. Különösen Koszovó függetlenségének kikiáltását illetően kérdéses, hogy az albán kisebbséghez fűződő etnikai béke hosszú távon fennmaradhat-e. Nem szabad ismét elkövetnünk a korábbi bővítések hibáit. Véleményem szerint az EU-nak végre rá kell ébrednie, hogy a megoldatlan problémák, a kulturális különbségek és a társadalmi-gazdasági problémák a csatlakozással nem tűnnek el, mint a kámfor.

 
  
MPphoto
 
 

  Pál Schmitt (PPE-DE). – (HU) Köszönöm, elnök úr! A közös parlamenti bizottság elnökeként úgy értékelem, hogy az elmúlt időszak kedvező fordulatot hozott Horvátország euroatlanti integrációs folyamatában. Néhány héttel ezelőtt Barroso biztos úr vázolta fel az útitervet, mely szerint 2009 őszére le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat, múlt héten pedig a NATO-ba kapott meghívást Horvátország.

Nos, mindkét fejlemény annak elismerése, hogy Horvátország jó úton jár és a nemzetközi közösség díjazza a kormány erőfeszítéseit. Nem véletlen, hogy az Eurobarometer Horvátországban hosszú idő után végre ismét 60% fölé került. Magam is figyelemre méltó, bölcs hozzáállásnak gondolom, amelynek értelmében horvát barátaink úgy döntöttek, hogy az uniós tagság érdekében visszalépnek a halászati tilalmi zóna alkalmazásától az EU-tagállamok esetében.

Koszovó függetlensége kérdésében szintén mértéktartó magatartást követett a Sanader-kormány, mikor is felsorakozott az EU-tagállamok többsége mellett, elismerve Koszovó függetlenségét.

Tisztelt elnök úr! A régió stabilitásához, a nemzetiségek közötti békéhez nagymértékben hozzájárul az a tény – ez már elhangzott más szájából is –, hogy a horvátországi szerb kisebbség miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott a jelenlegi kabinetben. Méltánytalannak tartom, hogy a szlovén kormányfő kijelentette, hogy a két ország közti határkérdés miatt nem tartja kizártnak Horvátország EU-csatlakozásának akár a megvétózását sem. Én úgy gondolom, hogy az EU-bővítést és egy nemzet sorsát nem szabad egy kétoldalú határvita megoldásához kötni.

A jelentés pozitív üzenetet hordoz, amennyiben elismeri az ország által tett előrehaladást a nyugat-balkáni régió stabilitása, az ország gazdaságának, uniós versenyképességének biztosítása, az intézményi reformok és az uniós jogszabályok átvétele terén. A pozitívumok mellett nem hagyja szó nélkül az előttünk álló kihívásokat sem: az igazságügyi rendszer átalakítását, a szervezett bűnözés, korrupció visszaszorítását, a menekültek visszatérésének befejezését, a kétoldalú feszültségek rendezését, illetve enyhítését. Gratulálok a jelentéstévőnek, Swoboda úrnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Józef Pinior (PSE). – Elnök úr! Először is gratulálni szeretnék Hannes Swoboda és Erik Meijer uraknak, a Horvátországról, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2007. évi országjelentéséhez. Mindkét jelentés kiváló. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló jelentést illetően a szocialista képviselőcsoport árnyékelőadójaként szeretnék köszönetet mondani Meijer úrnak a komoly és őszinte közreműködésért e jelentés elkészítésében.

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló jelentés üdvözli az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának teljesítményeit, mely az interetnikus kapcsolatok politikai vetületével foglalkozik. A jelentés véleményezi a gazdasági teljesítményt, számos, az ügyészek jogállásával kapcsolatos alapvető törvény elfogadását és a korrupció elleni harcban elért fejlődést. A negatív oldalt nézve sajnáljuk, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kétoldalú mentességi megállapodást írt alá az USA-val, mely mentességet ad Nemzetközi Büntetőbíróság törvénykezése alól ellentmondva az EU normáknak és politikáknak.

A jelentés felkéri a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Görögországot, hogy növeljék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megoldják az ország elnevezésével kapcsolatos vitát. Ez semmilyen körülmény között nem akadályozhatja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, hogy a nemzetközi szervezetek tagjává váljon. Az elnevezéssel kapcsolatos kérdésben a jelentés egyik oldalt sem kritizálja. Mindössze mindkét oldalt arra ösztönzi, hogy folytassák a tárgyalásokat annak ellenére, ami a bukaresti NATO-csúcson történt múlt héten. Javier Solana tegnap az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén elmondta, hogy az elnevezés ügyében a tárgyalások szerencsére folytatódnak. Ha a két oldal egyetért, a NATO úgy dönthet, hogy azonnal meghívja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, még nagyköveti szinten is, így egy új csúcsra lesz szükség. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság még ez évben megkaphatja a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Az Európai Parlamentnek egyértelműen meg kell mutatnia az irányt az európai integráció felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Johannes Lebech (ALDE). (DA) Tisztelt elnök úr! Amikor a Balkánról beszélünk, a régiót egységes egészként kell tekintenünk. Az összes balkáni állam csatlakozása az EU hosszú távú célkitűzése. Ahhoz, hogy ez a cél elérhetővé váljon, maguknak az országoknak is eredményeket kell felmutatniuk. A közös európai jövő a tagállamok és az összes balkáni állam közös feladata. Számunkra, az északi államok számára sem idegenek a történelmi konfliktusok, most mégis együttműködünk. A Balkánt, mint az északi államokat, szorosan összeköti a közös történelme, közös nyelve és közös kultúrája. Lehetőséget kell találni, hogy elkezdődjön egy együttműködési folyamat, mely biztosítja a békét és a stabilitást.

Jelenleg számos együttműködési egyezmény létezik a régió országai között. Miért nem megyünk tovább egy lépéssel? Ihletet merítve az északi együttműködésből a balkáni államok megteremthetnek egy együttműködési fórumot az Északi Tanács vagy a Balti Tanács mintájára. A meglévő regionális politikai kooperáció fokozása egy Balkáni Tanács formájában lehetővé fogja tenni ezen országok számára, hogy elkezdődjön egy gyakorlatias, előremutató együttműködés, mely lehetőséget teremt a térség stabilizációjára, valamint felkészültebbé teszi a csatlakozásra azokat az országokat, melyek még nem tagállamok vagy hivatalosan elismert csatlakozásra jelölt országok.

 
  
MPphoto
 
 

  Ryszard Czarnecki (UEN).(PL) Tisztelt elnök úr! Horvátországot, ezt az ősi európai nemzetet, hosszú történelmével és érdekes kultúrájával, be kell vonni az európai nemzetek Európai Uniónak nevezett családjába a lehető legrövidebb idő alatt. Horvátország, mely az Unió tagjának jelentkezett, paradox módon hosszabb történelmi múltra tekint vissza, mint az Európai Közösség néhány alapító állama, mint például Belgium vagy Luxemburg. Zágráb és Split rendkívül európai települések, míg Dubrovnik ékkő Európa kulturális koronáján. A jelen viták során a hozzászólók többsége, magamat is beleértve, nyakkendőt viselve tartotta a beszédét. Érdemes megemlékezni arról, hogy a nyakkendő a horvátok találmánya, és az Európai Parlamentben - mely oly nagyra értékeli a szabadságot - hangsúlyozni kell azt is, hogy a horvát kikötő, Dubrovnik volt az első Európában, mely megtiltotta a rabszolga-kereskedelmet a XV. század kezdetén.

Az adott körülmények között még morális alapunk sincsen arra, hogy megtagadjuk Horvátországtól a csatlakozást az Unióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. (FR) Annak a ténynek, hogy elnökként nem viselek nyakkendőt, nyilvánvalóan semmi köze a napirendi ponthoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonios Trakatellis (PPE-DE).(EL) Tisztelt elnök úr! A Meijer-jelentés és az EU–Macedónia közös parlamenti bizottság egyhangú határozata egyaránt hangsúlyozza, hogy Macedónia három fontos lépést tett Európa irányába.

Az első lépés természetesen a csatlakozási feltételek teljesítésével és a közösségi vívmányoknak való megfeleléssel kapcsolatos. Noha Macedónia tett előrelépéseket, tovább kell mennie a reformok útján, ahogy azt a Meijer jelentés és számos egyéb európai bizottsági jelentés is hangsúlyozza.

A második lépés a belpolitikai és szociális kohéziót érinti. Ki kell tartani az Ohridi Egyezmény mellett, különösen az albánokkal és a többnemzetiségű ország egyéb kisebbségeivel kapcsolatban.

A harmadik lépés a viták elsimítása Macedónia és a szomszédjai között, összhangban a Salzburgi Nyilatkozattal. Szabadjon hangsúlyoznom, hogy Görögország élen járt – és továbbra is így tesz – azokban az erőfeszítésekben, melyek a balkáni államok euró-atlanti struktúrához való csatlakozását célozzák, mivel szilárd meggyőződése, hogy a régió államainak fejlődése az egész régió érdekét szolgálja.

Görögország számára azonban a név nem pusztán történelmi, lélektani vagy érzelmi probléma. Ez valódi politikai kérdés minden görög állampolgár számára, mivel kapcsolódik a jószomszédság és regionális együttműködés európai értékeihez. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Görögország hozzájárult Macedónia csatlakozásra jelölt státuszához, azzal a kikötéssel a COM(2007)663-ban, hogy a névvel kapcsolatos kérdésre tárgyalások útján kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni.

Végül szeretnék rámutatni arra, hogy azt követően is, hogy a NATO elhalasztotta a meghívó kiállítását a csatlakozásra Macedónia számára a névvel kapcsolatos kérdés miatt, Görögország a tárgyalások folytatása mellett van. Valójában nagyvonalú kompromisszumos lépést tett azzal, hogy egy elfogadható, összetett nevet javasolt, így minden további feladat a másik oldalra hárul, hogy találkozzon Görögországgal félúton.

Végezetül, elnök úr, szeretném azt hinni, hogy találunk kompromisszumot a még tisztázandó néhány kérdésben, mely lehetővé tenné számunkra, hogy eljussunk a strasbourgi szavazásig.

 
  
  

ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY
alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). – Tisztelt elnök asszony! Horvátországnak európai küldetése van: ezt a közelmúltban történt meghívás a NATO-ba és a jelenlegi EU csatlakozási tárgyalások bizonyítják. Ez jelentős teljesítmény egy országtól, mely egy évtizede még gyakorlatilag háborúban állt. Azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy eltekintsünk azoktól a kihívásoktól, melyekkel mind Horvátország, mind az EU szembenéz a tárgyalások lezárásáig. A menetrend rendkívül szoros; gyakorlatilag minden nap számít, tekintet nélkül a folyamat véglegesítésére megadott különböző dátumokra, melyeken túlhaladtunk.

Amikor azonban én nemrég Zágrábban látogattam a Külügyi Bizottság küldöttségének elnökeként, nem kerülte el a figyelmemet a horvát hatóságoknak az elkötelezettsége arra, hogy megoldják a problémákat és elnyerjék az uniós tagságot. Ebben a tekintetben a Horvát Parlament friss döntése, mellyel kiemelték az EU államokat az Ökológiai és Halászati Védelmi Zóna (ZERP) hatálya alól Rehn biztos úr látogatása után egyszerre tekinthető az elkötelezettség bizonyítékának, és a helyes irányba tett fontos lépésnek. Meg vagyok győződve arról, hogy a megfelelő adminisztratív kapacitással a szükséges törvényhozási lépések megvalósítására Horvátország mind az EU-ban, mind pedig a NATO-ban a térség – mely változatlanul teljes odafigyelésünket igényli – stabilitásának és előmenetelének szilárd tényezőjévé válik. Gratulálók Swoboda úrnak a jelentésébe fektetett munkájához.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek (ALDE). – (SV) Köszönöm, elnök asszony! Horvátország kulcsszerepet játszik a Nyugat-Balkán demokratikus fejlődésében, és rendkívül fontos, hogy a folyamat folytatódjon. Láthattuk, hogy ez – érthető okokból – némiképp lelassult a horvát választási kampány és az új kormány megalakulása ideje alatt, de őszintén remélem, hogy a folyamat most gyorsulni fog. Ahogy az előző hozzászólók megjegyezték, a menetrend rendkívül szoros.

Üdvözlöm az adriai ökológiai zóna korlátozásainak átmeneti megszüntetését. Ez pozitív jel Szlovénia, Olaszország és Horvátország viszonyának tekintetében, de a természetvédelmi megfontolásoknak továbbra is fontos szerepet kell kapniuk ebben az egyedülálló természeti környezetnek a kezelésében.

Horvátország előtt még mindig rengeteg tennivaló áll a jogi rendszer és az igazságszolgáltatási eljárásokkal kapcsolatban. Túl sokaknak kell túl hosszú időt várni az ügyükben hozott ítéletekre. Ennek prioritást kell kapnia, az ország adminisztratív kapacitását fejleszteni és bővíteni kell.

Végezetül, üdvözlöm a horvát parlament EU Bizottságának a munkáját, melynek vezetője jó barátom, Vesna Pusić. Abban bízunk, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek, és gyorsan lezárulhatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Doris Pack (PPE-DE).(DE) Tisztelt elnök asszony! Swoboda úr jelentése bátorító, reális és kiegyensúlyozott. Gratulálok hozzá. Bemutatja azt a fejlődést, melyen Horvátország ment keresztül, mint a példamutató kisebbségi jogalkotás, konstruktív együttműködése a Hágai Bírósággal, a korrupció elleni harcban tanúsított fokozott elkötelezettség, és mindenek felett, a parlament és a kormány egyezsége a halászati zónát illetően, melyet különösen nehéz volt elérni.

Horvátországnak és az Európai Bizottságnak most minden erejével azon kell lennie, hogy a hátralévő fejezeteket gyorsan és kielégítően lezárják. Egy nemzetközi bíróságnak lehetősége volna végre lezárni a határvitát Szlovénia és Horvátország között. Horvátországnak kulcsszerepe van a régióban, és gyorsan el kell ismerni az Európai Unió részeként. Kétoldalú viták nem jelenthetnek akadályt.

Macedóniával kapcsolatban elmondhatom Önöknek, hogy részt vettem egy konferencián, és a hangulat, amit a NATO visszautasító döntése után tapasztaltam, meglehetősen felkavart volt. Az emberek úgy érzik, igazságtalanul bántak velük. Meijer úr jelentése bemutatja azt a rögös utat, amin az ország már sikeresen jár. Biztos rengeteg még a tennivaló, de amikor az elnevezéssel kapcsolatos problémák Damoklész kardjaként lebegnek az egész felett, akkor nehéz a politika további területeire átlépni.

Figyelemmel kísérem a helyzetet 1992 óta, és szeretném, ha Macedónia és Görögország végre megoldást találna a névvel kapcsolatos vitájukra, különös tekintettel a fiatal generációra. Mindkét fél tett engedményeket az elmúlt hetekben, és mindkettőnek további lépéseket kell tennie a másik irányába. Európai értékeinkkel ellenkezőnek és felelőtlennek tartanám, ha újra egy vétó akadályozná meg az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. Ez nem történhet meg!

 
  
MPphoto
 
 

  Gyula Hegyi (PSE). – Tisztelt elnök asszony, a Nyugat és Macedónia közötti jelenlegi kapcsolatot nagy elszomorítónak találom. Őszintén szólva, Macedónia népe jobb bánásmódot érdemelne tőlünk.

Koszovó függetlenségével és a közelmúltban történt NATO csatlakozási kudarccal a helyzet még komplikáltabbá vált. Macedóniában jelen vannak szeparatista elemek az egyik oldalon és nacionalisták a másikon, akik megpróbálják az ország stabilitását megingatni, és a bukaresti döntés egyáltalán nem javít a helyzeten. De macedón barátaink talán egy dolgot megtanulnak a bukaresti példából: nem elegendő az Egyesült Államok támogatását megszerezni. Sok döntés múlik a tagállamok közös akaratán nem csak az Európai Unióban, de a NATO-ban is, és bármely EU állam alkalmazhatja vétójogát.

A legutóbbi történések tükrében Macedóniának fontolóra kell vennie az álláspontját az USA Nemzetközi Büntető Bírósággal kapcsolatos mentességével kapcsolatban. Mindkét oldal számos hibát követett el – mi és a macedón politikusok – de az egyszerű emberek nem bűnhődhetnek a mi hibáinkért. Ez az oka annak, hogy legalább a vízumliberalizáció tekintetében gyorsan kell cselekednünk, segítve ezzel a macedón embereket az utazásban, tanulásban és abban, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki az európai hétköznapi élettel. Három és fél évvel ezelőtt, amikor megválasztottak az EU-Macedón Közös Parlamenti Bizottság alelnökévé, derűlátó terveim voltak azzal kapcsolatban, miként javíthatnám a kapcsolatainkat. Ezekből nagyon kevés valósult meg. Remélem, hogy a vízumliberalizációval kapcsolatban sikerül előrelépést tennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Eleni Koppa (PSE).(EL) Tisztelt elnök asszony! Görögország következetesen támogatja Macedónia európai törekvéseit, melyhez gazdasági fejlődése is hozzájárul. Szisztematikusan dolgozunk az ENSZ felügyelete alatt azon, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjunk a névvel kapcsolatos problémára. Görögország jelentős lépéseket tett, jelenleg egy összetett elnevezést támogat egyetemesen kötelező erga omnes földrajzi megjelöléssel.

Sajnálatos módon, a másik oldal nem ennyire engedékeny. A bukaresti NATO csúcstalálkozó kimenetelét követően minden oldal érdeke, hogy a tárgyalások folytatódjanak, és egyezmény szülessen olyan gyorsan, ahogy csak lehetséges. A NATO döntése, miszerint nem ad meghívót, nem jelent elzárkózást a tagságtól, de rámutat a megegyezés szükségességére.

Hiszek abban, hogy képviselőtársam, Meijer úr jelentésének eredeti szövege kiegyensúlyozottan vizsgálja a problémát. Sajnos az elfogadott módosítások következtében az elnevezéssel kapcsolatos része a jelentésnek túlhaladottá vált. Felhívjuk az Európai Parlament képviselőit, hogy ne fogadjanak el olyan formulákat, melyek a folytatódó tárgyalási folyamat útjában állnak, mely folyamat most döntő fázisába ér.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) A délkelet-európai országok EU-csatlakozása nélkül nem beszélhetünk az európai integráció sikeréről.

A hidegháború idején a volt Jugoszlávia volt a szabadság bástyája, és sok emigráns, köztük azok, akik a totalitárius Csehszlovákiában éltek pontosan azon az országon keresztül menekültek, mely veszélyt jelentett a Szovjetunióra és a szatellitállamaira. Arra a kérdésre, melyet a Tanácshoz intéztem a Szlovénia és Horvátország közötti határvitát illetően azt a választ kaptam, hogy egy módosított csatlakozási partnerséget fogadott el Horvátországgal, melynek megvalósítása a legfontosabb előfeltétele a tárgyalások folytatásának.

Üdvözlöm Hannes Swoboda úr jelentését. Derűlátóvá tesz engem. Mint az előadó, én is meg vagyok győződve arról, hogy ha Horvátország folytatja az előmenetelt az eddigiekhez hasonlóan, akkor minden, az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges feltételeknek eleget fog tenni, és fontos katalizátor lehet a többi nyugat-balkáni állam számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Pierre Pribetich (PSE). (FR) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, szeretnék gratulálni kollégámnak, Swoboda úrnak az elvégzett munkájához, és ahhoz a minőséghez, amivel az igazságos és kiegyensúlyozott jelentése rámutat a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos alkotmányos törvény jelentette előrelépésre, és a még elvégzendő munkára, mint például az igazságszolgáltatási rendszer szükségszerű megerősítésére.

Örömmel vettük tudomásul, hogy a Horvát Köztársaság megszüntette az Ökológiai és Halászati Védelmi Zónát az Adrián, mely feszültségforrás volt az Európai Unión belül. Ez egy erőteljesen szimbolikus aktus, mely megmutatja Horvátország eltökéltségét az európai uniós csatlakozásra. „Nincs szeretet, csak a szeretet bizonyítéka létezik” mondja Jean Cocteau. Ezzel az aktussal Horvátország ezt a mondást alkalmazta az adott szituációban.

Cserébe nekünk tiszteletben kell tartanunk a csatlakozási szerződés aláírásának 2009. júniusi céldátumát; egy jelképes dátumot és egy ambiciózus célt. Nincs politika szimbólumok nélkül. Erősítsük meg ezt, küldjünk határozott üzenetet és mutassuk meg a horvát embereknek, mutassuk meg Horvátországnak, mennyire várjuk, hogy az európai családban üdvözölhessük őket, hiszen ez nem csak Horvátországról szól: ez a balkáni stabilitás és béke erőteljes szimbóluma. Kettőzzük meg tehát az erőfeszítéseinket, hogy elérjük ezt a célt. Segítsük a Bizottságot és Horvátországot ezen az úton.

 
  
MPphoto
 
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – (PL) Tisztelt elnök asszony! Kértem, hogy hozzászólhassak Horvátország és Macedónia ügyéhez annak érdekében, hogy hangsúlyozzam a balkáni helyzet komplexitását és a nyugodt és kiegyensúlyozott politika szükségességét. Szerbia és Koszovó drámájának figyelmeztetnie kell az elhamarkodott döntések veszélyeire. Ugyanez a dráma játszódhatott volna le Macedóniában is, mely sok albán otthona. A veszély azonban elhárult, köszönhetően az érdekelt felek vezetői bölcsességének.

Ez a pozitív tapasztalat kell, hogy vezéreljen minket, és ezt kell támogatnunk anélkül, hogy másokat felkavarnánk – akaratuk ellenére, erőszakkal, a tettek magyarázata nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Giorgos Dimitrakopoulos (PPE-DE)(EL) Tisztelt elnök asszony! Először is el szeretném mondani, hogy tökéletesen egyetértek  Swoboda úr nézeteivel Horvátország csatlakozási kilátásaival kapcsolatban.

Másodszor, Meijer Úr Macedóniával kapcsolatos jelentéséről: köszönöm az előadónak a hajlandóságát arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon. Felszólítom azonban Macedónia kormányát és politikai erőit, hogy tartsák a jövőt szem előtt, és tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a névvel kapcsolatos problémára. Az ilyen előrelépés jelenti a jószomszédi viszony kritériumának teljesítését és nyitja meg az utat Macedónia számára a további előrelépésre az EU felé.

Végezetül engedjék meg, hogy helyeseljem Swoboda Úr javaslatát a Meijer jelentéssel kapcsolatos szavazás körülbelül egy héttel történő elnapolásáról, mely időt biztosít a számunkra, hogy közelebbről megvizsgáljuk a beterjesztett kompromisszumos módosításokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Beňová (PSE). – (SK) Nagyon rövid leszek.

A kollégám, Swoboda úr által készített jelentés egyértelműen azonosítja azokat a kérdéseket, melyeket azonosítani kell, és, véleményem szerint, Swoboda úr jelentése hűen tükrözi politikai tapasztalatát és professzionalizmusát.

Mint a regionális parlament alelnöke el szeretném mondani, hogy az egyes horvátországi régiók jól felkészültek arra, hogy erősítsék az Európai Uniót. Ezt a kérdést a jelenlegi tagállamoknak csupán nemzeti szinten tárgyalják a horvát kormánnyal, de a horvát régiókkal is. Álláspontom szerint ez előrevetíti a horvát régiók aktív közreműködését az EU jövőbeli politikájában.

 
  
MPphoto
 
 

  Miloslav Ransdorf (GUE/NGL). – (CS) Nem sokkal ezelőtt Rupel úr biztosított minket arról, hogy a szlovén elnökség megfelelően cselekszik Koszovóval kapcsolatban. Amit vártunk, bekövetkezett: a krízis fokozódott. Macedóniában Thaçi úr a koalíciós kormány összeomlását okozta, és föderalizációt, kétnyelvűséget és a Skanderbeg zászló elismerését követelte.

Az albán szeparatisták hasonlóan viselkednek a Preševo völgyben, Dél-Szerbiában, ahol a választások bojkottjával fenyegetőznek. Ez a krízis várhatóan eléri Montenegrót. Véleményem szerint segítenünk kell Macedóniának, felajánlanunk mindazt a segítséget, mely ahhoz szükséges, hogy stabil országgá váljon, de meg kell tagadnunk minden segítséget az albán szeparatistáktól, mert tisztán látható, hogy a tízéves kísérlet arra, hogy a terroristákból demokraták váljanak, teljes kudarcot vallott.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis (ALDE). – Tisztelt elnök asszony! Görögország régi tagja az EU-nak, 11 millió polgára úgy véli, hogy a szomszédos Macedónia, a volt Jugoszláv köztársaság elnevezése komoly törvényi problémákat vet, nekünk pedig tiszteletben kell tartanunk az aggodalmaikat.

Nagyon kellemetlen a számunkra, hogy míg Görögország a jelen pillanatban is tárgyalásokat tart Macedóniával a kérdésről, néhány európai parlamenti képviselőtársunk és az EU néhány kormánya már elfoglalta az álláspontját, és nyomást próbál gyakorolni az Európai Parlamentre, hogy állást foglaljon: természetesen Macedónia álláspontját. Ez nem túl bölcs, nem igazságos, és nem is segíti sem az EU kohéziós politikáját vagy a helyzetet, mert nem csak a macedón kormányt teszi hajthatatlanná a névvel kapcsolatos követeléseivel kapcsolatban, de azt is jelenti, hogy hosszú ideig nem várható megoldás a kérdésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Ljudmila Novak (PPE-DE). – (SL) Én is örülök annak, hogy szomszédunk, Horvátország felfüggesztette az Ökológiai és Halászati Védelmi Zóna fenntartását, mely a legfontosabb akadálya volt a tárgyalások folytatásának. Ennek ellenére Horvátországot komolyan figyelmeztetni kell arra, hogy az Európai Unióban tiszteletben tartjuk az egyezményeket, és nem folyamodunk egyoldalú akciókhoz.

Nem értek egyet azonban Horvátország túlzott felmagasztalásával azért, mert felfüggesztette az Ökológiai és Halászati Védelmi Zónát. Horvátország teremtette meg ezt a problémát, és mi most túlmagasztaljuk azért, mert felfüggesztette. Ez csak arra bátorítja, hogy a többi problémát is hasonló módon próbálja megoldani.

Horvátországban azt hiszik, hogy sokat nyerhetnek, hiszen jelentős támogatottságot élvez az európai uniós csatlakozásuk. Szlovénia mindig támogatta, hogy Horvátország csatlakozzék az Európai Unióhoz. Nem tudunk azonban egyetérteni a megoldásra váró kérdésekkel kapcsolatos tevékenységükkel, míg olyan földeket adnak el, melyek Szlovéniához tartoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (NI). – Tisztelt elnök asszony! Azt gondolom, hogy ez a jelentés jóval derűlátóbb a kelleténél.

A tavalyi évben egy nagyon intenzív hetet töltöttem Horvátországban, diplomatákkal, akadémikusokkal, jogászokkal, üzletemberekkel, kereskedelmi kamarákkal és a média képviselőivel találkoztam. Nagyon tiszta képet kaptam az országról, mely nem rendelkezik a megfelelő piacgazdasággal, és ahol túl nagy a kormányzat befolyása az igazságszolgáltatásban, a médiában és az üzleti életben. Ez az, amit protekcionista kapitalizmusnak nevezünk. A kormány költi el a GDP több mint 50%-át. Ez egyszerűen nem szabad piac a mi fogalmaink szerint.

Ki kell építeniük az átláthatóságot a kormányzati szerződések területén, melyek a korrupció célpontjai. Meg kell valósítaniuk az érdekek teljes nyilvánosságát a döntések tervezésénél, melyek jelenleg csak a hivataloknak hoznak bevételt. Kevés lehetőségünk van a horvát reformok sürgetésére a csatlakozást megelőzően. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt megfelelően használjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a kérdéssel kapcsolatos viták ilyen érdeklődést keltettek, de sajnos csak öt percet terveztünk, ami már letelt.

 
  
MPphoto
 
 

  Christopher Beazley (PPE-DE). – Tisztelt elnök asszony! A rend szempontjából teljes mértékben tiszteletben tartom a döntését, mely szerint a jelen vita a napirend hatálya alá esik, de talán a képviselők által mutatott érdeklődés a catch-the-eye eljárás közben arra bátoríthatná Önt és a kollégáit, hogy meghosszabbítsák a képviselők rendelkezésére álló időt az olyan ügyekben, melyek általános európai érdekekkel kapcsolatosak, és nem csak bizonyos bizottságokhoz köthetők.

Sok mondanivalóm lenne Macedóniával és Horvátországgal kapcsolatban, de nincs lehetőségem elmondani. Az emlékeztetőmhöz csatolom őket, és küldök Önnek egy személyes másolatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A kérdéssel kapcsolatos nagy érdeklődés miatt megkétszereztük a felszólalási időt. Rendesen öt perc állna rendelkezésre, ez, ebben az esetben tíz percre módosult.

Az Ön észrevétele azonban nagyon érdekes. Amikor felülvizsgáljuk a munkamódszereinket, gondoskodhatunk hasonló könnyítésekről tekintettel a képviselők közbenjárására.

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Lenarčič, Hivatalban levő elnök. (SL) Először is, szeretném a Tanács nevében kifejezni egyetértésemet Rehn biztos úr kijelentésével, mely szerint az idei kulcsfontosságú év Horvátország számára az európai uniós tagság felé vezető úton. Még egyszer szeretnék köszönetet mondani az előadónak Hannes Swobodának az általa elkészített jelentésért, mely nagyon tiszta képet fest a jelenlegi helyzetről, az elért eredményekről és a jövőbeni kihívásokról.

Bízunk benne, hogy Horvátország megragadja a lehetőséget, és gyors fejlődést mutat. Tény, hogy az előrelépés elsősorban magán Horvátországon múlik, és a megvalósítandó reformok tempóján és minőségén.

Szeretnék rámutatni Schmidt úr, hogy a szlovén elnökség a problémát a legnagyobb felelősséggel fogja kezelni. A szlovén elnökség támogatja Horvátország közeledését az Európai Unió felé, elsősorban azért, mert a mielőbbi közeledés nem csupán Horvátországnak fontos, de fontos az Európai Uniónak, és a régió egészének is.

Azonban a tennivalók felelős végrehajtása a tárgyalások keretén alapszik, melyről megegyezés született Horvátországgal, a módosított csatlakozási partnerség alapján, melyet nemrégiben fogadott el az EU Tanácsa, valamint az Európai Unió törvényein. Valamint azon az alapon, hogy reméljük, Horvátország a lehető leggyorsabb előmenetelt fogja mutatni, és a szlovén elnökség a munka végére jár.

Ami Macedóniát illeti: Wiersma úr, Berès asszony és mások említették a politikai instabilitás veszélyét az országban. A szlovén elnökség őszintén reméli, hogy ez nem fog bekövetkezni. Bármilyen politikai krízis, vagy egy lehetséges előrehozott választás hónapokkal lassítaná le a szükséges reformok folyamatát.

Szeretnénk látni Macedónia polgárai egységének megőrzését és megerősítését függetlenül politikai és etnikai hovatartozásuktól, a nézeteik egységességét az euró-atlanti struktúrákhoz való csatlakozással kapcsolatban. Fontos továbbá, hogy a DPA albán párt újra csatlakozzon a kormánykoalícióhoz, és a politikai helyzet megszilárdulása.

Most van itt az idő, de az idő korlátozott. Csak az Európai Bizottság következő őszi ülésszakáig van időnk, az elért eredményekről szóló rendes jelentésig. Fontos, hogy a munka, mely az év vége felé tovább gyorsult, befejeződjön ezen időszak alatt, különösen mivel a politikai párbeszéd újra beindult a reformok eredményének hatására. Megalakult az EU Integráció Nemzeti Tanácsa, és egy ambiciózus terv került elfogadásra a Csatlakozási Partnerséggel kapcsolatos feladatok megvalósítására.

A szlovén elnökség továbbra is döntő módon fogja támogatni Macedóniát ezen az úton.

Szeretném a következő gondolattal zárni a hozzászólásomat: a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdése és a régió gyors integrációja az európai keretbe továbbra is az Unió csúcs prioritásainak egyike kell, hogy maradjon. A szlovén elnökség a kérdést az elsőbbségi feladatai közé sorolta. Reméljük, ez a jövőben is így lesz. Tény az, hogy bármely beruházás, mely Európa nyugat-balkáni részét célozza meg, az egy időben Európai Unió jövőjébe fektetett beruházásnak is minősül.

Szeretném kifejezni hálámat a tagállamok és az Európai Parlament tagjai felé azért a széleskörű támogatásért, melyet a Nyugat-Balkán európai lehetőségeihez nyújtottak, valamint Önöknek is a részvételükért a mai vitában. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Olli Rehn, A Bizottság tagja. − Tisztelt elnök asszony! Először is hadd köszönjem meg a képviselőknek az érdemi vitát, mely, álláspontom szerint, rámutat a Nyugat-Balkán európai perspektíváinak fontosságára.

Számos fontos kérdés merült fel, rövid válaszomban csak néhányat tudok érinteni. Szeretném továbbá felhasználni ezt a lehetőséget arra is, hogy köszönetet mondjak a szlovén elnökségnek azért, hogy a Nyugat-Balkán ügyét hivatali idejük alatt kulcs prioritásúnak minősítették. A külügyminiszterek néhány héttel ezelőtti, a szlovéniai Brdóban megrendezett nem hivatalos találkozóját nagyon lényegesnek találtam, mely nyilvánvalóan új ösztönzést és lendületet adott a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikánknak, mint ahogy ez a vita is. Álláspontom szerint most jó úton járunk.

A régió szilárd fejlődést mutatott be az elmúlt évek során, és ha az instabilitás legfontosabb kockázati tényezői, mint Koszovó státuszának következményei, vagy a demokrácia törékenysége Szerbiában jól kezelhetővé válnak, akkor meggyőződésem, hogy a régió fényes jövő elé tekint, mely jövő az Európai Unióban fog bekövetkezni.

Az elnökség már választ adott a Macedóniát érintő pontokra. Csak ismételni tudom az ott elhangzottakat, és elmondani, hogy az országnak jó lehetőségei vannak arra, hogy történelmi lépést tegyen előre ebben az évben, ha eltökélt és kitartó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

Bíztató, hogy a macedón kormány létrehozott egy akciótervet az elvárások teljesítésére, és egy új nemzeti tervet a közösségi vívmányok megvalósítására. Szeretném most is bíztatni az országot, hogy valósítsa meg a saját terveit, így kikövezve az utat a Bizottság pozitív javaslatához a következő ősszel.

Sokan Önök közül hivatkoztak a vízumliberalizációra. Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy a Bizottság jelenleg dolgozik a vízumliberalizáció menetrendjén Macedónia számára. Rövidesen bemutatunk egy vázlatot az országgal kapcsolatban, és, mivel az ország sok szempontból igen fejlett, például a biometrikus útlevelek területén, remélem, gyorsan képes lesz a menetrendben szereplő feltételek teljesítésére, így elérve azt a célt, hogy Macedónia polgárai vízum nélkül utazhassanak.

Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy rövidesen – április vége előtt – bemutatunk egy ilyen, vízummentes utazással kapcsolatos menetrendet Szerbia számára, ahol az állampolgárok ezt nemkülönben rendkívül fontosnak tartják. Részünkről meg akarjuk valósítani ezt a fontos célkitűzést.

Horvátországgal kapcsolatban azt a következtetést tudom levonni, hogy az Európai Parlament nagy részének reális képe van arról, hogy milyen feladatokat kell Horvátországnak teljesítenie ahhoz, hogy sikerrel zárja a 2009 során tartandó csatlakozási tárgyalásokat. Ez jó, mert Horvátország igazi barátai nem akarhatják a problémákat a szőnyeg alá söpörni, hanem őszinték a tennivalókkal kapcsolatban, és bíztatják Horvátországot a szükséges reformok valódi és azonnali végrehajtására. Kitartó erőfeszítések szükségesek.

Posselt úr kérte a Bizottságot az erőfeszítések fokozására, és biztosíthatom afelől, hogy a Bizottság számára semmi nem fog problémát okozni a különböző fejezetekkel kapcsolatos tárgyalási pozíció felvételében, ha Horvátország maga teljesíti a feltételeket.

Ek asszony hivatkozott az Adria túlhalászásának környezeti vonatkozásaira; szeretnék erre válaszolni és tájékoztatni Önöket arról, hogy Sanader miniszterelnök úr beszámolt Barroso elnök úrnak és nekem az aggodalmairól egy speciális, az Adria közepén található területtel a „Jabuka Pomo Pittel” kapcsolatban, mely fontos ívási hely. A Bizottság erőteljesen támogatja a halállomány fenntartható kezelését, és Borg biztos úr nagyon tevékeny ebben az ügyben. A Bizottság kész dolgozni egy adriai halászati védelmi zóna kialakításával kapcsolatos javaslaton, előreláthatóan az új fölközi-tengeri szabályozás keretében. Ez további tárgyalásokat igényel Szlovéniával, Olaszországgal és Horvátországgal, valamint, természetesen a Bizottsággal.

Végezetül Lebech úr említette az északi modellt, mint követendő példát a Nyugat-Balkán számára a regionális együttműködés tekintetében. Úgy hiszem, hogy az Északi Tanács már eddig is betöltötte ezt a szerepet: modellként használta a Délkelet-Európai Államok Regionális Együttműködési Tanácsa, melynek székhelye Szarajevóban található, mely jelenleg a Nyugat-Balkán államai regionális politikai együttműködésének fóruma.

Bíztatónak találom, hogy a regionális együttműködés jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány év során, és mind Horvátország, mind pedig Macedónia tevékenyen hozzájárult ehhez a sikerhez. Tisztán láthatóan elmozdultunk abból a helyzetből, amikor, néhány évvel ezelőtt, a regionális együttműködést jelentős gyanakvás kísérte; a félelem attól, hogy az Jugoszlávia újrateremtésének kísérletét jelenti. Mostanra felismerték ennek fontosságát, egyrészt annak valós hasznai okán – gazdasági haszon, kommunikáció, közlekedés, emberek közötti kapcsolatok – másrészt pedig, mert a regionális együttműködés közelebb viszi az országokat az Európai Unióhoz. Végső soron, az Európai Unió nem egyéb, mint határokon átívelő együttműködés.

Szeretném még egyszer megköszönni Önöknek a nagyon felelős és érdemi vitát, és gratulálni az előadóknek a vitához való hasznos hozzájárulásukhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, örömmel üdvözlöm a házban az új biztos asszonyt, Androulla Vassiliout.

Biztos asszony, engedje meg, hogy gratuláljak most, hogy hivatalba lép. Úgy hiszem, gyümölcsöző együttműködés elé nézünk az Európai Parlamentben.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Hannes Swoboda, . − Tisztelt elnök asszony! Csoportunk gratulál Önnek megválasztásához. Mi támogattuk Önt, és a legjobbakat kívánjuk.

(DE) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, köszönöm az igen termékeny és konstruktív vitát. Szeretnék arra támaszkodni, amit Schmitt úr mondott 2009-cel kapcsolatban. Hiszek abban, hogy holnap közös megoldást találunk, hiszen fontos, hogy alapokra támaszkodjunk.

Miért sikeres Horvátország? Mert széleskörű egyetértés alakult ki az országban, és, leszámítva a kisebb nézeteltéréseket a Közös EU Bizottság összetételét illetően, ez remélhetőleg a jövőben sem lesz máshogy. Azért is, mert – még ha az országnak erre néha kényszerítenie kellett is magát – igazi konszenzust sikerült elérni a szomszédos országokkal, mint például a halászati zóna esetében.

Ennek következtében – ha párhuzamot vonhatok Macedóniával – szeretném megkérni macedón felet, hogy tanuljon ebből a példából, próbáljon megegyezésre jutni hazai szinten, és a szomszédaival is.

Könnyű persze innen szítani a tüzet és, mint Beer asszony, nagy ügyvédként viselkedni. Ahogy azonban Pack asszony és mások is mondják, mindkét országnak – Görögországnak és Macedóniának – egyaránt lépéseket kell tennie, és azt a következő néhány napon belül. Egy macedón belpolitikai válság kirobbantása ebből ezen a ponton nem segít Macedónián. Elzárja az EU felé vezető utat; megakadályozza, hogy Görögországgal megoldást találjanak.

Ennek alapján a kapcsolat Horvátországgal, amit említettem: Horvátország sikere három nagyon jó kormánynak köszönhető – beleértve a Račan és a Sanader kormányokat –, melyek valóban lényeges előrelépéseket tettek, és képesek voltan változtatni az álláspontjukon, amikor a „nemzet érdeke” úgy kívánta. Ennélfogva még egyszer a kérésem: folytassuk a közös pontok megtalálását Horvátországgal, kezdjünk el valami hasonlót Macedóniával is, valamint kérem az elnökséget, hogy folytassa az elmúlt hetekben megkezdett munkáját, nevezetesen, hogy előrelépést találjon a régió egésze számára. Biztos úr, meggyőződésem, hogy a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a tárgyalások 2009-ben lezárulhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer, . − (NL) Tisztelt elnök asszony! Sok egyezségről hallottam itt Macedóniával kapcsolatban. A tárgyalásoknak kell előtérbe kerülniük, és a névvel kapcsolatos vitát Görögországgal meg kell oldani. Eltekintve Stoyanov úrtól, aki valószínűleg Macedónia eredeti társulásához szeretne visszatérni Bulgáriával az 1878-as San Stefano-i Egyezmény szerint, mindenki, beleértve Görögországot, azt szeretné látni, hogy Macedónia egyenlő félként elfoglalja helyét az Európai Unióban.

Eddig mindkét fél kiválóan ismertette a másik oldal hosszú távú elkötelezettségét. Görögország azt várja Macedóniától, hogy változtassa meg alkotmányban rögzített nevét, míg április 2-ig Macedónia azt várta Görögországtól, hogy ne akadályozza csatlakozását az EU-hoz.

Egyik fél sem ismeri fel, hogy ez az egész teljességgel érthetetlen a többi európai számára. Mindkét fél azt szeretné, ha az Európai Unió kibővítése sikeres lenne, ugyanakkor annak elhúzódását segítik elő. Úgy tűnik, ez a játék arról szól, hogy ki teszi meg az első lépést. Ha senki, akkor a mindenki által vágyott bővítés átmenetileg leáll.

Egyetértek Kacin és Pinior urakkal abban, hogy nem szabad várnunk további jelentésekre, hanem meg kell ragadni az első adódó lehetőséget arra, hogy a tárgyalások Macedóniával elkezdődjenek.

Elnök asszony, egy Horvátországgal kapcsolatos megjegyzéssel szeretném zárni a két jelölt ország csatlakozásáról szóló vitában elmondott beszédemet, melyhez csoportom nem kért külön felszólalási időt.

Horvátország 2009 elején akart csatlakozni az EU-hoz, ám ez 2010-re vagy 2011-re csúszik. A legfontosabb fennmaradt probléma az Adria partján végzett hajóépítéssel kapcsolatos. Nem ok nélkül látogatta meg a Horvátországba küldött EP delegáció a rijekai hajógyárat április 29-én. Csoportom álláspontja szerint nem szabad olyan követelményeket támasztani Horvátországgal szemben, melyet a lakosság teljesíthetetlennek láthat, és mely az ország csatlakozását az Európai Unióhoz feleslegesen ellentmondásossá teheti.

Röviden, próbáljuk meg támogatni mindkét ország közeledését az Európai Unióhoz, hogy néhány év elmúltával körünkben üdvözölhessük mind Horvátországot, mind pedig Macedóniát.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazás 11 órakor fog lezajlani.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE), írásban. – (RO) Hiszek abban, hogy a 2007-es Macedóniáról szóló jelentéssel kapcsolatos vita két fontos tanulsággal zárult: szükséges, hogy az ország folyamatosan és szilárdan haladjon az európai és transzatlanti struktúrákba való integráció felé, és fontos a fiatal generáció támogatása ebben a köztársaságban.

Macedónia európai és transzatlanti perspektívája egyhangúlag elismert, és a 2007-es jelentés üdvözli az ez irányba tett erőfeszítéseket. Mindazonáltal szeretném újra kiemelni annak fontosságát, hogy ezek a reformok folytatódjanak. Remélem továbbá, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása továbbra is prioritás lesz a macedón kormány számára annak érdekében, hogy szilárd védelmi rendszert biztosítsanak minden közösség, köztük a román ajkú emberek számára is.

Végezetül hangsúlyozni szeretném a fiatal generáció támogatásának szükségességét a köztársaságban. Létfontosságú, hogy ellássák őket a magas színvonalú oktatás minden szükséges feltételével a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös tolerancia jegyében. A fiatal macedónok mobilitását és szabad mozgását kulcs prioritásként kell kezelni az ország és az EU viszonyában.

 
  
MPphoto
 
 

  Iles Braghetto (PPE-DE), írásban. (IT) Ma elfogadtuk Swoboda úr Horvátországgal és annak csatlakozásával kapcsolatos jelentését. Az adriai halászok részéről szeretném afeletti örömömet kifejezni, hogy a csatlakozó ország úgy döntött, nem alkalmazza az Ökológiai és Halászati Védelmi Zónát az Adrián az EU tagállamaira. Ha a helyzet változatlan maradt volna, az egyenlőtlen és kimondottan diszkriminatív helyzetet eredményezett volna a horvát és az egyéb EU tagállamokból származó halászok között.

Így győzött tehát a pacta sunt servanda elve, a diplomácia és a józan és nevében. Ez egy újabb győzelem, hiszen a nacionalista érdekvédelem pózát felváltotta az Európai Unió közös alapelvei iránti elkötelezettség.

 
  
MPphoto
 
 

  Gábor Harangozó (PSE), írásban. – Kétségtelen, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdete óta Horvátország döntő erőfeszítéseket tett arra, hogy megfeleljen a közösségi vívmányok támasztotta követelményeknek. Örömmel tapasztaltuk, hogy a tárgyalások számos új fejezetét nyitottuk meg. Horvátország csatlakozása ösztönző példa kell, hogy legyen minden más jelölt és lehetséges jelölt nyugat-balkáni ország számára.

Azonban a Horvátország által, az EU normák megvalósítása érdekében tett lényeges erőfeszítések ellenére még mindig vannak területek, melyekre oda kell figyelni: a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, a Nemzetközi Büntető Bírósággal való együttműködés, a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem (különösen a roma és egyéb nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban), a közösségi alapok szabályos felhasználása, a környezetvédelemmel kapcsolatos lépések és a közigazgatás reformja.

Ezek a pontok létfontosságúak, mivel a fenti területeken megvalósított további fejlődés valóban nagyobb stabilitást jelentene az ország és a régió egésze számára. Nyilvánvaló, hogy a Nyugat-Balkán európaivá válási folyamat útján megvalósított stabilizációjának továbbra is elsőrendű célkitűzésnek kell maradnia, melyben Horvátország csatlakozásának véglegesítése nagy előrelépést fog jelenteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE-DE), írásban. – Ez egy bíztató jelentés Macedónia előmeneteléről. Az előmenetel kulcsa a megújult politikai konszenzus, mely a különböző pártok között jött létre. Ilyen konszenzus segítette nagymértékben hazámat, Észtországot a sikeres EU-csatlakozásban.

Az etnikumok közötti viszonyok stabilizációja, a pénzügyi reformok és a szervezett bűnözés és a korrupció elleni sikeres harc csak néhány mérföldkő az előrehaladásban. A kisebbségek jogainak garantálásával egyidejűleg azt várjuk, hogy a kiterjesztett autonómiát felelősen használják a macedón állam egészének megszilárdítására.

Macedóniát fel kell szólítani, hogy tartson fenn jószomszédi kapcsolatot mind Koszovóval, mind pedig Szerbiával.

A macedón állampolgárok beutazása az EU-ba sürgősen orvosolandó probléma. Amilyen gyorsan csak lehetséges, ugyanazokat a vízumszabályokat kell alkalmaznunk, mint Horvátország esetében.

Annak ismeretében, hogy Macedónia milyen lenyűgöző előmenetelt ért el, határozottan javaslom, hogy a Bizottság már 2008-ban kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Végezetül görög barátainkat kérem, hogy tanúsítsanak jószándékot és rugalmasságot annak érdekében, hogy ésszerű kompromisszum szülessen, mely lehetővé teszi Macedónia számára, hogy megszabaduljon attól a stigmától, melyet a Tito-féle kommunista szövetségi állam jelent a számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban. – (RO) Szeretnék a nemrégiben Romániában megrendezett NATO csúcstalálkozóval, és annak néhány uniós kérdéssel kapcsolatos döntésre gyakorolt hatásával kapcsolatban tenni egy megjegyzést. Más fontos döntések mellett arról is döntés született, hogy Bosznia-Hercegovina és Montenegró, csakúgy, mint Szerbia, hasznát látja majd a fokozott együttműködésnek a NATO-val. Arról is döntöttek, hogy Ukrajna és Grúzia akciótervet fog kapni az egyszerűsített eljárás alapján történő csatlakozásról, amint készen állnak.

Ezek a döntések üdvösek az Európai Unió számára: a fokozott párbeszéd és az akcióterv több demokráciát jelent egyebek mellett, és a több demokrácia a keleti határoknál csökkenteni tudja a belügyekkel kapcsolatos kihívások dimenzióit.

A több demokrácia és az intézmények reformja a szomszédos államokban, mint Ukrajna, nagyobb biztonságot jelent a külső határokon, több kontrollt a szervezett bűnözés felett, és egy újabb lépést azoknak az alapértékeknek a terjesztésében, melyekre az Európai Unió támaszkodik.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Rogalski (UEN), írásban. (PL) Horvátország sikeres erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszüntesse a meglévő megosztottságot és egységet érjen el az emberek között, mely az európai uniós tagság egyik célja.

Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz nagyszabású regionális következményekkel járna, és segítene tesztelni azon követelmények körét, melyet az EU szab a nyugat-balkáni államokra. Horvátország figyelemreméltó elkötelezettsége a csatlakozási tárgyalások során pozitív jel, melyre a nagyszámú megnyitott fejezet a bizonyíték. Érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy Horvátország figyelemreméltó előrelépést mutatott a közösségi jog által lefedett területeken. Azonban nagyfokú és folyamatos elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy az egyes ágazatokban jelenlévő problémák megoldhatóak legyenek, ha a reformokat sikeresen véghez akarják vinni. Az integráció megvalósításához szükséges pénzek listáját el kell készíteni. Ez különösen fontos, a folyamatok felgyorsításához, mely fokozott erőfeszítéseket kíván a közigazgatástól az új rendelkezések bevezetése során. A gyorsulás a közágazat reformjának területén is szükséges, a helyi és a regionális hatóságok szintjén. Az igazságügyi adminisztráció a másik olyan terület, mely fundamentális reformot igényel.

A horvát hatóságok egyik legfontosabb vívmánya, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a háborús bűnösök részrehajlástól mentes nemzeti bíróságok elé álljanak. A horvát gazdaság és a környezetvédelmi szektor reformjával kapcsolatban feljegyzett előrelépések a csatlakozási folyamatot végző horvát kormány további eredményei közé sorolhatóak. A Horvátország előmeneteléről szóló 2007-es jelentés azt a hitet támasztja alá, hogy az ország, a célkitűzések teljesítésével tevékenyen járul hozzá a csatlakozási folyamathoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Toomas Savi (ALDE), írásban. – Tisztelt elnök úr! Üdvözlöm azt a fejlődést, amelyen Horvátország keresztülment a csatlakozási tárgyalások 2009-es lezárásának irányában. A volt jugoszláv köztársaságok fokozatos integrációja létfontosságú a nyugat-balkáni régió stabilitása szempontjából.

Azonban még sok munka van hátra, különösen a kisebbségi jogok, a határokkal kapcsolatos kérdések és az igazságszolgáltatás területein, Horvátországnak továbbra is kemény erőfeszítéseket kell tennie összhangban a csatlakozási kritériumokkal annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb elnyerje az EU tagságot. Horvátország jövőbeni tagsága a logikus következő lépés Szlovénia 2004-es csatlakozását követően annak érdekében, hogy fokozódjon az EU jelenléte a régióban, és hogy arra bíztassa a szomszédos Bosznia-Hercegovinát, csakúgy, mint az összes többi nyugat-balkáni államot, hogy folytassák a demokrácia megszilárdítását. A folyamat jobb adminisztrációja érdekében a nyugat-balkáni térségnek követnie kell az Északi Tanács példáját.

A szlovén, és a következő francia elnökségnek el kell látnia Horvátországot minden szükséges támogatással, hogy legyűrhesse az utolsó akadályokat is, mely az európai uniós tagsága útjában áll.

 
  
MPphoto
 
 

  Iuliu Winkler (PPE-DE), írásban. – (HU) Az Európai Unió legsikeresebb külpolitikája a bővítés, az új tagállamok befogadása. Ennek a politikának a folytatását a közeljövőben Horvátország uniós tagfelvétele kell, hogy képezze.

A romániai magyarok természetesen feszült figyelemmel követik a világban zajló etnikai konfliktusokat, és végigkísértük a volt Jugoszlávia jelenkori történelmét is. Ennek a történelemnek a legnagyobb tanulsága, hogy a többségi intolerancia, az etnikai türelmetlenség, a szélsőséges nacionalizmus könnyen lángba boríthat egy térséget. Horvátország példaértékű a térségben, úgy a jugoszláv háborúk lezárta utáni politikai fejlődésében, mint a gazdaságiban is.

Horvátország felvételét az Európai Unióba nem szabad halogatni, a tagállamok támogatása az Unió bővítésére vonatkozóan nem lankadhat. Az egész balkáni térségnek meg kell adnunk az uniós tagság perspektíváját, legyen szó akár Szerbiáról, akár Koszovóról. Horvátország közeljövőben való felvétele az Európai Unióba hozzá fog járulni a Délkelet-Európában élő népek békés együttéléséhez és a régió stabilitásához, fejlődéséhez. Horvátország példaértékű közelmúltjával bebizonyította, hogy az európai család szerves része.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. – Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó horvát GDP 53 százaléka az EU átlagának. A horvát GDP növekedése 6 százalék. Nyilvánvaló, hogy az egy főre jutó GDP-je magasabb, mint Romániáé vagy Bulgáriáé, és, őszintén szólva, szégyen, hogy Horvátország nem kapott lehetőséget arra, hogy Romániával és Bulgáriával együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz. Évszázadok során Horvátország sok mindennel járult hozzá a kontinensünk kulturális tájképéhez. Biztosítsuk, hogy nem hátráltatjuk a fejlődését, és hogy 2009-nél tovább nem kell várnia a tagállammá váláshoz.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat