Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. április 9., Szerda - Brüsszel

20. Egyperces hozzászólások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. – Az egyperces hozzászólások következnek fontos politikai kérdésekben.

  Simon Busuttil (PPE-DE). – (MT) Azzal szeretném kezdeni, hogy én is gratulálok az új biztosnak, Vassiliou asszonynak. Tisztelt elnök asszony! Holnap döntést készülünk hozni arról, hogy 700.000 eurót juttassunk a Globalizációs Alapból 675 máltai dolgozónak, akik elvesztették a munkahelyüket a VF és a Bortex cégeknél. Ez a szolidaritás jele lesz, és a szolidaritás az Európai Unió egyik legfontosabb pillére. Ha az Európai Unió jelent valamit, akkor ezt jelenti. Igen, azt, hogy a tagállamoknak meg kell nyitniuk a gazdaságukat és a piacukat a versenyre, de ugyanakkor nincsenek egyedül, az Európai Unió ott van, hogy könnyítsen a kihívásokon, segítsen kihasználni azokat, és tompítsa azok esetleges negatív hatásait. Tisztelt elnök asszony, ma a VF és a Bortex dolgozói tisztább képet kapnak arról, hogy mit jelent a szolidaritás, és arról is, hogy mit jelent az Európai Unió, én pedig innen üdvözlöm őket.

  Rovana Plumb (PSE). – (RO) A közelmúlt ljubljanai tüntetései előtérbe hozták a nők és férfiak közötti bérkülönbségek kérdését, mint negatív faktort a kívánt szociális kohézió elérésében.

Noha fontos javulást értünk el európai uniós szinten, még mindig 15%-os különbség tapasztalható, míg Romániában ez 13%.

Fel szeretném hívni a figyelmet egy problémára, mely a közágazatban tapasztalható, nevezetesen azon a területen, ahol jobbára nők dolgoznak – egészségügy, szociális munka, oktatás, könnyűipar és közadminisztráció -, és melyek a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak.

Üdvözlöm Špidla biztos úr támogatását, melyet a bérkülönbségek megszüntetése érdekében nyújtott és hiszek abban, hogy fel kell gyorsítanunk a vonatkozó akciótervben található lépések megtételét, különös tekintettel a 2. pontra, mely a bérkülönbségekkel, mint a munkáltatás politika legfontosabb összetevőjével kapcsolatos.

  Marian Harkin (ALDE). – Tisztelt elnök asszony! Szeretnék néhány szót szólni az élőhelyekkel kapcsolatos irányelv írországi megvalósításáról, különös tekintettel a fellápi tőzegvágásra.

Az ír tőzegvágókat és láptulajdonosokat most arra kérik, hogy fejezzék be a saját célra történő tőzegvágást. Ez a helyzet az egész EU-ban tapasztalható korlátlan ipari és kereskedelmi tőzegvágás miatt állhatott elő, mely azt eredményezi, hogy jóformán Európa összes fellápja megsemmisül. Létfontosságú megértenünk, hogy számos ír ember számára, legyenek falusiak vagy városiak, a tőzegvágás nemzedékek óta gyakorolt tevékenység. Nem lehet elvárni, hogy ezek az emberek fizessék meg annak az árát, hogy mások tönkretették a lápokat. Továbbá, most, hogy az olaj ára eléri a 110 eurót hordónként, láthatjuk, hogy a tőzeg nagyon értékes gazdasági erőforrás az érintettek számára.

Ebben a kontextusban, országos szinten teljes kompenzációra van szükség a tőzegvágás jogának elvesztéséért, és rugalmas szabályozásra van szükség, hogy egyensúlyozni lehessen a tulajdonos jogai és a fellápok megőrzése között.

  Willy Meyer Pleite (GUE/NGL). – (ES) Nagyon köszönöm, Tisztelt elnök asszony! Arra szeretném kérni az Európai Bizottságot, hogy gyorsan cselekedjen azzal a problémával kapcsolatban, amit az akkreditált spanyol sajtó tapasztalt a Marokkói Királyságban: a marokkói kormány elnyomja és kiutasítással fenyegeti a kiküldött spanyol újságírókat, hogy elleplezze a szaharai konfliktust.

Ez év januárja óta a Televisión Española, a TV3 és a Canal Sur nem kap engedélyt sugározni annak a közvetítésnek a következtében, melyet a konfliktusról tettek közzé, és nemrégiben a Cadena COPE tudósítóját kiutasítással fenyegették meg, csakúgy, mint a Cadena SER és a La Vanguardia újság tudósítóit.

Azt gondolom, hogy elfogadhatatlan a szomszédos államokkal kapcsolatos politikánk mellett, hogy egy kormányzat – a marokkói kormány– komoly problémát generáljon a véleményszabadság gyakorlásából, és a teljes Marokkói Királyságba kiküldött spanyol sajtót megfenyegesse, ellentétben a többi európai médiummal. Felszólítom tehát az Európai Bizottságot, hogy gyors és erőteljes válaszlépéssel érje el, hogy megszűnjön ez a szituáció.

  Irena Belohorská (NI). – (SK) Mindjárt a beszédem elején le kívánom szögezni, hogy nem tetszik, hogy két szomszédos ország, melyek a részei napjaink közös Európájának, itt, az Európai Parlamentben mossa a szennyesét.

Mi is a helyzet egy magyar faluval, Mlynkyvel? A legújabb statisztikák szerint a falu lakóinak 54%-a szlovák. Mlynky polgármestere kilakoltatott öt szlovák egyesületet abból a két helyiségből, ahol azok a tevékenységüket végezték. Hadd mondjam el, hogy ha a szlovák kisebbséggel való bánásmódról beszélünk, akkor ez csak a jéghegy csúcsa. Egy magyar faluban található szlovák iskolában a szlovák nyelvet mint idegen nyelvet tanítják 3 órában egy héten, és a pap magyarul tartja a misét. A kétnyelvű faluújság is megszűnt.

Köszönetet mondok Sólyom úrnak, Magyarország köztársasági elnökének, aki ellátogatott a faluba mindjárt a kezdetekkor, és meghallgatta mindkét felet. Köszönetet szeretnék mondani továbbá a magyar ombudsmannak, aki ebben az esetben a szlovák kisebbségnek kedvezett. A helyi hatóságok azonban ragaszkodnak az álláspontjukhoz. Az Ostrihom város közelében található barátság híd, mely EU forrásokból épült, csupán 30 kilométerre van a falutól. Remélem, hogy a barátság győzedelmeskedik a térségben, a barátság, melyet a híd szimbolizál.

  Dariusz Maciej Grabowski (UEN). – (PL) Tisztelt elnök asszony! Bukarestben a németek kiálltak az ellen, hogy Ukrajna és Grúzia hivatalos meghívást kapjon a NATO-ba. Ezt az Oroszországgal való kapcsolat megromlása feletti aggodalmukkal és félelmükkel indokolták. A németek azonban tisztában vannak azzal, hogy Oroszország félelmei tökéletesen alaptalanok, mivel a NATO egy védelmi szövetség, és sokat tett annak érdekében, hogy megőrizze a békét Európában és a világ számos térségében.

A kérdés, ami felmerül az, hogy mit, kit és ki ellen kívánnak a németek felfegyverezni és képviselni a progresszíven egyesülő XXI. századi Európában. Egész biztosan nem a délkelet-európai államok ellen, beleértve Ukrajnát és Grúziát, a szovjet megszállás megtapasztalása után? Ebben a progresszíven egyesülő Európában a németek fel akarják támasztani a XX. század olyan fantomjait és démonjait, mint az olyan uniók és paktumok, melyek háborúkhoz, bűntettekhez, a holokauszthoz és Európa megosztásához vezettek? A Németország által Bukarestben képviselt álláspont nem figyelmeztető jel-e arra, hogy a közös európai külpolitika német javaslatra készül, akik a saját érdekeiket védik, de elfeledkeznek a történelem keserű tényeiről?

  Urszula Krupa (IND/DEM). – (PL) Tisztelt elnök asszony, az Európai Tanács eredeti célja az, hogy megvédje az emberi jogokat – mely magában foglalja minden ember élethez fűződő jogát -, és hogy előmozdítsa a közös, alapvető értékeket, és ezzel egy időben megerősítse az európai állampolgárok biztonságát, és ez a gyilkoláshoz való jog tilalmát jelenti. Ezzel egy időben, a 2008. április 16-i plenáris ülésén a Parlament meg fog vizsgálni egy jelentést, mely a „Hozzáférés a biztonságos és legális abortuszhoz Európában” címet viseli, és melyben javasolják, hogy garantálják a nők számára a hozzáférést az abortuszhoz, valamint az abortusz akadályai megszüntetését és a fogamzásgátlók olcsó hozzáférhetőségét, beleértve a korai abortusz módszereket, melyek nem csak orvosi szempontból károsak, de rendkívül etikátlanok is.

Szeretném kifejezni ellenérzésemet a jelentéssel kapcsolatban, ellentétesen az Európai Tanács eredeti céljával a legvédtelenebbek legyilkolását és a fogamzásgátlást támogatja.

  Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE). – (FR) Tisztelt elnök asszony! Az energia- és klímacsomag egy újfajta zsarolás megjelenését vetíti elő: a szénkibocsátást felhasználó zsarolást. A moselle-i Gandrange-ben 575 munkahely elvesztését jelentették be 2008. április 4-én,
az Arcelor-Mittal beleegyezett 124 munkahely megtartásába a telepen, feltéve, ha a CO2 kibocsátásról igazolást kap. És, hogy megédesítse a lotaringiai munkahelyek elvesztésének keserű piruláját, az Arcelor-Mittal pletykákat enged terjengeni egy lehetséges, kísérleti CO2 leválasztási projekttel, noha ez az eljárás még nem nyert igazolást az energiasemlegesség jegyében. A moselle-i Gandrange az energiaigényes gyáripar trójai lova, nagy védelmezőjükkel, Sarkozy úrral, a francia elnökkel az Európai Tanácsban.

Örülök, hogy a biztos úr a körünkben tartózkodik, mert nagyon szeretném, ha elejét vennénk ennek az új, szénemisszióval kapcsolatos zsarolási módszernek. A hatékonyság érdekében az energiával és éghajlattal kapcsolatos programcsomagnak követnie kell az európai törvényhozást. Az Európai Parlamentnek követelnie kell, hogy a Tanács az általunk felállított szabályoknak megfelelően működjön, és ne dőljön be szabad kvótát kereső gyáripar szirénhangjainak. Nekünk, mint társ-törvényhozóknak biztosítanunk kell az európai kkv-k számára az igazságos hozzáférést a kvótákhoz a nagy ipari vállalatokkal szemben.

  Kinga Gál (PPE-DE). – (HU) Magyar állampolgárok, akik Romániából települtek Magyarországra, és 2007-et követően Románia EU-s csatlakozása után mentek nyugdíjba, mind a mai napig nem kapták meg a Romániában ledolgozott évekre járó nyugdíjukat.

Románia és az Unió többi tagországa között érvényben lévő egyezmény alapján 2007. január 1-je után a román hatóságoknak közvetlenül kellene kifizetniük az érintettek nyugdíjait. Ezt azonban a román fél már hónapok óta nem teszi, és a 2007-es román csatlakozást követően nyugdíjazott magyar állampolgárok csak a Magyarországra eső nyugdíjrészüket kapják kézhez. A román hatóságok hajlamosak elodázni az ügyek rendezését, holott Romániában is érvényben kellene, hogy legyenek a vonatkozó uniós direktívák.

Mivel az Európai Bizottság feladata az EU-s direktívák betartása feletti felügyelet, kérem a Bizottságot, hogy nézzen utána, mi történik Romániában a nyugdíjak megállapítása és kifizetése területén, és hívja fel a román hatóságok figyelmét a probléma mielőbbi rendezésére. Kevés vigasz az, hogy Luxembourgban nyernének ezek a nyugdíjasok az ügyükkel. Köszönöm szépen.

  Miloš Koterec (PSE). – (SK) A helyi önkormányzat a magyar Mlynky faluban, ahol a lakosság 55%-a szlovák, jóváhagyta a polgármester indítványát a két szlovák kisebbségi szervezet kilakoltatásáról a tradicionális „Szlovák Házból”.

A szervezetek írásban tiltakoztak a helyi hatóságoknál, levelükben felhívva a figyelmet arra a tényre, hogy egy a fennálló státusz megsértése, és sérti a Mlynkyben élő szlovák kisebbség nemzetiségi érdekeit. A kilakoltatásról szóló döntés nem egy véletlenszerű tett. Megelőzte a helyi hatóságok döntése a helyi kétnyelvű magazin kiadásának megszüntetéséről, a TV sugárzás megváltoztatásáról, mely hátrányosan érintette a kisebbségi műsorokat, valamint a szlovák tanárok bérei csökkentéséről. Ez egy általános tendencia, és tiltakoznom kell az ilyen akciók ellen. Ezek a tettek és döntések elsősorban azért veszélyesek, mert alapvetően és talán szándékosan akadályozzák a kisebbségi státusz érvényesülését a kérdéses területen, és rontják a kisebbségi jogok jelenlegi színvonalát. A nemzeti és kisebbségi jogok magyar ombudsmanja, Kállai úr érthetetlennek nevezte ezeket a döntéseket.

Mlynky önkormányzatának - mely sorozatosan támadja szlovák kisebbséget – tettei nagyon rossz üzenetet hordoznak, különösen most, mikor a szlovák és a magyar kormány magas szintű tisztviselői miniszterelnöki szintű találkozót terveznek, melytől nyilvánvalóan országaink viszonyának javulása várható.

  Milan Gaľa (PPE-DE). – (SK) Az Európai Parlament néhány képviselője hangot adott aggodalmának a kelet-szlovákiai Trebišov városánál épülő szénerőmű építése miatt.

Szeretnék rámutatni arra, hogy a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma elvetette ezt az ötletet, és 2030 előtt nem számít az erőmű építésének folytatására a Szlovák Köztársaság energiabiztonsági kerettervének megfelelően. Szeretném támogatásomról biztosítani Trebišov polgárait, akik bátran álltak ellen ezen erőmű megépítésének is.

Szeretném hangsúlyozni továbbá, hogy a Szlovák Köztársaság volt miniszterelnöke, Mikuláš Dzurinda úr, és egyéb politikusok, akik aggódnak az erőmű káros hatásai miatt, melyet az a környezetre és életminőségre gyakorol Trebišovban, valamint az egyedülálló, Ukrajnával és Magyarországgal határos tokaji borvidékre, támogatták Trebišov polgárainak akcióit.

  Marco Pannella (ALDE). – (IT) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Ha megengedik, szeretnék megosztani némi információt a Bizottsággal, a Parlamentünk elnökségével és a Tanáccsal. Ha PEKING elismerné, akár csak érintőlegesen is, hogy az elmúlt években a Dalai Láma semmilyen nyilvános megjelenésén vagy kijelentésén nem követelt függetlenséget, csakis autonómiát, és szintén közismert, hogy minden nyilvános megjelenésén a békére szólított fel, akkor ezt a pekingi kijelentést azonnal a nyitottság és jószándék gesztusaként értelmezhetnénk a száműzött kormány és maga a Dalai Láma irányában. Remélem, ebbe az irányba akarunk elmozdulni.

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL). – (EL) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Az európai pénzügyminiszterek úgy döntöttek, hogy nem egyeznek bele egy európai szintű béremelésbe, mely az emelkedő megélhetési költségek ellensúlyozását lett volna hivatott szolgálni. Mindannyian tudunk a ljubljanai tüntetésekről. Nem sokkal ezelőtt megszólaló képviselőtársam már hivatkozott rájuk. Mindannyian tudunk arról is, hogy a növekvő megélhetési költségek ellehetetlenítik a közepes és alacsony jövedelmű csoportokat. Mit tett az EU ezzel kapcsolatban? Semmit sem! Ehelyett a nagyvállalati vezetők bérei tovább növekszenek, míg az egyszerű dolgozók egyre nehezebben élnek meg a hónap végéig.

Szabadjon rámutatnom végezetül, hogy Almunia úr mit mondott a bérek lehetséges növekedésének a termelékenységre gyakorolt hatásáról. Az ehhez hasonló kijelentések arculütést jelentenek a pénzügyi nehézségekkel küzdő dolgozók százezreinek. A multinacionális cégek hatalmas profitja természetesen nem titkos a számunkra.

  Monika Beňová (PSE). – (SK) A Magyar Gárda közelmúltbeli akciói a romák ellen komoly fenyegetést jelentenek azokra az alapelvekre, melyekre a mai Európa épül. Csakúgy, mint azok a tények, melyek szerint a szervezet nyíltan támogatja a szélsőséges eszméket és a revizionizmust, a külső ellenség keresését a környező országokban és egyéb országok nemzetiségeiben. Aggodalomra ad okot a szervezet folyamatos tevékenysége is, melynek eredményeképpen a szervezet nem egész két hete felesküdött új tagokkal bővült, valamint mag kell említeni azt a támogatást is, amit hasonló szellemiségű politikai pártok és csoportok biztosítanak a számára Magyarországon belülről és kívülről egyaránt.

Ez nem csupán növekvő fenyegetés, de kihívás is, mely nem csak minden demokratikus nézetekkel bíró magyar ember és a környező országok problémája, de Európa egészéé is. Az agresszív nacionalizmus, rasszizmus, xenofóbia, antiszemitizmus vagy neofasizmus nem kap, és nem kaphat helyet egy demokratikus Európában. Ezek a jelenségek nem tekinthetőek relatívnak és marginálisnak, és semmilyen módon nem igazolhatóak.

Ezért felszólítom az európai intézményeket, hogy mihamarabb kezdjenek foglalkozni ezzel az üggyel.

ELNÖKÖL: DOS SANTOS ÚR
alelnök

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Az Erasmus Mundus program, mely a kultúrák közötti megértést célozza terjeszteni és az Európai Uniót promotálni a kiemelkedő oktatási eredményeken keresztül nem hozzáférhető a belorusz fiatalok számára.

Belorusszia olyan ország, ahol nem tisztelik az emberi jogokat, olyan ország, ahol a nemzeti kisebbségeket és a szakszervezeteket diszkriminálják és a civil megnyilvánulásokat üldözik. Különösen a fiatalokat büntetik politikai meggyőződésük miatt azáltal, hogy megfosztják őket az oktatás lehetőségétől.

Meg kell találnunk a módját, hogy a diszkriminációtól szenvedő belorusz fiataloknak, akiknek nincs lehetőségük hozzájutni az ismeretekhez a saját országukban, hozzáférjenek az Erasmus Mundus program nyújtotta előnyökhöz. A Varsói Egyetem olyan tanulókat vett fel, akiket Belorussziában demonstráción való részvétel miatt kizártak az oktatási intézményekből.

Remélem, hogy az Európai Unió meg fogja találni a megfelelő módot arra, hogy megoldja ezt a problémát.

  Caroline Lucas (Verts/ALE). – Tisztelt elnök úr! A most következő hétvégén megkezdődik a második fázisa a világ legnagyobb kereskedelmi fókavadászatának az Atlanti-óceán kanadai partvidékén. A kanadai kormány biztosítékot adott arra, hogy a vadászat emberségesen fog lezajlani, és hogy a fókavadászoknak, az engedélyük előfeltételének megfelelően el kell kábítaniuk a fókákat, ellenőrizniük kell, hogy öntudatlan állapotban vannak, és ki kell őket véreztetniük, mielőtt megnyúznák.

A független szemlélő számára azonban még mindig kevés biztosíték van arra, hogy ez meg is történik. Ilyennek számít természetesen az, amikor engedélyezik, hogy figyelemmel kísérjék a fókavadászok tevékenységét. A Halászati Hivatal szisztematikus kísérletei arra, hogy megakadályozzák az idei vadászat megfigyelését majdnem olyan figyelmeztető jel, mint a fókavadászat szabályainak eddig feljegyzett durva megsértései. Ha a kanadai hatóságok ennyire bíznak a szabályok betartásában, miért igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az állatjóléti szakembereket és az újságírókat megakadályozzák abban, hogy tanúi legyenek a vadászatoknak?

Emellett nem szabad elfelejteni, hogy soha nem adtak ehhez hasonló állatjóléti garanciákat sehol a világon, ahol kereskedelmi fókavadászattal foglalkoznak, Oroszországtól Namíbiáig. Mivel a jelenlegi törvényhozás a végéhez közeledik, létfontosságú, hogy a Bizottság gyors lépéseket tegyen válaszul a 38. Írott Nyilatkozatra, melyekkel megtiltja a fókákból készített termékek importját és exportját. Egy ilyen tiltás nem érintené a mezőgazdaságot, de demonstrálná az állatok jóléte iránt érzett elkötelezettséget.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Tisztelt elnök úr! Portugáliában jelenleg több multinacionális cég fenyeget azzal, hogy a termelése egy részét máshova telepíti, mint Yasaki Saltano és Delphi esetében is. Mindkét esetben multinacionális autóalkatrész-gyártók kaptak euró-milliókat a közösségi alapból gyárak telepítésére és a dolgozók szakképzésére. Most pedig, azt állítva, hogy a gépjárműgyártás gondokkal küzd, Yasaki Saltano 400 dolgozót feleslegesnek minősített Vila Nova de Gaiában. Körülbelül 70% nőket, akik közül sokan olyan egészségügyi problémákkal küzdenek, mint az íngyulladás, melyet a vállalat számára végzett munka okozott. Két kérdés merül fel ezzel kapcsolatban: mi ezen vállalatok álláspontja a szociális felelősséggel kapcsolatban, és mikor születnek lépések annak érdekében, hogy az ilyen áttelepítéseket megakadályozzák a munkavállalói jogok és az országainkban folyó termelés védelmében?

  László Tőkés (NI). – (HU) Koszovó után Tibet. Mindkét esetben nacionalista-kommunista rendőrállamok erőszakos, gyarmatosító politikája vezetett vérontáshoz. Mindkét esetben a népek önrendelkezési jogának a megtagadása idézett elő az egész világ békéjét veszélyeztető válsághelyzetet. A Nobel-békedíjas dalai láma leleplezte a tibeti nép ellen folytatott kulturális genocídiumot és demográfiai agressziót.

A volt kommunista Romániában is jól ismertek ezek a módszerek. Ceaușescu is Románia belügyének tekintette a kisebbségek elnyomását, miként a tibetiek esetében Kína is ezt hangoztatja.

XVI. Benedek pápával együtt az Európai Parlament is lépjen fel az igazságtalanság, a gyűlölet és az erőszak ellen, szálljon síkra Tibet területi autonómiájának a biztosítása érdekében. Várjuk, hogy a dalai láma és a római pápa itt, Európa képviselőházában mondja el a világnak, hogy igazság nélkül nincsen békesség.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Az Európai Parlamentben februárban megrendezett 10. EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottság legnagyobb érdeklődést kiváltó témája a vízumeljárás fejlesztése volt.

A schengeni övezet tavaly év végi kibővítését követően az ukrán állampolgárok számára az EU országaiba szóló vízum megszerzésének szabályai szigorúbbakká váltak, a díj és a várakozási idő nőtt. Nem épülhet újabb Berlini Fal az EU külső határain éppen akkor, amikor Ukrajna éppen a jövőjéről dönt.

Ezért üdvözlöm a helyi határforgalomról szóló egyezményt Szlovákia és Ukrajna között. Egyszerűbbé fogja tenni a gyakori, szociális, kulturális, gazdasági és családi célú határátkelést a szlovák-ukrán határon a határövezetekben. A vízummal kapcsolatos kérdések gyors rendezése segítene meggyőzni az ukrán állampolgárokat az EU-tagság előnyeiről.

  Genowefa Grabowska (PSE). – (PL) Tisztelt elnök úr! A schengeni övezet kibővítésének egyik előnye az ellenőrzés megszüntetése a belső EU határokon. Lengyelország természetesen eltávolította az összes ellenőrző pontot, és következésképpen csak az én megyémben 55 határátkelőt zártunk le. Ezek a bezárások azonban azt jelentették a helyi hatóságok számára, hogy kezelniük kell a megmaradt infrastruktúrát. Ez számos épületet, tornyot, hangárt, raktárt és parkolóterületet jelent a hozzájuk tartozó földterületekkel, melyek kitűnő elhelyezkedéssel rendelkeznek, gyakran nemzetközi útvonalak mentén. A helyi önkormányzatok, ahol ezek a létesítmények elhelyezkednek, érdekeltek a kezelésükben, de nem rendelkeznek az ehhez szükséges forrásokkal. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy ezeket a létesítményeket kereskedelmi célokra fogják használni.

Azért fordulok az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon létre egy speciális alapot, melyből támogatná a határmenti területeket ezen infrastruktúrák közüzemi felhasználásában, beleértve határon átívelő célokat is, mint például a kulturális integráció promotálása.

  Ryszard Czarnecki (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Szeretném megragadni az alkalmat, hogy kifejezzem a bátor tibeti hegyi emberek iránti tiszteletemet, akik nemzetük függetlenségéért harcolnak. Amit mondani akarok, az nem a kínai emberek elleni demonstráció. Éppen ellenkezőleg. Tiszteletet érzek a kínai emberek iránt, akik szintén küzdöttek a szabadságukért a japán megszállók ellen, és a szabadságért magában Kínában – erre példa a XIX. századi boxerlázadás. Ez még egy ok a kínaiaknak arra, hogy ilyen hagyományokkal ne tagadják meg az önrendelkezés jogát a tibeti emberektől.

Mint az Európai Parlament képviselőinek nyilvánvalóvá kell tennünk a Tibet iránt érzett szolidaritásunkat, nem csak szavakban, de tettekben is. Európai politikusok nem hitelesíthetik részvételükkel a pekingi olimpiát. Ebben az időben távol kell maradnunk Pekingtől. Ezt mint az athéni olimpia lelkes szurkolója és nézője mondom. Részünkről ez a legkevesebb, amit megtehetünk.

  Jim Allister (NI). – Tisztelt elnök úr, holnap lesz a Belfasti Egyezmény 10. évfordulója. Van, aki lát okot az ünneplésre – én nem. Hogy miért? Mert ez a Belfasti Egyezmény 30 év észak-írországi terrorizmusát jutalmazta, aláásva mind az igazságosságot, mind a demokráciát: az igazságosságot azáltal, hogy idő előtti szabadon bocsátást, amnesztiát biztosított minden megérdemelten elítélt terroristának; és a demokráciát azzal, hogy előírta, hogy megbánást nem tanúsító terroristák üljenek annak a régiónak a kormányában, melyet évtizedekig pusztítottak. Ezt lehet elérni a kötelező koalícióval.

A régió, melyet én képviselek az egyetlen Európában, melyben a polgárok nem rendelkeznek az alapvető, demokratikus jogukkal arra, hogy kiszavazzanak egy pártot a hivatalából. Miért? Mert a Belfasti Egyezmény jogilag írja elő, hogy minden pártnak részt kell vennie a kormányban. Ezt jeleni a Belfasti Egyezmény, és ez rossz. Ez olyasvalami, amit eltörölni kell, és nem ünnepelni.

  Petya Stavreva (PPE-DE). – (BG) Tisztelt elnök úr! Tisztelt Kollégák! A hazám, Bulgária előtt álló legnagyobb kihívások egyike a Közösség tagjaként eltöltött első év során az, hogy biztosítsa az átláthatóságot és megakadályozzon minden visszaélést az Európai alapokból juttatott forrásokkal kapcsolatban.

A korrupcióellenes erőfeszítések támogatására kezdeményeztem egy közbizottság felállítását, mely a bolgár mezőgazdaságba befolyó EU-s pénzek állampolgári ellenőrzését tenné lehetővé. Ez nem egy formális intézmény lesz, hanem egy civil társadalmi formáció, mely magába gyűjti azoknak az erőfeszítéseit, akik biztosak akarnak lenni abban, hogy Bulgária fejlődése felgyorsításának ezen lehetőségét nem tékozolja el a korrupció, visszaélés és a rossz gazdálkodás.

A nagy cél az, hogy felállítsuk a közellenőrzés és az általános információhoz jutás mechanizmusait azzal kapcsolatban, hogy miként költik el a pénzeket az agráriumon belül, a projektek kivitelezésével, valamint az ágazati legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy a polgárok tevékeny bevonása a társadalmi-politikai folyamatokba a közösségi terv kulcsprioritása.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) Több, mint egy évvel azt követően, hogy Románia és Bulgária csatlakozott az EU-hoz, és majdnem kilenc évvel a bolognai folyamat kezdete után nyolc európai ország még mindig nem fogadja el az ebben a két tagállamban szerzett egyetemi és egyéb végzettségeket.

A román állampolgárokat sok alkalommal éri diszkrimináció, amikor külföldön dolgozni vagy továbbtanulni szeretnének.

A diplomák elismerésének hiánya szintén hozzájárul az alacsony részvételhez az európai hallgató mobilitási programokban, különös tekintettel a posztgraduális diplomákkal kapcsolatban.

Például egy román diák nem vehet részt egy Erasmus-Mundus által finanszírozott mesterképzésen annak a nyolc tagállamnak az egyetemi központjaiban, melyek nem fogadják el a hallgató egyetemi diplomáját.

Ez egy tagállam polgárai elleni diszkrimináció, mely korlátozza azok esélyeit, hogy európai alapokat vegyenek igénybe az akadémiai mobilitásukhoz.

Az Európai Bizottság a közelmúltban elítélte ezt az eljárást. Bízom abban, hogy az Európai Parlament ugyanezt a szilárd attitűdöt fogja követni ebben a kérdésben.

  Cătălin-Ioan Nechifor (PSE). – (RO) A klímaváltozás és azon tény ismeretében, hogy az elsődleges természeti kincsek, különösen az energiahordozók egyre ritkábbá és drágábbá válnak, egy közös agrárpolitika lehet az európai uniós célkitűzések megvalósításának egyik hatékony eszköze.

Másfelől viszont a közösségi szabályok nem teljesítése az agrár kiadások területén jelenleg több mint 83 millió euró visszafizetéséhez vezet az Európai Bizottságnak tizenegy tagállamtól. Ez nem egy nagyon nagy összeg; de amikor a közös agrárpolitikát közpénzekből finanszírozzák, azt gondolom, hogy az Európai Bizottság kitartóbb bevonása szükséges a tagállamok támogatásába, különösen az újonnan integrálódott államok esetében, hogy az ilyen szabálytalanságok jelentősen kisebb mértékben forduljanak elő, és az élelmiszerek biztonsága valóban elérhető célkitűzéssé váljon az Európai Unióban.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) A Bizottság hamarosan előterjeszti a nehéz gépjárművek közlekedési infrastruktúrához való hozzáférésének díjaival kapcsolatos irányelvének legújabb módosítását.

2008-ra a Bizottságnak be kell mutatnia egy általánosan alkalmazható, átlátható és érthető modellt az összes külső költség felméréséhez, az összes lehetőség vizsgálata után, mely magában foglalja a környezetvédelmet, zajt, forgalmat és egészségvédelmet, mely meghatározná és megalapozná az infrastruktúra használati díjainak későbbi kiszámítását.

Minden ilyen módon befolyt összeget vissza kell forgatni a vonatkozó infrastruktúrákba. A közúti szállítóknak speciálisan felszerelt parkoló-övezetekre van szükségük, ahol a járművezetők teljes biztonságban pihenhetnek, csakúgy, mint a járműveik és a rakományuk.

Azt gondolom, hogy a tagállamokat pénzügyi támogatásban kell részesíteni, és ugyanakkor kényszeríteni arra, hogy többet fektessenek be biztonságos parkoló-övezetek építésébe és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe.

  Marianne Mikko (PSE). – (ET) Hölgyeim és uraim! Az Európai Unió tagállamai, Észtországtól Lengyelországig a legtehetségesebb és leginkább vállalkozó szellemű polgárai millióit és millióit veszítette el a náci agresszió és az évtizedekig tartó szovjet terror következtében. Az Európai Parlament „Polgárok Európáért” című jelentése létrehozta az „Aktív európai emlékezet” akciót. A célja az volt, hogy egyaránt szembemenjen a nácizmussal és a sztálinizmussal, és megemlékezzen a náci és a sztálinista rezsimek áldozatairól.

Most, 70 évvel Sztálin és Hitler titkos paktuma után Európa még mindig nem fordít elég figyelmet a sztálini elnyomó apparátus gaztetteire. A tagállamoknak fel kell állítaniuk egy állandó kormányközi munkacsoportot, melynek feladata a bolsevikok és a KGB bűneinek pártatlan feltárása, és azok európai értékek szerinti felmérése lenne.

Ma azonban ki kell jelölni augusztus 23-át a sztálinizmus és a nácik áldozatainak európai emléknapjává. 1939. augusztus 23-án a nácik és a bolsevikok Európát két befolyási övezetre osztották. Ezzel szörnyű sebet ejtettek Európán, mely máig sem gyógyult be teljesen.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE). – (RO) Szeretném felhasználni ezt a lehetőséget, hogy az Európai Parlament nyilvánossága szóljak a Bukarestben, Románia fővárosában április 2–4-én megrendezett NATO csúcstalálkozó történetéről.

Mindannyian tisztában vagyunk a NATO jelentőségével, mind az euró-atlanti övezet biztonsága, mind az újonnan integrálódott országok demokratizálódása és jóléte szempontjából. Ez történt Romániával 2004-ben, és reményeink szerint ez fog történni Horvátországgal és Albániával is, mely országok Bukarestben meghívást kaptak, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz.

Meggyőződésem, hogy a Macedónia elnevezésével kapcsolatos válság a Görögországgal folytatott párbeszéd útján szintén rendeződni fog, hogy az Európai Unió újabb megbízható partnere, Macedónia is meghívást kapjon a NATO-ba.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a NATO-hoz való csatlakozás fontos lépés az európai uniós integráció felé.

Mint az Európai Parlament ALDE csoportjának a tagja üdvözlöm a NATO Ukrajna és Grúzia irányában mutatott nyitottságát, mivel ez döntő jele annak, hogy ezek az országok az európai útra tértek.

Bízom abban, hogy mi, az Európai Unió általánosságban, és az Európai Parlament maga is nyitott lesz arra, hogy bíztassa Ukrajnát és Grúziát, hogy a helyes útra váltsanak: az európai útra.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr! Folytatódik az EU-reformszerződés ratifikálásának folyamata. A francia, román, szlovén és magyar parlamentek lépéseit követve – többek között – a lengyel parlament is meghozta a ratifikálásról szóló döntését. Talán nem lenne ezzel kapcsolatban semmi kellemetlenség, hacsak az nem, hogy a képviselők a Szerződést nagy sietségben ratifikálták, és gyakran nem sikerült megragadniuk annak tartalmát. Ezen helyzetre való tekintettel a Szerződés népszavazás útján történő ratifikálására vonatkozó számos kezdeményezés teljes mértékben indokolt. Elvégre is egy demokráciában a polgár szuverén, nem a parlamenti képviselő, és a véleménynyilvánítás legfontosabb módja a népszavazás, nem pedig a képviselők és parlamentek között egyeztetető szavazások. Az állampolgároknak jogukban áll elutasítaniuk a Szerződés ratifikációját anélkül, hogy elolvasták volna.

Ezen tények máris jövőbeli politikai és nemzeti konfliktusoknak adnak táptalajt, és valójában az volt a feltételezés, hogy minden az emberi jogoknak, a szabad államok és személyek akaratának megfelelően történik a közjó nevében.

  Sylwester Chruszcz (NI). – (PL) Tisztelt elnök úr! Beszédemben a tulajdonjogok tiszteletben tartásának, valamint az emberek és a vallási kisebbségek jogainak kérdését szeretném felvetni Ukrajna kapcsán, aki bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz. 1962-ben a szovjet hatóságok Lwówban bezárták a Szent Magdolna katolikus templomot, és egy orgona-koncerttermet alakítottak ki belőle, melynek során számos értékes relikviát tettek tönkre. 1991 óta Lwów lakossága folyamatosan küzd azért, hogy visszakövetelje Szent Magdolnának ajánlott templomát – eddig mindhiába.

Tekintettel a lengyelek és az ukránok között folyó tárgyalásokra, szeretném megkérni a Lwów-i hatóságokat az Európai Parlament fórumán keresztül, hogy adják vissza a templomot az egyházi hatóságoknak annak érdekében, hogy elmélyítsük a lengyelek és ukránok közti barátságot, valamint, hogy ez a templom a békülés szimbóluma lehessen, ami oly fontos a közeledő 2012-es Európa-bajnokság fényében.

  Marian Zlotea (PPE-DE). – (RO) Szeretném felvetni a leukémiában szenvedő betegek kérdését, akik Romániában és egyéb tagállamokban nap, mint nap veszítik el életüket úgy, hogy semmit sem lehet tenni ellene, mivel egyes országok nem szerepelnek a családtagokon kívüli donorok nemzetközi nyilvántartásában.

A nyilvántartás létezik Európában, de sajnos nem minden tagállamnak van hozzáférése. Romániában ez a nyilvántartás nem működik. Ez a hiányosság jóval magasabb halálozási rátát eredményezett Romániában, mint a többi tagállamban. Többszáz fiatal hal meg nap, mint nap abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy nem férnek hozzá a nyilvántartáshoz. Mindazonáltal ez a probléma nem szerepel a prioritások között a jelenlegi román kormány számára.

Azt szeretném, ha a tagállamoknak egyenrangú hozzáférésük lenne az említett nyilvántartáshoz. Ennek eredményeképpen csökkenne az illegális szervkereskedelem, és a leukémiában szenvedőknek esélyt adnánk az életre, anyagi helyzetüktől függetlenül. Hiszem, hogy a betegeknek állapotuk súlyossága és nem nemzetiségük szerint kellene élniük a csontvelő-átültetés jelentette előnyökkel.

Figyelembe véve azt, hogy a mai napon Vassiliou biztos asszony mellett szavaztunk, arra kérem őt, hogy találjon megoldást erre a problémára. Valamennyi európai intézménynek, beleértve a Parlamentet, támogatnia kellene az információs kampányt.

  Roberta Alma Anastase (PPE-DE). – (RO) Múlt héten Romániát az a megtiszteltetés érte, hogy helyszínt adhatott a bukaresti NATO-csúcsnak. Én, mint a fekete-tengeri régió regionális együttműködésének előadója szeretném üdvözölni ezen döntő esemény megszervezését a fekete-tengeri régióban, de ennél még inkább az említett terület stratégiai fontosságának egyértelmű elismerését.

Remélem, hogy ez az elismerés konszolidált és összpontosított erőfeszítéseket eredményez az Európai Unió és a NATO szintjén a fekete-tengeri régió olyan átalakításához, ami a területet stabillá és prosperálóvá teszi, továbbá gondoskodik a biztonságról az egész európai kontinensen.

Nem kevésbé fontos Grúzia és Ukrajna transzatlanti törekvésének elismerése. Visszafordíthatatlanná kell tenni ezen két ország NATO-csatlakozásának folyamatát, és a 2008-2009-es éveknek jelentős szerepet kell kapniuk az ezen irányba tett lépések rögzítésében, történjenek azok akár a két ország, akár a NATO részéről.

Összefoglalva: üdvözlöm azt a tényt, miszerint a Szövetség tagállamai bizonyították rugalmasságukat és hosszú távú elképzeléseiket, és ezzel a bukaresti csúcs a NATO-bővítés és a biztonsági rendszer későbbi fejlesztésének fontos pontjává válhatott.

  Yannick Vaugrenard (PSE). – (FR) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Az utóbbi napokban újra kifizetetlen maradt a franciaországi Saint-Nazaire-ben néhány olyan munkás – ezúttal görög –, akiket nagy német alvállalkozó alkalmazott egy másik alvállalkozónál a hajóépítő üzletágban.

Az Európai Bíróság joggyakorlata újból megerősítette az EU-n belül kirendelt dolgozók foglalkoztatási jogait; de mennyire hatékonyak ezek a jogok akkor, ha Európa nem rendelkezik az alvállalkozók mulasztásait kompenzáló szükséges törvényi szabályozással?

Többé már nem egyedülálló esetekről beszélünk. A megbízók egyre nagyobb mértékben használnak más tagországokból érkező alvállalkozókat szerte az Európai Unióban, és a kifizetetlen kirendelt alkalmazottak esete egyre gyakoribbá válik. Végezetül három férfi, a három görög alkalmazott megkapta munkabérét, de csak háromheti éhségsztrájkot követően.

Nem tehetjük azt, hogy dagályos szónoklatokat tartunk az Európai Unióról, majd nem teszünk semmit. Elengedhetetlen, hogy – amint lehet – előálljunk azzal a szükséges jogi eszköztárral, amivel a megbízókat felelőssé lehet tenni az alvállalkozók mulasztásaiért.

  Toomas Savi (ALDE). – Tisztelt elnök úr! Szeretném felhívni figyelmét a pekingi és a 28 évvel ezelőtti moszkvai olimpiai játékok közti párhuzamokra. Az, hogy 1980-ban az olimpiai játékok megrendezésének jogát Moszkva kapta, valószínűleg Jimmy Carter kormányának és nemzeti biztonsági tanácsadójának, Zbigniew Brzezinskinek ravasz terve volt arra, hogy – hacsak rövid időre is, de – megnyissák a Szovjetuniót a nyugat és annak demokratikus befolyása felé.

Célunk a demokratizálódás elindítása Kínában, és így értékelnünk kellene egy ilyen nemzetközi jelenlét lehetőségét egy máskülönben eléggé elszigetelt országban. Ugyanakkor a pekingi olimpia bojkottjával a kínai hatóságokat megfosztjuk diadaluktól. Továbbá elveszítjük annak a lehetőségét, hogy bemutassuk a kínaiaknak a demokratikus értékeket alulról jövő szinten. Jelenlétünket a pekingi olimpiai játékokon nem úgy kell tekinteni, mint a kínai hatóságok elfogadását, hanem mint egy olyan kísérletet, ami megláttatja a kínaiakkal az új kormányzati rendszerre való átmenet szükségességét.

  Marco Cappato (ALDE). – (IT) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani azon 25 képviselőtársamnak, akik aláírták a kambodzsai miniszterelnöknek és diktátornak, Hun Sennek küldött levelet, ami Saumura Tioulong, a Sam Rainsy Párt egyik vezetőjének ügyét veti fel. Erre az esetre szeretném felhívni a Bizottság figyelmét is. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy valóban él annak a kockázata, hogy Saumura Tioulong, aki tagja az erőszakmentes radikális pátnak, letartóztatásra sor fog kerülni Kambodzsában. Erre mindeddig nem került sor, és remélem, ez részben tagtársaim beavatkozásának köszönhető, azonban ez egy olyan helyzet, amit nagyon szigorú figyelem alatt kell tartani.

Ezt az időt arra is fel szeretném használni, hogy tudassam elnök úrral és képviselőtársaimmal, hogy a Kínai Nagykövetség mindannyiunknak küldött egy levelet, melyben a Dalai Láma „bandájának” szeparatista természetéről ejt szót, ami természeténél fogva erőszakos. Úgy tűnik számomra, hogy segítenünk kell a kínai vezetésnek abban, hogy felülkerekedjen ezen az állásponton és véleményen, annak érdekében, hogy megérkezzen a demokrácia Kínába, Tibetbe és egyéb helyekre.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Az utóbbi 48 órában három bérgyilkosság történt Szófiában, Bulgáriában. Amióta Roumen Petkov, a jelenlegi belügyminiszter hivatalba lépett, összesen 22 üzletember, maffiafőnök és politikus kapcsán került sor bérgyilkosságra Bulgáriában. Egyetlen egy eset sem lett megoldva, és egyetlen személyt sem ítéltek el. Hétfőn fényes nappal meggyilkolták Georgi Stoev írót. Számos szervezett bűnüggyel kapcsolatos nyomozásról írt könyveket. Idő közben kiderült, hogy Petkov miniszter rendszeresen kapcsolatban állt bűnöző elemekkel, és még találkozott is ilyen személyekkel. Ezek a tények egyértelműen jelzik a kormány és a maffia tökéletes összefonódását. Azt akarom mondani, hogy a bolgár belügyminiszter maffiózó.

A csatlakozás előtti időszakban a bolgároknak azt mondták, hogy az Unió jelenti a garanciát, mely biztosítja a banditizmus és gyilkosságokkal szembeni sikert, védelmezi a stabilitást és biztonságot egy bűnözésmentes élet érdekében. Ma, amikor bárki lehetne közülünk a következő áldozat, az Uniónak lépnie kell annak érdekében, hogy eltávolítsa ezt a szégyenletes fekélyt. Nem csak Bulgáriából, hanem saját magából is.

  Slavi Binev (NI). – (BG) Tisztelt elnök úr! Kollégák! Egy másik, néhány napja történt tragikus bulgáriai esemény alkalmából emelkedem szólásra, ami arra kényszerít bennünket, hogy megtörjük a csendet. Hétfőn a bolgár főváros, Szófia központjában Georgi Stoev írót agyonlőtték egy demonstratív orgyilkosság keretében. Egy körülbelül tíz könyvből álló sorozatban vette a bátorságot, és fényt derített országunkban a szervezett bűnözés teljes igazságára, illetve annak a politikai elithez és az igazságszolgáltatáshoz fűződő szoros viszonyára.

Ez a bérgyilkosság a sok közül könyörtelen egyértelműséggel mutatott rá arra, hogy az ügyészség, az igazságszolgáltatási rendszer és a belügyminisztérium országunkban vagy nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy megküzdjön a bűnözéssel, vagy, ami még riasztóbb, az erre irányuló akarat sincs meg bennük. Tétlenségük során bűnrészessé válnak a bűnügyekben, és kizárólag a nonkonformisták politikai zsarolására használják őket. Nem véletlen, hogy Barroso úr, az Európai Bizottság elnöke maga is ezt mondta közvetlenül legutóbbi bulgáriai látogatását követően. Az a keserű igazság, hogy Bulgáriában senki sem érzi már biztonságban életét, és be kell ismernünk, hogy az Európából érkező segítség nélkül országunk államisága van veszélyben.

  Tunne Kelam (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Az Európai Emberi Jogi Bíróság 24 döntést hozott a Csecsenföldről származó lakosok fellebbezései kapcsán – további 200 van függőben. A Bíróság úgy találta, hogy Oroszország felelős az emberi jogok Csecsenföldön tapasztalt megdöbbentő tiprásáért, ami magában foglalja a gyilkosságot, a kínzást és az illegális fogvatartást. Ezek a visszaélések folytatódnak. Továbbá akár 5 000 főre is tehető az „eltűnt” – többségében meggyilkolt – személyek száma, amiért az állami biztonsági szolgálatok felelősek. Hihetetlen módon egyetlen hivatalnokot sem vontak felelősségre ezekért a tettekért.

Felkérem az Európai Uniót, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegye egyértelművé Medvegyev elnöknek, hogy az, hogy Oroszország teljes mértékben megfeleljen a strasbourgi bíróság határozatainak, magas prioritású európai uniós elvárás lesz további partneri viszonyok visszanyerése érdekében.

  Colm Burke (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Egyhetes küldetésben vettem részt Csádban azzal a céllal, hogy felhívjam a közvélemény figyelmét az emberi jogi krízisre, elsősorban az ország keleti része vonatkozásában. Azt is fel szerettem volna mérni, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek az Írország-vezette EU-s békefenntartó missziónak Csád folyamatos fejlődésének jelen állapotában.

Körülbelül 250 000 szudáni menekült lépte át a határt 2003 óta, akik közül szinte valamennyien az ország keleti részében található 12 táborban tartózkodnak. Körülbelül 180 000 otthonukból elüldözött található Kelet-Csádban, akik elköltöztek, és továbbra is költöznek, menekülve az interetnikus erőszak elől.

Az Élelmezési Világprogram Kelet-Csádban jelenleg az élelmiszer-ellátmányok hathónapos előzetes elhelyezésének ijesztő kihívásával is szembesül az esős évszak előtt, segítve a menekülteket és az otthonukból elüldözötteket. Sürgősen szükség van az adományozók hozzájárulására, hogy minden vásárlás megtörténjen az elkövetkező hónapokban, és az élelmiszer időben elérjen Csádba.

Ami az EUFOR-t illeti, aminek védelmet kell biztosítania a menekülteknek, a francia katonai misszió egyes tagjai jelenleg az EUFOR részét képezik. Fontos, hogy az EUFOR nem a francia műveletek kibővítésének tekintendő Csádban.

  Marios Matsakis (ALDE). – Tisztelt elnök úr! Christofias úr, az új ciprusi elnök megválasztását követő hat hét során az elmúlt négy évinél több előrelépés történt abba az irányba, hogy végső megoldást találjanak a sziget kapcsán. A ciprusi atmoszféra tele van megújult reménnyel, de egy dolog azzal fenyeget, hogy tönkreteszi az eufórikus légkört. Ez pedig a török hadsereg folyamatos beavatkozása.

Egy héttel ezelőtt a török hadsereg vezérkari főnöke hirtelen látogatást tett Cipruson, és számos lázító kijelentést tett, amelyek majdnem megállították a sínen levő békefolyamatokat. A tervek szerint a mai napon a török szárazföldi csapatok parancsnoka Ciprusra utazik, és jelenléte várhatóan több problémát is ébreszt a béketárgyalások során.

Arra buzdítom e Ház elnökét és valamennyi kollégámat, hogy használjanak fel minden rendelkezésükre álló diplomáciai eszközt arra, hogy erőteljesen felhívják a török katonai vezetők figyelmét Ankarában arra, hogy meg kell szakítaniuk a ciprusi béketárgyalások aláásását, és hagyniuk kell a ciprusiakat, hogy folytassák a feladatot, ami szigetük interkommunális problémái megoldásának megtalálását jelenti.

Köszönöm. És engedje meg, elnök úr, hogy azt is elmondjam, mennyire hálásak vagyunk azon nagylelkűségéért, amivel hagyta, hogy ennyien szólaljunk fel ezen a délutánon.

  Iuliu Winkler (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Az Európai Unió ma a világ egyik legnagyobb exportőre. Ez a pozíció egyben a tagállamok gazdasági sokszínűségéből is adódik, akik közül egyesek inkább a szolgáltatásokra, míg mások az iparra támaszkodnak.

Annak érdekében, hogy fenntartsuk az európai exportőrök vezető pozícióját, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy tisztességes világkereskedelmi környezetben versenyeznek. A Közösség kereskedelmi védelmi eszközei, melyek biztosítékul szolgálnak az európai gazdasági szereplőknek a nemzetközi kereskedelemben, megújításra szorulnak. A kereskedelmi védelmi eszközök használatának könnyebben megközelíthetőnek, hatékonyabbnak és átláthatóbbnak kell lennie. A megreformált közösségi kereskedelmi védelmi eszközöknek egyformán elérhetőnek, és hatékonynak kell lennie mind a szolgáltatás-alapú, mind pedig az erős ipari ágazatból érkező érdekelt felek számára. Egyaránt elérhetőnek kell lenniük a régi és az új tagállamok számára. A protekcionizmus csábítását határozottan ellenezni kell.

  Anna Záborská (PPE-DE). – (FR) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! Április 5-én Youssef Adel keresztény-ortodox papot ismeretlen orgyilkosok meggyilkolták Bagdad központjában. Monsignor Rahhót, Mosul káldeus érsekét február végén elrabolták. A Parlament nem reagált, és testét március közepén találták meg. Amennyiben a nemzetközi közösség úgy tesz, mintha nem venne tudomást róla, sosem lesz béke ebben a régióban. Az Európai Uniótól kapott pénzügyi források el lesznek pazarolva, ha az Európai Unió nem védi meg a helyi lakosságot.

Arra kérem a Bizottságot hogy nézzen utána az Irakba szánt európai tőke kezelési lehetőségeinek, mindaddig, amíg az iraki keresztények erőszak, emberrablás, gyilkosság és bombatámadások célpontjai maradnak. Arra kérem elnökünket, hogy készítsen egy közös állásfoglalást a Tanáccsal nevünkben, melyben kimondja, hogy szigorúan elítéli a civilek, valamint a humanitárius, egészségügyi és vallási alkalmazottak zaklatását Irakban.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Az Unió legfontosabb bővítésének negyedik évfordulójához közeledünk – egy olyan bővítéséhez, amely 10 új tagállamot olvasztott be. Ezek többségükben olyan országok, amelyek jelentős ráfordításokat és támogatást igényelnek gazdaságuk megreformálásához és átalakításához. Aztán Bulgária és Románia is csatlakozott. Ezek a bővítések nagyon olcsók voltak az Európai Unió költségvetése számára. A bővítés előnyeit mind a régi, mind pedig az új tagállamok megérezték.

Folyamatban van a Lisszaboni Szerződés ratifikációja. Ez hatalmas eredmény, de ezzel egyidőben az Unió jövőjének megvitatása során szó kerül a költségvetés csökkentéséről a 2014-2020-as évekre. Mit gondolunk, hogyan fogunk tudni válaszolni ezekre az új kihívásokra, a kibővített Európa új kihívásaira, amennyiben kevesebb pénzt szánunk az Európának oly fontos ügyekre és az Európai Unióra?

  Elnök. − Ezzel lezárom az egyperces beszédeket.