Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. április 9., Szerda - Brüsszel

22. A hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése (vita)

  Elnök. – (FR) A következő napirendi pont Riitta Myller jelentése a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében, a hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről (2007/2204(INI)) (A6-0074/2008).

  Riitta Myller, előadó. − (FI) Elnök asszony! Dimas Biztos úr! A hatodik környezetvédelmi cselekvési program alatti célokat nem fogjuk elérni az EU által jelenleg megvalósított környezetvédelmi politika eredményeként.

A környezetvédelmi cselekvési program sarokköveként tervezett tematikus stratégiák és az ezeken alapuló elfogadott és már nagyjából alkalmazott törvényi szabályozás nem felel meg a környezetvédelmi célok elérésének. Nem valószínű, hogy megáll a biodiverzitás hanyatlása és a tengerek védelméről szóló törvényi szabályozás 2012-ig hatályba lép. A talajvédelem, amint azt tudjuk, problémákba ütközött, és nem csupán a Tanácsban, hanem a Parlamentben is. A hulladékkal kapcsolatos törvényi szabályozás már a célszalagnál van, és nem tűnik túl jónak. Elégséges célokat kell elérnünk a szemét mennyiségének csökkentésében. A levegő minőségéről szóló irányelvben megállapított célok sincsenek a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban megállapított szinten.

Azonban a Környezetvédelmi Programban található célokat elérjük egy területen, és az a klímapolitika. Különösen ez a helyzet, amikor a most megállapított intézkedéseket ténylegesen végrehajtják. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a klímapolitika végrehajtása segít a levegő minőségének kérdésében, és részben a hulladék témájában is, így ebből a szempontból nagyon fontos.

Mit tehetünk még tehát azért, hogy visszatérjünk a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban található célkitűzések elérésének ösvényére? Mindenekelőtt a tagállamoknak fokozniuk kell az EU-törvényhozás nemzeti megvalósítását. A Bizottságnak meg kell adni azon forrásokat, ami ahhoz szükséges, hogy biztosítsa, valamennyi tagállam tartja magát a kötelezettségeihez.

Egy másik nagy kérdés, és talán ez a legfontosabb valamennyi között az, hogy miként sikerül a környezetvédelmet integrálni az Európai Unió valamennyi törvényi szabályozásában. Már évek óta beszélünk erről, de a gyakorlatban még semmi sem történt.

Még mindig vannak olyan területek, ahol környezetvédelmi szempontból káros tevékenységeket támogatunk. Meg kell tudnunk szüntetni a környezetvédelmi szempontból káros támogatásokat, és a Parlamentnek ehhez programot kell javasolnia.

Minden olyan politikát támogatni kell, ami környezetvédelmi szempontból előnyös, beleértve az adó-intézkedéseket. Amennyiben nem lehet a törvényhozást európai szinten alkalmazni az öko-adózás kidolgozásához, akkor a számunkra elérhető eszközöket kell alkalmaznunk, például a rugalmas együttműködést, még pedig úgy, hogy az adóügyeket elősegítsék. Ha a környezetvédelem helyzetén javítani akarunk, akkor a kötelező érvényű törvényi szabályozásnak még mindig prioritást kell adni.

Szeretnék köszönetet mondani a munkában résztvevő csoportoknak, és azt szeretném mondani, hogy előterjesztettem néhány javaslatot, kizárólag abból a célból, hogy tisztázzam a szöveget, és hangnemét kiegyensúlyozottabbá tegyem.

  Stavros Dimas, A Bizottság tagja. − (EL) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Egy eredményes Európa jelenti a Bizottság prioritását. Környezetvédelmi politikánk nagyon sikeres EU-politika volt – és az is -, mivel a polgároknak egyértelmű és kézzelfogható előnyökkel szolgált.

A tagállamok környezetvédelmi törvényhozásának 80%-a megfelelő EU-szabályozáson alapul. Az utóbbi alapvetően hozzájárult a levegő és víz minőségének jelentős javulásához, valamint az európai természeti kincsek védelméhez és fenntartásához. Így az EU vezető nemzetközi szerepet játszhat az olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás és a vegyipari termékek törvényi szabályozása.

Közel egy év múlt el azóta, hogy a Bizottság kiadta hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről szóló közleményt. Az elmúlt év különösen fontos volt, mivel a környezetvédelmi kérdések folyamatosan az EU politikai prioritási listájának tetején foglaltak helyet. Ezalatt az idő alatt teljes mértékben megfeleltünk politikai vállalásainknak. Engedjék meg, hogy három példát hozzak fel erre.

A múlt decemberi bali csúcstalálkozón elindítottak egy eljárást, hogy új megállapodást érjenek el a globális klímaváltozásról 2009 végéig. Az EU ún. „zöld diplomáciája” nagyban hozzájárult ezen pozitív eredmény eléréséhez. A Bizottság által januárban készített, a klímáról és az energiáról szóló javaslatcsomag ambiciózus volt, és bizonyította az EU további, világszintű példamutatásra irányuló szándékát.

Az ipari kibocsátásokról szóló új irányelv-javaslat megerősíti a már érvényben lévő rendelkezéseket, és leegyszerűsíti a meglévő törvényi szabályozást hét, az integrált szennyezés-megelőzésről és –szabályozásról szóló irányelv egyesítésével. Így törvényi szabályozásunkat egyszerűbb végrehajtani, és hozzájárulunk ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontból még hatékonyabbá tegyük.

A múlt évben fontos előrelépés történt. A negyedéves visszatekintés egyik legfontosabb üzenetét – miszerint az európai gazdaság hosszú távú életképességét szilárd környezetvédelmi alapelvekre kell alapozni – az ipar nagyjából elfogadta. Az EU környezetvédelmi szabályozásában meghatározott magas normák bátorítják az ökológiai innovációt, ami cserében fellendíti az ipari produktivitást és új munkahelyeket hoz létre. Más szavakkal: az ambiciózus környezetvédelmi célok egyrészt az európai polgárok életminőségét növelik, másrészt lényeges szerepet játszanak abban, hogy elérjük a gazdasági fejlődéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseinket.

Ezek a pozitív előrelépések ellentmondanak annak a tudományos bizonyítéknak, miszerint Európa még nem lépett be a fenntartható fejlődés szakaszába. Valójában félúton vagyunk a hatodik környezetvédelmi cselekvési program által lefedett időtartamban, így egyértelműen jóval több tennivaló van a környezetünkkel kapcsolatban meglévő és felmerülő veszélyek kezelése terén.

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság új javaslatokkal áll majd elő, melyek közül több a Parlament jelentésében is szerepel. Ezek közé a kezdeményezések közé tartozik a nemzeti kibocsátási plafonokról szóló irányelv felülvizsgálata, valamint egy javaslatcsomag a fenntartható fogyasztás és termelés témájában.

Egy törvényjavaslatot is készítünk az illegális fakitermelésből származó fakereskedelem csökkentésére. A nyár után elkészülnek azok a közlemények, amik Európa véleményét tükrözik az erdőirtások megszüntetéséről, valamint arról, hogy megoldást kell találni a vállalati eredmények nyilvántartására a GDP-n kívüli kritériumok használatával.

Javaslatot készítünk abból a célból is, hogy betiltsuk a kegyetlen módon legyilkolt fókák bőrének kereskedelmét.

A közösségi törvényi szabályozás jobb végrehajtása elsőrendű prioritás; ez jelenti a jobb környezet kulcsát. Csak az acquis communautaire, a közösségi vívmányok teljes egészének tökéletes végrehajtása biztosíthatja azt, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban foglalt célok megvalósítására lehetőség van. A hatékony végrehajtás a jobb törvényi szabályozáshoz kapcsolódik. Most már hangot adhatok megelégedettségemnek, mivel a Bizottság az utóbbi két évben jobban el tudta választani a jobb törvényi szabályozást az alacsonyabb környezetvédelmi normáktól. Az az igazság, hogy a régebbi és egyszerűbb törvényi szabályozás az új szabályok végrehajtása javításának egyik legjobb módja, és így hozzájárulhat a jobb környezetvédelemhez.

Elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Különösen örülök annak, hogy jelentésükben konstruktív következtetés található arról, hogy Európa sikeresen létrehozhat egy jobb környezetet és valóban fenntartható fejlődést. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a Bizottság nagy odafigyeléssel fogja megvizsgálni ezeket a következtetéseket azon területek elemzésekor, melyeknél politikai hiányosságok vannak, valamint a következő évek prioritásainak meghatározásakor.

Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az előadónak, Myller asszonynak erőfeszítéseiért, valamint hasonlóképpen Karim úrnak, Jeleva asszonynak és Navarro úrnak, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak, a Regionális Fejlesztési Bizottságnak és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak kiváló javaslataikért.

Egyértelmű, hogy átfogó megállapodás született az előttünk álló út kapcsán. Most az marad ránk, hogy valódi tettekké formáljuk ezt a támogatási politikát, hogy 2012-től biztosítsuk a jobb környezetet.

  Rumiana Jeleva, a REGI Bizottság véleményének előadója. − (BG) Tisztelt elnök asszony! Biztos úr! Kollégák! Mint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója szeretném hangsúlyozni a regionális és helyi önkormányzati hatóságok kiemelkedő szerepét a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés biztosításában. Azon régiókét és önkormányzatokét, ahol be kell tartani a döntéseket, és a környezetvédelmi acquis megvalósítása a gyakorlatban is megtörténik.

Vízellátás, víztisztítás, hulladékkezelés, tömegközlekedés és várostervezés – csak hogy néhány példát említsek. Bátorítani kellene a tagállamokat és regionális, illetve helyi hatóságaikat, hogy jobban használják ki a strukturális alapokat, miközben megbizonyosodnak arról, hogy operatív programjaik a környezetvédelmi törvényi szabályozás hatékonyabb végrehajtásához járulnak hozzá. Magától értetődő, hogy egyes régiók nehézségekkel találják magukat szemben a végrehajtás kapcsán. Különleges intézkedéseket kellene alkalmazni a kohéziós politika keretein belül, hogy felülkerekedjünk ezeken a nehézségeken.

Összegzésül: a regionális együttműködést alapvető eszközként kellene használni a környezetvédelmi politikában. A tagállamok közti, illetve az EU-val szomszédos országokkal és régiókkal, így például a Fekete-tenger környékével, a Balkánnal és a földközi-tengeri részekkel kötött együttműködés lehetőségeket ad a határokon átnyúló szennyezés megelőzésére.

Köszönöm.

  Gyula Hegyi, a PSE képviselőcsoport nevében. – (HU) A hatodik környezetvédelmi programban kitűzött célokhoz képest sok területen elmaradás van. Csak kettőt szeretnék most említeni.

Városaink levegője szennyezett, egészségtelen. A városi környezeti stratégiában megfogalmazott célok elérése számos városban közösségi szabályozás hiányában nagyon távolinak tűnik. Ezért a Bizottságnak elő kell állnia egy, a városi környezet, a városi közlekedés kereteit az egész Unióban pontosan kijelölő szabályozással, különben polgáraink tovább szenvednek a rossz levegőtől és más szennyezésektől.

A víz-keretirányelv végrehajtása ugyancsak akadozik. Ha nincs összhang az ipari szabályozásokkal és a vidékfejlesztési, mezőgazdasági politikákkal, akkor továbbra is szennyezettek maradnak a vizeink. Amint azt az osztrák bőrgyárak által szennyezett magyarországi Rába folyó habzása is mutatja, a jelenlegi szabályok nem képesek megelőzni a vizek szennyezését.

A tagországoknak és a Bizottságnak mindent el kell követnie azért, hogy a víz-keretirányelvet és az árvízvédelmi irányelvet mindenki betartsa. Köszönöm.

  Satu Hassi, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FI) Tisztelt elnök asszony! Nagyon köszönöm Riitta Myller kiváló jelentését és együttműködését.

Amint azt a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság is mondja, az EU környezetvédelmi programjának végrehajtása számos tekintetben késésben van, de ennél még ijesztőbb az, hogy még akkor is, ha minden eddig konkrétan meghatározott célt teljes mértékben el is értünk volna, az EU még akkor sem lenne a fenntartható fejlődés útján. Például valószínűleg nem sikerül megállítanunk a biodiverzitás csökkenését 2010-ig, még akkor sem, ha elköteleztük magunkat mellette.

Az a csúf valóság, hogy a társadalom felépítése olyan, hogy ne fenntartható módon működjön. Ha a földön mindenki úgy fogyasztaná a forrásokat, ahogy azt az európaiak teszik, akkor négy földre lenne szükségünk a megfelelő források előállítására. Ha Kína, India és a többi fejlődő ország középosztálya lemásolja fogyasztási szokásainkat, akkor a bolygó válságba kerül. Remélem, hogy a klímapolitikának köszönhetően útban levő ébresztés életmódunk és termelési szokásaink átfogóbb újraértékelését eredményezi.

  Péter Olajos (PPE-DE). – (HU) Köszönöm szépen, elnök asszony! Hadd kezdjem azzal, hogy én sem értek egyet azzal, hogy a hatodik környezeti akcióprogram végrehajtása a tervek szerint halad. Ráadásul sok esetben hiányoznak a konkrét mennyiségi és minőségi célkitűzések, ütemtervek nemcsak a cselekvési programban, de a tematikus stratégiákban is.

Nem kétséges, hogy a hatodik cselekvési program végrehajtása késésben van, a program kiemelt környezetvédelmi célkitűzéseit eddig nem sikerült elérni, és a jogszabályok végrehajtása is akadozik a tagországokban. Hadd említsek négy konkrét példát ezzel kapcsolatban.

Első: elmaradtak a konkrét jogalkotási intézkedések a beltéri levegő vonatkozásában. Kiemelten fontos lenne az iskolákban és egyéb veszélyeztetett csoportok által használt közösségi terekben ennek a jogszabálynak a megalkotása. Legalább mintaprojekteket el kellene indítani.

Másodszor: a Natura 2000-es hálózatokról szóló irányelvek végrehajtása is akadozik. Szükség volna a legjobb gyakorlatok elterjesztésére, valamint a szennyezők ellen pénzügyi intézkedések megtételére. Magam is fordultam a Bizottsághoz beadvánnyal Natura 2000-es területek szennyezésére vonatkozólag, de a Bizottság csak karba tett kézzel ült, nem tett lépéseket.

Harmadszor: az utóbbi időben veszélyesen elszaporodott a veszélyes és kommunális hulladékok más ország területén végzett illegális lerakása. Afrika, Ázsia gyakran célpontja az európai hulladéknak – ez elfogadhatatlan. Miképpen az is, hogy Németország több tartománya Kelet-Európába viszi illegálisan a szemetet, több ezer tonnát, majd nem hajlandó azt visszaszállítani – lásd Bajorország esetét.

Negyedszerre: mi történt a határon átnyúló szennyezések megelőzésének szép elvével? Az egyik tagállam, Ausztria hét éve szennyezi a Rábát, erről emlékezett meg az előbb Hegyi képviselő úr is. A folyó felszínén sűrű hab úszik, már vagy fél tucatszor szólaltam fel ebben a kérdésben, sőt feljelentést is tettem – hasztalan, a folyó habzik, a Bizottság karba tett kézzel ül.

Hiába a szép elvek, ha nincsenek végrehajtva. A Bizottság az Unió jogszabályainak őre, itt az ideje, hogy az őr végezze a dolgát, és ne engedjen a tagországoknak, tartassa be a közösen elfogadott jogszabályokat. Köszönöm szépen.

  Evangelia Tzampazi (PSE). – (EL) Tisztelt elnök asszony! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy gratuláljak előadónknak kiváló munkájáért. Úgy vélem, tükröződik benne a Parlament azzal kapcsolatos kétsége, hogy az Unió ezidáig mennyire tartotta tiszteletben a hatodik környezetvédelmi cselekvési program keretében vállalt kötelezettségeit.

A Bizottság félidős értékelése napvilágra hozta azt, hogy koordinált lépések szükségesek ahhoz, hogy új törvényjavaslatokkal tömjük be a törvényi szabályozáson tátongó réseket. Fontos továbbá a megfelelő források biztosítása, hogy megbizonyosodjunk arról, valóban megvalósítják a közösségi szabályokat. Időközben egyre inkább felismerik, hogy nagyobb bizalmat kell helyezni a termelés és fogyasztás fenntartható modelljébe, valamint abba, hogy a gazdasági növekedést jobban alá kell rendelni a természeti erőforrásoknak.

Ugyanilyen fontos hangsúlyozni az európai környezetvédelmi politika nemzetközi dimenzióját. Az Uniót bátorítani kell arra, hogy folytassa ambiciózus környezetvédelmi politikájának és követelményeinek népszerűsítését, valamint, hogy dolgozza ki a technológia-transzfert és a jó gyakorlat cseréjét a fejlődő országokkal.

  Cristina Gutiérrez-Cortines, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (ES) Tisztelt elnök asszony! Úgy gondolom, hogy a megfontolás tárgyát képező dokumentum egyáltalán nem olyan, mint kellene, és meg is magyarázom: ez egy olyan dokumentum, ami azt értékeli, hogy mi is történt azokkal az átfogó irányelvekkel, amiket az Európai Unió javasolt a környezethez és minden környezetvédelmi politikához. Nem hiszem, hogy ez egy értékelő dokumentum. Ez nem egy olyan részletes értékelő dokumentum, ami segíthetett volna a jövő megtervezésében; talán azért, mert a Bizottság nincs hozzászokva ahhoz, hogy bírálják vagy értékeljék, nem is szavaz, és olyan érdekeltek sem tartoznak hozzá, akik eredményt várnának tőle. Azonban azt hiszem - bár ellentmondásnak tűnhet -, hogy gratulálhatunk a Bizottságnak az utóbbi évek eredményeiért, a dokumentumhoz viszont nem.

Azt hiszem, hogy a környezetvédelmi politika teljesen beépült az önkormányzati és regionális politikákba, és maga az ipar is megfelel az Európai Unió irányelveinek.

Azonban a dokumentumból hiányzik az az elképzelés, hogy milyen változásra van szükségünk a jövőben, mivel felül kell vizsgálni a rendszer azon pontjait, amik nem működnek megfelelően. Európa több, mint 25 éve készít környezetvédelmi politikát, és felül kell vizsgálnia bizonyos módszereit, mivel nem ez az egyetlen dolog, ami bizonyos politikák sikertelenségét magyarázza.

Nem látok arra irányuló vizsgálatokat, hogy miként lehetne bevonni a régiókat és hálózatokat létrehozni, függetlenül attól, hogy ezek hozzáállásuk szerint EU-dominánsak-e vagy sem. Sok olyan ország, amely már most Európánál jobb szabályozással rendelkezik – amint az a talaj-irányelvvel is történt – átadhatja ezeket másoknak, akiknek nincs ilyen. Válaszul ezen egyenlőtlenségre Európának különböző véleményeket kell képviselnie, és új munkamódszereket kell találnia, mivel az a logikus, hogy ha a világ változik, a mi munkamódszereinknek is változniuk kell.

Nagyon köszönöm; gratulálok az eredményekhez, de a jövőben változtassunk.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése napvilágra hozott egy fontos tényt: a program végrehajtása messze le van maradva a tervezetthez képest.

Ennek eredményeképpen elég alacsony annak a valószínűsége, hogy 2012-re minden megvalósul, valamint, hogy a prioritást élvező célokat elérjük. Osztom azt a véleményt, hogy világosabb és kézzelfoghatóbb mennyiségi és minőségi célokat kell bevenni a programba. Azzal is egyetértek, hogy a tematikus stratégiák benyújtása nem hozott tényleges eredményeket. Éppen ezért, hangsúlyoznám annak fontosságát, hogy új törvényjavaslatok segítségével további erőfeszítéseket tegyünk a környezetvédelmi törvények kiskapujainak megszüntetésére.

A környezetvédelmi szabályozások hatékony végrehajtását is nagyon fontos hangsúlyozni. A klímaváltozás, a biodiverzitás, az egészségügy és a források felhasználása a jövőben is legsürgetőbb kihívásaink közé fog tartozni.

  Paul Rübig (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök asszony! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Úgy vélem, hogy időről időre szükségünk van ezekre az értékelésekre, és főleg arra, hogy a tagállamok eredményeit kiadjuk egy nyilvántartásban, mivel természetesen az évek során felmerülnek ellentmondások az egyes kiadványokban, például a víz-keretirányterv esetében, ahol egyrész messzire haladunk a megújuló energia népszerűsítésében, másrészt pazaroljuk a nem használt vizet.

A Natura 2000 programmal is problémák vannak. Itt hallgatnunk kellene a polgárokra, és időről időre megfelelően alakítani kellene a programokat.

  Stavros Dimas, A Bizottság tagja. − (EL) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy először a ma esti kiváló megjegyzésekről szóljak. A Bizottság ezeket természetesen figyelembe veszi, és így hasznukat fogja venni.

A Bizottság félidős értékelésében arra a megállapításra jutott, hogy az EU általánosságban a helyes úton van a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott intézkedések teljesítésében. Ha hozzájárulunk a haladáshoz a kritikus években, képesnek kell lennünk 2012-ig végrehajtani a programban foglalt javaslatokat. Azonban a javaslatok elkészítése és elfogadásuk, valamint jóváhagyásuk is csak felét teszik ki a szükséges munkának. Amint arra ma este rámutattunk, a környezetvédelmi politika hatékony alkalmazása nélkül, minden bizonnyal nem érjük el a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban foglalt célkitűzéseket, függetlenül attól, hogy milyen jól készítették is el az európai intézmények a törvényi szabályozást.

Épp e miatt teljes mértékben osztom a Parlament véleményét, miszerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség, és megfelelő forrásokat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani, ami lehetővé teszi számunkra, hogy továbbra is jól kezeljük a megvalósítási kérdéseket. Ez lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy segítsen a nemzeti hatóságoknak az általunk kitűzött célok eléréséhez szükséges készségek kidolgozásához.

A Bizottság ugyancsak osztja a Parlament azon véleményét, miszerint alapvető fontosságú, hogy a környezetvédelmi politikát beépítsük a többi politikába. Amint azt a jelentés nyilvánvalóvá tette, ez az integrálás kritikus a kereskedelmi politikákba, mivel az EU-nak nagyon fontos gazdasági kapcsolatai vannak egyéb országokkal a világon, és a kereskedelemnek egyértelmű gazdasági hatása van. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a környezetvédelmi kérdések bekerüljenek a mezőgazdasági, regionális és közlekedési politikákba: ha biztosítva van az alapvető finanszírozás, akkor a közösségi politikáknak jelentős hatásuk lesz Európa régióira.

A Bizottság által létrehozott hatástanulmányi eljárás célja, hogy javítsa a közösségi politikák közti kohéziót, és tartalmazzák javaslatunk valamennyi környezetvédelmi paraméterének értékelését. A Bizottság szeretné megkapni az Európai Parlament támogatását, hogy garantálni lehessen minden környezetvédelmi szempont teljes értékelését a javaslatok más intézmények részéről történő megfontolása során.

Végezetül, a jelentés hangsúlyozza a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a polgárok, fogyasztók és üzletemberek kulcsszerepét az EU hatodik környezetvédelmi cselekvési programjában meghatározott környezetvédelmi célok elérését. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a Bizottság minden meg fog tenni azért, hogy javítsák a program profilját és biztosítsák az érdekelt felek támogatását. Biztos vagyok abban, hogy a Parlament segít ezekben az erőfeszítésekben, és remélem, hogy az európai környezet védelme egyike lesz azon kérdéseknek, ami a szavazókat a jövő évi választásokkor érdekelni fogja.

  Riitta Myller, előadó. − (FI) Tisztelt elnök asszony! Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki részt vett a vitában, és Önnek is Biztos úr.

A Parlament, és én, mint előadó, tulajdonképpen egy olyan helyzetet tűztünk ki célul, ahol a Bizottság új eszközöket szerez ahhoz, hogy a környezetvédelmi politikát olyan útra állítsa, ami a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban foglaltak megvalósításához vezet. A Bizottság azt mondta negyedéves jelentésében, hogy amint azt Dimas biztos úr is megjegyezte, azon a véleményen van, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelésében idézett eszközök elegendők ennek eléréséhez, de a Bizottság jelen politikájáról szóló tanulmány ezt másképp engedi sejtetni.

Ez a jelentés, amit holnap remélhetőleg nagy többséggel elfogadnak, olyan területeket említ, melyeknél még mindig európai szintű javulás szükséges, és nagyrészt ugyanazokat az ellenszereket említi, amiket a biztos úr is javasolt beszédében. Más szavakkal: egyezik a véleményünk abban, hogy mit is kellene tenni, de, amint azt Hassi asszony említette, függetlenül attól, hogy a javasolt eszközök általánosan megfelelnek-e annak, hogy az Európai Uniót a fenntartható fejlődés útjára vezessék vagy sem, minden bizonnyal nagyon őszinte beszélgetésekre kell sort kerítenünk. A klímapolitika tekintetében már a helyes úton járunk. Ha más területeken is ilyen ambiciózus politikákat alkotunk, akkor bizonyára sikerre jutunk.

Azt mondtam, hogy előterjesztettem néhány módosítást ezen jelentés tisztázására. Csak azt szeretném még említeni, hogy a finn szöveg a 14. módosításban nagyon furcsa: az angol szöveget kellene referenciaként használni.

  Elnök. – (FR) A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. – (PL) A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagjaként azt hiszem, jó lenne, ha elfogadnánk a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot az EK-Szerződés 252. cikke szerint, azaz együttdöntési eljárással. A környezet védelme kiemelkedő fontosságú az EP számára, ami mindent egybevetve mintegy 500 millió európait képvisel.

Az EP részvétele az együttdöntési eljárásban tisztán megmutatja a szerepét. A hatodik cselekvési program 10 éves működési időszaka rendszeres értékelést tesz szükségessé, különösen ami a prioritásokat illeti. Igaz, hogy a programban tartalmazott tematikus stratégiák javították az érdekeltek részvételét, és kidolgozták a környezetvédelmi politika dimenzióját, de ezzel egyidőben késleltették vagy meghosszabbították a törvényhozás folyamatát ezen a területen.

A levegő minőségéről szóló befejezetlen irányelv gyalázatos példa. A Parlament helyesen jegyezte meg azt, hogy a legnagyobb előrelépés a program azon alfejezetei kapcsán született, amelyeknél nem készült tematikus stratégia (pl. klímaváltozás). Másrészt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hatodik cselekvési program arra ösztönöz bennünket, hogy adóügyi eszközökkel támogassuk a fenntartható termelési módokat és fogyasztási módszereket.

Bár nehéz ezt a félidős értékelés nagyban kielégítőnek tekinteni, ez az egyetlen olyan mechanizmus, amin keresztül az EU hatékonyan siettetheti a meghatározott célok elérését. Az eredmények hiánya ezen a területen rontaná az EU és tagjai jóhírét, akik őszintén aggódnak a környezet romló állapota miatt.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. – (RO) A hatodik környezetvédelmi cselekvési program (EAP) félidős értékeléséről szóló bizottsági közlemény megerősíti azt a tényt, hogy a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az egészség és a források használata jelentik a legsürgetőbb környezetvédelmi kihívásokat, és ez okból kifolyólag alapvető fontosságú, hogy ez a program fontos eszköz legyen a fenntartható EU-fejlesztések stratégiájában.

Figyelembe véve a program által eddig végrehajtott intézkedéseket, kevéssé hihető, hogy 2012-ig elérjük a prioritásként meghatározott környezetvédelmi célokat. Például a biodiverzitás csökkenésének megállítását nem lehet elérni 2010-ig, és azok a stratégiák sem hoznak konkrét eredményeket 2012-ig, amiket tengeri környezet és a talaj védelmére javasoltak. Ezzel egyidőben a levegő minőségének javítását célzó tevékenységek, valamint a Tematikus stratégia a levegőszennyezésről című anyagban megfogalmazottak, illetve a környezeti zajcsökkentésre irányuló feladatok nem elegendők ahhoz, hogy elérjük az EAP-célokat. Sem a problémák megoldását, sem pedig bizonyos tagországoknak az élőhelyekkel és a Natura 2000-rel kapcsolatos irányelvek végrehajtásával kapcsolatos tartózkodását nem kezeltre megfelelően a bizottsági közlemény.

Amint kijelölik az N2000 helyeket, ki kell dolgozni, elő kell mozdítani és felügyelni kell a védelmi célokat. Ez az értékelés felhívja a figyelmet ezekre a problémákra, és arra kéri a Bizottságot, hogy ambiciózus célokat tűzön ki a környezetvédelem területén.