Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/0135(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0039/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0039/2008

Viták :

PV 09/04/2008 - 24
CRE 09/04/2008 - 24

Szavazatok :

PV 10/04/2008 - 9.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0117

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. április 9., Szerda - Brüsszel HL kiadás

24. Szén- és Acélipari Kutatási Alap (vita)
Jegyzőkönyv
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont Adam Gierek jelentése (A6-0039/2008) az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjának többéves technikai irányelveiről szóló tanácsi javaslatról (COM(2007)0393 – C6-0248/2007 – 2007/0135(CNS)).

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Potočnik, A Bizottság Tagja. − Tisztelt elnök úr! Mindenekelőtt szeretném kifejezni hálámat az Európai Parlamentnek és különösképp az előadónak, Gierek úrnak, a Szén- és Acélipari Kutatási Alap irányában tanúsított érdeklődésért és támogatásért.

Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnökének, Niebler asszonynak is, valamint az árnyékelőadóknak, Laperrouze asszonynak és Březina úrnak építő segítségükért. Úgy tudom, hogy az ITRE Bizottság számos tagja folyamodott vitáért, így több, mint öröm számomra, hogy összegezhetem, mi is forog kockán.

2002-ben egy, a Nizzai Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv létrehozta a Szén- és Acélipari Kutatási Alap, egy okos pénzügyi tervet, ami az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártakor elérhető tőkére esedékes kamatot használja fel. A Szerződés alá tartozó tevékenységeket a szén- és acélipar által fizetett adóból hozták létre, a költségvetés 27,2%-át illetve 72,8%-át allokálják a szénre, illetve az acélra.

A „bottom-up” megközelítés segítségével ez a kutatási alap kizárólag kutatási projekteket kíván finanszírozni a szén- és acéliparhoz kapcsolódó szektorokban; ez két olyan nagy hagyományos ágazat, ahol további kutatások szükségesek: egyrészt azért, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi normákról szóló jelenlegi EU-politikáknak a klímaváltozás leküzdése érdekében, másrészt azért, hogy az európai igényeknek megfelelő fűtőanyag-keverékkel fenntartsuk az energiaellátás biztonságát.

Az alap irányításához szükséges nélkülözhetetlen alapelvek és megfelelő döntéshozatali eljárások a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjának többéves technikai irányvonalaiban vannak lefektetve. Ezeket a technikai irányelveket ötévente felülvizsgálják és kiegészítik; az első időszak 2007. december 31-ével zárul le.

2007. július 10-én a Bizottság elfogadott egy tanácsi határozatról szóló javaslatot ezen technikai irányelvek felülvizsgálatáról. Ez a javasolt felülvizsgálat a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási program első öt évében elért pozitív eredményeit akarta továbblendíteni, különösképpen a környezetvédelem tekintetében. A Bizottság véleménye szerint nem volt szükség nagyobb módosításra, hanem inkább a meglévő szabályok finomítására annak érdekében, hogy az irányelvek igazodjanak az EU-bővítéshez, a hetedik keretprogramhoz és a jelenlegi európai szabályozáshoz, különösképpen a nemek közti egyensúlyi és a pénzügyi irányítási politikák tekintetében. Ezt a tanácsi határozattal kapcsolatos javaslatot megküldték az Európai Parlamentnek megvitatásra, és ezért vagyunk ma itt.

Szeretném kifejezni elismerésemet azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy Gierek úr jelentése egészében véve támogatja a Bizottság javaslatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek, előadó. − (PL) Tisztelt elnök úr! A Bizottság a Szén- és Acélipari Kutatási Alap folyamatos működésével kapcsolatos döntését elégedettséggel kellene fogadni. Ez az alap az acélipar 72,8%-os, illetve a szénipar 27,2%-os befizetéséből adódik az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártakor. Az alapból származó kamat évente körülbelül 60 millió eurót tesz ki, ami lehetővé teszi, hogy kiegészítő támogatásokat adjunk olyan kutatásokra, melyek nem tartoznak a 7. keretprogram égisze alá. Ez mind a vas- és acélipar és a szénbányászat működésének racionalizálására irányuló fontos kutatásokat érinti, mind pedig ezen ipar végtermékeinek, azaz a vas és acél jövőbeli minőségi javulását eredményező kutatásokat. Az ilyen kutatási tevékenysége szükségessége különösen releváns az Európai Unió új tagországainak ezen iparágaiban.

Acél. Az acél még mindig az egyik legfontosabb építőanyag. Az a technológiai potenciál, hogy növelni lehet az acél különböző fajtáinak minőségét és javítani lehet az acélgyártás hatékonyságát, még mindig messze nincs kiaknázva, főleg, ami a későbbi gépesítés közbeeső termékei gyártásának új technológiáit illeti. Az acélszerkezetek növekvő megbízhatósága és a különböző alkatrészek és felszerelések egyre nagyobb működési hatékonysága jelentős mennyiségű empirikus kutatást kíván ezen a területen. Ez a kémiai összetételek, valamint a különböző acélfajták funkcionális jellemzőinek javulására is vonatkozik. Ugyancsak kiemelkedő fontosságú a fémhulladék, pl. a problémás galvanizált autóipari acélhulladék újrafelhasználásának hatékony és környezetbarát módszerére irányuló munka.

Szén. A szén energiabiztonságot jelent. A szilárd tüzelőanyag versenyképessége, mely anyag meghatározását jelen szabályozás javaslata szerint voltaképpen ki kellene terjeszteni az Észtországban bányászott bitumenes palára, más néven palaolajra is, a regionális tartalékok hatékony kihasználásán múlik.

A szénbányászat specifikus problémái nagy mértékben a helyi geológiai feltételeken múlnak, és rutinszerű geodéziai munkát igényelnek. Ezeknek a tanulmányoknak kell megelőzniük például a metánproblémákkal küzdő mélyszíni kokszosító szénbányák megépítését és működtetését. A szén kiaknázása magában foglalhatja a felszín alatti elgázosítás nem hagyományos módját is. A Szén- és Acélipari Kutatási Alap folyamatos megfelelő működése megkívánja, hogy minden tanácsadói csoport vegye be saját szakértőiket, akik képesek garantálni az optimális képviseletet az Európai Unió szén- és acéliparának elhelyezkedése szempontjából, különös tekintettel az új európai uniós országok szakembereire.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina, a PPE-DE Képviselőcsoport nevében. – (CS) A tanácsi iránymutatásnak megfelelő ötéves időszak elteltével az Európai Bizottság áttekintette a Szén- és Acélipari Kutatási Alap működését. Ez az alap kezeli a most már hatályát vesztett Európai Szén- és Acélközösség tőkéjét, és a tőke által generált kamatot szén- és acélipari kutatásokba fekteti be.

Üdvözlöm azt a tényt, hogy a Bizottság javaslata következetesen tükrözi az utóbbi öt évben bekövetkezett változásokat, figyelembe veszi a csatlakozási szerződések 2004-es EU-bővítéskor hozott rendelkezéseit (sajátos példa a korábban már említett észt csatlakozási szerződés), magában foglalja azt a tényt, hogy a „szán” kifejezés ma már szélesebb értelemmel bír, és különösképp összpontosít a munkahelyek védelmére és az anyagok és az energiaforrások hatékony felhasználására a feldolgozó- és gyáriparban.

A hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram módosításával és a hetedik keretprogram által részletesen nem tárgyalt területekkel foglalkozó rendelkezések ugyancsak fontos részét képezik a javaslatnak. A Bizottság javaslata mellett szeretném dicsérő szavakkal illetni Adam Gierek előadó munkáját és jelentését. A valamennyi lényegi módosítást elfogadó Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság szavazásának eredményei bizonyítják a kiváló felkészítő munkát és a szén és az acél, az energia és az előállítás két, jelenleg pótolhatatlan alapanyaga területén folyó további tudományos és kutatási beruházások ésszerű megközelítését.

Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy megkérjem kollégáimat, egyhangúan utasítsák el bizonyos csoportok azon javaslatait, akik a szén és az acél, valamint általában a hagyományos energiaforrások, illetve a körülményektől függően az Alap jövőjének fontosságát akarják aláásni, mely utóbbi a kutatás finanszírozása szempontjából bizonyítottan pótolhatatlan. A szén és az acél egyike az energia és a gyártás azon legfontosabb nyersanyagainak, melyek az utóbbi években jelentős fejlődésen mentek keresztül. Így tehát a jelentésnek például a tartalékok földrajzi elhelyezkedését is számításba kellene vennie: ez hozzájárul a hatékonyabb energiafelhasználáshoz és a jobb energiabiztonsághoz az egész Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău, a PSE képviselőcsoport nevében. – (RO) A Szén- és Acélipari Kutatási Alap az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejárta után lett életre hívva, ami az Európai Unió alapítását követő első szerződés.

Európa fontos szénlelőhelyekkel rendelkezik, de új, tisztább feldolgozási módokba kell beruháznunk.

Az acél egy olyan termék, amit számos iparág használ, de ebben az ágazatban is kutatásra van szükség ahhoz, hogy az energia szempontjából tisztább és hatékonyabb megoldásokat találjunk.

A kutatás fontossága még ennél is nagyobb, mivel ez a két ágazat rengeteg olyan munkahelyet foglal magában, amiket meg kell tartani, és ahol a munkafeltételeket javítani kell.

A kutatásnak továbbá jobb munkafeltételeket kellene eredményeznie a két szektor dolgozói számára.

Romániában körülbelül 34 millió tonna szént termelnek ki évente, és körülbelül 8 millió tonna acélt állítanak elő.

Ebben a két ipari ágazatban többszázezerre tehető a közvetlenül vagy közvetve alkalmazott emberek száma. Éppen ezért gondolom úgy, hogy ez a dokumentum borzasztóan fontos .

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Laperrouze, az ALDE képviselőcsoport nevében. (FR) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Az acélágazatban kutatásokra van szükség az európai acélipar, így az európai gazdaság védelmében. Azonban a széniparral kapcsolatos megközelítésem jóval óvatosabb.

James Hansen, éghajlatkutató és a NASA Űrhajózási Hivatal Goddard Intézetének kutatási igazgatója a közelmúltban jelentette be, hogy alulbecsültük a klímaváltozás mértékét, de különféle eszközök állnak rendelkezésünkre, melyeknek egyike az összes széntüzelésű erőmű bezárása 2030-ig. Egy gáztüzelésű erőmű 300-400 kilogramm CO2-t bocsát ki megawatt-óránként, míg a széntüzelésű erőművek legújabb generációja 800 kilogrammot, a lignittel működők pedig 1 000 kilogrammot.

Mennyire következetes az Európai Unió, ha egyrészt ambiciózus tervet dolgoz ki a klímaváltozás leküzdésére és az ahhoz történő alkalmazkodásra, másrészt a szenet, mint tiszta energiaforrást támogatja?

Az emberiség a fa koráról átállt a szénére, majd az olajéra A mai napon a Parlament választhat, hogy a szénkorba történő visszatérést támogatja, vagy következetességet a klímacsomaggal, azaz azt, hogy a szenet nem teszi tiszta energiaforrássá. Éppen ezért, képviselőcsoportom a Zöldek egyes módosításait támogatni akarja.

Összegzésül engedjék meg, hogy elmondjak egy csodálatos idézetet Alphonse Karrtól: „A szerelmes majdnem mindig olyan ember, aki csillogó kőszenet találva azt a zsebébe teszi, mert azt hiszi, hogy gyémánt.” A szerelem valójában érzelem. Az energiánál inkább hagyjuk, hogy az érvek döntsenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Rebecca Harms, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! Hölgyeim és uraim! Egyike vagyok azoknak, akik irreleváns módosításokat védelmeznek a bizottságban. Mégis, azzal kapcsolatban, amit Laperrouze asszony mondott a szénről, nem teljesen egyértelmű számomra, hogy a Bizottságnak miért kellene ad infinitum kikötnie a szén támogatását.

Az utóbbi 50 évben a szenet hihetetlen módon támogatták, és ez az EU klímapolitikai állásfoglalásai ellenére folytatódik. Ezzel szemben úgy véljük, hogy a széntámogatást a megújuló energiák és az energiahatékonyság következetesebb támogatására kellene lecserélni. Máskülönben Európa nem lesz olyan helyzetben, hogy megfeleljen klímapolitikai céljainak.

Az acél egy másik történet. Mégis, a Bizottság elfelejtette egyértelművé tenni, hogy az acél továbbra is támogatást kap, a szén pedig nem. Véleményem szerint a hetedik keretprogramban megfelelő intézkedést hoztak a szénre, mint szennyező energiahordozóra.

 
  
MPphoto
 
 

  Lambert van Nistelrooij (PPE-DE). (NL) Tisztelt elnök úr! Előadó Úr! Hölgyeim és uraim! A szén és az acél középpontban volt az Európai Unió kezdetekor, és még mindig ott vannak, jóllehet egy teljesen más program részeként, mely magában foglalja a globalizációt, a klímaváltozást és az energiakérdéseket. Ez amolyan „minden ember a fedélzetre” dolog; az alap inputja, legyen az bármilyen kicsi, hozzájárul ahhoz a technológiai forradalomhoz, ami az acélszektor versenyképességének megtartásához és a szén tiszta tüzelőanyaggá, tiszta nyersanyaggá, „tiszta szénné” tételéhez szükséges.

Az Európai Bizottság is e mellett döntött a kísérleti projektünket megelőző napon, hogy technológiai innovációként elérje például a szénmegkötés- és tárolás. Én határozottan támogatom ezt. Nem a zárást, hanem a nyitottság megtartását támogatom. Például a NUON, egy holland villamosenergia-vállalat Groningenben egy széngázosítót tervez, amiben benne foglaltatik a teljes megkötés, stb. Ehhez a fajta projekthez támogatásra és az előirányzottnál nagyobb forrásokra van szükség.

Ennél fontosabb – amint azt Potočnik biztos úr is tudja – az a kérésem, ami az alapok, a strukturális alapok, az Európai Befektetési Bank, stb. hozzájárulásának jobb kombinációjára irányul. Több összehangolás, összekapcsolás szükséges ahhoz, hogy nagyobb infrastrukturális és beruházási kutatásokra kerüljön sor. A meglévő „egy alap, egy projekt” szabály határozottan hátráltat. Bele kell nyúlnunk ezekbe a szabályokba, és szerencsére az Európai Bizottság már ellenőrzi az ezzel kapcsolatos megkötéseket.

Március 5-én és 6-án Szlovéniában, Brdóban az európai projektek nagyobb koncentrálásáról és összekapcsolásáról beszéltünk. Ezen a nyáron a Bizottság felvezeti az Esprit program új arculatát, hogy célzottabb beruházásokat érjen el. Erről szeretnénk hallani, nem a szén fokozatos megszüntetéséről. Az mindenképpen a rossz út.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (PSE).(ES) Tisztelt elnök úr! Szeretnék gratulálni Gierek úr jelentéséhez.

Hölgyeim és uraim! Egy kutatási program, ami a hetedik keretprogramon kívül kezeli a saját forrásait és 60 millió eurós éves költségvetéssel rendelkezik, nem részesülhet szívélyes fogadtatásban és támogatásban a Parlament részéről, különösen, ha számításba vesszük azt, hogy az acélt még mindig nagy mértékben használjuk számos ipari szektorban, és hogy továbbra is sok tudományos és technológiai kihíváson kell győzedelmeskedni ahhoz, hogy a termelési folyamatok tisztábban és hatékonyabbak legyenek.

Ami a szenet illeti, a kihívások még nagyobbak, tekintettel az energiatermeléssel való kapcsolatára és a klímaváltozás leküzdésére vonatkozó céljaink elérésére.

A szén versenyképesebbé tétele az energiapiacon, a bányák biztonságának és működési kapacitásának növeléséhez, valamint a tisztább égés eléréséhez szükséges kutatással és fejlesztéssel, és a CO2 megkötés és tárolására irányuló új technológiák egyértelműen olyan területek, amiket az Európai Unió támogat. Így tehát teljesen egyetértek a jelentés tartalmával.

Szeretnék gratulálni az előadónak a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos érzékenységéhez, melynek keretében olyan intézkedéseket javasolt, hogy a nők nagyobb jelenlétet és részvételt érjenek el egy olyan ágazatban, ahol még mindig többségben vannak a férfiak.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) Az Európai Unió közvetlen politikai prioritásaival kezdve szeretném hangsúlyozni ezen jelentés bizonyos költségvetési szempontjait.

A Bizottság javaslata az energiáról szóló zöld könyvre utal és az abban meghatározott célra utal, mely szerint növelni kell a szén, mint fontos energiaforrás használatát tiszta technológiákon és a szén-dioxid csökkentésén és tárolásán keresztül.

Azok a lépések, amik európai finanszírozást kaphatnak a Szén- és Acélipari Kutatási Alaptól, magukban foglalják a kísérleti projekteket és ezen terület legújabb technológiáit felvonultató projekteket.

A problémát az alapnak juttatott borzasztóan alacsony költségvetés jelenti: 57 millió euró évente. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez az összeg miként tud jelentős számú projektet támogatni az Európai Unió egész területéről.

Emlékeztetem Önöket arra, hogy az európai országok több, mint negyede most is a szén, mint fő energiaforrás használatával fedezi energiaigényeit.

Ebből a szempontból úgy vélem, hogy nagyobb pénzügyi részvételre van szükség az Európai Unió részéről ebben az ágazatban, mind a Szén- és Acélipari Kutatási Alapon, mind pedig a hetedik keretprogram programjain keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (PSE). – Tisztelt elnök úr! Nem állt szándékomban felszólalni, de erre kényszerülök a tiszta széntechnológia kérdése kapcsán.

A tiszta széntechnológia fontossága teljesen alapvető, csakúgy, mint az a kérdés, ami fel kell tennünk: mit tehet az EU, amint azt az előző beszélő is az imént említette, hogy támogassa az új technológiákat, beleértve a tiszta szén technológiáját? A tiszta szén technológiájának fejlődése alapvető fontosságú ahhoz, hogy elérjük a klímaváltozási célkitűzéseinket, és ez egy sürgető dolog. A sürgős problémát csak akkor tudjuk kezelni, ha együtt dolgozunk szerte az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Rübig (PPE-DE).(DE) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! Különösen örülök annak, hogy a mai napon az Európai Parlament már a második kutatási projektet vitatja meg. Úgy gondolom, hogy különösen az acélkutatás nagyon fontos, főként a klímaváltozás tükrében, mivel természetesen arra törekszünk, hogy az előállítást a lehető leghatékonyabbá, a hatékonysági kritériumot pedig a fogyasztás lényegi részévé tegyük. Így tehát szeretném megismételni, hogy különös köszönet illeti az előadót ezért a jelentésért, és elmondhatom, hogy a mai nap valóban a kutatásé volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Filip (PPE-DE). – (RO) Beszédem néhány szemponttal indul: elsőként, örülök annak, hogy az acél és a szén visszatér a Parlament napirendjére, még ha nem is túl gyakran.

Úgy hiszem, hogy Európa gazdasági ereje azon múlik, hogy a legjobb acélt a legalacsonyabb költségek mellett állítsa elő, így a közös kutatásból származó eredményeket közösségi szinten meg kellene osztani.

Számos európai országban vannak olyan területek, melyek elsősorban a szén- és acéltermeléstől függnek. Még mindig megoldatlan a szén- és acéltermelésben foglalkoztatottak átképzése, és sajnos a kérdéses régiók beléptek az életszínvonali problémákkal küzdők csoportjába és kohéziós programokra van szükségük.

Végül felteszek egy költői kérdést: vajon Európa többé nem vásárol acélt és szenet a Közösségen kívülről, ha nem akar igazodni az Európai Unió környezetvédelmi programjához?

 
  
MPphoto
 
 

  Janez Potočnik, A Bizottság tagja. − Tisztelt elnök úr! Nagyra értékelem a javaslatot támogató hozzászólásokat, csakúgy, mint azokat, amelyek arra mutattak rá, hogy miként fogjuk a jövőben megközelíteni az energia és a klímaváltozás megoldásait. Egyértelművé kell tennem, hogy a mai napon egy meglévő alapra, pontosabban jegyzőkönyvre támaszkodó kutatás és fejlesztés további finanszírozásáról, a technikai irányelvekről beszélünk. Azt hiszem, hogy jobb, ha ezt a pénzt a kutatásra és fejlesztésre költjük, mintsem bármi másra, mivel igaz, hogy nincs helye önteltségnek az energia és a klímaváltozás területén.

A szénmegkötés és –tárolás (CCS) az egyik olyan tevékenység, amivel foglalkozni fogunk, de még messze van attól, hogy valódi megoldást adjon. Így tehát azok a valódi kérdések, és a valódi vita azokról a témákról szól, amiket a mai napon felhoztak, eljön majd az idő, amikor az energiatechnológiai terv stratégiáját beszéljük meg – hogy közelítsük ezt meg, hogyan lépjünk fel a jövőben, és hogy találjuk meg a helyes válaszokat. Ebből a szempontból nagyon fontos lesz, hogy tisztában legyünk azzal, a „szokásos üzletmenet szerinti munka” nem opció. Hiányzik a humánerőforrás, hiányzik a finanszírozás. A keretprogram csak részleges megoldást kínál erre.

Komolyan kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, mert meg kell vizsgálnunk egyrészt rövidtávon, keresnünk kell olyan megoldásokat, amikkel a sürgető hiányosságokat be tudjuk foltozni, és másrészt, ezzel egyidőben hosszú távú megoldásokat is keresnünk kell. Az ilyen megoldásokra nagyon nagy szükség van, és a mai naptól a megújuló energiaforrásokra kell koncentrálnunk. Így azt gondolom, hogy lesz idő, amikor ezt kell megvitatnunk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy 1980-ban az energia finanszírozása körülbelül négyszer magasabb volt Európában, mint napjainkban. Így az, hogy ezen problémákat a szokásoknak megfelelően közelítsük meg, egy másik illúzió. Ne kövessék el ezt a hibát.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek, előadó. − (PL) Tisztelt elnök úr! Talán csak egy kérdést hoznék fel a mai napon elhangzottak közül, mégpedig azt a véleményt, miszerint a bányákat környezetvédelmi szempontok miatt mihamarabb be kellene zárni. Azt hiszem, hogy az energiabiztonság, például az én országomban, a Cseh Köztársaságban és számos egyéb EU-országban nem egyeztethető össze ezzel a véleménnyel; és ez a vélemény nem általánosan elfogadott. Inkább ellenkezőleg: már csak az új, kifejlesztés alatt levő technológiák miatt is, amilyen például a „tiszta szén” és a „CCS” talán a jövőben új bányákat kellene nyitnunk. A szén továbbra is fontos és versenyképes energiaforrás lesz Európában még egy ideig. Arról sem szabad megfeledkeznünk – és itt azokhoz szólok, akik minden bányát be akarnának zárni –, hogy a szén nemcsak az energia számára fontos nyersanyag, hanem vegyipari nyersanyag is.

Először tehát a Szén- és Acélipari Kutatási Alap szükséges. Másodszor, nincs ellentétben a 7. keretprogrammal, mivel teljesen más területre vonatkozik. Harmadszor, jeleztük az illetékes költségek 40%-ról 50%-ra történő emelését. Negyedszer, az, hogy a bitumenes palát nem sikerül betenni a Szén- és Acélipari Kutatási Alap programjába – és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport ugyancsak előterjesztett egy ilyen természetű javaslatot ezekért a módosításokért – káros lett volna Észtországnak, ahol az energiatermelés főleg ezen a tüzelőanyagon alapul.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Urszula Gacek (PPE-DE), írásban. – (PL) Lengyelországban az elektromos áram 95%-a széntüzeléses erőművekből származik. Ennek következtében Lengyelország különösen érdekelt a szén kihasználásának új technológiáiban, amik javítják az erőművek hatékonyságát, csökkentik a CO2-kibocsátást és lehetővé teszik a szén szénhidrogén-tüzelőanyaggá alakítását csökkentett CO2-kibocsátás mellett.

Az új technológiák megnyitják az atomerőművek kibocsátásmentes hőforrásként történő alkalmazásának lehetőségét, hogy elérjük a szénipar említett céljait.

A szén- és atomenergia közti szinergia megvalósítása érdekében azonban magas hőmérsékletű reaktorokra (HTR-ek) van szükség. Európában már néhány éve folyik a magas hőmérsékletű reaktorokkal kapcsolatos kutatás. Sajnos egyetlen európai kutatóközpont sem dolgozik olyan HTR-eken, amiknek a szén-nukleáris szinergiaprogram bevezetése lenne a célja. Egy ilyen központ technológiailag fellendítené Európát, beleértve a szénipart. Ugyancsak sokat tehetne azért, hogy támogassa a nukleáris energia elfogadását Európában a széniparral folytatott közvetlen együttműködésen keresztül, annak modernizálásáért küzdve, nem pedig azzal versenyezve.

Észben tartva a szén fontosságát lengyel energiaszektorban, ésszerűnek tűnne egy ilyen európai központot Lengyelországban létrehozni. Határozott lépések nélkül el fogjuk veszíteni az Egyesült Államokkal, Dél-Afrikával, Kínával és Dél-Koreával folytatott technológiai versenyt.

Felkérem a Bizottságot, hogy fontolja meg egy ilyen központ létrehozásának szükségességét a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjához kapcsolódó hosszú távú technikai irányelvek részeként.

 
  
MPphoto
 
 

  Katrin Saks (PSE), írásban. – (ET) A Nizzai Szerződés jegyzőkönyvének értelmében az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és Szén- és Acélipari Kutatási Alap lejártakor az ECSC minden tőkéje az Európai Bizottság tulajdonába került 2002-ben. Ezen tőkéből származó jövedelmet a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatok kutatásaira lehet felhasználni. A Tanács két szabályozást fogadott el a kutatási program megvalósításának javításáért: egy pénzügyi és egy technikai szabályozást. A Gierek-jelentés ez utóbbival foglalkozik.

Az észt EU-csatlakozási szerződés értelmében a palaolaj megkapta a szén-minősítést. Ennek eredményeképpen az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács készítsen olyan technikai irányelveket a szénnel és acéllal kapcsolatos kutatóprogramokhoz, melyek megfelelnek a Szerződésnek, és vegyék be a palaolajat a technikai iránymutatásokban a szén definíciójába. Így a kutatási programban az észt palaolaj-kutatás a szénnel megegyező alapon részesülhet támogatásban.

A lengyel előadó, Adam Gierek azt javasolta, hogy a „palaolajat” cseréljük fel a „bitumenes pala” kifejezésre arra alapozva, hogy a „bitumenes pala” kifejezés a „palaolajat” is magában foglalja. Valójában épp ennek az ellentéte igaz: a „palaolaj” átfogóbb fogalom a „bitumenes palánál”. A Zöldek azt a javaslatot tették, hogy a palolajat teljes egészében vegyük ki a szén definíciójából. Újból felhívom a figyelmüket arra a tényre, hogy amikor Észtország csatlakozott az EU-hoz, megállapodtak abban, hogy a palaolaj szén-minősítést kap, és így a palaolajjal kapcsolatos kutatási program finanszírozási alapjának meg kell egyeznie a szén és acél kutatási alapjával.

 
  
MPphoto
 
 

  Esko Seppänen (GUE/NGL), írásban. – Parlamenti előadó voltam, amikor utoljára folytattak tevékenységeket az Európai Szén- és Acélközösség kapcsán. Az érvényét vesztett közösségben az alapok a szén- és acéliparból származtak, így az az igazságos, ha a megmaradt pénz ezen ágazatokban folyó kutatásokba folyik, és nem az olajipari kutatásokat fedezik vele.

Kutatásokra és kutatóintézetekre van szükség, ha kibocsátásmentes vagy „tiszta” szenet szeretnénk alkalmazni. Ez magában foglalja a szénmegkötés és -tárolás (CSS), azonban ebben az alapban – a nagy igény ellenére - nincs elegendő pénz ennek finanszírozására. Érdekes, hogy a mai napon véletlenül épp a Shell igényelt közösségi, azaz EU-támogatást erre.

Gierek úr előadóként egyértelműen arra hajlik, hogy támogassa a szén használatát az energiatermelésben; országa legjobb érdekét szolgálja ezzel. Máskülönben ez nem tiltott az EU-ban, de még mindig messze vagyunk a tiszta széntől.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat