Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. április 9., Szerda - Brüsszel

29. A 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatások - (I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX.) (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Lewandowski úr jelentése (A6-0082/2008) a 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról – (I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX.).

  Janusz Lewandowski, előadó. − (PL) Tisztelt elnök asszony! A mai napon az iránymutatások elfogadásával és megvitatásával és holnap a 2009-es iránymutatások megszavazásával megtesszük az első lépéseket egy olyan költségvetési eljárásban, ami legalább két szempontból eltér a korábbi évek gyakorlatától.

Az első változás az, hogy új együttműködési módot vizsgálunk a Parlament közigazgatása és a Költségvetési Bizottság között; ezt kísérleti projektnek tekintjük, de meg kell felelnie a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő költségvetési eljárás általános kötelező alapelveinek. Másodszor, 2009 új kihívásokat hoz, amit senki sem kérdőjelez meg. Természetesen az egyik ilyen kihívás a Lisszaboni Szerződés valószínű hatályba lépése, és az Európai Parlament együttdöntési hatalmának alapvető emelésével a Parlament, mint valódi törvényhozói testület tevékenységeinek egyengetése. Másodszor, ez a választás éve, így adódnak majd a választási kampányhoz kapcsolódó költségek, és bizonyos, a jelen parlamenti időszak lejárásához kapcsolódó költségek – a magától értetődő megtakarítások mellett. Harmadszor, hatályba lép a képviselői szabályzat, ami növelni fogja a személyi költségterheket, költségeink terhét az európai parlamenti költségvetésben.

Ezen kérdések közül többen sort kerítettünk már bizonyos mennységi meghatározásokra, számításokra, mivel az alapelvekkel párhuzamosan megismerjük az előrejelzéseket, az első költségvetési előzetéseket 2009-re. Azonban a legfontosabb területen – más szavakkal az Európai Parlament hatalmának a Lisszaboni Szerződés hatályba lépést követő növekedésével kapcsolatos területen – rendelkezünk egy munkacsoporttal, ami ezzel kapcsolatba hozható plusz költségeket jelent.

A 2009-ben ránk váró sajátos kihívásokat felismerve azzal egyidőben nem mentesíthetjük magunkat az európai adófizetők pénzének takarékos kezelésének kötelezettsége alól, azaz bizonyos olyan önként vállalt kötelezettségek alól, amiket más európai intézményektől is elvárunk. Az adminisztráció elburjánzása a választás évében természetesen nem az az üzenet, amit az európai választók hallani akarnak – azok a választók , akikhez mi az európai parlamenti mandátumunk megújításáért folyamodunk. Az irányelvek további fontos szempontja a belső kötelezettségek, azaz, hogy keressük az olyan lehetőségeket, mint az például meglévő emberi erőforrások átcsoportosítását, nem pedig az alkalmazotti létszám emelését, és koncentráljunk azokra a funkciókra, melyek az Európai Parlament jövőjét jelölik ki, melyeket mi a „korrektivitás” nevével fémjelzünk, és melyeket a törvényalkotással kapcsolnak össze.

A mai napon meg kellene vitatnunk, és meg is kell vitatnunk egy olyan kérdést, ami bizonyos média-visszhangot váltott ki, és aminek egyértelmű plusz költségvetési dimenziói is vannak. Három új szabályozásra van szükségünk párhuzamosan. Az első egy képviselői szabályzat bevezetése elhatárolható költségvetési dimenzióval, a második az új nyugdíjalappal kapcsolatos alapelvek, a harmadik pedig az asszisztensek foglalkoztatási szabályai, aminek elég átláthatónak kell lennie ahhoz, hogy ne ébresszen kísértést és ne ébresszen gyanakvást az Európai Parlament környezetében.

Előadóként azt javaslom, hogy erre az anyagra kifejezetten utaljunk a 2007. október 25-i parlamenti határozatában és a Praesidium és az Európai Parlament elnökök értekezletének egyhangú döntéseiben. Tudom, hogy jelenleg kíváncsiságunkat jobban izgatják a számítások, mint az irányelvek, és így arra számítok, hogy ezt a dokumentumot holnap simán megszavazzák.

  Monica Maria Iacob-Ridzi, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (RO) Intézményünk költségvetési irányultsága a 2009. évre azt a dokumentumot jelenti, amin idén ősszel az Európai Parlament költségvetése fog alapulni.

Mindazonáltal az összegek és programok mögött az idei év költségvetési irányultságai vita tárgyává tesznek egy olyan kérdést, ami nagyon fontosnak tartok az európai parlamenti asszisztensek jogi helyzete szempontjából. Szeretnék köszönetet mondani Lewandowski úrnak, hogy ilyen jól megközelítette ezt a témát.

Azt hiszem, itt az idő, hogy a régi rendszer egyértelműbb és átláthatóbb legyen, és hogy ezeknek a fiataloknak olyan szociális és pénzügyi jogokat biztosítson, melyek megegyeznek az intézmény személyzetének más tagjaiéval. Az utóbbiak esetében az Európai Közösség rendelkezik az Európai Közösségek tisztviselőinek Személyzeti Szabályzatával, egy nagyon átfogó dokumentummal, ami az Európai Unió intézményeiben dolgozó alkalmazottaknak megfelelő szociális védelmet biztosít.

A legtöbb parlamenti asszisztens ugyancsak külföldi állampolgár azon ország tekintetében, ahol tevékenységét végzi, és ennek eredményeképpen azt a védelmet kellene élvezniük, amiben a nemzetközi szervezetek valamennyi dolgozója részesül. Nem hiszem, hogy normális, hogy vannak olyan esetek, ahol a belga állam plusz adókötelezettséget ró ki az asszisztensekre, figyelembe véve azt, hogy saját országukban befizetnek valamennyi esedékes adót és társadalombiztosítási hozzájárulást.

Továbbá a Parlamentnek egyértelmű szabályozással kell, rendelkeznie az asszisztensekre olyan helyzetek esetére is, mint a betegség vagy az anyaság. Az Európai Parlament már számos határozatban arra kérte a főtitkárt és a Képviselői Szabályzat és Asszisztensek és Nyugdíjalap Munkacsoportját, hogy fogalmazzon meg új szabályokat, amik megoldanák az asszisztensek jelenleg érintett problémáját.

Azt hiszem, kötelességünk az európai polgárok felé, hogy egyértelmű és átlátható szabályok legyenek ezekben az intézményekben.

  Thijs Berman, a PSE képviselőcsoport nevében. – (NL) Tisztelt elnök asszony! Az Európai Parlament 2009-es költségvetése nagyon speciális lesz, mivel ez a parlament az első alkalommal együttdöntést fog alkalmazni szinte minden területen, amennyiben az új Szerződés 2009-ben törvényerőre emelkedik. A Lisszaboni Szerződés megvalósítja, amit elődeink már több, mint 50 éve követeltek, anélkül, hogy megkapták volna: nem csupán tanácsadói hatalmat, nem csupán jóváhagyási eljárásokat, hanem ezen Parlament együttdöntését és demokratikus szabályozását Brüsszel szinte valamennyi politikai területe felett.

Így tehát a hajlandóság, hogy több személyzetre lesz szükség, nagyszerű. Az együttdöntés összetettebb eljárást jelent minden egyes bizottságban, de nem jelent kétszeres munkamennyiséget. Ez a költségvetés tehát óvatos marad, és ez jó. Ahol plusz munkaerőre lesz szükség, ott megpróbálkoznak az átcsoportosítással. Néhány új dolgozó is alkalmazásra kerül – igaz, ami igaz, ezt nehéz lenne indokolni több, mint 6 000 alkalmazottal.

A Parlament munkájának mindenképpen láthatóbbnak kell lennie. A nyár után web-TV-t indítunk el az Európai Parlamentben a szocialista képviselőcsoport nevében. Remélem, hogy szerkesztői csapatunk élvezi a független helyzetét, amiben teljesen szabadon mutathatják be az itt folyó vitákat. Tartozunk szavazóinknak ezzel a nyitottsággal. Amivel ugyancsak tartozunk szavazóinknak, az költségeinknek teljes ellenőrizhetősége és a humán erőforrások jó irányítása.

Az asszisztenseknek megfelelő szerződéssel, és minden egyes európai intézményben szokásos társadalombiztosítási és nyugdíj-juttatásokkal kell rendelkezniük. Minden tizedik itt dolgozó alkalmazott nem rendelkezik szociális védelemmel. Ennek változnia kell. Be kell hozni egy alkalmazotti szabályzatot, lehetőleg ezév végéig, és hihetetlen, hogy vannak ennek megakadályozására irányuló próbálkozások, melyeknek célja ellenszegülés a szociális lelkülettel, a szolidaritás és az Európai Unió lelkületével, mégpedig az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták frakciója tagjai részéről

További munkára is szükség van hosszú távú stratégiákon, például az épületek vásárlásával és a technológiai innovációval kapcsolatban. A képviselői szabályzat a költségvetésre is hatással van. A moszkvai Sakharov Alapítványnak juttatott támogatások nem lehetnek többek egyszeri eseteknél, és az sem tartozik a Ház elsődleges szerepébe, hogy finanszírozza az európai történelem múzeumait; az ilyen kiadásokat az európai költségvetésnek kell megtermelnie. Erről további vita szükséges.

  Anne E. Jensen, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Tisztelt elnök asszony! Azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok az előadónak, Lewandowski úrnak a jó jelentésért, valamint, hogy kifejezem elégedettségemet az új eljárással és a nyitottabb párbeszéddel, valamint a bizottság korai eligazításával, ami magától értetődik. Amint azt a Házban többen is megjegyezték, 2009 különleges év lesz. Bár a Lisszaboni Szerződés még nem ratifikálták minden országban, költségvetésünkben figyelembe kell vennünk 2009-es hatálybalépését.

Az Európai Parlament új jogkörei – vegyük például a mezőgazdasági költségvetés és a jogpolitika fölötti befolyását – azt fogja jelenteni, hogy ki kell igazítani egyes prioritásait, hogy megfeleljenek az új kötelezettségeknek. Aztán ott vannak az európai parlamenti választások és a képviselői szabályzat, aminek ugyancsak van hatása a költségvetésre.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport elégedett azzal, hogy a Parlament költségvetési tervezete benne marad az EU 20%-os költségvetési kiadásában. Nincs garancia arra, hogy ez kivitelezhető lesz az elkövetkező években, de fontos, hogy ellenőrzés alatt tartsuk az adminisztratív költségvetést.

Szeretnék ugyancsak hangot adni annak, hogy az ALDE képviselőcsoport nagyon elégedett a képviselői asszisztensek új díjazási modellje megjelenésének. Képviselőcsoportunk már jó ideje akar látni egy szabályzat a képviselői asszisztensek részére. A parlament részéről az a megfelelő megoldás, hogy átveszi az adminisztrációt, és ez tükröződik a 2009-es költségvetésben is.

Az utóbbi 10 évben jelentős megtakarításokat értünk el épületek eladásával, de egyetértek azzal, hogy most már elértük azt a pontot, amikor felül kell vizsgálni ezt a politikát, és általában javítani kellene az épületekkel kapcsolatos politikán. Láttunk ma egy javaslatot az egyéb intézményekre, de oka van annak, hogy azok növekvő épületekkel kapcsolatos kiadásait is éber szemekkel figyeljük.

Végezetül, a jövőbeni EU-s külügyminiszter és az Európai Tanács elnökének finanszírozásának kérdése továbbra is fontos marad, de erre majd később térünk vissza.

  Wiesław Stefan Kuc, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök asszony! A Lewandowski előadó úr részéről bemutatott 2009-es költségvetési eljárással kapcsolatos iránymutatások elsősorban az Európai Parlamentre vonatkoznak, és megvan bennük a lehetőség, hogy egyéb területekre is vonatkozzanak.

Tekintettel az elfogadott pénzügyi megszorításokra és a Lisszaboni Szerződés, a parlamenti választások, a képviselői szabályzat változása és az asszisztensek alapszabályának bevezetése jelentette óriási feladatokra 2009 nagyon nehéz év lesz. Sok ismeretlen van, így a legfontosabb az iránymutatások megvalósítása. Az igények részletes elemzése és a kapcsolódó költségelemzések lehetővé teszi számunkra, hogy benne maradjunk a pénzügyi keretekben, és azzal egyidőben gondoskodni kellene arról, hogy a Parlament zökkenőmentesen működik és az új feladatokat is kezelni lehet. Politikai képviselőcsoportunk a jelentés mellett fog szavazni.

  Gérard Onesta, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Tisztelt elnök asszony! 2009 az újdonságok éve lesz, és így a bizonytalanságoké és a veszélyeké is. Ahhoz, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, előadónk, a Költségvetési Bizottság korábbi elnökének minden tehetségére szükségünk lesz.

Egy új Szerződés, ami megkétszerezi a Parlament együttdöntésének hatókörét. Képzeljük el, mekkora erőfeszítésekre lesz ehhez szükség, különösen költségvetési tekintetben. Egy új képviselői szabályzat. Jelenleg még teljesen ismeretlen: mely országok fogják megengedni jövőben megválasztandó képviselőiknek, hogy ez alá az új rendszer alá tartozzanak, és mely megválasztott képviselők akarnak majd így tenni? Egy választási kampány, egy új gyakorlati szabályzat, főleg az asszisztenseknek.

Már közel tíz éve kérem ezt az Elnökségtől, és örömmel látom, hogy végre elkészült ez a dosszié. Azonban elég egyértelmű, hiszen mindannyian ismerjük a csomagot, hogy az adófizetőknek egy fillérébe se fog kerülni: az asszisztensek közösségi hátteret kapnak, akár azok, akik Brüsszelben dolgoznak, akár a közvetlenül a parlamenti ellenőrzés mellett bérben részesülők, akár azok, akik a választókerületekben dolgoznak. Ehhez állandó költségvetés kell, mivel a tisztesség egyetlen fillérbe sem kerül, csak egy kis politikai erőfeszítésbe.

Ugyancsak lelkesen támogatom az új munkamódszereket, főleg az építési kérdésekben, mivel több képviselőtársamhoz hasonlóan mindig meglepődöm az egyes pályázati felhívások után azon, hogy mennyire döbbenetesen magasak az építési költségek, amikor az európai intézmények építési munkáiról van szó. Ha valóban akarunk megtakarításokat, talán nem szükséges mindent, amit mondtam lefordítani máltaira, lettre és magyarra, mivel nyolc hónapon belül senki sem fogja elolvasni, és ezzel évente 17 millió eurót takarítanánk meg.

  Esko Seppänen, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FI) Tisztelt elnök asszony! Lewandowski úr jelentése higgadt véleményt képvisel a parlamenti költségvetés mérete kapcsán. A szociáldemokraták és a zöldek elég szükségtelenül olyan módosításokat javasoltak, amik a pénzköltés kevésbé szabályozott módját jelentenék.

Az „Európai történelem háza” jelentésben kifejtett vélemény a helyes irányt képviseli akkor, amikor az előadó azt állítja, hogy nem a Parlament dolga az ilyen projekt finanszírozása, még akkor sem, ha ez a jelenlegi elnök elképzelése.

A jelentés a bizottsági költségvetésről is elfogad egy véleményt. Az a hozzászólás hangzott el, hogy adminisztratív költsége nem terjed ki mintegy 2 000 olyan alkalmazottra, akik ki vannak szervezve ügynökségeinél. Ez a kiadás nincs benne a teljes összegben, amiből 20%-ot parlamenti használatra vonnak le. A Parlament nem tudja ugyanígy kiszervezni tevékenységeit, és saját költségvetéséből a pán-európai politikai pártok támogatását is finanszíroznia kell.

  Sergej Kozlík (NI). – (SK) Egyetértek az előadó és a Költségvetési Bizottság véleményével, miszerint a 2009-es európai parlamenti költségvetés elkészítésekor prioritást jelent, hogy számításba vegyük a Parlament Lisszaboni Szerződés ratifikálását követő kiterjedtebb kötelezettségeit.

Különösképp ott van az Európai Parlament új szerepe, mely szerint egyenlően megosztja a törvényalkotást az Európai Unió Tanácsával. Bár a konzultációs eljárásról az együttdöntési eljárásra történő átállás nem jelenti szükségszerűen a parlamenti bizottságok munkamennyiségének megkétszereződését, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az együttdöntési jogkörök növekedése példa nélküli lesz, és a felelősséget fog vállalni a törvényi határozatok elkészítéséért. Az Európai Parlament politikai prioritásait tehát megfelelően kell finanszírozni. Természetesen ahol csak lehet, meg kell próbálnunk takarékoskodni, de csak azzal a feltétellel, hogy a költségvetés továbbra is megfelel a kívánalmaknak.

  Brigitte Douay (PSE). – (FR) Tisztelt elnök asszony! Lewandowski úr nagyon alapos jelentésében különösen érdekelt ezen választási év parlamenti költségvetése, ami következményekkel jár az intézmények kommunikációs politikájára.

Az európai polgárokkal folytatott kommunikáció javítása egyike volt a Parlament 2009-es kihívásainak. Ahhoz, hogy úgy érezzék, jobban kiveszik a részüket a közelgő választásokból, és hogy a lehető legmagasabb részvételt kapjuk, fontos, hogy a képviselők szorosan bekapcsolódjanak egy decentralizált információs kampányba a tagállamokban.

Azt is reméljük, hogy a helyi média is teljesen beépül a kampányba, mivel kulcsszerepet játszanak az információ továbbadásában. A Parlament kommunikációs költségvetésének és a 2009-re tervezett lépéseknek tehát meg kell bizonyosodniuk arról, hogy érdeklik és közvetlenül érintik az európai polgárokat, akik gyakran úgy érzik, hogy az európai intézmények túlzottan elkülönülnek.

Vegyék figyelembe, hogy általánosságban elmondható, hogy ezek a lépések a 2008-ban megkezdődött és finanszírozott tevékenységekből következnek. Reméljük, hogy az új látogatóközpont és a web-TV hamarosan megkezdi működését, és jobb tájékoztatást nyújt a Parlament tevékenységeiről és javítja a polgárok és az Európai Unió kapcsolatát.

  Valdis Dombrovskis (PPE-DE). – (LV) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Az Európai Parlament 2009-es költségvetésének elkészítésekor újra előtérbe került a teljes költségvetés ráfordítási plafonjának kérdése és az, hogy annak nem szabadna meghaladnia az EU teljes adminisztratív költségvetésének 20%-át. Azonban szeretném támogatni az előadó megközelítését, mégpedig azt, hogy az Európai Parlament ráfordítási szintjének alapos kiértékelést követő indokolt követelményeken kellene alapulnia. Természetesen 2009 jelentős változásokat fog hozni az Európai Parlament munkájába. A Lisszaboni Szerződés ratifikálásával a törvényhozói munka mennyisége jelentősen meg fog nőni, és a parlamenti képviselők díjazási rendszerének változása plusz költségeket fog jelenteni, csakúgy, mint az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos publicitási kampány.

Azonban azáltal, hogy a fő tevékenységi területekre összpontosítunk és alaposan elemezzük a költségvetési igényeket, valamint értékeljük a hivatalnokok belső átcsoportosításának lehetőségeit új állandó pozíciók létrehozása előtt, lehetőség nyílik arra, hogy a ráfordítási szintet az Európai Parlament költségvetésének 20%-os korlátján belül tartsuk. Még nem merítettünk ki minden lehetőséget a nem megfelelő papír- és energiafogyasztás csökkentésében az Európai Parlamentnél. Örülök azon tavalyi javaslatnak adott támogatásnak, aminek célja az egyes dokumentumok papírformátumú példányszámának csökkentése, kikötve, hogy ezen dokumentumok papírváltozatai kérés esetén hozzáférhetők, ahelyett, hogy automatikusan kiosztanák valamennyi képviselőnek és hivatalnoknak. Ezen javaslat megvalósítása lehetővé teszi, hogy több, mint hárommillió oldalnyi papírt takarítsunk meg évente. Ez az elv több dokumentumtípusra is vonatkozhat. Ami az Európai Parlament jövő évi költségvetését illeti, a képviselői asszisztensekre költött kiadások kérdése felett nem lehet szemet hunyni, és így felhívom az Európai Parlament Elnöksége által felállított munkacsoportot, hogy álljon elő azokkal a javaslatokkal, miszerint ezen költségek kifizetését átláthatóbbá és könnyebben ellenőrizhetővé kellene tenni. Köszönöm figyelmüket.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN) . – (PL) Tisztelt elnök asszony! Három olyan kérdés van ebben a vitában, amire fel szeretném hívni a figyelmet.

Először: az infláció mértéke az egyes EU-országokban gyorsan emelkedik, és ennek eredményeképpen az EU átlagos inflációs szintje 2008-ban 4% körül lesz, így a kiadások évi 2%-os indexálása gyakorlatilag a kiadások csökkenését jelenti.

Másodszor: a Lisszaboni Szerződés elfogadásának egyik következménye az Európai Parlament hatáskörének jelentős emelkedése lesz, az együttdöntési eljárás valamennyi területen, valamint a tagállami parlamentek hatásköréé, ami meredek emelkedést okoz az Európai Parlament működési költségeiben.

Harmadszor és végezetül: 2009 az európai parlamenti választások éve. Mostanáig ezen választásokon a részvételi arány rendkívül alacsony, kifejezetten az új tagállamokban. Így tehát további kiadás szükséges főleg a regionális és helyi médiát megcélzó tájékoztató kampányhoz, ugyanis azon keresztül lehet a leghatékonyabban elérni a választókat.

  Ingeborg Gräßle (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy támogatást kérjek az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták frakciójától a titkársági juttatásokkal kapcsolatos módosításához. Tudom, hogy a Zöldek / Európai Szabad Szövetség és a Szocialista Frakció az Európai Parlamentben egy másik módosítást nyújtott be; a miénknek ugyanaz a megfogalmazása, mint az Elnökség és az elnökök értekezletének döntése, amit minden csoport elnöke egyhangúlag támogatott. Valójában nem gondolom, hogy tisztességes az, amit most a Költségvetési Bizottságról mondanak, miszerint azzal, hogy újból a saját dolgát teszi, méltó a jó híréhez. A Verts/ALE képviselőcsoport módosításai egy, a képviselői asszisztenseknek szóló szabályzatról beszélnek. Ez lesz az eredménye, ha az Elnökség módosító indítványa, azaz a Tanáccsal folytatott tárgyalások eredménye, elérhető lesz.

Mi is küzdünk a képviselői asszisztensek ezen szabályzatáért, de még nem tudjuk, hogy megszerezzük-e, hogy vajon megállapodásra tudunk-e jutni a Tanáccsal. Így tehát azt kérném, hogy ez a kifejezés ne eredményezze az Elnökség teljes szövegének elutasítását. Azt hiszem, nagyon fontos, hogy a Házban a lehető legtöbb megállapodást hozzuk, és nem veszekszünk fölöslegesen olyan részleteken, amiket nem áll módunkban alakítani. Ennélfogva az az őszinte vágyam, hogy támogassák módosító indítványunkat. Egyetlen szó sem adódott hozzá vagy maradt ki.

  Janusz Lewandowski, előadó. − (PL) Tisztelt elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett a vitában.

A vitában leggyakrabban felmerült probléma a 2009-es sajátos kihívások és az európai adófizetők pénzének takarékos kezelése mellett egyértelműen a képviselői asszisztensek problémája. El akarom kerülni, hogy a probléma megoldásának módja a rivális politikai csoportok csatamezőjévé váljon, mivel Parlamentünk minden képviselőcsoportja egyesült annak égisze alatt, hogy a problémát oly módon kell megoldani, hogy megszűnjék a korrupció kísértése és a kérdést körülvevő gyanú, míg azzal egyidőben figyelembe kell venni az Európai Uniót alkotó 27 ország különbözőségét.

Szeretném megnyugtatni Kuźmiuk képviselőtársamat, hogy a kiadás emelése 4,8%-ban van meghatározva, azaz alighanem többel, mint az európai infláció szintje. Közben hadd kívánjak Gräßle asszonynak sikert ahhoz, hogy jelentéseit éjfél előtt befejezze.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A vitára holnap, 2008. április 10-én, csütörtökön kerül sor.

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Először szeretnék köszönetet mondani lengyel kollégám, Lewandowski úr kiváló munkájához a „többi intézmény”, azaz az Európai Parlament, valamint a Tanács, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman és az Európai Adatvédelmi Felügyelő 2009-es költségvetési irányelveinek témájában.

Ez a dokumentum számba veszi a Parlament 2009-es programjának főbb kihívásait, főként a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk, a költségvetés figyelembe veszi a Parlament a Lisszaboni Szerződés ratifikálását követő megnövekedett kötelességeit. Azonban kíváncsi vagyok arra, hogy vajon a költségvetési eljárások előtt sor kerül-e az európai parlamenti tevékenységeknek allokált humán erőforrások felülvizsgálatára. Az Európai Parlament politikai vezetői egyre fontosabbá válnak, és elengedhetetlen, hogy a parlamenti képviselőknek meglegyenek a teljes függetlenségben végzett munka eszközei.

Úgy tűnik, hogy a jelenleg kiosztott források többé nem felelnek meg azoknak a bővebb politikai kötelezettségeknek, amelyeket az Európai Parlamentnek fel kell vállalnia – most vagy a jövőben – az európai polgárok megfelelő képviseletéhez.