Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. április 10., Csütörtök - Brüsszel

12. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

- Jelentés: Janusz Lewandowski (A6-0082/2008)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM). – (PL) Tisztelt elnök  úr, a 2009-es év számos változást és kihívást tartogat az Európai  Parlament számára. Nem csak választások elé nézünk, és új parlamenti ülésszak kezdődik, hanem ami a legfontosabb, a Lisszaboni  Szerződés hatályba lépésével kapcsolatos problémákat is meg kell majd oldani. Az élet nem áll meg, és itt nem csak a politikai életre gondolok. Eljön azaz az idő, amikor változásokra, és mellettük új tervekre és cselekvési módokra van szükség. Általában véve nagyobb pénzügyi ráfordításra kell ahhoz, hogy a változások hathatósak legyenek. A költségvetési forrásokat azonban hatékonyabban kell kezelni, és minden felesleges bürokráciát mellőzni kell.

- Jelentés: Paul Rübig (A6-0064/2008)

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Én Paul Rübig úr jelentése mellett szavaztam, ugyanis az Eurostars szerintem az Európai Bizottság fontos kezdeményezése a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó kkv-k támogatására.

Annak ellenére, hogy a az EU GDP-jének majd 70%-a kkv-k tevékenységéből származik a kutatás és fejlesztés területén bennük rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki eléggé. Szeretném hangsúlyozni az előadó erőfeszítéseit, amelyeket annak érdekében tett, hogy a kkv-k a lehető legnagyobb számban vegyenek rész ebben a programban. Az eredeti kiírás értelmében számos kkv ki lenne zárva a pályázatból, ugyanis legalább 50%-kal kellett volna hozzájárulniuk a projekt költségeihez. Az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás nyomán a kkv-k részt tudnak venni, és együttműködhetnek egymással kutatási és fejlesztési projektekben.

Örömmel tölt el, hogy Szlovákia a között a 29 résztvevő ország között van, akik már támogatásukról biztosították a programot. A legfontosabb az, hogy a szlovák kis- és középvállalkozók tájékoztatást kapjanak arról, hogy hogyan szerezhetnek kutatásra és fejlesztésre anyagi támogatást ennek a programnak a keretén belül, és az, hogy több kutatási lehetőség legyen Szlovákiában és Európa más fejletlenebb régióiban.

Az európai kutatási és innovációs adatbázis, amelyben a Bizottság közzé fogja tenni a program keretein belül megvalósult projektek eredményeit hasznos hivatkozási pontot nyújt majd a kkv-k számára.

  Carlo Fatuzzo (PPE-DE). – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, nem fogok egy másodperccel sem többet beszélni, talán egy másodperccel kevesebbet. Csak annyit szeretnék mondani, hogy megtiszteltetés volt számomra Paul Rübig barátom jelentése mellett szavazni, amely a kkv-k támogatását célzó döntésről szóló javaslatot ismertette.

Amit mindenek előtt szeretnék – és ez sok álmatlan éjszakát okoz nekem –, hogy legyenek olyan projektek, amelyek az idősebbek tapasztalatára, képességeire, és emlékeire építenek, akik a fiatalabbaknak rengeteg dolgot taníthatnának a kkv-kben, ez pedig minden EU-országnak és magának az Európai Uniónak is a hasznára válna. Tisztelt elnök úr, amint látja, még öt másodpercem van, hogy jó étvágyat kívánjak minden kollégámnak, akik voltak olyan kedvesek, és itt maradtak, hogy meghallgassák a nyilatkozatomat.

- Jelentés: Adam Gierek (A6-0093/2008)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM). – (PL) Tisztelt elnök úr, minden olyan kezdeményezés, amely a szénkitermelés és az acélgyártás támogatására és ösztönzésére irányul, az méltó az Európai Parlament támogatására. Az előbb említett tevékenységek különösen fontosak, mivel egyetlen gyors ütemben fejlődő gazdaság sem működhet sikeresen ezek nélkül a termelőágazatok nélkül. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a nyersanyagoknak a fő termelői az Európai Unión kívül találhatóak, ezzel szemben a tagállamok helyzete igen hátrányos.

Nem kétséges, hogy a szén- és acéligény továbbra is növekedni fog főként a gyors ütemben fejlődő ázsiai gazdaságokban. Annak ellenére, hogy a szenet fokozatosan megújuló energiaforrásokkal és környezetbarát fűtőanyagokkal szeretnénk felcserélni, a szén még igen sokáig kulcsfontosságú energiahordozó és bevételi forrás marad az Európai Unió számos régiója számára.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A tibeti helyzet (RC-B6-0133/2008)

  Tunne Kelam (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr, én a Szymański úr által benyújtott 3. módosítás mellett szavaztam, amely erőteljesebb formája annak az általános álláspontunknak, amely a magas szintű állami vezetőknek a pekingi olimpia nyitóünnepségétől való távolmaradásáról szól. Szymański úr úgy találja, hogy az államfők jelenléte és a kínai kormány belpolitikai lépéseinek lehetséges támogatása között összefüggés van. Úgy vélem, hogy a kínai kormányt ez arra figyelmeztetheti, hogy ezt az összefüggést tisztázzák. Ezért szavaztam a 3. módosításra.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Az Európai Parlament egyszer már bebizonyította, hogy az emberi jogok állhatatosan védelmezője. Azért van ez így, mert széleskörű politikai konszenzust értünk el a Kínában történt emberi jogsértések elítélésében, amely minden várakozás ellenére ahelyett, hogy gyengítené, egyre erősíti a totális diktatúrát az olimpia előtti előkészületek során. Az Olimpiai Bizottság szemet huny a történtek felett azzal a kijelentéssel, hogy a sportnak és az emberi jogoknak semmi köze egymáshoz. Megdöbbentőnek találom ez a pragmatikus hozzáállást, amely távol áll az olimpiai játékok eredeti eszméitől.

Minden képviselőt arra szeretnék felhívni, hogy írásban folyamodjon kormányának miniszterelnökéhez, amint én magam is tettem, hogy sürgősen hirdesse meg a megnyitóünnepség bojkottját, amennyiben Kína nem egyezik bele a tibeti néppel való párbeszédbe, és nem írja alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Véleményem szerint az, hogy a tagállamok államfői még nem döntöttek egy közös megoldás alkalmazásáról az legjobb esetben szerencsétlenségnek tekinthető, legrosszabb esetben pedig kudarcnak.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr, az Európai Uniónak egyhangúlag kell nyilatkoznia olyan fontos kérdésekről, mint a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok. Ezért is volt fontos, hogy a tibeti helyzetet illetően egységes álláspontot alakítsunk ki, és határozott intézkedéseket hozzunk azzal a céllal, hogy rábírjuk Kínát ezeknek az értékeknek a tiszteletben tartására. Erkölcsi kötelességünk, hogy emlékeztessük Kínát, mit ígért a nemzetközi közvéleménynek az emberi jogok ügyében, amikor az olimpiai játékok megrendezésére pályázott. Mindeddig Kína egyetlen akkori ígéretét sem tartotta be.

Kína jelenleg olyan gazdasági hatalmat képvisel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az azonban nagyon is helytelen a politikusok részéről, ha bizonyos gazdasági célokat és kedvező kereskedelmi megállapodásokat részesítenek előnyben az alapvető értékek védelmével szemben.

Véget kell vetnünk a gazdasági ügyeket az emberi jogoktól elválasztó politikának a Kínával való viszonyt illetően. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy kivonulunk a gazdasági színtérről. Valójában az ellenkezője történik. Kínát rá kell szorítani, hogy alkalmazkodjon a nemzetközi szabványhoz, és tartsa ezt tiszteletben.

- Jelentés: Hannes Swoboda (A6-0048/2008)

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr, az Európai Parlament képviseletében szoros együttműködésben dolgozom a horvát parlamentben dolgozó kollégákkal, ezért is szeretnék közbevetni valamit.

Abban a pillanatban, amint Horvátország kikiáltotta függetlenségét, úgy döntött, hogy jövője záloga az Európai Unió kezében van. A horvát kormány elismerést érdemel azokért a lépésekért, amelyeket az égető problémák megoldásának érdekében tett. Például a közszféra és az igazságszolgáltatás reformjára, valamint a korrupció elleni lépésekre szeretnék itt utalni. Horvátország szorosan együttműködik a hágai volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményekre létrehozott Nemzetközi Törvényszékkel. Dicséretes, hogy az alkotmányába egy a nemzeti kisebbségek társadalmi és politikai életbe való bevonásáról szóló rendelkezést foglalt bele.

Horvátországnak szüksége van az Európai Unióra, az Európai Uniónak pedig szüksége van Horvátországra, többek között geostratégiai helyzete miatt. Horvátország csatlakozása elő fogja segíteni a Nyugat-Balkán stabilizálását, és biztosítani fogja, hogy a demokrácia teljes mértékben kifejlődjön a térségben.

  Borut Pahor (PSE). – (SL) Tisztelt elnök úr, bár remélem, hogy Horvátország minél hamarabb befejezi a tárgyalásokat az Európai Unióval, a mai nap folyamán korábban nem támogattam Swoboda úr jelentését pontosan azért, mert a módosítás, amely többségi szavazattal került elfogadásra véleményem szerint komoly aggodalomra ad okot, ugyanis a jelentés precedenst képvisel az Európai Parlament döntéseit tekintve, mivel a tárgyalások várható befejezését találgatja. Konkrétan az előadó, Swoboda úr azt javasolta, hogy a „lehet” szót helyettesítsük a „mindenképpen” kifejezéssel, ami azt jelenti, hogy javaslata szerint bármely viszonyítási alaptól függetlenül a tárgyalásoknak mindenféleképpen be kell fejeződniük a 2009-es évben.

Úgy vélem, hogy az Európai Unió mindig is ragaszkodott a viszonyítási alapok tiszteletéhez, és hogy ez feltétele mindenféle tárgyalás befejezésének. A mai jelentésében azonban Hannes Swoboda és az Európai Parlament bejelentette, hogy tekintet nélkül mindenre, bármi is történjék, a Bizottságnak be kell fejeznie a tárgyalásokat Horvátországgal 2009 végére. Szerintem ez elfogadhatatlan.

  Mario Borghezio (UEN). – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, a Lega Nord a Horvátországról szóló Swoboda jelentés ellen szavaz tiltakozásul az általunk benyújtott módosítások elutasításáért, amelyet a mi olasz veneziai kisebbségünk szent és sérthetetlen jogainak védelmére terjesztettünk be.

Isztria és Dalmácia vissza nem szerzett földjein Fiume és Pola népei jogaikat követelik, jogaikat, amelyeket több mint 60 évvel a háború befejezése után még mindig lábbal tipornak. Seb ez, amely orvoslásra vár. Horvátország nem foghatja be a füleit honfitársaink szenvedő kiáltásai előtt, akik semmi mást nem kívánnak, csupán történelmük, szenvedéseik és jogaik tiszteletét.

Hihetetlen, hogy országunkban baloldali kollégáink a Lega Nordot azzal vádolják, hogy nincs olasz öntudata, és azzal provokálnak minket, hogy miniszterünknek a „Fratelli d„Italia”-t kellene dalolnia. Ebben a Házban, Strasbourgban pedig, amikor olasz és velencei honfitársaink jogaival foglalkozunk, – akik jelen pillanatban is üldözést szenvednek, és alapvető jogaik sem biztosítottak – Tito csatlósainak és a foibei vérengzés elkövetőinek utódai mellett szavaznak. Honfitársainknak talán az volt a bűne, hogy kommunistaellenesek és hazaszeretőek voltak, éppen úgy, ahogy a Lega Nord tagjai is kommunistaellenesek és hazaszeretőek.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A rák elleni küzdelem a kibővített Európai Unióban (B6-0132/2008)

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr, én a kibővített Európában való rák elleni küzdelemről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert ez különösen súlyos probléma. Európaiak millióit érinti elsősorban az új tagállamokban. Az ellenőrző vizsgálatokat és szűréseket Uniós szinten kell részben vagy teljes mértékben finanszírozni. Ezek az intézkedések elsőbbséget kell élvezniük az Európai Unióban, és minden polgárunk számára kötelezővé kell tenni.

Az Európai Bizottságnak egy páneurópai tájékoztató kampányt kell előkészítenie, amely tájékoztatást nyújtana a megelőző lépésekről, a rák korai felismerésről és diagnosztizálásáról, valamint annak kezeléséről. A rák csak úgy győzhető le, hogyha vállvetve kiállunk, és egyesítjük erőinket. A rák elleni harc nehéz, de Európának és a világnak szembe kell néznie vele.

- Jelentés: Guy Bono (A6-0063/2008)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM). – (PL) Tisztelt elnök úr, az irodalom, a színház, az építészet, a képzőművészet, az iparművészet, a mozi és a televízió mind Európa kulturális sokszínűségét bizonyítja. Mind részei Európa közös kulturális örökségének, habár Európa egyes országaihoz vagy régióihoz tartoznak.

Az Európai Unió egyik célkitűzése az, hogy megőrizze, és támogassa, és mindenki számára elérhetővé tegye ezt a sokszínűséget. Ez szerepel például a Maastrichti Szerződésben is, amelyben ez Európai integráció kulturális dimenziója először került hivatalosan említésre. Az olaszországi Arturo Toscanini Alapítvány az Európai Szociális Alapból kap támogatást. Az alapítvány az 1990-es évek közepe óta szervez képzéseket munkanélküli zenészek számára. A Kultúra Program az Európai Unió egyik legfontosabb programja, amely 2007 és 2013 között zajlik. Körülbelül 400 millió eurós költségvetése van erre az időszakra. A program olyan kulturális tevékenységekkel foglalkozik, amelyek nem audiovizuális jellegűek.

Bízunk benne, hogy kitartóan tudjuk támogatni a művészeket és a kultúrát népszerűsítő tevékenységeket. Végtére is a kultúra éppen olyan fontos, mint a gazdasági vagy az ipari tevékenység. Ezért is szavaztam a jelentés mellett.

- Jelentés: Graça Moura (A6-0075/2008)

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM). – Tisztelt elnök úr, én a Graça Moura jelentés mellett szavaztam, mivel túl kevés időt és pénzt fordítunk a kultúra támogatására. A gazdaságra, a piacokra, a munkára és a kereskedelemre koncentrálunk, de hol tartana Európa festők, zenészek, irodalmárok nélkül?

Tegnap este Figeľ biztos úr azt mondta nekünk, hogy a kultúra fontosabb, mint az üzlet. Én ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a kultúra ösztönzi az üzletet, azaz egy történetíró szavaival élve ” ha nem írna senki levelet, nem lennének postások sem”.

A lengyel zeneszerző, Fryderyk Chopin születésének 200. évfordulóján mutassuk meg a világnak, hogy ez a kontinens nagyszerű zenét és kultúrát termett.

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Én az Európai kulturális program a globalizálódó világban című jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint a kultúra Európa lelke, nemzeteink pedig alapvetően gazdagodnak általa. Melyik másik földrész mondhat magáénak annyi zenei géniuszt, kiváló festőt, szobrászt, építészt és más nemzetközileg elismert művészt?

A kultúra még sohasem foglalt el olyan kiemelkedő helyet az EU-ban, mint most. Az európai régiók kulturális érettségének hatását mutatja például az Európa Kulturális Fővárosa terv a 2007 és 2019 közötti időszakra.

Lenyűgözve figyeltem a négy szlovák pályázó, Kassa (Košice), Túrócszentmárton (Martin), Nyitra (Nitra) és Eperjes (Prešov) versengését az Európa Kulturális Fővárosa 2013 címért. Nagyon nehéz dolga lesz annak a bizottságnak, amelyik 2008 szeptemberében kiválasztja a nyertest. Gyönyörű, tartalmas, kulturális értékekkel teli programok nyújtanak majd felemelő élményeket mindazoknak, akik ellátogatnak ezekbe a városokba.

  Elnök. − Ön kiválóan énekel, Pleštinská asszony. Számos alkalommal volt már szerencsém hallani önt énekelni.

  José Ribeiro e Castro (PPE-DE). – (PT) Tisztelt elnök úr, szeretnék gratulálni Moura asszonynak a ma elfogadott jelentéséhez. Szeretném örömmel üdvözölni és felhívni a figyelmet még a 26.  bekezdésre, amelyet elsöprő többséggel, 560  szavazattal fogadtak el a név szerinti szavazás alkalmával. Ez a bekezdés az európai nyelvek más földrészekkel, a világ más országaival való kölcsönhatását hangsúlyozza, és azt, hogy az Európai Unió számára létfontosságú annak ismerete, hogy hogyan segítse speciálisan ezeket a nyelveket, és a nyelvek által generált és közvetített kölcsönhatást az Európán kívüli viszonylatokban. Ez érvényes az angolra, a spanyolra, a portugálra és kisebb mértékben a franciára. Biztos vagyok benne, hogy Orban biztos úr fel tudja használni ezt a bekezdést a Joan i Marí jelentéssel együtt –, amelyről két éve szavaztunk – arra, hogy határozott útmutatásokat adjon az európai többnyelvűségi politika számára. Nyilvánvalóan fontos, hogy ezeknek a világszerte használt európai nyelveknek a terjesztését kiemelten támogassuk globalizálódó világunkban.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában - Az uniós fellépés lehetőségei (Zöld Könyv) (B6-0131/2008)

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr, az éghajlatváltozás számos gazdasági ágazat számára jelent kihívást. Európa biológiai sokféleségére is fenyegetést jelent, és a társadalmi fejlődésre is negatív hatással van. Az egyetlen módja, hogy az éghajlatváltozást ellensúlyozzuk: az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása regionális és helyi szinten a gazdaság minden ágazatában és életünk minden területén. Az Európai Uniónak globális szintű szövetségeket kell létrehoznia, különösen a fejlődő országokkal. Ez utóbbi országok szintén egyre növekvő mértékben felelősek az üvegházhatású gázok engedély nélküli kibocsátásáért.

További fontos téma a társadalom tájékoztatása az alkalmazkodási intézkedésekről a tömegkommunikációnak és az állampolgároknak a környezetvédelmi kérdésekbe való bevonásával. Ebben a tekintetben globális, regionális és helyi szinten kell lépéseket tenni, és ezeknek a lépéseknek minden politikai és egyéb határok felett kell állnia.

A szavazáshoz fűzött írásbeli magyarázatok

- Jelentés: Miroslav Ouzký (A6-0051/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mi e mellett a jelentés mellett szavaztunk, amely a kedvteléből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szólt, szem előtt tartva az egészségi problémákat és azok lehetséges közegészségügyi hatásait.

Az Európai Parlament és a Tanács 998/2003/EK rendelete például harmonizálja a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, a tagállamok közötti vagy harmadik országokból a Közösségbe, illetve újra a közösségbe irányuló mozgására vonatkozó szabályokat. Ez a rendelet többek között bevezette a kedvtelésből tartott állatok útlevelét a macskák, a kutyák és a görények esetében, amennyiben azokat egyik tagállamból a másikba szállítják. Ez igazolja, hogy az állat veszettség elleni védőoltásban részesült. Mindazonáltal a rendelet időleges eltéréseket ír elő, amelyek néhány tagállamban 2008. július 3-ig alkalmazhatók (a 6. cikk 1. bekezdése és a 16. cikk).

A 6. cikk 3. bekezdése lehetőséget nyújt arra, hogy ezt az átmeneti időszakot jogszabályalkotás útján a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2007. február 1. előtt benyújtott jelentés alapján meghosszabbítsák. Ez nem történt meg.

Ezért van most egyetértés abban, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítására van szükség, azért, hogy az új szabályozásnak legyen ideje körvonalazódnia.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Én az Ouský-jelentés mellett szavaztam azért, hogy a kedvtelésből tartott állatok mozgására vonatkozó határozatokat csak a tudományos vélemény teljes áttekintése után hozzuk meg.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE), írásban. − (SK) Ez a jelentés a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló rendeletnek az átmenti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szól.

Örömömre szolgál, hogy a 998/2003/EK rendelet harmonizálja a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú, a tagállamok közötti vagy harmadik országokból a Közösségbe, illetve újra a Közösségbe irányuló mozgására vonatkozó szabályokat. Nagyon örvendetes, hogy egyéb intézkedések mellett bevezették a kedvtelésből tartott állatok veszettség elleni védő oltását igazoló útlevelét a macskák, a kutyák és a görények esetében. Azért támogattam ezt a jelentést, mert az eredeti átmeneti időszak lehet, hogy nem elegendő, különösen azért, mert még mindig nincs benyújtott javaslat, az Európai Parlament pedig feloszlik a 2009-es választásokra.

Ezen kívül úgy vélem, hogy Málta számára fontos lenne, hogy bekerüljön a kullancsok tekintetében különleges követelményeket alkalmazó országok közé, mivel Máltára már így is külön szabályozás érvényes, ami a kullancs elleni kezelést illeti.

Ez javaslat segíteni fogja a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosait, mivel csökkenti a kedvtelésből tartott állatokkal való utazás gondjait.

- Jelentés: Luciana Sbarbati (A6-0066/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban - (FR) Én olasz kollégám, Luciana Sbarbati jelentése mellett szavaztam, amely az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslattal kapcsolatos konzultációs eljárás részét képezi.

A Bizottság 1994. évi közleményében már megfogalmazódott, hogy szükséges lenne a migrációs áramlások megfigyelése, és ebből alakult ki kísérleti jelleggel az Európai Migrációs Hálózat (EMH). Fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a létfontosságú eszköznek a fenntartására jogi eszközre van szükség. Valójában annak ellenére, hogy a nemzetközi migráció számos aspektusáról hatalmas mennyiségű információ halmozódott fel, ezekhez az adatokhoz nem könnyű hozzáférni.

Sőt mi több, nincs elég megbízható, összehasonlítható és korszerű információ vagy akár a bevándorlás és menekültügy jogi és politikai helyzetének fejlődéséről szóló elemzés sem nemzeti, sem pedig EU szinten. Támogatom azokat a kezdeményezéseke, amelyek ennek a mechanizmusnak a menekültügyre való kiterjesztésére és a hálózat megbízatásának meghosszabbítására irányulnak.

  Philip Bradbourn (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok tartózkodtak ennél a szavazásnál, mivel – bár a javaslat tartalmával nem értünk egyet, az Egyesült Királyság mentességet élvez alóla. Régi gyakorlat nálunk, hogy olyan ügyekben nem foglalunk állást, amik nincsenek kihatással az Egyesült Királyságra vagy amikkel kapcsolatban „opt-out” jogot szereztünk.

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Az Amszterdami Szerződés életbe lépése óta a migrációra és menekültügyre vonatkozó közös európai politikák folyamatos fejlődésen mennek keresztül.

Ezért létfontosságú, hogy objektív, megbízható és egymással összevethető adatokra és információkra támaszkodhassunk mind nemzeti, mind európai szinten a migrációs jelenségek jobb megértése és elemzése érdekében, és azért is, hogy a pontos információk alapján vezethessünk be új politikákat, illetve hozhassuk meg döntéseinket.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok azonban nem egybehangzóak és sok esetben nem is megbízhatóak, összehasonlíthatóak, sőt, nem is naprakészek.

A thesszaloniki Európai Tanács elfogadta az Európai Migrációs Hálózat létrehozását, ami kísérleti projektként el is indult, majd előkészítő lépések követték.

Ezért támogatom ezt a javaslatot, ami a meglévő szerkezet egyesítését, állandóvá tételét és megfelelő jogi alapokra helyezését szolgálja azáltal, hogy meghatározza céljait, funkcióit, szerkezetét és finanszírozási módját.

Egyetértek az előadó módosítási javaslataival, különösen a „menekültügy” felvételével a Hálózat nevébe és a hatáskörének kiterjesztésével. Különösen egyetértek azzal, hogy elfogadhatatlan a Tanács azon javaslata, hogy a Parlament csak megfigyelői szerepet kapjon, szavazati jog nélkül.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A jelentéstervezet nem más, mint a különböző eddigi európai politikák és intézmények kudarcának krónikája.

Mi is pontosan a célja? Az, hogy újabb európai szervet hozzon létre, ami a migrációs események naprakész adatainak összegyűjtésével, kicserélésével és használatával foglalkozik. Úgy tűnik, hiányzik a központi információforrás. De akkor mit csinál a többi több tucat nemzeti, nemzetközi és kormányközi szervezet, az Európai Migrációs Ügynökség, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az Alapjogi Ügynökség, amiknek deklarált feladata a migrációs információk gyűjtése? És az Eurostat, az Europol, a RAXEN hálózat, a Cirefi és a többi? Tehetetlenek, elavultak? Ha igen, miért kapnak évről évre egyre nagyobb költségvetési keretet?

Az előadó joggal aggódik, hogy az Európai Migrációs Hálózat meglévő szervezetek duplikálása. De főleg az európai intézmények azon veszélyes tendenciája miatt kéne aggódnia, hogy a bevándorlás problémájának megoldása helyett inkább eltakarják a szomorú valóságot a komitológia végtelen felduzzasztásával és mindenféle testület létrehozásával.

  Genowefa Grabowska (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Migrációs Hálózat nem működhet tovább világos jogi háttér nélkül. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjaként teljes mértékben támogatom Sbarabati asszony jelentését, ami a Bizottság javaslatának és a Tanács egyhangú álláspontjának elfogadását javasolja. Úgy érzem ,a Tanács döntése megfelelő jogi alapot jelent majd, feltéve, hogy teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét.

Az előadó javaslata, hogy ne hozzunk létre új, a migrációt figyelemmel kísérő európai központot, különösen fontos. Ehelyett az előadó a meglévő rendszer megerősítését javasolja a nemzeti kapcsolattartók hálózatára építve. Támogatom azt a javaslatot is, hogy a hálózat illetékessége terjedjen ki a migráción kívül a menekültügyre is. Véleményem szerint a hálózat információs és kutatási megbízását az irányelvek alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló tanulmányok, elemzések és értékelések készítésére is ki kellene terjeszteni. Véleményem szerint a hálózat tevékenységét a gyakorlatban is hasznosabbá kell tenni, hogy a döntéshozó szervek munkáját jobban segíthesse.

Jó, hogy a hálózat lesz felelős a bevándorlással és menekültüggyel kapcsolatos információgyűjtésért és -cseréért. Így lehetővé válik az információk cseréje és összehasonlítása, és a jövőben közös európai kritériumok és mutatók dolgozhatók ki.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az Európai Parlament ma elfogadott egy tanácsi döntésről szóló javaslatot az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról.

Az Európai Migrációs Hálózat, ami 2002-ben kísérleti projektként indult, nemzeti kapcsolattartókra épül. Fő célja, hogy „objektív, megbízható és összevethető” információkat szolgáltasson a különböző tagállamok migrációs és menekültügyi helyzetéről.

A javaslat egy hálózatba kívánja összevonni a meglévő rendszereket, anélkül, hogy – legalábbis egyelőre – létrehozna egy újabb európai szintű szervet vagy megfigyelő szervezetet.

Nincs kétségem afelől, hogy a valós migrációs (és menekültügyi) helyzet jobb megismerését célzó intézkedések hasznosak. Abban viszont nem értünk egyet, hogy a javaslatot arra használják fel, hogy a migrációs és menekültügyi politikákat a Lisszaboni Szerződés szellemében „közösségiesítsék”.

Elutasítjuk a közös uniós szintű migrációs és menekültügyi politikákat, amik csak a biztonságra épülnek, túl korlátozóak és embertelenek, ráadásul alapvető hatásköröket vonnak meg a tagállamoktól és parlamentjeiktől.

  Carl Lang (NI), írásban. – (FR) A tagállamok együttműködése és az információcsere mindenképpen szükségesek a bevándorlási politikában. Ez azért is különösen fontos, mert mivel a Schengeni Egyezmény megszüntette a belső határellenőrzéseket az Unióban, egy tagállam döntéseinek, különösképpen az illegális bevándorlók jogállásának rendezésével kapcsolatos döntéseknek, a környező tagállamokra nézve is következményei vannak.

Az Európai Unió nagy mestere a különböző, saját alkalmazottakkal és költségvetéssel rendelkező ügynökségek, szervezetek és egyéb testületek létrehozásának, amik aztán azt a látszatot keltik, hogy az Unió igyekszik megoldani a problémákat. Csakhogy ez egyáltalán nem így van.

Ez különösen igaz a migráció esetében, ahol már szinte megszámlálhatatlan párhuzamosan létező szervezet van, kormányzati, nem kormányzati vagy éppen kormányközi, csak számottevő eredmény nincsen. Kutatóközpontok, szakmai szervezetek, az Európai Migrációs Megfigyelőközpont, az Eurostat, az Europol, az Alapjogi Ügynökség, a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) és a többi: a lista végtelen. Ez a jelentés még eggyel szeretné megnyújtani ezt a listát: az Európai Migrációs Hálózattal, ami elvileg az első lépés egy új európai megfigyelőközpont vagy ügynökség létrehozása felé.

Ideje, hogy véget vessünk a túlzásoknak és ennek a színjátéknak is.

- Jelentés: Gräßle (A6-0068/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Nagyrabecsült német kollégám és barátom, Ingeborg Grässle jelentése mellett szavaztam, ami a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló 1653/2004/EK rendeletet módosító bizottsági rendelet-tervezet konzultációs eljárásának része.

Támogatom az előadónak a mentesítési eljárás határidőinek harmonizálására és a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló szövegnek az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelettel való összhangba hozásáról szóló javaslatait. Szintén támogatom a létszámtervben foglalt, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakra és a kiküldött nemzeti szakértőkre vonatkozó adatok pontosítására irányuló javaslatokat, hogy a költségvetési hatóság pontos képet kapjon az egyes ügynökségek személyzeti költségvetésének változásairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő, vagyis az ügynökség vezetőjének felelősségének formális előírására vonatkozó javaslat szintén helyénvaló.

- Jelentés: Ingeborg Gräßle (A6-0069/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Nagyrabecsült német kollégám és barátom, Ingeborg Grässle jelentése mellett szavaztam, ami a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló 1653/2004/EK rendeletet módosító bizottsági rendelet-tervezet konzultációs eljárásának része.

Egyetértek azzal, hogy harmonizálni kell a mentesítési eljárás határidőit és egyértelművé kell tennünk, hogy a költségvetésből a költségvetési rendelet 185. cikkének (1) bekezdése alapján támogatást kapó közösségi ügynökségek azok a közösségi szervek, amik a költségvetésből közvetlen támogatást kapnak, és az összes többi közösségi szerv, amik pénzügyi támogatást kapnak a költségvetésből.

Szintén fontos pontosan megadni, milyen adatokat kell tartalmaznia a létszámtervnek, mind az átmeneti és szerződéses személyzetre, mind a kiküldött nemzeti szakértőkre vonatkozóan, hogy a költségvetési hatóság pontos képet kapjon az egyes ügynökségek személyzeti költségvetésének változásairól; hasonlóképpen hasznos az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségének megerősítése.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervek – más szóval, a közösségi ügynökségek – száma az utóbbi években megtöbbszöröződött (és továbbiak létrehozása várható), és egyre szupranacionálisabb jelleget öltenek; olyan funkciókat látnak el, amik a tagállamok feladatai lennének.

Ez a jelentés némileg javít az Európai Bizottság javaslatán, különösen azáltal, hogy ezen szervezetek pénzügyi szabályozásában kötelezővé teszi azon szervezetek listájának közzétételét weboldalukon, amelyek költségvetésükből forrásokhoz jutnak. Ennek az információnak harmadik fél számára „könnyen hozzáférhetőnek”, átláthatónak és mindenre kiterjedőnek kell lennie. Ez olyasmi, ami a jelenlegi rendeletben nincs benne.

Annak dacára azonban, hogy a Bizottság javaslata részletesebb információkat kér az érintett ügynökségek költségvetéséről, személyzetéről és munkájáról, az ügynökségeknek nagyobb mozgásteret ad a költségvetési előirányzatok átirányítására, amit alaposan ellenőrizni kell.

- Jelentés: Elspeth Attwooll (A6-0060/2008)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − A halászati ipar nehézségei egy átláthatatlan és nem megfelelő hatékonyságú rendszer következményei, ami egyebek mellett a teljes kifogható mennyiség (TAC) szabályozásán, a kvótákon és a halászati erőfeszítések nagyságának irányításán alapul. A „halászati iparág gazdasági helyzetének javításáról” szóló bizottsági közlemény megemlíti az iparág nehézségeit és megjelöli a halászat irányításának néhány új megközelítését is. Ezek közé tartoznak a „halászati jogok” is.

A vita rendkívüli fontossággal bír a Közösség halászati ipara számára, mert ez nyitja meg az utat az erőforrások nagyobb biológiai fenntarthatósága előtt, és nagyobb lehetőséget ad az iparág felelőseinek a piaci beavatkozásra. Sokféle halászati jog és tranzakciós rendszer létezik, és ezek nem mindig teljesen átláthatóak. Ezért komoly vitát kell indítanunk, hogy a halászok számára átláthatóságot, biztos jogi alapokat és gazdasági hatékonyságot biztosítani képes jogok kezelésének módjait megfelelően értékelhessük.

Mivel a halászati jogok a halászat irányításának fő elemét képezik a halászati potenciál tekintetében vezető országokban (USA, Új-Zéland, Norvégia stb.), használatuk bevezetésének megvitatása az unió halászati irányításában teljesen helyénvaló.

Mindezek miatt a Portugál Szociáldemokrata Párt tagjai támogatják az Attwool-jelentést.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Borg biztos beszéde sok mindent tisztázott a Bizottság közös halászati politikával kapcsolatos terveivel kapcsolatban: ezek szerint tehát a Bizottság szándékában áll az irányítás átalakítása, a halászati jogok közösségi rendszerének többlépcsős bevezetésével.

Szinte előre megjósolható volt ez a szándék: először kiterjeszteni a rendszer alkalmazását, de csak a halászflotta egy részére, sok tagállamban, majd később létrehozni egy közös Európa halászatijog-piacot, esetleg a tőzsdére való bevezetéssel.

Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott célok „a jogok nagy tételben történő felvásárlását okozhatja, ami a kvóták tulajdonjogának, a halászflotta földrajzi megoszlásának és összetételének koncentrálódásához vezet”, amikor is a „kedvezőtlen hatások enyhítésére létrehozott mechanizmusok működésének … összhangban kell állnia a Közösség egységes piacával és versenyjogi szabályaival.”

Ez rendkívül fontos kérdés, ami a tagállamok szuverenitásának lényegét érinti, illetve egy természetes erőforrás kiaknázásának és tulajdonjogát és az annak irányításához fűződő jogot; más szóval tehát arról van szó, hogy egy közös tulajdonban levő érték kiaknázásának jogát magánkézbe adjuk.

Minden ilyen szándékot a leghatározottabban visszautasítunk!

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Az Attwool-jelentés szavazásánál tartózkodtam, mert – bár nagy részével egyetértek – nem kezeli a jelenlegi halászati irányítási rendszer alapvető problémáját: azt, hogy Európa vizeit a közös halászati politika központi irányítás alá vonta. A jelentés leszögezi, hogy a tengeri biológiai erőforrások „közös javak”, de nem ismeri fel, hogy ezeket az erőforrásokat legjobban Európa halászó nemzetei tudják kezelni. A jelentés azt is kimondja, hogy a „halászati jogokat irányító mechanizmusokat közösségi szinten kell elfogadni”, pedig a valóságban a halászat közösségi irányítása teljes katasztrófát okozott. Európa halászközösségeinek hosszú távú fenntarthatósága érdekében meg kell vizsgálni a különböző irányítási eszközök használatának lehetőségét, de az ezen eszközök bevezetéséről szóló kulcsfontosságú döntéseket a halászatban érintett országoknak kell meghozniuk, nem pedig uniós intézményeknek.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A tagállamok és a Bizottság közötti, egyes államok irányítási rendszerével kapcsolatos információ- és tapasztalatcseréről szóló vita nem fog olyan különleges eredményt hozni, ami alapján közös irányítási intézkedéseket hozhatnánk. Az irányítási rendszerek tagállami hatáskörbe esnek, és ez jó okkal van így: az egyes országok társadalmát, gazdaságát, geográfiáját és hidrológiáját érintik.

Jogos az a felvetés, hogy a tengeri biológiai erőforrások közös javak és a hozzájuk fűződő jogok nem tekinthetők egyesek tulajdonjogának. De utópisztikus és önámító az az elképzelés, hogy sikeres irányítási rendszereket hozhatunk létre a halászati jogokra építve a közös halászati politikán belül EU-s szinten, mert maga ez a kiegyensúlyozatlan rendszer ezt lehetetlenné teszi.

A halászati szektor nem független a tagállamok általános gazdasági helyzetétől, mint ahogy a halászok munkamódszerei sem függetlenek a társadalmi és politikai eseményektől; sem a helyiektől, sem a nemzetköziektől.

A kutatások és a vita csak arra fognak fényt deríteni, hogy a halászok gazdasági helyzetében nem várható javulás, és általában a halászatból élő közösségek fejlődésében sem; addig nem, amíg a közös halászati politika segítségével próbáljuk a halászati vállalkozásokat üzleti csoportokba tömöríteni és általában a tőke koncentrációját elősegíteni.

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom, hogy indítsunk egyeztetést a jog-alapú irányítási rendszerek jövőjéről a közös halászati politikában. Attwool képviselő asszony jelentése a jogokra épülő irányítási eszközökről ezért üdvözlendő. Az itt felvetett kérdések élénk és konstruktív vitát generálnak majd a közös halászati politika egyszerűsítésével kapcsolatosan. Attwool képviselő asszony javaslatai mellett szavaztam.

- Jelentés: Reimer Böge (A6-0083/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Nagyrabecsült német kollégám, Reimer Böge jelentése mellett szavaztam, tehát támogatom az Európai Unió 2008-as költségvetésében 3 106 882 euro mobilizációját az európai globalizációs alkalmazkodási alapon belüli kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra.

A döntéskor figyelembe kell venni, hogy Málta 2007. szeptember 12-én a textilszektorban történt 675 elbocsátás miatt az alap mobilizációját kérte, konkrétan a VF Ltd (Málta) és a Bortex Clothing Ind. Co Ltd által elbocsátott alkalmazottak érdekében. A máltai hatóságok 681 207 euró támogatást kértek az elbocsátottak támogatásának költségeinek részleges fedezésére. Az összköltséget 1,36 millió euróra becsülik. Ezen kívül 2007 október 9-én Portugália szintén az alap mobilizációjáért folyamodott, az autóiparban történt 1546 elbocsátás ügyében, konkrétan az Opel által Azambujában, az Alcoa Fujikura által Seixalban és a Johnson Controls által Portalegrében elbocsátottak támogatásához.

A portugál hatóságok 2 425 675 eurót kértek a 4,85 millió euróra becsült támogatási költségek részleges fedezésére.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Miután 2007-ben az Opel Azambujában, az Alcoa Fujikura Seixalban és a Johnson Controls Portalegrében összesen 1549 embert elbocsátott, a portugál kormány az alapból 2 425 675 euro mobilizációját kérte szakképzéshez és szakképesítéshez, illetve bérkompenzációhoz, amivel a munkavállalókat alacsonyabb bér elfogadására kívánja „ösztönözni”.

Kétségtelen, hogy a dolgozók, családjuk és az egész szűkebb régió számára súlyosak az elbocsátások következményei, így a hatás minimalizálására irányuló minden törekvés sürgős és szükséges. De ilyen intézkedések nem oldják meg a munkahelyteremtés és -fenntartás problémáit, és nem biztosítják az érintett régiók társadalmi és gazdasági fejlődését. Ezt csak megfelelő befektetési politikával lehet biztosítani, ami minden régióban kiaknázza a helyi lehetőségeket és megakadályozza, hogy a multinacionális cégek bezárják üzemeiket vagy máshová költözzenek, ahol újabb embereket használhatnak ki és újabb több millió eurós „támogatásokat” vehetnek fel.

Sajnos a Parlament olyan állásfoglalást fogadott el, ami Portugália tekintetében aggodalmat fejez ki a finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatban, és felkéri a Bizottságot, hogy „a portugál hatóságokkal együttműködésben kövesse szoros figyelemmel a helyzetet”. Erre korábban, például a német és francia esetekben nem került sor.

  David Martin (PSE), írásban. − Üdvözlöm az európai globalizációs alkalmazkodási alap első, a 2008-as költségvetési évben történt alkalmazását Az Európai Szocialisták Pártja nagyon aktívan részt vett az alap létrehozásában, és ez az alap létfontosságú eszköze a globalizáció munkavállalókra gyakorolt hatásának enyhítésének. A jelentés mellett szavaztam.

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. − (PT) 2006-ban sokat küzdöttem az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáért. Amikor elfogadásra került, a Házhoz intézett beszédemben azt mondtam, hogy ennek a döntésnek politikai jelentősége van: a három európai intézmény, a Tanács, a Bizottság és a Parlament először ismerte el, hogy a globalizációnak vannak káros hatásai; a globalizáció miatti üzem-bezárások miatt elbocsátott munkavállalók ezért jogosultak pénzügyi támogatásra.

Azért érveltem az alap mellett, mert úgy éreztem, hogy az Európai Unió így éreztetheti támogatását azokkal, akik az üzemek bezárásával az utcára kerültek, például Portugáliában az Opel, a Johnson és az Alcoa Fujikara dolgozóival.

Ezek gyakran drámai helyzetek, és az Európai Parlament döntése, amivel csaknem 2,5 millió eurót bocsát rendelkezésükre, sokat segíthet a gondjaik enyhítésében.

Amikor az ember aggódik, fél, nehéz elfogadni a változást. Ezek a portugál munkavállalóknak szánt kifizetések nem oldják meg a problémát varázsütésre, de mindenképpen segítenek visszaadni ezeknek az embereknek az önbizalmát, hogy kilábalhassanak a mostani helyzetükből.

- Jelentés: Lewandowski (A6-0082/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Kiváló lengyel kollégám, Janusz Lewandowski jelentése mellett szavaztam az „egyéb részekkel” kapcsolatos 2009-es költségvetési iránymutatásokról, ami az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Bíróságot, a Számvevőszéket, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, az európai obmudsmant és az európai adatvédelmi biztost érinti.

A jelentés felvázolja a mostantól 2009-ig a parlamentre váró főbb kihívásokat, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés életbe lépésére. Mindent meg kell tennünk, hogy Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés ratifikálása utáni megnövekedett felelősségeit figyelembe vegyék a költségvetés elkészítésekor. Tenni kell a polgárokkal folytatott kommunikáció javításáért, különösen helyi szinten, három projektre vonatkozóan: a látogatóközpont, az audiovizuális központ és a webTV projekt kapcsán. Végezetül pedig, talán hasznos lenne az Európai Parlament rendelkezésére álló emberi erőforrásokat számba venni még a költségvetési eljárások előtt.

Az Európai Parlament politikai feladatai egyre nőnek, és létfontosságú, hogy a képviselők teljes függetlenségben tudjanak dolgozni.

- Jelentés: Janusz Lewandowski (A6-0082/2008)

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a jelentés az Európai Parlament és más intézmények 2009-es költségvetéséről szóló vita kezdete, de az Európai Bizottság nem tartozik bele, márpedig a Bizottságnak van messze a legnagyobb költségvetése.

Egyéb fontos kérdések mellett, ki kell emelni a személyzeti politikával kapcsolatban javasolt iránymutatásokat. Azért kell odafigyelnünk erre, mert az elmúlt években folyamatos nyomás alatt álltunk, hogy csökkentsük a személyzeti kiadásokat, bizonytalan szerződések használatával, például külső szolgáltatók bevonásával, különösen ideiglenes munkaszervező ügynökségek útján; az állandó munkaszerződések és ezen munkavállalók kárára. Természetesen ezt a megközelítést a leghatározottabban vissza kell utasítanunk.

Szintén visszatérő kérdés az EU összes hivatalos- és munkanyelvének az elérhetőségének biztosítása. A 2008-as költségvetési eljárás során egy kisebb előirányzatot tartalékba helyeztek „hogy arra ösztönözze az intézményeket, hogy hatékonyabb nyelvi támogatást részesítsenek előnyben a képviselők számára a hivatalos üléseken”. De azt nem tudjuk, milyen lépések történtek ennek érdekében, ráadásul továbbra is vannak olyan esetek, amikor ezt a jogot nem tartják tiszteletben, például az EU-AKCS Közös Parlamenti Közgyűléseken.

- Jelentés: Paul Rübig (A6-0064/2008)

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Nagyrabecsült osztrák kollégám, Paul Rübig jelentése mellett szavaztam. A jelentés az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásának része, arról a javaslatról, hogy az unió vegyen részt egy, a kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatását célzó, több tagállam által elindított programban.

Támogatom ezt a kezdeményezést, ami 100 millió eurót kíván hozzátenni hat év alatt az EUROSTARS közös program 300 millió eurójához az innovatív kkv-k felzárkóztatására több tagállamban és az Európai Gazdasági Térség más tagországaiban. Fontos megjegyezni, hogy az 1980 után alapított nagy Egyesült Államokbeli vállalatok 82%-a a semmiből indult, míg Európában ugyanez a mutató csak 37%.

Nyilvánvaló tehát, hogy a kis- és középvállalkozások, különösen az innovatívak, komoly gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést generálhatnak a közös piacon.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban.− (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a jelentés mellett szavazok, mert az további fontos lépést jelent a kutatás és az innováció terén, és így javítja az európai termékek versenyképességét.

Örülök, hogy a kkv-k kapnak forrásokat, hiszen ezek jelentik az olasz és az európai gazdaság kötőszövetét, és nagyon is rászorultak a nagyobb anyagi támogatásra, ami segíti az eredeti, jó minőségű termékek létrehozását, amik fel tudják venni a versenyt a fejlődő gazdaságok termékeivel.

Európa kreatív potenciálját támogatni, erősíteni kell a piacon zajló innováció segítése érdekében, de anélkül, hogy a szellemi termékekhez fűződő jogokkal kapcsolatos vádak merülhetnének fel a közeljövőben nem európai országok részéről.

Az új versenytársak, mint Kína, Japán és India helyzete fellendülőben van a világgazdaságban, a világgazdaságot az innovációra épülő verseny kihívásaival szembesítve. Ezért a kkv-kat támogató Eurostars program uniós társfinanszírozása fontos lépés annak biztosítása felé, hogy az EU-tagállamok versenyképesek maradjanak közép- és hosszú távon.

Örülök a kompromisszum-csomaggal kapcsolatos tárgyalások sikerének, ami a kkv-k hozzáférési feltételeinek javításával lehetővé teszi, hogy innovációjukkal hozzájáruljanak az európai kis- és középvállalkozások sikeréhez, sőt, túléléséhez.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Elméletben ez program nagyon hasznos, hiszen a célja a kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatása, márpedig a kutatási és fejlesztési befektetéseknek éppen a kisebb vállalkozásokban van a legnagyobb hatása, és éppen ezeknek a vállalkozásoknak van rá a legnagyobb szüksége is. De véleményünk szerint a program nem lehet hatásos, mert:

- A program egyszerűen nevetséges összegű költségvetésből gazdálkodhat – 400 millió euróból, amiből csak 100 millió EU-s pénz. Ez az egész javaslat tehát csak színtiszta propaganda. Ugyanakkor titkolták azt a tényt, hogy csak nagyon kevés vállalkozás részesülhet majd a program támogatásában.

- A javaslat csak a legerősebb és legügyesebb kkv-k előnyére szolgál majd, tehát azokat támogatja, amelyeknek több mint 250 alkalmazottja van; így az európai vállalkozások 80%-a, főleg a kis- és mikrovállalkozások, kimaradnak belőle.

Mivel Portugália azon európai országok egyike, ahol súlyos hiány van a kutatási és fejlesztési befektetések terén, úgy érezzük, hogy ha az Eurostars program beindulna hazánkban, hatása jelentéktelen lenne.

  David Martin (PSE), írásban. − Üdvözlöm Rübig úr javaslatait a kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatásáról. A 400 millió eurós tőkeinjekció terve a kkv-k nemzetközi projektben zajló piaci célú kutatásainak támogatására jó elgondolás, így a jelentés mellett szavaztam.

  Lydie Polfer (ALDE), írásban. – (FR) Támogatom a Rübig-jelentést, ami növelni szeretné a kutatási és fejlesztési projektekhez az Eurostars programon belül támogatásra jogosult kkv-k számát. Szintén meg akarja könnyíteni az európai gazdaságban kulcsszerepet játszó kkv-k részvételét a programban.

Annak is örülök, hogy a jövőben Luxemburg is részt vesz majd a programban, ami segít elérni a lisszaboni stratégia céljait.

  José Albino Silva Peneda (PPE-DE), írásban. − (PT) Támogatom a jelentést, mert úgy látom, hogy javaslatai segítik a kkv-k kutatási és fejlesztési munkáját; márpedig a kkv-k adják az európai vállalkozások 99%-át és ők alkalmazzák a munkavállalók 60%-át.

A jelentés kitér arra is, hogy a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó kkv-k száma nagyon kicsi, és éppen ezért minden lehetséges eszközzel ösztönöznünk kell az ilyen tevékenységet, ami a versenyképesség megtartásában egyre nélkülözhetetlenebb lesz.

Ebből a szemszögből nézve a jelentés éppen a legfontosabb kérdésre nem tér ki. Létfontosságú, hogy sokszorozó hatás jöjjön létre, ami a modern vállalatirányítás eszközei segítségével olyan folyamatokhoz vezethet, amik az innováció és a hatékonyság útján értéket teremtenek. Ez az értékteremtés nem csak az érintett vállalkozásnak hasznos, hanem az egész üzleti környezetnek, mind feljebb, mind lejjebb a rendszerben.

A jelentés elfogadása miatt nem felejthetjük el, hogy meg kell erősíteni az újonnan induló vállalkozások pénzügyi támogatását, mert ezen a területen továbbra is vannak hiányosságok; különösen támogatást érdemelnek a fiatal vállalkozók, akik kísérleti jellegű vállalkozást indítanak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a folyamatokat bürokráciamentessé kell tenni, hogy a kkv-kat ez ne tartsa vissza a kutatástól és fejlesztéstől.

  Anna Záborská (PPE-DE), írásban. − (SK) Paul Rübig jelentésének támogatásával az Európai Parlament egyértelmű üzenetet küld a tagállamok kis- és középvállalkozásainak A kkv-k sokszor lehetnek hatékony résztvevői a kutatási és fejlesztési munkának, de rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, mint a nagy nemzetközi cégek.

Mostantól a kutatást és fejlesztést végző kkv-társulások Európa pénzügyi támogatását élvezik, és más kis- és középvállalkozásokkal együtt egy európai hálózatban működhetnek. Így a szlovák kkv-k tudásukkal és képességeikkel hozzájárulhatnak az európai kutatási és fejlesztési szektor fejlődéséhez.

Szlovákiában sok kis- és középvállalkozás van vidéken, ahol nem túl fejlett az infrastruktúra, ami korlátozza fejlődésüket. A kutató és fejlesztő kkv-k sok nőt alkalmaznak, közvetve vagy közvetlenül. Az Európai Uniós pénzek azért hasznosak, mert a kkv-knak kiugrási lehetőséget adnak, hogy tudásukkal aztán mindannyiunk érdekét szolgálják.

Az Eurostars program új termékek és szolgáltatások kifejlesztését célozza Európai Uniós szinten. Az Eurostars projektekben a kkv-k kulcsszerepet játszanak. Nagy kár, hogy a Szlovák Köztársaság, az EU egyik tagállama, nem vesz részt a programban. A szlovák kis- és középvállalkozások ezért nem juthatnak hozzá ehhez a komoly anyagi támogatáshoz, ami az új termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztését segíti.

- Jelentés: Adam Gierek (A6-0039/2008)

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások megállapításáról szóló tanácsi határozat javaslatáról szóló jelentés mellett szavaztam (COM(2007)0393 – C6-0248/2007 – 2007/0135(CNS)).

Egyetértek Gierek úr nézetével, aki szerint, tekintve az Alap szerepét az Európai Unió gazdaságának megfelelő fejlődésének biztosításában, különös tekintettel az új tagállamokra, az Alapnak továbbra is működnie kell. Az acél továbbra is a gépipar és az építkezések egyik legfontosabb nyersanyaga. Ezen kívül a minőségének, illetve gyártási hatékonyságának technikai határait még közel sem értük el.

Ahogy joggal hangsúlyozták, a szén- és energiapiacon a nagyobb versenyképesség feltétele a helyi erőforrások hatékony kiaknázása. Ez hatalmas mértékben hozzá fog járulni az Európai Unió energiabiztonságához.

  David Martin (PSE), írásban. − Gierek úrnak a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jelentése mellett szavaztam. A jelentés javaslatai lehetővé teszik, hogy több figyelem jusson a környezetvédelmi megfontolásokra és segíti a szén- és acéliparban az üvegházgáz-kibocsátások mérséklését segítő módszerek megtalálását.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − A jelentés mellett szavazok, mert úgy gondolom, fontos, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget, és alaposabban megvizsgáljuk a szén használatát energiaszükségleteink fedezésében. Túl hosszú ideig tekintették a szenet „koszos”, szennyező energiaforrásnak, és alig jutott figyelem az új, tisztább szén-technológiákra.

Saját régiómban, Északnyugat-Angliában hatalmas jó minőségű szénkészletek vannak, amiknek a kitermelését túl drágának tartják. Igaz, hogy a szén legelemibb formájában nem környezetbarát fűtőanyag, de most már vannak új, tiszta technológiák, amiknek segítségével a szén kulcsszerepet játszhat az energiaellátásunkban, anélkül, hogy tönkretenné a környezetet.

Jobban kell felhasználnunk a széntartalékainkat. Több kutatási forrást kell arra költenünk, hogy a szenet környezetbarátabbá és gazdaságilag versenyképesebbé tegyük. Többet kell tennünk szénbányász közösségeink fellendítéséért. Hiszek benne, hogy a szénnek van jövője, és köszönöm az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak ezt a jelentést, ami legalább elindítja a vitát erről a kérdésről.

  Peter Skinner (PSE), írásban. − Mind a szén, mind az acélipar nagyon fontos a délkelet-angliai közösségeknek, különösen Kentben. Támogatom ezt a jelentést, ami ezen iparágak EU-n belüli fejlesztését célozza, mert a jövőbeli energiaigényeink fedezése elengedhetetlen szükségletünk. Az, ha a szenet környezetvédelmi szempontból elfogadhatóbb energiahordozóvá sikerül tenni, hozzájárulhat energiaellátásunkhoz, amikor majd Európa a bizonytalan ellátás miatt nagyobb nyomás alá kerül.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) A Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló Gierek-jelentés elfogadása mellett szavaztam.

A Tanács iránymutatásai szerint, öt évi működés után ma sor került a Szén- és Acélipari Kutatási Alap felülvizsgálatára. A figyelem középpontjában az energiahordozók hatékony felhasználása és a környezetvédelem állt. Ki kell emelnünk, hogy az Alap egyik nagy előnye az, hogy kiegészítő forrásként használható a hetedik keretprogram által nem támogatott kutatásokhoz. Ezen kívül az Európai Bizottság álláspontjának megfelelően az Alapnak tovább kell működnie, mert az acél továbbra is a gépipar és az építkezések egyik fő nyersanyaga, és ezeknek a szektoroknak folyamatos kutatási befektetésekre van szüksége.

Az Alap megkönnyíti a szén jobb energiapiaci felhasználását is, ami nagy mértékben hozzájárul az Európai Unió energiabiztonságához. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ennek a nyersanyagnak a kitermelése folyamatos kutatást igényel. Szintén fontos, hogy kutatócsoportokban érvényesítsük a nemek egyenlőségét. Így a nők részvétele javulhat ezen a területen.

- Jelentés: Philippe Morillon (A6-0072/2008)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) A Bizottság által nyújtott információk szerint a teljes EU-s flotta 40%-a halászik nyílt tengereken vagy harmadik országok vizein. Hasonlóképpen, az EU vizein is halásznak más országok hajói, az úgynevezett „északi egyezmények” keretében.

Így aztán nagyon fontos, hogy az EU-nak egyértelmű rendszere legyen mindkét fajta tevékenység szabályozására. A parlamenti jelentés jogalkotási javaslata a közös halászati politika egyszerűsítésére irányuló EU-s erőfeszítések része. A cél a halászati engedélyek kérésére és kiadására vonatkozó alapszabályok és feltételrendszerek bevezetése, mind az EU vizein, mind az azokon kívüli halászatra vonatkozóan.

A Bizottság javaslata tisztázza a Bizottság és a tagállamok felelősségeit és konkretizálja a halászati tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket. A Parlament jelentésében tett módosítások a dokumentumot több tekintetben igazságosabbá teszik. Ezek egyik példája a 7. cikkben leírt jogosultsági feltételek nagyobb rugalmassága.

A Portugál Szociáldemokrata Párt tagjai ezért támogatják a Morillon-jelentést.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Jelenleg az EU vagy harmadik országok halászhajóinak halászati tevékenységének engedélyezését több bilaterális megegyezés szabályozza, vagy regionális halászati irányító szervezetek.

Ez a szabályozási javaslat egységes eljárást kíván bevezetni az összes halászati engedély kiadásában, és egyértelműen az Európai Bizottságot és nem a tagállamokat nevezi meg, mint az engedélyek kiadásáért és felfüggesztéséért felelős szervet.

Sok fontos, figyelmet vagy éppen kritikát érdeklő része van a jelentésnek; ezek közül azt szeretném kiemelni, hogy mindamellett, hogy a jelentés tisztázza a rendelet-javaslat néhány pontját, például azt, hogy csak azokat a szabálysértéseket tekintsék a szabályozás súlyos megsértésének, amik a nemzeti jogi szabályozást bizonyítottan sértik – ezt mi helyesnek tartjuk – de nem védi meg az egyes országok szuverenitását a kizárólagos gazdasági övezeteikben zajló halászat ellenőrzése és irányítása tekintetében.

Ezért javasoltunk módosítást, ami arra irányul, hogy a tagállamok, mint érdekelt felek, a folyamatok aktív résztvevői legyenek, különös tekintettel az engedélyek kiadásával kapcsolatos döntéshozatalra. Sajnos a módosítást a Ház többsége elutasította.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Morillon-jelentés ellen szavaztam, mert leszavaztak több módosítási javaslatot, amiket támogattam. Különösen fontos volt a halászati engedélyek újrakiosztásával kapcsolatos leszavazott módosítás. Ismert, hogy ellenzem a katasztrofális közös halászati politikát, és úgy vélem, hogy a halászat irányítását vissza kell adni a halászó nemzetek kezébe. De amíg van közös politika, a relatív stabilitás elvének fenn kell maradnia és az összes európai halász-közösséget biztosítani kell arról, hogy történelmi halászati jogaik meg fognak maradni.

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Unió halászhajóinak uniós vizeken kívüli halászatának engedélyezéséről, és harmadik országbeli halászhajók közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló tanácsi rendeletet javasoló jelentés mellett szavaztam (COM(2007)0330 – C6-0236/2007 – 2007/0114(CNS)).

Morillon úr joggal hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy az Európai Unió egyértelműen szabályozza mindkét tevékenységet, a halászati rendelkezésekkel a lehető legnagyobb összhangban és úgy, hogy az EU halászhajóinak harmadik országok vizeiben végzett tevékenysége a lehető legátláthatóbb legyen.

Ezen kívül nem férhet kétség ahhoz sem, hogy helyes az, hogy az Európai Unió és a Bizottság kiemelten kezeli a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot és a fejlődő országok halállománynak IUU halászat miatti csökkenését.

  David Martin (PSE), írásban. − Morillon úr jelentésének a célja a közös halászati politika leegyszerűsítése kellet volna, hogy legyen. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a jelentés javaslatai megfeleltek ennek a célnak. Az ENSZ tengerjogi egyezménye 63. cikkének hatálya alá eső megegyezések bevezetése hatalmas gyakorlati problémát okozna a skót halászati iparnak. A hasznosítással kapcsolatos rendelkezések úgy tűnik, már vannak a meglévő harmadik országokkal kötött halászati partnerségi megállapodásokban, és a jelentés javaslatai csak bonyolítják a helyzetet. Ezeknek a fenntartásoknak megfelelően szavaztam.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Az Európai Parlament Munkáspártjának nevében szeretném kifejteni, miért javasoltuk és támogattuk a Morillon-jelentés 20-23. módosításait, és hogy a módosítások leszavazása után miért szavaztunk a módosított jelentés és a jogalkotási állásfoglalás ellen.

A 20., 21., és 22. módosítások a rendelet hatásköréhez kötődnek. Fontos, hogy megkülönböztessük azokat a megegyezéseket, amikre az ENSZ tengerjogi egyezményének 63., és nem a 62. cikke vonatkozik. Ennek a javaslatnak az utóbbival kell foglalkoznia.

A 23. módosítás megvonja a Bizottságtól a halászati lehetőségek újraelosztásának jogát a 13. cikkben javasolt módon, megőrizve a relatív stabilitás elvét és a felelősségteljes halászattal érvényesített történelmi halászati jogokat.

A mai szavazásnak figyelmeztető jelnek kell lennie mindazok számára, akik fontosnak tartják a veszélyben lévő halállományok megvédését. A szavazás mutatja, hogy az Európai Parlament támogatja, hogy az Európai Bizottság ossza el újra a halászati kvótákat, ami az Északi-tengeren szabad rabláshoz vezetne. Ez a ellentmond a relatív stabilitás elvének, és a skót halászati érdekekkel is ellentétes. Nem tehettünk mást, mint hogy a jelentés ellen szavaztunk.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: a tibeti helyzet (B6-0133/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták támogatjuk az Európai Parlament azon szándékát, hogy 2008-ban, az interkulturális párbeszéd európai évében a világ vallási vezetőit meghívja az EP-képviselőkkel folytatott párbeszédre.

Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy ennek a párbeszédnek bizottsági viták, eszmecserék vagy külön szervezett találkozók keretében kell zajlania. A képviselőknek plenáris ülés keretében elmondott beszéd, amikor nincs lehetőség a párbeszédre és a kérdésekre, nem a megfelelő megoldás.

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Az eredeti kompromisszumos állásfoglalás véleményem szerint nem volt teljesen kielégítő. Az első zavargások Lhászában és másutt az emberek és a tulajdon elleni, szervezett támadások voltak; gyújtogatások és a han kínai és muszlim kisebbség elleni támadások, gyilkosságok. Ha az én hazámban fehér fiatalok ilyesmit a bevándorlók ellen követnének el, azt rasszista zavargásoknak minősítenék. Ezzel együtt összességében támogattam volna az állásfoglalást. Kína továbbra sem tartja teljes tiszteletben az emberi jogokat; a független szakszervezeteket, a belső migránsokat és a kisebbségi vallások gyakorlását.

De a jobboldali módosításokkal a szöveg túl messzire ment. Az EU „egy Kína politikájának” elvetése és a „feltétel nélküli” párbeszéd követelése miatt nem támogathatom az állásfoglalást, még akkor sem, ha egyetértek az emberi jogi elemeivel, ahogy a név szerinti szavazás során jeleztem.

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) Üdvözlöm az összes tibeti politikai csoport közös állásfoglalását. Ez a szöveg elítéli a Tibet elnyomását, és megerősíti a Parlament korábbi állásfoglalásait, amikben mindkét felet párbeszédre kérte.

Felszólítjuk a kínai kormányt és a Dalai Láma támogatóit, hogy vessenek véget az erőszaknak. A kínai kormány nem használhatja fel a 2008-as olimpiai játékokat arra, hogy letartóztassa a más véleményt vallókat, az újságírókat és az emberi jogi aktivistákat.

Felszólítjuk a jelenlegi EU-elnökséget, hogy igyekezzen közös EU álláspontot kialakítani arról, hogy részt vegyenek-e az állam- és kormányfők és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az olimpiai játékok megnyitóján, a bojkott lehetőségének fenntartásával arra az esetre, ha nem kezdődik újra a párbeszéd a kínai hatóságok és őszentsége a Dalai Láma között.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az olimpiai láng folytatja világ körüli útját, és a lángot kísérő demonstrációk megmutatták, mit gondol a világ az idei olimpiáról. Sokaknak fontos ez a kérdés, és lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy bojkottálják-e a kínai olimpiát.

Az emberi jogokért folytatott küzdelem fontos és támogatást érdemel, de ennek a munkának az ENSZ keretén belül kell zajlania; csak így kaphatja meg a szükséges legitimációt. Sajnos az Európai Parlament saját külpolitikai céljaira használja fel a jelenlegi tibeti helyzetet. A helyzetet Kínának és Tibetnek kell megoldania, mégpedig a kérdésben nem érintett Európai Parlament beavatkozása nélkül.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Együttérzünk az áldozatokkal, szeretnénk, hogy a konfliktus békés úton megoldódjon, és elveink a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetközi jog védelme mellett szólnak, de úgy érezzük, hogy a tibeti helyzetről szóló állásfoglalás egyes elemei nem felelnek meg pontosan a valós helyzetnek.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy valójában a pekingi olimpiai játékok elleni akcióról van szó; ez az egyre erősebb provokáció és a képmutató felháborodás valós oka.

Az érveket megint a nemzetközi jog jelenlegi és jövőbeli megsértésének igazolására használják fel, és a Kína elleni stratégiai és gazdasági érdekek érvényesítésére.

Érdekes, hogy Tibetről még mindig mint Kína által megszállt területről beszélünk, pedig a szeparatista mozgalmat szító és támogató erők, amelyek az erőszakos cselekmények forrásai, nem vonják kétségbe Kína területi integritását, így azt sem, hogy Tibet Kína egyik autonóm régiója.

Végül milyen erkölcsi alapon fogadhatna el ez a Parlament egy ilyen állásfoglalást, miközben kevesebb, mint egy hónapja elfogadott egy Irakról szóló jelentést, ami az amerikai megszállást és erőszakot egy szóval sem említi?

  Roselyne Lefrançois (PSE), írásban. – (FR) A tibeti helyzet súlyossága miatt az Európai Parlament nem hallgathatott tovább. Ezért támogattam az állásfoglalást, ami élesen elítéli a Kínai biztonsági erők tetteit, a régió brutális elnyomását.

A Lhásza és Dharamszala utcáin zajlott erőszak és a külföldi média cenzúrája elfogadhatatlan, és intézményünknek a nemzetközi közösséggel együtt kötelessége minden befolyását arra használni, hogy ennek véget vessen és hogy Kínával betartassa a kisebbségek jogait és az emberi jogokat.

Szavazatommal a tibetiek iránti szolidaritásomat is ki szeretném fejezni. A legtöbb tibeti nem is követel függetlenséget, csak nagyobb politikai autonómiát és kulturális és nyelvi örökségük tiszteletben tartását.

Nem vagyok a pekingi olimpia teljes bojkottja mellett, mert szerintem a párbeszéd mindig jobb, mint az elzárkózás. Úgy vélem, az olimpiai játékok jó alkalmat jelentenek arra, hogy arra ösztönözzük a kínai hatóságokat, hogy haladjanak a demokrácia felé, és remélem, hogy, ahogy az állásfoglalás is kimondja, az EU állam- és kormányfői közös álláspontra jutnak az eseménnyel kapcsolatban.

  David Martin (PSE), írásban. − Elítélem a tibeti tüntetők kínai fegyveres erők általi elnyomását. Ez az eset is mutatja, hogy szükséges egy Kínával kapcsolatos közös EU-s álláspont kialakítása. Csak egy egységes megközelítéssel tudunk konstruktívan fellépni. A pekingi olimpia kiváló alkalom az előrelépések kikényszerítésére olyan területeken, mint az emberi jogok és a média szabadsága. Sajnálatos a kínai kormány bármilyen arra irányuló kísérlete, hogy akadályozzák a tüntetéseket vagy a róluk szóló híradásokat. Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Teljes mértékben várható volt, hogy Kína a demonstrációkra a hadsereg és a rendőrség bevonásával válaszol majd. Kína természetesen nem demokrácia, de a kínai biztonsági erőknek a demonstrációkra adott reakciója elítélendő. Az olimpiai játékok bármiféle bojkottját a többségi kínai lakosság valószínűleg egyszerűen sértésnek tekintené, és az egész biztosan nem javítaná – sőt, könnyen lehet, hogy rontaná – a kisebbségek helyzetét.

Tekintve az EU nemzetközi súlyát, egy magányos akció aligha lenne bármilyen hatással. Ha az EU mégis bojkottál és nevetségessé teszi magát, az senkinek nem használ, különösen nem a tibetieknek. Még ha most le is csillapodik a helyzet, később újabb és talán még erőszakosabb összeütközések várhatók. Az EU szövetségeseivel együtt képes tenni a kínai kisebbségek életének javításáért, fokozatos, folyamatos javulást előidézve a kormány és a többségi társadalom hozzáállásában.

  Vincent Peillon (PSE), írásban. – (FR) Üdvözlöm azt a határozott álláspontot, amit ez a Ház ma a Tibetben évtizedek óta fennálló, de az elmúlt hónapban sokat romlott helyzettel kapcsolatban kifejezett. Értékeink, az európai és univerzális értékek védelme miatt a hallgatás szóba sem jöhet: ezért teljes mértékben támogatom a tibeti tüntetők kínai biztonsági erők általi brutális elnyomásának elítélését, és az összes, bármely oldal által elkövetett erőszak elítélését is.

A Parlament több kérést is intéz a kínai hatóságokhoz, felszólítva őket, hogy engedélyezzenek független nemzetközi nyomozást a tibeti erőszak ügyében, kezdjenek előfeltételek nélküli és konstruktív párbeszédet a tibetiekkel, haladéktalanul engedjék szabadon a békés tüntetőket és a Kínában letartóztatott politikai foglyokat és tartsák tiszteletben a NOB-nak és a világnak 2001-ben tett emberi jogi ígéreteiket.

Végezetül, az állásfoglalás felszólítja az EU állam- és kormányfőit, hogy alakítsanak ki közös álláspontot az olimpiai játékok megnyitóján való részvétellel kapcsolatban.

  Adrian Severin (PSE), írásban. − A román szocialista delegáció vezetőjeként szeretném elmagyarázni a delegáció nemleges szavazatának okait. Valójában az állásfoglalás nem védi meg az emberi jogokat, és nem hagyhatjuk, hogy az emberi jogok geopolitikai tervek és érdekek áldozatául essenek. Az állásfoglalás szenteskedő és engedékeny Kínával az emberi jogok tekintetében, mert mindenáron olyan politikai megoldásokat akar kierőszakolni, amik figyelmen kívül hagyják a kínai realitást.

Ezzel az állásfoglalással az EU elveszti szavahihetőségét, mert valójában az emberi jogok melletti szónoklás ürügyén Tibet politikai autonómiáját és függetlenségét próbálja elérni, ami veszélyes és egyértelműen ellentmond az „egy Kína” politikának. Ugyanekkor az EU elveszíti a megnyílóban lévő Kína fölötti biztató befolyását is.

Ezért az állásfoglalás Kína felosztása mellett szól és nem az emberi jogok védelme mellett, amiket ürügyként használ fel a geopolitikai játszmákban.

  Kathy Sinnott (IND/DEM), írásban. − Teljes mértékben támogatom Tibetet a jelenlegi helyzetben. De nem támogathattam az állásfoglalásra irányuló indítványt, mert kollégáim többsége elfogadott egy, az „egy Kína” politika tiszteletben tartása melletti módosítást. Ezt a módosítást nem támogatom, mivel az „egy Kína” politika Tibet mellett Tajvant is fenyegeti. A múltban felszólaltam már a pekingi olimpia emberi jogok miatti bojkottja mellett.

- Jelentés: Hannes Swoboda (A6-0048/2008)

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) Tagja voltam a Külpolitikai Bizottság Zágrábba látogató delegációjának idén év elején. Egyetértek az előadóval a tegnap megvitatott jelentés kérdéseiben, és ezért ma Swoboda úr jelentésének elfogadása mellett voksoltam. Szeretnék gratulálni a horvát hatóságoknak az EU-tagságra való felkészülés során eddig elért eredményekhez

  Robert Goebbels (PSE), írásban. – (FR) Bár én a Horvátország lehetséges csatlakozásáról szóló előrehaladási jelentés mellett szavaztam, ki kell emelnem, hogy a közeljövőben nem kerülhet sor újabb bővítésre. A 27 tagú EU-nak először át kell szerveznie saját magát a Lisszaboni Szerződés szerint. Az új tagok felvételére csak az EU jelenlegi összetételében történő stabilizálása után kerülhet sor.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Junilistan párt álláspontja szerint az EU-bővítés az európai béke és stabilitás elérésének alapvető eleme. Ezért támogatjuk Horvátország tagságát, amint az ország teljesíti a Koppenhágai kritériumokat. Ezért a jelentés mellett szavaztunk.

Az viszont abszurd, hogy az Európai Parlament azt követeli, hogy a média tegyen lépéseket a Nemzetközi Büntetőtörvényszék szerepének támogatása érdekében. Az ilyesfajta nyilatkozatokat csak a sajtószabadság korlátozására tett kísérletnek lehet tekinteni. Ezért azt sem támogathatjuk, hogy az Európai Parlament szólítsa fel Horvátországot arra, hogy folytasson tájékoztató kampányt a környezetvédelemről. A környezetvédelem természetesen fontos cél, de az EP ezzel túllépné hatáskörét.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Azt lehet mondani, hogy a nemrégiben történt bukaresti NATO-csúcs hatásai érződnek a mai parlamenti szavazáson.

Más szóval, Horvátország EU-s csatlakozással kapcsolatos jelentését elfogadták – még azt is nyíltan kimondva, hogy a tárgyalások le fognak zárulni (!) még a 2009-es választások előtt; miközben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MK) jelentéséről elhalasztották a szavazást.

Biztosan tudják, hogy a NATO-csúcson Horvátországot meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, míg a MK tárgyalásai elhalasztották.

Ez megint rámutat, hogy az EU és a NATO bővítése szinkronban zajlik.

Más fontos kérdések (például az Olaszországgal és más országokkal zajló határviták) mellett a szavazáshoz fűzött indokolásokban azt is meg kell említeni, hogy az EU tagfelvétel felé haladáshoz az Európai Bizottság szerint szükségesek bizonyos „gazdasági feltételek”, vagyis a költségvetési stabilitás és a stabilizációs politika, az államháztartás szerkezeti reformja, a privatizáció, az üzleti környezet javítása és a földreform (ami a földtulajdonhoz való hozzáférést jelenti, különösen a külföldiek földvásárlási jogát).

Az EU legszebb oldalát láthatjuk ebben a két példában…

  David Martin (PSE), írásban. − Swoboda úr Horvátországról szóló jelentése pártatlan és biztató képet ad Horvátország EU-tagság felé mutató erőfeszítéseiről. A jelentés a realitás talaján marad és rámutat, hogy a horvát kormány további munkájára van szükség jogi- és határkérdésekben. Gratulálok az ország eddigi eredményeihez, és remélem, ez a munka folytatódik. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: A rák elleni harc a kibővített Európai Unióban (B6-0132/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelenlegi helyzet és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség becslései miatt az indítvány mellett szavaztunk. Ezek azt mutatják, hogy háromból egy európainál az élete során legalább egyszer rákot diagnosztizálnak, és minden negyedik rákban hal meg. 2006-ban majdnem 2,3 millió új rákos eset és több mint egymillió rák miatt elhalálozás volt az Európai Unióban.

A rák okai szerteágazóak, ezért az életmódváltással és a munkahelyi és környezeti okokkal egyaránt foglalkozó megelőzésre van szükség. Egy, a szakszervezetek által nemrég végzett kutatás szerint a rák miatti elhalálozások legalább 8%-a közvetlenül a karcinogén anyagoknak a munkahelyen történő kitettségre vezethető vissza, és ezt a kitettséget az ilyen anyagok más anyagokra való lecserélésével meg lehetne szüntetni.

Köztudott, hogy Európa-szerte megdöbbentő különbségek vannak a rákos betegeket kezelő központok ellátási színvonalában, a szűrővizsgálatokban, a bizonyítékra alapuló gyógyászati gyakorlatban, a sugárterápiás létesítményekben és az új rák elleni gyógyszerekhez való hozzáférésben, ami egyben megmagyarázza a legtöbb rákfajta ötéves túlélésének különbségeit is.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Az EU intézkedései a rák elleni sürgős küzdelemben hatásosabbak, mint a meglévő nemzetközi, nagy hozzáértéssel rendelkező szervezetek, mint a WHO intézkedései? Az EU intézmények nagyobb illetékességgel rendelkeznek a rák elleni harc módszereivel kapcsolatban, mint a tagállamok? A mi válaszunk ezekre a kérdésekre: „Nem”.

Az állásfoglalás sürgeti egyebek mellett egy intézményközi EU-s rák akciócsoport létrehozását, az EU által támogatott információs és oktatási kampányok indítását, a Bizottság által létrehozandó rákmegelőzési tanácsadói bizottság létrehozását, EU-s, a napvédők használatát sürgető jogalkotást, a Bizottság általi, a füstmentes környezet létrehozását szolgáló lépések megtételét, multidiszciplináris onkológiai csoportok létrehozását a tagállamok által, és az onkológia mint orvosi szakterület elismerését is.

A fenti nézetek és kérések mögött nagyon is szép szándék áll. De a fő kérdés az, hogy milyen hozzáadott értéket jelenthet az, ha mindezt az EU szabályozza. Hol a tagállamokba vetett bizalom? Mi lett a szubszidiaritás elvével? Az EU szabályozása tényleg azoknak kedvez, akiknek kvalitatív szabályozásra és átgondolt lépésekre van szükségük; vagyis a rákos betegeknek? Hol van annak a felismerése, hogy a rák globális probléma, amit globális szintű megközelítésekkel lehet megoldani?

A fenti érvek alapján a Junilistan a jelentés ellen szavazott.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Teljes mértékben támogatom a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság által beterjesztett, a rák elleni küzdelemről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt Az EU-nak fontos szerepe van a minden harmadik európait élete során érintő betegség elleni küzdelem koordinálásában. A tagállamoknak is nyilvánvalóan kulcsszerep jut a rákmegelőzésben, a diagnosztizálásban és a kezelésben, és tanulniuk kell egymástól, hogy leküzdhessük a kórt. A skót kormány ezen a héten jelentett be egy, az iskolás lányok humán papillóma vírus elleni beoltását célzó országos programot. A HPV a méhnyakrák legfőbb okozója, és az EU feladata az ilyen programok bevezetésének ösztönzése.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. − (PL) A rák elleni küzdelemről szóló állásfoglalás elfogadása mellett szavaztam, mert az ilyen betegségek világszerte szörnyű károkat okoznak, beleértve az Európai Unió országaiban és hazámban, Lengyelországban is. A széles körű és rendszeres megelőző szűrővizsgálatok segítségével már kezdeti szakaszában kimutatható a betegség, ami nagyban növeli a gyógyulás esélyét. Az onkológiai központok között szabadabb tapasztalatcserére van szükség, hogy a legfrissebb adatok és információk mindenhol felhasználhatók legyenek.

A közelmúltban sokan fejezték ki aggodalmukat az egyre több mellrákos eset miatt. Ezért létfontosságú, hogy tájékoztassuk a lakosságot a kockázatról, és biztosítsuk a mammográfiás vizsgálatok széleskörű elérhetőségét. Szintén fontos, hogy korlátozzuk a rákkeltő anyagok jelenlétét az emberek környezetében. Különös figyelemmel kell eljárni az élelmiszer-tartósítók esetében és a műtrágyák és növényvédőszerek nem megfelelő használatával kapcsolatban. Az azbeszt szintén figyelmet érdemel, mert a közelmúltig használták az építőiparban és a vízvezetékcsövekben is. A csomagnak a nikotin elleni intézkedéseket is tartalmaznia kell.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. − (SK) Hölgyeim és uraim, egyikünk sem mondhatja, hogy ne érintené a rák elleni harc. Nem vagyok onkológus, de szüleimet és öcsémet is a rák vitte el, úgyhogy tudom, milyen kegyetlen ez a betegség. Láttam, milyen nehéz sorsot mér az emberekre és családjaikra; ez még a legkeményebb szíveket is megérinti.

Hálás vagyok a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságnak, hogy a témával kapcsolatos kérdést tett fel a Bizottságnak, ami ezt a fontos vitát generálta. Köszönöm az állásfoglalás összes szerzőjének, köztük Irena Belohorska szlovák kollégámnak is a munkájukat, ami nélkül nem találtunk volna megoldást sok, ezzel az agresszív kórral kapcsolatos kérdésre.

Meg vagyok róla győződve, hogy minden lépés, a legkisebb is, minden, a korai felismeréshez és diagnózishoz hozzásegítő és az új kezeléseket támogató intézkedés sok reményt ad a rákos betegeknek.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − Élete során minden harmadik európainál diagnosztizálnak rákot, és minden negyedik halálesetet ez a betegség okoz; fontos tehát a legjobb gyakorlat megosztása és a nagyobb kutatási források biztosítására való felhívás. Üdvözlendő az intézményközi EU-s rák akciócsoport létrehozásának gondolata azzal a céllal, hogy 2018-ra minden második EU polgár részt vegyen a rákmegelőző szűrővizsgálatokon.

- Jelentés: Riitta Myller (A6-0074/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program, ami Európa klímaváltozási, biodiverzitási, környezeti, egészségi és természetes erőforrásokkal kapcsolatos programjának alapjait is lerakta, nagyon sikeres volt.

De, ahogy Dimas biztos úr is mondta, az EU messze lemaradt a tervekhez képest a környezetvédelmi célok eléréséhez kijelölt ütemtől, különösen a légszennyezésben, az ahhoz kapcsolódó problémákkal együtt, ami nagy problémákat okoz: üvegházhatást, egészségi károkat és a savas esőt.

A Natura 2000 és a LIFE+ programok költségvetésének csökkentése nagy aggodalomra ad okot a helyi hatóságoknak, amik a hatásos környezetvédelmi politikák terén ezzel veszítenek cselekvési lehetőségeikből.

Ezért teljes mértékben egyet kell értenem Myller képviselőnővel, aki ebben a jelentésben felszólítja a Bizottságot, hogy adjon meg egyértelműbb, konkrétabb kvantitatív és kvalitatív határidőket és célokat a szövegben. Valójában, bár a klíma- és energiaügyi csomag, a hulladékokról szóló irányelv és az IPCC felülvizsgálata várhatóan segíteni fog Európa fenntartható jövőjét biztosítani, fontos és sürgős a hatodik program felülvizsgálata, az EU környezetvédelmi tevékenységének pontos kidolgozásához a következő évtizedekre.

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program felülvizsgálatáról szóló Myller-jelentés mellett szavaztam, tekintve az abban foglalt célok elérésének fontosságát, különösen a tematikus stratégiákra, a biodiverzitás fenntartására, a közösségi szabályozás végrehajtására, nem megfeledkezve olyan kérdésekről, mint az ökológiai adó vagy a környezetkárosító támogatások.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, hogy még időben tegyünk a programban megjelölt környezetvédelmi problémák ellen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a jelentés annak az értékelésnek a része, amit a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság kért annak eldöntésére, hogy az Európai Unió eddig mennyire tartotta be a 2002-ben elfogadott és 2012-ig tartó hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programon belüli kötelezettségvállalásait.

Ez az értékelés arra jutott, hogy cselekvési program végrehajtása több nagy prioritású kérdésben nagyon, illetve rendkívül el van maradva a tervektől. Az eddig végrehajtott intézkedések fényében nem úgy tűnik, hogy a program 2012-re elérné fő környezetvédelmi céljait. Ezért az értékelés nem támasztja alá a Bizottság saját félidei értékelésében tett állítását, miszerint a tervezett intézkedések végrehajtásában az EU tartja a cselekvési program ütemtervét.

A Parlament által megrendelt értékelés szerint megállapítható, hogy a Bizottság döntése, hogy a tematikus stratégiákban konkrét javaslatokat adjanak, összességében nem hozta meg a kívánt eredményt.

Általánosságban a jelentés mellett szavaztunk, de több pontjával nem értünk egyet.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program nem tartalmaz semmi újat, nem javasol semmilyen változtatást a korábban kijelölt úthoz képest. Az értékelés csak aggodalmat fejez ki amiatt, hogy nem sikerül tartani a tervezett ütemet.

Bár a fő környezetvédelmi problémákat felveti, az értékelés nem mutat rá a helyzet romlásának okára; arra, hogy a multinacionális cégek saját profitjuk érdekében gátlástalan gyakorlatot folytatnak. A környezetet kiszipolyozzák, a nyersanyagokkal ellenőrizetlen rablógazdálkodást folytatnak a haszon érdekében. A hatodik környezetvédelmi program a környezet kihasználóiból próbál környezetvédőket csinálni, azt állítva, hogy a hatásos intézkedések, az üzleti lehetőségek és a piac majd megoldást nyújtanak.

Valójában a környezet csak újabb lehetőség a tőke és a haszon felhalmozására. Ezt a kizsákmányolást még az EU erőforrásaiból – az Unió polgárainak pénzéből – is támogatják. A stratégiai jelentőségű szektorok liberalizációja és a környezetvédelem gazdasági alapokra helyezése a zöld gazdaságot a monopoltőke egyik nagy befektetési lehetőségévé teszi.

A probléma ismertségével világszerte visszaélnek. Ez a gyakorlat viszont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a globális felmelegedés oka a kapitalista profitra épülő ipari fejlesztés és a föld, a víz, a levegő és más erőforrások áruba bocsátása!

  David Martin (PSE), írásban. − Támogatom a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről szóló Myller-jelentést. Osztom a jelentésben megfogalmazott aggodalmakat a közlekedési kibocsátások és az energiahatékonyságot szolgáló munka lassúsága kapcsán. Ezeken a területeken nagyobb erőfeszítésre van szükség.

  Vincent Peillon (PSE), írásban. – (FR) Finn szocialista frakcióbeli kollégám, Riitta Myller jelentése mellett szavaztam.

Félidőben ez a szöveg aggasztó képet fest a 2002-2012 közötti hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program eredményeiről.

A legfontosabb, a klímaváltozás elleni intézkedések bevezetése hatalmas késést szenvedett. Az EU hasonlóan kevés haladást ért el a levegőminőség megőrzésében, a közösségi jog végrehajtásában és betartatásában, a biodiverzitás megvédésében, a környezetvédelmi károkat okozó támogatások reformjában, és a fenntartható termelési és fogyasztási modellek elterjesztésében is

A jelentés által adott helyzetkép enyhén szólva is aggasztó, mert jelenleg, a Bizottság állításai dacára, nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy sikerülne tartani a hat évvel ezelőtt kitűzött menetrendet és elérni a 2012-es környezetvédelmi célokat.

A jelentés melletti szavazatommal a Parlament többségével együtt sürgetem az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a létfontosságú végső erőfeszítést.

- Jelentés: Guy Bono (A6-0063/2008)

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. − (SV) Amellett a módosítás mellett szavaztunk, ami felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az internet-hozzáférés megvonásától. De szeretnénk rámutatni, hogy a módosítást főleg a magáncélú fájlmegosztás érdekében támogattuk. Bizonyos bűncselekmények esetében, mint például a gyermekpornográfiával kapcsolatos cselekmények és a szerzői jogok rendszeres, üzleti célú megsértése, az internetelérés megszüntetésének a bűnüldözés egyik eszközének kell lennie.

  Marie-Hélène Descamps (PPE-DE), írásban. – (FR) Guy Bono az európai kulturális iparágakról szóló jelentése megerősíti a lisszaboni célok elérésében a kulturális aspektusok fontosságát. Kihangsúlyozza a kulturális szektor foglalkoztatási és növekedési potenciálját, és nagyobb EU-s támogatás mellett érvel. A jelentés rámutat az internet által nyújtott lehetőségekre is a kultúrához való hozzáférés és a kultúra terjesztése terén. Ebben a digitális környezetben fontos azonban a szabad hozzáférés és az egyéni jogok összeegyeztetése. Az internethasználatnak meg kell felelnie a demokratikus társadalmak fő elveinek, így a tulajdonjog tiszteletének is. Az audiovizuális- és zeneiparnak nagy károkat okozó széles körben zajló illegális letöltések ellen megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozni az érintettek bevonásával. Az internetelérés ideiglenes felfüggesztése egy többlépcsős megoldás részeként és az egyéni szabadság tiszteletben tartásával megfelelő megoldás lenne, ami kikerülné a büntetőeljárások alkalmazását is, amikről mára egyértelmű, hogy nem sok hasznuk van. Sajnálom, hogy a Parlament elvetette ezt a megoldást.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Mindannyian tisztában vagyunk a kultúra és annak terjesztésének fontosságával, és az EU-tagállamokban élő művészek és polgárok jogaival is.

Ez a jelentés tartalmaz jó javaslatokat, amiket támogatunk, mint az az ötlet, hogy segítsük a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kreatív szektorban, vagy a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény elveinek és szabályaink betartása vagy a Bizottság felkérése arra, hogy vizsgája meg a MEDIA programhoz hasonló programok beindításának lehetőségét. Ugyanígy támogatjuk azt is, hogy kérjük fel a Bizottságot arra, hogy fejezze be az európai digitális könyvtár kezdeményezés beindításához szükséges munkát, stimuláljuk a zene- színház- és könyvipart a termékeik nemzetközi terjesztésének megkönnyítése érdekében, és, előzetes lépésként a kulturális programon belül, hozzunk létre olyan mechanizmust, ami a nem-audiovizuális kulturális ágazatok számára hozzáférhetővé teszi a közösségi forrásokat a könyvek, zene és szakmai képzések támogatására.

Nem értünk viszont egyet azokkal a javaslatokkal, amik kizárólag üzleti érdekek védelmét szolgálják, nem az oktatást, a kultúrát, a művészek jogait vagy a közösség érdekét.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Bizottság által 2006 végén kiadott kutatási eredmények igazolják kultúra hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Ez a kutatás kimutatta, hogy 2003-ban a kulturális szektor 2,6%-kal járult hozzá az Európai Unió GDP-jéhez, és több mint 5 millióan dolgoztak akkor az ágazatban.

Fokozatosan terjed a kultúra gazdasági vonatkozásainak és a munkahelyteremtésben ellátott szerepének megismerése. Egyre többen értik meg azt is, hogy a kultúra milyen szerepet játszik a városfejlesztésben. Közvetlen gazdasági hatásán kívül a kreatív és kulturális szektor közvetett hatással is van Európa társadalmi és gazdasági helyzetére. Segíti az információs és kommunikációs technológiák fejlődését is. A kulturális ágazatnak fontos szerepe van a helyi, regionális és városi szinten is, és számottevő mértékben hozzájárul az Európai Unió versenyképességéhez.

Ezért támogatnunk kell a Tanácsot és az Európai Bizottságot a kultúra és a kreativitás szerepének elismerésében, mint a vidékfejlesztés, az európai polgárság eszméjének előmozdítása és a lisszaboni stratégia céljainak elérésének fontos eszközét.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A Junilistan párt álláspontja szerint általában a kultúra kérdései a tagállamok politikai felelősségét képezik. Ezért a jelentés ellen szavaztunk. A jelentés a törvényalkotási eljáráson kívül esik, így nem több, mint az Európai Parlament föderalista többségének kísérlete arra, hogy az EU-nak nagyobb befolyást biztosítson a kulturális ügyek terén.

Azt a módosítást megszavaztuk, ami ellenzi a polgárok internet-hozzáférésének megszakítását, mivel ellenezzük az európai fájlmegosztók interneteléréstől való megfosztását lehetővé tevő francia javaslatot. Alapjában véve azonban úgy véljük, hogy a fájlmegosztásról a tagállamoknak kell törvényt alkotniuk.

  Mary Honeyball (PSE), írásban. − A képviselőcsoportom többségével együtt támogattam a módosítás mindkét részét. Egy előfizető internetelérésének bírói ellenőrzés nélküli erőszakos megszüntetése nem a megfelelő megoldás a kalózkodás visszaszorítására.

Ezentúl az internet-hozzáférések sokszor nem csak egy személyhez tartoznak. A kapcsolat megszakításával aránytalanul nagy lehet az akaratlanul okozott kár, ami ugyanannak a kapcsolatnak a többi, ártatlan használóját éri.

Határozottan támogatom a szellemi tulajdon és a kulturális szektorban dolgozók védelmét. De az internetelérés egyre fontosabb a polgári szerepvállalás, a médiapluralizmus, a szólásszabadság és a kormányzati szolgáltatások elérése érdekében. Amikor csak lehet, el kell kerülnünk az elérés megszüntetését, és más, hatékonyabb megoldásokat kell találnunk a kalózkodás ellen.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Bono-jelentés mellett szavaztam, ami felismeri az európai kulturális szektor hatalmas jelentőségét. Saját hazámban, Skóciában a kreatív ágazatok évente több mint 5 millió fontot termelnek, így igen hasznosak mind a gazdaság, mind az egész társadalom számára. Az EU-nak együtt kell működnie az európai államokkal egy koherens közös stratégia kidolgozásában, ami kulturálisan sokszínű és gazdag kontinensünk ezen iparágait segíti.

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL), írásban. – (EL) A kultúra elüzletiesítését a sokszínűség tiszteletének próbálják beállítani. Az alkotók szellemi tulajdonjogát el akarják venni, és áruba akarják bocsátani. Az UNESCO feltételek betartásának szükségessége a méltónak mondott kompromisszumok útján folyamatosan, fokozatosan átalakítja a WTO előírásait és szabályait.

Valójában itt az összes ország kulturális termékeinek és egész kultúrájának monopolista központosítása és elbirtoklása folyik, a népszerűtlen lisszaboni stratégia keretén belül. Ennek célja a tőke gazdaggá tétele, fellengzős szólamok, figyelmeztetések, buzdítások és a sokszínűség tiszteletéről szóló erkölcsi szónoklatok mögé bújva.

Sajnos az emberei értékeket feláldozzák a profit oltárán. A természetes környezetet kihasználják a profit érdekében, és ennek a katasztrofális következményei már érezhetőek. A kegyetlen piaci törvényszerűségek tönkretesznek és egységesítenek minden esztétikai, művészi és erkölcsi értéket. Ezeket az értékeket kapitalista profitra kívánják váltani a belső és nemzetközi imperialista verseny miatt.

Az EU politikában a minőségi kultúra és a profit szembenállásában a mindig profit nyer. Ezért a jelentés ellen szavazunk.

  David Martin (PSE), írásban. − Bono képviselő úrnak az európai kulturális iparágakról szóló jelentése az iparág gazdasági hozzájárulásának nagyobb elismerését kéri. A kulturális szektort általában az EU-s politikák kialakításakor is figyelembe kellene venni. A belső piacra, a versenyre, a kereskedelemre és a kutatásra és fejlesztésre ható politikák és más döntések is mind különböző módokon hatással vannak a kulturális szektorra, és a jelentésben megfogalmazott javaslatok ezt figyelembe veszik. Ezért Bono úr javaslatai mellett szavaztam.

  Vincent Peillon (PSE), írásban. – (FR) Guy Bono kollégám az európai kulturális iparágakról szóló jelentése mellett szavaztam.

Melyek a kulturális iparágak? A kifejezés szokatlan lehet, de – bár a kultúra nem fogható fel csak gazdasági alapokon – nem vonatkoztathatunk el a kultúra gazdasági vonatkozásaitól. A kultúra ma a növekedés és a foglalkoztatás fontos ösztönzője és 2003-ban az EU GDP-jének 2,6%-át termelte ki és a foglalkoztatás 3,1%-át biztosította.

Ez a szöveg az európai lemezipar fellendítését javasolja (csökkentett ÁFA és egy, a zenét támogató európai alap útján) és a kalózkodás problémájával is foglalkozik, figyelembe véve a kultúra elérhetőbbé tételének, és a szellemi tulajdonjogok védelmének szükségességét is.

Egy módosítást különösen támogattam – ezt 17 szavazatos többséggel fogadták el: a Franciaországban, a köztársasági elnöknek adott Denis Olviens jelentésben felvetett „fokozatos válasz” nevű elnyomó megoldást kiiktató módosítást. Véleményem szerint nem csak kifogásolható, hanem egyenesen veszélyes lenne magáncégek kezébe adni az internetkapcsolat felügyelésének és felfüggesztésének jogát az illegális letöltések gyanúja esetén.

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. − (SV) Az európai kulturális iparágakról szóló jelentés ijesztő fejezetet nyit az Európai Unió történelmében a kultúra nemzeti jellege tekintetében. Ennek ellenére a jelentés mellett szavazok, mert a legfontosabb részekben a Parlament kimondja, hogy a nem üzleti célú fájlmegosztás nem büntetendő és, ha elfogadják az 1. és 2. módosítást, akkor nem kerül sor az olyan, alapvető szabadság- és emberi jogokat sértő, és az arányos válasz, hatékonyság és elrettentő érték elveinek ellentmondó módszerekre, mint az internetkapcsolat megszakítása.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) Az Európai Parlamentben külön nevet adtunk az olyan jelentéseknek, amikben végtelen politikai kívánságlista szerepel (akár van beleszólásunk a területbe, akár nincs): magunk között karácsonyfának nevezzük őket. Guy Bono jelentése ezek közül való. De van egy fontos és kiváló rész Cristofer Fjellner első módosításában, ami egyértelmű politikai álláspontot fogalmaz meg: rámutat, hogy nem ajánlott megszüntetni azoknak az internet-hozzáférését, akik illegális anyagokat töltenek le.

Mivel kiszivárgott, hogy Sarkozy elnök úr ezt a francia kísérletet ki akarja terjeszteni az egész EU-ra, minden okunk megvan, hogy támogassunk egy olyan kijelentést, szerint ez a finoman szólva „nem kívánatos”. Mivel a módosítást elfogadták, a jelentés mellett szavaztam; egyébként leszavaztam volna.

  Catherine Stihler (PSE), írásban. − A 22. módosítás második részével kapcsolatban úgy gondolom, hogy akik az interneten illegális cselekményeket követnek el, azoktól meg kell vonni a szolgáltatást Ezért a második rész ellen szavaztam.

- Jelentés: Graça Moura (A6-0075/2008)

  Carlos Coelho (PPE-DE), írásban. − (PT) Támogatom Graça Moura képviselőtársam kiváló jelentését az európai kulturális programról a globalizálódó világban, ami hatalmas programot javasol annak érdekében, hogy a stratégiát az EU-n belül és harmadik országokkal folytatott kapcsolatainkban is érvényesíteni lehessen.

Graça Moura úr legalább 2005 márciusa óta hangsúlyozza, hogy a lisszaboni stratégia soha nem lesz képes alapvető céljait teljes mértékben elérni, ha a kultúrát nem tekinti egyik alapvető elemének.

A Bizottság közleménye csatlakozik ehhez a nézethez, és a kultúrát az európai politika napirendjére tűzi.

Egyetértek az előadóval abban, hogy éppen a globalizálódás „kényszeríti ki az európai azonosság megerősítését és megszilárdítását, Európa különböző népei kulturális sokféleségének sérelme nélkül.”

Szeretnék gratulálni az Európai Bizottságnak a közleményhez, és kérem, hogy a Barroso elnök úr által már bejelentett kulturális munkacsoportot további késlekedés nélkül állítsák fel, és kezdje meg munkáját.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A jelentésnek vannak nagyon vitatható pontjai. Ráadásul folyamatosan igyekszik eltitkolni Európa valós helyzetét. Nincs egységes „Európai kulturális örökség”, különösen a „humanizmus, tolerancia és demokrácia” stb. terén. Európa egész kultúrtörténelme, mint ahogy általában a történelme is, nem kizárólag a sokszínűségre, a csodálatos kreatív energiára és a haladásra épült, hanem volt benne bőven erőszakos konfliktus, intolerancia, és sokféle kulturális dominancia. Az egységes örökség kitaláció, amit korábban a Európa-központúság (Európa mint a világ úttörője stb.), ma pedig a sokat emlegetett állítólagos európai kulturális identitás miatt erőltetnék ránk.

De az egységes európai identitást kívánó politikai akaratnak vannak jó oldalai is. Például az, hogy ennek a közös identitásnak az egyik célja, hogy ellenálljunk az Egyesült Államok domináns kulturális iparának nyomásának (a nyelvi és kulturális sokszínűség védelme, a kulturális iparágak kereskedelmi szempontból védetté nyilvánítása, és annak felfedezése, hogy az EU kereskedelmi egyensúlya kulturális javak és szolgáltatások terén kedvezőtlen.)

Ezért végül tartózkodtunk.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Graça Moura jelentés mellett szavaztam, mivel ez helyesen mutatott rá arra, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok kulcsszerepet játszanak a kulturális örökség védelmében. Európa kulturális sokszínűsége egyik legnagyobb kincsünk, és képviselőcsoportom, az Európai Szabad Szövetség elkötelezte magát ennek a sokszínűségnek a védelme mellett. Pártom is elkötelezett a kulturálisan sokszínű Skócia eszméje mellett, és amellett, hogy a kormány tegyen Skócia gazdag kulturális örökségének gazdagításáért, például a nyelvi sokszínűség megőrzésével vagy a televízió- és rádiósugárzás ügyében. Európa számíthat rá, hogy a kulturálisan gazdag Skócia saját helyet szerez magának az EU-ban.

  Mieczysław Edmund Janowski (UEN), írásban. − Támogattam az jelentést európai kulturális programról a globalizálódó világban, mert azt hangsúlyozza, hogy az Unió kultúrpolitikája az európai integrációra koncentráljon, a tagállamok nemzeti és regionális sokszínűségét tiszteletben tartva. Az európai közösség csak akkor tehet bármit a kultúrpolitika terén, ha erőforrásai kiegészítik és támogatják az tagállamok intézkedéseit, és nem felváltják azokat.

Nagy örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament egy olyan módosítást fogadott el, amit a Kulturális Bizottság két lengyel tagja, Tomaszewska asszony és Podkański úr indítványozott. Módosításuk arra vonatkozik, hogy nyilváníttassék 2010 Frederic Chopin-emlékévnek. 2010 a nagy zeneszerző żelazowa wolai, lengyelországi születésének kétszázadik évfordulója lesz.

  David Martin (PSE), írásban. − Graça Moura úr jelentése a jó irányba tett lépés, ami Európa kulturális örökségének megőrzését szolgálja. De az a gondolat, hogy az iskolák az európai identitást erősítsék a diákokban, szerintem ellentmond az oktatás alapvető szerepének. Sokkal többet kell tenni, különösen annak biztosításáért, hogy kulturális örökségünket a lehető legszélesebb körben megosszuk másokkal. A jelentés javításokra szorul, ezt tükrözi szavazatom is.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Európa kulturális öröksége egyik legnagyobb, védelemre szoruló kincsünk. Annak végiggondolása, hogy a művészek nem csak pénzügyi, hanem jogi támogatást is kaphatnak, ennek az egyik oldala, de azt is fontos biztosítani, hogy a szerzői jogok magánszektorban zajló, haszonszerzés szándéka nélküli megsértése ne járjon büntetőjogi következményekkel.

Még fontosabb viszont az, hogy keresztény és nyugati gyökereink ne vesszenek el menthetetlenül. A sokat emlegetett integráció nem járhat azzal, hogy iskoláinkban és óvodáinkban nem ünnepeljük többé a karácsonyt, a húsvétot és a többi hagyományos ünnepet a muszlim bevándorlók miatt, mert ez kulturális identitásunk elvesztésével járna. Ehelyett többet kell tennünk, hogy szokásaink, hagyományaink és erkölcsi értékeink fennmaradásáért és tiszteletben tartatásáért.

  Lydie Polfer (ALDE), írásban. – (FR) Teljes mértékben támogatom a jelentést, ami felismeri a kultúra szerepét az európai integrációban. Támogatom az európai kulturális program javaslatát, és három fő célját: a kulturális sokszínűség megőrzését és a kultúrák közötti párbeszédet, a kultúra mint a kreativitás eszközének támogatását a lisszaboni stratégián belül és a kultúra támogatását, mint az EU külkapcsolatainak kulcseleme.

A kultúrát fel kell használni a külkapcsolatokban: be kell vonni a partnerországokkal és -régiókkal folytatott politikai párbeszédbe, és szisztematikusan be kell integrálni a fejlesztési programokba, különösen az AKCS országokéba. Véleményem szerint egy EU-AKCS kulturális alap nagyon hasznos lenne, mert ösztönözné a helyi iparágak és piacok megjelenését és megkönnyítené az AKCS országok kulturális termékeinek európai piacra való bejutását.

Fontos felismerni a helyi és regionális hatóságok szerepét a kultúra támogatásában, és jobban be kell vonnunk őket az EU kulturális programjába.

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. − (SV) A Parlament által összeállított kulturális jelentések gyakran nehezen használhatóak. A szándék persze nemes, és, ahogy a mostani jelentés is rámutat, jó ötlet indokolt esetekben páneurópai szinten lépni a művészek támogatása érdekében. De ez nem jelenti azt, hogy mindent EU-szinten kellene irányítani. Épp ellenkezőleg, jó okunk van szem előtt tartani a szubszidiaritás elvét, nehogy a tagállamok elveszítsék annak a lehetőségét, hogy saját kultúrpolitikájukat ők maguk alakítsák ki. Ezért részben elvi kérdés miatt szavaztam a jelentés ellen.

Pillanatnyilag még fontosabb, hogy a jelentés sok helyen milyen megfogalmazást használ. A K preambulumbekezdés hangvétele kifejezetten ijesztő. A szöveg több helyén is ugyanez a burkolt jelentés érezhető. Óvatosan, körültekintéssel kell haladnunk, amikor olyan kérdések vannak terítéken, mint a kulturális örökség. Itt pedig nem volt meg a kellő óvatosság.

  Glenis Willmott (PSE), írásban. − Az Európai Parlament munkáspártja támogatja, hogy az iskolákban tanítsák az Európai Unió történelmét. Abban viszont nem értünk egyet, hogy a tantervek egy bizonyos identitás- és kultúra-szemléletet tükrözzenek. Ezért aztán tartózkodtunk a szavazástól, mert az oktatásnak a tanulókat információkkal kellene ellátnia, nem egy eszmét kellene hirdetnie.

- Állásfoglalásra irányuló indítvány: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – az uniós fellépés lehetőségei (B6-0131/2008)

  Edite Estrela (PSE), írásban. − (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, támogatom tehát a Bizottság zöld könyvéről szóló állásfoglalást az uniós fellépés lehetőségeiről a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, mivel osztom azt a nézetet, hogy az alkalmazkodás garanciát jelent a klímaváltozás negatív és elkerülhetetlen következményei esetére. A mezőgazdasági tevékenységek, a vízgazdálkodás, a földhasználat tervezése és a közegészségügy terén történő alkalmazkodási lépések gyors meghatározása a helyes közösségi szintű környezetvédelmi politika része.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Köztudott, hogy az IPCC negyedik értékelő jelentésének II. Munkacsoport által írt része szerint majdnem az összes európai régiót várhatóan negatívan érinti majd az éghajlatváltozás. Ez újabb fenyegetést jelenhet az európai biodiverzitás számára, és akadályozhatja a társadalmi fejlődést, aminek megoldása átfogó megközelítést, a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét kívánja meg.

Ez az állásfoglalás helyenként egymásnak ellentmondó okokat és intézkedéseket ír le.

Jó, hogy felismeri, hogy az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól helyi és regionális szinten több tanulmány és modell is létezik, de sok tanulmányban nem jutott kellő figyelem a változások társadalmi és gazdasági dimenziójára, és a lakosságra gyakorolt várható hatásokra.

Üdvözlöm a Bizottságba való meghívást a sebezhető pontok közös európai adatbázisának tudományos előkészítésére, ami segíthet megérteni, hogy az egyes társadalmi csoportokat és az európai és nemzeti kulturális örökséget milyen hatások érnék, és a társadalmak hogyan reagálnának a jövőbeni éghajlatváltozásra.

Más kérdésekben azonban nem értünk egyet, például a kibocsátáskereskedelem fenntartásában.

  David Martin (PSE), írásban. − Egyetértek Sacconi úrral a Bizottság a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló zöld könyvéről. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáson a lehető leghamarabb el kell kezdeni dolgozni. A kérdés nemzetközi természete miatt közös európai fellépésre van szükség. Ezt az intézkedések finanszírozásának is tükröznie kell. Az éghajlatváltozás már zajlik, és bár a csökkentését célzó intézkedések nélkülözhetetlenek, azokat egy olyan stratégiának kell kiegészítenie, ami a globális éghajlatváltozás mindennapi életben jelentkező következményeihez való alkalmazkodást célozza.