Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2006/2223(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0076/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0076/2008

Viták :

PV 21/04/2008 - 20
CRE 21/04/2008 - 20

Szavazatok :

PV 22/04/2008 - 5.5
CRE 22/04/2008 - 5.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 18/06/2008 - 6.8
CRE 18/06/2008 - 6.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0129
P6_TA(2008)0301

Viták
2008. április 21., Hétfő - Strasbourg HL kiadás

20. Az Európai Ombudsman jogállása (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont Anneli Jäätteenmäki jelentése az Alkotmányügyi Bizottság részéről az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról (2006/2223(INI)) (A6-0076/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki, előadó. (FI) Tisztelt elnök úr! Biztos asszony! Hölgyeim és uraim! Először szeretném minden félnek megköszönni a jelentés elkészítése során tanúsított magas szintű együttműködést. Nem volt könnyű mindenkinek tetsző megoldást találni, és tudom, hogy néhányan még mindig reménykednek bizonyos változtatásokban, de a bizottságban egyhangú döntés született. Ez megfelelő alapnak tűnik a továbblépéshez.

Az ombudsman szerepéhez kapcsolódóan négy kérdést tárgyaltak meg: a dokumentumokhoz való hozzáférés, a tisztviselők tanúvallomása, a bűncselekményekre vonatkozó információk, valamint az emberi jogok területén történő együttműködés. Az Európai Ombudsman eredeti javaslatában volt ezenkívül egy ötödik pont is – az eljárásokba való beavatkozásokba irányuló hatáskör –, de az vitatott volt és közvetlenül a megbeszélés végén az ombudsman kijelentette, hogy vissza szándékozik azt vonni.

A legfontosabb módosítás az uniós intézmények és szervek arra irányuló kötelezettségével kapcsolatos, hogy az ombudsmannak hozzáférést biztosítsanak a minősített információkhoz és bizalmas dokumentumokhoz, amennyiben azt az ombudsman munkájához szükségesnek véli. Egészen idáig az intézményeknek jogában állt visszautasítani az információadást. A jövőben ez objektív – és már nem szubjektív vagy tetszés szerinti – megfontolás tárgyát képezi. Ez kicsi, de fontos lépés a helyes irányba.

Az Ombudsman számára minősített információkat vagy dokumentumokat szolgáltató intézményeknek tájékoztatniuk kell az ombudsmant azok minősített jellegéről. Ezenkívül a szabályok végrehajtása érdekében az ombudsman a vonatkozó intézményekkel megállapodhat a szakmai titoktartási kötelezettség által érintett, minősített és egyéb információkhoz való hozzáférés műveleti feltételeiről.

Az Európai Ombudsman szerepe az évek során fontosabbá vált az Európai Unió intézményei és az európai polgárok számára. A Lisszaboni Szerződéssel együtt az Európai Unió Alapjogi Chartája is jogilag kötelezővé válik, ami az ombudsman szerepét még fontosabbá teszi. A jövőben többet kell tennünk annak biztosításáért, hogy az ombudsman elegendő erőforrással rendelkezzen, alapokmánya mindig az adott kort tükrözze, megkapja a szükséges információkat, valamint hogy a tisztviselők a megfelelő információkkal lássák el.

Az Alapjogi Charta értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és szervei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az ehhez szükséges erőforrásoknak ezért rendelkezésre kell állniuk, hogy a polgároknak ne kelljen évekig várniuk a határozatokra, és bízhassanak abban, hogy az ombudsman rendelkezik minden szükséges információval, és a tisztviselők azt mondják el az ombudsmannak, amit tudnak, nem pedig azt, amit mondani akarnak. Máskülönben nem létezik a jogállamiság, egy olyan valami, amiről olyannyira szeretünk beszélni, még ha az EU nem is egy szoros értelemben vett állam. Nekünk, magunknak is meg kell felelnünk a jogállamiság elvének, és csak akkor várhatjuk el ugyanezt másoktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Tisztelt elnök úr! Már 14 éve, hogy e Parlament először elfogadta az Európai Ombudsman alapokmányát. Azóta sok minden történt. Ezért helyénvaló és nem meglepő, hogy az ombudsman kezdeményezte alapokmányának módosítását, és ezt a Bizottság üdvözli.

A lényeg az, hogy a polgároknak bizalommal kell lenniük az iránt, hogy ombudsman képes alapos és pártatlan vizsgálatot folytatni az állítólagos hivatali visszásságok eseteiben. Tehát az ombudsmannak világos, tömör és hatékony szabályokra van szüksége ehhez a fontos munkához.

A Bizottság már a kezdetektől nagy figyelemmel követte ezt a kezdeményezést, és eredményes megbeszéléseket folytattunk az ombudsmannal és a Parlament előadójával, Anneli Jäätteenmäkival. Vonatkozó szolgálataink szintén sok kapcsolatot és együttműködést alakítottak ki.

A Bizottság általánosságban üdvözli e jelentést, és szeretnék köszönetet mondani az elnöknek, Leinen úrnak, valamint a bizottsági tagoknak – különösen Anneli Jäätteenmäkinak – munkájukért.

Ami a Bizottságot illeti, hivatalos véleményünket nem sokkal azt követően nyújtjuk be, hogy a Parlament erre kötelez bennünket. Most szeretném röviden összegezni fő meglátásainkat. Ezek négy konkrét kérdéshez kapcsolódnak.

Először, a tanúk meghallgatása; másodszor: az aktákhoz való hozzáférés; harmadszor: az OLAF; negyedszer: az emberi jogok terén folytatott együttműködés. Nagyon röviden e pontok mindegyikéről szólni kívánok.

Először a tanúk meghallgatásáról. A Bizottság egyetért a Parlamentnek a tanúk meghallgatásával kapcsolatos módosításával, és e rendelkezés célja az arra való emlékeztetés volt, hogy a tisztviselők ne személyes nézőpontból tanúskodjanak, hanem hivatalos minőségükben.

Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi megfogalmazás azt a benyomást keltheti, hogy a tisztviselők utasítások alapján cselekedhetnek, és lehet, hogy nem hiteles és nem teljes tanúvallomást tesznek. Ez soha nem történt így, mindazonáltal egyetértek azzal, hogy a félreértések elkerülése végett fontos módosítani a megfogalmazást.

Másodszor, az aktákhoz való hozzáférés kapcsán a Bizottság támogatja, hogy az ombudsman betekinthessen azokba a dokumentumokba, amelyekre vizsgálatai során szüksége van. Az ombudsman javasolta, hogy szüntessék meg titoktartási mentességet az aktákhoz való hozzáférés tekintetében. A Bizottság soha sem élt ezzel a mentességgel, de fontos, hogy nagyon egyértelműek legyünk.

A minősített információk kezelését gondosan kell mérlegelni. Ugyanez vonatkozik az egyének magánélethez való jogának tiszteletben tartására, valamint az eljárások és az üzleti titkok védelmére. A Bizottság ezért üdvözli a Parlament arra irányuló módosítását, miszerint – amennyiben ilyen típusú dokumentumokról van szó – az ombudsmannak az érintett intézményben hatályos szabályokkal szigorúan egyenértékű szabályokat kell alkalmaznia.

Ami a minősített információkat illeti – úgymint az adatvédelmet és az üzleti titkokat –, a Bizottság teljes mértékben osztja a Parlament nézetét. Ugyanez vonatkozik a peres eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumokra.

Ez azt jelenti, hogy az ombudsmannak alkalmaznia kell a vonatkozó közösségi jogot, amikor harmadik felek kérelmet nyújtanak be az ombudsman által vizsgálatai során megszerzett dokumentumokhoz való hozzáférésre.

Amint azt tudjuk, a vonatkozó közösségi jogszabályt – az 1049/2001/EK rendelet – jelenleg teszik naprakésszé, és a Bizottság néhány hét múlva határozni fog ez ügyben.

Ezen okokból kifolyólag a Bizottság egyetért a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó módosítások céljával, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy pontosabb megfogalmazással még inkább javíthatnánk a szövegen, erre a kérdésre pedig még visszatérünk hivatalos véleményünk előterjesztésekor.

A harmadik pont, az OLAF kapcsán, a mondandóm a következő: amikor a lehetséges bűnözői tevékenységekre vonatkozó információk továbbításáról van szó, a Bizottság teljes mértékben egyetért a Parlamenttel abban, hogy az ombudsmannak értesíteni kell tudnia az Európai Csalásellenes Hivatalt a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos minden információról, és nem teljesen egyértelmű, hogy a javasolt megfogalmazás, a „hatáskörrel rendelkező intézményi szervezet”, az OLAF-ot is magában foglalja-e. Egy kis átfogalmazással pontosítható a szöveg.

Végül pedig, az emberi jogok terén történő együttműködés tekintetében a jelenlegi alapokmány jó alapnak bizonyult az Európai Ombudsman számára a nemzeti ombudsmanokkal és a hasonló tagállami szervekkel való együttműködéshez.

A Bizottság határozottan támogatja ezt a gyakorlatot. Ez közelebb hozza az európai intézményeket az európai polgárokhoz. Egy módosítás előterjesztésével a Parlament más intézményekre is ki szeretné terjeszteni az együttműködés körét, az emberi jogok és az alapvető jogok védelmének előmozdítása érdekében.

A Szerződés 302. és 303. cikke értelmében a Bizottság az, amely – a Közösség képviseletében – minden nemzetközi szervezettel, és különösen az Európa Tanáccsal kialakítja az összes megfelelő együttműködési formát. Ezért véli úgy a Bizottság, hogy e javaslat túllép az ombudsmannak a Szerződés által biztosított felhatalmazásán.

Ezt tisztázván, a Bizottság nyitott egy alternatív megfogalmazásra, és remélem, képesek leszünk olyan megfelelő egyensúlyt teremteni az ombudsman fontos munkaszerződései és a Szerződések között, ami nem sérti a Bizottság intézményi előjogait.

Ezek voltak tehát a Bizottság észrevételei a Parlament módosításai kapcsán felmerült kérdésekkel kapcsolatban, a holnapi szavazás után pedig kidolgozzuk véleményünket és megbeszéléseket kezdünk a Tanáccsal. Ezt gyorsan kell megtennünk, mivel meg szeretnénk könnyíteni, hogy megállapodás jöjjön létre a kérdésről a szlovén elnökség alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Matsouka, a Petíciós Bizottság véleményének előadója. − (EL) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Unió kétségkívül a bizalmi válság egy különösen nehéz időszakán megy keresztül. Azon tűnődöm, hogy az EU a demokrácia szempontjából hitelt érdemlő-e? Ahhoz, hogy valóban az legyen, legitimációra van szüksége polgárai részéről, és az Unió bővülésével a helyzet egyre összetettebbé válik. Mindig ott van az a közös alap, amelyre Európát felépítettük, és amelyre az uniós polgárok támaszkodnak. Ez az alapvető jogaikat védelmező értékrendszer.

Az európai polgárokkal folytatott kommunikáció most fontosabb, mint valaha volt. Ennek akkor van értelme, amikor a polgárok aggályaikkal az Európai Unióhoz fordulnak, és az EU-nak meg kell tudnia győzni őket azzal kapcsolatban, hogy az intézmények folyamatosan elvárásaik teljesítésére törekednek. A polgárok nem bíznak bennünk, mert nem érzik, hogy előmozdítjuk vagy akár kiterjesztjük jogaikat. Próbálkozásunknak tartós hatást kell elérnie, hölgyeim és uraim. Lépést kell tartanunk a történelmi fejleményekkel és az azokból adódó új követelményekkel. Az Európai Ombudsman elsődleges feladata az, hogy biztosítsa az EU intézményi szerveinek és szervezetének megfelelő működését, a polgárok által belé vetett bizalom fokozása mellett.

Az eljárási szabályzat tekintetében javasolt változtatások, amelyek módosítják az ombudsman alapokmányát, ténylegesen lehetővé teszik ezt az ombudsman számára. A Petíciós Bizottság fenntartás nélkül támogatja e módosításokat.

Végül, engedjék meg, hogy külön gratuláljak a kérdésért felelős előadónak, Jäätteenmäki asszonynak egy általánosan elfogadható jelentés elérése érdekében végzett fáradhatatlan munkájáért.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria da Assunção Esteves, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (PT) Az Alkotmányügyi Bizottságban az ombudsman alapokmányának módosításáról folytatott vita nem volt könnyű. Hosszú és igen heves vitát folytattunk, a lényegi kérdés pedig annak eldöntése volt, hogy ésszerű lépés-e az ombudsman hatásköreinek kiterjesztése. Abból az egyértelmű elvből indultunk ki, hogy egy demokratikus kultúrában az egyes intézmények szerepeit jól meg kell határozni, és nem lehet zavar a szerepeket illetően. A szerepek világos meghatározása és ésszerű megosztása jelenti az egyetlen utat az intézmények legitimitásának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának előmozdítása felé.

Pontosan ez volt az oka annak, hogy az ombudsman visszavonta a Bírósághoz való hozzáférésre irányuló javaslatát. Mindazonáltal, kompromisszumokat értünk el az adatvédelem, a titkos aktákhoz való hozzáférés, valamint az alapvető jogok terén más intézményekkel folytatott együttműködés tekintetében. Az ombudsman mostantól hozzáféréssel rendelkezik a titkos aktákhoz, de harmadik felek számára nem hozhat nyilvánosságra ilyen információkat. Az adatvédelemnek az Európai Unió adatvédelmi szabályai szerint kell történnie.

Egyértelmű, hogy alapjogi kérdésekben az ombudsman együtt dolgozhat más intézményekkel, és számomra úgy tűnik, hogy nem lehet más eljárási mód. Az alapvető jogok terén az intézményekkel folytatott együttműködés egyértelművé tesz egy íratlan szabályt, tekintve, hogy az alapvető jogok az Európai Unió alapjait és célját alkotják. Az azonban, hogy sikerült kompromisszumra jutni egy igen nehéz vitában, egyértelmű teszi azt, ami szerintem az elkerülhetetlen következtetés: az ombudsman mint intézmény számára – hatáskörei gyakorlása közben – mindig világosnak kell lennie, hogy a szükségszerűség, a megfelelőség és az arányosság elvei szerint kell cselekednie, mivel ezek a jog érvényesülésének kritériumai.

 
  
MPphoto
 
 

  Costas Botopoulos, a PSE képviselőcsoport nevében. – (EL) Tisztelt elnök úr, Európai Ombudsman, hölgyeim és uraim – kedves éjjeli bagoly kollégáim! Talán kicsit elkéstünk az Európai Ombudsman alapokmányát érintő javítások megvitatásával. Mindazonáltal úgy vélem, hogy végül a megfelelő pillanatban tesszük ezt, mert most, hogy az Európai Parlament általában véve a polgárok jogait tárgyalja, egy, az EU működéséről szóló új szerződéssel, illetve az Alapjogi Chartával kell foglalkoznia, amelynek az egyik cikke kifejezetten előírja, hogy a polgároknak joguk van panaszaikkal az európai ombudsmanhoz fordulni. Úgy hiszem, hogy ezért most itt a megfelelő alkalom, hogy megvitassuk, a polgárok mennyire bíznak az EU szerveiben. Hadd emlékeztessem Önöket arra, hogy az Európai Ombudsman az európai polgárok rendelkezésére áll a hivatali visszásságok elleni küzdelemben. Szeretném hozzátenni, hogy itt az ideje, hogy maga az Európai Parlament is kinyilvánítsa bizalmát saját intézményei és az Európai Ombudsman iránt.

Úgy vélem, hogy a jelenlegi ombudsman kezdeményezésére a változások témájában indított vitában volt két félreértés, amelyeket – véleményem szerint – a bizottságban sikerült megoldani. Az első a hatáskörökhöz kapcsolódott. Néhányan azt mondták, hogy túl sok hatáskörrel ruházzuk fel az Európai Ombudsmant, de ez nem igaz. Ez a jelentés megpróbálja kiegészíteni az Európai Ombudsman meglévő intézményi hatásköreit, hogy azokat megfelelően alkalmazhassa az előadó által említett valamennyi területen.

A második félreértés a dokumentumok titkosságával volt kapcsolatos. A jelentés nem említi, hogy a nyilvánosságnak mely dokumentumokhoz van hozzáférése. Azokra a dokumentumokra hivatkozik, amelyeket az ombudsman láthat, és megállapít két világos szabályt: a rendelet értelmében minősítettnek tekinthető dokumentumokba senki nem tekinthet bele; a titoktartási rendszer hatálya alá tartozó dokumentumokra továbbra is vonatkozik e rendszer. Végül hadd mondjam el, hogy a jelen körülmények között nagyon fontos, hogy támogassuk e jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrew Duff, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! E kezdeményezés a megfelelő időben indult útjára az ombudsman alapokmányának megerősítése érdekében, és bizalmat fejez ki az iránt, ahogyan Diamandouros úr és elődje, Söderman úr végezték feladataikat. Emellett a politikai légkör változását is tükrözi az ombudsman hivatalának létrehozása óta, különösen a megnövekedett átláthatóság tekintetében.

Határozottan abszurd lenne, ha mi, a Parlament titoktartási okokból nem engedélyeznénk az ombudsmannak a dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést. A közvélemény e korlátozást nem hagyná cinikus megjegyzések nélkül.

Egyetértek Wallström biztos asszonnyal, hogy csodás lenne, ha e hosszan tartó tárgyalásokat le tudnánk zárni a szlovén elnökség ideje alatt, hogy kellőképpen felkészülhessünk arra, hogy a 2009 tavaszán tartandó választásokon a polgárok szemébe nézzünk. Büszkének kell lennünk e reformokra, amelyeket – úgy vélem – az egész Parlament támogatni tud.

 
  
MPphoto
 
 

  David Hammerstein, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (ES) Tisztelt elnök úr! Diamandouros úr! A Zöldek meg akarják erősíteni az ombudsman intézményét, annak érdekében, hogy növekedjen az embereknek az európai intézményekbe vetett bizalma. Hogyan érhetjük ezt el? Úgy, ha megállapodunk, hogy az ombudsman korlátlan hozzáférést kap mindenféle dokumentumhoz, a minősített dokumentumokat is beleértve.

Ezenkívül, örömmel vettük tudomásul, hogy az ombudsman is hallhatja majd az európai intézmények tisztviselőinek tanúvallomásait, akikre már nem vonatkozik az a megkötés, hogy mindig a hivatali feletteseik utasításai alapján kell nyilatkozniuk. Ez fontos dolog.

Az is fontos – amint azt a Lisszaboni Szerződés és e jelentés is említi –, hogy az ombudsman hatáskörrel rendelkezzen a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba való beavatkozásra, és támogatjuk az ombudsman által arra vonatkozóan intézett felhívást, hogy általában véve nagyobb legyen az átláthatóság – ideértve a Parlamentet is –, ami az európai parlamenti képviselők pénzügyi juttatásait illeti.

Ez a második alkalom, hogy az Európai Parlament javításokat javasolt az ombudsman alapokmánya tekintetében. Legutóbb a Tanács megakadályozta a módosításokat. Bízom abban, hogy ezúttal sikerült végre tisztázni az ombudsman tényleges hatásköreit, és valóban megteremtettük az eszközöket ahhoz, hogy az utca embere nagyobb bizalmat érezzen az európai intézmények iránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Íñigo Méndez de Vigo (PPE-DE). – (ES) Tisztelt elnök úr! Néhány képviselőtársam azt kérdezi majd: mi történik ma? Megbolondultunk? Az Alkotmányügyi Bizottsággal kapcsolatos napirendi pontot tárgyalunk éjjel, 11 előtt 10 perccel? Mi történt? Duff úr keményen közbelépett és Watson urat a liberális képviselőcsoport második sorába száműzte? Mit tettünk mi, itt a Néppártban? Csak annyi tettünk, hogy követtük a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport ajánlását, amely azt mondja, hogy ha csak kevesen vagyunk, találkoznunk kell, már csak azért is, hogy ne fázzunk és ne érezzük magányosnak magunkat.

Komolyra fordítva a szót, tisztelt elnök úr, úgy vélem, hogy a mai vita fontos témával foglalkozik. Nagy örömmel tölt el, hogy az ombudsman is itt van ma velünk. Azért, mert ahogyan a Bizottság alelnöke, Wallström asszony nagyon helyesen elmondta, egy évtizednyi működés után helyénvaló, ha megállunk és megvizsgáljuk, hogy mi nem működik és min lehetne javítani.

Pontosan ez az, amit Jäätteenmäki asszony jelentése célul tűz ki, és szeretnék köszönetet mondani neki a velünk folytatott kiváló együttműködésért, és a konszenzusra való törekvésért, ami bizonyítja, hogy itt, az európai intézményekben konszenzuson alapuló demokráciában élünk, és nem olyanban, ahol a felek szemben állnak egymással. Gratulálok, Jäätteenmäki asszony!

Amit próbáltunk elérni, tisztelt elnök úr, az valami nagyon egyszerű dolog. Amikor a Maastrichti Szerződés létrehozta az ombudsman intézményét, az alapvetően gazdasági jellegű Unió és egy határozottan politikai jellegű Unió közötti keresztútnál álltunk. Az ombudsman volt az átmenet legfontosabb eleme.

Továbbra is támogatni kívánjuk az ombudsmant munkájában, hogy a jövőben is alapvető jelentőségű szereplő legyen az intézmények és az európai polgárok közötti közeledésben.

Ezért meggyőződésem, hogy az Alkotmányügyi Bizottság által javasolt reformok, amelyeket – ismételten megjegyzem – konszenzus övez, ebbe az irányba haladnak majd. A következő „mini” plenáris ülésszakban Stubbs úr jelentését fogjuk megvitatni, amely egy másik fontos aspektussal, az európai intézmények átláthatóságával foglalkozik. Mindkét jelentés ugyanabba az irányba mutat, tisztelt elnök úr, és megmutatják, hogy itt, még éjjel tizenegy előtt öt perccel is, a polgárainkkal foglalkozunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Corbett (PSE). – Tisztelt elnök úr! Az európai intézmények elkerülhetetlenül távolabb vannak a polgároktól, mint a nemzeti vagy a helyi intézmények. Ezért alkalmazzunk a szubszidiaritás elvét, amelynek értelmében nem cselekedhetünk európai szinten, ha a nemzeti vagy a helyi szintű fellépés tökéletesen megfelelő.

Pontosan ezért rendelkezünk olyan intézményi rendszerrel, amellyel akkor, amikor valóban európai szinten történik fellépés, garantálhatjuk a polgároknak, hogy az intézmények a legmesszebbmenőkig nyitott, demokratikus és helyénvaló módon járnak el. Ezért van az Európai Parlament, hogy Európa ne csak a kormányok miniszterei és a technokraták, diplomaták és bürokraták kezében legyen. Ezért van a Bíróság is, hogy biztosítsa a jogállamiságot.

És ezért van az ombudsman is, hogy még azok a polgárok is, akik nem követik hétről hétre vitáinkat – és sokan vannak ilyenek –, biztosak lehessenek abban, hogy a vállalt magas színvonalon folytatjuk a működést, és a hivatali visszásságokkal kapcsolatos állítások megfelelően és részrehajlás nélkül kivizsgálásra kerülnek.

Mindazonáltal – ahogyan Wallström biztos asszony is elmondta – a polgároknak bízniuk kell abban, hogy az ombudsman képes erre. Még akkor is, ha nem volt arra példa, hogy az ombudsman által kikérdezett tisztviselők – a cenzúrával egyenértékű módon – „fentről” kapott utasításokat követve nyilatkoztak volna, és még ha eddig nem is voltak problémák a titkos dokumentumokhoz való hozzáféréssel, fontos, hogy polgáraink lássák, ezek nem lehetnek akadályok, és nem használhatók fel kifogásként azzal a céllal, hogy elrejtsenek valamit az ombudsman elől.

Ezért is üdvözlöm, hogy az ombudsman kezdeményezte alapokmányának módosítását. Képviselőcsoportom támogatni fogja az Alkotmányügyi Bizottság által jóváhagyott módosításokat, és biztos vagyok abban, hogy a Parlament is egységesen és teljes szívből támogatni fogja azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Dushana Zdravkova (PPE-DE). – (BG) Szeretnék gratulálni az előadónak, Jäätteenmäki asszonynak azért, mert amióta aláírták a Lisszaboni Szerződést és az Alapjogi Chartát, az ombudsman által a modern társadalmi kapcsolatokban betöltött szerep új keretére tettek javaslatot. Biztos vagyok benne, hogy ez a dokumentum segít abban, hogy az ombudsman hatékonyabban végezhesse feladatait, és hozzájárul ahhoz, hogy tényleges védelmet garantálhasson az európai polgárok számára az európai intézmények által végzett nem megfelelő igazgatás esetei ellen.

Az általunk folytatott eszmecserék és a jelentés is egy érzékeny témát helyeznek előtérbe, nevezetesen az ombudsman információkhoz, ezen belül a minősített információkhoz való hozzáférését. Véleményem szerint ahhoz, hogy az ombudsman eredményes munkát végezhessen, és ha biztosítani akarjuk a lehető legjobb eredményeket az objektív igazság feltárásában – ami elsődlegesen a közérdeket szolgálja –, akkor az európai intézményeket kötelezni kell arra, hogy mindenféle információhoz hozzáférést biztosítsanak. Ugyanakkor azonban az ombudsmant tájékoztatni kell az ilyen információk jellegéről, különösen akkor, ha bizalmas információkról van szó. Nagyon fontos, hogy tiszteletben tartsuk a polgárok magánélethez való jogát, különösen a minősített információk felhasználásakor. Úgy vélem, hogy az előadónak sikerült egyensúlyt teremtenie a személyes jogok és a közérdek között. Így az ombudsman hozzáférést kap az adott üggyel kapcsolatos valamennyi információhoz, és ezek alapján döntés hozhat, ugyanakkor pedig betartanak minden szabályt, amelyeket az információkat szolgáltató intézmények is követnek, mindez pedig egyaránt biztosítja a szóban forgó információk védelmét, valamint az európai polgárok jogainak védelmét.

Az ombudsman európai intézmények és a polgárok közötti közvetítői szerepének megerősítése hozzájárul majd a demokrácia fejlesztéséhez és megerősíti a jogállamiság elveit. Ezért is nagyon fontos, hogy az ombudsman ne csak európai, de nemzeti szinten is jelen legyen, különösen azokban az országokban, ahol a demokratikus elvek és felügyelet kiépítése még mindig folyamatban van, és ahol a kormányzati struktúrák nem tudnak hatékony jogorvoslatot nyújtani a polgárok számára nemzeti szinten, jóllehet e polgárok ugyanúgy az Európai Unió polgárai is. Épp ezért szeretném hangsúlyozni az uniós intézmények és az ombudsman közötti együttműködés javításának szükségességét. Az ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közötti kapcsolat különösen fontos; együtt kell működniük az európai polgárok érdekében. Az is fontos, hogy a gyakorlati együttműködési mechanizmusoknak egy hatékonyabb rendszerét fejlesszék ki és kezdjék alkalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Metin Kazak (ALDE). – (FR) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Jäätteenmäki asszony jelentése az európai integráció folyamatának egy jelentős időszakával esik egybe: a Lisszaboni Szerződés és az Európai Alapjogi Charta elfogadásával. Az európai polgárok jogainak – első alkalommal történő – elismerése egy jó közigazgatási rendszer számára komoly előrelépést jelent a fokozottabb átláthatóság felé, és összhangban van azzal az igénnyel, hogy a közösségi szervek cselekvései és magatartása ne csak a hatályos szabályoknak feleljenek meg, de az európai adófizetők felelős, pártatlan és hatékony közigazgatás tekintetében meglévő elvárásainak is.

A javasolt változtatások – egy vizsgálat során – lehetővé tennék, hogy elhárítsák a közösségi intézményeknek a tények tisztázása során történő teljes körű együttműködéssel szembeni esetleges vonakodását. Nem tolerálható semmiféle olyan szándék, hogy félreérthető, homályosan fogalmazott szövegek elfogadásával kendőzzék el az igazság bizonyos részeit. Ez egy szervezetnek túlzottan nagy mozgásteret ad, továbbá aránytalan és elfogadhatatlan módon növeli mérlegelési jogköreit.

Az ombudsmannak szüksége van a polgárok bizalmára, akik azt várják tőle, hogy megfontoltan avatkozzon be jogaik védelme érdekében. Az ombudsman ugyanakkor köteles tiszteletben tartani a rendelkezésére bocsátott információk titkosságát. Ezért is gratulálok Jäätteenmäki asszonynak, hogy megfelelő egyensúlyt teremtett e két követelmény között, illetve azért, mert olyan kiegyensúlyozott megoldásokra tett javaslatot, amelyek erősítik az ombudsman mint erkölcsi hatóság szerepét, és javítják a közösségi intézmények átláthatóságát, ezáltal – az új Charta szellemében – megszilárdítva minden európai polgárnak a felelősségteljes kormányzáshoz és a megfelelő ügyintézéshez való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani tisztelt képviselőtársaimnak a vitában való részvételért és észrevételeikért. Többen említették, hogy ez egy, a hatáskörökkel és a titkossággal kapcsolatos kérdés. E két tényező kapcsolódik egymáshoz, és biztos vagyok abban, hogy e reformok megszüntetik azokat a bizonytalanságokat, amelyek mögött – alkalmanként – az intézmények megbújhattak. A reformok korszerűsítik és feltárják az eljárásokat, továbbá nagyobb egyértelműséget és átláthatóságot teremtenek, amire manapság és a polgárok elvárásainak való megfelelés érdekében szükség van.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismét köszönetet mondjak Jäätteenmäki asszonynak a velünk folytatott munkájában tanúsított nyílt és konstruktív hozzáállásért, és azért, hogy tájékoztatott munkájáról. Magának az ombudsmannak is szeretnék köszönetet mondani, mert lehetőségem nyílt arra, hogy kövessem munkáját, és láthattam, hogy milyen szintű pontossággal, komolysággal és elkötelezettséggel végzi feladatát. Teljesen lenyűgözött és nagy bizalommal vagyok iránta.

E kezdeményezéssel az ombudsmannak is segítünk, hogy alapokmányát összhangba hozza azzal, amit mi elvárnánk tőle az intézményeinkben felmerülő hivatali visszásságok eseteinek kivizsgálásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki, előadó. (FI) Tisztelt elnök úr! Szeretném mindenkinek megköszönni a kiváló együttműködést, és most, a végső felülvizsgálat szakaszában remélem, megtaláljuk a megfelelő megfogalmazást, hogy nagyobb bizalmat teremtsünk az uniós jogi aktusok eredményeként, hogy megfelelő erőforrások álljanak majd rendelkezésre, és hogy az ombudsmannak biztosíthassak minden szükséges információt. Ha nem így lesz, akkor – mint ahogyan már mondtam – az fekete nap lesz a jogállamiság és az átláthatóság tekintetében, jóllehet hiszek abban, hogy találunk közös álláspontot, mivel már csak néhány kisebb változtatást kell eszközölni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra 2008. április 22-én, kedden kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat