Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Viták
2008. május 7., Szerda - Brüsszel HL kiadás

16. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont az egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr! Mint tudja, vita folyik Írországban a Lisszaboni Szerződésről, mivel megvan az az előjogunk, hogy választóként szavazzunk erről a Szerződésről. Egy mára már felfokozott szócsata zajlik a mezőgazdasági vállalkozói szektor és kereskedelmi biztosunk, Peter Mandelson úr között, és némiképp szomorú, hogy mára a szócsata elmélyült és csaknem hajthatatlanná vált, a világkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos aggályoknak a Lisszaboni Szerződésre vonatkozó szavazástól való leválasztásában.

Én személy szerint úgy vélem, hogy ki tudunk kecmeregni ebből a helyzetből, de csak akkor, ha az embereknek tényekkel szolgálunk. Amit tényleg hangsúlyozni akarok itt ma este – és megemlítve, hogy ez a Ház a demokrácia szívverése és az Európai Unió szívverése – az az, hogy mi, megválasztott képviselőkként tényeket kell kapjunk a Bizottságtól. Írtam a biztos úrnak. Már hat hete várok a válaszra. Ügyemet elnapolom. A Lisszaboni Szerződés azonban fontos és szégyen, hogy ezt a két kérdést összekapcsolták.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko (PSE). – (ET) Hölgyeim és uraim! A szólásszabadság a demokrácia legfontosabb jellemzője. Nem képezheti semmiféle kompromisszum tárgyát.

Május 2-án épp egy nappal a Világsajtó Szabadságának Napja előtt, a moldovai napilap, a „Jurnal de Chisnau” bankszámláját bírósági végzéssel fagyasztották be. Ezt azon az alapon tették meg, hogy az újság az államügyész által elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatos vádakat közölt. Ismétlem: közölt, vagyis áttekintést adott, azt tette, amit a médiának tennie kell.

Olyasvalakiként, aki már 20 éve újságíró és a moldovai küldöttség jelenlegi elnökeként őszintén elítélem ezt az intézkedést. Jó néhány nemzetközi újságírói szervezet is kifejtette aggályát. A bírósági végzés nem más, mint a moldovai szólásszabadság megsértésének új eszköze.

Az Európai Uniónak továbbra is átfogó támogatást kell nyújtania Moldova számára. A XXI. századi Európa a szólásszabadság Európája. Minden más azt jelentené, hogy a demokrácia veszélyben van. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várhatjuk meg azt, hogy a dolgok tényleg rosszra forduljanak. Ellenkezőleg: a demokrácia nevében mindenkit, aki lábbal tiporja legdrágább értékeinket, szóban kell támadni. A demokráciát és a szólásszabadságot semmi sem válthatja fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) Az Európai Unióról szóló útmutatóban olvastam és még mindig emlékszem arra, hogy az kimondja azt, hogy a tagállamok szolidaritása Európa egyik legjelentősebb értéke, a kis országok – azaz a Benelux államok – pedig az igazi hajtóerő az EU belső piaca mögött. Az egyes országok érdekét ugyanilyen fontosnak tartották.

Ma azonban a legnagyobb országok energetikai érdekei olyan mértékben törpítették el az összes uniós értéket, hogy fennáll annak a veszélye, hogy azok örökre energiaszigetek maradnak. Ha Oroszország megszünteti Litvánia olajellátását, a nagyobb tagállamok – Oroszországgal együtt – Litvániát fogják vádolni azzal, hogy Európát a szovjet utódállamok energiaérdekeinek túszává tette. Más szóval: a szovjet utódállamok olyan menetrendet szabnak meg, amely nem tükrözi az orosz-EU kapcsolatokat, ami viszont veszélyezteti a stratégiai együttműködést.

Úgy tűnik, hogy az EU nem vette észre, hogy a Gazprom kőolajvezeték-hálózata már gyakorlatilag a teljes EU-t lefedi és hamarosan megtudjuk, hogy ki is Európa energiaellátási főnöke.

Arra sürgetném az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne kezdjenek tárgyalásokba Oroszországgal mindaddig, amíg nem született konszenzus valamennyi – nagyobb és kisebb – tagállammal. Az EU kettős mércéje régóta meglévő szégyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE). (ES) Elnök úr! Tegnap az Európai Bizottság egy jegyzetet tett közzé, amelyben azt mondja, hogy az „egyes üzemanyagok kiskereskedelmi értékesítéseire kivetett különadó”-nak nevezett adó nem felel meg a közösségi jogszabályoknak.

Több más ok mellett a Bizottság úgy véli, hogy az adó legfőbb célkitűzése a régiók autonómiájának megerősítése, amely eszközt biztosít a számukra ahhoz, hogy adóbevételt generáljanak.

Holnap, május 8-án a főtanácsnok Luxembourgban véleményt nyilvánít az ügyről, amely rendezni fogja, hogy a baszk tartományi tanácsok vagy területek jogosultak-e a jogalkotásra.

Mivel a Bizottság az adókulcsok bármiféle torzítását állami támogatásnak tekint, kimondható, hogy a Bizottság ellenzi, hogy az államon kívül bármely jogalany képes legyen saját adókulcsainak meghatározására.

Ezért felszólítom a Parlamentet, hogy vizsgálja meg a kérdést és kérje meg a Bizottságot, hogy változtasson politikai irányán, mivel ez oda vezethet, hogy korlátozzák azt az autonómiát, amellyel sok olyan terület rendelkezik, amelyek nem államok.

 
  
MPphoto
 
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). – Elnök úr! Örömmel veszem tudomásul a közös agrárpolitika felülvizsgálatát és azt, hogy megteszik az első válságellenes intézkedéseket az élelmiszergazdasági szférában.

Sajnos az előterjesztett következtetések és a meghozott határozatok ködösek és nem megfelelők. Igen egyértelműen kell kimondani, hogy jelenlegi formájában a közös agrárpolitika a biológiai biztonság elvesztéséhez vezet az Európai Unióban és mélyíti a globális élelmiszerválságot. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos korlátozások, az utasítások, a tilalmak, a kvóták és a kontingensek az élelmiszertartalékok további csökkenéséhez vezetnek, különösen az újonnan csatlakozott országokban. Az uniós integráció folyamatának elkezdődése előtt például Lengyelország kétszer annyi élelmiszert termelt, mint most. Sokkal többet termelne, ha megengednék neki.

A következtetés igen egyszerű: ha élelmiszerhiány van, engedjük meg azoknak, akik rendelkeznek termelési potenciállal, hogy termeljenek, ez pedig az új tagállamokat jelenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Diamanto Manolakou (GUE/NGL). – (EL) Elnök úr! Több mint 30 ezer, különleges katonai egységekbe tartozó rendőr vízágyúval és könnygázzal ütötte-verte a munkásokat az isztambuli Taksim tér környéki utcákon és a DISK munkavállalói szövetség székhelyén. Ennek eredményeként több mint 500 embert tartóztattak le, illetve ennyien sérültek meg a tüntetők körében.

Szolidaritásunkat fejezzük ki a munkásosztály és általánosságban valamennyi törökországi munkavállaló felé. Követeljük, hogy fejezzék be a politikai és szakszervezeti tevékenység üldözését. A munkásosztálynak elidegeníthetetlen joga van a sztrájkhoz és a május 1-jei tüntetéshez. Ezen a napon emlékezünk azokra a munkásokra, akik az osztályharc áldozataivá váltak, eredményeiket védve és azokra építve, valamint megszüntetve az emberek mindenféle kizsákmányolását.

El akarjuk ítélni az elfogadhatatlan tilalmat és a török kormány általi brutális elnyomást. Ugyanakkor támogatjuk a szakszervezetek és politikai pártok azon jogát, hogy megszervezzék a május 1-jei gyűlésüket Isztambul történelmi Taksim terén, ahol 1977. május 1-jén 34 munkást gyilkoltak meg.

 
  
  

ELNÖK: VIDAL-QUADRAS ÚR
Alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). – (HU) Tisztelt elnök úr! Nagy tisztelettel és őszinte megbecsüléssel szeretnék gratulálni Angela Merkel kancellár asszonynak, az idei európai Károly-díj elnyerésért, aki rendkívül sokat tett a Lisszaboni Szerződésért, és az új tagállamok beilleszkedéséért. Üdvözlöm, hogy az idén először kiosztásra kerültek az ifjúsági Károly-díjak is. Külön öröm és büszkeség számomra, hogy az első Károly-díjat Magyarország, egy magyar fiatalokból álló fantasztikus csapat, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány kapta, akik a diákok határok nélkül programjukkal érdemelték ki a díjat. Szívből gratulálok a magyar csapatnak, valamint az ezüstérmes Nagy Britanniának és a bronzérmes Görögországnak is. A magyar „Diákok határok nélkül” program egyedülálló a tekintetben, hogy az abban részt vevő országokban, így Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában élő magyar nemzeti közösségek fiataljai számára ad lehetőséget eszmecserére az európai oktatásról, az európai kultúráról. Mérföldkő, hogy egy ilyen európai, rangos díjjal elismerik az anyaország és a határon túli nemzetrészek közötti kapcsolattartást.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Nagyon köszönöm, Tabajdi úr! Minden bizonnyal örülni fog annak, hogy volt szerencsém része lenni az ifjúsági Károly-díját odaítélő bizottságnak. Azért mondom el Önnek, hogy tudja, hogy a helyes döntést hoztuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Pannella (ALDE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A hívőknek ezt jobban kell tudniuk, mint nekem – nem hívőnek –, de úgy tűnik, hogy május 13. és 17. között Vietnam a buddhista-naptár egy fontos ünnepét üli: a Wesakot vagyis Buddha születését. Úgy tűnik – már ami minket illet –, hogy ma Vietnamban, az Egyesült Buddhista Egyház főpátriárkája, Thich Huyen Quang, aki 26 éve van házi őrizetben a kolostorában és helyettese, Thich Quang Do, a sokunk által megnevezett jelölt, még arra se lesz képes, hogy szabadon megünnepelje a szertartást. Elnök úr! Az elmúlt 26 évben mi – Parlamentként – 15-ször kértük szabadon bocsátásukat. Tudom, hogy az idő lejárt, de Európa szégyenének ideje még nem járt le, hanem visszajött, úgyhogy vigyázzanak, hölgyeim és uraim!

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL).(PT) A sok kis- és középvállalkozás bezárása vagy a multik áttelepülése vagy akár a felkínált igen alacsony munkabérek miatt a hatalmas észak-portugáliai területeket érintő tényleges válsághelyzet az elmúlt években több mint 100 000 munkavállalót kényszerített arra, hogy Spanyolországba és más uniós országokba költözzön, a legtöbb esetben azért, hogy építkezéseken dolgozzanak. Ezek a munkások azonban gyakran ingatag helyzetekbe kerültek, sok esetben munkájuk megszűnt, mások pedig azt tapasztalták, hogy szerződéseiket nem tartják be, az ígéreteket nem tartják tiszteletben, a munkabérek a törvényi minimum alatt voltak vagy pedig a munkaidő volt rendkívül hosszú; röviden: az őket leszerződtető vállalkozások általánosságban elmulasztották kötelezettségeik teljesítését. Ezért hangsúlyozzuk, hogy hatékony nyomon követésre van sürgősen szükség az olyan országokban, ahol ilyen helyzetek uralkodnak és hogy sürgősen intézkedéseket kell tenni az ilyen illegális gyakorlatokkal szemben. A szakszervezetek például azt javasolták, hogy a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását elmulasztó vagy a bérlistájukon szereplő munkavállalók – beleértve az áthelyezett munkavállalók – teljes jegyzékével kapcsolatos havi tájékoztatás nyújtására vonatkozó követelményt nem teljesítő, vagy kötelezettségeik teljesítését elmulasztó építési vállalkozások engedélyét vissza kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Elnök úr! 2008. május 9-én fogjuk ünnepelni az Európai Unió létrehozásának 51. évfordulóját. Az EU valamennyi polgára számára ez jó alkalom arra, hogy bizakodva és elkötelezetten tekintsen a jövőbe.

Ma európai szinten az agrárpolitikai reformról, a jövőbeli közös energiapolitikáról, a közlekedési infrastrukturális, a távközlési és energetikai ágazatokban a transzeurópai hálózat bővítéséről, az éghajlatváltozásról és az Unió költségvetési reformjáról tárgyalunk.

A Lisszaboni Szerződést már 11 tagállam – például Románia – parlamentjei ratifikálták. Az új Szerződés hangsúlyozza Európa fenntartható fejlődése számára a magas szintű versenyképességgel bíró társadalmi piacgazdaság fontosságát. Az egységes piac működése a tagállamokban meglévő szociális rendszerek harmonizációját is előnyben részesíti. A jogerővel bíró Alapjogi Charta megerősíti az alapjogokat. A közös értékekből – társadalmi igazságosság, egyenlőség és jólét mindenki számra – kiindulva, az európai szocialisták célja a szociáldemokrácia kiépítése, egy olyan társadalomé, amely senkit sem rekeszt ki, és amelyben minden polgár egyenlő esélyekkel bír. A szociáldemokrata megközelítés lényege egy szociális Európa kiépítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Cappato, (ALDE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Kollégámhoz, Pannella úrhoz hasonlóan én is szeretném felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy mi történik Vietnamban és nemcsak az Egyesített Buddhista Egyház vezetőjének ügyére, aki már 80 felett jár és több mint 20 éve él házi őrizetben, hanem a Vietnam központi felföldi részén élő montagnard népcsoport üldöztetésére is.

Érkeznek hírek Kok Ksortól és a Montagnard Alapítványtól, például április 28-án, amikor a vietnami rendőri és biztonsági erők megölték Y-Tao Ebant és április 15-én, amikor két Montaguard Degar gyermeket ölt meg négy vietnami rendőr. Kérem, hogy támogassák a vietnami rezsimhez címzett, valamennyi képviselőhöz eljuttatott leveleket, amelyben felszólítjuk a nemzetközi közösséget és az európai intézményeket, hogy reagáljanak a vietnami helyzetre.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL).(PT) Marokkó azon szánalmas és állandó kísérletei ismeretében, hogy a sahrawi emberek önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogának megvalósítását célzó, jelenleg az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalásokat akadályozzák és azokban patthelyzetet alakítsanak ki, szeretném megragadni ezt az alkalmat arra, hogy hangsúlyozzam azt, hogy a sahrawi emberek önrendelkezéshez való jogát teljes mértékben tiszteletben kell tartani, ami a konfliktus realisztikus, tisztességes és tartós rendezésének – azaz a szégyenteljes gyarmatosítás befejezésének – egyetlen módja. Ezen túlmenően ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy tartsák be a nemzetközi jogot és az ENSZ határozatait, mélységesen el kell ítélnünk a Marokkó által a megszállt területeken a sahrawi emberekkel szemben alkalmazott brutális elnyomást, akik ellenállnak a gyarmatosításnak és harcolnak népük önrendelkezéshez való jogszerű jogáért, mélységesen el kell ítélnünk a sahrawi embereket sújtó, valódi humanitárius drámát, akiket arra köteleznek, hogy az országukon kívül, menekülttáborokban éljenek és sürgős és megfelelő nemzetközi humanitárius segítségre kell felszólítanunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis (ALDE). – Elnök úr! A Burmára szombaton lesújtó ciklon pusztulást és szenvedést hozott az ország lakossága számára.

A legfrissebb jelentések 22 000 halottról, 40 000 eltűnt személyről, több százezer, sérültről és egymillió hajléktalanná vált emberről beszélnek. Akármilyen logikátlannak és kegyetlennek is tűnik, a burmai katonai diktatúra mégis akadályozza a nemzetközi segítségnyújtási erőfeszítéseket.

Egy példa erre az, hogy a katasztrófa megtörténte után 4 nappal még mindig nem adtak ki időben vízumokat a külföldi segítő munkásoknak, a burmai tábornokok pedig nevetségesen naiv ürügyekkel szolgálnak, amelyeket egyetlen intelligens ember sem vehet komolyan.

E Ház Elnöke – a mai nap folyamán korábban beolvasott részvétnyilvánító üzeneten túl – tudna-e egy igen erőteljes figyelmeztetést küldeni a burmai juntának, közvetetten pedig pekingi védelmezőiknek, amelyben megmondja, hogy fejezzék be a nemzetközi segítségnyújtási erőfeszítések meghiúsítását és legalább próbáljanak meg, ha nem is demokratikusan, de legalább humánusan viselkedni saját népükkel szemben?

 
  
MPphoto
 
 

  Genowefa Grabowska (PSE). – (PL) Elnök úr! Az Európai Unióban öregszenek az emberek. A demográfiai előrejelzések riasztó képet festenek arról, hogy a dolgozó népesség 2030-ra 20 millióval csökken.

Nem jó, hogy ilyen helyzetben vagyunk és ezért támogatnunk kell a növekedést – beleértve egy természetes növekedést is. Problémáink vannak a meddőséggel és problémáink vannak a sterilitással. Az Egészségügyi Világszervezet a meddőséget betegségként ismerte el, amellett, hogy az in vitro módszer a kezelésének egyik módja. Évről évre nő azon párok száma, akiknek az ilyen módszerrel való megtermékenyítés az egyetlen esélyük arra, hogy gyermekük legyen. Ez azonban drága módszer és nem minden országban térítik meg a költséget. Sok pár számára ezek a költségek olyan akadályt jelentenek, ami lehetetlenné teszi számukra, hogy ilyen kezelésnek vessék alá magukat. Paradox helyzet, hogy az alkoholizmust, a tüdőrákot és az AIDS-et kezelik Európában, a meddőséget azonban nem kezelik minden országban.

Ezért hívom fel a figyelmet erre és szeretném, ha valamennyi uniós polgár egyenlő esélyekkel rendelkezne és számukra egyenlő feltételek mellett és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének elve alapján garantálnának lehetőséget arra, hogy in vitro kezelésben részesülhessenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE-DE). – (HU) Köszönöm, elnök úr! Tisztelt képviselő kollegák! A héten az Európai Parlamentben a sportról is szó esik. A téma aktualitása Romániában sajátos színezetet öltött. Az idei labdarúgó bajnokság fináléja közeledtével az elmúlt hetekben hatalmas nyomás nehezedett azokra a csapatokra és játékosaikra, akik a bajnokság végső állását befolyásolhatták. Tévés viták, intrikák, verekedések, felfüggesztett mérkőzések csak azért, mert sokak számára elképzelhetetlen volt, hogy ne fővárosi csapat legyen a győztes. A döntő mérkőzésen a kolozsvári csapat megőrizte elsőségét. Reméljük, a fő gond nem az volt, hogy a kolozsvári csapatban kevés a román játékos, és magyar a tulajdonos. A rendőrök és szurkolók összecsapására abban a városban került sor, ahol az utóbbi két hónapban menetrendszerűen vertek magyarokat azért, mert anyanyelvüket használták. Mindez összefügg azzal, hogy szélsőséges politikusok folyamatosan uszítottak a kisebbségek ellen. A sportban és a politikában egyaránt hozzá kell szokni ahhoz, hogy döntéseket és eredményeket egy-két hangadó vagy központi politikus megpróbálhat befolyásolni, de az eredményhez az összehangolt csapatmunka, kitartás, szorgalom és tisztességes játék vezet. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr! A Parlamentben a legutóbbi plenáris ülésszakon megvitattuk az emelkedő élelmiszerárakat. Ez egybeesett a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó komoly tárgyalással.

Ma, amikor világszinten kell szembenéznünk az élelmiszerválság problémájával, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy hol vannak a dolgok jelenlegi állásának okai és hol követtünk el hibákat.

Több mint 30 évig az EU élelmiszerpiaca ésszerűen stabil volt és ez éberségünk bizonyos fokú lanyhulásához vezetett. Ebben az időszakban nem követtük megfelelően nyomon a megjelenő folyamatokat, és nem végeztük el az élelmiszertermelés növekedése és az általános gazdasági fejlődés közötti, néhány társadalom által gyakorolt egyre növekvő befolyás és a növekvő kereslet közötti kapcsolat elemzését. Az olyan gyors gazdasági fejlődés – mint amilyen például Kínában és Indiában is lezajlott – valójában a fogyasztás növekedéséhez vezetett, következésképpen pedig jelentősen növekedett az élelmiszerigény – figyelemmel az emberek számára. Mostanság szintén növekedtek a termelési költségek, főleg az üzemanyag- és az energiaárak.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A napirendi pontot ezzel lezárom.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat