Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2022(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0181/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0181/2008

Viták :

PV 19/05/2008 - 21
CRE 19/05/2008 - 21

Szavazatok :

PV 20/05/2008 - 8.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0208

Viták
2008. május 19., Hétfő - Strasbourg HL kiadás

21. Az Európai Parlament tervezett bevételei és kiadásai a 2009-es pénzügyi évre (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő napirendi pont a Költségvetési Bizottság nevében Lewandowski úr jelentése (A6-0181/2008) az Európai Parlament 2009-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2008/2022(BUD)).

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Lewandowski, előadó. − (PL) Elnök úr, az Európai Parlament 2009-es pénzügyi évre tervezett bevételeinek és kiadásainak értékelésekor számításba vettük az elkövetkező évben ránk váró különleges körülményeket és kihívásokat. A jelenlévőket tekintve mindannyian egyetértünk abban, melyek ezek a kihívások: a Parlamentnek alkalmazkodnia kell a megnövekedett hatásköréhez a Lisszaboni Szerződés várható hatálybalépése után; készülőben vannak a választások, és a választási kampányt finanszírozni kell; új szabályokat kell elfogadni az európai parlamenti képviselők javadalmazásáról, valamint – remélhetőleg – átlátható szabályokat a parlamenti asszisztensek foglalkoztatásáról és javadalmazásáról.

Az elkövetkező év kihívásai közül nem mindegyiket sikerült számszerűsíteni és figyelembe venni a tervezett kiadásokban. Bizonytalanság esetére a kézenfekvő megoldás a költségvetési tartalék, és pontosan erről tárgyaltunk a Parlament elnökségével tartott találkozónkon, amelyre a költségvetési zsargonban „előzetes egyeztetési ülés”-ként szoktak hivatkozni. Megelégedésemre szolgál, hogy arról számolhatok be Önöknek, hogy az ülés kellemes légkörben zajlott, és a javaslataink közül sokat elfogadtak. Konkrétan a tervezett 65 új álláshelyet beépítették a becslésekbe, és a pénzek egy részét tartalékolták. Létrejött ezenkívül egy „lisszaboni tartalék”, hogy figyelembe vegye a Lisszaboni Szerződés által a Parlament új szükségleteire gyakorolt hatás felmérésén most dolgozó ad hoc munkacsoport megállapításait. A Költségvetési Bizottság mérlegelte a képviselőcsoportok követeléseit, és elismerte a támogató személyzet megerősítésének szükségességét, de a költségvetési fegyelem elveinek függvényében, azaz az újraalkalmazásnak elsőbbséget kell élveznie az új álláshelyek létrehozásához képest.

Az épületek és az épületpolitika tekintetében a hosszú távú stratégia májusi ismertetésére várunk, különösen mivel a kijelölt és egyelőre tartalékban tartott összegek a folyó évi áthozatallal együtt jelentősek. A költségvetésben találtunk egy 3,4 millió eurós előirányzatot a strasbourgi SDM épület azbesztmentesítésére. Tekintettel a strasbourgi önkormányzati hatóságokkal kialakult konfliktust övező, meglehetősen kedvezőtlen publicitásra és a kérdés érzékenységére, az ügy tisztázásra szorul, és vannak erre szolgáló módosítások. Ezek egészen odáig terjednek, hogy tartalékot követelnek a szükséges intézkedések fedezésére. Nem kívánok itt belemenni más, súlyos pénzügyi terhet jelentő kérdésekbe, amilyen a Látogatóközpont számítógépesítése és az európai parlamenti képviselőknek szóló kiegészítő szolgáltatások. Mindenekelőtt azt a tényt kell hangsúlyozni, hogy még mindig nem érjük el az európai intézmények átfogó igazgatási kiadásainak 20%-os plafonértékét. Ez a 20%-os szám önmagában nem végcél, hanem egy olyan, saját magunknak szabott érzékelhető határ, amely növeli a hitelességünket, amikor más intézmények részéről költségvetési fegyelemre szólítunk fel. Remélem, a tervezett kiadások és a Parlament végső költségvetése között végül nem lesz nagy különbség. Remélem, fenn tudjuk tartani a bizalom légkörét, ami jelentős mértékben Rømer főtitkár személyes vívmányának tekinthető. A holnapi szavazásnak gördülékenyen kell mennie, mivel csak négy módosítást nyújtottak be.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy a bonyodalmasnak várt kísérleti eljárás mindeddig zökkenőmentesen folyjon. Remélem, ez a továbbiakban is így fog menni, egészen a Parlament költségvetésének végső elfogadásáig.

 
  
MPphoto
 
 

  Reimer Böge, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az a tény, hogy mindössze négy módosítást nyújtottak be a Lewandowski-jelentéshez, ékes bizonyítéka az előadó kiváló előkészítő munkájának és a képviselőcsoportokkal való megegyezés érdekében tett értékes erőfeszítéseinek. Egyúttal talán a kísérleti folyamatként ismert eljárás célját is demonstrálja, amelynek során az idén arra törekszünk, hogy megtegyük az első lépést az elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti sikeres, a felelősségek megosztásán alapuló együttműködési rendszer felé, amit nagyon intenzív tárgyalások előznek meg mind az elnökséggel, mind a parlamenti igazgatással, hogy megszűnjön az egyfajta, gyakran tapasztalt félreértés vagy akár értetlenség. Mindentől függetlenül, szükségünk van egy közös szemlélet elfogadására.

Azt is fontos ismételten kihangsúlyozni – különösen akkor, amikor a Reformszerződés végrehajtásáról folynak a tárgyalások –, hogy a Parlament továbbra is elkötelezett híve a költségvetési fegyelemnek, és amíg a jelenlegi helyzet tart, nem fogja túllépni az 5. tétel 20%-ában megállapított határt.

Hasonlóképpen fontos újból nyomatékosítani, hogy virtuális kulturális forradalommal ér fel, és legalábbis jó kezdetnek tekinthető, ha maga az elnökség határozza el – ahogyan most történt –, hogy a bizonyos új álláshelyekre szóló előirányzatokat átteszi a költségvetési tartalékba, és ahelyett, hogy csak pecsételgeti jobbra-balra a közigazgatási javaslatokat, részletesebb, érdemi vitába is bocsátkozik arról, mi áll a költségvetés hátterében. Ez a Költségvetési Bizottság munkáját is elő fogja segíteni, és megkönnyíti a bizottság és az elnökség közötti együttműködést.

Első olvasatra természetesen sokkal részletesebben meg kell vitatnunk a pénzösszegek újraelosztásának kérdését a bizottságok és a képviselőcsoportok megerősítése céljából, hogy sikeresen végrehajthassuk a Reformszerződés által ránk ruházott feladatokat.

Nagyon egyszerűen fogalmazva, abban bízom – nem utolsósorban a plenáris határozatok és az elnökséggel folytatott előzetes megbeszéléseink alapján –, hogy az elnökség ezen a héten, ezen belül vagy ma, vagy szerdán meg fogja hozni az alapvető határozatokat az asszisztensek rendszerének kérdéseiről, az asszisztensek statútumáról és a többi eldöntetlen kérdésről. Ezekről a kérdésekről születtek már világos plenáris határozatok, így az elnökségnek csak végre kell hajtania őket, hogy megfelelő választ adjon a belső és a nyilvános vitára.

 
  
MPphoto
 
 

  Thijs Berman, a PSE képviselőcsoport nevében. – (NL) Még meddig fog tartani az az állapot, hogy az európai parlamenti képviselők asszisztensei közül tízből legalább egy úgy dolgozik itt, hogy semmilyen szociális biztonsági védelemben nem részesül, a különféle szerződések tökéletesen átláthatatlan káoszában, ami a csalás gyanúját is felveti?

Ahányszor az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportja kísérletet tesz arra, hogy rendes szerződést adjon a képviselők asszisztenseinek, az összes szokásos szociális biztonsági garanciával, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja megpróbálja megakadályozni az asszisztenseik ilyen fajta statútumát. Úgy tűnik, hogy a PPE-DE képviselőcsoport számára már maga a „statútum” szó is tabu. A „statútum” szó helyére ezúttal a „rendszer” fog lépni. Ez nem csupán játék a szavakkal. Ennek a Parlamentnek példamutatóan kellene eljárni a munkakörülmények terén, de reménytelenül el van maradva attól, amit már régóta teljesen általános szintnek lehet tekinteni. Egységes statútum nélkül a munkatársaink soha nem fogják megkapni azt a fajta védelmet, amire rendes esetben jogosultak.

Ez az egy pont, az asszisztensek statútuma ezért fontos, és az ennek kihajítására irányuló módosítás szégyenfolt lenne Lewandowski úr amúgy valóban kitűnő jelentésén. Egyetértek az észrevételeivel, akárcsak Böge úr észrevételeivel. A költségvetés még mindig belül maradt a határokon, az új Szerződés szerint a Parlamentre ruházott tágabb felelősségi körök ellenére. Bizonyosan nagyobb egyértelműségre van szükség, elsősorban a személyzeti juttatások, másodsorban az Európai Parlament épületeinek azbesztmentesítése ügyében. Ezeknek a pontoknak az egyértelművé tétele kifejezett követelmény kell, hogy legyen, ha az említett célokra tartalékolni kívánt összegeket fel akarjuk szabadítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, a Parlament költségvetése egészen októberig nem lesz elfogadva, Lewandowski úr jelentésével viszont elvben az elnökség által áprilisban elfogadott, 2009-re javasolt költségvetést támogatjuk, és különösen a javaslat részleteiről szóló párbeszédet, amely az idén kísérleti projektként zajlik. Úgy vélem, a kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy hasznos ez a fajta párbeszéd. Azt jelenti, hogy a politikai felelősök részletesen felül fogják vizsgálni a költségvetést, és hogy a Költségvetési Bizottság ebbe megfelelően be lesz vonva. Ez helyes. A párbeszéd nagymértékben a Parlament Lisszaboni Szerződésből eredő új feladataival összefüggő személyzeti követelményekről szól, nem utolsósorban annak biztosításáról, hogy a szükségleteket megpróbáljuk a potenciális átszervezések útján kielégíteni, mielőtt a személyzeti létszám növeléséről kezdenénk tárgyalni. Az EU bővülésével természetesen már szemtanúi lehettünk a személyzeti létszám ugrásszerű megnövekedésének, ezért most kénytelenek vagyunk egyfajta konszolidációs időszakot tartani, miközben nagyon gondosan felülvizsgáljuk a személyzeti követelményeket.

Abban is megállapodtunk, hogy e hónap végéig hosszú távú stratégiai tervet készítünk az épületekről és karbantartásukról. Ezen a téren újfent át kell gondolni a jövőre szóló politikát. Az azbeszt esete azt mutatja, hogy a részletek is érdekesek lehetnek. Meglepődve tapasztaltuk az SDM épület azbesztmentesítésére szóló összeg elkülönítését, mivel amikor a Parlament megvásárolta az épületet, azt mondták, hogy nincs benne azbeszt! A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport ezért támogatja az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportja által előterjesztett javaslatot, hogy tartalékoljuk ezt a pénzt.

Végül, de nem utolsósorban szeretném hangsúlyozni, hogy szükségünk van az asszisztensekre vonatkozó rendszer elfogadására, amint azt a Parlament főtitkárával, Harald Rømerrel tárgyaltuk. Ezúttal nem hibázhatunk, rendbe kell raknunk ezt a dolgot.

 
  
MPphoto
 
 

  Wiesław Stefan Kuc, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, a Lewandowski úr által benyújtott, az Európai Parlament 2009-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány az előzetes költségvetés-tervezettel együtt összhangba hozza a Parlament feladatainak megvalósítását az említett évben – a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése által ráruházott feladatokat, az európai parlamenti választásokat, az új képviselői statútumot, az épületpolitikát, az európai parlamenti képviselőknek szóló szolgáltatások javítását, az energiatakarékosságot és a többit – a további költségvetési megtakarításokkal. Amit mindig mondani szoktak az uniós költségvetés egészéről – miszerint kevesebb pénzért ennél többet már nem lehet tenni –, most hirtelen mégis lehetségesnek bizonyult. A Lewandowski úr és a többiek birtokában lévő know-how és a hatalmas tapasztalat, kiegészítve az elnökség együttműködésével csodát tett. Képviselőcsoportom meg fogja szavazni az állásfoglalásra irányuló indítványt.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, április 21-én az elnökség elfogadta az előzetes költségvetés-tervezetet, amely az Európai Parlament kiadásaira összesen több mint 1,5 milliárd eurót irányoz elő. 2009-ben meg fogjuk látni a Lisszaboni Szerződés hatását – amennyiben valamennyi tagállam ratifikálja.

Nekünk azt mondták, hogy a Lisszaboni Szerződés – ami voltaképpen az Európai Alkotmány, más néven – csak egyfajta rendrakási gyakorlat, amely leegyszerűsítené a Parlament működését. A tisztviselők mégis 2 millió eurót kérnek a Szerződés által előidézett pluszköltségek fedezésére, és csak a Parlamentben 65 új álláshelyre lesz szükség, hogy segítsék a képviselőcsoportokat a Szerződés értelmezésében. Mindez még azelőtt kerül jóváhagyásra, hogy a Szerződés Nagy-Britanniában ratifikálnák, illetve azt megelőzően, hogy Írország népe népszavazáson nyilvánítaná ki akaratát.

A Parlament természetesen már eldöntötte, hogy figyelmen kívül fogja hagyni az ír nép döntését, ha nemmel szavaznának, annak érdekében pedig, hogy az „igen” szavazatra buzdítsa az íreket, az EU újabb 332 millió eurót ígért oda Írországnak, támogatás formájában. Reméljük, az írek nem adják ilyen olcsón a szabadságukat. Ahogy azonban egy nagy angol, Ken Dodd egy alkalommal megjegyezte, minden rosszban van valami jó, plusz áfa.

A jelentésben elhangzik, hogy a Látogatóközpontnak még több pénzre van szüksége. A magam részéről mindig azt gondoltam, hogy minél többen jönnek el megnézni a Parlamentet, és minél többen látják a nagyszabású szakmai szócséplést és a jogalkotási kolbásztöltő gépet működés közben, annál inkább ellenünk fognak fordulni.

Ha minden európai polgár szemtanúja lehetne annak a kaotikus összevisszaságnak, ahogyan a jogszabályok megszavazása történik ebben a Parlamentben, akkor az EU minden tagállamában lenne egy olyan párt, mint az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja. Akkor legalább jó helyre kerülne a pénz.

 
  
MPphoto
 
 

  Margaritis Schinas (PPE-DE).(EL) Elnök úr, úgy vélem, hogy a 2009-re szóló parlamenti költségvetés ügyében nagyon jó volt a kezdet. Realisztikus, politikailag igen körültekintő kezdet volt, mivel nem szabad elfelejtenünk, hogy 2009 választási év lesz.

Szerintem a ma tárgyalt tervezetnek három olyan pluszpontja van, amelyek miatt jó kezdetről beszélhetünk.

Az első a fegyelem. Az euroszkeptikusoktól hallottakkal ellentétben ez immár a harmadik olyan év egyhuzamban, hogy az Európai Parlamentnek sikerült a 20%-os igazgatási költséghatár alatt maradnia. A Parlament azzal cáfolta meg a szélsőséges európai nézeteket, hogy fegyelmezett, ésszerű módon működött.

Másodszor, a humán erőforrások most először tükrözik az új Szerződés szerinti együttdöntés miatt megnövekedett szükségleteinket. Van egy olyan szervezeti felépítésünk, amely átlátható és világos.

A harmadik pozitívum az épületpolitika. Azt hiszem, ezen a téren nagyvonalúnak kell lennünk. Amikor az azbesztmentesítésről van szó, tudnunk kell, hogy nem helyezhetjük előbbre a költségeket a biztonságnál; nem számít az ár. Ezért nagyvonalúan, bölcsen kell eljárnunk. A jelenlévők mindegyikének, akárcsak a hozzánk hasonló köztisztviselőknek, olyan környezetben kell dolgoznia, ahol a munkahelyi egészség és biztonság garantált.

Természetesen ez csak a kezdet; még nem vagyunk kész, és az első olvasatra ősszel fog sor kerülni. Úgy vélem, ezekben az ügyekben folytatódnia kell a Költségvetési Bizottság és az elnökség közötti kiváló együttműködésnek. Számítunk rá, hogy az elnökség közvetlen kapcsolatban marad velünk, hogy az első és második olvasat ezután következő szakaszainak is igazán szilárd alapokat tudjon biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (PSE). – (SK) Szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a kitűnő jelentéshez. Ez a költségvetés sajátos abban a tekintetben, hogy számos fontos új realitást kell figyelembe vennie: a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, az európai parlamenti választásokat, valamint az európai parlamenti képviselők új statútumának bevezetését és azt hiszem, az asszisztensekét is. Mérlegelnünk kell azonban a tulajdonpolitikánkat is, és hatékony paramétereket kell kitűznünk, a fenntartási és környezetvédelmi költségeket is beleértve. A helyes döntések meghozatalához hosszú távú stratégiára van szükségünk ezen a téren, amelyet akár már a jövő hónapban is tudunk majd mérlegelni.

Fő feladatunk, hogy helyes jogszabályokat készítsünk. A javasolt tudásmenedzsment rendszer, tolmácsolási és fordítási szolgáltatások és a könyvtári elemzési szolgálat magasabb színvonalú szolgáltatásokat fog biztosítani, az erőforrások megtakarítása mellett. Ez még egy érv amellett, hogy miért kell minden szükséges elemzésnek rendelkezésünkre állnia a költségvetés első olvasata előtt, hogy polgáraink felé bizonyítani tudjuk, hogy felelős módon használjuk fel a pénzüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Mulder (ALDE). – (NL) Sokakhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy minél előbb szükség van az európai parlamenti képviselők asszisztenseinek statútumára. Ez a jövőben sok bonyodalomtól kímélhet meg minket.

Az épületekről is szeretnék mondani valamit. Amikor pár évvel ezelőtt több épületet is megvettünk Strasbourgban, nagyon fontos kérdés volt, hogy tartalmaznak-e azbesztet. Szakértői vizsgálat történt, amely kimutatta, hogy van ugyan azbeszt az épületekben – ez az akkoriban épült épületek mindegyikéről elmondható –, de egyértelműen nem veszélyes. Ennek alapján megvásároltuk az épületeket. Soha nem merült fel olyan javaslat, hogy a lehető leghamarabb azbesztmentesíteni kellene őket.

Ezért úgy gondolom, az igazgatás rossz úton jár, ha most ezt kéri, mivel ha ezt meg kell tenni, a strasbourgi tanácsnak kell fizetnie érte. Amíg ezzel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, nem hiszem, hogy el kellene kezdenünk az épületek azbesztmentesítését a Parlament költségén. Először világossá kell tennünk az álláspontunkat a strasbourgi városi tanács felé, mivel ezt nekik kell megfizetniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök úr, három dolgot szeretnék elmondani.

Az első, hogy amennyiben a Lisszaboni Szerződést minden tagállam ratifikálja, 2009 lesz az első olyan év, amikor a Parlament az említett Szerződés alapján fog működni. Az Európai Parlamentnek nemcsak a hatásköre lesz nagyobb, a tagállamok parlamentjeivel is köteles lesz konzultálni a javasolt jogszabályokról. Ez bizonyosan jelentősen meg fogja növelni a működési költségeket, mivel nagyobb személyzet foglalkoztatását, a szakértői véleményekre és konzultációkra fordított kiadások növekedését stb. fogja eredményezni.

A második, hogy a 2009. évben sor kerül az új parlamenti választásokra, és különösen az új képviselői statútum bevezetésére, amely kétségkívül jelentős mértékben meg fogja növelni a Parlament kiadásait.

A harmadik, egyben utolsó dolog, hogy a szakértői becslések szerint 2009-ben az átlagos éves inflációs ráta az EU-ban 4% körül lesz, ami a Parlament igazgatási költségeiben érzékelhető növekedéshez fog vezetni.

Bízom benne, hogy mindezeket a tényezőket figyelembe fogják venni az Európai Parlament költségvetésének végleges változata elkészítésekor.

 
  
MPphoto
 
 

  Valdis Dombrovskis (PPE-DE).(LV) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Parlament 2009-es költségvetés-tervezetével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnék gratulálni az előadónak ahhoz, hogy a költségvetési kiadásokkal szemben tanúsított szigorú szemlélete helyesnek bizonyult, és az Európai Parlament teljes kiadásai jövőre nem fogják meghaladni az EU összes igazgatási kiadásainak 20%-át. Ilyenformán a költségvetés teljes összege belül fog maradni a korábban rögzített határokon, függetlenül az Európai Parlament munkájának 2009-re várható növekedésétől – a Lisszaboni Szerződés alapján ebbe bele fog tartozni a jogalkotási munka növekvő mennyisége, az európai parlamenti képviselők javadalmazási rendszerének változása, valamint az európai parlamenti választásokkal összefüggő tömegtájékoztatási kampány. A 2009-es költségvetéssel összefüggésben az ambiciózus egyéni projektek megtérülését is megfelelően kell értékelnünk. Először is szóba került az Európai Parlament webtévés projektje. Ahhoz, hogy az ilyen és hasonló projektek hasznosságát fel lehessen mérni, összesíteni kell az Európai Parlament webtévéjének népszerűségére vonatkozó adatokat, és kiszámolni, hogy ezeken a sokmilliós beruházásokon keresztül valójában hány nézőt lehet a képernyők elé vonzani. Az Európai Parlament kommunikációs politikájával és a várt tömegtájékoztatási kampánnyal kapcsolatban nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a decentralizált kommunikációra a tagállamokban lévő parlamenti tájékoztató irodákon keresztül. A különféle tagállamok polgáraival folytatott kommunikáció ebben a formában hatékonyabban működik, mint központosítva. Köszönöm a figyelmet!

 
  
MPphoto
 
 

  Brigitte Douay (PSE) . – (FR) Elnök úr, ebben a költségvetési vitában még egyszer köszönetet kell mondanunk Lewandowski úrnak ezért a nagyon kiegyensúlyozott jelentésért. Emellett szeretném ismét emlékeztetni Önöket arra, az európai demokrácia szempontjából milyen fontos év lesz a 2009-es: új Parlament és új Bizottság lép hivatalba, ezért az intézményeink nyilvánossággal folytatott kommunikációját tekintve is meghatározó év lesz.

Ahhoz azonban, hogy a nyilvánosság tagjai érdeklődjenek az európai kérdések iránt, érintettnek érezzék magukat ezekben, és tömegesen menjenek el szavazni, a különböző intézményektől eredő kommunikációnak következetesnek és világosnak kell lennie. Erre való tekintettel, és a nagyobb hatékonyság érdekében rendkívül fontos a kommunikációban közvetlenül vagy decentralizáltan, a tagállami képviseleteik révén részt vevő három intézmény közötti szoros együttműködés, mivel a választásokig már csak egy év van.

Ez a gondolatmenet áll a Lewandowski úr jelentésére vonatkozó 2. módosítás hátterében, amelyet az én képviselőcsoportom nyújtott be. Célunk, hogy közelebb kerüljünk a polgárokhoz, ami itt e Házban mindannyiunk számára igen fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Ville Itälä (PPE-DE). – (FI) Elnök úr, szeretném megköszönni az előadónak, Lewandowski úrnak ezt a kiváló munkát, és néhány pontra szeretnék külön figyelmet fordítani.

Először is az asszisztensekre vonatkozó rendszerről mondanék valamit. Támogatom az előadó által javasoltakat. Ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy fontos kérdésről van szó, amelyet e jelentés eredményeképpen végre rendezni kell.

Ezek után az itt tárgyalt azbesztprobléma kérdésével szeretnék foglalkozni. Mielőtt bármilyen finanszírozást biztosítanánk, meg kell állapítani, hogy ki a felelős, és valójában mennyi pénzre lesz szükség. Arról is kell egy világos terv, hogy hogyan haladjunk tovább. Elég nyilvánvaló, hogy nem dolgozhatunk olyan épületben, ahol – meglepő módon – a megvásárlása után felfedeztük az azbeszt jelenlétét.

Arra a tényre is szeretném felhívni a figyelmet, hogy már régóta szó volt egy EMAS rendszerről, bár erre vonatkozóan nincsenek világos tervek. Ugyancsak remélem, hogy a parlamenti többség egyértelműen eldöntötte, hogy az igazgatásnak javaslatot kell készítenie arról, hogy a mindennapos parlamenti használatra fokozottan környezetbarát járművekbe ruházunk be, de egyelőre erről sincsenek konkrét tervek.

 
  
MPphoto
 
 

  Esko Seppänen (GUE/NGL). – (FI) Elnök úr, elvben jóváhagyom Lewandowski úr jelentését, de tartózkodunk, mivel a Parlament költségvetéséről annak végleges formájában csak ősszel fogunk szavazni, a Parlament első költségvetés-tervezete pedig nem kielégítő. Tapasztalataink szerint ez őszre már világosabb lesz, így egyelőre nem tudunk állást foglalni a végső megfogalmazásról, amelyet addig nem fognak bemutatni.

Pozitívumként szeretném felhívni a figyelmet Rømer főtitkár nyilatkozatára, aki azt mondta, hogy az útiköltségek kifizetése a következő parlamenti ciklusban teljes mértékben a tényleges költségek alapján fog történni, és nem lesznek érvényben köztes vagy átmeneti megoldások.

Egyetértek a Mulder úr által megfogalmazott kritikával a strasbourgi épületprogrammal kapcsolatban: véleményünk szerint csalás lenne, ha az azbeszt miatt felújításokat kellene végeznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Lewandowski, előadó. − (PL) Elnök úr, először is a parlamenti asszisztensek javadalmazására vonatkozó szabályok átláthatóságának, amit próbálunk megvalósítani, nem szabadna kicsinyes alkudozás és konfliktus tárgyát képeznie a képviselőcsoportok között: ez a Parlament egészének közös felelőssége, amely Parlament jövőre azt fogja kérni, hogy újból szavazzanak neki bizalmat. Másodszor, a bizalom légköre köztünk és az elnökség között egyre jobb lesz, minél gyakrabban és minél teljesebb körben kapunk előzetes tájékoztatást a pénzügyi következményekkel bíró kötelezettségvállalásokról. Harmadszor, a költségvetési munkánk célja pontosan az, hogy felkészüljünk az elkövetkező év legvalószínűbb forgatókönyvére. Ahol bizonytalanságot tapasztalunk, a válasz a költségvetési tartalék, és ez a Lisszaboni Szerződéssel és annak hatásával kapcsolatos bizonytalanságra is vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2008. május 20-án kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) A ma tárgyalt jelentés célja, hogy intézményünk meghatározza álláspontját az Európai Parlament 2009-re tervezett költségvetésével kapcsolatban.

Kulcsfontosságú év áll előttünk: a Parlament megújulásának éve; egy olyan év, amikor az európai parlamenti képviselők és asszisztenseik statútumában is komoly változások várhatók; és mindenekelőtt az első olyan év, amikor az intézményünket plusz felelősséggel és az ezzel járó pluszmunkával felruházó Lisszaboni Szerződés hatályban lesz.

Támogatni kívánom az elnökség által benyújtott tervezetet. A Parlament előtt álló megnövekedett pénzügyi követelményeket figyelembe véve ezzel a tervezettel az 5. tétel szerinti kiadások 20%-os küszöbe alatt tudunk maradni. Az igazgatásunknak folytatnia kell ezt a fajta racionalizációt, hogy – konkrétan a személyzet átszervezése révén – tovább optimalizáljuk hatékonyságunkat.

Hozzátenném még, hogy hatásértékelés készül az egyszerűsített szerződés hatálybalépése által generált szükségletekről, és hogy a becslések kiigazítására a költségvetés első olvasatáról szóló őszi szavazásig lesz lehetőség.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat