Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. május 19., Hétfő - Strasbourg

23. Az Üzemanyagcellák és Hidrogén közös vállalkozás létrehozása (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében Locatelli asszony jelentése (A6-0145/2008) az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0571 - C6-0446/2007 - 2007/0211(CNS)).

  Janez Potočnik, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, mindenekelőtt szeretném kifejezni hálás köszönetemet a Parlamentnek, és különösen az előadónak, Pia Locatellinek, valamint az őt helyettesítő Teresa Riera Madurellnek, amiért támogatták az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló javaslatunkat.

Hadd mondjak köszönetet valamennyi árnyékelőadónak is a konstruktív támogatásukért, valamint a Költségvetési Bizottságnak a véleményéért.

Az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozásnak két alapító tagja lesz: az Ipari Csoport és a Közösség. Az Ipari Csoportot az ipar magánvállalkozásai hozták létre, tagjai pedig Európa üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai vállalkozásainak többségét képviselik, például az autógyártókat, az energiaszolgáltatókat, az üzemanyagcella-technológia fejlesztőit és az alkalmazásaik fejlesztőit. A különböző vállalatméretek egyaránt képviseltetik magukat, a mikrovállalkozásoktól egészen a multinacionális cégekig.

A Bizottság és az iparág közötti együttműködés a rendelet előkészítése folyamán világosan bizonyította az érintett iparág erős motiváltságát. Az állami oldalról kapott garancia a stabil finanszírozás hosszú távú biztosításáról tovább fogja növelni az ágazat önbizalmát. Ennek eredményeképpen a magánszektor részéről további tekintélyes források lekötésére lehet számítani.

A közös vállalkozás két alapító tagján kívül az egyetemek, kutatóközpontok és más kutató szervezetek most hozzák létre a Kutatási Csoportot, amely várhatóan a közös vállalkozás harmadik tagja lesz. Az alapkutatás e közös technológiai kezdeményezés (JTI) szempontjából vett fontossága folytán szükségesnek találták a Kutatási Csoport képviseletét az irányító testületben.

Becslések szerint e közös technológiai kezdeményezés létrehozása összességében legfeljebb öt éven belül fel fogja gyorsítani a stabil hidrogénellátási és üzemanyagcella-technológiák megvalósítását, előkészítve a 2010-2020 közötti határidőn belüli kereskedelmi indulást.

Azt is szeretném megemlíteni, hogy ez az energiatechnológia felgyorsítása terén tett erőfeszítéseink szempontjából is fontos, mivel ez a közös technológiai kezdeményezés nagyon érdekes modell azon ipari kezdeményezések némelyike számára, amelyek létrehozását a stratégiai energiatechnológiai terv keretében javasoltuk.

A Parlament véleménye tartalmaz több nagyon helyénvaló módosítási javaslatot. Az egyik példa az áttörést hozó kutatás fontosságának hangsúlyozása. Az alapkutatás szerepelni fog a K+F programban, ami fokozni fogja az előrehaladás és a siker elérésének valószínűségét.

Egy másik példa a Közös Kutatóközpontnak (KKK) a közös vállalkozás tevékenységeiben való részvétele tisztázása. A KKK számos, jelentőséggel bíró területen tág hatáskörökkel rendelkezik, ezért a jövőbeni határozott részvétele erősíteni fogja a közös vállalkozás kutatásait.

Mind a Tanács, mind a Bizottság számít az Önök észrevételeire és véleményére, mivel mindenki készen áll a továbblépésre és e fontos kezdeményezés végrehajtásának haladéktalan megkezdésére.

  Elnök. − Most valójában Locatelli asszonynak kellett volna beszélnie, lévén ő az előadó, de a helyettesítésére Madurell asszonyt jelölte ki; egyelőre azonban nem látom Madurell asszonyt, és nagyon sajnálom, hogy nincs a körünkben.

Ezért most egyenesen továbbmegyünk a képviselőcsoportok nevében felszólalókkal.

  Jan Březina, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Locatelli asszonynak az energiaügyi jövőnk szempontjából az egyik legfontosabb stratégiai technológiával foglalkozó jelentés elkészítésében végzett igen alapos és részletes munkájáért.

Őszintén üdvözlöm a hidrogénnel és üzemanyagcellákkal foglalkozó európai platform, a siker elérésének főszereplője kezdeményezését. A közös technológiai kezdeményezés fogalmát a hetedik keretprogramban vezették be mint új mechanizmust a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek megvalósítására az európai szintű kutatásban. Eddig négy közös technológiai kezdeményezés jött létre az innovatív gyógyszerek, a beágyazott rendszerek stb. területén. Ezzel a javaslattal létrejön az ötödik közös technológiai kezdeményezés az üzemanyagcellák és a hidrogén területén.

Mivel az EU olyan kihívásokkal néz szembe, mint a villamos energia biztonsága, az energiafüggőség és az éghajlatváltozás hatásainak sokat vitatott enyhítése, fel kell lendítenie a tisztább, hatékonyabb energiatechnológiák fejlesztését és alkalmazását. Az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák jelentősen hozzájárulnak e célokhoz. A közös európai stratégia hiánya eddig megakadályozta Európát abban, hogy lépést tartson az ázsiai országokkal és az Egyesült Államokkal.

Ami a módosításokat illeti, támogatom azokat, amelyeket a javaslat megerősítése és a többi közös technológiai kezdeményezéssel való koherencia érdekében nyújtottak be. Saját tapasztalataim és a kkv-kkal folytatott kommunikáció alapján különösen azokat a módosításokat támogatom, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a kkv-k innovációs potenciáljára és az általuk tapasztalt sajátos akadályokra, például a kutatási infrastruktúrához való csökkent hozzáférés terén. Ugyancsak hangsúlyozniuk kell az áttörésközpontú kutatás fontosságát. Amint a végrehajtási tervben is szerepelt, a kutatásnak különösen az első szakaszokban a közös technológiai kezdeményezések tevékenységeinek fontos részét kell képeznie.

Véleményem szerint a köz- és a magánszféra e közös kezdeményezése a helyes út ahhoz, hogy versenyképesebbek legyünk az USA-val és más olyan országokkal, amelyek a hidrogén kutatása terén hagyományokkal és fejlesztési stratégiával rendelkeznek.

  Silvia-Adriana Ţicău, a PSE képviselőcsoport nevében. – (RO) Én is szeretnék gratulálni az előadónak és hangsúlyozni e dokumentum fontosságát. Ez a kezdeményezés rendkívül fontos a kutatási tevékenység szempontjából. Sajnos a támogatás gyakran nem elegendő, illetve olykor nem megfelelően használják fel. Az Európai Közösség maximális hozzájárulása e közös vállalkozás igazgatási kiadásaihoz 470 millió euro lesz. 2013 után ismét lehet új támogatásokat biztosítani, de csak az olyan projektekre, amelyekhez 2013. december 31-ig finanszírozási megállapodást írnak alá.

Szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy ez a közös vállalkozás rendkívül hasznos, mivel végrehajtja a kutatási keretprogramot és része annak, különösen az energia és a közlekedés terén, beleértve a repüléstechnikát is. Úgy vélem, ez a jelentés is rendkívül fontos, mivel összehangoltan támogatja a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket, és ez a kezdeményezés a kutatási prioritások megvalósítását is támogatni fogja az üzemanyagcellákkal és hidrogénnel kapcsolatos kommunikációs és információs technológia terén, de az üzemanyagcellák és a hidrogén kutatására fordított állami és magánberuházásokat is ösztönözni és növelni fogja a tagállamokban és a társult országokban.

  Vladko Todorov Panayotov, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (BG) Európának le kell küzdenie az éghajlatváltozást és gondoskodnia kell a természeti erőforrások kínálatának biztonságáról. A nyersanyagok és a késztermékek árainak folyamatos emelkedése mellett ez a feladat kezd rendkívül nehéznek bizonyulni.

Van egy megoldás, és ez az új technológiában rejlik, amely egyrészről előre csökkenteni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, másrészt a nyersanyagok hatékonyabb, takarékosabb felhasználásával jár. Ezáltal Európa élen járhatna a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és megőrizhetné versenyképességét a nyersanyagok globális piacán. Ehhez a kutatásra és az új technológiára fordított befektetések növelésére van szükség, figyelembe véve minden egyes tagállam saját potenciálját.

Az új technológia, különösen a hidrogéntechnológia és az üzemanyagcellák fejlesztése meghatározó szerepet fog játszani az energiaforrások hiányának leküzdésében, valamint a környezetvédelemben és a kiotói jegyzőkönyvben kitűzött célok elérésében. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezekhez a technológiákhoz fémeket, például platinát, palládiumot, aranyat kell használni, amelyek az új eszközök és berendezések felépítésének szerves részei. A hidrogéntechnológia fejlesztését és az üzemanyagcellák fejlesztését csak akkor tudjuk hatékonnyá és fenntarthatóvá tenni, ha új, nagy hatékonyságú, környezetvédelmi szempontból biztonságos módszereket vezetünk be e fémek kitermelésére és kifejtésére.

Egy közös vállalkozás elindításának integrálnia kell minden olyan ország erőfeszítéseit, amely tapasztalatokkal rendelkezik mind a hidrogéntechnológia és az üzemanyagcellák közvetlen fejlesztése, mind a szükséges nyersanyagok fenntartható, környezetbarát kitermeléséhez szükséges technológiák fejlesztése terén. Bátorítani kell ezeket a fejlesztéseket az új tagállamokban, amelyek kiterjedt tapasztalatokkal rendelkeznek az említett területeken, például Bulgáriában, ahol egyes kutatócsoportok már hosszú évek óta dolgoznak ilyen projekteken, és komoly sikereket értek el.

  Zdzisław Kazimierz Chmielewski (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony, biztos úr, nehéz nem egyetérteni egy olyan törekvéssel, amely az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia terén próbál megfelelő szabályokat létrehozni egy közös vállalkozás számára. Locatelli asszony érdekes jelentése szerint ez a kezdeményezés a köz- és a magánszféra partnerségének ígéretes példája egy közös technológiai kezdeményezés megvalósítása érdekében. Az előttem lévő véleményben mégis az áll, hogy a Tanács megerősíti az ilyen cellák gyakorlati alkalmazásában rejlő technológiai kihívás rendkívüli összetettségét. A szakértők mérhetetlenül bonyolult feladattal néznek szembe, amikor utat keresnek az a garantált sikerre vezető kutatásokhoz. Néhány tudós például azt jósolta, hogy az üzemanyagcellák gyakorlati alkalmazásában komoly korlátok fognak mutatkozni, ha elfogadjuk, hogy a hidrogén csak egy energiahordozó. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a gyakorlati alkalmazása – például az üzemanyagcellákban – minden alaklommal más energiaforrások használatát teszi szükségessé az előállításához. Ha ezt a nehézséget leküzdjük, újabb nehézségek támadnak a tárolás terén, ha más nem, a hidrogén tárolására és szállítására alkalmas technológiák megtalálásának szükségessége.

Azért hívom fel a figyelmet erre a kérdésre, hogy előmozdítsam az Európai Parlament által véleményezendő szövegen folyó további jogalkotói munkát. Hadd mondjam ki egyenesen, és ne tekintsék ezt mellékes megjegyzésnek: a fő szakértőm szerint ez a módszer nem fog befutni.

  Janez Potočnik, a Bizottság tagja. − Elnök asszony, szeretném megköszönni a tisztelt képviselőknek értékes észrevételeiket. Azt is szeretném elmondani, hogy a közös technológiai kezdeményezések bevezetésével valóban új koncepcióval álltunk elő. Őszintén remélem, hogy működni fog, mivel ennek az új módszernek meghatározó szerepet kellene betöltenie abban, hogy az új realitások némelyikét Európába hozza.

Most valójában az lenne az újdonság, hogy a projektek finanszírozása után továbblépnénk a programok finanszírozása és a magán- és közszféra partnerségének erőteljesebb támogatása felé, és itt szándékosan a „magán- és közszféra partnerségéről” beszélek, mivel nyilvánvaló, hogy a kezdeményezések és a stratégiai kutatási napirendek olyan technológiai platformokról érkeznek, amelyek e közös technológiai kezdeményezések alapját képezték. Muszáj együttműködnünk, és én ezekben a közös technológiai kezdeményezésekben azt látom, hogy csoportok jönnek létre az Európai Unió szintjén. A nagy európai versenytársak közül néhánynak sikerült összefogni, hogy ebben a verseny előtti szakaszban erőik egyesítésével Európát erősebb pozícióba hozhassa a világtérképen.

Ebben az összefüggésben azt is szeretném elmondani, hogy ez a konkrét technológiai kezdeményezés rendkívül fontos, mivel az energiaágazatra vonatkozik, és ennek az ágazatnak a fontosságára nap mint nap emlékeztetnek minket.

Az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) egyik legfontosabb célkitűzése az alacsony szénkibocsátású technológiák kifejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása. Tudom, hogy Önök már dolgoznak a SET-tervről szóló véleményen, és nagyon várom, hogy megismerhessem a nézeteiket. Amint korábban már mondtam, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai közös technológiai kezdeményezés más területek számára is érdekes modell, és jóváhagyása után bizonyosan része lesz a SET-tervnek.

Remélhetőleg a jövőben meg fogjuk látni, milyen különbséget jelent ez. Befejezésül azt szeretném mondani – mivel nem tudom, hogy helyesen tolmácsolták-e –, hogy az Európai Bizottság legfeljebb 470 millió euróval fog hozzájárulni e közös technológiai kezdeményezés végrehajtásának hat évében, és természetesen arra számít, hogy a törekvésben szintén részt vállaló magánszektor megduplázza ezt az összeget.

  Elnök. − Madurell asszony bizonyosan nincs jelen, de biztos vagyok benne, hogy az előadó, Locatelli asszony jelentkezni fog, mivel amit a biztos úr mondott, rendkívül fontos.

A vitát lezárom.

A szavazásra kedden, déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Péter Olajos (PPE-DE) , írásban. – (HU) Az elmúlt ötven évben a Föld népessége megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig a négyszeresére nőtt. Ezért nincs más út, mint üdvözölni és minden eszközzel támogatni az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozását.

Megértem Haug képviselő asszony aggodalmait a finanszírozást illetően, azonban az anyagiak nem állhatnak e kezdeményezés útjában. A kulcsszavak: innováció és életmódváltás. Ez pedig pénzbe kerül. Viszont megtérül. A modern gazdaságokban az innováció az éves GDP-növekedés 70–80%-át adja!

Hogy miért fektessünk be a hidrogénbe? Mert köztes energiahordozó. „Készletei” nem fogyhatnak el, az Univerzum leggyakoribb eleme. Azonban csak akkor tekinthető a fosszilis energiahordozók alternatívájának, ha megújuló energiákból, versenyképes áron tudjuk előállítani, és ez alatt nem bocsátunk a légkörbe szén-dioxidot vagy más üvegházhatású gázt.

Kanadában és az Egyesült Államokban már 2002-ben felismerték ennek fontosságát. Ott már többszázezer „biojárgány” rója az utakat, és folyamatosan bővül a hidrogéngázt szolgáltató töltőállomások száma. Az Unióban körülbelül 18 ezer környezetbarát modell található. A töltőállomás-lefedettség említésre sem méltó.

A végső leszakadást elkerülendő nem várhatunk e technológia és üzemanyag támogatásával, cselekedni kell. Ezúton is meghívom kollégáimat a jövő héten, május 28-án délután a Parlamentben rendezendő Greennovációs konferenciámra, ahol a tanácskozást követően a résztvevők utazhatnak is egy hidrogénbuszon és egy hidrogénautóval.