Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. május 20., Kedd - Strasbourg

7. Az Európai Unió integrált tengerpolitikája (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a Piecyk úr által a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében készített jelentés (A6-0163/2008) az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról (2008/2009(INI).

  Willi Piecyk, előadó. − (DE) Tisztelt elnök asszony! Örülök, hogy másodszor is Ön elnököl, amikor a tengerpolitikát vitatjuk meg. Egy évvel ezelőtt is itt volt.

Biztos úr, kezdjük a jó hírrel! Az első európai tengerészeti nap eseménye zajlik majd ma este a lübecki Szent Jakab-templomban. Ez a templom ad otthont a polgári tengeri navigáció nemzetközi emlékművének. Tavaly nyitotta meg Barrot biztos úr. Kapitányok fogják megvitatni élet- és munkakörülményeiket ma este. A lelkipásztorok a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeire támaszkodnak, hogy május 20-át ma délután európai tengerészeti nappá nyilvánítsák. Ez ok arra, hogy örvendjünk, mert elősegíti, hogy Európa nagyobb figyelmet fordítson tengereire.

Azok pedig, akik azt hiszik, hogy egy ilyen nap lényegében a tengerpolitika része, nagyon tévednek; egy ilyen tengerészeti nap nem fajulhat puszta szimbolizmussá. Ez azt jelenti, hogy egy politikai keret részévé kell válnia. Szükség van politikára – a társadalmi ügyekben, a tengeri biztonsághoz és az éghajlatvédelemhez. Vigyük az élet és munkakörülményeket föl a hajók fedélzetére: micsoda gonosz anakronizmus, hogy a szociális- és foglalkoztatásvédelmi szabályozás egész tartománya nem vonatkozik a tengerészekre. Ennek meg kell változnia és a Bizottság is úgy látja, hogy változnia kell. Várjuk kezdeményezésüket.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2006-ban elfogadta a tengerészti munkaügyi egyezményt. Eddig három állam ratifikálta: a Bahamák, Libéria és a Marshall-szigetek. De milyen álláspontot képviselnek az európaiak? A Tanácsnak egész egyszerűen egy dolgot kell tennie, ha szeretne javítani a navigációs és tengerészeti biztonságon: végre el kell fogadnia az Erika III. csomagot. Kissé már sokallom, hogy a Tanács ennyire húzza-halasztja a tengerészeti biztonság kérdésével való foglalkozást. Közben több mint 12 hónap telt el első megvitatása óta a Parlamentben és eddig még mindig nincs egy egységes álláspontunk. Az Erika és a Prestige katasztrófák elégséges figyelmeztetőként szolgálhatnának, hogy végre cselekedjünk.

Az éghajlatvédelmi csomag, amelyet a Bizottság elnöke, Barroso úr terjesztett elő januárban, annak lehetőségére utal, hogy talán érdemes lenne a tengeri közlekedést bevenni a kibocsátás-kereskedelembe. Ez túl laza, nem elég. Nézetem szerint a tengerpolitikának legalább négy dolgot kell elérnie az éghajlatvédelemmel kapcsolatban: a tengeri szállítást be kell vonni a kibocsátás-kereskedelembe – most, és nem akármikor; radikálisan csökkenteni kell a szennyezőanyagok – CO2, SO2 és NOX – kibocsátását; és növelni kell a megújuló energiák – mint a nap- és a szélenergia – használatát. A kikötőkben véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy a hajómotorok maguk generálják a saját maguk által használt energiát az emberek és a természet kárára. Ezzel szemben viszont a szárazföldről is kapnunk kell energiát, tehát a kikötött hajókat elektromos kivezetésre kell rákapcsolni.

Az Északi-tengerben és a Balti-tengerben több tucat régi lőszer található elmúlt háborúk idejéből. Rettenetes veszélyek származhatnak ezekből. Ezért szükség lenne egy olyan cselekvési tervre, amely ennek a régi és veszélyes hulladéknak a megtalálását és eltávolítását tűzné ki célul. Az elmúlt hónapokban a tudomásunkra jutott, hogy kalózok támadtak európaiakra és európai hajókra Afrika partjai mentén. Ezért világos nemzetközi szabályozásra és támogató rendszerre van szükség a nyílt tengeren és nem csak a partokat kell megvédenünk a tengerektől, hanem a tengereket is a partoktól. A legnagyobb veszély a tengerekre nézve még mindig a szárazföldről származik. Az összes kibocsátás és szennyezés 80%-a még mindig a mezőgazdaságból és az iparból ered. A gyógyír megtalálása érdekében az európai jogot végső soron itt is alkalmazni és érvényesíteni kell.

Amikor május 20-át európai tengerészeti napnak nyilvánítjuk a ma délutáni szavazás után, remélem, hogy jövő év május 20-án azt tudjuk majd mondani, hogy sok mindent elértünk ez alatt az idő alatt.

Látják, hogy miként volt ez pontos partra szállás.

(Taps)

  Joe Borg, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök asszony! Úgy gondolom, hogy alkalomhoz illő, hogy ezt a vitát azon a napon tartjuk, amikor az európai tengerészeti napot először ünnepeljük. Végtére is egyik képviselőtársunk, Kratsa-Tsagaropoulou asszony javasolta először az Európai Unió jövőbeli tengerpolitikájának elgondolását Barroso elnöknek a zöld könyv előkészítési munkálatainak közepette. Ez ugyanakkor a Parlamentnek is köszönhető, különösen Pöttering elnök úrnak, aki a házigazdája lesz az európai tengerészeti napot kihirdető közös háromoldalú nyilatkozat ünnepélyes aláírásának, ma délután. Ez az ünnepség jól mutatja, hogy milyen nagy utat tettünk meg nemcsak az integrált tengerpolitika, hanem Európa óceánjai és tengerei érdekében is, egy új vízió kialakításával. Az is jól látszik, hogy az európai intézmények mennyire részesei voltak minden lépésnek. A Parlament kulcsszerepet játszott az új integrált tengerpolitika kifejlesztésében egyrészt azzal, hogy számos konferenciát szervezett, ahol gyümölcsöző beszélgetések és aprólékos viták folytak, másrészt pedig a jelentések elkészítése révén, amelyek kalauzolnak bennünket munkánkban és útmutatást adnak a tengerpolitika végrehajtását illetően.

Engedjék meg, hogy hálás és szívből jövő köszönetemet és nagyrabecsülésemet fejezzem ki az előadó Willi Piecyk iránt, a különböző bizottságok élénk érdeklődésének koordinálásáért és ennek a lenyűgöző jelentésnek az elkészítéséért. Szeretném megköszönni a különböző bizottságok előadóinak és a kiváló képviselőtársaknak, akik különösen sokat tettek az elmúlt két évben azért, hogy a Parlament hozzájáruljon ehhez a kialakulóban lévő európai politikához. Bocsánatot kérek ezektől a kollégáktól, mert nem tudom őket név szerint megemlíteni, ahogy szerettem volna.

Most pedig engedjék meg, hogy rátérjek a jelentésre! A jelentés nem tartalmaz ugyan semmilyen új ajánlást, azonban azokra a felhívásokra koncentrál, amelyek a Parlamentben 2007 júliusában hangzottak el, és amelyek segítettek a továbbhaladás mikéntjének meghatározásában, és amelyek a tengerpolitika végrehajtásának folytatására ösztönöznek most is.

Néhány ágazati témában a Bizottság örömmel fogadja a Parlament által a tengerpolitika környezetvédelmi dimenziójára – különösen az éghajlatváltozás kihívásaira – helyezett folyamatos hangsúlyt, és várja az ezen aggályokkal foglalkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégia 2008-ban történő elfogadását.

A Bizottság szintén üdvözli, hogy az Európai Parlament elismeri a tengeri közlekedés fontosságát az európai gazdaság számára és örömmel fogadja a Parlament támogatását a közös tengeri közlekedési térség létrehozásában, a tengeri gyorsforgalmi utak és a rövid távú tengeri szállítás fejlesztésében: a Bizottság által előterjesztett összes projektben.

A kutatás szempontjából a Bizottság örömmel fogadja a Parlament támogatását az átfogó tengerkutatási stratégia kifejlesztéséhez, amely a tengerpolitika sarokköve lesz, és amely 2008 közepére kell, hogy elfogadásra készen álljon.

A Bizottság üdvözli a jelentés pozitív hozzáállását a halászati területek fenntarthatósága biztosításának szükségességével kapcsolatban. Több lépést tettünk ebben az irányban a kék könyv elfogadása óta, mint például a 2008 áprilisában elfogadott nyilatkozat az ökoszisztéma megközelítéssel és az ez év végére elkészülő, a visszaengedésről szóló két javaslat.

Az olyan témák, mint a környezet, a tengeri közlekedés, kutatás és innováció, a társadalmi vetületek, a halászat és az energia külön említése mellett a Bizottság üdvözli a tengerpolitika regionális vetületeinek tulajdonított különleges fontosságot az EU kivételes tengeri dimenziója miatt, ami mérhetetlen hosszúságú tengerpartja, szigetei, és legkülső régióiban nyilvánul meg, és teljes egészében egyetért azzal a nézettel, hogy a tengerpolitikának figyelembe kellene vennie a tagállamok és a tengeri régiók különböző egyedi jellemzőit, ideértve a tengerparti régiókat, a szigeteket és a legkülső régiókat.

Tisztelt képviselőtársaim! Még mindig a tengerpolitika végrehajtásának korai szakaszában vagyunk, de a Parlament folyamatos segítségével törekedni fogunk több intézkedés meghozatalára a végrehajtás során. Végezetül, szeretnék még egyszer gratulálni az Európai Parlamentnek és az érintett előadóknak kiváló munkájukért. Örömmel nézünk elébe szoros párbeszédünk folytatásának az elkövetkező hónapokban az Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtása érdekében és különösen az európai tengeri régiók bevonásával kapcsolatban számítunk az Önök támogatására a 2009-es tengerészeti nap alkalmából.

  Sérgio Marques, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (PT) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Gratulálunk az Európai Bizottságnak az Európai Unió integrált tengerpolitikájával kapcsolatos közleményéhez, valamint az e politika végrehajtása felé tett első lépések megállapításáról szóló cselekvési tervre irányuló javaslatához.

Kétségtelen, hogy történtek visszalépések a zöld könyv és a jelenlegi kék könyv közötti időszakban, különös tekintettel a tengerhasználat tervezésére, a partvédelemre, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetbe küldendő európai zászlóra és európai képviselőre, de tagadhatatlan, hogy előrehaladás történt különösen a szociális vetület, a befektetés, az innováció a tengeri klaszterek és a tengeri közlekedés területén. Az összkép tehát pozitív.

Eljött az az idő, amikor – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – hatékony integrált tengerpolitikát kell a gyakorlatba átültetnünk, amely biztosítja az összhangot a különböző ágazati politikák között és amely a várt szinergiákat és valódi hozzáadott értéket eredményez. Csak így válhat ez a politika a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és a gazdasági és társadalmi kohézió kihívásaival való szembenézés jelentős eszközévé Európában.

A Regionális Fejlesztési Bizottság mindenek fölött azt reméli, hogy az integrált tengerpolitika nagyon pozitív hatással lesz az EU part menti régióinak, szigeteinek és legkülső régióinak fejlődésére és védelmére.

  Pedro Guerreiro, a Halászati Bizottság véleményének előadója. – (PT) Nagyon rövid leszek, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a Halászati Bizottság azon javaslatainak a jelentésbe való beépítése, amelyek hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió integrált tengerpolitikájának kulcsfontosságú célkitűzése a halászat területén az iparág korszerűsítésének és fenntartható fejlődésének előmozdítása, amely óvja annak társadalmi–gazdasági életképességét, valamint a tengeri erőforrások fenntarthatóságát, garantálja az élelmiszer tekintetében a szuverenitást és az élelmiszerbiztonságot, a halkínálat fenntartását a nyilvánosság számára, a munkahelyek megőrzését és a halászok számára jobb életkörülményeket. A javaslatok azt is hangsúlyozzák, hogy a több és jobb tengerészeti munkahely megteremtése – különösen a halászati iparban – attól is függ, hogy igazságos és tisztességes jövedelmeket garantálnak-e az iparágban dolgozók számára. Szükség van továbbá kompenzációs mechanizmusokra a halállomány helyreállítására vonatkozó tervekkel érintett halászok részére, valamint a különböző tagállamokban – különösen a hetedik keretprogram égisze alatt folytatandó tudományos halászati kutatások támogatásának fellendítésére, valamint a legénység részére történő segítségnyújtás és mentésük megfelelő eszközeihez nyújtott közösségi támogatásra.

  Georg Jarzembowski, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Képviselőcsoportom először is szeretne köszönetet mondani az előadónak,  Piecyk úrnak. Már egy éve annak, hogy nagyon jó vitákat kezdeményezett és felvázolta a kihívásokat is. Nagyon köszönjük Piecyk úr!

Mi is egyöntetűen támogatjuk a jelentést. Azonban sajnáljuk, biztos úr, hogy a cselekvési terv túl kevés gyakorlati intézkedést tartalmaz.  Piecyk úr már rámutatott arra, hogy a környezeti problémák egész sora marad megoldatlanul. Nincsenek gyakorlati intézkedések, és nem világos, hogy hogyan járulnak hozzá a játékosok – például a hajótulajdonosok – az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és hogy miként tudnak létezni a rájuk nehezedő globális versenyfeltételek mellett. Ezek kiterjednek a kén- és a nitrogénoxidoknak a tengereken történő csökkentésére hozott intézkedésekre valamint a kikötőkben foganatosított intézkedésekre, mint például a szárazföldi energiák felhasználása.

Nagyon őszintén mondom, hogy egy kicsit csalódott vagyok. Amikor a Bizottság kijelenti, hogy javaslatokat fog előterjeszteni ezzel kapcsolatban ősszel, akkor ezeket már nem fogjuk tudni végrehajtani ebben a parlamenti ülésszakban. Talán Önök tudnak egy kis vajat is tenni a halra, ahogy a hamburgiak mondják, és akkor talán egy kicsit jobban beindulunk.

A második pont a tengeri nyomon követés kérdését érinti. Úgy hiszem, hogy nem csak egyszerűen jobb együttműködésre van szükség a nemzeti parti őrökkel. Nemcsak a FRONTEX-et kell erősítenünk – amely az illegális bevándorlással foglalkozik –, hanem szükségünk van európai parti őrségre is. Ez az egyik gondunk már évek óta, hogy az összes tevékenység – legyen az halászat, vámtevékenység, rendőri munka – mind a tagállamokban összpontosul és egy erőteljes európai parti őrségre lenne szükség ezek elvégzéséhez. Biztos úr! Előterjeszt-e a Bizottság egy ajánlást a parti őrséggel kapcsolatban ebben a parlamenti ciklusban vagy sem?

Még egy utolsó kérdés, és ez új, a kalózokra vonatkozó módosításokkal kapcsolatos. Nagyobb védelmet kell nyújtanunk halász- és kereskedelmi hajózási flottáinknak a nemzetközi vizeken és ennek érdekében mind európai mind globális fellépésre szükség van. A tengerek szabadságának nem szabad a kalózok szabadságává válnia.

  Silvia-Adriana Ţicău, a PSE képviselőcsoport nevében. – (RO) Gratulálok kollégánknak, Piecyk úrnak, akit nagyra értékelek, és örülök, hogy pont ma vitatjuk meg jelentését, amikor a minden évben május 20-án ünnepelendő európai tengerészeti napot létrehozó háromoldalú nyilatkozatot aláírják.

Az Unió integrált tengerpolitikájának biztosítani kell a szinergiát a gazdaságilag különösen jelentős olyan ágazatok között, mint például: a hajóépítő ipar, a tengeri és a folyami közlekedés, a kikötői tevékenységek, a halászat, az energia, az idegenforgalom, a környezetvédelem és a tengeri örökség védelme. 2007. január 1. óta, az Unió határos lett a Fekete-tengerrel és az Uniónak ebben a régióban is elő kellene mozdítania közös tengerpolitikáját. Vannak a TEN-T projekteknek a belvízi szállítással és a tengeri folyosókon történő szállítással foglalkozó koordinátorai. A TEN-T hálózat kiterjesztése a tengeri folyosókra vonatkozik. Sajnálatos módon a Bizottságnak az európai tengeri folyosókon beindítandó projektek iránti követelései nem vonatkoznak a fekete-tengeri régióra. Felkérem a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányokat és projekteket a fekete-tengeri régióra vonatkozóan, amelynek a TEN-hálózat egyik stratégiai régiójává kell válnia. Arra is felkérem a Bizottságot, hogy készítsen a delta- és tölcsértorkolati területek védelmére egy konkrét cselekvési tervet, és itt különösen a Duna-deltára gondolok.

  Paweł Bartłomiej Piskorski, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Én is szeretnék gratulálni Piecyk úrnak kiváló jelentéséhez. Fontos, hogy erről ebben a szimbolikus pillanatban tárgyalunk, de most én mindenekelőtt ennek a jelentésnek a gyakorlati vetületeire szeretném felhívni a figyelmüket. Igazán óriási anakronizmusra vall, hogy a sok európai politika közül, amelyeket Közösségünkben hajtunk végre, a tengeri ügyek félre voltak téve, és nem tartoznak egyetlen, közösségi szintű politika hatálya alá sem.

Arra szeretnék rámutatni, hogy ez itt nem az egyéni szféra; ez egy nagyon sokdimenziós szféra, amint azt a jelentés is jól mutatja. Van egy gazdasági vetülete; nagyon nagy a száma azoknak, akik a tengerből élnek, akik a tengeren dolgoznak. Van egy nagyon erős szociális dimenziója, amiről nem szabad elfeledkeznünk, ha ezen iparág szerkezetének átalakulásáról beszélünk, és amikor arról beszélünk, hogy mit kezdjünk azokkal, akik a tengerből és a tengeren élnek. Vitánknak van egy nagyon fontos környezeti dimenziója, amelyet különösen hangsúlyoz ez a jelentés, és ezt szeretném is megköszönni az előadónak. Ezen kívül van egy nagyon fontos regionális dimenzió is; nem szabad elfelejtenünk, hogy a tengermelléki régiók, amelyek megélhetését a tengerek biztosítják, nagyon jelentős részét képezik Közösségünknek.

Azt is szeretném hangsúlyozni, ami felmerült ebben a vitában, hogy mindig úgy kezeljük a munkánkat, a vitát, mintha az tartalomjegyzék lenne, és felhívás, a Bizottsághoz intézett felkérések listája. Felvázolunk bizonyos válaszokat, kérdéseket teszünk fel, és felrajzoljuk kétségeinket, miközben a Bizottság iránti elvárásaink valójában igen magasak és azt várjuk, hogy az egyedi megoldásokat tartalmazó válaszokat olyan gyorsan kapjuk, ahogy csak lehet.

Szeretnék rámutatni arra is, hogy sok országban ez elsőrendű fontosságú téma, amelynek ugyanolyan súlya van, mint más európai politikának, például az agrárpolitikának.

  Margrete Auken, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DA) Tisztelt elnök asszony! Eleddig bukásra voltak ítélve azok a kísérletek, amelyek meg akarták változtatni a hajózási iparról alkotott ódivatú nézetet, hogy a tenger eltöröl minden nyomot. Nem igaz: a tenger emlékszik, akárcsak a talaj és a levegő, akárcsak a növények, az állatok, és az emberi test, a hajóipar szennyezéshez történő hozzájárulása pedig mérhetetlenül nagy. Képzeljék el, ha el tudnánk érni, hogy a legnagyobb hajós nemzetek az IMO-t a globális környezetvédelemért folyó küzdelem aktív szereplőjévé változtassák ahelyett, hogy a jó kezdeményezések lelassítására használnák, ahogy most is. Piecyk úr jelentése kitűnő adalék a Parlamentben elért eddigi sikereinkhez, de remélem, hogy tovább tudjuk erősíteni azzal, hogy támogatást kapunk javasolt módosításunkhoz: a hajózásnak is minden kétséget kizáróan fel kell venni a CO2 kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A légi közlekedést már belevetettük. Az egyetlen logikus és védhető megközelítés, ha a hajózás is hozzájárul. Éppen ezért, hölgyeim és uraim, támogassák az 1. módosítást, amelyben azt kérjük, hogy a tengeri kibocsátáskereskedelmi rendszer kerüljön bele a jelentésbe.

  Seán Ó Neachtain , az UEN képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Először is, szeretnék gratulálni Willi Piecyk úrnak kiváló jelentéséhez. Én szigeten születtem és nagyon jól értem a tengeri kutatás és fejlődés jelentőségét.

Úgy gondolom, hogy a mai jelentés óriási előnyt jelent számunkra ennek elérésében. Nem vagyunk túlságosan elégedettek a közös tengerpolitikával Írországban, de ennél több forog most kockán. Nemrég ellátogattunk választókerületembe a Halászati Bizottság társaságában, és láttuk, hogy milyen csodálatos munkát végez a Galway megyei Oranmore-ban működő tengerészeti intézet. Más intézményekkel – mint például a tengerészeti intézettel – együtt képesek leszünk a szükséges kutatás Európa-szerte történő előmozdítására, hogy a kék forradalom, amiről oly sok szó esik, megvalósuljon, és támogassa tervünket.

  Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Nagyon röviden fogok csak szólni, és arra szeretnék rámutatni, hogy bármilyen tengerpolitikai kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania a tagállamok szuverenitását területi vizeik és kizárólagos gazdasági övezeteik tekintetében.

Szeretnék rámutatni, hogy a Portugál Köztársaság alkotmányának 5. cikke kimondja, hogy az állam nem idegenítheti el a portugál terület semelyik részét vagy a területek felett általa gyakorolt szuverén jogokat, és ebbe beletartoznak a csatlakozó tengerfenekek is. Továbbá lényeges a tengerészek munkafeltételeinek javítása, munkahelyeik garantálása, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének tiszteletben tartása, a munkaidő csökkentése és a többszörös készségek követelményének tilalma, a kikötői szolgáltatások uniós szinten történő liberalizálására tett megújult kísérleteknek való ellenállás, különös tekintettel a Közösségen belüli hajózásra; a tengerpolitikával kapcsolatos „biztos pénzügyi alapok”-nak nem szabad az Európai Halászati Alap és a közös halászati politika kárára épülniük, hanem azon az elven kell alapulniuk, hogy az új prioritásokhoz újabb pénzügyi forrásokra lesz szükség.

  Fernand Le Rachinel (NI). – (FR) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! Gratulációval tartozom Piecyk úrnak az integrált tengerpolitikáról szóló kiváló jelentéséért, valamint kollegámnak, Jarzembowski úrnak találó megjegyzéseiért.

Tisztelt elnök asszony! Ennek a jelentésnek az az óriási érdeme, hogy magában foglalja e politika különböző vetületeit: a környezeti, a gazdasági, a szociális és a biztonsági aspektusokat. Különösen az illegális bevándorlással, a terrorizmussal és a csempészettel kapcsolatos problémákra utalnék, amelyek mind előfordulnak az európai partvonal teljes 320 000 kilométeres hosszában. A partvonallal rendelkező tagállamoknak fokozniuk kell tengereik megfigyelését és ellenőrzését. Kétségtelenül a lehető leggyorsabban végre kell hajtani az ezen országok és azok közötti együttműködést, ahonnan ezek az illegális tevékenységek erednek.

Az is igaz, hogy a tudományos felfedezések, a jelentős technikai fejlődés, a globalizáció, az éghajlatváltozás és a tengerek szennyezése jelentősen megváltoztatják Európa kapcsolatát tengereivel és óceánjaival az ezekkel együtt járó problémákkal és kihívásokkal együtt.

Azonban csalódott vagyok, hogy a számunkra javasolt szöveg nem foglalkozik részletesebben a kikötői és a halászati politikával. Ez a kettő különösen érzékeny terület, mint tudjuk. Franciaországban a halászok blokád alatt tartják az Atlanti-óceán, a Csatorna, és a Fölközi-tenger kikötőit, természetesen a gázolaj-árak hirtelen megugrása és a Brüsszel által rájuk erőltetett kvótapolitika miatt.

Az ágazat válságban van strukturálisan csakúgy, mint gazdaságilag. A halászhajó-tulajdonosok már nem akarnak hajóikba beruházni, ezért a flotta elöregedik. A francia halászhajók átlagkora 25 év. Egyre kevesebben választják a halászatot pályájuknak a szakmára nehezedő kényszerek miatt.

Tisztelt elnök asszony! Az integrált tengerpolitikának figyelembe kell vennie ezeket az ágazati meggondolásokat és problémákat, és gyorsan meg kell fordítania a tendenciát, amely a halászati ágazat lassú és fájdalmas halálához vezet.

  Luís Queiró (PPE-DE). – (PT) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, Piecyk úr! Bárki, aki jelenleg elmegy a Berlaymont épület előtt egy óriási falragasztáblát lát, ezzel a felirattal „A lehetőségek óceánja”, ami az európai tengerészeti napra (ma ünnepeljük) és az európai tengerpolitikára utal.

Az Európai Bizottságnak teljesen igaza van és én is azt hiszem, hogy a tengerbe való befektetés, amit hajlandók vagyunk megtenni, kiváló lehetőséggel szolgál a hatalmas forrás felelősségteljes és versenyképes felhasználására.

Sajnálatos, hogy a világ tele van elvesztegetett lehetőségekkel, zátonyra futott, jó ötletekkel. Nem szabad, hogy ez legyen a sorsa az európai tengerpolitikának. Nem tehetjük meg, vagy inkább nem szabad megtennünk, hogy ne akarjuk, vagy ne tudjuk végrehajtani a tengerpolitikát, amint azt  Jarzembowski úr nagyon helyesen elmondta.

Az e kezdeményezés lehetőségébe vetett hitünk energiája nem szabad, hogy félmegoldásokra, vagy a nagyvonalúan hangzó, de a kívántnál lényegében sokkal kevésbé ambiciózus ötletek puszta hangoztatására forgácsolódjék el.

Sikerhez vezető utunk a következőket foglalja magába: határozott befektetés a kék technológiákba; a tengeri klaszterek hálózatának előmozdítása a legjobb gyakorlatok és a legfejlettebb technológiák kifejlesztésére; a legtöbb kihozása a tengerből az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és megújuló energiaforrásként való felhasználásában; a tengeri szállítás és a parti idegenforgalom elősegítése; a tengeri régiók – különösem a legkülső régiók – elismerése, továbbá ezeknek a biztonságban az illegális bevándorlás és kereskedelem, a csempészet, valamint a terrorizmus elleni védelemben nyújtott fontos szerepre. Természetesen azt is biztosítanunk kell, hogy stratégiai és integrált elképzeléseink legyenek és fenntartható finanszírozással is bírjunk e politikák tekintetében.

Ezért én most közvetlenül a Bizottsághoz és képviselőtársaimhoz fordulok és azt mondom, hogy az általunk tanúsított ambíció nem lehet kevesebb, mint hogy építünk egy másik, az integrált tengerpolitikán alapuló európai érdekközpontot.

Ez a folyó nem fog többé soha ez alatt a híd alatt folyni. Azon tűnődöm, hogy vajon az Európai Bizottság és ez a Parlament képes lesz-e a saját kihívásaihoz felnőni.

  Robert Navarro (PSE). – (FR) Tisztelt elnök asszony! A ma első ízben megünneplésre kerülő európai tengerészeti nap egyik célkitűzése, hogy jövőbeli kilátásaik helyreállításával kifényezzük a tengeri foglalkozások imázsát. E foglalkozások munka- és foglalkoztatási körülményeinek javítása, és a karriertervek újbóli meghatározása mellett számos strukturális feltételnek is teljesülnie kell.

Ma Franciaország-szerte elkeseredett halászok veszik blokád alá a kikötőket, mert már nem hiszik el, hogy volna jövőjük. A halállomány védelmét szolgáló halászati korlátozásokon kívül – és amit elvben nem kérdőjelezek meg, bár eltűnődöm annak méltányosságán – az emelkedő üzemanyagárak most szintén csőddel fenyegetik őket.

Ez már problémát jelent Franciaországban, de valószínűleg át fog terjedni Európa más részeire a közeljövőben. Az Európai Unió tud cselekedni és kell is cselekednie ezen a területen a szerkezetátalakítás támogatásával és a kevésbé szennyező, üzemanyaghatékony vízi járművek bevezetésének ösztönzésével. Sürgősen segítséget kell nyújtania az e gazdasági válság által érintett vállalatoknak is, hogy azok felszínen tudjanak maradni. Azért hangsúlyozom ezt az utóbbi pontot, mert nem hagyhatjuk, hogy az első európai tengerészeti nap egybeessék egy teljes szakma halálával.

  Anne E. Jensen (ALDE). – (DA) Tisztelt elnök úr! Piecyk úr jelentése rámutat, hogy a tengerpolitikáról szólva konkrétabb intézkedéseket is meg kellene vitatnunk, és én nagyon egyetértek ezzel. Sehol sincs nagyobb szükség egy aktív tengerpolitikára, mint a Baltikumban. Ez az EU legszennyezettebb tengeri területe olyan nagyfokú szennyezettséggel, amely egyfelől a szárazföldről, másfelől a hajókról származik. Ehhez még hozzájárul az elmúlt idők háborúiból származó, lerakott lőszerek tömege. Tisztább környezetre van szükség a Baltikumban, de erős gazdasági fejlődést is szeretnénk itt látni és váltást a közúti közlekedés felé, amely enyhítené a parti hajóforgalomra nehezedő nyomást. Olyan megoldást kellene találni a hajók kibocsátásának csökkentésére, amely nem veszélyeztetné a part menti hajózás fejlődését. Úgy gondolom, hogy az előrevezető út a kibocsátásra vonatkozó politikai célkitűzések és a pénzügyi eszközök kombinációját megcélzó módszertani szabadságban keresendő. Remélem, hogy balti stratégiájával a Bizottság erősíteni fogja a környezetjavító munkát és tanul azokból a kísérleti projektekből, amelyek bekerültek a Parlament ez évi költségvetésébe.

  Ian Hudghton (Verts/ALE). – Tisztelt elnök asszony! Skóciát képviselem, Európa egyik fő tengermelléki nemzetét. Az uniós partvonal hossza mintegy 68 000 km, amiből Skóciának 11 000 km jut. Tehát, ami a tengeri érdekeltségeket illeti, Skócia Európa szívében van. Sokat nyerhetünk a tengeri stratégiából és politikából, de sokat tudunk hozzáadni is.

Vannak ásványokban gazdag vizeink, energiánk és biológiai forrásaink, és ideális az elhelyezkedésünk a tengeri ügyek koncentrátoraként mind Európa, mind a tágabb világ számára. A tengeri országoknak megvannak a saját prioritásaik a tengereikben lévő erőforrásokra vonatkozó stratégia és politikák tekintetében. Bármelyik uniós politikának segítenie kell a tengeri nemzeteket céljaik elérésében, akár a kutatások finanszírozásával, az áru- és utasszállítás új útvonalai kidolgozásának megkönnyítésével, az energiaforrások összekötésével, a járművek biztonságának és az energiahatékonyság javításával.

Idézhetek a Piecyk-jelentés 34. cikkéből, amely kimondja, hogy az „integrált tengerpolitikát olyan irányban kellene fejleszteni az Európai Unióban, hogy elkerülje a KHP olyan kudarcait, mint például a túlzott központosítás”? Más szóval: adj hozzá értéket és ne vedd át a hatalmat hatásköröd ürügyén.

  Athanasios Pafilis (GUE/NGL). – (EL) Tisztelt elnök asszony! A Bizottságnak az uniós tengerpolitikáról szóló közleménye a hajótulajdonosok és az ágazatban tevékenykedő monopóliumok nyereségességének biztosítását célozza.

Mit lehet mondani az integrált tengerpolitikára irányuló javaslatokról?

Először is, új privilégiumok kialakulását és a közösségi és kereskedelmi jogszabályok nemzetközi keretének átalakulását segítik elő. Minden egyéb mellett, megosztó politikával szociális problémákat teremtenek a hajóipar munkavállalói és a szigetrégiók lakosai számára.

Másodszor, a tengerpolitika egy kalap alá kerül a szállítással és a kapcsolódó ágazatokkal.

Harmadszor, gyökeres változásokat vezetnek be a képzés és a munkaügyi kapcsolatok terén a munkaerőnek olcsóbb munkaerővel való felcserélése érdekében. A munka mennyisége egyre nő az emberi életre és a környezetre háruló kockázatok növekedésével együtt.

Negyedszer, a kikötőket monopolista üzleti csoportoknak adják el.

Ötödször, az elnyomó mechanizmusokat erősítik a terrorizmus elleni küzdelem ürügyével.

Hatodszor, az olcsó lobogók a versenyképesség és az EU munkásellenes tengerpolitikájának szimbólumai. Nem véletlen, hogy a görög flotta kapacitásának 68%-a, és Németország hajókapacitásának 85%-a idegen ország lobogója alatt szeli a vizeket, pedig valójában uniós országban van székhelyük.

  Ashley Mote (NI). – Tisztelt elnök asszony! délkelet-angliai választókerületem magában foglalja az Angol-csatorna – amely nevet ez a víztükör évszázadok óta magán visel - partvonalának, több mint felét.

Ennek ellenére, az Arc Manche régió legújabb térképei megváltoztatták az Angol csatorna nevét Nagy-Északi-tengerre a Bristoli-csatornáét pedig „Kelta-tengerre”. Kinek az engedélyével váltak hirtelen kilométerekké ezeken a térképeken a tengeri mérföldek?

Nos, azt gondolhatják, hogy ezek kis dolgok, de nem ott, ahonnan én jövök. A Bizottság teljességgel képtelen volt megérteni az efféle önkényes, abszurd ostobaságnak egy szigetlakó nemzetre való hatását, és sietteti azt a napot, amikor az Egyesült Királyság fogja magát és kisétál az EU-ból, és viszi magával az óránkénti 1,5 millió fontos klubtagsági díját.

  Struan Stevenson (PPE-DE). – Tisztelt elnök úr! Akkor nekünk most már van tengerészeti napunk, van integrált tengerpolitikánk és van Tengerészeti Főigazgatóságunk. Tényleg nagy utat tettünk meg, és azt hiszem, hogy a Parlament nevében gratulációval tartozunk a biztos úrnak, de Willi Piecyknek is, kemény munkájukért és fáradozásukért, amellyel hozzájárultak e célkitűzés eléréséhez.

Európa tengeri érdekeltségei hatással vannak polgáraink millióinak életére és foglalkozására. Külkereskedelmünk 90%-a és belkereskedelmünk 40%-a keresztülmegy az Európai kikötőkön. A globalizáció azt jelenti, hogy ezek a számok emelkedni fognak. Ha figyelembe vesszük az összes tengerparti és legkülső régiót, több mint 320 000 km-es partvonalunk az EU teljes lakossága egyharmadának ad otthont. A tengeren alapuló iparágaink és szolgáltatásaink, valamint e tengerparti régiók egyéb tevékenységei GDP-nk 40%-át teszi ki. De tengeri erőforrásainkra nem csak a kereskedelem szempontjából támaszkodunk: tengereink az élelem, energia, ásványok és a pihenés forrásai.

A tenger fontos éghajlatszabályozó is és már látjuk az éghajlatváltozás halállományra gyakorolt hatásait. Egy olyan időszakban, amikor nő a kereslet az egészséges tengeri protein iránt, a halállomány egyre jobban csökken. Ma már az Unión kívülről származó behozatal fedezi halfogyasztásunk 50%-át. A kritikusok mindig megpróbálják a halászokat hibáztatni tengeri erőforrásaink túlzott kizsákmányolása miatt, de ebben a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és sok más tényező is szerepet játszik.

Ha valóra akarjuk váltani Európa tengeri érdekeltségeinek teljes potenciálját és ha valóra akarjuk váltani a tiszta, egészséges, biztonságos, termékeny és biológiai szempontból változatos óceánok és tengerek elképzelését, akkor egy olyan gazdálkodási tervet kell végrehajtanunk, amelynek célja minden területen a fenntartható fejlődés, ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha minél több igazgatási feladatot ruházunk át regionális tanácsadó testületeinkre.

  Emanuel Jardim Fernandes (PSE). – (PT) Először is szeretnék gratulálni a biztos úrnak és a Bizottságnak az ismertetett javaslathoz és az alkalmazott módszertanhoz, valamint szeretnék gratulálni Piecyk úrnak, ragyogó munkájához és a nyitottságához, amivel ezt a kitűnő jelentést elkészítette.

Egy régi tengeri nemzet, Portugália, és azon belül egy elszigetelt és legkülső régió, Madeira szülötteként erőteljesen támogatom ezt a jelentést, mert az – egyéb alapvető vetületek mellett – garantálja a legkülső területeknek a tengerpolitika hatékony végrehajtásában betöltött, helyzetükből, és az innováció, a kutatás és a környezet terén elért kiterjedt tapasztalataikból fakadó szerepének megfelelő elismerését.

Másodszor, a tengeri erőforrások kezelésében mutatkozó javulás és fenntartható kitermelésük, továbbá az éghajlatváltozás ellen folytatott megfelelő küzdelem, a parti területek kiemelt fejlesztése, a környezetbarát tengeri szállítás és a hatékony kikötői politika, a tengerkutatás támogatása, a szociális jogoknak a korábban megállapított nemzetközi követelményekkel összhangban történő előremozdítása, az egész életen át tartó tanulás és a turizmus támogatása érdekében, amely e tengerpolitika egyik alapvető tevékenysége.

  Bogusław Liberadzki (PSE). – (PL) Tisztelt elnök úr! szeretnék elismeréssel adózni Piecyk úr munkája iránt. Piecyk úr, megszoktuk, hogy nagyon jó jelentéseket várhatunk Öntől és ez a jelentés sem kivétel. Nagyon köszönjük!

Választókerületem a nyugat-pomerániai Szczecin. Van egy kikötőnk, egy hajógyárunk, hajótulajdonosaink, halászaink, és tengerhajózási igazgatásunk. Először is üdvözlöm az európai tengerészeti nap létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Másodszor – e jelentés eredményeként – Szczecin, Gdynia, de Málta és más tengeri országok hajógyári munkásai is nagy reményeket fognak fűzni az új tengerpolitikához. A hajógyáripar globális ipar. A mi hajógyárainknak is hasonló körülmények között kell funkcionálniuk, mint a világ többi hajógyárának, ahol versenytársaink működnek.

Amire szükségünk van, az tehát – és itt Önhöz fordulok, biztos úr – körültekintő politika és Európa hajógyáraival való okos törődés.

  Rosa Miguélez Ramos (PSE). – (ES) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! Én mint egy kiváló tengeri régió, Galícia európai polgára, büszke vagyok az előadó, barátom, Willi Piecyk által elvégzett kiváló munkára és szeretném megköszönni neki és a többi politikai képviselőcsoportnak is, hogy támogatták a tengeri kalózkodás jelenségének feléledésével kapcsolatos módosításaimat, ami sajnos újra szerepel a hírekben a két nemrég bekövetkezett eltérítést követően.

Helyes, ha aggodalmaink szerepelnek az állásfoglalásban, mert egy súlyos nemzetközi biztonsági problémával állunk szemben, amellyel foglalkozni kell.

Az elmúlt 10 év során 3 200 tengerészt raboltak el, ebből 500 megsebesült 160 pedig meghalt az ilyen típusú támadások során.

Nagyon egyszerű dolgot kérünk: olyan mechanizmust, amely segítségével a Közösség bármelyik országának nemzetközi vizeken lévő hadihajója segítséget nyújthat a közösségi hajóknak, legyenek azok halász-, vagy kereskedelmi hajók. Azt is kérjük Európától, hogy támogassa az ENSZ-nek a tengeri jog kiterjesztésére vonatkozó kezdeményezését.

Hölgyeim és uraim! Boldog európai tengerészeti napot!

  Jamila Madeira (PSE). – (PT) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! A 2006-os zöld könyvet követően a Piecyk úr kiváló jelentésében tárgyalt cselekvési terv egy sor intézkedéssel gazdagodott, amelyeket az európai integrált tengerpolitika összefüggésében kell meghozni.

Ezért átfogó elképzelés kialakításán kell munkálkodnunk, de nem csak magával a tengerrel kapcsolatban, hanem a parti területekkel és az összes azokkal kapcsolatos dologgal meglévő szoros kapcsolat tekintetében is: a foglalkoztatás, a környezeti kérdések, a regionális fejlődés, a gazdasági fejlődés, a tengerkutatásba és tehetségbe való beruházás, azaz az ágazati politikák egész sora tekintetében, amelyek egyszerre történő kezelése esetén lehetővé válik, hogy nagyobb kohéziót és sikert érjünk el a gyakorlatba átültetett politikák terén és ennélfogva nagyobb társadalmi, gazdasági, és környezeti fenntarthatóságot is, ami létfontosságú.

Pontosan emiatt hangsúlyozza ez a jelentés, hogy a kutatásnak és innovációnak központi szerepet kell játszania a regionális fejlesztés – tengerpolitika által közvetve vagy közvetlenül érintett összes tevékenységet támogató – potenciáljának fellendítésében.

A tengeri mobilitás alternatívái és a hullámenergia kihívása csak néhány az ígéretes dolgok közül, amelyeket már fejlesztenek, és amelyek bizonyára nagy elvárásokkal fognak találkozni a jövő gazdasági megoldásai tekintetében, és természetesen fenntarthatók és támogatást érdemelnek.

  Paulo Casaca (PSE). – (PT) Tisztelt elnök asszony! Szeretnék én is gratulálni képviselőtársaim után, akik már nagyon helyesen gratuláltak előadónknak,  Piecyk úrnak, és akik már dicsérték az Európai Bizottság által elvégzett munkát.

Négy év telt el azóta, amióta a jelenlegi Bizottság megtette azt az ígéretét, amely talán az eddigi egyik legfontosabb politikai ígérete volt; helyénvaló megjegyezni, hogy igen jelentős lépések megtétele előtt állunk, ezért megérdemli a gratulációt a Bizottság.

Szeretném azonban hangsúlyozni a tengerpolitika ökoszisztémával kapcsolatos megközelítésének kérdését. Egy ilyen megközelítés nézetem szerint létfontosságú, és miután észrevettem, hogy a Bizottság legutóbbi közleménye eléggé szűkszavú volt a teljes végrehajtást illetően a több európai tengert érintő problémák miatt, szeretném megjegyezni, hogy meg kell vizsgálnunk a legkülső régiókat egyedi jellegzetességeik okán. A teljes mértékben integrált megközelítéssel nem találok semmilyen problémát ezekben a régiókban, és szeretném felhívni a Bizottságot arra, hogy tegye ezt, de minél hamarabb.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) A tengeri fuvarozás, a kikötők és a hajógyárak igencsak elfeledett ágazatok, bár jelentős a növekedési potenciáljuk. Megfelelő fejlesztési koncepcióra van szükség a versenyképes és biztonságos tengeri közlekedés, kikötők és a kapcsolódó ágazatok részére, amely magas szintű tengeri biztonságot garantálna.

A tengeri szállítás sokkal energia-hatékonyabb közlekedési mód, mint a közúti szállítás. Adjuk meg a fejlődési lehetőséget a hajógyáraknak Gdyniában, Gdańskban és Szczecinben is! Ne felejtsük el, hogy az EU külkereskedelmének csaknem 90%-a és belkereskedelmének csaknem 40%-a kikötőkön keresztül zajlik.

Európa kötődik a tengerekhez születése hajnalától kezdve. Ennek így kellett lennie, mert partvonalunk 70 000 kilométer hosszú, vagyis háromszor annyi, mint Afrika partvonalának hossza. Évek hosszú során a tenger gondoskodott őseinkről és jelentős jövedelem forrása volt számukra. A helyzet ma is ugyanez. Csak egy koordinált és integrált megközelítés és megfelelő cselekvés fogja számunkra lehetővé tenni, hogy hasznosítsuk azt a potenciált, amit tengereink kínálnak.

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). – Tisztelt elnök asszony! Hozzászólásomban két, általam nagyon fontosnak tartott szempontot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik a Duna folyó, amely összeköti az Északi-tengert a Fekete-tengerrel miután a kontinens két vége között folyik. A benne rejlő lehetőség nagyon messze van a kihasználttól, részben a folyó középső folyásánál elhelyezkedő, volt Jugoszláviában uralkodó helyzet miatt, amely megakadályoz minden kezdeményezést. De az oly közeli végső megoldás kilátásával nehéz lesz azt megindokolni, hogy miért nincs egy átfogó kezdeményezés, amely a kontinens fő vízi útjává alakítaná a Dunát, további gazdasági fejlődést hozva a partjai mentén élők számára.

A második szempont főleg politikai. Az Unió tengeri megközelítéseit más országokkal is megosztjuk, amelyek nem uniós tagállamok. Ezért az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy szomszédsági politikája és eszközei úgy legyenek megtervezve, hogy az integrált átfogó tengeri stratégia nagyratörő célját előremozdítsák.

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). – (BG) A tengeri térségek minden bizonnyal azok a területek, amelyeken a legtöbb integrált politika a valóságban alkalmazásra kerül. A tengerek adják a környezetet, amelyben az országok, emberek, tevékenységek és politikák többirányú kommunikációja zajlik. Bulgáriában azt mondjuk: „A tenger összehoz mindenféle távoli dolgot.” Hangsúlyozom, hogy keleti határként a Fekete-tenger és a fekete-tengeri térség egyenlő bánásmódot kell, hogy élvezzen az összes többi tengerpolitikával.

A modern fejlődés súlyos kihívásokat állít a tengeri országok elé, de nemcsak eléjük. Egyfelől szükség van a környezet, a víz, a parti területek, és a biológiai sokféleség, az emberek foglalkoztatási lehetőségeinek védelemére, másfelől pedig ott van az a kihívás, hogy állítsuk a tengeri erőforrásokat a társadalom és az emberek fejlődésének szolgálatába. Több létfontosságú eleme van ennek a politikának. Szeretném figyelmüket a tengeri szállítás és minden, a tengerek átszelésével járó energiaprojekt szigorú felügyeletének szükségességére, valamint a fenntarthatóság és a megújuló tengeri energiák biztosítására irányítani.

  Catherine Stihler (PSE). – Tisztelt elnök asszony! Örülök ma, hogy látjuk a közös tengerpolitikai megközelítés fontosságát. A hajózás, az éghajlatváltozás és a szennyezés kezelése közötti összefüggések létfontosságúak, ha meg akarjuk őrizni tengereink és óceánjaink közös készleteit.

Mindazonáltal remélem, hogy a következő évben többet is kihozhatunk május 20-ból és úgy vélem, hogy jövőre alkalom adódik minden egyes jelölt számára, hogy kihasználja a 2009-es európai választásokat, május 20-át tengereink és óceánjaink, valamint part menti közösségeink fontosságának hangsúlyozására.

  Joe Borg, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök asszony, tisztelt képviselőtársak! Ez a lebilincselő vita és az Önök által felhozott érdekes témák köre világosan mutatja ennek a Parlamentnek az iránt való elkötelezettségét, hogy előrelépjünk az Unió integrált tengerpolitikájának menetrendjében.

Biztosíthatom Önöket, hogy a Bizottság teljes mértében osztja ezt az elkötelezettséget. Sok felszólaló hozta fel, hogy nem mentünk elég messzire javaslatainkban és hogy lehettünk volna még nagyratörőbbek is, illetve, hogy annak kellett volna lennünk. Az Önök azzal kapcsolatos, igazi meggyőződése jeleként fogom fel ezeket a megjegyzéseket, hogy ez egy olyan politika, amely sikeres lesz és jelentős változást fog okozni az Európai Unió polgárai millióinak és azoknak az érdekelteknek, akikre óceánjaink hatással vannak.

Hadd ismételjem meg, hogy ez még csak az egész folyamat kezdete, és hogy ebben a szakaszban elsődlegesen arra kell összpontosítanunk, hogy biztosítsuk, hogy az eszközök a helyükön vannak rövid távon ahhoz, hogy alakítani és a helyes irányba vezetni tudjuk a folyamatot. Ezért ez a főcsapása ennek a Bizottság által tavaly októberben elfogadott cselekvési tervnek.

A finanszírozás kérdésében egyetértek Queiró úrral, miszerint a finanszírozás a legfontosabb kérdés, amely hatással lesz e politika sikerére. Eddig a különböző politikai területeken – mint például a halászatban – történt megtakarításból mozgósítottuk a finanszírozást. Ez nem vált a halászati programok kárára, hanem megtakarításokból származott és fel nem használt pénzekből. Az integrált tengerpolitika jövőbeli finanszírozásának kérdése kulcsfontosságú lesz a tárgyalásokon és a jövőbeli pénzügyi tervekben.

Engedjék meg, hogy akkor most rátérjek néhány eddig felmerült kérdésre, amelyekre azonnali választ szeretnék adni. Szeretném azonban biztosítani Önöket arról, hogy teljes figyelmet szentelünk minden, a vita során eddig említett témának.

Ami a hajók általi kibocsátásokat illeti, szeretnék emlékeztetni arra az igen fontos megállapodásra, amely az IMO-n belül nemrég született meg az SOx és a NOx tekintetében. Most pedig arra lenne szükség, hogy a CO2-ra koncentráljunk, először az IMO-n belül, és ha az nem sikerül, akkor pedig a mi kötelességünk cselekedni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai parti őrséget illetően Jarzembowski úr által – akire különösen odafigyeltem – felvetett kérdés nagyon érzékeny téma. Látom viszont a nemzeti parti őrségek vagy felügyeleti rendszerek összehangolt mechanizmusának kifejlesztését.

Ami az üzemanyagárak emelkedését illeti, hadd mondjam még egyszer, ennek nyilvánvalóan semmi köze a Brüsszelben hozott intézkedésekhez, ez nemzetközi probléma, és ez az új realitás. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megfelelő megoldást találjunk az ágazati struktúra megsegítésére, és az e valósággal való szembenézésre. E tekintetben épp most jutottunk megállapodásra Franciaországgal, és biztos vagyok benne, hogy e megállapodás részleteit közzé tesszük a következő napokban.

A kalózkodás kérdésében természetesen a Bizottság nagyon mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az előforduló esetek száma nő. Szükségét, de lehetőségét is látjuk annak, hogy kölcsönösen segítse, és támogassa egymást az uniós tagság az e fenyegetéssel való szembenézésben és további iránymutatást vár a Tanács és a tagállamok részéről.

Azokkal is egyetértek, akik erősebb regionális megközelítést kértek felszólalásaikban, és ebben az irányban fogunk továbbdolgozni. A felügyelettel kapcsolatos projekt a Földközi-tenger nyugati részén egy ilyen regionális megközelítésre épül, és reméljük, hogy példaként szolgálhat, amit más régiókra is ki lehet terjeszteni. Valójában meg fogjuk vizsgálni a balti- és a fekete-tengeri régiókat, amelyekre több felszólaló utalt ma reggel, amint azt elkezdtük a Fölközi-tengerrel kapcsolatban.

Nincs időm, hogy felvázoljam azokat a halászattal kapcsolatban már megtett vagy elképzelt rövid távú intézkedéseket, mint az IEU, a strukturális halászati gyakorlatok, az ökoszisztéma megközelítés, a visszaengedések, a kikötői stratégia, a tengeri közlekedés, a tengeri és tengerészeti kutatás, a tengeri környezet, energia, kormányzás, felügyelet és a tengerészek társadalmi kirekesztése, amelyek mindegyikével foglalkozunk. De biztosíthatom Önöket, hogy garantált a Bizottság az iránti elkötelezettsége, hogy ezt az új politikát előrevigye, kéz a kézben, különösen a Parlamenttel, és a tagállamokkal és az érdekeltekkel.

  Willi Piecyk, előadó. − (DE) Tisztelt elnök asszony! Végül is ez, sajnálatos módon, a probléma. Remélem, hogy legalább a biztos úr megért engem.

Először szeretnék mindazoknak köszönetet mondani, akik részt vettek a vitában. Meg vagyok győződve arról, hogy az integrált tengerpolitika, amint azt a Bizottság előterjesztette, a hajógyáraktól a hajókon, a kikötőkön és a halászati kutatáson át az idegenforgalomig, óriási lehetőség lesz az európaiak számára, ha ki is használják azt. Biztos úr, hallotta: a Bizottság rendelkezik a Parlament teljes támogatásával, hogy egy kicsit bátrabban, kicsit energikusabban haladjon előre. Tudok a nehézségekről a Tanáccsal kapcsolatban, de ez nem volna szabad, hogy megakadályozza Önt abban, hogy bátran átültesse az ötleteit a gyakorlatba és előmozdítsa azokat.

Ön megkereste az IMO-t. Ez természetesen jó dolog, ha az IMO határozott valamiben, az éghajlatvédelemben és csökkentésben, de tudja, hogy milyen fáradságos a tagállamoknak is IMO-határozatokat aláírni.

Jarzembowski úr említette a parti őrségnek. Ha mi mindketten meggyőzzük kormányunkat, hogy először neki is legyen parti őrsége, akkor remélem, hogy ezt el fogjuk érni. A Bizottságnak mellékesen még mindig van egy elvégzendő munkája ezzel kapcsolatban, mégpedig egy szerény felmérés elvégzése.

Végül, még mindig túl keveset tudunk a tengerekről. Ezért egy csomó kutatásra és pénzre van szükség az európaiaktól, hogy többet megtudjunk a tengerekről, és hogyha ezt mind kapcsolatba hozzuk az európai tengerészeti nappal, akkor valami jót is tettünk. Ahogy  Stihler asszony mondta: reméljük, hogy jövőre valami előrehaladásról is számot tudunk adni.

(Taps)

  Elnök. − A vitát berekesztem.

Most rátérünk a szavazásra.

Írásbeli nyilatkozatok (142.cikk)

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. – (MT) Teljesen egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy Európa tengereinek „a legtisztábbaknak kellene lenniük a világon (…) a legjövedelmezőbb gazdasággal, a legjobb kutatással és technológiával, a legkorszerűbb és legtisztább hajózással (…) és a leginnovatívabb ötletekkel”. Fel kell ismernünk azonban, hogy az e célok elérése érdekében a Bizottság integrált tengerpolitikára vonatkozó cselekvési tervének sokkal nagyratörőbbnek kell lennie.

Másfelől világos, hogy a cselekvési terv „túl kevés gyakorlati intézkedést tartalmaz”, és hogy el kell ismernünk, hogy az európai tengerpolitika nem áll készen az éghajlatváltozásból fakadó következmények vállalására, különösen a tengerek szintjének emelkedésére és a kikötők és a tengerparti régiók elöntésének egyre növekvő kockázatára.

A tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az európai tengerpolitika jelentősen hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Továbbá a szárazföldi eredetű tengeri környezeti szennyezés jelentős részét képezi az általános szennyezésnek. Azzal zárnám, hogy a felkészülés érdekében a Bizottságot fel kell kérni arra, hogy terjesszen elő egy cselekvési tervet a szárazföldi eredetű szennyezés csökkentésére. Ami a tagállamokat illeti, azonnali cselekvésre kérjük fel őket az e területen meglévő jogszabályoknak a nemzeti jogba való átültetésére.

  Rumiana Jeleva (PPE-DE) írásban. – Nekünk itt Európában mindent meg kell tennünk azért, hogy biztosítsuk, hogy egy hatékony tengerpolitika van jelen, amely védelmet nyújt és elegendő figyelmet fordít a tengeri kérdésekre.

A jelentés hangsúlyozza azokat a területeket, ahol sikert értünk el, de rámutat a hiányosságokra is.

Szerintem egy ilyesfajta javulás biztosítása érdekében azok a kulcsfontosságú kérdések, amelyekkel foglalkozni kell a következők: összehangolt együttműködés és a regionális hatóságok, valamint a part menti közösségek megerősítése. Ezeket a helyi szereplőket be kell vonni mindenféle új stratégiába, mivel ők azok, akik bármifajta ilyen stratégia tényleges végrehajtását végzik.

A különböző part menti egységek közötti fokozott együttműködés módszerén keresztül többet kell tenni a helyi ökoszisztémák környezetvédelmének javításáért

Ráadásul a hajószerencsétlenségek – mint például a Fekete-tengeren néhány hónappal ezelőtt az olajszállító tartályhajók összeütközése – által okozott környezeti károk elkerülése érdekében egyértelmű, az európai és a közeli tengerekben folytatott tengeri tevékenységekkel kapcsolatos iránymutatásokat. Ez azt jelenti, hogy a tengerészeti tevékenységeket végző harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására van szükség. Adott esetben az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy segítse ezeket az országokat abban, hogy betartsák a remélhetőleg hamarosan meghozandó szigorúbb iránymutatásokat. Egy ilyen megközelítés mindannyiunk javát szolgálná.

  Janusz Lewandowski (PPE-DE) , írásban. – (PL) Nem minden uniós tagállamnak van tengere, de a tenger kincsei kiaknázásának jelentőségét mindenki érti. A tengeri ipar, a part menti területek tengeri szolgáltatásai és tevékenységei becslések szerint a 27-ek Közössége teljes GDP-jének 40%-át teszik ki. Ez az oka annak, hogy elvárjuk azt, hogy további gyakorlati lépésekre kerüljön sor az integrált uniós tengerpolitikával kapcsolatban, olyan lépések, amelyek az Európai Bizottság zöld könyvét követik majd.

Erőfeszítéseket látunk a part menti hajózás lehetőségeinek jobb kihasználására vonatkozóan, ily módon enyhítve a szárazföldi utakra nehezedő terhet; sajnálatos, hogy az én országom hozzájárulása mindehhez milyen elenyésző. Bár úgy tűnik, hogy a gazdasági problémák háttérbe szorulnak a környezeti és az éghajlati prioritásokhoz képest.

Ez a tendencia jellemzi az uniós politikákat. A nehézséget azonban a harangjáték összehangolása okozza. A baltikumi védett területekkel kapcsolatos egyre erősödő vita csak egy példa a halászati ipar gazdasági érdekei és a természeti erőforrások védelmének aspektusai közötti feszültségre. Lengyel szempontból – azaz egy olyan ország szempontjából amelyik „épp most verekszi fel magát” – a gazdaság és a környezet közötti egyensúly megtalálása létfontosságú.

A vizsgálat tárgyát képező jelentés és az első európai tengerészeti nap megünneplése közötti kapcsolat nagyon örömteli. Azonban fontosabb lenne a közös tengerpolitikát pénzügyi és jogi eszközökkel felszerelni, hogy a végén nehogy csak formális ünneplés maradjon az egészből.

ELNÖKÖL:  PÖTTERING ÚR
elnök