Vissza az Europarl portálra

Choisissez la langue de votre document :

 Index 
 Teljes szöveg 
Viták
2008. június 4., Szerda - Brüsszel HL kiadás

2006. évi éves jelentés a közös kül- és biztonságpolitikáról – Éves jelentés az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (vita)
MPphoto
 
 

  Angelika Beer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Nem ismételném el az összes gratulációt, és nem hangsúlyoznám újra azokat a pontokat, amelyekben egyetértünk: vagyis az egységes kül- és biztonságpolitika szükségességét, ahogyan azt Saryusz-Wolski úr megfogalmazta számunkra, és természetesen a parlamenti ellenőrzés és az átláthatóság kérdését. Amikor visszatérünk saját tagállamunkba, minden beszélgetés során rájövünk, hogy minél nagyobb szerepet vállal az Európai Unió a kül- és biztonságpolitikában, annál inkább szeretnénk és kötelességünk is az átláthatóságot és a legitimitást biztosító eszközöket saját országunk állampolgárai körében népszerűsíteni.

Én arról a vitás pontról szeretnék beszélni, amelyet eddig még senki sem említett. Verheugen úr, az első vita során tárgyaltunk Kuhne úr jelentéstervezetéről Ferrero-Waldner biztos asszonnyal. Saját képviselőcsoportomhoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, mennyire hasznos, ha mindezt továbbgondoljuk, ha nem csak az európai biztonsági stratégia átdolgozásáról beszélünk, hanem megpróbálunk közös küldetési nyilatkozatot, vagyis az emberi biztonság és a védelmi felelősség kérdését megfogalmazni. Mindenki, aki azóta követi az eseményeket, tudja, hogy furcsa koalíció jött létre a von Wogau úr vezette konzervatívok és a Pflüger úr vezette kommunisták között. Az idevágó részt a két csoport támogatásával törölték, mi pedig kérelmezni fogjuk a visszavételét, ha ugyanis nem tudunk megfelelni ennek a politikai kihívásnak, elveszítjük hitelünket az ebben az ügyben, vagyis a konfliktuskezelésben tanúsított hozzáállásunkat illetően, de azzal kapcsolatban is, ahogyan a darfúri, csádi és egyéb konfliktushelyzetekben fellépünk, ezzel pedig óvatosnak kell lennünk.

A második dolog, amit hihetetlennek találok, még akkor is, ha egyelőre még nincs konszenzus az ügyben, az az, hogy a von Wogau úr vezette konzervatívok azt kérik, hogy az európai biztonsági stratégia keretein belül és annak átdolgozása során a jövőben vegyük figyelembe az amerikai nemzeti biztonsági stratégiát is. Az ötlet teljesen abszurd, mivel tudjuk, hogy az elképzelés zátonyra futott, és az amerikai kormányzat belebukott ebbe a terjeszkedésbe és egyoldalúságba, amely rengeteg életet követelt. Ezért azt állítani, hogy mindezt be kellene építenünk leendő európai külpolitikánkba – véleményem szerint több mint abszurd!

Harmadszor pedig egy rendkívül fontos kérdést szeretnék megemlíteni: a nukleáris fegyverkezést. Solana úr, én is sok sikert kívánok Önnek. Párbeszédet kell folytatnunk, Iránnal is, de feltenném a kérdést képviselőtársaimnak: amikor az energiabiztonságról beszélünk, amely végül is a szélesebb értelemben vett biztonság része – helyesnek tartják-e azt, hogy Sarkozy úr, mint az Európai Unió Tanácsának következő soros elnöke bejelenti, hogy a nukleáris technológiát korlátozások és felügyeleti eszközök nélkül kívánja a világpiacra bocsátani? Mi történik akkor a hitelünkkel? Először is nem segítjük elő a nukleáris lefegyverzést, ami a feladatunk lenne. Másodszor forgalomba hozzuk a technológiát, holott tudjuk, hogy katonai szempontból mindig vissza lehet élni vele. Meggyőződésem, hogy ha így teszünk, hibát követünk el, ezért egy további módosító indítványt is be fogunk nyújtani.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat