Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. június 4., Szerda - Brüsszel

21. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. − A következő napirendi pont a fontos politikai kérdésekben tett egyperces felszólalások.

  Emmanouil Angelakas (PPE-DE). – (EL) Elnök úr, az EU-n belül mostanában egyesek egyre hangosabban követelik a nukleáris energia békés célú felhasználásra való kiterjesztését, mindenekelőtt Európa fokozódó energiaszükségletének kiszolgálása miatt.

A baj ott van, hogy az olaj ára kontrollálatlanul növekszik, jó pár gyorsan fejlődő gazdaságú ország részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az olajra, az olajtermelő országok regionális konfliktusokkal küzdenek, és ott van az a tény is, hogy a megújuló energiaforrások vagy a földgáz Európa energiaszükségletének csak egy töredékét fogják fedezni. Így vitára bocsátom a nukleáris atomerőművek építésének kérdését.

Az európai polgárokat rengeteg kérdés aggasztja. Garantálható-e a nukleáris atomerőművek biztonságos működése? Léteznek-e a működési hiba esetén elegendő időt biztosító korai figyelmeztetőrendszerek? És végül, mennyire kezelik biztonságosan a nukleáris hulladékot? Mindezen okokból kifolyólag úgy vélem, hogy az Európai Parlament kezdeményezésére és a Bizottsággal való együttműködésben hasznos lehetne párbeszédet folytatni, amelynek eredményeképpen az európai polgárok világos és egyértelmű válaszokat kapnának. Felhívom a francia elnökséget, hogy programjában valós prioritásként kapjon helyet ez a kérdéskör.

  Marusya Ivanova Lyubcheva (PSE). – (BG) Elnök úr, tisztelt kollégák, egy olyan kérdésre szeretném a figyelmüket felhívni, amely felelőssé tesz bennünket az Európai Unió és általában az egész világ jövőjéért, és ez pedig nem más mint a gyermekkereskedelem.

A probléma továbbra is fennáll még most, a 21. században is, az egyre fejlődő technológiák és a haladás korában, és túlságosan embertelen és brutális ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk, vagy más problémával mossuk össze. A gyermekkereskedelem igenis létezik. A léte pedig nem csak az emberi jogokat sérti, hanem a jövőt is.

Minden gyermek élete áldás, és a kioltása az emberiség elleni bűntény. A gyermekkereskedelemnek szörnyű következményei vannak. „Modern rabszolgaság”-nak is nevezik. Testi és mentális visszaélés, szexuális kizsákmányolás, gyilkosság jellemzi.

Egyesíteni szükséges erőfeszítéseinket, és közös politikák révén együtt kell működnünk, hogy az előfordulása csökkenjen (lehetőleg a minimálisra). Az Európai Bizottságnak létre kellene hoznia egy külön programot és egy akciótervet a gyermekvédelmi stratégia keretén belül, és magára kellene vállalnia a közös struktúrák és politika kialakításához szükséges intézkedéseket.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE). – (RO) Elnök úr, tisztelt kollégák, Európának egyre nagyobb mértékben kell a hidrogénalapú üzemanyagok importjára támaszkodnia, az olaj ára riasztó szintet ért el, és az Európai Unió kapcsolata az OPEC-országokkal, illetve Oroszországgal egyre gyengébb lábakon áll.

Közös erőfeszítésekkel kell megközelíteni az energiaügy terén a külkapcsolatokat. A különböző, egyes tagállamok és harmadik országok között létrejövő kétoldalú megállapodásoknak erősíteniük kellene a közös európai megközelítést, nem pedig gyengíteni. A Déli Áramlat építésére vonatkozó megállapodások, amelyeket Olaszország, Magyarország és Bulgária írtak alá Oroszországgal, és amelyik vezeték mindenféle gazdasági ok nélkül kihagy bizonyos tagállamokat, mint például Romániát, komolyan befolyásolja az európai energiapolitika kohézióját, olyan politikai stratégiákat képvisel, amelyek a tagállamok között kerülendőek. Arra számítottam, hogy az Európai Bizottság majd határozottabban foglal állást, és elítéli ezt a helyzetet.

Az energiabiztonsági jogszabályokkal kapcsolatban, amelyeket ez év második felében fogadnak majd el, úgy hiszem, olyasfajta ambíciós szintet kellene mutatnunk, mint az „Energia – klímaváltozás” jogszabályai esetében. Az együttes fellépés elvét el kell kezdeni átültetni a gyakorlatba, és a Bizottságnak a harmadik országokkal történő megállapodások megkötésének módjára javasolnia kellene egy mechanizmust, amelyre példát talán a nukleáris energia területéről vehetnének. Ha sikeresek akarunk lenni, együtt kell működnünk.

  Milan Horáček (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, múlt vasárnap reakciós nacionalisták brutálisan megvertek homoszexuálisokat egy béke-nagygyűlésen Moszkvában, amellyel újra csak egy nem szabad Oroszország képzetét mélyítik el bennünk. A homoszexuális férfiak és nők ellen még mindig nagy arányú diszkrimináció tapasztalható. A közelmúltban Volker Beck német zöldpárti politikust több nagygyűlésen is megverték, és letartóztatták. Sokszor nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire rosszul szervezett Oroszországban a civil társadalom.

Június végén az EU és Oroszország végre egy új megállapodásról fog tárgyalni Szibériában. Tartozunk annyival az Oroszországban és a más autokrata rendszerekben élőknek, hogy nem hagyjuk, hogy az energiabiztonság kérdése minden egyéb területet elhomályosítson. Az emberi jogoknak és az alapvető demokratikus szabadságoknak kell az új megállapodás alapját képezniük.

  Dariusz Maciej Grabowski (UEN). – (PL) Elnök úr, a lengyel hajógyártási ágazatot a teljes megszűnés fenyegeti, mivel az Európai Bizottság az állami támogatásból származó összegek visszatérítését követeli. Ennek hatására a Balti-államokban munkavállalók ezrei veszítik majd el az állásukat, valamint a lengyelországi, illetve más uniós országok hajógyáraiban dolgozók tízezrei maradnak majd szintén munka nélkül.

Az Európai Bizottság a szabad verseny szlogenje mögé bújik, és maga sem akarja elismerni, hogy az egész világon végbemenő, nagy arányú áremelkedések időszakában a gazdaság bizonyos szektorait védeni kell, ahogyan azt egyes ázsiai országok is teszik. Az Európai Bizottság nem hajlandó felidézni, hogy bizonyos kelet-európai országok több mint másfél milliárd márka segélyt kaptak a német kormánytól, ideértve a Baltikumban található hajógyárakat is.

Kérdem én, vajon a szolidaritási mozgalom kiindulópontjának és az ott élőknek – a berlini fal lebomlása, Európa felszabadulása – áldozatul kell-e esniük a Brüsszelben hozott önkényes döntéseknek, amelyek azoknak a spekulánsoknak az érdekében állnak, akik a hajógyárak sóval behintett földjéből akarnak meggazdagodni. Azt követeljük, hogy az Európai Bizottság hozzon olyan döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lengyel hajógyártási ágazat roncsait a partra tudjuk emelni, és aztán újjáélesszük a szektort.

  Věra Flasarová (GUE/NGL). – (CS) Hölgyeim és uraim, szeretném a támogatásukat kérni a 318/2007 bizottsági rendelet felülvizsgálatához, vagy a 2005. évi eredeti szöveghez való visszatéréshez, németországi, hollandiai, belgiumi és csehországi egzotikus madarakkal kereskedő tenyésztői szövetségek kérésére. A módosítás lényegében az egzotikus madaraknak a vadonból az Unióba történő importjának a tilalmára vonatkozik. A kis madarak importjára vonatkozó feltételeknek, figyelembe véve a tenyésztés gyakorlati helyzetét, nehéz eleget tenni. Egyértelműen a madárinfluenzát övező médiahisztériát használták fel arra, hogy keresztülvigyék a fent említett betiltást. Az EU-nak azonban olyan karanténrendszere van, amely feltartóztatja az emberekre veszélyes, madarak által terjesztett betegségeket. Jó néhány alkalommal különböző állatfajoknak a vadonba való visszajuttatásában pont a tenyésztők segítettek. Betartják a CITES-ben felsorolt, a leginkább veszélyeztetett fajok védelmére vonatkozó jogszabályokat. A betiltás mindössze ahhoz vezet, hogy a szabály elleni nyomás alakul ki, és többen megkísérelik megkerülni az előírásokat. Szárnyra fog kapni a feketepiac, virágzásnak indul a csempészet, és a madarak ára emelkedni fog. Ennek eredményeképpen lehet, hogy az egészségügyi kockázatok is megnőnek. Amennyiben betartják az előírt, kipróbált és ellenőrzött állategészségügyi szabályokat, ideértve a washingtoni egyezményt a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, akkor nincs szükség a fent említett rendelet megtartására.

  Urszula Krupa (IND/DEM). – (PL) Elnök úr, szeretném most arra felhasználni az Európai Parlament nyújtotta fórumot, hogy tiltakozzam az ellen, hogy a Környezetvédelmi Nemzeti Alap, amely a lengyel kormány alárendeltje, törvénytelenül megszüntette a Lux Veritatis Alapítvánnyal kötött szerződését, amely egy toruńi geotermikus beruházás végrehajtására szólt. Ugyanakkor az Alap bejelentette, hogy nem fogja visszatéríteni azt a hatalmas összeget, amelyet az Alapítvány már a beruházásra költött. A körülmények arra utalnak, hogy a döntést politikai megfontolások vezették, és ez nem csak a lengyel törvényeknek, hanem az uniós jogszabályoknak is ellentmond. Mindez azt bizonyítja, hogy a politikai ellenségként észlelt emberek elleni harc nevében a jogszabályokat nem tartják be, és nem engedik meg a megújuló energiaforrások támogatását, ami a politikai vagy vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapvető uniós elvét is megsérti. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap volt szakértői kijelentették, hogy a Lux Veritatis Alapítvány pályázatát alaposan ellenőrizték, és semmilyen szempontból nem találtak benne kivetnivalót.

  Irena Belohorská (NI). – (SK) Hölgyeim és uraim, egy nemrégiben az Egyesült Királyságban történt esetről szeretném tájékoztatni Önöket. Egy szlovák állampolgár, aki legálisan vállalt ott munkát, négy nappal lekéste járműve újraregisztráltatásának a határidejét. Ezért a vétségért a brit rendőrség azzal fenyegette meg, hogy a járművét megsemmisítik. A rendőrség a vizsgálat folytatása közben idegengyűlölő és sértő módon viselkedett, kihasználva a szlovák polgár passzív angolnyelv-tudását. Ok nélkül elkobozták minden iratát, a jármű elkobzásáról szóló hivatalos igazolás helyett újságból kitépett papírt adtak vissza neki, az iratait pedig, mint például az európai autóbiztosítást (zöldkártyát) vagy a szlovák meghatalmazást a brit hatóságok nem fogadták el. Ezért a vétségért, és ez tényleg csak egy vétség, a brit rendőrség és a hatóságok azzal fenyegették meg, hogy szétszedik az autóját.

Szeretném hálámat kifejezni Chris Davies képviselő úrnak, kollégámnak, ennek a szerencsétlen esetnek a kivizsgálásban nyújtott segítségéért, és szintúgy a többi brit képviselőnek, akik érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt. Bízom benne, hogy a brit rendőrség ilyen jellegű eljárása csak elszigetelt példa, és hogy az Egyesült Királyságban legálisan munkát vállaló polgárok felé megnyilvánuló ilyen hozzáállás inkább a kivétel, semmint a szabály. A jármű visszajuttatására megadott határidő tegnap lejárt, és még nincs a birtokunkban információ arról, vajon az autót valóban megsemmisítették-e. Így vagy úgy, egy állampolgárunk jelenleg nem rendelkezik az autójával, holott a brit hatóságokhoz benyújtotta az összes szükséges iratot.

  Petya Stavreva (PPE-DE). – (BG) Elnök úr, európai parlamenti képviselőtársak, tíz nap múlva, 2008. június 14-én Bulgária Alekszandr Sztambolijszki államférfi, reformer és az ország földreform-vezetőjének emléke és életműve előtt fogja leróni tiszteletét.

1919-ben került hatalomra Bulgáriában, két nemzeti katasztrófa után, és erőfeszítéseit a nemzeti ügynek szentelte, az ország modernizációjának és demokratikus megújításának. 1923-ban államcsínnyel buktatták meg. Brutális kegyetlenséggel meggyilkolták, ám az általa megálmodott eszme a szabad és független Bulgáriáról, amely úton van az újjáépülés és az európai integráció felé, halhatatlan maradt.

Amit Sztambolijszkitől tanulhatunk arról, hogy mit jelent államférfinak lenni, az ma, a politikus tragikus halála után 85 évvel különösen is releváns, amikor Bulgária már tagja az Európai Uniónak. A nagy európai családban a nemzeti értékek védelme, a nemzeti identitás megőrzése az új valóságokhoz való gyors alkalmazkodással párhuzamosan – mindennek meg kellene szilárdítania mindannyiunk, az egyesült Európa polgárainak erőfeszítéseit, akiknek a számára az értékek nem csupán valami halvány képzetet jelentenek, hanem magatartásmódot, hozzáállást és szociális választ.

  Iliyana Malinova Yotova (PSE). – (BG) Elnök úr, a Bizottság a 2007 és 2013 közötti periódusra az egyik elsőként hagyta jóvá az uniós alapok keretén belül a bolgár operatív programokat.

El kell ismernünk, hogy mivel új tagállam vagyunk, a végrehajtásuk során különböző nehézségekkel találjuk szembe magunkat. Az elégtelen információktól a szabálytalanságokig, sőt az uniós támogatásokkal való visszaélésekig sokféle problémával találkozunk – ám mind olyan „rendellenesség”, amely alól egy uniós tagállam sem kivétel.

A bolgár kormány a legnagyobb feladatot az alapok befogadásában látja. Emiatt radikális reformokat vezetett be minden uniós alapot kezelő intézményben, az egész folyamat koordinálásra pedig miniszterelnök-helyettest nevezett ki.

Az alapok befogadásának nem kielégítő eredményei mostanra a hazai ellenzék vehemens kampányának szlogenjeivé váltak, és ez az ellenzék még itt, az Európai Parlament plenáris ülésén is ismételten megpróbálta elhitelteleníteni az országot.

A Bizottság Bulgáriáról szóló júliusi országjelentését névtelen forrásokra hivatkozva apokaliptikus jellegűnek jósolni, amikor a Bizottság még el sem kezdte a jelentés elkészítését, mindössze belpolitikai célzatot szolgál, de nem járul hozzá a problémák megoldásához. Sajnálatos módon ezzel csak azt érik el, hogy aláássák a szülőhazám jó hírnevét. Szeretném nagyon világosan kijelenteni, hogy a bolgár állam az érintett területeken radikális intézkedésekre fog sort keríteni, és szánt szándéka, hogy felülkerekedik a fennálló problémákon.

  Marios Matsakis (ALDE). – Elnök úr, mint azt Ön is bizonyára tudja, az Európai Parlament strasbourgi épületei jóval több azbesztet tartalmaznak, mint azt eredetileg gondoltuk. Korrekciós célú, illetve mostanában az azbeszt eltávolítását célzó munkálatok 2004 óta folynak – vagyis az épületek használatával egy időben. Ez az én véleményem szerint nem ésszerű, sőt veszélyes eljárás, mivel az azbesztet tartalmazó bármilyen szerkezettel végzett bármilyen munka során elkerülhetetlenül rákkeltő szálak szabadulnak a levegőbe.

Az a meglátásom, hogy Strasbourgban az Európai Parlament épületeit addig nem szabad használni, amíg az összes azbesztet megfelelően el nem távolították, és az épületeket nem fertőtlenítették. A közegészség és az átláthatóság érdekében azt kérem, hogy a Ház elnöke minél hamarabb adjon ki egy átfogó nyilatkozatot az azbesztnek az Európai Parlament strasbourgi épületeiből való eltávolításáról.

  Willy Meyer Pleite (GUE/NGL). – (ES) Elnök úr, jelenleg az Európai Unió egészében a halászati szektor válságát éljük, ami az európai intézmények gyors reagálását fogja követelni. Úgy gondolom, alapvető, hogy létrehozzunk egy háromoldalú bizottságot, a hatóságok, a szakszervezetek és a hajótulajdonosok részvételével.

Hogy egyszer s mindenkorra megoldjuk a válságot, nem fedhetjük be csak a repedéseket, hanem olyan átfogó szerkezeti javaslatot kell kidolgoznunk, amely a szektor válságának minden aspektusára kiterjed. Természetesen a felelősségteljes halászatot pártoljuk, meg kell oldanunk a termékek marketingjét, foglalkoznunk kell a legénység elégtelen számával, és biztosítani a tisztességes munkaviszonyokat, valamint elérni azt, hogy a munkavállalóknak legyen kiútjuk a létbizonytalanságból.

Úgy vélem, nagyon fontos most az Európai Parlamentnek, hogy támogatását nyújtsa a válságból kivezető út megtalálásához, mivel ez a minőségi foglalkoztatást is befolyásolja, és képesnek kell lennünk minden felmerülő körülményt kezelni.

  Gerard Batten (IND/DEM). – Elnök úr, Budd Margolis, egy londoni választópolgár arról tájékoztatott, hogy egy litván rokona, Rachel Margolis, kiadta az emlékiratait, amelyben a második világháború idején szerzett élményeiről számol be. Megmenekült a vilniusi gettóból, aztán a nácik ellen harcoló partizánokkal működött közre. A litván hatóságok most bizonyítékként használják az emlékiratokat, hogy a segítségükkel a túlélő zsidó partizánokat mint háborús bűnösöket bíróság elé állítsák. Közéjük tartozik például Yitzhak Arad, az izraeli Holokauszt Központ volt igazgatója, illetve Fania Brancovskaja, a Vilniusi Egyetem Jiddis Intézetének a könyvtárosa.

Litvánia köteles bíróság elé állítani a még élő második világháborús bűnösöket, ám mindezidáig még egyet sem sikerült. Néhányan Litvánia árulóit látják azokban a zsidó partizánokban, akik felvették a németek és szövetségeseik ellen a harcot.

Sok zsidó és nem zsidó választópolgárom nevében teszem fel a kérdést: hol az igazság abban, ha a nácik ellen harcoló zsidó partizánokat bíróság elé állítjuk, míg a zsidók gyilkosai büntetlenül maradnak?

  Jim Allister (NI). – Elnök úr, Európa-szerte tapasztaljuk, hogy a halászok – teljes joggal – tiltakozásokat szerveznek az egekbe szökött üzemanyagárak miatt. Egyes kormányok vállalták a rájuk háruló kötelességeket, mások pedig nem, mint ahogyan a sajátom sem.

Elvileg közös halászati politikánk van, ám Európa jó néhány régiójában a megközelítés az minden, csak nem közös. A választókörzetemben a helyi kis-vonóhálós halászhajók tulajdonosai napi 2000 eurós üzemanyagszámlát fizetnek. A rövid távú segélyért benyújtott folyamodványuk süket fülekre talált, noha az állami szabályozás szerint az illetékes miniszter a hatáskörénél fogva megteheti, hogy egy triviális összeget segélyként kifizessen. Ő azonban szégyenletes módon ezt megtagadta. Franciaországban és Spanyolországban ugyanakkor tett a kormány lépéseket.

Hogyan lehet életképes közös halászati politikáról beszélni, amikor az olyan alapvető árucikk mint az üzemanyag vonatkozásában ilyen egyenlőtlenség tapasztalható? Elítélem a Gildernew miniszterasszony által tanúsított közönyt, és nem csak rövid távú segélyt kérek, hanem a halászati szektorunk számára hosszú távú üzemanyag-stratégia kialakítását.

  Jim Higgins (PPE-DE). – (GA) Elnök úr, az ír kormány a napokban fogja a szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti programot elindítani. A szélessávú hozzáférés az ország 10%-ában nem elérhető, a 10% nagy része megfelel annak a régiónak, ahonnan én is származom – vagyis a nyugati és a középső területeknek. Bár egyre többeknek van szélessávú hozzáférésük, a növekedés üteme mégsem kielégítő, és az uniós átlaggal sem esik egybe.

Írországban az urbanizált területeken 86%-os a szélessávú hozzáférés lefedettsége, de vidéken sokkal kisebb ez a szám. Valamit tenni kell. Irigykedve nézzük az ország északi részét, ahol mindenhol egyformán elérhető a szélessávú szolgáltatás. Szeretném, ha az Európai Bizottság nyomást gyakorolna az ír kormányra, hogy elérhessük a lisszaboni menetrendben foglalt célkitűzéseket.

  Cătălin-Ioan Nechifor (PSE). – (RO) Rövidesen napvilágot látnak az Európai Bizottság jelentései arról, hogy milyen haladást ért el Románia és Bulgária az igazságügyi reform terén.

Ma, a csatlakozás után másfél évvel egyre több elégedetlen ember szólal fel európai szinten is, és lényegében azt juttatják kifejezésre, hogy a mostanáig elért fejlődést a feltételezett célkitűzésekkel összehasonlítva jelentéktelennek tekintik. Noha vannak olyan szakértők, akik szerint Romániát és Bulgáriát már sokkal hamarabb fel kellett volna venni az Európai Unióba, én úgy tartom, hogy a Bizottságnak és a Parlamentnek továbbra is segítenie és támogatnia kell ezt a két új tagállamot.

Tekintetbe véve, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, meg vagyok győződve arról, hogy a következő néhány hónap nagyon fontos lesz Bulgária és Románia számára, hogy európai tagságukat teljesen próbára tegyék.

  Marco Cappato (ALDE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, egy Parlamenten belüli nyelvi diszkriminációs kérdést szeretnék felvetni: az európai parlamenti képviselők számítógépének interfésze csak angolul működik. Az operációs rendszereinket csak akkor lehet működtetni, illetve a fájlokhoz csak akkor lehet hozzáférni, ha valamelyest beszélünk angolul.

Ez számomra teljesen diszkriminatívnak tűnik, ha azokra a képviselőkre gondolok, akik bár nem beszélnek angolul, a munkájukat mégis közvetlenül a saját számítógépük segítségével szeretnék végezni. Ez a nyelvi elsődlegesség problémája, amelyet az eszperantó mozgalombeli barátaink próbálnak megoldani az ENSZ-ben, és nem vagyok benne biztos, mivel foglalkozik a frankofón mozgalom, ha nem éppen ugyanezzel a kérdéssel. Remélem, Elnök úr, hogy orvosolható ez a probléma, és hogy arra technológiai problémára is lehet majd gyógyírt találni, amellyel akkor találkoztam, amikor június 2-án egy nyílt fájlformátumban – ODF-formátumban – nyújtottam be egy írásbeli kérdést. A formátum eltér a Microsoft-formátumtól, amelyet a Parlament jelenleg használ. Az illetékes osztálytól azt a választ kaptam, hogy nyílt fájlformátumban nem lehetséges kérdést benyújtani.

Remélem, hogy a nyelvi és technológiai diszkrimináció ezen előfordulásait sürgősen meg lehet szüntetni.

  Georgios Toussas (GUE/NGL). – (EL) Elnök úr, az összes tömegpiaci fogyasztási cikk, a közlekedés és a szolgáltatások árának drágulása, az alacsony fizetések és nyugdíjak, a szociális juttatások drasztikus csökkentése ismételten súlyos csapást mért az emberek jövedelmére, míg a monopolhelyzetben lévő üzleti csoportok hatalmas profitot realizáltak.

Az egyszerű munkásosztálybeli családok számára az árak ellenőrizhetetlen mértékben drágultak az összes tagállamban. Aki a magas árak miatt néhány rossz spekulánst próbálnak hibáztatni, azok becsapják az embereket. Elrejtik azt a tényt, hogy a magas árakat a monopóliumok profitja, a szabad piac, illetve a versenypolitikák táplálják, amelyek pont az Unió és az uniós politikák alapját képezik, és amelyeket a tagállamok és kormányaik alakítottak ki, és hajtanak végre. A magas árak a termelés és a kereskedelem monopóliumával kezdődnek, ezeket pedig olyan üzleti csoportok uralják, amelyek megfosztják az embereket a jövedelmüktől, és tönkreteszik a kisvállalkozásokat.

Felhívjuk a munkavállalókat, hogy fokozzák a valós fizetés-, nyugdíj- és szociálisjuttatás-emelésekre, valamint a mindennapi fogyasztási cikkekre, általános szolgáltatásokra és az üzemanyagra kivetett HÉA eltörlésére tett erőfeszítéseiket, és így próbálják meg elérni a közszolgáltatások árának csökkentését.

ELNÖKÖL: LUIGI COCILOVO
Alelnök

  Péter Olajos (PPE-DE). – (HU) A világszerte tapasztalható illegális fakitermelés körüli válságos helyzetben mérföldkő jelentőségű törvény született május 15-én az USA-ban. A Kongresszus a világon elsőként megalkotta az illegális kitermelésből származó fa importját tiltó törvényt. 2006-ban az Egyesült Államok importjának 10%-a illegálisan kitermelt fából származott. A törvény meghozatalát követően az elemzések kiemelték, hogy ez a törvény segíti az amerikai gyártók versenyhelyzetét, munkahelyeket véd, valamint hogy egyértelmű üzenet, amit az erdészközösségek meg fognak hallani.

Meddig és mire vár még az Európai Unió, kérdem? Szégyen és gyalázat, hogy ölbe tett kézzel várunk. De mi parlamenti képviselők is tudunk valamit tenni: javaslom, mindenki írja alá a pár hónapja beterjesztett 23-as számú petíciót, amelynek pont az a célja, hogy rávegyük a Bizottságot arra, hogy végre az Egyesült Államok után terjessze be a jogszabályt, amíg még van erdőnk. Köszönöm szépen.

  Neena Gill (PSE). – Elnök úr, szeretném egy knightoni választópolgárom, Alan Jones helyzetére felhívni a figyelmet. Knighton egy közép-nyugat-angliai vidéki város. Alan Jones az európai vállalkozó kitűnő példája, akit azonban most a vidéki területeken a gyors szélessávú internet-kapcsolat hiánya kilátástalan helyzetbe kényszerített. Szeretne létrehozni egy kis online céget, amely képkeretezési szolgáltatásokat nyújtana. Ő, mint egy fogyatékkal élő személy, aki otthon dolgozik, ideális lenne egy új vállalkozás elindítására. Ugyanakkor mindössze egy monopolhelyzetben lévő szélessávúinternet-szolgáltató van a városban, amely ugyan terjeszkedik, de az internetkapcsolat borzasztóan lassú, és egyszerűen nem segíti elő vállalkozások létrejöttét.

A Bizottság tervezi, hogy áthidalja a digitális szakadékot, hogy a vidéki területeken is elérhető legyen a szélessávú szolgáltatás. Sürgősen megoldást kell keresnie az internetszolgáltatók problémájára, valamint gondoskodni arról, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre, és hogy egy terület se maradjon le a minőség, a gyorsaság és az alacsony költségek tekintetében.

Elnök úr, azt szeretném, ha gondoskodna arról, hogy a Bizottság biztosítja, hogy az Alan Joneshoz hasonló vállalkozók nem ütköznek akadályokba, nem gátolják meg őket a vállalkozásuk beindításában, és így nem hátráltatják az igen kívánatos vidéki munkahelyteremtést.

  Danutė Budreikaitė (ALDE). – (LT) Az Európai Bizottság és a WTO tagjai azon dolgoznak, hogy minél hamarabb befejezzék a mezőgazdaságról és az ipari termékek (NAMA) piacának megnyitásáról szóló dohai tárgyalásokat. Egyértelmű, mennyire jelentékeny hatást fejt ki az egyesült államokbeli helyzet, a választás. Ugyanakkor a 2006-ban megrendezett forduló felfüggesztéséhez képest a NAMA-kérdés (a nem agrártermékek piacra jutása) nyilvánvalóan visszalépés. A magasan fejlett országoknak sikerült egy majdnem változatlan környezetvédelmi helyzetet fenntartani. Az uniós textil- és ruházati cikkekre érvényes vámok 12-ről 4%-ra fognak csökkenni. A fejlődő gazdaságok piacai nem fognak megnyílni, mivel nem a vámokat, hanem a maximált vámok kötelezettségét kell csökkenteni. Mindemellett Kínára egy 18 éves átmeneti periódust kell érvényesíteni, mivel ez az az ország, amely Európát és az egész világot elárasztotta gyenge minőségű árukkal. A benyújtott NAMA-projekt Litvánia és más uniós országok számára elfogadhatatlan, veszélyeztetné a versenyképességüket. Van egy kézenfekvő egyensúly a mezőgazdaság és a NAMA között. Az EU-nak nem kellene versenyfutásban befejezni a dohai tárgyalásokat, pusztán a gazdasága miatt. Sürgetném a Bizottságot, hogy szánja rá a kellő időt, és az uniós országok érdekeit korrektül képviselje.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr, szeretnék a különböző uniós országok halászainak és különösen a portugál halászoknak gratulálni a stratégiai fontosságú halászati szektor védelméért, valamint a munkahelyekért, illetve a halászok és családjaik ezreinek tisztes megélhetéséért és életkörülményeiért vívott küzdelmükhöz.

A halászok a közös halászati politikával és egy olyan Európai Unióval szemben, amely közömbösen tekint a szektor régóta tartó szocioökonómiai válságára, amely most még égetőbb kérdés lett az üzemanyag – dízel és benzin – árának emelkedése és a vele kapcsolatos pénzügyi spekulációk miatt, végre megmutatták, hogy igenis vannak olyan megoldások és intézkedések, amelyeket már jó ideje meg kellett volna hozni. Olyan megoldások és intézkedések, amelyek hallatán az Európai Unió nem hallgathat tovább, új politikákat fogad el, és előmozdítja a halászati szektor fejlődését, nem pedig annak lassú és fokozatos kiszenvedéséhez asszisztál. A halászatban van jövő.

Nem zárhatom le ezt a felszólalást anélkül, hogy elismeréssel ne szólnék a munkavállalók ezreiről, akik holnap Lisszabonban fognak az elért eredményeik védelme és a munkajog mellett demonstrálni.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Elnök úr, a schengeni térség bővítése a szülőhazám polgárainak nagyszerű hír volt, a szimbóluma lett a cseh állampolgárok más uniós országok polgáraival való egyenlőségének. A mai újságok azonban sajnálatos módon cseh autósokról szóló főcímekkel vannak tele, akik lépten-nyomon német és osztrák rendőrökkel keverednek szóváltásba. Április óta folyamatosan a cseh rendszámú buszokat és személygépkocsikat szisztematikusan és részletesen ellenőrzik Németországban és Ausztriában. Alig telt le az egyhónapos általános ellenőrzés, Ausztria bejelentette, hogy az európai labdarúgó-bajnoksággal kapcsolatosan, júniusi kezdettel újabb ellenőrzéseket szándékozik végezni. Ez rendben is van. Ugyanakkor a cseh autóvezetőkön Németországban végrehajtott általános ellenőrzések ellen határozottan tiltakozom. Ez egy egyoldalú döntés, amelyet nehéz megmagyarázni, és kárt tesz a jószomszédi kapcsolatokban. A hozzám érkező levelekben azt kérik, hogy a cseh hatóságok torolják ezt meg. Ez nem egy jó helyzet, és hatással lesz a politikai légkörre is a lisszaboni szerződés ratifikációja előtt. Már benyújtottam egy panaszt, és most arra kérem német képviselőtársaimat, hogy otthon, Németországban vizsgálják meg ezt az ügyet.

  Rovana Plumb (PSE). – (RO) Tisztelt kollégák, szeretném üdvözölni az Európa Tanács által kezdeményezett „megosztás-program”-ot, amelynek a célja, hogy megszüntesse a gyermekek közötti erőszak összes formáját, és meg vagyok győződve arról, hogy 2009-ben a testi fenyítést az egész világon be fogják tiltani.

De azért szeretném hangsúlyozni, hogy szükség van egy európai szintű közös kampányra, amelynek az útján a gyermekek is megtudják, hogy minden feléjük megnyilvánuló erőszakos cselekedet törvényellenes, és hogy be kell számolniuk bármilyen őket érő bántalmazásról. Vannak olyan uniós tagállamok, ahol a szülők a testi fenyítést a nevelés normális részének tekintik, és a gyerekek is azt feltételezik, hogy ez normális.

Az Európai Unió jövője azon áll vagy bukik, hogy tiszteletben tartjuk-e a gyermekek jogait. A nevelésük során ezért olyan megközelítést kell a magunkévá tenni, amely az erőszak minden formáját kizárja.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Az Eurofound nemrégiben kiadott jelentése szerint a 2003 és 2006 között Portugáliában történt elbocsátások a cégek áttelepüléséből adódtak. Az adatok azt mutatják, hogy a multinacionális cégek azok után tettek így, miután megkapták a több millió eurónyi közösségi segélyt, és miután több milliós profitot értek el. Mindez elfogadhatatlan.

Vannak olyan esetek, ahol a munkavállalók még mindig nem kapták meg az őket megillető kártérítést, mint például Vila Nova de Gaia és a Brax esetében, amelynek a munkavállalói tegnap a törvényszék ajtajánál követelték a nekik járó kártérítést, amellyel a cég öt éve adósuk.

A munkanélküliség egyre inkább az egyre bizonytalanabb foglalkoztatásra adott mentséggé is válik, amelyre a kormány válasza az, hogy megpróbálja hátráltatni a munkavállalók jogainak az érvényesülését. Éppen ezért üdvözlöm azt a cselekvési napot, amelyet a Portugál Munkavállalók Általános Szövetsége (CGTP) tart holnap a portugáliai Lisszabonban.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). – Elnök úr, szeretném a Ház figyelmét felhívni a Rómában éppen zajló, a globális élelmiszerválság témájában megrendezett konferenciára. Egy, a közelmúltban kiadott, az élelmiszerárakról szóló állásfoglalásunkban már kifejezésre juttattuk ebben a Házban is az aggodalmainkat e kérdésben.

Az egyik kulcstényező az, hogy túl kevés a mezőgazdaságba fektetett beruházás, mind a fejlett, mind a fejlődő világban. A probléma nagyságát épp most, a múlt héten, egy írországi konferencián értettem meg, amikor Nora MacNamara, egy, a Rózsafüzér Missziós Nővérei rendhez tartozó szerzetesnő a nagyon világosan kifejtette, hogy amikor jó pár évvel ezelőtt mezőgazdasággal foglalkozott Afrikában, akkor még volt ott beruházás. És aztán „Afrika” – vagyis inkább az, hogy „mezőgazdaság” egyre rosszabbul csengő szó lett, amikor az ezen a területen futó projektek számára kerestek támogatást. A mezőgazdaságba való befektetéssel kapcsolatban vissza kell térni a gyökereinkhez.

Csak annyit szeretnék mondani most az Írországban a lisszaboni szerződésről folyó vitában, hogy ez a szerződés növelni fogja az Európai Uniónak a fejlődő világban betöltött szerepét, és véleményem szerint hozzásegít minket az élelmiszerválság megoldásához, amellyel már nem csak Európában, hanem globálisan is szembe kell néznünk.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). – (HU) Erdogan török miniszterelnök idén februárban, Kölnben rendkívül ellentmondásos beszédet tartott, amikor az asszimilációt az emberiség elleni bűntettnek nevezte. A szabad identitásválasztás talaján állva ez a kijelentés elfogadhatatlan, a kulturális sokszínűség megőrzése fontos cél, de az egyéntől a döntést nem lehet elvenni.

A nyugat-európai törökök számára a kettős identitás lehet a természetes állapot. Erdogan követelése a török anyanyelvű németországi egyetemet illetően irreális, mert több uniós országban még az őshonos, több száz éve ott élő nemzeti kisebbségeknek sincs saját állami egyeteme, mint a magyaroknak Erdélyben, ahol a kommunista diktatúra alatt megfosztották a magyar közösséget az önálló állami egyetemtől.

Fontos, hogy Törökország ne manipulálja Nyugat-Európában élő migráns kisebbségeit belpolitikai célokból. Jó lenne az is, ha Erdogan miniszterelnök saját háza táján söpörne: a kurdok helyzete, az örmények elleni népirtás elismerése és a nők egyenjogúsága terén.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE). – (RO) Elnök úr, az európai szocialisták azt remélik, hogy az életminőséget tekintve Európa az egész világ számára hamarosan példaképpé válik. A 27 tagállam egy új szociális Európa építésén dolgozik, amely az Európai Unió összes polgárának jólétet fog hozni.

Az Unió a 2008. évi költségvetésből majdnem 45%-ot fordít növekedésre, innovációra, munkahelyteremtésre, gazdasági és szociális kohézió megteremtésére, és 42,6%-ot különít el a mezőgazdaságra. Az Európai Unió területének 90%-a azonban vidéki területekből áll.

A 2008-ban a mezőgazdaságra fordított 41 millió EUR ellenére a mezőgazdasági munkálatok költségének növekedése, valamint az energiaárak emelkedése miatt megemelkedett a mezőgazdasági termékek ára is, és romlott a gazdasági helyzet. Úgy vélem, a kihívások egy részére, amelyekkel az Unió szembe fog kerülni a következő néhány évben, a megoldás a mezőgazdasági támogatási politika és a szektorba történő beruházások előmozdításához alkalmas feltételek kialakítása.

A jól fejlett mezőgazdaság lehetővé teszi majd minden európai polgárnak, hogy elérhető áron és a megfelelő mennyiségben tudjon egészséges élelmiszerhez hozzájutni. Az egészséges táplálkozás pedig az életminőség egyik alapvető vonatkozása.

  Elnök. − A napirendi pontot ezzel lezárom.