Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. június 16., Hétfő - Strasbourg

21. Az Európai Unió reagálóképességének erősítése katasztrófák esetén (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a katasztrófák esetén az Európai Unió reagálóképességének megerősítéséről.

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. − (EL) Elnök úr, tavaly – a közösségi katasztrófavédelmi mechanizmusnak köszönhetően – az EU együttesen és egységesen nyújtott segítséget a katasztrofális erdőtüzek által sújtott tagországoknak.

Sikerült azonosítanunk olyan pontokat, amelyek azonnali figyelmet igényelnek, amennyiben szeretnénk elkerülni a hasonló katasztrófákat a jövőben.

Először is meg kell oldanunk a katasztrófák következményeinek elhárításához rendelkezésre álló műszaki erőforrások hiányát, ami szembetűnő problémaként jelentkezett a 2007-es műveletek során.

Másodszor, integrált megközelítést kell kialakítani az erdőtüzek kezelésével és megelőzésével kapcsolatban, valamint az ilyen esetekre való felkészültséget és reagálást illetően.

Harmadszor, meg kell erősíteni a Bizottság megfigyelő és információs központjának működési kapacitását.

A Bizottság már elfogadott bizonyos gyakorlati működési intézkedéseket, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

- egy erdőtűz-szakértőkből álló hálózat kialakítása és a szakértők kiképzése;

- interoperabilitási képzés a nemzeti tűzoltóosztagok számára;

- egy áprilisban, Szardínián megrendezésre kerülő nagy szabású gyakorlat, amelyen öt tagállam erői fognak részt venni;

- három polgári védelmi egység megalakítása légi erdőtűzoltás céljából.

A segélynyújtáshoz szükséges berendezések szállítására már elkülönítették a pénzeszközöket. Ezenfelül a 2008-as erdőtüzekkel kapcsolatos kísérleti program keretében együttműködünk a tagállamokkal olyan taktikai tartalékok kialakításán, amelyek készenlétben állnak majd az Európában előálló szükséghelyzetekre.

Továbbá 2007 és 2013 között közel 5,8 milliárd euró lesz elérhető a kohéziós politikai programok keretében kockázat-megelőzés céljára, valamint a különböző jellegű katasztrófákra való reagálás céljából, beleértve az erdőtüzeket is.

Újabb 1,6 milliárd euró lesz elérhető a vidékfejlesztési alapokból az erdei erőforrások visszaállítására, valamint a megelőző intézkedések kezdeményezésére.

Végezetül pedig a legpusztítóbb természeti katasztrófák esetében fenntartjuk az Európai Szolidaritási Alap által nyújtott támogatás lehetőségét.

A Bizottság márciusban közzétett közleményében hangsúlyozta a katasztrófakezelés integrált megközelítésének szükségességét, amelynek magában kell foglalnia a megelőzést, a készenlétet, a reagálást és a helyreállítást is. A Bizottság hangsúlyozta a természetes és ember által okozott katasztrófák minden típusát, mind az EU-n belül és azon kívül, valamint az összes olyan közösségi erőforrást, amely katasztrófára való reagálás esetén rendelkezésre áll.

A polgári védelem mellett a közlemény további három közösségi cselekvési területet vizsgált:

- az európai humanitárius segítségnyújtás megerősítését;

- a beavatkozás koordinációjának javítását katasztrófákra való reagálás során;

- az intézményközi együttműködés korszerűsítését, azaz az európai ügynökségek és intézmények közötti együttműködést.

Folyamatban van egy cselekvési terv kidolgozása is. Ez nyárra fog elkészülni és a Közleményben említettek mellett olyan további kezdeményezéseket vázol fel, mint például a következők:

- a materiális és műszaki támogatási képesség hiányosságainak elemzése, mind humanitárius, mind pedig polgári védelmi intézkedések esetében. Ez lehetővé teszi majd számunkra, hogy megállapíthassuk mely konkrét eszközök állnak rendelkezésünkre, melyekre van legnagyobb szükség és melyek a leginkább költséghatékonyabbak;

- harmadik országokban előforduló katasztrófa veszélyeinek korlátozására irányuló kezdeményezések támogatása;

- szorosabb együttműködés az ENSZ-szel, a Nemzetközi Bankkal és különböző nem kormányzati szervezetekkel, abból a célból, hogy globális szinten is erősíteni tudjuk reagálóképességünket katasztrófák esetén;

- a tudományos és technológiai vívmányok és innovációk jobb használata;

- ügynökségeink katasztrófákra való reagálásban globális szinten betöltött szerepének fejlesztése;

- a katasztrófa által okozott károk hatékonyabb értékelése.

Ami a katasztrófa-megelőzést illeti, jelenleg ezzel kapcsolatban nincsen integrált európai megközelítés. A kérdés megoldása céljából a Bizottság már dolgozik egy közleményen, amely értékeli majd egy közösségi katasztrófa-megelőzési mechanizmus működtetésének hozzáadott értékét. A Bizottság a következőkkel kapcsolatban fog lehetséges opciókat előterjeszteni:

- a katasztrófákkal, valamint hatásukkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése;

- az összefüggő politikák – pl. a földhasználat-tervezés és a katasztrófa-megelőzés – összekapcsolásának javítása;

- a közösségi erőforrások felhasználásának javítása.

E kezdeményezés mellett, amely az EU-ra fog összpontosítani, a Bizottság a fejlődő országokban a kockázatot csökkentő stratégia kidolgozásán dolgozik.

Végezetül pedig a Bizottság több olyan intézkedést is tett, amelyek megerősítik az EU beavatkozási képességét olyan katasztrófákra való reagálás esetén, amelyek esetleg Európa területén következnek be. Ezen belül is különösen a Bizottság megfigyelő és információs központját erősítik meg. Mivel nem rendelkezünk részletes elemzésekkel a reagálási képesség hiányosságait és hibáit illetően katasztrófák esetén, ezért jelenleg katasztrófa forgatókönyvek elemzése és innovatív előkészületek tesztelése zajlik. Ez európai szinten is polgári védelmi forrásokat és működési kapacitást fog felszabadítani. A Bizottság 2009 közepéig továbbá javaslatokat tervez benyújtani egy európai katasztrófa-elhárítási képzési hálózatot illetően.

Befejezésképpen szeretném megköszönni a Parlamentnek a folyamatos támogatást, amelyet a Közösség katasztrófák esetén mutatott reagálóképességének erősítésével kapcsolatban nyújt. Ezt a támogatást az az állásfoglalás-tervezet is alátámasztja, amelyről a plenáris ülésen szavaznak majd.

  Antonios Trakatellis, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, az elmúlt években a tagállamokat erdőtüzek, árvizek, földrengések és ehhez hasonló természeti csapások sújtották. Emberek haltak meg, birtokok, gazdaságok és lakóházak pusztultak el, és a környezet olyan mértékű károkat szenvedett, amelyet helyreállításához több évre lesz szükség.

A szolidaritás az EU egyik alappillére. Ez azt jelenti, hogy természeti katasztrófa esetén életbevágóan fontos, hogy az EU ne csak összehangolt technikai segítséget tudjon nyújtani, hanem hogy az Európai Szolidaritási Alapon keresztül pénzügyi forrásokat is tudjon juttatni a katasztrófa sújtotta területeknek. Érdeklődéssel hallgattam a biztos úr elemzését a megelőzés és az összehangolt beavatkozás elemeivel kapcsolatban, és a jövőben ennek megfelelő intézkedéseket várunk majd az Európai Bizottság részéről.

Engedjék meg, hogy a figyelmet egy, az Európai Szolidaritási Alappal kapcsolatos kérdésre irányítsam. Megbocsáthatatlannak tartom a Tanács azon döntését, hogy nem fogadta el az Európai Szolidaritási Alapról szóló rendeletet és ezért ezt a döntést felül kell vizsgálni.

Az Európai Alap szerkezetének átalakítása jelentős hozzájárulást jelent majd. Az Európai Unió először is jobb helyzetben lesz, hogy hatékonyan és rugalmasan tudja kezelni a természeti katasztrófákat. Másodszor, a katasztrófa után otthon nélkül maradt, létbizonytalanságban levő polgárok azonnal tudomást szereznek majd az európai szolidaritásról. Ekkor válik majd igazán világossá számukra, hogy milyen fontos nem csupán egy ország, de az EU polgárának lenni.

Az európai polgárok ehhez hasonló politikát és intézkedéseket várnak tőlünk és remélem, hogy az Európai Szolidaritási Alapról szóló rendelet késedelem nélkül elfogadásra kerül.

  Edite Estrela, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, sajnálatos éves rituálévá vált, hogy a nyár előtt vagy után mindig napirendre kerül az erdőtüzek kérdése. Ez egyre komolyabb probléma, hiszen ezek a természeti katasztrófák szorosan összefüggenek az éghajlatváltozással. Mivelhogy a rendkívüli időjárási viszonyok és események egyre súlyosabbakká válnak, ezért a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a természeti katasztrófák is egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással fognak előfordulni, ami ismétlődő és szélsőségesebb aszályokat, súlyosabb és pusztítóbb árvizeket, egyre gyakoribb hőség rohamokat, valamint agresszívebb és nagyobb kiterjedésű erdőtüzeket jelent, amelyek ellen egyre nehezebb felvenni a harcot.

2006-ban az Európai Parlament három jelentést fogadott el ebben a kérdéskörben, amelyek közül az egyikben a Környezetvédelmi Bizottság véleményének előadója azt javasolta, hogy a Bizottság terjesszen elő egy irányelvet a tüzekkel kapcsolatban. Kérdésem a Bizottság felé tehát a következő: a fennálló körülmények fényében, valamint szeme előtt tartva, hogy integrált megközelítésre van szükség – azaz más szóval az éghajlatváltozás-ellenes politikát nem lehet különválasztani a polgári védelmi politikától – nem gondalja úgy a Bizottság, hogy indokolt lenne egy tűzről szóló irányelv?

Mindeközben ez a vita különösen kritikus időpontban zajlik: jelenleg többek között egy energiaválsággal és egy élelmiszerválsággal állunk szemben. Ezek mind összefonódnak. A biomasszát például az erdők megtisztítására kellene használni, elkerülve ezáltal az erdőtüzeket és ugyanakkor energiatermelésre is használhatnánk. Ennek egy másik előnye, hogy így a gabonaféléket nem használják bioüzemanyag gyártásra.

  Marios Matsakis, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az állásfoglalás A. és D. preambulumbekezdése, valamint 4. bekezdése egyértelműen hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. Ez rendkívül bölcs dolog, hiszen a megelőzés mindig hasznosabb – sokkal hasznosabb – mint a gyógyítás. Ezzel kapcsolatban egy konkrét, megelőzhető katasztrófatípusról szeretnék beszélni, mégpedig az épületek összeomlásáról. Erre egy nemrégiben Cipruson megtörtént esett ösztönzött. Múlt szerdán, egyik pillanatról a másikra beomlott az 1100 férőhelyes nicosiai fővárosi színház acélszerkezetű teteje. A leomló acélgerendák és oszlopok ereje porrá zúzta az alul található székeket. Hatalmas szerencse, hogy a színház akkor pont üres volt, másképp több százan haltak volna meg vagy szenvedtek volna súlyos sérüléseket. A balesetet megelőző napokban a színház különböző iskolai rendezvényeknek adott otthont, ami azt jelentette, hogy az intézményben rengeteg gyermek tartózkodott. Két hete a vendéglátogatáson levő Bolsoj Balett adott előadást telt ház előtt, míg alig egy pár hónapja Barroso elnök úr – számos uniós tisztviselővel, európai parlamenti képviselővel, a ciprusi elnökkel, miniszterekkel, ciprusi parlamenti képviselőkkel egyetemben – Ciprus euróövezethez való csatlakozását ünneplő rendezvényen vett ugyanitt részt. Valódi csoda, hogy nem történt tömeges szerencsétlenség.

Megállapították, hogy alig három évvel ezelőtt újították fel az épületet, amely munkálatok mintegy 6 millió euróba kerültek. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a megbízható, nagyra becsült és jól megfizetett építészek, mérnökök, kormányhivatalnokok stb. közül senkinek sem tűnt fel, hogy az 50 éves acél tetőszerkezet életveszélyes. Gyanítható, hogy Cipruson számos másik olyan középület is van, amely szerkezetileg nem biztonságos, de a nyilvánvaló hanyagság, az odafigyelés hiánya vagy az illetékes hatóságokon belüli korrupció miatt a javító intézkedéseket nem hajtják végre. A tény az, hogy lehetnek más olyan tagállamok is, ahol hasonló a helyzet. Mellékesen egyébként Cipruson a középületekre egyáltalán nem vonatkoznak a földrengés elleni jogszabályok, annak ellenére, hogy a magánépületekre igen. Megkérem a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás segítségével biztosítsák, hogy az Európai Unión belül ellenőrizzék az épületek biztonságát.

ELNÖKÖL: SIWIEC ÚR
Alelnök

  Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, biztos úr, mindannyian láthatjuk, hogy azért van egyre több természeti katasztrófa, mert most már mind az éghajlatban, mind pedig a földhasználatban bekövetkező változások elő tudják ezeket idézni.

Az általam kidolgozott állásfoglalás, amelyet remélem, közel egyhangúan elfogadunk majd a csütörtöki plenáris ülésen, ahogyan tettük azt a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban, felszólítja a Bizottságot, hogy fejezze be a halogatást, a mellébeszélést és az elnapolást.

Öntől kérdezném biztos úr, hogy tervez-e lépéseket tenni a Bizottságon belül azért, hogy biztosítsa az európai polgári védelmi erők megalakításáról szóló Barnier-javaslat elfogadását, ahogyan azt az Európai Parlament ismételten kéri állásfoglalásaiban?

Tervez-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy a Szolidaritási Alap rugalmasabbá és kevésbé bürokratikussá váljon?

Tervez-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy orvosolják az alkalmazott jogszabályokban és politikában meglévő súlyos hiányosságokat, hogy Európának fokozott és hatékonyabb szerepet biztosítsanak azon tagállamok által megtett intézkedések támogatásában, amelyekben a természeti katasztrófák emberéleteket követelnek és tulajdonokat pusztítanak el?

A Környezetvédelmi Bizottságon belül több, a Bizottsághoz intézett kérdést fogadtunk el és ma azt mondták nekünk, hogy egy év múlva, 2009 közepén önök javaslatokkal fognak előállni. A kérdésem tehát az, hogy mikor fog a Bizottság úgy dönteni, hogy komolyan megvizsgálja ezeket a kérdéseket, továbbá pedig mikor ad választ az Európai Parlament javaslatára?

Mely javaslatokkal ért egyet és mikor kerül sor ezek végrehajtására? Melyek azok, amelyekkel nem ért egyet és miért? Amennyiben a Tanács tartja Önt vissza és nem hajlandók megadni a kért finanszírozást, vagy amennyiben bizonyos személyek a Bizottságon belül gátolják önt Dimas úr, úgy inkább közölje ezt velünk, hogy segíthessünk. Nem kérünk a szép szavakból, tettekre van szükségünk, mert idén nyáron nem szeretnénk a súlyos ökológiai katasztrófák áldozatait gyászolni.

  Dimitar Stoyanov (NI). - (BG) Ma este már beszéltem a tisztelt Háznak a legfelsőbb szinten történő bolgár korrupció megtestesítőjéről, Ahmed Doganról, valamint az általa vezetett pártról, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért pártról. Most szeretnék konkrét információkat is Önök elé tárni az erdőtüzek kapcsán.

Bulgáriában nyílt titoknak számít, hogy a Dogan pártja körül elhelyezkedő, saját maga által „vállalati körnek” titulált cégcsoport immár nyolc éve vágja ki Bulgária erdőit. A bűntény nyomainak eltüntetésére a legegyszerűbb módszer az erdőtüzek gyújtása, ezért minden nyáron több ezer hektárnyi erdőt gyújtanak meg és pusztítanak el Bulgáriában. Ez talán valamikor jellegzetesen bolgár problémának számított, mára azonban ez nem igaz és felütötte a fejét európai szinten is. Ennek az az oka, hogy az erdőtüzekre való reagálás kapcsán Bulgária tetemes összegű támogatásra vált jogosulttá. De vajon ezek a támogatások milyen szerven mennek keresztül? A támogatásokat a Vészhelyzetek Minisztériumához utalják, amelynek vezetője nem más mint Dogan helyettese, Emel Etem asszony. Ez az a minisztérium, ahol az Európai Szolidaritási Alaptól a Bulgáriában bekövetkezett áradások okán érkezett több tízmillió euró is eltűnt. Megkérem Önt, biztos úr, valamint Önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy látogassanak el Bulgáriába, hogy saját szemükkel is láthassák azt a szolidaritást, amellyel Emel Etem viselkedik saját választókörzete felé, amellyel az MRL viselkedik saját választókörzete, valamint a muzulmán bolgár állampolgárok felé, akik átmeneti menedékhelyeken, emberhez nem méltó körülmények között élnek, miközben az Európai Szolidaritási Alaptól érkezett pénz elsüllyedt valahol az MRL által irányított minisztérium útvesztőjében.

Ez az oka annak, hogy megemlítettem ezt a problémát. Ez egy súlyos bűn a bolgár környezettel szemben, az Európai Unióval szemben és nem más, mint az Unió javainak virtuális eltulajdonítása. Bármilyen katasztrófa is sújtsa Bulgáriát a jövőben, a Jogokért és Szabadságokért Mozgalomhoz okozott kárhoz semmi sem ér fel.

  Gerardo Galeote (PPE-DE). - (ES) Elnök úr, üdvözlöm a Környezetvédelmi Bizottság kezdeményezését, amelyet csatolhatunk a Regionális Fejlesztési Bizottság által, a jelen jogalkotási időszakban benyújtott számos másikhoz annak ellenére, hogy ezeket a kezdeményezéseket nem mindig értik meg teljesen. Az az igazság, hogy egyes fejlemények – köztük több jogi határozat is – azt jelzik, hogy aggodalmunk nem volt megalapozatlan.

Mindenesetre szomorú érzéssel tölt el, hogy látom, a Tanács mennyire érzéketlenül és hűvösen viselkedik. Paradoxnak tartom továbbá, hogy a környezetvédelemmel, a regionális politikával és a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések a pénzügyminiszterek felelősségét képezik.

A nemzeti kormányoknak át kellene gondolniuk azt a makacs ellenállást, amellyel a Parlament és a Bizottság minden erőfeszítése és a nyilvánvaló igény ellenére az idejétmúlt Szolidaritási Alap reformálásával szemben viseltetnek. Remélem, hogy idén nyáron nem tapasztaljuk meg az elmúlt években elszenvedett áradásokat, erdőtüzeket és aszályokat. Nagyon remélem, hogy a Tanácsnak nem kell ismételten üresen csengő szolidaritási közleményeket kibocsátania, ahelyett, hogy inkább összehangolt polgári védelmi mechanizmusokat és pénzeszközöket biztosítanának az embereknek, és reméljük, nem kell megint csak arról panaszkodnunk, hogy a polgárok közönyösen viselkednek és nem érdekli őket az, amit az intézmények csinálnak.

A Regionális Fejlesztési Bizottság egyes tagjai olyan módosításokat terjesztettek elő, amelyek felhívják a Tanács figyelmét a reformok és kezdeményezések szükségességére. Majd kiderül, hogy a Tanács, amely szinte feltűnést keltve nem képviseltette magát a mai napon, képes-e reagálni ezekre.

  Iratxe García Pérez (PSE). - (ES) Elnök úr, szeretném azzal kezdeni, hogy üdvözlöm a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy felfejlessze az Európai Unió katasztrófák esetén fennálló reagálóképességét, hiszen sajnos az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak, amelyek alapvető kihívásai lesznek politikai kezdeményezésünknek, valamint a gyors reagálóképességünknek.

Olyan széleskörű megközelítést kell elfogadnunk, amely figyelembe veszi azt, hogy miképpen kell az ilyen katasztrófákat kezelni, megelőzni és miképpen lehet talpra állni, ezért nagyon fontos azt kérni a Bizottságtól, hogy sürgősen álljon elő javaslatokkal az Európai Unión belül bekövetkező katasztrófák megelőzéséről.

Hasonló módon figyelembe kell vennünk annak szükségességét is, hogy felismerjük a mediterrán térségben, az aszályok és erdőtüzek által okozott természeti katasztrófák sajátos jellegét, és hogy megelőzési, kivizsgálási, kockázatértékelési, polgári védelmi és szolidaritási mechanizmusainkat ennek megfelelően alakítsuk.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a tagállamok számára erdőtüzek, különösen levegőből történő oltása céljából rendelkezésre álló erőforrások sok esetben korlátozottak, ezért arra kérjük a Bizottságot, hogy terjesszen elő közösségi csoportok finanszírozását célzó intézkedésekkel, amelyeknek célja a kapacitás bővítése és a nemzeti erőforrások kiegészítése lenne.

Az állásfoglalásban továbbá meg kell kérni a Tanácsot, hogy fogadjon el határozatot a Szolidaritási Alap javasolt szabályozását illetően, annak érdekében, hogy megkönnyítse az olyan katasztrófákra történő gyorsabb és hatékonyabb reagálást, amelyeket a tagállamok egyedül nem képesek kezelni. Nem feledkezhetünk el az áldozatokról sem, akiknek azonnali segítségre és támogatásra van szükségük.

Nem viselkedhetünk semlegesen ezzel a helyzettel kapcsolatban, amely évről évre, nyárról nyárra az Európai Unió számos térségét érinti. Ezekre a tragikus eseményekre gyorsan kell tudnunk reagálni és minél hamarabb segítséget kell nyújtanunk az áldozatoknak. A jövő nagyon bizonytalan és nekünk, az Európai Unió polgárainak részt kell vennünk benne.

  Françoise Grossetête (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, nagyon szomorúnak tartom, hogy a nyaralások előestéjén ismét ugyanazt a problémát kell tárgyalnunk, amiből az tűnik ki, hogy mintha egyik évről a másikra egyáltalán nem történne előrelépés ezzel kapcsolatban. Egy olyan időszakban vagyunk jelenleg, amikor polgártársaink többsége kételkedni kezdett Európa hatékonyságában, rendkívül fontos lenne megmutatni, hogy Európa igenis képes reagálni, ha természeti katasztrófák – legyenek azok erdőtüzek, áradások, járványok – sújtják és veszélyeztetik az emberek életét és birtokait, és alapvetően, ha a polgárok bajba jutnak és Európára van szükségük, akkor Európára igenis lehet számítani.

Hogy állunk ma? Ismételten a szolidaritás és persze egy kötelező erejű keret szükségességéről beszélünk. Mindenáron meg kell győznünk a tagállamokat, hogy szükség van egy olyan tényleges, működő polgári védelmi erőre, amely rendelkezik pénzügyi tartalékokkal, segítségnyújtó mechanizmusokkal és további európai erőforrásokkal. Meg kell természetesen erősítenünk a humanitárius segítségnyújtást is, oly módon, hogy orvosoljuk a segítségnyújtás, valamint a globális kapacitás hiányosságait. Egy kiképzési hálózatot kell kialakítanunk. Ahogyan a biztos úr is említette, kiemelten fontos, hogy olyan szakértőket képezzünk ki, akik vészhelyzetek esetén képesek segítséget nyújtani, felhasználva a tagállamok által a polgári védelmi képzés során szerzett tapasztalatokat. Mindenek felett azonban, megelőző intézkedéseket kell tennünk és ehhez pedig tényleges talajra, földre és erdőkre vonatkozó politikára van szükségünk. Megelőző intézkedéseket kell tennünk és majd csak akkor kezdhetjük meg a felkészülést a katasztrófákra javító intézkedésekkel és a korai előrejelző rendszerek kialakításával, ami mellesleg elengedhetetlenül fontos.

Mi a helyzet a Barnier-jelentés javaslattal? Gyakorlati téren is szeretnénk eredményeket látni a szóban forgó javaslatot követően.

  Stavros Lambrinidis (PSE). – (EL) Elnök úr, biztos úr, tavaly szeptemberben számos politikus fejezte ki részvétét a tűz áldozataival szemben, nem sokan beszéltek azonban közülük arról a felelősségről, amelyet érezniük kellett volna, hiszen hagyták ezeket a tüzeket bekövetkezni és ennek katasztrofális vége lett. Szeretnénk, ha a politikusok most igenis érezzék felelősnek éreznék magukat. Ez az oka annak, hogy az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja még a nyár és a tüzek kitörése előtt szóbeli választ igénylő kérdésében azt kérte, hogy kerüljön sor egy olyan vitára a Bizottságban, hogy mi történik jelenleg a tüzek megelőzése céljából.

Biztos úr, ön azt mondta, hogy a 2009-től 2013-ig terjedő időszakban összesen 5,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre a tüzek megelőzésére. Kérdezném, hogy ma, azaz 2008-ban összesen mennyi pénzt különítettek el erre a célra? Hány ország vette igénybe ezt a finanszírozást és melyek ezek az országok?

A görög kormány a Bizottság felé továbbított jelentésében elismerte, hogy sajnos tavaly, amikor a legsúlyosabb tüzek pusztítottak hiányzott a koordináció az érintett ügynökségek között, valamint azt is, hogy nem rendelkeztek megfelelő megelőzési tervekkel. Megvizsgálta-e Ön azóta, hogy mi történt Görögországban az előbb említett problémák orvoslásával kapcsolatban, vagy egész egyszerűen csak továbbítják a pénzügyi forrásokat olyan kormányoknak, akik nagy valószínűséggel elherdálják azokat?

  Rolf Berend (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, mint az egyes módosítások aláírója a PPE-DE képviselőcsoport képviseletében, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként és alelnökeként, valamint az Európai Parlament előadója szeretném megragadni a lehetőséget, hogy véleményt nyilvánítsak a Szolidaritási Alapról és annak felülvizsgálatáról.

Mióta a Bizottság az új Szolidaritási Alapról szóló jogi okmánytervezetét 2006 májusában elsöprő többséggel elfogadták a Parlamentben, azóta ez a tervezet a Tanácsnál van, ahol a tagállamok többsége ebben a módosított formában elutasítja az új Alapot. A közbenső tanácsi elnökségek közül egyik sem vette fel az új Szolidaritási Alapot munkaprogramjába. Sőt, épp ellenkezőleg, a felülvizsgált változatot a Tanácsban a pénzügyminiszterek blokkolják. Ennek megfelelően az új, a 2007-től 2013-ig tartó időszak lefedésére kialakított Alap még nem hatályos. Sajnos, amíg nem történik változás, addig marad a régi Alap, amelyik jelen formájában 2002 szeptembere óta létezik, amikor is azt kapkodva állították össze. 2006-ban kemény Parlamenti tárgyalások és alkudozások árán sikerült olyan kompromisszumokat kidolgozni, amelyek segítségével a Szolidaritási Alapot gyorsabbá, hatékonyabbá és – mindenek felett – egyértelműen meghatározott segítségnyújtási eszközzé alakítottuk. Most pedig a Tanács egyszer és mindenkorra szeretné elásni ezt a felülvizsgált változatot.

Nem tudom felfogni, hogy mi, egy szolidaritáson alapuló közösség, egyes tagállamok érzékenysége miatt miképpen fordíthatunk hátat ilyen módon egy olyan vészhelyzeti eszköznek, amelynek már a neve is a szolidaritás koncepciója előtt tiszteleg. Ezen az eszközön javítottunk, kiterjesztettük azt. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy azok, akiknek már származott előnyük ebből az Alapból, most milyen oknál fogva nem adják hozzájárulásukat. Sürgősen kérném ezért a Tanácsot, hogy változtassa meg döntését és fogadja el a felülvizsgált változatot. Közösségünk alapját a szolidaritás jelenti, elnök úr, és senki sem tudja, hogy mikor és hol következik be a következő katasztrófa. Akkor majd az Önök feladata lesz…

(Az elnök félbeszakítja az előadót.)

  Margaritis Schinas (PPE-DE). – (EL) Elnök úr, magától értetődik, hogy az EU részéről bármilyen lényeges természeti katasztrófakezelési tevékenységnek hatékonyan kell működnie a megelőzés, reagálás valamint a helyreállítás területén. Ennek ellenére ellenérzéseket tapasztalunk az EU megelőzésben történő részvételét illetően, ami minden bizonnyal előítéleteknek vagy egyéb rögeszméknek tudható be. Magán a Bizottságon belül is van egy egyértelmű reakció, csakúgy, mint a képviselőházon belül, mert egyesek azon az állásponton vannak, hogy az EU-nak nem kellene szerepet játszania ez ügyben.

Erősen ellenzem ezt a hozzáállást. Megelőzés nélkül semmit sem lehet elérni. A szolidaritás gyakorlása az EU részéről nem azt jelenti, hogy Barroso elnök úr leszáll helikopterével és átnyújt egy csekket a Szolidaritási Alaptól. A szolidaritás gyakorlása egy átfogó reagálási keretet jelent. Barnier úr már körvonalazott egy hasonló dolgot, ami azonban továbbra is a bürokrácia útvesztőjében bolyong. A probléma diagnosztizálása megtörtént, most pedig megírjuk a probléma elleni receptet.

  Gyula Hegyi (PSE). - (HU) Az előző napirendi pontnál már szóba került, hogy az európai természeti katasztrófák jelentős része a vízhez kapcsolódik: szárazság, árvíz, erdőtüzek. A probléma egyik gyökere a hagyományos árvízvédelemben van, abban, hogy ha árvíz van, akkor abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb levezessük a vizet, és néhány hónappal később csodálkozunk azon, hogy szárazság vagy erdőtüzek esetén mennyire fontos lett volna megfelelően tározni az árvizek, szélsőséges csapadék idején leesett esőt. Ezért nagyon fontos lenne, és bizonyos értelemben az itt említett, tehát a megelőzést is szolgálná, hogyha egész vízgazdálkodásunkat sikerülne átállítani, átalakítani arra a gondolatra, hogy minden csepp édesvíz kincs, amelyet megfelelően őrizni kell nehezebb, szárazabb időkre. És különösen az új tagállamokban nagyon fontos lenne, hogy ez közösségi politikává lépjen elő, és közösségi politikaként tudjuk közös forrásokból ezt kiépíteni, és ilyen módon az árvizek, szárazság, erdőtüzek kárait mérsékelni.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Annak ellenére, hogy egy olyan tagállamot képviselek, amelynek addig nem lesznek komoly problémái az erdőtüzekkel, amíg nem érezzük a globális felmelegedés teljes hatását, teljes mértékben megértem az európai országok közötti szolidaritás fontosságát. Már számos alkalommal voltam fültanúja hasonló vitáknak, és mint korábbi vezető szilárd meggyőződésem, hogy éppen ideje lenne egy megelőzésre összpontosító közös stratégiát kidolgozni, amely azzal foglalkozna, hogy miképpen lehet egy országnak segíteni, amikor annak szüksége van erre. Ez nem pénz, hanem kapacitás és célirányos igazgatás kérdése, a célirányos segítségnyújtás nem kizárólag az anyagi eszközöktől függ. Felkérem továbbá a Tanácsot, az elnökségeket és persze a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést azért, hogy itt a képviselőházban ne kelljen üres kézzel állnunk és szavazhassunk arról, hogy akár ma, akár egy hét múlva segíthetünk, legyen a katasztrófa kisebb vagy nagyobb.

  Zbigniew Zaleski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, egyike vagyok annak az öt embernek, akit a „catch-the-eye” rendszer szerint szólítottak. Azt szerettem volna mondani, hogy a természeti katasztrófákkal kapcsolatban két dolgot tehetünk. Az első, hogy igyekszünk megelőzni ezeket amennyire csak tőlünk telik, például az árvizeket, valamint amennyiben mégis bekövetkeznek ezek a katasztrófák, úgy gondoskodnunk kell az általuk érintett emberekről. Ennek részét képezi a pszichológiai segítségnyújtás. Olyan emberekkel találkozunk, akik az áradások miatt mindenüket elvesztették, beleértve otthonukat is. Az életük megy tovább, de hatalmas veszteséget szenvedtek el és nagyon sok mindenben szűkölködnek. Tapasztalatból tudom, hogy ezekben a helyzetekben különösen nagy jelentőséggel bír a pszichológusok munkája, ezért úgy vélem, hogy az ilyen, a katasztrófa következményeinek elhárításával foglalkozó csoportoknak fontos, hogy pszichológusok is tagjai legyenek és meg kell teremteni továbbá azokat az anyagi feltételeket is, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a pszichológusok katasztrófa esetén azonnal munkába állhassanak és segíthessenek az áldozatokon.

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. − (EL) Elnök úr, szeretném megköszönni az előadók pozitív hozzájárulását.

A Bizottság igen elkötelezett azzal kapcsolatban, hogy jelentős mértékben erősítse a Közösség reagálóképességét katasztrófák esetén. A Bizottság márciusban kibocsátott közleményével, valamint a jelenleg előkészületben levő intézkedésein keresztül egy integrált megközelítést alkalmaz.

Először is a katasztrófák minden aspektusát vizsgáljuk: a megelőzést, katasztrófákra való felkészülést, a készenlétet, az azonnali reagálást, valamint a hosszú távú helyreállítást.

Másodszor, a természeti és ember által okozott katasztrófák minden típusát megvizsgáljuk, mind az EU-n belül és azon kívül.

Harmadszor pedig az uniós ügynökségek közötti koordináció javítása által az összes közösségi erőforrás integrálását tervbe vették.

Ami az említett kérdéseket illeti, először is a Parlament és az Európai Bizottság egyetért a Szolidaritási Alap reformálását illetően. Sajnálatos módon azonban a Tanács elutasítja ezt a reformot. Ennek ellenére a Biztosság nem tervezi a javaslat visszavonását és továbbra is reményteli azzal kapcsolatban, hogy a Tanács megváltoztatja véleményét.

Ami az erdőtüzekről szóló irányelvet illeti, a hozzám tartozó osztályok már dolgoznak egy katasztrófa megelőzésről szóló közleményen és az egyik kiértékelendő opció nem más, mint egy konkrétan az erdőtüzekről szóló jogszabály kialakítása.

A Bizottság volt a mozgatórugója a biztonságos épületekre vonatkozó Eurocode-ok elfogadásának. Ezek a földrengés elleni stabilitásra vonatkozó európai szabványok, amelyeknek a nemzeti jogszabályokba való beépítése, valamint megfelelő érvényesítése folyamatban van.

Lelkes támogatója vagyok Barnier úr javaslatainak. Szeretném azonban emlékeztetni Önöket arra, hogy a Tanács egyhangú jóváhagyására van szükség. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy jelen pillanatban nincsen egyhangúság a tagállamok között. A javaslatok elkészítése ezért tart tovább, mint azt szeretnénk. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében már a Tanácson belüli minősített többség is elegendő lenne.

Korábban már finanszíroztunk olyan Vöröskereszt programokat, amelyek pszichológiai segítséget nyújtottak, és műszaki szinten is számos program előkészületei folynak.

Befejezésül, a Bizottság tudomásul veszi és tisztában van az Európai Parlament heves érdeklődésével és megnövekedett szerepével a katasztrófa-kezelés területén belül. Már nagyon várom a Parlamenttel és a Tanáccsal való együttműködést a támogatottság határainak meghatározását illetően, abból a célból, hogy előremozdíthassuk és fejleszthessük a katasztrófakezelés dimenzióit Európában.

  Elnök. − Egy állásfoglalástervezet⁽¹⁾ nyújtottak be az eljárási szabályzat 103. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

A vitát berekesztem.

A szavazásra 2008. június 19-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. – (RO) A 2007 nyarán Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban kitört erdőtüzek, valamint a Romániában és Nagy-Britanniában bekövetkezett áradások azt eredményezték, hogy felerősödtek az Európai Unió katasztrófák esetén való hatékonyabb reagálóképességét követelő hangok. Az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák száma növekvő tendenciát mutat, és mindez ma már többoldalú és koordinált intézkedéseket tesz szükségessé azért, hogy minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósítani lehessen, figyelembe véve olyan szempontokat is, mint például a gyorsaság, hatékonyság vagy akár a pénzügyi haszon.

A Bizottság által javasolt, az EU katasztrófák esetén mutatott reagálóképességének erősítését szolgáló intézkedések közé tartozik többek között a megfigyelő és információs központ (MIC) megerősítése, az európai polgári védelem reagálási képességének javítása, valamint az ENSZ és a Vöröskereszt közötti koordináció javítása a humanitárius segítségnyújtás területén belül. Tervezik továbbá egy európai katasztrófa-elhárítási képzési hálózat és a korai előrejelző rendszerek kialakítása, valamint a „112-es” európai segélyhívó szám használata, amelyről nem sokan tudnak a tagállamok polgárai közül. Romániában például csupán a lakosság 30%-a tudja, hogy vészhelyzet esetén ez a szám bármelyik EU országból hívható, és a nemzeti hatóságoknak folytatniuk kell erőfeszítéseiket, hogy felhívják az emberek figyelmét erre a számra annak érdekében, hogy gyorsan lehessen reagálni az éghajlatváltozással és egyéb problémákkal kapcsolatos esetekre.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.