Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0092(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0231/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0231/2008

Viták :

PV 17/06/2008 - 5
CRE 17/06/2008 - 5

Szavazatok :

PV 17/06/2008 - 7.25
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0287

Viták
2008. június 17., Kedd - Strasbourg HL kiadás

5. A közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetése(vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont Casa úr a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében készített jelentése (A6-0231/2008) a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén, a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésének megfelelően történő bevezetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0249 – C6-0198/2008 – 2008/0092(CNS)).

Hölgyeim és uraim, hadd gratuláljak Szlovákiának és szlovák képviselőtársainknak országuk és az euróövezet e sikeréhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (FR) Elnök asszony, a Bizottság nevében először is szeretnék köszönetet mondani a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak és előadónknak, Casa úrnak azért a kiváló munkáért, amelyet a közös valuta bevezetésére vonatkozó konvergenciakritériumok Szlovákia általi teljesítésének értékelése terén végeztek.

Szlovákia belépésével az euróövezet immár tizenhat tagból fog állni, és közülük négy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok csoportjából kerül ki.

A közös valuta 1999. évi bevezetése óta ez lesz az euróövezet ötödik bővítése. Ez világosan bizonyítja, hogy az euróövezet nyitva áll minden olyan tagállam előtt, amely teljesíti a Szerződésben előírt feltételeket.

Szlovákia belépése az euróövezetbe felteszi a koronát a szlovák gazdaság által az elmúlt évtizedben tanúsított, figyelemre méltó előrehaladásra. Az ország számára lehetővé fogja tenni, hogy részesüljön a Gazdasági és Monetáris Unió által kínált, a Bizottság által a GMU 10 évéről tavaly májusban elfogadott jelentésben tárgyalt jelentős előnyökből.

Ez a jelentés azt is megmutatja, hogy az euró előnyeinek teljes körű kihasználásához hatékony és eredményes makrogazdasági politikát kell követni az ország versenyképességének megőrzése érdekében, miután az árfolyamot visszavonhatatlanul rögzítik. Ebbe beletartozik a fiskális fegyelem, a felelős bérpolitika és a strukturális reformok, különösen a munkaerőpiac működését illetően.

Ha az ország nem kötelezi el magát egyértelműen e mellett, fennáll a veszélye, hogy az infláció valós, komoly problémává válik. Ez a pont kiemelten szerepel Casa úr jelentésében is, amivel a Bizottság teljes mértékben egyetért.

A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának június 3-i ülésén jóváhagyták a Bizottság jelentését a konvergenciakritériumok Szlovákia általi teljesítéséről. Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki brüsszeli ülésének – miután megkapta a Parlament véleményét –meg kell erősítenie politikai támogatását a közös valuta szlovákiai bevezetésének kérdésében, amelyet aztán a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa júliusban fog hitelesíteni.

A Bizottság jövő héten javaslatot tesz a szlovák korona és az euro közötti végleges árfolyamra, amelyet a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa szintén júliusban fog jóváhagyni.

E tekintetben szeretném megköszönni a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak és Casa úrnak a hónapokkal ezelőtt megkezdett munkát, amely lehetővé tette a Parlamentnek, hogy a kritériumoknak az érintett tagállam általi teljesítéséről szóló alapos értékelés elkészítésére a három intézmény számára kiszabott szoros határidőn belül véleményt tudjon adni, és hogy elegendő idő maradjon az euró 2009. január 1-i bevezetéséhez szükséges gyakorlati intézkedések végrehajtásához.

 
  
  

ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR
alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa, előadó. − (MT) Fontos pillanat előtt állunk, hiszen ismét az euróövezet bővítéséről tárgyalunk itt a Parlamentben, mégpedig egy volt kommunista országgal, amely, hazámhoz, Máltához hasonlóan 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz – egy olyan országgal, amelynek át kellett alakítania gazdaságát ahhoz, hogy a Szerződésben megállapított kritériumokat teljesíteni tudja. Ez nem volt könnyű feladat. Hónapok óta tárgyalunk a Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal, a szlovák kormánnyal, valamint a szlovák civil társadalom egészével annak érdekében, hogy a folyamat valóban segítse Szlovákiát a Szerződésben megállapított összes kritérium teljesítéséhez.

Miután a Bizottság kiadta a jelentését, mi, azaz a Parlament, végigmentünk egy tárgyalásos-konzultációs folyamaton, amely valóban nagyon fontos mozzanat volt, még számomra is, mivel megláthattam, mint mond a Bizottság, és mit az Európai Központi Bank vagy a szlovák kormány – de azt is megtudhattuk magától a szlovák néptől, hogy ők hogyan látják ezt a történelmi lépést, amit – ha Isten is úgy akarja – jövő januárban meg fognak tenni.

Amint a biztos úr előttem már elmondta, Szlovákiának nagy a felelőssége most, mivel országok egész sora áll mögötte, amelyek többsége Szlovákiához hasonlóan maga mögött hagyta a kommunizmus korszakát, és most szeretne belépni ebbe az Európai Unió számára oly fontos területre. Ezért az az ország, amelyről ma beszélünk, felelős azért, hogy fenntartsa a helyzetet a konvergencia területén, és különösen az inflációs ráta tekintetében, amely oly sok vita tárgya volt, még az én jelentésemben is. A ma elénk tárt statisztikákból kitűnik, hogy problémáink vannak az egész térségben, és nem vehetjük külön egyedül Szlovákiát, mert az inflációs rátáról általában van szó, amely pedig az Európai Unió országai közül valójában 21 országban emelkedett. Ezért nemcsak azt kell biztosítanunk, hogy Szlovákia stabil inflációs rátát tartson fenn, hanem azt is meg kell néznünk, hogy az inflációs rátát hogyan lehetne minél jobban csökkenteni a már az euróövezethez tartozó országok mindegyikében. Ismerjük a jelenleg előttünk álló problémákat, így az olajkérdést, ami kedvezőtlenül érint minket, ezért mérlegelnünk kell, hogy ezt a nagyon fontos kérdést hogyan fogjuk megoldani.

Mint mondtam, a Parlament első alkalommal látogatott Szlovákiába, és ennek kapcsán azt kérném, hogy a Parlamentből utazzon küldöttség minden olyan országba, amelyik be fog lépni az euróövezetbe, mert ez lehetőséget ad arra, hogy többet megtudjunk arról, valójában hogyan működik a gazdaság az adott országban.

Ami a Bizottságot illeti, kissé csalódott vagyok az újraértékelés miatt, amelyet a konvergenciajelentés hivatalos közzététele után végzett. Nem hiszem, hogy a Parlamentet úgy kellene kezelni, ahogy a Bizottság kezelte, mivel legalább konzultálnia kellett volna velünk. Megértem, hogy az újraértékelést a spekuláció veszélye miatt nem lehet sokkal előbb kiadni, de a Parlament megkívánja, hogy amikor hasonló intézkedésekre kerül sor a konvergencia-jelentés összeállítása után, konzultáljanak velünk, azaz a Parlamenttel, még ha ez a döntés utolsó pillanataiban is történik.

Befejezésül szeretném megköszönni mindazoknak, akik segítettek e jelentés elkészítésében, köztük az összes képviselőcsoport árnyékelőadóinak, koordinátoromnak és a bizottsági elnököknek, akik mindig nagyon készségesen együttműködtek a jelentés ügyében. Végezetül köszönöm a szlovák népnek, és sok sikert kívánok nekik az előttük álló történelmi lépéshez. E fontos lépés mellett kell szavaznunk, nemcsak az ő érdekükben, de az Európai Unió egészének érdekében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Radwan, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak. Az elmúlt pár napban támadt néhány kiegészítő gondolatom Szlovákia euróövezethez való csatlakozásával kapcsolatban.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja a jelentés mellett fog szavazni. A korona és euro átváltási árfolyamát érintő eseményekre gondolva újfent releváns módosításokat és kompromisszumjavaslatokat nyújtottunk be, mivel az árfolyam, amely meghaladta a 15%-os megengedhető ingadozást, a Parlamentben is vitához vezetett. Csak annyit tehetünk, hogy felkérjük a Bizottságot – és nemcsak felkérjük, de valójában ragaszkodunk is hozzá –, hogy segítsen be ezen a ponton, hogy a közös valuta bevezetésére vonatkozó, a Szerződésben már megállapított kritériumokat a jövőben konkretizálják.

Amióta az Európai Parlament képviselője lettem, mindig jelen voltam, valahányszor egy újabb ország bevezette a közös valutát. Minden alkalommal új érvekkel kerültünk szembe, köztük azzal, hogy „végül is a többi állam is meg tudta oldani így”, és ennek úgy tűnik, soha nincs vége. Fontosnak tartom, hogy az euróövezethez való csatlakozásban ne a nemzeti dicsőséget lássuk, hanem inkább azt a célt, hogy a kritériumokat objektívebbé tegyük, ami a csatlakozó államnak is kedvez.

A korona több mint 17%-os felértékelése gazdaságilag bizonyosan indokolt. Más kérdés, hogy helyes volt-e a felértékelés időzítését kombinálni az euróövezetbe való belépéssel. Ezért minden lehetséges lépést meg kell tennünk annak érdekében, hogy segítsük az eurót és a gazdaság egészét, és nem szabad rövidlátó politikai megfontolásokra szorítkoznunk, sem európai, sem nemzeti szempontból.

Hadd tegyek említést röviden arról, ami csütörtökön történt. Úgy vélem, nem helyes, hogy az Európai Parlament ezt ismételten figyelmen kívül hagyja, és erről holnap nagy vitát fogunk folytatni. Ma fogunk szavazni arról, hogy Szlovákia csatlakozzon-e az euróövezethez, az ECOFIN pedig júliusban szavaz ugyanerről. Csütörtökön tanúi lehettünk annak, hogy az euróövezet egyik tagja azt nyilatkozta, nem ilyen Európai Uniót akar. Az ön hazájának magas rangú képviselői ezek után ugyanebben a szellemben nyilatkoztak, biztos úr.

Az euró önmagában soha nem volt végcél. Az euró mindig csak egy mérföldkő volt az Európai Unió továbbfejlődése felé vezető úton. Most – bár a Tanács sajnálatos módon nincs jelen – mindenki ugyanazt kérdezi: merre vigyen tovább Európa útja? Mi a következő konkrét lépés? Néhányan Európa lényegéről beszélnek, mások az alternatívákról, megint mások szerint abba kellene hagyni a bővítést, néhányan viszont úgy tesznek, mintha semmi sem változna. Ezért ismét próbát teszünk az euróval, sőt, ezután is tovább fogunk próbálkozni.

Amikor azonban meghozzuk ezeket a döntéseket, szem előtt kell tartanunk az Európai Unióban uralkodó politikai realitásokat, és ezért a mai szavazáskor nagyon vegyes érzéseim lesznek azzal kapcsolatban, hogy tényleg helyes-e a szavazást – az európai realitást – egyszerűen figyelmen kívül hagyni.

 
  
MPphoto
 
 

  Dariusz Rosati, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, először is szeretném megköszönni Casa úrnak, hogy ilyen kiváló jelentést készített. Jelezni szeretném, hogy a PSE képviselőcsoport támogatni fogja ezt a jelentést.

Azt is szeretném nyomatékosítani, hogy most először egy közép-európai ország, az egykori szovjet tömb egyik posztkommunista országának az euróövezetbe való belépésével foglalkozunk. Szerintem ez nemcsak szimbolikus jelentőségű esemény, de az európai integráció felé vezető úton is fontos lépés. Siker a monetáris unió számára, mivel egy dinamikus, versenyképes, az államadósság terhétől megszabadított gazdaság csatlakozik hozzá, ami bizonyosan megerősíti az euróövezetet. Ugyanakkor Szlovákia számára is siker, hiszen eleget tudott tenni a tagság valamennyi követelményének, így részesülhet a közös valuta előnyeiből. Ez a siker ma különösen fontos és szükséges, mivel az írországi népszavazás kudarca megrendítette az európai integrációba vetett hitet. Szlovákia csatlakozása az euróövezethez azt mutatja, hogy az európai integráció elmélyítésének folyamata nem áll meg, és úgy vélem, még a legnagyobb euroszkeptikusok sem lesznek olyan helyzetben, hogy vissza tudják tartani.

Az, hogy Szlovákia beléphet a közös valutát használó államok klubjába, megerősíti, hogy a következetes gazdasági és strukturális reformok kifizetődnek és pozitív eredményeket hoznak, ha bevezetik őket. Szlovákia ma az egyik leggyorsabban fejlődő állam az Európai Unióban. Špidla biztos már beszélt erről. A sikerek egyik forrása valójában a reformokban keresendő, és ezen a ponton köszönet és elismerés illeti egyrészről Mikuláš Dzurinda kormányát, amely bevezette ezeket a nehéz reformokat, másrészről Robert Fico jelenlegi kormányát, amely folytatja a végrehajtásukat.

Az euro szlovákiai bevezetése egyúttal nagy kihívást is jelent. A szlovák kormánynak különösen arról kell gondoskodni, hogy a közös valutára való átállás szervezetten menjen végbe, hogy ne vezessen áremelkedéshez, és így a szlovák lakosság részéről a jövőben is fennmaradjon az új valuta támogatottsága.

Miközben gratulálok szlovák képviselőtársaimnak ehhez a sikerhez, lengyel európai parlamenti képviselőként annak a reményünknek is szeretnék hangot adni, hogy hamarosan hazám is csatlakozik ehhez a klubhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Wolf Klinz, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Szlovákia valóban bámulatos dolgokat ért el, mindössze néhány év alatt. Ki gondolta volna, hogy az új tagállamok közül Szlovákia az elsők között tud majd csatlakozni az euróövezethez? A kemény munkának azonban még nincs vége – ami azt illeti, még éppen csak elkezdődött. A Bizottság és az Európai Központi Bank értékeléséből és elemzéséből kitűnt, hogy egyelőre nyitva maradt a kérdés, hogy az inflációt hosszú távon a szükséges szinten tudják-e tartani. Sőt, ezzel a problémával Szlovákia is tisztában van. Máskülönben ennek a páratlan lépésnek, hogy az ország pénznemét, a koronát több mint 17%-kal felértékelték, hogy igazodjon az euróhoz, nem lenne értelme. Csak azt kérem Szlovákiától, hogy ne okozzon olyan csalódást, mint Szlovénia, ahol az euróövezetbe való belépéssel egyidőben szinte rögtön elburjánzott az infláció.

A korona átértékelésének lépése mutatja, hogy Önök komolyan veszik az infláció kezelését. Igaz, hogy az importált infláció, különösen az energiaipari termékek esetében, ilyen módon valamelyest felügyelet alatt tartható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az intézkedések más területeken már nem lesznek nagyon fontosak; mindig azok maradnak. Amint Špidla biztos már említette, a megszorító fiskális politika, a továbbra is a termelékenység növelésére, és nem a foglalkoztatottak kívánságaira figyelő béremelések és a foglalkoztatási piac mozgósítása mind része ennek. Tudjuk, hogy a körülmények Szlovákia különböző régióit tekintve nagyon változatosak. Néhány régióban átlagon felüli a munkanélküliség, míg más régiókban szakképzett munkaerőből van hiány.

Radwan úrnak teljes mértékben igaza van. Az euróövezethez való csatlakozás nemcsak gazdasági lépés, hanem politikai is. Annak idején ezt szánták a sokkal szélesebb körű integrációhoz vezető szakasz nyitányának. Remélem, hogy Szlovákia – a mérsékelt, helyes, szerkezeti szemléletű politikák révén – hozzá tud járulni ahhoz, hogy belépését sikerként könyvelhessük el a folyamat végső egyenlegének megvonásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az UEN képviselőcsoport nevében történő felszólalásommal a következő kérdésekre szeretném felhívni a figyelmet ebben a vitában. Az Európai Bizottság ismét emlékeztetett minket arra, hogy az euróövezetbe való belépés előtt valamennyi maastrichti kritériumnak meg kell felelni, utalva az új tagállamokra. Mindeközben hallgatott arról a tényről, hogy az euró bevezetésekor a régi tagállamok közül sokan nem feleltek meg ezeknek a kritériumoknak.

Másodszor, a Stabilitási és Növekedési Paktumban történt változások ellenére, amelyek az olyan országoknak kedveznek, mint Németország és Franciaország, nem változott a Bizottság által jellemzően tanúsított, elnéző álláspont a maastrichti kritériumoknak a legnagyobb államok általi betartását illetően. A Bizottság a múltban a jelentős költségvetési hiányokat, és különösen a GDP 60%-át meghaladó államadósságot is tolerálta, és úgy tűnik, hogy ezeket a mai napig tolerálja. 2006-ban a tizenöt államban az államadósság átlagosan a GDP 63%-a volt, és az euróövezet országainak a fele 60%-ot meghaladó államadóssággal rendelkezett. Ebben a helyzetben a Szlovákia által elért eredmények – a 2,2%-os hiány, illetve a mindössze 29%-os államadósság és a 2,2%-os infláció – különösen figyelemre méltóak.

Szlovákia belépése az euróövezetbe fontos tapasztalat lesz az új tagállamok számára. Mindegyikben viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP, nagyok a jövedelmi különbségek a lakosság egyes rétegei között, a gazdagság teljesítménye alacsony, illetve összességében viszonylag alacsonyak az árak. Az euro szlovákiai bevezetésének következményei, különösen...

(Az Elnök megvonja a szót a felszólalótól)

 
  
MPphoto
 
 

  Hanne Dahl, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, Szlovákia taggá kíván válni az euróövezetben, és ezért nem is kárhoztatom, de szeretném megragadni a lehetőséget, hogy higgadtságra intsek. Végső soron azt is mondhatnánk, hogy az euró számára most következik az első próbatétel. Különféle okokból áremelkedéseket tapasztalunk, nemcsak Európában, de szerte a világon. Az infláció emelkedik, és inflációs várakozások keletkeznek. Az eurónak mint valutának ezen a próbatételen eddig még nem kellett átesnie. Az Európai Központi Bank 2%-os maximális inflációs ráta alapján működik. E plafon betartatására nincs más módja, mint a kamatemelés, hogy az infláció csökkentésére törekedve csökkentse az aktivitás szintjét. Ha ezt teszi, joggal félhetünk a recessziótól. A Stabilitási és Növekedési Paktum kizárólag azt helyezi középpontba, hogy az államháztartási hiány garantáltan ne haladja meg a GDP 3%-át. A gazdasági ösztönzés ilyenfajta korlátozása okot ad arra, hogy Európában további recessziótól féljünk. Szlovákia helyében én mindenesetre tartózkodnék attól, hogy a saját valutámat felváltsam az euróval mindaddig, amíg ez utóbbi nem esett át az első próbán, egy gazdasági válságon.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergej Kozlík (NI). - (SK) Elnök úr, hölgyeim és uraim, biztos úr, a történelemből rengeteget tanulhatunk. Az 1990-es években az euróövezet akkori tagjainak többsége nem tudott eleget tenni a konvergenciakritériumoknak. Ezen országok többségében problémát jelentett a túlzott hiány, az államháztartás és az infláció.

Az 1997-es referenciaév során Németországnak nehézségei voltak az államadósságra vonatkozó kritérium teljesítésével, és ennek folytán még az olyan országokkal szemben is elnézőek voltak, mint Belgium vagy Olaszország, amelyek jelentős mértékben túllépték a kritériumok szerinti értékeket. A születőben lévő euróövezet néhány országa még úgynevezett „kreatív könyveléshez” is folyamodott, azaz olyan eljárásokhoz, amelyek a gazdasági eredményeiket a valósnál jobb színben tüntették fel. Végül – bár voltak megingások – az euróövezet legtöbb tagja megoldotta ezeket a problémákat, illetve az erős közös valuta, az euró védőszárnyai alatt folytatta ezek megoldását. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ezek az országok nem tettek eleget valamennyi, hiányra vonatkozó kritériumnak. Ezért mindazoknak, akik ujjal mutogatnak az euróövezethez csatlakozni kívánó országokra, ügyelniük kellene arra, hogy ne ők vessék az első követ.

A Szlovák Köztársaság nemcsak teljesítette a konvergenciakritériumokat – jóval előbb teljesítette őket. A szlovákiai paraméterek alakulását régóta figyelték, és az teljes mértékben átlátható volt. Az Európai Központi Bank által kifejezett, a jövőbeni inflációtól való félelem az euróövezet valamennyi tagjára vonatkozhatna, mivel az európai gazdaság fejlődése nem légüres térben zajlik. Ennek bizonyítéka a jelenlegi globális árrobbanás.

Következésképpen üdvözlöm az Európai Bizottság és az Európai Parlament pozitív álláspontját – amint az előadó, Casa úr jelentéséből kitűnik – a közös valuta 2009. január 1-jén történő szlovákiai bevezetésével kapcsolatban. Ez az álláspont nemcsak technikai, de komoly politikai gesztus is, amely jelzi az euróövezethez csatlakozni kívánó többi országnak, hogy erőfeszítéseik kézzelfogható eredményt hozhatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ján Hudacký (PPE-DE). - (SK) Azzal kezdeném, hogy köszönetet mondok az előadónak, David Casa úrnak ezért a kitűnő, kiegyensúlyozott jelentésért, valamint az egyéni módosítások értékelésében tanúsított pragmatikus hozzáállásáért.

Szlovákia csatlakozása az euróövezethez nem a véletlen műve. Természetes csúcspontja a szlovák kormány hatalmas erőfeszítéseinek, amelyek – különösen 1998 és 2006 között – a pénzügyek, az adózás és a szociális ügyek területein végrehajtott radikális gazdasági reformokkal megteremtették a szilárd gazdasági alapokat.

Ezek a reformok a közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel együtt Szlovákia számára lehetővé tették az állandó, magas szintű gazdasági növekedést. A cél érdekében tett folyamatos erőfeszítések, valamint a szlovák kormány és a nemzeti bank felelős magatartása lehetővé tette az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumok mindegyikének teljesítését, olyan mellékhatások nélkül, mint a rejtett infláció vagy a szlovák valuta, a korona mesterséges megerősítése.

A Gazdasági és Monetáris Bizottság néhány tagja már hangot adott e kritériumok hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos aggályainak, különösen az alacsony inflációs rátát illetően. Meggyőződésem azonban, hogy Szlovákiának minden eszköze megvan ahhoz, hogy hosszú távon is meg tudjon felelni ezeknek a kritériumoknak, amennyiben legalább a szabványos fiskális politika érvényesülni tud, és további szerkezeti reformokat végeznek. Az energia- és élelmiszerárak terén zajló fejlemények globális problémát jelentenek, és ez nem is fog változni. Bizonyosan nem Szlovákia lesz az az ország, amelyik túllépi az egyezményes kereteket.

Végezetül szeretnék külön gratulálni Szlovákia népének, akik elfogadták ezeket az alapvető, radikális reformokat, és ezért a pozitív eredmény elérése kapcsán a legnagyobb dicséretre érdemesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Pervenche Berès (PSE). (FR) Elnök úr, biztos úr, úgy vélem, hogy előadónknak, Casa úrnak köszönhetően kiegyensúlyozott jelentést kaptunk, melynek alapján üdvözöljük az előttünk álló politikai döntést: Szlovákia belépését az euróövezetbe. A visegrádi országok közül Szlovákia lép be elsőként, és szerintem ennek politikai szempontból óriási jelentősége van, amit hangsúlyoznunk kell.

A szlovákok számára ez egy kaland végét, egyszersmind egy új kaland kezdetét jelenti. Véget ér a felkészülés és a maastrichti kritériumok teljesítésére való törekvés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor egy ország csatlakozik az euróhoz, sokszor még épp előtte áll a neheze. Szlovákia esetében láthatjuk, hogy az infláció ellenőrzése és az egyensúly megőrzése szempontjából, illetve a társadalmi kohézió és a reformok végrehajtása szempontjából még mindig sok a tennivaló. Ennek érdekében úgy vélem, hasznosak lesznek a most tárgyalt mechanizmusok, melyek révén a Gazdasági és Monetáris Unió a jövőben jobban tudja támogatni a tagállamokat és jobban együtt tud működni velük a monetáris politikájukat érintő kérdésekben.

Nem fogjuk megváltoztatni a sokat tárgyalt maastrichti kritériumokat. Senki nem kérte a módosításukat, mégis szükség van az értelmezésükre, arra, hogy a megváltozott keretek között értelmezzük őket. A Gazdasági és Monetáris Unió immár 10 éves, és tudjuk, mi az, ami a gazdaságpolitika, a monetáris politika és ezek külső képviselete közötti egyensúlyt tekintve még mindig nem működik jól. Szlovákia ehhez a Gazdasági és Monetáris Unióhoz csatlakozik most; a helyzet nem ugyanaz, mint tíz évvel ezelőtt volt, és ezt figyelembe kell vennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE). - (SV) Ki gondolta volna, amikor Vladimir Mečiar állt Szlovákia élén, hogy az országa nemcsak az EU-nak lesz tagja, de mintegy tíz évvel később az eurót is bevezeti? Valóban szlovák csodával van dolgunk. Az előadó felhívta a figyelmet az euróval járó előnyökre, de az esetleges kockázatokra és problémákra is. Jó, hogy Szlovákia átvette az EKB álláspontját az euro bevezetésével járó fokozott infláció kockázatát illetően, és szerintem ezért a korona átértékelésére – a konzultációk után – szükség is volt. Ez egyszerre mutatja, a jövőre nézve, az eurózóna tagjaként folytatandó helyes gazdaságpolitika iránti hajlandóságot és bizalmat.

Elnök úr, remélem, hogy a közeljövőben saját hazám is felismeri az uniós együttműködésben való, teljes körű részvétel fontosságát, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Bár a népszavazások manapság nem túl népszerűek, reménykedem benne, hogy a 2010–2011 közötti időszakban népszavazást tudunk majd tartani, amely megszavazza az euró svédországi bevezetését.

A pénzügyi válság megmutatja, mit jelent egy erős európai valuta és egy valódi központi bank az EU növekedésének és gazdaságának védelme szempontjából. A szigorú belépési kritériumok fenntartásával és az eurózóna tagjaivá váló országok számára elérhető konstruktív segítségnyújtással az EU gazdasága még erősebb lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Zsolt László Becsey (PPE-DE). - (HU) Köszönöm a szót! Nagy pillanathoz érkeztünk, hiszen most dönthet a Parlament és később jogi értelemben a Tanács arról, hogy az első volt KGST és varsói szerződéses állam beléphet a közös valutaövezetbe. Gratulálok Casa jelentéstevőnek a nagyszerű és kiemelkedő munkához!

Örömmel fog el, hogy Szlovákia teljesítette mindazokat a feltételeket, melyeket számszerűen állított a szerződés a belépés feltételéül. Ez egy tízéves munka eredménye. Fontosnak tartom, hogy valóban csak arról nyilvánítsunk véleményt, hogy ezeket a feltételeket a jelentkező ország teljesítette-e, hiszen máskülönben diszkriminálunk tagállamok között aszerint, hogy korábban vagy csak ezután lépnek be. Ezért nem egzaktan definiált fenntarthatósági kritériumok – elsősorban az infláció vagy az adósság terén – vagy a reálkonvergencia nem lehetnek számszerű és külön vizsgálat tárgyai a jelentésben, hiszen minden eurózóna-tagállamnak egyformán meg kell adni a tagság első pillanatától a bizalmat, hogy a fenntarthatósággal élni fog. Pláne, ha kicsi és csökkenő adóssága van más klubtársakhoz képest. Ez a bővítés további menetében lényeges kérdés.

Nagy a szlovák kormány felelőssége. Az árfolyam befagyasztásától, vagyis júliustól kezdve bizonyítania kell, hogy nemcsak saját belépése érdekli, hanem a régió többi országáért is felelősséget visel, és ennek fényében minden rendelkezésre álló eszközzel féken, vagyis a referenciahatáron belül tartja az inflációt, igazolva azt, hogy nem párosul felelőtlenséggel több kollégánk és az EKB azon alapos és jogos félelme, hogy a hihetetlenül nagy méretű árfolyamközép-eltolás után nem tudja Pozsony, vagy nem akarja fékezni az importár és a felzárkózásból eredő drágulási nyomást.

Másrészt nem itt, hanem külön kell rendezni a bővítéssel kapcsolatos rendezetlen kérdéseket, úgymint: hogy idejében nyújtsák be a kérelmet a jelentkező tagállamok, hogy mit értünk a bizottsági véleményalkotás és a döntés közötti időszak fegyelmén, hogy mi a reálkonvergencia fogalma, vagy meddig reális az árfolyamstabilitás teljesítése felértékelés esetén. De ezt nem most, szelektíven és diszkriminatívan kell rendezni, ezért tartózkodni fogok attól, hogy ezeket a kérdéseket most megszavazzam. Köszönöm, elnök úr, a szót.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Beňová (PSE). - (SK) Az elmúlt években a Szlovák Köztársaság sok nehéz reformon ment keresztül, a jelenlegi kormány pedig sikeresen kompenzálta a társadalom szegényebb rétegeit, akiket ezek érintettek. Mivel a kormány felelősen és öntudatosan állt hozzá nemcsak a reformok tekintetében végzett kompenzáció kérdéséhez, hanem a kötelező kritériumok teljesítésének és az euro 2009. január 1-jei bevezetésében kicsúcsosodó, zökkenőmentes gazdasági átmenet biztosításának feladatához is, Szlovákia ma a legsikeresebb gazdaságok egyike (nemcsak az Unión belül), és a foglalkoztatási ráta növelésében is sikerrel jártunk. Mindezen tények azt jelzik, hogy a folyamatosan fenntartható infláció új kritériuma sem fog megoldhatatlan problémát jelenteni Szlovákia számára a jövőben.

A Szlovák Köztársaság kormánya őszintén kívánja, hogy az euró 2009. január 1-jei bevezetése ne legyen súlyos hatással a társadalom szegényebb rétegeire. Ebből kifolyólag a kormány máris lépéseket tesz e csoportok védelme érdekében, és igyekszik kialakítani számukra egy kényelmes keretet az új valutára való felkészülés, majd pedig használatának időszakára.

A szlovák kormány hamarosan megvitatja például az alapvető élelmiszerek némelyikére bevezetni kívánt ármoratórium lehetőségét. Hasonló lépés a szlovák kormány arra irányuló kísérlete, hogy össztársadalmi konszenzust érjen el az euróra való átállás kérdésében. A kormány ebbe a programba bevonta a regionális és helyi kormányzatokat, a szakmai köröket és a civil társadalmat, valamint az egyházakat.

Hölgyeim és uraim, befejezésül hadd mondjam el, hogy az alaptalan, gyakran populista bírálatok helyett az együttműködés és a kölcsönös tisztelet az egyetlen sikeres, előremutató út az Unió számára, minden tekintetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Strejček (PPE-DE). - Elnök úr, meglehetősen furcsa nap ez nekünk. Egykor ugyanabban az országban, Csehszlovákiában éltünk, most, a mai napon pedig mi, csehek, sok szerencsét kívánhatunk a szlovákoknak az euróhoz való csatlakozáshoz.

Szlovákia pár héttel ezelőtt zöld utat kapott az euróövezethez való csatlakozásra. A szlovák kormány és a szlovák központi bank kellőképpen tisztában van azzal, hogy a kulcsfontosságú kritériumok teljesítése – nem rövid távon, hanem közép- és hosszú távon – embert próbáló feladat lesz.

A szlovák gazdaság az Európai Monetáris Unió többi országához való felzárkózás folyamatában jár. Ez az árakra és az inflációra gyakorolt nyomáshoz vezethet, és biztos vagyok benne, hogy a szlovákok ezzel meg tudnak majd birkózni. De most nem erről akarok beszélni.

Ma valami másra szeretném helyezni a hangsúlyt, valamire, amit személy szerint a szlovák sikertörténetnek, az euróhoz vezető útnak neveznék. Az, hogy Szlovákia valóban csatlakozni fog az euróövezethez, szilárd alapokon és a szlovák gazdaság figyelemre méltó eredményein nyugszik. Úgy tisztességes, ha kihangsúlyozzuk azt is, hogy ebben milyen pozitív szerepet játszott a felkészült miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda vezetésével kormányzó korábbi közép-jobb koalíciós szlovák kormány. Az összes fontos szerkezeti reform végrehajtásával a szlovák gazdaság eleget tett valamennyi fontos feltételnek: az államadósság csökkentésének és az infláció felügyelet alatt tartásának; e reformok szerzője pedig Dzurinda úr kormánya és kabinetje volt. Minden jót kívánok a szlovákoknak az euróövezetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (PSE). - (SK) Az elmúlt hat év folyamán a szlovák gazdaság átlagosan évi 6,5%-ot meghaladó mértékben növekedett. A tavalyi növekedés a 10%-ot is túllépte. Bármelyik mutatót tekintjük, Szlovákia messze eleget tesz a kritériumoknak.

A szlovák hatóságok tisztában vannak a helyzettel, ami a szlovák gazdaság nominális és reálkonvergenciáját és ennek a gazdaság és az infláció jövőbeni alakulására gyakorolt potenciális hatását illeti. Véleményük szerint Szlovákia konszolidációja összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal. A jóváhagyott hároméves költségvetésnek megfelelően az elsődleges fiskális cél a 0,8%-os hiány elérése 2010-ig, ami a fiskális cél teljesítését jelentené. Az elfogadott adatoknak megfelelően a cél a költségvetés egyensúlyának elérése 2011-re. Ez 1,3%-os költségvetési többletet jelent a második pillért nem számítva.

A szlovák kormány intézkedéseket fogadott el, hogy ellenőrzés alatt tartsa az inflációt. Júniusban jóváhagyott egy korszerűsítési programot, amely a munkaerőpiac szerkezeti reformjait, az államháztartás konszolidációját és az oktatás, a tudomány és a kutatás támogatását tartalmazza. Hadd hangsúlyozzam, hogy az üzleti közösség, a vállalkozók, a munkáltatók, a szakszervezetek, a nyugdíjasok, a szlovák városok és falvak, valamint a bankok mind támogatják az euró szlovákiai bevezetését. A kormány szociális partnerei nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalták, hogy a bérek növekedését összhangban tartják a termelékenység növekedésével. Ez jelentősen hozzá fog járulni az infláció fenntarthatóságához Szlovákiában.

Szeretném megköszönni az előadónak és az árnyékelőadóknak a korrekt, számokon, tényeken és elemzéseken alapuló hozzáállást. A szlovák tisztviselők és a szlovák nép hozzá kívánnak járulni az európai gazdaság fejlődéséhez, és ezáltal az euró stabilitásához és megbízhatóságához is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) Mivel az euró az akadályok megszüntetésének és az európaiak összefogásának fontos szimbóluma, az euró szlovákiai bevezetése újabb történelmi lépés az európai integráció folyamatában.

Az euró szlovákiai bevezetésére tett előkészületek már az előtt megkezdődtek, hogy a Szlovák Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz. Az előző, Mikuláš Dzurinda vezette szlovák kormány még 2003-ban jóváhagyta az euró bevezetésére irányuló stratégiát. Fontos reformokat hajtott végre, amelyeknek köszönhetően Szlovákia gazdasági és politikai értelemben egyaránt sikeres ország lett.

Mivel Szlovéniában az euró bevezetése óta emelkedett az infláció, az infláció fenntarthatósága és az államháztartási hiány kérdése Szlovákiában is aggodalomra ad okot. Nem értek egyet azonban néhány képviselőtársam véleményével, miszerint további kritériumokra lenne szükség Szlovákia gazdasági stabilitásának megfigyeléséhez.

Szlovákia eleget tesz valamennyi maastrichti kritériumnak, amelyek az euro bevezetésének feltételei. Már késő vitát nyitni arról, hogy határozzunk meg külön maastrichti kritériumokat a gyorsan növekvő gazdaságok számára. Ehelyett szeretném megemlíteni a központi paritás megváltoztatásának okát, amit a német képviselők negatív jelenségként állítottak be. A központi paritás eltolása két alkalommal az ország gazdasági fejlődését tükrözte, amelynek a hátterében többnyire a termelékenység növekedése állt.

Felhívom a Szlovák Köztársaság kormányát, hogy erősítse meg a polgároknak szóló kampányt, különösen a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott felvilágosítást. Úgy vélem, az árak kétszeres feltüntetését nemcsak az euróövezetbe való belépés előtt hat hónappal kellene kötelezővé tenni, hanem az euró bevezetése után még legalább egy évig. Ez segítene a fogyasztóknak megszokni az euróban számított árakat.

Meggyőződésem, hogy egy jó, versenyképes üzleti környezet a fogyasztók számára több választási lehetőséget jelent, ami az emelkedő árakkal szemben a legjobb orvosság. Szerintem Szlovákia okulni fog más országok tapasztalataiból is, amelyek már bevezették az eurót.

Befejezésül szeretnék gratulálni munkatársamnak, David Casa úrnak Szlovákia euróövezethez való csatlakozásához nyújtott támogatásáért. Úgy vélem, a neve be fog kerülni a Szlovák Köztársaság történelmébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisa Ferreira (PSE).(PT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, 10 évvel a megszületése után az euró vitathatatlan siker, és mára a polgárok részéről az európai projektbe vetett bizalom egyik pillére lett. Ezért üdvözlöm az euróövezet bővítését. A más államokra vonatkozó döntésekkel megegyező alapon immár Szlovákiára is ki fog terjedni.

Amikor azonban az euró 10. születésnapjáról beszélünk, ki kell térnünk az időközben levont tanulságokra is, ami a folyamat fenntarthatóságát és a közös valutához kapcsolódó, a reálkonvergenciára gyakorolt hatásokat illeti. Talán van némi terünk a csatlakozási kritériumok javítására, és a folyamat fenntarthatóságával és szilárdságával is kellene foglalkozni a régi és az új tagok szempontjából. Szlovákia esetében a korona 17%-os felértékelése ugyan tervezetten, a Szerződés szerinti kritériumokkal összhangban történt, mégis elgondolkodtató.

Mint mondtam, ezekről a kérdésekről érdemes lenne komoly vitát folytatni, amelyben az Európai Parlamentnek aktívan közre kell működnie, a Szocialista Képviselőcsoport pedig azt szeretné, ha az euro nemcsak a pénzügyi stabilitáshoz járulna hozzá. Arra is kell szolgálnia, hogy fellendítse az Unió reálkonvergenciáját, a foglalkoztatást és az előrehaladást. Javasoljuk, hogy ezt a megbeszélést a GMU tizedik évfordulójára rendezendő (EMU@10) vita során, azaz az euro tíz évének megünneplésekor nagyobb mélységekben folytassuk.

Addig viszont csak gratulálni szeretnék az előadónak és az árnyékelőadóknak, elismerni és méltatni Szlovákia, a kormánya és a szociális partnerek rendkívüli erőfeszítéseit, valamint az eddig elért sikereiket. Remélem, hogy a közös valuta projektben való részvételük ugyanilyen sikeres lesz, és ehhez a legjobbakat kívánom nekik.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Peter Martin (NI).(DE) Elnök úr, jó, hogy Szlovákiának lehetősége nyílik az euróövezethez való csatlakozásra. Csak abba gondoljanak bele, mi lett volna itt Európában az elmúlt évben az euró nélkül. Az egyes államok valutái célponttá váltak volna, mint Soros idejében. Amint azonban Olaszország példája mutatja, az euróhoz való biztos kötődés olykor nem is olyan jó dolog. Ha lehetne tanácsot adni Szlovákiának – amelynek természetesen magának kell dönteni végül –, megemlíteném egy opt-out záradék lehetőségét, különösen amiatt, ami most európai szinten történik. Fennáll a veszély, hogy az EU-csúcs nem hallja majd meg az idők szavát, és úgy megy tovább, mintha mi sem történt volna. A polgárok és az európai elit között olyan mértékben nő a távolság, hogy az már az európai projekt egészét sodorja veszélybe, miközben mindenkinek inkább a valódi demokráciára kellene törekednie.

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Gaľa (PPE-DE). - (SK) Szeretném megköszönni az előadónak, David Casa úrnak a jelentés elkészítésében végzett munkát. Az elmúlt évtizedben, különösen a Mikuláš Dzurinda vezette kormány évei alatt a posztkommunista Szlovákia komoly társadalmi-gazdasági reformokat hajtott végre, amelyek gazdasága számára lehetővé tették a maastrichti kritériumok teljesítését.

Az euro szlovákiai bevezetése változásokat fog előidézni. A polgárokat fel kell készíteni a változásokra, és meg kell győzni őket arról, hogy az euróövezethez való csatlakozás előnyös lesz nekik. Ki kell alakítani a bizalmat az új valuta iránt, és elegendő tájékoztatást kell nyújtani. Sok szlovák vállalkozás önként vállalta az euróra való átállásra vonatkozó, úgynevezett üzleti etikai kódex betartását. Elfogadták, hogy az ügyfeleiknek, a partnereiknek és a lakosságnak elegendő információt fognak nyújtani, egyúttal elkötelezték magukat amellett, hogy a személyes pénzügyi nyereség érdekében semmilyen módon nem élnek vissza az átváltással.

Úgy vélem, ezek a lépések hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy bízzunk a közös európai projektben. Hiszek abban, hogy az Európai Parlament ma meg fogja szavazni az európai valuta Szlovákia általi bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Miloš Koterec (PSE). - (SK) Az új valuta fordulópontot jelent a társadalom és polgárai számára. Mint minden változásnak, ennek a kimenetelével kapcsolatban is akadnak aggályok. Ismerve a szlovákiai helyzetet, biztos vagyok benne, hogy minden jóra fog fordulni, és 2009-ben minden aggályunk néhány hónap alatt eloszlik.

A bizalom részemről két fő elemen alapul. Először is, köztudott, hogy Szlovákia teljes mértékben eleget tett a makrogazdasági kritériumoknak, ami bizonyítja, hogy Szlovákia formálisan készen áll az euro bevezetésére. Szlovákia a kritériumok fenntarthatóságát is biztosítani fogja. Sőt, a kormány, a parlament, a szociális partnerek és a társadalom egésze komoly terveket készít az átváltással járó esetleges gyakorlati problémák megoldására.

A kettős árazást mindenhol be fogják vezetni, és elkészült a rendszeres megfigyelési mechanizmus is annak érdekében, hogy az euróra való átállással ne lehessen visszaélni. Számos más intézkedés is érvényben van, hogy tájékoztassák a polgárokat és segítsék az eligazodást az euró használatában felmerülő mindennapi nehézségek között. Úgy vélem, a következő évtől Szlovákia az euróövezet példásan stabil tagja lesz, az Európai Unió problémamentes mintadiákja.

 
  
MPphoto
 
 

  Danutė Budreikaitė (ALDE).(LT) Szeretnék gratulálni a Bizottságnak, hogy jövő év január 1-jével zöld utat adott Szlovákia euróövezethez való csatlakozásához. Az euró szlovákiai bevezetése nagyszerű példa lesz a többi állam számára, és arra fogja ösztönözni őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és fogadjanak el további intézkedéseket a konvergenciakritériumok elérése érdekében.

Szlovákia olyan pillanatban fog csatlakozni az euróövezethez, amikor az EU és az egész világ nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, és emelkedő üzemanyagárakkal, növekvő inflációval küzd. Ezért minden olyan országnak, amely be kíván lépni az euróövezetbe, vagy esetleg már tagja, tanulnia kellene Szlovákia példájából.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy most, amikor Szlovákia az euróövezet 16. tagja lesz, elengedhetetlenül biztosítanunk kell, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa számára hatékony döntéshozatali eljárás lépjen életbe. Sajnos a rotációs rendszerről még nem született meg a végső döntés. Szeretnék rámutatni annak fontosságára, hogy a rotációs rendszer bevezetését ne halasszuk el addig, amíg az igazgatótanács tagjainak száma eléri a 18-at, és biztosítsuk a mielőbbi végrehajtást, tekintettel egyrészt azokra az előkészületekre, amelyeket Szlovákiának az euróövezethez való csatlakozás érdekében véghez kell vinnie, másrészt ez utóbbi további bővítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Simon Busuttil (PPE-DE).(MT) Szeretnék gratulálni kollégámnak, Casa úrnak, akiről tudom, hogy rengeteg munkát fektetett e jelentés elkészítésébe, és sok sikert kívánok neki. Szlovákiának is gratulálok, hiszen most fogja bevezetni az eurót. Olyan országból származom, ahol az euró bevezetésére az idén került sor, és mindenkit biztosíthatok arról, hogy a kezdeti nehézségek és az euróövezetbe való belépés érdekében az országtól megkívánt áldozatok ellenére ez a tény minden ilyen ország számára az elégedettség és a büszkeség forrása.

Azt szeretném mondani, hogy ebben a vitában kezd világossá válni, hogy lehetséges a „kétsebességes” Európa is. Ezt azért mondom, mert a múlt héten Írországban népszavazás volt. Az eredményt mindnyájan ismerjük. Úgy vélem, fontos megmutatni, hogy Európa más sebességgel is haladhat előre, és ugyancsak fontos, hogy elkezdjük mérlegelni az európai integráció jövőbeni fejlődésének e lehetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Margarita Starkevičiūtė (ALDE).(LT) Litvánia olyan ország, amely a csatlakozási megállapodásában kötelezettséget vállalt az euro bevezetésére. Minden egyes alkalommal – azaz a mi időszakunk alatt eddig négyszer –, amikor arról döntünk, hogy az egyik vagy másik országnak engedélyezzük-e az euro bevezetését, mindig megpróbáljuk megszigorítani a maastrichti kritériumokat vagy másképp magyarázni őket.

Ez azt sugallja, hogy még mindig kétségeink vannak a kritériumok alkalmazásával kapcsolatban. A kezdet kezdetén mi, Litvánia képviselőiként más országok képviselőivel együtt azt javasoltuk, hogy ezeket a kérdéseket a Parlament és a Tanács nevében és szintjén kezeljük. Ezeket a javaslatokat azonban minden alkalommal elvetették. Ahelyett, hogy leültünk volna megtárgyalni az euróövezet sikeres bővítését hátráltató apróságokat és technikai részleteket, inkább azzal szórakozunk, hogy minden ország esetében külön hozzuk meg ezt a többé-kevésbé esetleges döntést.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy teljesen világos, hogy szigorú fiskális politikát kell bevezetnünk, és semmiképpen nem változtathatjuk meg…

(Az Elnök megvonja a szót a felszólalótól)

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE-DE). - (CS) Elnök úr, az európai egyesítési projektben történő késések, amelyek az új Szerződés ratifikálását kísérik, valószínűleg abból a tényből erednek, hogy az európaiak számára a közös belső piac által megteremtett prosperitást máris biztosra vesszük. Kár, hogy a most 40. évfordulóját ünneplő vámunió sikerét nem dicsértük elég hangosan. A közös valuta sikereinek és eredményeinek 10 éve ugyancsak okot ad az ünneplésre. Azáltal, hogy a kormányokat a költségvetési fegyelem betartására kényszeríti, az euróövezet bámulatosan stabil makrogazdaságot teremtett, amely a globalizáció ellenére ellenáll minden megrázkódtatásnak. A Parlament cseh képviselőjeként szeretnék gratulálni Szlovákiának az euróövezethez való csatlakozásához. A siker oroszlánrésze Dzurinda úrnak és az öt évvel ezelőtt végrehajtott reformjainak köszönhető. A baloldal most az ő sikerüket ünnepelheti, mivel amikor kormányra lépett, nemzeti érdekként fogadta el az euróövezetben való tagságot. Remélhetőleg ez jó lecke lesz a cseh euroszkeptikusoknak, és egy napon majd a szlovákok is gratulálhatnak nekünk. Kár, hogy erre még legalább öt évig kell várnunk, ha nem tovább.

 
  
MPphoto
 
 

  Werner Langen (PPE-DE).(DE) Elnök úr, Szlovákiában komoly gazdasági fellendülés ment végbe, mi pedig ezután az igen ellentmondásos vita után arról fogunk szavazni, hogy csatlakozhasson-e az euróövezethez.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Casa úrnak, amiért a jelentésében figyelembe vette a felmerült kifogásokat. A reformfolyamat és az erre adott válaszok nem érnek véget azzal, ha egy ország csatlakozik az euróövezethez, sőt, inkább ekkor kezdődnek az igazi kihívások. Az infláció Szlovákiában most problémát jelent, és ezután is probléma lesz. Nem volt véletlen az eddigi két felértékelés – legutóbb 17,65%-kal –, és előre megmondhatom, hogy az átváltási árfolyam végleges rögzítése előtt a szlovák koronát még egyszer fel fogják értékelni. Ezért mindnyájunknak tennie kell a dolgát, hogy biztosítsuk a reálkonvergenciát. Remélem, hogy a Tanács és a pénzügyminiszterek komolyan veszik majd a Parlament aggályait, a Bizottság pedig a jövőben nyílt vitát fog folytatni e folyamat keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (CS) Hölgyeim és uraim, Szlovákia számára most lehetővé válik az euróövezethez való csatlakozás. Ez a Szlovák Köztársaság társadalmi és gazdasági eredményei miatt lehetséges. Az eredmények hitelessége Szlovákia egymást követő kormányainak és a kérdés melletti szilárd elkötelezettségüknek is köszönhető. Úgy vélem, a szlovák vezetés általában véve megmutatta, hogy a szükséges változásokra hajlandó és képes is reagálni. Ez a lehetőség az európai uniós politikák következetességének és az európai projekt elindításának is folyománya, mivel Szlovákia elfogadta és betartotta az összes szükséges kritériumot. Ez a tény megnyitotta az utat az euro bevezetése előtt, és azóta nem is merült fel semmilyen kétség. Véleményem szerint ez nagyon fontos szempont. Az euróövezet kibővítése még egy országgal, Szlovákiával, bizonyosan az európai integráció elmélyítéséhez fog vezetni. Nemcsak a Szlovák Köztársaság, az Európai Unió egésze is jól fog járni ezzel a mélyebb integrációval, amikor ez a sikeres, gyorsa fejlődő gazdaság csatlakozik az övezethez.

A vitában szó esett az inflációs félelmekről. Ezek a félelmek bizonyos értelemben természetesen jogosak. Másrészről viszont ugyanilyen erős érvek bizonyítják, hogy a szlovák kormány következetesen reagál, és a kormányoknak semmi esetre sem érdeke az infláció gerjesztése. Az infláció veszélye természetesen fennáll, és erre valamennyi dokumentumban és vitában felhívtuk a szlovák kormány figyelmét. A szlovák valuta átértékelését illetően azt kell mondanom, hogy ez mindig a megengedett határokon belül történt, a folyamatban minden kormány, minden ország számára engedélyezett rugalmasság keretein belül, amelyek azt szolgálják, hogy az országok a lehető legjobban tudjanak reagálni az euró bevezetésének történelmi pillanatára. Ez nem mindennapi helyzet, nem mindennapi kérdés. Valóban rendkívüli pillanatról van szó, és a tagállamoknak muszáj valamennyi teret hagynunk a manőverezésre. Bár a valuta értékének végleges rögzítése nagyon komoly cél és feladat, és rendkívüli művelet lesz, nem most először történik ilyen. Az euróövezetet bővítettük már korábban is, és ezt az összetett szakértői műveletet számos alkalommal végrehajtottuk, meglehetős sikerrel.

Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy gratuláljak Szlovákiának ehhez a nagyszerű lépéshez és ehhez az óriási sikerhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egyértelműen az egymást követő szlovák kormányok munkájának, valamint a szlovák nép egyetértésének és akaratának az eredménye.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa, előadó. − (MT) Valamennyi képviselőtársamnak szeretném megköszönni ezt a vitát. Egyetértek azzal, hogy itt a Parlamentben teljes konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia készen áll az euróövezethez való csatlakozásra. Sor került néhány olyan módosításra, amelynek eredményeként több képviselőcsoport beleegyezését is sikerült még biztosítani.

Felszólalóként történelmi pillanat előtt állunk – állok, hogy pontos legyek. Mint azt már sok képviselőtársunk is elmondta, van egy olyan klubunk, amely nemcsak a legnagyobb és legfejlettebb országokat fogadja be, hanem bárkit szívesen fogad, aki felkészült és hajlandó átvenni az Európai Unió szabályait. Mára ezért lett egy olyan térségünk, amelynek mindenki tagja lehet, aki eleget tesz a Szerződésben megállapított kritériumok mindegyikének. Amint arra képviselőtársaim már rámutattak, Szlovákiának ez kétségtelenül nem volt könnyű, és az ország nem lesz könnyű helyzetben az elkövetkező hónapokban sem.

Befejezésül még egyszer köszönöm mindazoknak, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy eljussunk erre a pontra, és őszintén remélem, hogy a szlovák nép építeni tud majd az eddig elért sikerekre. Remélem, hogy az elkövetkező hónapok és évek folyamán azt a sikert, amelyet most az országuk számos ágazatban elért, azok az emberek is magukénak mondhatják majd, akik oly keményen dolgoztak annak érdekében, hogy eljussanak erre a fontos szintre.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

Most a szavazásra kerül sor.

 
  
  

ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR
Elnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat