Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. június 17., Kedd - Strasbourg

16. Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása (első rész) - Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása (harmadik részt) – (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont a következő jelentések együttes tárgyalása

- a Szájer úr által a Jogi Ügyek Bizottsága nevében készített jelentés (A6-0088/2008) a parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról, amelynek témája a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá eső jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása (első rész) (COM(2007)0741 – C6-0432/2007 – 2007/0262(COD)); valamint

- a Szájer úr által a Jogi Ügyek Bizottsága nevében készített jelentés (A6-0086/2008) a parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról, amelynek témája a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá eső jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása (harmadik rész) (COM(2007)0822 – C6-0474/2007 – 2007/0282 (COD)).

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke.− Elnök úr, a komitológiai dossziénak két fő jellemzője van. Egyfelől rendkívül technikai, és alighanem bármilyen átlagos polgár nehezen értené meg. Másfelől nagyon fontos is, hiszen arra vonatkozik, hogy a Parlament milyen módon ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását. A komitológiai határozatok 2006-os reformja bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás fogalmát, amely a Parlamentnek vétójogot biztosít olyan általános intézkedések esetében, amelyek együttdöntési eljárással elfogadott jogszabályokat módosítanak.

2006 végére már 26, különösen sürgetőnek ítélt jogszabály és az új eljárás előírásai közötti harmonizáció történt meg, és ez a Parlamentnek jelentősebb szerepet biztosít – örömmel nyugtázom, hogy mai ittlétünk oka az, hogy újabb előrelépést üdvözölhetünk.

2007 novembere és 2008 februárja között a Bizottság több, mint 220 jogszabály harmonizációját javasolta elvégezni az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás vonatkozásában. Az érintett anyagok parlamenti és tanácsi áttekintését megkönnyítendő, a javaslatokat “gyűjtőszámlákon” fogtuk össze. Négy ilyen csoportot alakítottunk ki.

A Bizottság nagy örömmel nyugtázza, hogy az első és a harmadik gyűjtőszámlán szereplő javaslatok elfogadása első olvasatban is lehetségesnek mutatkozik, és helyes és tisztességes kompromisszumos megoldások születtek a három intézmény között. Külön köszönetet szeretnék mondani az előadónak, továbbá a nagyon keményen és nagyon gyorsan dolgozó parlamenti bizottságoknak.

A Bizottság a következő nyilatkozatot kívánja tenni. A 2005/36/EK irányelv felülvizsgálata során, ahogy az irányelv 60. cikke megszabja, a Bizottság különös figyelmet szentel értékelésében delegált hatáskörei az irányelv 61., derogációs cikke hatálya alatt történő gyakorlásának.

A Bizottság határozottan támogatja a kérdésben haladást elérni kívánók politikai szándékát, így a Parlament akaratát, hogy az előrelépések a lehető leggyorsabban megtörténjenek. A Tanács részéről szintén az elkötelezettség határozott kinyilvánítását várjuk. A kérdést fel fogom vetni a francia elnökségnek, és bízom abban, hogy a dosszié kérdéseihez aktívan fog viszonyulni. Mindkét intézménnyel szorosan együtt fogunk működni a jövőben is, hogy megegyezés szülessen a fennmaradó két gyűjtőszámlán található javaslatokról.

  József Szájer, előadó. − (HU) Elnök úr! Tisztelt Elnök asszony! Azzal kezdeném, amivel a Bizottság alelnöke kezdte, vagyis hogy valóban kétoldalú dologról van szó. Egyrészt nagyon technikai jellegű kérdésről – de hozzáteszem a technikai problémáknak, és az ezzel kapcsolatos feladatoknak a megoldása a mi dolgunk, nekünk kell ezeket érteni –, a polgárok számára viszont új lehetőség, hiszen a szabadon választott, közvetlenül választott képviselőin keresztül tulajdonképpen az új eljárással, az új ellenőrzési eljárással először adódik tényleges lehetőségük arra, hogy az Európai Bizottságnak a végrehajtási rendelkezéseit, normatív rendelkezéseit ellenőrzés alá helyezzék.

Önök is sokat hallottak olyan történetekről, amelyek leginkább az euroszkeptikusoknak a körében terjednek arról, hogy az Európai Bizottság és az európai bürokrácia rengeteg apró, részletes dolgot kíván szabályozni. A tojás méretétől, a paprika színétől kezdve a legkülönbözőbb horror-történeteket hallhatjuk. Nos, nem tudjuk, hogy ezek mennyire igazak persze. Mindenesetre a brüsszeli bürokráciával kapcsolatos mítoszok máig is tovább élnek. Ennek a mítosznak a továbbélésének az egyik oka az, hogy az Európai Parlament nem rendelkezett ezidáig valóban hathatós ellenőrzési jogosítványokkal a Bizottság által kiadott, a Bizottsághoz delegált aktusok normatív aktusok tekintetében.

Ez a mostani folyamat, amelyet a holnapi két szavazással zárunk le – legalábbis részben, – ez lehetővé teszi a Parlament számára ezt az ellenőrzést, innentől fogva politikai ellenőrzés alá kerülnek ezek a normatív aktusok, és hogy a szokásosan megfogalmazott demokrácia deficitnek a kérdésében fogalmazzunk, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy jelentős lépés. Egyébként szerződés-módosítás nélkül egy jelentős lépés a demokrácia deficitnek a felszámolása tekintetében. Én mindig is azon voltam, és a Parlament is, hiszen 2006-ban született meg az a megállapodás az Európai Bizottság és a Parlament között, amely ennek a mostani változásnak az alapját szolgálja. Én mindig is amellett voltam, hogy nem kell várnunk a Lisszaboni Szerződésre annak érdekében, hogy a Parlamentnek ezt a jogosítványát kiterjesszük. Nem kell megvárnunk, hiszen a két intézmény közötti megállapodás, majd a beterjesztett javaslat orvosolja jelentős részben ezeket a problémákat. Ráadásul ma talán senki nem fogja tudni megmondani, hogy a Lisszaboni Szerződés valójában mikor fog életbe lépni.

A Parlamentnek ezekre a jogosítványokra szükség van. És talán egy intés saját magunkhoz, parlamenti képviselőkhöz, hiszen ez egy óriási feladat: ezt a Tanács a komitológiai bizottságokon keresztül hosszú évek óta látja el. A Parlament számára ez egy teljesen új feladat, és rengeteg munkát kell végeznünk annak érdekében, hogy valóban ezt az új, megnyíló jogosítványunkat gyakorolni tudjuk. És nem csak arról van szó, hogy gyakorolhatjuk ezeket a jogosítványokat, mint Parlament, hanem mostantól fogva ez kötelező is számunkra, hiszen az állampolgárok rajtunk, mint választott képviselőkön számon kérhetik azt, hogy milyen módon végeztük ezeket az ügyeket. Én nagyon köszönöm a Bizottságnak, hogy beterjesztette ezeket a javaslatokat, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az úgynevezett "harmadik listán" szereplő, mintegy harminc, mintegy negyvenhat dosszié közül még csak tizenkettőt nyújtottak be, és szeretnénk kérni, hogy a lehető legrövidebb időn belül a maradék, mintegy harmincnégy dossziét nyújtsa be annak érdekében, hogy ezeket megtárgyalhassuk. Sikerrel zártuk le a tárgyalásokat a Tanáccsal az egyes és hármas csomag tekintetében.

Én nagyon bízom benne, és a Tanács elkötelezettséget vállalat arra, hogy ezt a folyamatot folytatja, és lehetőleg ennek az évnek a végéig meg tudjuk oldani, be tudjuk fejezni ezt a folyamatot. Ehhez természetesen minden intézménynek a további együttműködésre van szüksége. Ez azért is fontos, mert ebben az esetben mind a Bizottság, mind pedig a Tanács fontos alkotmányos jogosítványokról mond le a Parlament javára, tehát azt is mondhatnám, hogy tiszteletre méltó, és köszönjük, hogy ezeket a jogokat megadta, de meggyőződésem, hogy ezt az Európai Unió demokráciájának a túlzott bürokratikus eljárások felszámolása érdekében egy jobban működő, transzparensebb, demokratikusabb Unió érdekében tette. Köszönöm az intézményeknek az együttműködését, és köszönöm a minden bizottságnak azt a gyors eljárást, amelynek keretében a Parlament ezt az ügyet megoldotta, legalábbis az első és a harmadik csomag tekintetében. Köszönöm a figyelmet.

  Oldřich Vlasák, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr, Wallström biztos asszony, hölgyeim és uraim, az európai jogszabályok végrehajtásában az Európai Bizottság kulcsfontosságú, nem helyettesíthető szerepet játszik. Feladata az európai jogszabályok közösségi szinten történő végrehajtása, valamint annak biztosítása, hogy az adott jogszabályt az egyes tagállamokban betartsák. A komitológia az ennek a folyamatnak az irányításában rendelkezésünkre álló legfontosabb eszközök közé tartozik. A komitológia tehát igazolható, és a jogszabályalkotási, illetve a politikai döntéshozatali folyamatban pótolhatatlan funkciója van. Létrejöttét a közösségi rendeletek gyakran technikai jellegű megváltoztatásának és módosításának gyakorlati szükségessége idézte elő, annak érdekében, hogy a valóságban előforduló, konkrét helyzetekhez igazítsa ezeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a létező rendszer ideális lenne. A komitológia keretszerkezetének vizsgálata során mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy a Bizottság, a Tanács és/vagy a tagállamok, valamint az Európai Parlament szerepe egyensúlyban legyen.

Az Európai Parlament súlya és az európai jogszabályok elfogadásában játszott szerepe nem helyettesíthető mással. Ám arra is emlékeznünk kell, hogy a jogi aktusok végrehajtásának ellenőrzését az idő, egyes technikai természetű feltételek és a tudás is korlátozza. Véleményem szerint a Parlament túlságosan nagy szerepet próbál vinni a folyamatban, és ezzel csak a bürokráciát duzzasztja, és magát a folyamatot is veszélybe sodorja. Ezzel épp ellentétes célt kellene követnünk: a bürokrácia mérséklését. Több száz komitológiai bizottság, több ezer ülés és végrehajtandó jogszabály aligha járulhat hozzá a komitológia átláthatóságához. Véleményem szerint a komitológia rendszerében több szabványosított rutinelemnek kellene szerepelnie. Kétség sem férhet ahhoz, hogy az egész folyamatot áramvonalasítani és egyszerűsíteni kell. Hölgyeim és uraim, a komitológiát, akárcsak a lisszaboni szerződést, a polgárok nem tudják megérteni. A komitológiáról folytatott vitánk szempontjából ezért az ír “nem”-et figyelmeztetésnek kell vennünk.

  Manuel Medina Ortega, a PSE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, ma este a Parlament valami újba kezd bele. Úgy vélem, látható, hogy minden felszólaló, kezdve a biztos asszonnyal, kiemelte a komitológia némileg nehézkes jellegét. Ennek bizonyítéka az is, hogy ma este senki sem követi vitánkat, aki a közvéleményt képviselné, és ha választóimnak meg kellene magyaráznom, hogy mit is csinálok itt ma éjjel tizenegykor, bizony nehezemre esne.

A felszólalók már kitértek erre a nehézségre, és én úgy vélem, hogy mivel célunk az uniós intézmények vonzóbbá tétele, ki kell gondolnunk valamilyen módját annak, hogy elmagyarázzuk a polgároknak, hogy miről is beszélünk éppen.

Az általunk mérlegelt intézkedéscsomag persze meglehetősen széles. Ahogy a biztos asszony már említette, négy gyűjtőszámlát hoztunk létre. Most csak az elsővel és a harmadikkal foglalkozunk, és cikkről cikkre haladva újra meg újra a végrehajtással kapcsolatos problémákba ütközünk. Amint az előadók és más felszólalók is rámutattak, ezt szükséges megtennünk, de az is világos, hogy el kellene magyaráznunk ezt a munkát.

Talán megéri megemlíteni néhány témakört. A 76/160/EGK tanácsi irányelv például a fürdővíz minőségére vonatkozik, míg a 91/271/EK tanácsi irányelv a városi szennyvíz kezelését szabályozza. Az elfogadandó eljárás gyakorlati következményekkel bír majd a polgárokra nézve, ám ettől még marad a kérdés: hogyan tudassuk ezt velük?

Úgy vélem, hogy Szájer úr jó munkát végzett, mi pedig a Parlamentben megpróbáltunk felelősen eljárni, és a jövőben ugyanígy fogunk cselekedni. Az egyetlen kérdés, ami megmarad majd, és amivel még foglalkoznunk kell, a polgárok itt végzett munkánkról való tájékoztatása lesz, és ez nem lesz könnyű. Azt hiszem, hogy ez a kihívás, és míg folytatjuk eddig elvégzett és ma este még kiegészülő munkánkat a jövőben is, ezt a második feladatot majd szintén el kell végeznünk – hogy például a parlamenti viták ne legyenek majd annyire lehangolóan elhagyatottak, mint a ma esti.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). – (PL) Elnök úr, az Európai Parlament részvétele a komitológiai eljárásokban szükségessé vált jogalkotói kompetenciáinak bővülése következtében, különösen a Szerződés 251. cikkében meghatározott együttdöntési eljárás miatt. Ezt az irányt követi a 2006. július 17-én elfogadott tanácsi határozat és az 5a cikk is, amely egy új eljárást megalkotva a Parlament és a Tanács együttes döntése alá utalta egyes meghatározott végrehajtói jogkörökről tett javaslatokat. Az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás általános jellegű intézkedések esetén fog aktiválódni, amelyek egy együttdöntéssel elfogadott alapvető aktus nem központi jelentőségű elemeinek módosítását jelentik.

A tanácsi döntés forradalmi hatással van a jogszabályalkotási folyamat menetére, mivel a Parlamentnek megadja a jogot, hogy megvétózza a Bizottság végrehajtó jogkörökre vonatkozó javaslatait. Ennek eredményeként lehetővé válik a javaslat módosítása, vagy a jogalkotási folyamat újbóli megindítása. Különös jelentőséggel bír, hogy a harmonizációs csomagokat a lehető leggyorsabban elfogadjuk, mivel így lehetővé válik az új eljárás azonnali alkalmazása a már létező közösségi vívmányok területén. Ezért arra szólítok fel mindenkit, hogy a most következő szavazáson tegyük magunkévá a Bizottság javaslatát, amely egy sor jogi eszközt fog össze. Ezek az új eljárással és az illetékes parlamenti bizottságok által készített módosítások területén végzendő harmonizációra vonatkoznak.

Emellett arra is felhívnám a figyelmet, hogy a komitológia most zajló reformjának sikeréhez az fog döntő módon hozzájárulni, hogy a Parlament az előtte mintegy felbukkant lehetőséget miként igyekszik kiaknázni. A végrehajtó jogkörökre vonatkozó bizottsági javaslatok elutasításához szükséges abszolút többség, akárcsak az iratok az EU 23 hivatalos nyelvére történő lefordítása által okozott időveszteség a folyamat során mind olyan tényező, amely az eljárás menetét hátráltathatja. Azt se feledjük, hogy a Parlament fokozott nyomásnak lehet majd kitéve olyan csoportok részéről, amelyek érdekeltek a végrehajtó jogkörök végérvényes megszabásában. További kihívást jelent majd, általános és szervezeti okok miatt egyaránt, a jövőben a Parlament elé kerülő rendkívüli mennyiségű a végrehajtás során alkalmazott jogi eszköz mérlegelése.

  József Szájer, előadó. − (HU) Elnök úr! Tisztelt ház! Tisztelt Alelnök asszony! Tulajdonképpen nekem nem nagyon maradt más hátra, mint megköszönjem a kollégáimnak a Jogi Bizottságból, illetőleg a többi bizottságból is azt a szoros együttműködést, illetőleg minden olyan munkatárssal, aki ebben a nagyon bonyolult, nehéz kérdésben segítségemre volt. Én nagyon örülök neki, hogy megállapodást sikerült elérni ebben a kérdésben a Tanáccsal, és remélhetőleg első olvasatban ezt a folyamatot le tudjuk zárni. És szeretném a reményemet kifejezni abban is, hogy ez a folyamat ugyanebben az ütemben és tempóban folytatódik a második és a negyedik csomag – a negyedik omnibusz csomag egy kicsit talán nehezebb és rázósabb –, de már ezzel kapcsolatban is megkezdődtek a tárgyalások, és nagyon bízom benne, jó esély van arra, hogy ennek az évnek az évéig, illetőleg még annál előbb is ezt a folyamatot le tudjuk zárni, és hivatalosan meg is indulhat ez a folyamat.

A Lisszaboni Szerződés egyébként a delegált aktusoknak a keretében önmagában is bevezeti ezt a rendszert, de az nem lett volna helyes, hogyha két évet elvesztegetünk a komitológiai eljárás nélkül. Meggyőződésem, hogy a Parlamentnek is szüksége van erre a tanulási folyamatra, arra, hogy beletanuljon ezekre a dolgokra. Az egyik hozzászóló említette, hogy fontos, hogy a lényeges és a lényegtelen kérdéseket mi magunk meg tudjuk különböztetni, valóban a törvényhozóknak az a dolguk, hogy a lényeges kérdésekre tudjanak koncentrálni, ezért kell delegálni bizonyos jogköröket a végrehajtó hatalom számára, Bizottság számára, de fönn kell tartanunk ezen végrehajtási aktusok fölötti ellenőrzésnek a lehetőségét és jogát. Az észrevételeket, amelyek elhangzottak, beépítettük a javaslatra. Köszönöm szépen a figyelmet, és sok sikert kívánok magunknak is, a Bizottságnak is és a Tanácsnak is a maradék feladatoknak az ellátásához, hiszen ez most hatvanvalahány jogszabály, még a nagy többség hátravan, és remélhetőleg ezt az év második felében meg kell oldani. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm szépen a meghallgatást.

  Elnök. − A vitát berekesztem.

A szavazásra szerdán, 2008. június18-án kerül sor.