Indiċi 
 Preċedenti 
 Li jmiss 
 Test sħiħ 
Proċedura : 2007/0282(COD)
Ċiklu ta' ħajja waqt sessjoni
Ċikli relatati mad-dokumenti :

Testi mressqa :

A6-0086/2008

Dibattiti :

PV 17/06/2008 - 16
CRE 17/06/2008 - 16

Votazzjonijiet :

PV 18/06/2008 - 6.6
Spjegazzjoni tal-votazzjoni

Testi adottati :

P6_TA(2008)0299

Rapporti verbatim tad-dibattiti
It-Tlieta, 17 ta' Ġunju 2008 - Strasburgu

16. Adattament ta' ċerti atti suġġetti għad-Deċiżjoni 1999/468/KE tal-Kunsill, hekk kif emendata bid-Deċiżjoni 2006/512/KE - Adattament tal-proċedura regolatorja bi skrutinju (l-ewwel parti) - Adattament ta' ċerti atti suġġetti għad-Deċiżjoni 1999/468/KE tal-Kunsill, hekk kif emendata bid-Deċiżjoni 2006/512/KE - Adattament tal-proċedura regolatorja bi skrutinju (it-tielet parti) (dibattitu)
Minuti
MPphoto
 
 

  Przewodniczący. − Kolejnym punktem porządku dziennego jest wspólna debata nad

- sprawozdaniem sporządzonym przez Józsefa Szájera w imieniu Komisji Prawnej w sprawie wniosku dotyczącego rozporządzenia Parlamentu Europejskiego i Rady dostosowującego do decyzji Rady 1999/468/WE zmienionej decyzją 2006/512/WE niektóre akty podlegające procedurze, o której mowa w art. 251 Traktatu, w zakresie procedury regulacyjnej połączonej z kontrolą – Dostosowanie do procedury regulacyjnej połączonej z kontrolą – część pierwsza (COM(2007)0741 – C6-0432/2007 – 2007/0262(COD)) (A6-0088/2008), oraz

- sprawozdaniem sporządzonym przez Józsefa Szájera w imieniu Komisji Prawnej w sprawie wniosku dotyczącego rozporządzenia Parlamentu Europejskiego i Rady dostosowującego do decyzji Rady 1999/468/WE zmienionej decyzją 2006/512/WE niektóre akty podlegające procedurze, o której mowa w art. 251 Traktatu, w zakresie procedury regulacyjnej połączonej z kontrolą – Dostosowanie do procedury regulacyjnej połączonej z kontrolą – część trzecia (COM(2007)0822 – C6-0474/2007 – 2007/0282 (COD)) (A6-0086/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Wallström, Vice-President of the Commission. − Mr President, the ‘comitology dossier’ has two main features. On the one hand, it is extremely technical, and probably any common citizen would find it difficult to understand. On the other hand, it is very important since it concerns how Parliament exercises its control over implementing acts. The 2006 reform of the Comitology Decision introduced something called the ‘regulatory procedure with scrutiny’, giving Parliament a veto right on measures of general scope that amend a legal act adopted under codecision.

By the end of 2006, 26 acts identified as particularly urgent were already brought into conformity with the new procedure, which ensures a stronger role for Parliament, and I am happy to see that today we are here to welcome further progress.

Between November 2007 and February 2008 the Commission proposed to bring more than 220 acts into line with the new regulatory procedure with scrutiny. To facilitate Parliament and Council examination of these files, we opted for grouping proposals in a so-called ‘omnibus’ approach. Four omnibuses were adopted.

The Commission is now very pleased to see that a first-reading agreement is possible on the first and third omnibus proposals and that good and fair compromise solutions have been reached between the three institutions. I would like to thank in particular the rapporteur and the parliamentary committees which worked very hard and very rapidly.

The Commission would like to make the following declaration. In the context of the review of Directive 2005/36/EC, as provided in Article 60 of the Directive, the Commission will assess in particular the implementation of its delegated powers under the Article 61 derogation clause of the Directive.

The Commission strongly supports the political will to move ahead on this topic and the will of Parliament to move forwards as quickly as possible. We hope to see a strong commitment from the Council as well. I will raise this issue with the French presidency and I am confident that it will be active on this dossier. We will continue to cooperate closely with the two institutions to reach an agreement on the two remaining omnibus proposals.

 
  
MPphoto
 
 

  József Szájer, előadó. − Elnök úr! Tisztelt Elnök asszony! Azzal kezdeném, amivel a Bizottság alelnöke kezdte, vagyis hogy valóban kétoldalú dologról van szó. Egyrészt nagyon technikai jellegű kérdésről – de hozzáteszem a technikai problémáknak, és az ezzel kapcsolatos feladatoknak a megoldása a mi dolgunk, nekünk kell ezeket érteni –, a polgárok számára viszont új lehetőség, hiszen a szabadon választott, közvetlenül választott képviselőin keresztül tulajdonképpen az új eljárással, az új ellenőrzési eljárással először adódik tényleges lehetőségük arra, hogy az Európai Bizottságnak a végrehajtási rendelkezéseit, normatív rendelkezéseit ellenőrzés alá helyezzék.

Önök is sokat hallottak olyan történetekről, amelyek leginkább az euroszkeptikusoknak a körében terjednek arról, hogy az Európai Bizottság és az európai bürokrácia rengeteg apró, részletes dolgot kíván szabályozni. A tojás méretétől, a paprika színétől kezdve a legkülönbözőbb horror-történeteket hallhatjuk. Nos, nem tudjuk, hogy ezek mennyire igazak persze. Mindenesetre a brüsszeli bürokráciával kapcsolatos mítoszok máig is tovább élnek. Ennek a mítosznak a továbbélésének az egyik oka az, hogy az Európai Parlament nem rendelkezett ezidáig valóban hathatós ellenőrzési jogosítványokkal a Bizottság által kiadott, a Bizottsághoz delegált aktusok normatív aktusok tekintetében.

Ez a mostani folyamat, amelyet a holnapi két szavazással zárunk le – legalábbis részben, – ez lehetővé teszi a Parlament számára ezt az ellenőrzést, innentől fogva politikai ellenőrzés alá kerülnek ezek a normatív aktusok, és hogy a szokásosan megfogalmazott demokrácia deficitnek a kérdésében fogalmazzunk, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy jelentős lépés. Egyébként szerződés-módosítás nélkül egy jelentős lépés a demokrácia deficitnek a felszámolása tekintetében. Én mindig is azon voltam, és a Parlament is, hiszen 2006-ban született meg az a megállapodás az Európai Bizottság és a Parlament között, amely ennek a mostani változásnak az alapját szolgálja. Én mindig is amellett voltam, hogy nem kell várnunk a Lisszaboni Szerződésre annak érdekében, hogy a Parlamentnek ezt a jogosítványát kiterjesszük. Nem kell megvárnunk, hiszen a két intézmény közötti megállapodás, majd a beterjesztett javaslat orvosolja jelentős részben ezeket a problémákat. Ráadásul ma talán senki nem fogja tudni megmondani, hogy a Lisszaboni Szerződés valójában mikor fog életbe lépni.

A Parlamentnek ezekre a jogosítványokra szükség van. És talán egy intés saját magunkhoz, parlamenti képviselőkhöz, hiszen ez egy óriási feladat: ezt a Tanács a komitológiai bizottságokon keresztül hosszú évek óta látja el. A Parlament számára ez egy teljesen új feladat, és rengeteg munkát kell végeznünk annak érdekében, hogy valóban ezt az új, megnyíló jogosítványunkat gyakorolni tudjuk. És nem csak arról van szó, hogy gyakorolhatjuk ezeket a jogosítványokat, mint Parlament, hanem mostantól fogva ez kötelező is számunkra, hiszen az állampolgárok rajtunk, mint választott képviselőkön számon kérhetik azt, hogy milyen módon végeztük ezeket az ügyeket. Én nagyon köszönöm a Bizottságnak, hogy beterjesztette ezeket a javaslatokat, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az úgynevezett "harmadik listán" szereplő, mintegy harminc, mintegy negyvenhat dosszié közül még csak tizenkettőt nyújtottak be, és szeretnénk kérni, hogy a lehető legrövidebb időn belül a maradék, mintegy harmincnégy dossziét nyújtsa be annak érdekében, hogy ezeket megtárgyalhassuk. Sikerrel zártuk le a tárgyalásokat a Tanáccsal az egyes és hármas csomag tekintetében.

Én nagyon bízom benne, és a Tanács elkötelezettséget vállalat arra, hogy ezt a folyamatot folytatja, és lehetőleg ennek az évnek a végéig meg tudjuk oldani, be tudjuk fejezni ezt a folyamatot. Ehhez természetesen minden intézménynek a további együttműködésre van szüksége. Ez azért is fontos, mert ebben az esetben mind a Bizottság, mind pedig a Tanács fontos alkotmányos jogosítványokról mond le a Parlament javára, tehát azt is mondhatnám, hogy tiszteletre méltó, és köszönjük, hogy ezeket a jogokat megadta, de meggyőződésem, hogy ezt az Európai Unió demokráciájának a túlzott bürokratikus eljárások felszámolása érdekében egy jobban működő, transzparensebb, demokratikusabb Unió érdekében tette. Köszönöm az intézményeknek az együttműködését, és köszönöm a minden bizottságnak azt a gyors eljárást, amelynek keretében a Parlament ezt az ügyet megoldotta, legalábbis az első és a harmadik csomag tekintetében. Köszönöm a figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Oldřich Vlasák, za skupinu PPE-DE. – Vážený pane předsedající, paní komisařko Wallströmová, dámy a pánové, Evropská komise má svou nezastupitelnou úlohu při provádění evropského práva. Jejím úkolem je implementovat evropskou legislativu na úrovni Společenství a dohlížet nad jejím naplňováním v jednotlivých členských státech. Jedním z klíčových nástrojů řízení tohoto procesu je komitologie. Komitologie je oprávněná a má své nezastupitelné místo v procesu tvorby politiky a práva. Vznikla z praktické potřeby přizpůsobovat a doplňovat často technické předpisy Společenství realitě a potřebám praxe. To však neznamená, že stávající systém je ideální. V rámci komitologie je v prvé řadě třeba hledat vyváženou rovnováhu mezi Komisí, Radou resp. členskými státy a Evropským parlamentem.

Význam Evropského parlamentu a jeho pozice při přijímání evropské legislativy je nezastupitelná. Musíme si však uvědomit, že možnost dohlížet na implementaci legislativních nástrojů má však nesporně své limity jak časové, technické, tak i znalostní. Příliš velkým vtažením Parlamentu do celého procesu podle mého názoru ohrožujeme celý proces další byrokracií. A právě na snížení byrokracie bychom se měli zaměřit. Stovky komitologických výborů, tisíce setkání a přijatých prováděcích opatření nesporně k přehlednosti komitologie nepřispívají. Podle mého názoru by mělo dojít k větší formalizaci komitologie a je nesporné, že celý proces je třeba zredukovat a zjednodušit. Dámy a pánové, komitologie je stejně jako Lisabonská smlouva něčím, čemu občané nerozumí. Irské „ne“ bychom proto měli brát v naší diskuzi o komitologii jako varování.

 
  
MPphoto
 
 

  Manuel Medina Ortega, en nombre del Grupo del PSE. – Señor Presidente, esta noche el Parlamento está haciendo algo nuevo. Yo creo que todos los intervinientes, empezando por la señora Comisaria, han puesto de relieve el carácter algo abstruso de la comitología. La prueba es que no tenemos a nadie en el público esta noche siguiendo este debate y, si yo tuviera que explicar a mis electores lo que estoy haciendo aquí esta noche a las once, me costaría mucho trabajo.

Yo creo que los diferentes intervinientes han hecho referencia a esta dificultad y yo creo que, en la preocupación por hacer un poco más atractivas las instituciones de la Unión Europea, tendremos que buscar algún procedimiento con el que podamos explicarles a los ciudadanos lo que estamos realmente discutiendo.

Desde luego, el paquete de medidas que estamos considerando es bastante amplio. Como ha dicho la Comisaria, se trata de cuatro paquetes ómnibus. Estamos viendo nada más que el primero y el tercero, y estamos viendo artículo por artículo las dificultades que plantean desde el punto de vista de la ejecución. Como señalaban el ponente y los demás, este ejercicio es un ejercicio necesario pero, evidentemente, deberíamos tratar de aclararlo.

Quizás valga la pena hacer referencia a algunos de los temas. Por ejemplo, la Directiva 76/160/CEE del Consejo, relativa a la calidad de las aguas de baño o la Directiva 91/271/CE del Consejo, sobre el tratamiento de las aguas residuales urbanas. El procedimiento que se adopte va a tener consecuencias prácticas para los ciudadanos, pero la cuestión es cómo hacérlo llegar a ellos.

Yo creo que el señor Szájer ha hecho un buen trabajo, que nosotros hemos tratado en este Parlamento de actuar con sentido de la responsabilidad, que vamos a seguir haciéndolo y lo único que nos va a quedar es esta parte, que es transmitir a los ciudadanos lo que realmente estamos haciendo aquí, y esto es bastante difícil. Creo que será el reto que tengamos y, continuando con lo que hemos conseguido hacer, con lo que estamos haciendo esta noche, creo que esa segunda parte tendríamos que desarrollarla en el futuro para que ese debate parlamentario no sea tan desolador como el que tenemos esta noche.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PSE). - Panie Przewodniczący! Włączenie Parlamentu Europejskiego w procedury komitologiczne jest sprawą konieczną, biorąc pod uwagę rozwój jego kompetencji legislacyjnych, szczególnie w ramach procedury kodecyzji przewidzianej w artykule 251 traktatu. W tym kierunku zmierza decyzja Rady z 17 lipca 2006 roku i artykuł 5a wprowadzający nową procedurę w ramach której Parlament będzie wspólnie z Radą decydował o zasadności propozycji pewnych środków wykonawczych. Nowa procedura zwana regulacyjną połączona z kontrolą dotyczyć będzie środków o zasięgu ogólnym mających na celu zmianę innych niż istotne elementów aktu podstawowego przyjętego zgodnie z procedurą kodecyzji.

Decyzja Rady ma rewolucyjne znaczenie dla przebiegu procesu legislacyjnego, gdyż umożliwi Parlamentowi zawetowanie propozycji Komisji dotyczącej środków wykonawczych. W rezultacie będzie możliwa modyfikacja propozycji lub powrót do ścieżki legislacyjnej. Bardzo ważne jest, aby tzw. pakiet dostosowujący został jak najszybciej przyjęty, aby umożliwić natychmiastowe stosowanie nowej procedury do obwiązującego prawodawstwa. Postuluję zatem o przyjęcie w nadchodzącym głosowaniu wniosku Komisji obejmującego wykaz aktów prawnych, które mają zostać dostosowane do nowej procedury wraz z poprawkami zaproponowanymi przez kompetentne komisje Parlamentu.

Jednocześnie pragnę zwrócić uwagę, iż kluczowe znaczenie dla powodzenia obecnej reformy komitologii będzie miał sposób, w jaki Parlament wykorzysta pojawiające się przed nim możliwości. Wymóg bezwzględnej większości głosów niezbędnej do odrzucenia propozycji Komisji w zakresie środków wykonawczych czy wydłużenie procedury spowodowane np. koniecznością tłumaczenia dokumentów na 23 języki unijne mogą negatywnie wpłynąć na przebieg procedury. Należy wziąć pod uwagę również i to, że Parlament może się stać obiektem wzmożonej presji ze strony różnych środowisk zainteresowanych wpłynięciem na ostateczny kształt środków wykonawczych. Dodatkowym wyzwaniem zarówno pod względem merytorycznym, jak i organizacyjnym będzie również uwzględnienie ogromnej ilości aktów wykonawczych, jakie zostaną Parlamentowi w przyszłości przedłożone.

 
  
MPphoto
 
 

  József Szájer, előadó. − Elnök úr! Tisztelt ház! Tisztelt Alelnök asszony! Tulajdonképpen nekem nem nagyon maradt más hátra, mint megköszönjem a kollégáimnak a Jogi Bizottságból, illetőleg a többi bizottságból is azt a szoros együttműködést, illetőleg minden olyan munkatárssal, aki ebben a nagyon bonyolult, nehéz kérdésben segítségemre volt. Én nagyon örülök neki, hogy megállapodást sikerült elérni ebben a kérdésben a Tanáccsal, és remélhetőleg első olvasatban ezt a folyamatot le tudjuk zárni. És szeretném a reményemet kifejezni abban is, hogy ez a folyamat ugyanebben az ütemben és tempóban folytatódik a második és a negyedik csomag – a negyedik omnibusz csomag egy kicsit talán nehezebb és rázósabb –, de már ezzel kapcsolatban is megkezdődtek a tárgyalások, és nagyon bízom benne, jó esély van arra, hogy ennek az évnek az évéig, illetőleg még annál előbb is ezt a folyamatot le tudjuk zárni, és hivatalosan meg is indulhat ez a folyamat.

A Lisszaboni Szerződés egyébként a delegált aktusoknak a keretében önmagában is bevezeti ezt a rendszert, de az nem lett volna helyes, hogyha két évet elvesztegetünk a komitológiai eljárás nélkül. Meggyőződésem, hogy a Parlamentnek is szüksége van erre a tanulási folyamatra, arra, hogy beletanuljon ezekre a dolgokra. Az egyik hozzászóló említette, hogy fontos, hogy a lényeges és a lényegtelen kérdéseket mi magunk meg tudjuk különböztetni, valóban a törvényhozóknak az a dolguk, hogy a lényeges kérdésekre tudjanak koncentrálni, ezért kell delegálni bizonyos jogköröket a végrehajtó hatalom számára, Bizottság számára, de fönn kell tartanunk ezen végrehajtási aktusok fölötti ellenőrzésnek a lehetőségét és jogát. Az észrevételeket, amelyek elhangzottak, beépítettük a javaslatra. Köszönöm szépen a figyelmet, és sok sikert kívánok magunknak is, a Bizottságnak is és a Tanácsnak is a maradék feladatoknak az ellátásához, hiszen ez most hatvanvalahány jogszabály, még a nagy többség hátravan, és remélhetőleg ezt az év második felében meg kell oldani. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm szépen a meghallgatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Przewodniczący. − Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się w środę, 18 czerwca 2008 r.

 
Avviż legali - Politika tal-privatezza