Elnök. − A következő napirendi pont a kérdések órája (B6-0161/2008).
A következő kérdéseket címezték a Tanácshoz.
1. kérdés Robert Evanstól (H-0342/08)
Tárgy: Mozgásukban korlátozott utasok
Milyen intézkedést és milyen ellenőrzést hajtott végre a Tanács annak érdekében, hogy biztosítsa a légi közlekedésben résztvevő, mozgásukban korlátozott személyek jogaira vonatkozó jelentésemben meghatározott, tavaly nyáron hatályba lépett rendelkezések(1) valamennyi tagállam történő megfelelően végrehajtását?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) A fogyatékkal élő, illetve a mozgásukban korlátozott személyek védelmére és a nekik nyújtandó segítségre vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács légi járműveken utazó, csökkent mozgásképesség személyek jogairól szóló rendelete írja elő. Ezt a rendeletet 2006-ban fogadták el, néhány részét már 2007 júliusától, a többi részét pedig ez év júliustól kell alkalmazni.
Hangsúlyoznám, hogy a rendelet megfelelő végrehajtásának figyelemmel kísérése az Európai Bizottság felelőssége, amely elfogadhatja a megfelelő intézkedéseket. Az ilyen intézkedések közé tartozhat a jogorvoslat annak biztosítására, hogy a közösségi jogot ezen a területen megfelelően alkalmazzák. Emiatt a Tanács egyszerűen nem illetékes a kérdés megválaszolására.
Ezzel együtt hangsúlyoznám, hogy az Európai Unió tudatában van a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek védelme és a számukra segítség biztosítása fontosságának. Amint a gyakorlatban látható, az említett rendeletet már alkalmazzák, és az jelentős könnyítés a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek számára, amikor utaznak.
Robert Evans (PSE). - Köszönöm önnek és az elnökségnek, de nyilván ismerem az összes jogszabályt, mert én voltam az az előadó, aki azt keresztülvitte a Házon.
Tény, hogy a nemzeti ügynökségek a felelősek. Nem ismerem valamennyi ország helyzetét, de az Egyesült Királyságban a Polgári Légiközlekedési Hatóság az illetékes. Így a nemzeti ügynökségek, illetve a nemzeti kormányok azok, amelyek a felelősséget viselik, ezért is tettem fel ezt a kérdést a Tanácsnak.
Egy olyan héten, amikor Európa egyértelműen azért küzd, hogy meggyőzze félmilliárd polgárát az Európai Unió valós értékéről, ez egy érdemes kezdeményezés. Ez egy nagyon fontos jogszabály, amely támogatja a fogyatékkal élőket és a csökkent mozgásképességű utasokat, így arra kérem a minisztert, hogy menjen vissza a Tanácsba, és mondja el mind a 26 kollégájának a Közlekedési Tanácsban és a tagoknak, hogy igenis hajtsák végre ezt a jogszabályt.
Emanuel Jardim Fernandes (PSE). – (PT) Kollégám, Robert Evans kérdéséből kiindulva szeretném megkérdezni a Tanácsot arról, hogy kész-e a csökkent mozgásképességű utasok jogainak megerősítésére a tengeri ágazatban is. Ezt azért kérdezem, mert a Bizottság korábban küzdött ezért például az utasok jogairól szóló 2005. évi közleményében, és a Parlament is ennek érdekében dolgozott, különösen az Erika III. csomaggal kapcsolatos kompetenciák és tárgyalások során.
Jörg Leichtfried (PSE). - (DE) Van egy kérdésem, miniszter úr. Hallottam, hogy a légi járatokon a csökkent mozgásképességű utasok kezelésében valóban vannak különbségek, és különösen az úgynevezett „fapados” légitársaságok esetében vannak kívánnivalók a többi légitársasággal összehasonlítva. Érdekelne engem, vajon a Tanácsnak az ilyen rideg tényekről vannak-e ismeretei, vagy ezek inkább eseti megfigyelések?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Ami Fernandes úr további kérdését illeti: természetesen nem zárom ki annak lehetőségét, hogy valami hasonlót vezessünk be a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek számára a tengeri utazásoknál is. Természetesen ez egy olyan ügy, amelyet elsősorban a Bizottságnak kell tanulmányoznia, amelynek ezután javaslatot kell előterjesztenie. Azonban Ez azonban bizonyára egy megfontolásra érdemes gondolat. Ez a rögtönzött válaszom.
Leichtfried úr említette a fapados légitársaságokat. Hangsúlyoznám, hogy az a rendelet, amit említettem, és ami a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek légi közlekedését segíti elő, valamennyi légitársaságra vonatkozik, és ebben nincs különbségtétel. A jogszabály megsértését is természetesen egyenlő módon kezeljük, függetlenül attól, hogy fapados vagy más légitársaságról van szó.
Elnök. −
2. kérdés Marie Panayotopoulos-Cassiotou-től (H-0346/08)
Tárgy: Közös bevándorláspolitika és illegális munkavégzés
Hogyan értékeli az elnökség a hivatalban töltött hat hónap alatt a közös bevándorláspolitika felé történt előrehaladást, amelynek célja a keményen fellépés az illegális munkavégzés ellen?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Ami a bevándorláspolitikát és az illegális munkavégzést illeti, az elnökség hivatali ideje, azaz a szlovén elnökség alatt tárgyalásokat folytatott a Tanácsban és az Európai Parlamentben a harmadik országok illegálisan az Európai Unióban tartózkodó állampolgárait alkalmazó munkáltatók elleni szankciókról rendelkező irányelvtervezetről.
Ez a rendelet megtiltja a harmadik országok illegálisan az unió területén tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatását, és ez természetesen egyike az illegális bevándorlás elleni fellépés módszereinek. E célból az irányelv minimális közös szankciókat és intézkedéseket állapít meg, amelyeket a tagállamok kötelesek alkalmazni az olyan munkáltatókkal szemben, amelyek harmadik országok illegálisan a tagállamok területén tartózkodó állampolgárait foglalkoztatják.
Ezen idő alatt a Tanács illetékes testületei folyamatosan tanulmányozták a javaslatot, és szoros kapcsolatokat hoztak létre az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a két intézmény közös álláspontra jusson. A munka még nem fejeződött be, de elmondhatom, hogy az elnökség elégedett az eddigi fejleményekkel.
Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE). – (EL) Elnök úr, a Tanács hivatalban lévő elnöke! Köszönöm a válaszát. Tudjuk azonban, hogy a harmadik országok európai területre támogató vagy hiteles okmányok nélkül belépő állampolgárai a valóságban munkát végeznek különféle munkáltatók számára azután, hogy a befogadó központokból kiengedik őket. Így meg tudják keresni útiköltségüket, és más európai országokba utazhatnak, ahol elismerik tartózkodási jogukat. Hogyan birkózzunk meg az illegális foglalkoztatással, amikor az részben indokolt és megőrzendő?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Amikor az előbb említett irányelvet elfogadják, kétségtelen, hogy ezekben az esetekben is lesz mód az intézkedésre, és remélem, hogy ez nagyon hamar bekövetkezik. Akárhogyan is lesz, ez olyan személyek foglalkoztatására irányuló intézkedést érint, akik az Európai Unió tagállamainak területén illegálisan tartózkodnak, és ez természetesen ellentétes lesz az irányelvvel, ha és amikor azt elfogadják. Megismétlem, a Tanács azt várja, hogy ez a lehető leggyorsabban bekövetkezzék, és úgy véljük, hogy az elmúlt hat hónapban komoly előrehaladást értünk el.
Elnök. −
3. kérdés Marian Harkintól (H-0350/08)
Tárgy: Betegbiztonság
Miután az EU évtizedek óta aktív szerepet vállalt a munkavállalók mobilitásának biztosításában, egyetért-e a Tanács azzal, hogy a betegbiztonság fontos kérdés, és azzal az EU irányelvei nem foglalkoznak kellőképpen. Egyetért-e a Tanács különösen azzal, hogy ahhoz, hogy az egész EU-ban meg lehessen teremteni a betegek biztonságát, szükséges a tagállamok közötti információcsere rendszerének, valamint az egészségügyi szakemberek szabályozó testületeinek létrehozása?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Nagyon köszönöm Harkin asszonynak a kérdést. Ez egy fontos kérdés, amint azt a Németországgal és Portugáliával együtt összeállított 18 hónapos elnökségi program is megerősít. A programban hangsúlyoztuk, hogy a betegbiztonság fontos terület.
E célból Egészségügyi Szolgáltatások és Orvosi Ellátás Magas Szintű Csoportjában a betegbiztonsági munkacsoport jelentést készített a betegek biztonságának javításáról az Európai Unión belül. A jelentés ajánlásainak összefüggésében az egyik legfontosabb területként az egészségügyi szakdolgozók oktatását és képzését emeltük ki.
Az ajánlások azt is jelzik, hogy szükség van a betegbiztonságra vonatkozó multidiszciplináris oktatás előmozdítására az egészségügyi szakdolgozói oktatás minden szintjén. A munkacsoport azt is ajánlja, hogy a betegbiztonság elérésének egyik módja az egyetlen integrált ernyőhálózat alkalmazása, amit EUNetPass-ként ismerünk, amely támogatást nyújt a tagállamoknak, és lehetővé teszi az együttműködést a betegbiztonság terén európai uniós szinten.
Európai szinten a Bizottság két projektet finanszírozott, ezeknek hozzá kell járulniuk a helyzet jobb megértéséhez és a betegbiztonság terén a jövőben folytatandó munkára vonatkozó útmutatás megfogalmazásához. Ez a két projekt a MARQuIS – „Methods of Assessing Response to Quality Improvement Strategies” (a minőségjavítási stratégiákra adott válaszok értékelésének módszerei) és a SIMPATIE – „Safety Improvement for Patients in Europe” (a betegekbiztonság javítása Európában).
A betegbiztonság a miniszterek tanácsának júniusi napirendjén is szerepelt. Ebben a hónapban június 10-én a Tanács határozatokat fogadott el az antimikrobiális rezisztencia területén. Ezekben a határozatokban a Tanács támogatja az antimikrobiális szerek felelős használatát célzó stratégiák kidolgozását. Az antimikrobiális gyógyszerekkel szemben rezisztens baktériumok terjedése a nem megfelelő használat leggyakoribb következménye az egész egészségügyi rendszerben.
Ugyancsak fontosak a rezisztens patogének további megjelenését megakadályozni szándékozó tevékenységek. Ezek közé tartozik a hatásos ellenőrzési rendszerek létrehozása a tagállamok között, és emellett az egészségügyi szakdolgozókat jobban kell tájékoztatni minderről.
Az egészségügyi miniszterek legutóbbi értekezletén, az említett júniusi ülésen, a Bizottság tájékoztatást adott a betegbiztonság területére vonatkozó csomagról. Ez a „betegbiztonsági csomag” és ezzel kapcsolatban a Bizottság arról számolt be, hogy 2008 végéig speciális jelentést terjeszt elő a betegbiztonságról, valamint javaslatot nyújt be a betegbiztonságról és a fertőzések megelőzéséről és ellenőrzés alatt tartásáról szóló ajánlásra vonatkozóan. Amint ezek a dokumentumok rendelkezésre állnak, az elnökséget gyakorló tagállam természetesen tájékoztatja a Tanácsot.
Végül meg kell említenem az Európai Parlament és a Tanács szakképesítések elismeréséről szóló irányelvét. Ez nagyon pontosan szabályozza az egészségügyi szakemberek szakképzésének területét az Európai Unió polgárainak védelmében, és ezen a területen meghatározza a tagállamok közötti együttműködés területét.
Marian Harkin (ALDE). - Köszönöm a Tanács hivatalban lévő elnökének válaszát. Örömmel hallom, hogy az elmúlt hat hónapban történt előrehaladás, különösen a betegbiztonsági munkacsoportnál.
Az én konkrét aggályom az, hogy miközben itt van az egészségügyi szakdolgozók mobilitása, nem rendelkezünk EU-szinten olyan elismert struktúrával, amely gondoskodna a hivatalos együttműködésről az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyi szolgálatok szabályozó/felügyelő szervei között.
Egyetért-e a miniszter azzal, hogy szükség van EU-szinten olyan elismert struktúra létrehozására, amely hivatalos együttműködésről rendelkezik az ilyen felügyeleti szervek között. Ugyanis az ilyen koherencia és ilyen struktúra nélkül az egyes felügyeleti szervek nem tudják garantálni a betegbiztonságot, így szeretném hallani megjegyzéseit ezzel kapcsolatban.
Mairead McGuinness (PPE-DE). - Ezt kiegészítendő: a betegek is mozognak az egész Európai Unióban, emberek, akik nyaralni mennek és műtéteket végeznek rajtuk: néha borzalmas következményekkel.
Hogyan lehet ezzel megbirkózni, mindenekelőtt, hogy az emberek ismerjék a problémákat, és hogy a problémákat megelőzzük azzal, hogy megfelelően kvalifikált egészségügyi szakemberek dolgozzanak, akiket a rendszer folyamatosan nyomon követ?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Ami az EU-szintű szervezetet illeti, én megemlítettem az EUNetPass-hálózatot, amely egyike a már említett betegbiztonsági munkacsoport ajánlásainak, miszerint az EUNetPass-hálózat a betegbiztonság elérésének talán több útja közül az egyik lehetséges megoldást jelentheti.
Mit is jelent ez a hálózat? Ez a hálózat az információcserét szolgálja, támogatást kínál a betegbiztonsággal kapcsolatos ajánlásokhoz különféle módokon, és elsősorban az együttműködés és a hálózatépítés platformja a tagállamok és a betegbiztonság területén működő nemzetközi szervezetek között. Ez a hálózat kiépíti a biztonság igazi kultúráját, oktatást és képzést vezet be az egészségügyi szakdolgozók számára; jelentéstételi mechanizmusokat és a példákon keresztül való tanulást vezet be. Ez természetesen csak az egyik módszer, és természetesen más lehetséges módszerek is vannak, többek között az is, amelyet ön említett.
Elnök. −
4. kérdés Bernd Posselttől (H-0352/08)
Tárgy: Szubszidiaritás és EU-tagság
Számos EU-tagállamban, de mindenekelőtt a tagjelölt országokban a politikai pártok és a sajtó ismételten azt állítja, hogy az azonos neműek házassága vagy a civil élettársi kapcsolat vagy az abortuszra, illetve eutanáziára vonatkozó jogszabályok liberalizálása kötelező az EU jogszabályai és/vagy a közösségi vívmányok alapján.
Kifejtené-e a Tanács egyértelműen, hogy ezek az állítások pontosak-e, milyen mértékben azok, vagy pedig ezek a kérdések tisztán nemzeti ügyek, amelyekre a szubszidiaritás elve vonatkozik?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. – (SL) Szeretnék rámutatni, hogy a Közösség – és úgy vélem, Posselt úr ezt nagyon jól tudja – nem illetékes abban, hogy a tagállamokra olyan kötelezettséget rójon, hogy nemzeti jogszabályaikkal be kell vezetniük az azonos neműek házassága vagy a civil élettársi kapcsolat intézményét. A Közösség pusztán olyan rendelkezéseket fogadhat el, amelyek a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti együttműködést szabályozzák, például az egyik államban elismert vagy végrehajtott, de a másik államban meghozott bírósági ítéletekre vonatkozó rendelkezéseket.
A Közösség a határokon átnyúló elemeket felmutató helyzetekben a jogütközések feloldására is fogadhat el rendelkezéseket. A meglévő közösségi jogszabály – nevezetesen a Brüsszel IIa. rendelet – nem említi az azonos neműek kapcsolataira vonatkozó szabályozást. Amint tudjuk, a tagállamoknak nagyon eltérő jogszabályi megoldásai vannak az azonos neműek partnerkapcsolataiból adódó jogok és kötelezettségek tekintetében. Némely tagállamban a törvény szabályozza az ilyen jellegű kapcsolatokat, míg másokban egyáltalán nem.
Mivel a közösségi jog nem írja elő az azonos neműek házasságának vagy a civil élettársi kapcsolatnak a bevezetését, igencsak nehéz lenne a tagállamok számára konszenzusra jutni a létező rendelkezések olyan módosításában, hogy tartalmazzák az azonos neműek kapcsolatait. Szeretnék arra is rámutatni, hogy a Közösség nem illetékes az abortusszal és az eutanáziával kapcsolatos ügyek szabályozásában.
Bernd Posselt (PPE-DE). – (DE) Szeretnék köszönetet mondani a Tanácsnak ezért a nagyon fontos egyértelműsítésért, mivel ez az ügy nagy szerepet kapott Írországban is. Szeretnék feltenni még egy rövid, világos járulékos kérdést Horvátországgal kapcsolatban. Igaz-e, hogy a tagjelölt országoknak nem kell módosítaniuk az ezekre az ügyekre vonatkozó jogszabályaikat, hanem továbbra is szuverén módon járhatnak el, mert ez a terület nem tartozik az EU illetékességébe a tagjelölt országokkal kapcsolatban sem?
Marian Harkin (ALDE). - Köszönöm a Tanácsnak a választ, és egyetértek, hogy mindezeknek az ügyeknek – azonos neműek házassága, civil élettársi kapcsolatok, stb. – kizárólag a tagállamok hatáskörében kell maradniuk. Azonban Írországban a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos vita során felmerülő egyik kérdés az Alapjogi Charta kérdése volt. Szeretném megkérdezni a minisztert, hogy van-e véleménye az Alapjogi Chartával kapcsolatban, amelyet a Lisszaboni Szerződéshez csatoltak. Abban az időben Írországban azt állították, hogy ez a charta elősegítheti az azonos neműek házasságának, az abortusznak, az eutanáziának stb. a bevezetését. Én csak azt szeretném megkérdezni a minisztertől, hogy van-e erről véleménye.
Gay Mitchell (PPE-DE). - Az én kérdésem ugyanarra irányul, mint Marian Harkiné. E Ház egyik képviselője egy olyan röplapot köröztetett, amely azt állította, hogy ha a Lisszaboni Reformszerződést elfogadják, Írországban bevezetnék az eutanáziát és az abortuszt – egy olyan röplap, amely egy fecskendőt tartalmazott, ha nem emlékeznének. Ugyanennek a képviselőnek volt képe fölállni ebben a Házban ma, hogy igazságról és becsületről szónokoljon.
Azt akarom, hogy a miniszter egyértelműen mondja meg ennek a Háznak, hogy amennyiben a Lisszaboni Szerződést elfogadják, világos, hogy nem vezetné be az abortuszt és az eutanáziát egyik tagállamban sem.
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. – (SL) Nagyon köszönöm önöknek ezeket a kiegészítő kérdéseket. Először is, ami Posselt úr kérdését illeti, azaz hogy mindez jelenti-e, hogy a tagjelölt országoknak – legyen az Horvátország vagy bármelyik másik – nem kell módosítaniuk az azonos neműek házasságára, az abortuszra vagy az eutanáziára vonatkozó jogszabályaikat, a válasz az, hogy IGEN. Nem kell módosítaniuk a jogszabályaikat. Nem kell, mert ez nem olyan kérdés, ami a közösség illetékességébe tartozna. Ezért ezekben az ügyekben a tagjelölt országok jogszabályait nem is vizsgáljuk, mivel az nem tartozik annak a közösségnek az illetékességi körébe, amelyhez a jelölt csatlakozni kíván.
Ami az Alapjogi Chartát illeti, Harkin asszony és Mitchell úr kiegészítő kérdéseire a következő választ adom:
A Lisszaboni Szerződés tartalmaz egy cikket, amely az Alapjogi Charta jogilag kötelező jellegét szabályozza, amely egy különálló dokumentum. Azonban nyilvánosan megerősítem itt és most, hogy a Lisszaboni Szerződés végrehajtása semmilyen tagállamra nem róna semmilyen kötelezettséget olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az abortusz, az eutanázia és az azonos neműek házassága. Ezek olyan kérdések, amelyek nem tartoznak a Közösség illetékességi körébe, és a Lisszaboni Szerződés végrehajtása ezen nem változtat. Ezek olyan ügyek kérdések és területek, amelyek az egyes tagállamok illetékességi körében maradnak.
Elnök. −
5. kérdés Dimitrios Papadimoulistól (H-0358/08)
Tárgy: Élelmiszerellátási világválság
Az alapvető élelmiszerek, mint a búza, a rizs, a kukorica stb. égbe szökő ára ellátási válságot és társadalmi békétlenséget okoztak sok fejlődő országban, miközben az élelmiszerárak Európában is drámai módon megemelkedtek.
A Tanács nézete szerint mi az alapvető élelmiszerek nemzetközi ára drámai emelkedésének oka? Milyen intézkedéseket kíván hozni az alapvető élelmiszerek termelésének ösztönzésére, illetve esetleg egyéb árucikkek (pl. bioüzemanyagok) termelésének visszaszorítása érdekében?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) A Tanács teljes mértékben tudatában van a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek világpiaci ára kérdésének fontosságának. Az elnökség úgy véli, hogy integrált megközelítésre van szükség a probléma megoldásához, olyan megközelítésre, amely valamennyi érintett szektort felöleli, biztosítva az Európai Unió hatékony és hosszú távú politikai válaszát. A kérdés különféle vonatkozásait illetően a közelmúltban a Tanács illetékes formációiban számos vitát szerveztünk, amelyek célja az ilyen integrált megoldásokhoz való hozzájárulás volt.
Például május 19-én a Tanács részletes vitát rendezett azokról a tényezőkről, amelyek befolyásolják a mezőgazdasági ágazat megfelelő élelmiszerellátást biztosító kapacitását. Itt rámutattak a kereslet és a kínálat hosszú távú trendjei tanulmányozásának szükségességére. Ez a vita, melynek célja a közös és a fenntarthatóság felé irányuló európai uniós politikai válaszhoz való hozzájárulás volt, mindazokat a fő fonásokat érintette, amelyek fontosak a mezőgazdasági ágazat, illetve a közös agrárpolitika szempontjából.
A Tanács már elfogadott egy határozatot számos olyan intézkedésről, amelyekkel mérsékelni lehet az Európai Unió piacain az élelmiszerárakra nehezedő nyomást. Azt várjuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek kedvező hatása lesz a nemzetközi piacokon is. A Tanács bizonyos gyorsintézkedéseket is elfogadott, például 2008-ra vonatkozóan eltörölte a kötelező területpihentetés követelményét, növelte a tejkvótákat, és ideiglenesen lemondott a gabonára kivetett importvámokról.
A közös agrárpolitika állapotfelmérésének összefüggésében a Tanács további intézkedéseket is megfontolás tárgyává tesz. Ezek közé tartozik például a kötelező területpihentetés követelményének állandó feladása, a tejkvótarendszer fokozatos visszavonása, az emergianövényekre adott jelenlegi támogatás megszüntetése és ezek helyettesítése a második generációs bioüzemanyagok előállításának előmozdítása érdekében, más szavakkal az olyan bioüzemanyagokat kívánjuk kedvezményezni, amelyeket melléktermékekből állítanak elő, és amelyek nem versenyeznek az élelmiszertermeléssel.
Május végén a Tanács a kérdés fejlesztési dimenzióit vizsgálta, és megállapította, hogy az ilyen körülmények, a jelenlegi körülmények súlyos teherként nehezednek a fejlődő országokra és különösen ezeknek az országoknak a legsebezhetőbb társadalmi rétegeire.
A Tanács június 3-i ülésén a magas élelmiszerárak pénzügyi következményeit és a lehetséges megoldásokat vizsgálta. Felhívta a figyelmet a már elfogadott rövidtávú intézkedésekre különösen a mezőgazdaságban, és hangsúlyozta a mezőgazdaság piaci orientációja erősítésének fontosságát, biztosítva a bioüzemanyagok fenntartható termelését és a mezőgazdaság termelékenységének közép- illetve hosszú távon történő növelését mind Európában, mind a fejlődő országokban.
Az Európai Tanács holnap kezdődő ülése is foglalkozik a magas élelmiszerárak politikai következményeivel. Röviden ha befejezhetem, a Papadimoulis úr által felvetett kérdés rendszeresen szerepelt a Tanács napirendjén az elmúlt hónapokban és hetekben.
Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL). – (EL) Elnök úr, a Tanács hivatalban lévő elnöke, ön felolvasott egy diplomatikus szöveget, amit a szokásos általánosításokba és diplomáciai bikkfanyelvbe csomagolt. Kérdezem öntől, a holnapi csúcskonferencián a szép szavak mellett fogadnak el bármilyen konkrét intézkedést, és ezek miből állnának az üzemanyagokkal és az élelmiszerekkel kapcsolatos spekuláció csökkentésére vonatkozó szabályok és rendeletek tekintetében? Támogatni fogják-e az alacsonyabb szociális juttatásokat? Újravizsgálják-e a zsugorodás folytatódó politikáját, amit a mezőgazdaságra kényszerítettek? Végezetül, nem gondolják, hogy a néhány nappal ezelőtti ír „nem” szavazat kapcsolatban áll a magas árakkal és a mindennapi élettel?
Mairead McGuinness (PPE-DE). - Ez egy globális kérdés, és amit mi itt Európában a mezőgazdaság állapotfelmérésével kapcsolatban teszünk, fontos ugyan, de kis ügy. Miféle párbeszédet folytatunk az Egyesült Államokkal, ahol a kukoricatermés 25%-át az autók falják fel, és nem a tehenek? Nyilvánvaló, hogy ez egy hatalmas kérdés, amivel foglalkozni kell.
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Szeretném elmagyarázni Papadimoulis úrnak, hogy az Európai Tanács nem fogad el konkrét intézkedéseket. Az Európai Tanács útmutatást biztosít az intézkedéshez. A konkrét intézkedéseket a Tanács szintjén fogadják el, és itt a Tanács aktív és funkcionális. Említettem és felsoroltam egy sor intézkedést, amit a Tanács már elfogadott. Felsoroltam egy sor másik intézkedést, amikkel a Tanács várhatóan foglalkozni fog, de ezt még nem tette meg. Így nem fogadhatom el azt a vádat, hogy ezek csak szavak, mert konkrét, már elfogadott intézkedésekről beszéltem, illetve azokról, amelyekkel a Tanács szintén elsősorban a Mezőgazdasági Tanácsban, illetve a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban foglalkozik majd.
Azután az Amerikai Egyesült Államok és bioüzemanyag termelési módszerének a kérdése. Ez természetesen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd tárgya. Egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekkel rendszeresen foglalkozunk, ez a bioüzemanyag kérdés. A nézetek természetesen eltérnek, és nagymértékben szóródnak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a fosszilis üzemanyagok szolgálnak a bioüzemanyagok alternatívájaként. Így ebből az aspektusból kell megvizsgálnunk, hogy melyik a problematikusabb, és melyik az, amelyik nem.
Az Európai Unió tudatában van a bioüzemanyagok termelésének az élelmiszerárakra gyakorolt potenciális hatásával. Éppen ezért a Tanács a közelmúltban intézkedéseket fogadott el a második generációs bioüzemanyagok termelése és használata előmozdítása érdekében, más szavakkal olyan bioüzemanyagokat preferálunk, amelyeknek termelése nem versenyez az élelmiszertermeléssel.
Ugyanakkor folyamatban van a munka a bioüzemanyag-termelés fenntarthatósági kritériumainak megfogalmazására, és amikor ezeket elfogadjuk, azok mint az Unióban előállított, mint pedig az importált bioüzemanyagokra vonatkoznak majd.
Elnök. −
6. kérdés Jim Higginstől (H-0359/08)
Tárgy: A közúti biztonság javítása
A Tanács jelenlegi elnöksége egyik elsődleges céljaként a közúti biztonság javítását határozta meg. Mivel a jelenlegi elnökség mandátumának végéhez közeledik, meg tudná-e mutatni a Tanács azokat a területeket, amelyeken a legtöbb előrehaladás történt, és azokat amelyeken kevesebb, és miért?
Janez Lenarčič, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) A közúti biztonságról szóló jogszabály összefüggésében a szlovén elnökség folytatta a Parlamentnek és a Tanácsnak a közúti infrastruktúra biztonsága javításáról szóló irányelvtervezetének tárgyalását. Több technikai jellegű értekezletet is szervezett az Európai Parlament előadójával annak érdekében, hogy az Európai Parlamenttel megállapodást érjen el már az első olvasatban a következő hónapban.
A nagyobb közúti biztonság érdekében a szlovén elnökség által tett erőfeszítések között szeretném megemlíteni a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelméről szóló rendelettervezettel kapcsolatban végzett munkát. Ez a javaslat továbbfejlesztené a személygépkocsik elülső részét, amelyet a gyártóknak meg kell valósítaniuk olyan módon, hogy a jármű és a gyalogos közötti esetleges ütközés esetén a gyalogos által elszenvedett sérüléseket a minimálisra csökkentsék.
A szlovén elnökség megkezdte ennek a javaslatnak a tárgyalását a Tanács munkatestületeiben, és sikeres értekezleteket tartott az Európai Parlament előadójával is. A nagyobb közúti biztonságra irányuló erőfeszítések összefüggésébe helyezhetjük a közúti szállításról szóló csomag elfogadásával kapcsolatban elért fejleményeket. Szeretnék rámutatni arra, hogy 2008. június 13-i Közlekedési Tanács politikai konszenzusra jutott ezzel a csomaggal kapcsolatban.
Ennek a csomagnak az összefüggésében szeretnék rávilágítani különösen a szállítási üzemeltető tevékenységre vonatkozó közös szabályokról szóló rendeletre irányuló javaslatra. Számunkra nagyon fontosnak tűnik, hogy ez a javaslat meghatározza a legsúlyosabb közúti szállatással/közlekedéssel kapcsolatos bűncselekményeket. Amennyiben a szállítási üzemeltető követ el ilyen bűncselekményt, az a vállalkozás tevékenységi engedélyének elvesztéséhez vezethet. Így a rendelettel bevezetendő speciális nemzeti nyilvántartások segítik majd az ilyen szállítási üzemeltetők ellenőrzését, és ez hatékonyabbá válik majd, aminek kétségtelenül kedvező hatása lesz a közúti biztonságra.
E csomag részeként szeretném megemlíteni a piaci hozzáférésre vonatkozó szabályokról szóló rendeletre irányuló javaslatot is. Ez a rendelet bevezeti az üres teherszállító járművek által megtett utak számának csökkentését, magasabb színvonalú szakmai képzést ír elő a gépjárművezetők számára, racionalizálja a piacot, javítja a szolgáltatások minőségét, és így közvetve növeli a közúti biztonságot.
Ebben a hónapban az elnökség megkezdte a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályoknak a határokon átnyúló betartatása elősegítéséről szóló irányelvre irányuló javaslat tárgyalását. E javaslatot a Bizottság idén áprilisában nyújtotta be.
Tekintettel a rendelkezésre álló időre és a Bizottságnak a közúti biztonság területén tett javaslatai számára – számos javaslatot most tárgyal a Tanács –, az a véleményünk, hogy figyelemre méltó előrehaladást értünk el a közúti biztonság területén. Természetesen az eredmények teljes körű értékelése csak az elnökségünk időszakának lejárta után lehetséges.
Jim Higgins (PPE-DE). – (GA) Elnök úr, nagyra becsülöm a szlovén elnökséget azért, amiért ilyen hangsúlyosan kezeli a közúti biztonságot. A tagállamok hatóságai körében is felhívta a figyelmet arra, hogy különféle lépéseket kell megtenni olyan gyakorlatias politika elfogadásával, amelynek célja a közúti balesetek, a halálos kimenetelű balesetek és a közutakon sérülést szenvedő emberek számának csökkentése.
Üdvözlöm ezért a ma a Parlamentben elfogadott Ferrari-jelentést, amely nagyobb védelmet biztosít a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. Szeretném megkérdezni a Tanácstól, hogy tehetünk-e még bármi mást, tehetünk-e további lépéseket a közúti biztonság növelése érdekében?
Reinhard Rack (PPE-DE). - (DE) A Tanács hivatalban levő elnöke! Szeretnék ehhez a kérdéshez kapcsolódni. Ezen a héten a napirendünkön számos olyan jelentés szerepel, amely érinti a közúti biztonságot: már említették a Ferrari-jelentést, és holnap tárgyalunk Gurmai asszony jelentéséről, valamint a Markov-jelentésről még ma este. Az elnökség szempontjából kielégítő-e a mi munkánk eredménye? Vagy az elnökség jobban szerette volna, ha többet érünk el?
Gay Mitchell (PPE-DE). - Elnök úr, szeretném megkérdezni a minisztert, hogy elégedett-e azzal a helyzettel, hogy miközben kellő és fejlett szondázási módszereink vannak az alkoholos befolyásoltság állapotában történő gépjárművezetés ellenőrzésére, nem rendelkezünk ugyanilyen fejlett szondázási módszerekkel az illegális kábítószerek befolyása alatt történő gépjárművezetés esetére. Tudná-e biztosítani, hogy újra felkeltse az érdeklődést e konkrét kérdés iránt, mert úgy tűnik, hogy ez a gyakorlatban általánosabbá válik.
Janez Lenarčič, a Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Higgins úr kérdésére: még mit tehetnénk? A legfontosabb, amit a Tanács és a Parlament megtehet, hogy felgyorsítják a folyamatokat, amelyek már elindultak, és elfogadják a már előkészített határozatokat, természetesen az Európai Parlamentnek e ciklusán belül. Ami elsőként kerül a napirendre remélhetőleg júliusban, az a már említett, a közúti infrastruktúra biztonsága irányításával kapcsolatos irányelv. Ám ezen kívül is vannak még intézkedések, amelyeket felsoroltam, s amelyek már folyamatban vannak, és szeretném azt látni, hogy az Európai Parlament és a Tanács közötti jó együttműködés azok gyors elfogadásához vezet majd.
Rack úr kérdése úgy vélem, inkább politikai jellegű választ követel. Nem lehetünk elégedettek mindaddig, amíg emberek halnak meg az Európai Unió útjain. És mindaddig, amíg ez a helyzet, keresni fogjuk az új intézkedéseket, további intézkedéseket, hogy csökkentsük a halálos kimenetelű balesetek és a sérülések számát, ahol az ideális szám a nulla.
A kábítószerprobléma természetesen hasonló az alkoholéhoz. Úgy vélem, hogy a kábítószereket is ugyanúgy kellene kezelni, mint az alkoholt. Amiről itt szó van, az az, hogy képesek vagyunk-e járművet vezetni, és azt hiszem, hogy a tagállamoknak nem lenne szabad az egyes kábítószereket semmiképpen sem megkülönböztetniük, hiszen az alkohol is lényegében az, csak éppen legális kábítószer.
Elnök. − A 7. kérdés nem fogadható el.
8. kérdés Jörg Leichtfriedtől (H-0365/08)
Tárgy: Új útdíjrendszer Szlovéniában
2008. július 1-jei hatállyal Szlovénia új útdíjrendszert vezetett be. Ebben a rendszerben a Szlovénián csak egyetlen alkalommal keresztülhajtani kívánó, magángépjárművel közlekedő úthasználóknak 35 euróért hathónapos matricát kell vásárolniuk, szemben a korábbi 7 euróval (ez ötször annyi, mint a jelenlegi díj), vagy vásárolhatnak 12 hónapos matricát is 55 euróért. Ez diszkriminatívnak tűnik, és egyértelműen ellentmond az európai elveknek.
Tudatában van-e a Tanács ezen fejleményeknek? Milyen intézkedést kíván a Tanács hozni erre válaszul, és egyáltalán, hogyan jöhetett létre egy ilyen helyzet?
Janez Lenarčič, a Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Meg kell ismételnem, hogy itt most a Tanács képviselőjeként vagyok jelen, és a Tanács a Leichtfried úr által felvetett kérdést nem tárgyalta. Azt hiszem, én ezt már elmondtam akkor, amikor az Európai Parlament egy korábbi ülésén hasonló kérdést kaptam. Tekintettel arra a tényre azonban, hogy meglehetősen jól ismerem a kérdéses országot, tudok válaszolni, de nem szeretném kockáztatni, hogy illetékességem túllépésével vádoljanak meg.
Így aztán hadd próbálkozzam, engedjenek meg nekem néhány pontosítást. A Szlovéniában július 1-jétől hatályba lépő új útdíjfizetési rendszer, azaz a matricavásárlás rendszere, csak a 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépjárművekre vonatkozik. Más szavakkal, ez az a járműkategória, amelyre a hatályos útadókra vonatkozó közösségi jogszabály nem rendelkezik semmiféle közös szabályról, mint ahogyan megteszi ezt maximum 3500 kg megengedett össztömegű járművek esetében. Így a Szlovénia által bevezetett útadórendszer nem tartozik az említett közösségi jogszabály alkalmazási körébe.
Ami azonban talán fontosabb: az útdíjbeszedés matricás rendszere, amelyet Szlovénia most vezet be, ideiglenesnek tekinthető. Azt csak abban az átmeneti időszakban alkalmazza, amíg bevezetésre kerül az elektronikus vagy műholdas útdíjfizetési rendszer – ez várhatóan 2009-ben történik meg –, először a tehergépjárművekre, majd a magángépjárművekre.
Kérem, Leichtfried úr, tekintse válaszomat önnek, mint tisztánlátásra váró embernek tett gesztusnak. Válaszom azonban semmiképpen sem változtatja meg azt a tényt, hogy én itt más minőségben vagyok jelen, nem Szlovénia képviselőjeként.
Jörg Leichtfried (PSE). - (DE) Mi alighanem eltérően értelmezzük a törvényt. Nézetem szerint ez a rendszer a Szlovénián kívüli EU-polgárok számára diszkriminatív. Miniszter úr, van-e lehetőség arra, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárást indítson Szlovénia ellen? Úgy gondolom, az első lépéseket már megtették. A kérdésem önhöz: a Tanács hivatalban lévő elnökeként tanácsolná-e Szlovéniának, hogy esetleg vezesse be a tíznapos matricát, hogy helyreállítsa a békét, és elhárítsa a jogsértési eljárás lehetőségét?
Reinhard Rack (PPE-DE). - (DE) Miniszter úr! Ön már legutóbb ezzel kapcsolatban azt jelezte,. hogy átmeneti szabályokról beszélünk. Rendszerint az átmeneti szabály egy, két, esetleg három hónapra vonatkozna. Ami itt történik, az több éves időszakra terjed ki, és egyértelműen diszkrimináció a nem szlovénokkal szemben, és ezért a többi EU-polgár ellen. Tajani biztos kifejezetten megerősítette tegnap este, hogy a Közlekedési Főigazgatóság már küldött egy levelet, melynek célja a diszkrimináció kérdésének tisztázása.
Nem gondolja, hogy itt az idő néhány gyors intézkedés elfogadására, hogy a turistáknak legyen lehetőségük ésszerű árak mellett áthajtani Szlovénián már ezen a nyáron? Ez egy olyan ország, ahová mindannyian szívesen ellátogatunk.
Janez Lenarčič, a Tanács hivatalban lévő elnöke. − (SL) Jelenleg nem került még megállapításra, hogy az ügy érintené a diszkrimináció kérdését. Ha igen, akkor új helyzet merül fel, és ezzel kapcsolatban nem bocsátkoznék spekulációkba. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a diszkrimináció vádja nem indokolt, mivel a matricarendszer azonos Szlovénia polgáraira és mindenki más számára. Azonban ezt már szeretném befejezni, és hangsúlyoznám, hogy én itt a Tanács képviselőjének minőségében vagyok jelen, és a Tanács ezt nem tárgyalta. Kérem, vegyék azt a jóakarat gesztusaként, hogy mégis belementem ebbe a vitába, és jóhiszeműen próbálok önöknek magyarázatot adni.
Elnök. − Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdések írásban kerülnek megválaszolásra (lásd a mellékletet).
Szeretnék még mondani valamit, mielőtt felfüggesztem az ülést. Janez Lenarčič miniszter most utoljára jelent meg itt előttünk a Tanács hivatalban lévő elnökeként. Természetesen jelen lesz Brüsszelben a rendkívüli ülésen, de ott országának miniszterelnökét kíséri majd, és ezért nem fog felszólalni a Tanács hivatalban lévő elnökének minőségében. Szeretnék köszönetet mondani Janez Lenarčič miniszternek és a szlovén elnökségnek az Európai Parlamenttel folytatott együttműködésért, különösen a kérdések órájában a Tanácshoz intézett kérdések folyamán, amikor én elnököltem.
Azt is tudom, hogy júliusban Janez Lenarčič miniszter magas beosztást vállal egy varsói székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezetnél. Szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni és gratulálni, valamint minden jót kívánni neki. Azt hiszem, ebben a minőségében alkalmanként lesz módja majd ismét az Európai Parlamenttel való együttműködésre, különösen a választások megfigyelésében, tekintettel arra, hogy az említett szervezet az EBESZ-hez kapcsolódik. Ezért minden jót kívánok Lenarčič úrnak a jövőben, és még egyszer köszönetet mondok neki itteni részvételéért, készséges válaszaiért és válaszai minőségéért.
Ezzel zárul a kérdések órája.
(Az ülést 19.00 órakor felfüggesztik és 21.00 órakor folytatják.)