Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. június 19., Csütörtök - Strasbourg

6. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazások szóbeli indokolása

Határozat – Az Európai Unió reagálóképességének erősítése katasztrófák esetén (B6-0303/2008)

  Oldřich Vlasák (PPE-DE). - (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném megmagyarázni az Európai Parlament által az Unió katasztrófaelhárítási képességének fokozásáról szóló határozattal kapcsolatos szavazatomat. Természetesen a dokumentumban kifejtett szolidaritást és kölcsönös segítségnyújtást a megfelelő irányban tett lépésnek tartom. A Barnier jelentés felhívást intéz arra, hogy gyakorlati lépéseket tegyünk, és ebből a szempontból a Bizottság közleménye megmutatja számunkra a követendő utat. Való igaz, hogy biztosítanunk kell a kompatibilitást, és erősítenünk kell az országaink védelmi erői közötti, határon átnyúló együttműködést a legkülönbözőbb szinteken. Sajnálatos, hogy nem állt módomban támogatni a jelentés, mivel nem került elfogadásra a szóbeli módosításunk. Ebben a módosításban tiltakozunk olyan, jogilag kötelező érvényű eszközök bevezetése ellen, amelyek kihatással lennének a hazai törvénykezésre, politikákra és programokra, és ennek következtében érintik a szolidaritást is. Egyszerűen úgy vélem, hogy jobban tudnánk védekezni a katasztrófák hatásai ellen akkor, ha koordinálnánk a tagállamok védelmi erejét és beruházásokat hajtanánk végre a felszereléseikbe, ahelyett, hogy olyan új jogszabályokat léptetünk életbe, amelyek az egész folyamat esetében nem váltanak ki más eredményt, mint növelik a bürokráciát.

Határozat – A vámunió negyvenedik évfordulója (B6-0297/2008)

  Zita Pleštinská (PPE-DE). - (SK) 1968 óta a vámunió kulcsszerepet játszik az egységes piac megőrzésében és fejlődésében. A vámunió negyven éve jelentős eredménynek számít, és komoly előnyöket biztosított az EU üzleti vállalkozásai és állampolgárai számára.

Üdvözlöm az Arlene McCarthy asszony által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében a vámunió 40. évfordulója alkalmából hozott határozatot, amit megszavaztam.

A globalizálódás és a műszaki haladás következtében a vámuniónak lépést kell tartani a különböző kihívásokkal, így a hamisított áruk, az egyre több veszélyes termék, és az elektronikus vámrendszerek szükségessége által okozott problémákkal. Csak a vámhatóságok és a felügyeleti hatóságok közötti, nemzetközi szintű kölcsönös együttműködés képes arra, hogy megvédje az Európai Unió piacait a veszélyes hamisított áruk behozatalától, erősítve ez által a fogyasztóvédelmet. Erről akkor győződtem meg, amikor ellátogattam a nemzeti vámhatósághoz és a vámhivatalhoz Prágában, Antwerpenben és Washingtonban, továbbá Pekingben és Sanghaiban.

Ez az évforduló jó lehetőséget kínál arra, hogy köszönetet mondjunk a vámtisztviselőknek a megerőltető és gyakran veszélyes munkájukért, és hogy elismerésünket fejezzük ki azokért a sikerekért, amelyeket a veszélyes és hamisított áruk, továbbá a kalózkodás elleni küzdelem területén értek el.

  Daniel Hannan (NI). - Elnök asszony, úgy tűnik, hogy a 40. évforduló megfelelő alkalmat ad arra, hogy foglalkozzunk egy olya félreértéssel, ami a hazámban, szerintem, azóta fennáll, amióta az Ön és az én választópolgáraim a csatlakozás mellett adták le a szavazatukat, amiről úgy gondolták kb. 35 évvel ezelőtt, hogy azonos a közös piaccal – a félreértés a szabadkereskedelmi övezet és a vámunió közötti különbségre vonatkozik.

Véleményem szerint a legtöbb brit azt értette a közös piac alatt, hogy kölcsönösen elismerjük egymás termékeit, hogy ha én el tudok valamit adni az Egyesült Királyságban, akkor az Önök számára is lehetőség nyílik arra, hogy ugyanezt eladják Németországban, Franciaországban, és Spanyolországban, és viszont.

De természetesen e helyett a szabványosítás vált jellemzővé. Egy adott dolognak tartalmaznia kell bizonyos összetevőket, amelyek mennyisége nem lehet kevesebb, mint „x”, és nem lehet több, mint „y”, és még ha soha nem is akarják exportálni az adott terméket, és még ha soha sem lépi át az országhatárt, akkor is előfordulhat, hogy kriminalizálják és betiltják a gyártás országában, és ez legtöbbször azért van így, mert egy Európai Uniós versenytárs – időnként Nagy-Britanniában –, amelyik mindenképpen megfelel a specifikációk halmazának, felhasználja az Európai Unió mechanizmusait arra, hogy a riválisaira hárítsa át költségeit.

Véleményem szerint szégyen, hogy nyoma veszett az áruk és szolgáltatások szabad áramlásáról szóló koncepciónak a harmonizálás következtében, ami viszont csökkenti a fogyasztók választási lehetőségét.

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök asszony, el sem tudom mondani, mennyire örülök, hogy az elnöki székben foglal helyet.

Amikor a londoni választókörzetemben beszédet tartok – azoknak mondom, akik esetleg hallottak már Londonról, a világ legnagyobb városáról, és a világ legnagyszerűbb országának a fővárosáról –, akkor a választópolgáraim gyakran rámutatnak arra, hogy 1973-ban úgy gondolták, hogy egy vámunióhoz csatlakoznak. Erre mindig azt mondom, hogy „Nem ismerik a szörny természetrajzát? Nincsenek tisztában az európai projekt milyenségével? Az egész a további politikai és gazdasági integrációról szól”.

Valójában amikor az első hetemet töltöttem a Parlamentben, a képviselőcsoportom vezetője, Hans-Gert Pöttering úr felállt, és a következőket mondta „Nem szabad hagynunk, hogy bármi is az európai integráció útjába álljon, nem szabad megengednünk, hogy bármi megakadályozza az európai projektet”. Világos tehát, hogy a választókörzetemben félreértik a projekt jellegét.

Azt a kérésem Önökhöz, az ülésteremben ülők közül azokhoz, akik támogatják a projektet, hogy legyenek őszinték a projekt szándékait illetően. Ha megpróbálják tagadni a projekttel kapcsolatban az igazságot, akkor majd egyszer, amikor megkérdezik az embereket, ők el fogják utasítani azt éppúgy, mint ahogy az írországi népszavazás során tették.

Határozat – Bontott szárnyasok behozatala (B6-0309/2008)

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök asszony, én is nagyon örülök annak, hogy az elnöki székben látom.

Azért szavaztam meg a 6. módosítást, mivel úgy vélem, hogy a klórozott baromfi importjának engedélyezése aláásná az európai szabványokat, és ennek bekövetkezését két területen észlelem. Először is, kevés tudományos adat áll rendelkezésre a javasolt anyagok használatának környezeti és egészségügyi hatásairól. Másodszor, ha figyelembe vesszük azt a szabályozási környezetet, amiben a baromfitenyésztők működnek, akkor mind a tenyésztők, de még inkább a fogyasztók szempontjából indokolatlannak tűnik a két különböző normarendszer működtetése.

Az előttem szóló említette a Lisszaboni Szerződésről tartott írországi népszavazást. Nyilvánvaló, hogy a kampányban az egyik napirenden levő téma az volt, hogy az emberek ellenzik az eltérő szabványokat. Itt a Parlamentben azonban a mai napon éppen ezzel foglalkozunk, és ezért örülök annak, hogy a Parlament megszavazta a fenti határozatot.

Közös határozat – A halászati ágazat válsága a gázolaj árának emelkedése miatt (RC-B6-0305/2008)

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök asszony, teljes mértékben támogatom a Parlament által elfogadott határozatot. Ismét elmondom, hogy az egyik dolog, amiről gyakran beszélünk a Parlamentben az, hogyan tudunk válaszolni az állampolgárok igényeire. Véleményem szerint ez olyan világos eset, amiben szükség van a reagálásra.

A halászati ágazat válságban van, mivel az elmúlt öt évben az üzemanyagárak több mint 300%-kal emelkedtek, miközben a hal ára majdnem ugyan annyi, mint 20 évvel ezelőtt volt. Tehát az alapkérdés az, hogy a halászok nem tudnak megélni, felhagynak a vállalkozásukkal, és én úgy vélem, hogy a fenti határozatban foglalt javaslatok némelyike segíteni fog abban, hogy javuljon a helyzet.

Örömmel látom, hogy a szlovén elnökség kijelentette, miszerint foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, és fel szeretném hívni a Halászati Miniszterek Tanácsát, hogy amikor a jövő héten üléseznek, fordítsanak különös figyelmet erre a határozatra.

  Elnök. − Nos, Kamall úr, jól gondolom, hogy most a londoni halászokról fog nekünk beszélni?

  Syed Kamall (PPE-DE). - Elnök asszony, nem hiszem, hogy maradt akár csak egy is közülük, hála a közös halászati politikának!

Köszönöm ezt a lehetőséget, hogy elmagyarázhassam, hogyan is szavaztam a fenti fontos vita során. Én viszont valójában azt szeretném elmondani a Tisztelt Házban ülő kollégáimnak, hogy nézzük meg, mi is a valós probléma. A nemzetközi válságok során mindig a halászati ágazat problémáit okoljuk a válságért. A valóságban nem a növekvő üzemanyagárak okozzák az igazi problémát a halászati ágazat számára, hanem a közös halászati politika, a központi tervezés rendszere, amire a szovjetek büszkék lennének. Számomra elképesztő, hogy a Házban ülő kollégák ilyen mértékben hajlandók felkarolni a szovjet közgazdaságtant.

Nézzük meg a világ legsikeresebb halállomány-megőrzési rendszereit. Ha például megnézzük az izlandit, avagy az új-zélandit, akkor azt látjuk, hogy ezek a jogállamiságon, a tulajdonjogon és az átruházható tulajdonjogokon alapulnak. Ha tényleg meg akarjuk oldani a halászati ágazat problémáit, akkor itt az ideje, hogy bízzunk a jogállamiságban; itt az ideje, hogy bízzunk a tulajdonjogokban, és itt az ideje, hogy bízzunk a szabad piacban.

Határozat – Bontott szárnyasok behozatala (B6-0309/2008)

  Peter Skinner (PSE) . – Elnök asszony, nem erről, hanem az előző témáról szeretnék beszélni. Megpróbáltam felhívni a figyelmét magamra.

A bontott szárnyasok importjával kapcsolatban tartózkodtam a szavazáskor, elsősorban azért, meg úgy gondolom, hogy elegendő bizonyíték van azoknak a követeléseknek a visszautasítására, amelyek szerint továbbra is fenn kell tartani a tilalmat. Különösen arról vagyok meggyőződve, hogy olyan tudományos tények vannak a birtokunkban, amelyek lehetővé teszik ennek a tilalomnak a feloldását. Ezzel szemben a fentiekre vonatkozó megbeszélések nem kerültek előtérbe.

Ehelyett Európában egy rendkívül költséges folyamatot alkalmazunk a bontott szárnyasok tisztítására. És ez jelenti az igazi problémát, mivel az Európai Unióba behozott mindenféle bontott szárnyas olcsóbbnak tűnik, aminek következtében gyorsabban el lehetne adni és ez nyilvánvalóan megfelelne a fogyasztóknak is.

Mindez nem az egészségüggyel kapcsolatos állításokra vonatkozik, hanem a protekcionizmusra. Szerintem nagyon szomorú nap ez Európa számára, mivel a fenti vita ilyen gyorsan és kurtán zajlott le, és azt ezen a héten határozatként átnyomták a Parlamentben.

A fentiek miatt tartózkodtam a szavazáskor, és úgy gondolom, hogy mindez beszennyezi az Amerikai Egyesült Államokkal és más országokkal való kapcsolatunkat. <BRK>

Közös határozat – EU-Oroszország csúcstalálkozó 2008. június 26-27-én Hanti-Manszijszkban (RC-B6-0235/2008) <BRK>

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE) . – (SK) Helyénvaló, hogy az EU-Oroszország csúcstalálkozó a figyelem középpontjában áll. Tekintettel Oroszország fontos geopolitikai helyzetére és Európával fennálló tartós történelmi és kulturális kapcsolataira, támogatom az EU és Oroszország közötti szoros politikai partnerséget.

A fenti partnerségnek magába kellene foglalnia a kölcsönös segítségnyújtást biztonsági téren, nevezetesen a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellenei küzdelem terén, továbbá a szabad kereskedelem és az utazások területén fennálló akadályok leküzdését. Ugyanakkor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok számtalan problematikus vonatkozását sem. Ebből a szempontból fontos az EU számára, hogy egységes álláspontot alakítson ki.

Egyetlen olyan tagállam, amelyik komolyan veszi a közös kül- és biztonságpolitikát sem építheti ki a kétoldalú kapcsolatait úgy Oroszországgal, hogy az sértse a tagállamok jogos érdekeit. Az érzékeny nemzetközi témákkal kapcsolatos területeken az Európai Uniónak és Oroszországnak konszenzusra kell jutni a nemzetközi jog és a területi integritás tiszteletben tartása mellett, így például Szerbia és Koszovó esetében.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy az Európai Uniónak segítenie kellene Oroszországot a demokrácia kialakításában és megerősítésében, a jogállamiság kiépítésében és az emberi jogok védelmében. <BRK>

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE) . – (PL) Elnök asszony, közeleg az EU-Oroszország csúcstalálkozó időpontja. Ez rendkívül fontos esemény, ami indokolja a Parlamentben az előkészületekkel kapcsolatos vita súlyát.

Az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok rendkívül nagy jelentőségűek Európa és az egész világ stabilitása, gazdasági növekedése, és biztonsága szempontjából. Az Európai Uniónak újabb 12, elsősorban a közép-és kelet-európai régióban található országgal való kibővítése után a kapcsolatok új irányt vettek. A fenti körbe tartozó országoknak a múltban szorosan kapcsolatai voltak a korábbi Szovjetunióval mind gazdasági, mind politikai, mind katonai területen.

Ez ideig az egyes országokkal fennálló kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok az EU és Oroszország szintjére helyeződtek át. Ugyanakkor azonban Oroszország állandóan kísérletet tesz arra, hogy, az EU megkerülésével, az egyes országokkal kössön megállapodásokat. A fenti bilaterális együttműködés magyarázatául gyakran a kivételes körülményekre hivatkoznak.

Oroszország hatalmas ország, nagyszabású politikai és katonai törekvések jellemzik, hatalmas energiaforrásokkal rendelkezik, amelyek meghatározzák a helyét Európában és a világban. A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásával Oroszország olyan fontos partnerré vált, amelyiket be kellene vonni az éghajlatváltozás elleni küzdelem, továbbá a környezetvédelem érdekében hozott intézkedésekbe.

  Tunne Kelam (PPE-DE). - Elnök asszony, a 29. bekezdés esetében, ami úgy fejeződik be, hogy „és ajánlja fel az Unió fokozottabb részvételét a konfliktusrendezési folyamatban”, én az eredeti változatot támogatom, amelyik hozzáteszi, és azzal folytatja a fenti szöveget, hogy „beleértve az EU békefenntartó misszió küldését a helyszínre, és a FÁK és Oroszország csapatainak a helyettesítését”.

Véleményem szerint nagyon fontos, hogy éppen most világos üzenet küldjünk az EU nevében arról, hogy készen állunk a konkrét kötelezettségvállalásra úgy is, hogy békefenntartó erőket küldünk Abháziába.

- Jelentés: Liam Aylward (A6-0196/2008)

  Jim Allister (NI). - Elnök asszony, megszavaztam a jelentést, mivel, a többi ágazat helyzetéhez hasonlóan ez esetben is aggodalommal tölt el, hogy az Európai Unióban csökken a juhhús termelése, miközben erőteljesen nő a behozatal.

Ebből a szempontból nem csak a gazdaságok bevétele, hanem a fennálló környezeti kérdések is fontosak, mivel a tenyésztett állatok közül talán a juh járul hozzá leginkább a kevésbé termékeny talajok természetes fenntartásához és a biológiai sokféleséghez.

A hegyvidéki és a kedvezőtlen adottságú területek nagy részének környezeti romlását a juhtenyésztés eltűnése fogja okozni. Ebből adódik a fenti ágazat fenntartásának és a támogatására nyújtott, a környezetvédelemhez kapcsolódó kifizetéseknek a szükségszerűsége.

Meg vagyok győződve arról is, hogy a megfelelő származásiország-címkézés is nagymértékben elősegíthetné a helyi bárányhús-fogyasztás növekedését, különösen azért, mert az import egyre nő.

Végezetül, a Bizottság sietsége az állatok elektronikus azonosítókkal való ellátása terén a gazdaságtalan megtérülés következtében további költségekkel terheli a már eddig is zsugorodó ágazatot. Legalább azt kellene biztosítani, hogy a fenti azonosítókat a tagállamok és a régiók önkéntes alapon vezessék be.

  Marian Harkin (ALDE). - Elnök asszony, egyetértek az utolsó felszólalóval az állatok elektronikus azonosítóval való ellátása kapcsán. Nyilvánvaló, hogy ennek önkéntesnek kellene lenni.

Azért támogattam a 4. módosítást, mert arra szeretném kérni a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg a közösségi finanszírozás nyújtásának lehetőségét az állatok elektronikus azonosítókkal való ellátása esetén. A kecske-, juh- és báránytenyésztő ágazatok válságban vannak, és nyilvánvaló, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy további költségeket hárítsanak rájuk.

Valójában jobban tetszett nekem az 1. módosítást – de természetesen azt ejtettük a 4. módosítás elfogadásával –, mert tartalmazta azt a javaslatot, hogy legkorábban 2012-ig halasszuk el az állatok elektronikus azonosítóval való ellátásának kötelezővé tételét. Egyetértek az előttem szólóval, mivel –, amint mondtam – a bürokrácia és a vonatkozó költségek messze meghaladják az előnyöket.

  James Nicholson (PPE-DE). - Elnök asszony, amint tegnap éjjel is elmondtam, ez a jelentés nagyon jó. Sajnálatos módon tegnap éjjel a biztos úr elutasította a Bizottság azon lehetőségét, hogy egyetértsen az előadónak azzal a javaslatával, hogy egy akciócsoport vizsgálja meg az iparág helyzetét.

Most már viszont én nem nagyon hiszek az akciócsoportokban, hisz gomba módra szaporodnak; ha valami probléma merül fel, akciócsoportot állítunk fel, majd a későbbiekben soha nem hallunk felőle.

Úgy vélem viszont, hogy ha jobban együttműködtünk volna, mielőtt beültünk az ülésterembe, olyan megalapozott javaslattal állhattunk volna elő, ami segítette volna az ipart és az ipar érdekét képviselte volna.

Most viszont nincs semmink. Van elektronikus azonosítónk. Nem azt kaptuk, amit kértünk, vagyis hogy ismét legyen 2012 a határidő. Az iparág ezt nem engedheti meg magának. De én úgy vélem, hogy vissza fogunk még erre térni, nem most hallottunk utoljára erről a témáról, mivel az egész Európai Unióban meg kell védenünk a juhágazatot.

A szavazáshoz fűzött indokolások

- Jelentés: Boguslaw Liberadzki (A6-0227/2008)

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) A veszélyes áruk szállításáról már sokszor beszéltünk, és ennek következtében a biztonsági normák lassanként egyértelművé és egyszerűbbé váltak. Liberadzki úr jelentése éppen ezért a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokkal együtt szilárd alapot teremt különösen az adott irányelv terjedelme vonatkozásában, ami kiterjesztésre került a belvizekre is. Gratulálok a tárgyaló feleknek ahhoz, hogy olyan megállapodást sikerült elérniük, ami lehetővé teszi a jelen anyag második olvasatra történő lezárását.

Az irányelv belvizekre történő kiterjesztése tartalmazni fog egy kétéves átmeneti alkalmazkodási időszakot a tagállamok esetében, amelyek saját területükön a veszélyes áruk szállítását a szállítás közbeni biztonságtól eltérő okokra való hivatkozással is szabályozhatják, illetve megtilthatják.

Éppen ezért hangsúlyozni kellene, hogy ez a jogszabály ékes bizonyítéka azoknak az erőfeszítéseinknek, hogy az Unión belül egyre hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyük a veszélyes áruk szállítását a szükségtelen bürokrácia és a pluszköltségek, illetve azon szabályok megszüntetésével, amelyek nem teszik egyszerűbbé annak irányítását.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, valójában nagyon kevés megbeszélnivaló merül fel a Liberadzki úr által a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról készített kiváló jelentéssel kapcsolatban. A bizottságban megszavaztam a jelentést, és itt is megerősítem a szavazatomat.

Minél inkább növekszik az Európai Unió tagországai közötti ehhez hasonló kereskedelem, véleményem szerint annál előnyösebb az ilyen áramlások összehasonlítása, különösen a biztonság szempontjából, de a felügyelet és a vonatkozó adminisztratív eljárások szempontjából is. Ráadásul nem is lenne logikus kritizálni –vagy ami még rosszabb – elutasítani ezt a műszaki jellegű szöveget, amivel kapcsolatban a lefolytatott széleskörű konzultációban a tagállamok oly sok szakembere vett részt és végzett kiváló munkát.

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. − (NL) Teljes mértékben támogatom ezt a jelentést. Minden évben nagy mennyiségű veszélyes árut, így klórt és kőolajat szállítanak a belvizeken az Európai Unióban. Ez ideig ezzel kapcsolatban nem állítottunk fel szabályokat, habár a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítására van jogszabály.

Nem csak biztonsági okokból, hanem azért is rendkívül nagy szükség van a veszélyes áruk hajón történő szállítására vonatkozó jogszabályra, hogy európai szinten tudjuk szabályozni a környezet és a közegészségügy védelmét. Az ilyen szállítmányok jelentős része határokon átnyúló. Ráadásul, az európai szabályok az üzleti vállalkozások érdekeit is szolgálják, hisz azoknak jelenleg a különböző tagállamok eltérő nemzeti jogszabályainak kell megfelelni. A belvízi szállítás ráadásul kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki. Éppen ezért nagyon fontos a különböző szállítási formákra vonatkozó követelmények harmonizálása. Ezt követően vonzóbb lesz a különböző módozatok kombinálása, például úgy, hogy az út egy részét az áru vasúton, majd azt követően vízi úton teszi meg. Ez a megoldás nem csak hatékonyabb, de mindenekelőtt fenntarthatóbb is. Ezért remélem, hogy a szállítmányozó vállalatok a korábbinál gyakrabban fogják a különböző szállítási módozatok kombinálását választani.

- Jelentés: Helmuth Markov (A6-0050/2008)

  Stanisław Jałowiecki (PPE-DE), írásban. − (PL) Tartózkodtam a Helmut Markov úr által a közúti infrastruktúra biztonságának kezeléséről készített jelentés szavazásakor. Ennek oka az, hogy ez a jelentés botrányosan szembehelyezkedik a szubszidiaritás elvével: „egy nagyobb entitásnak nem kellene olyan funkciókat gyakorolnia, amelyek elvégezhetők egy kisebb által is”. Ehhez az elvhez minden lehetséges módon ragaszkodni kellene. Sajnálatos módon még ebben a Házban is gyakran vagyok szemtanúja a fenti elv megsértésének. Remélem, hogy ez alkalommal legalább részlegesen sikerült tiszteletben tartanunk a fenti elvet, de mennyi időt töltöttünk el vele! A jogalkotó munkánk nem a jó jogszabály megalkotására, hanem a rossz jogszabályi javaslat módosítására irányult. Ugyanakkor nem ringatom magam illúzióban azzal kapcsolatban, hogy ez lett volna az utolsó támadás a szubszidiaritás elve ellen. Ez tényleg ellentmondásos, mivel a támadások ugyanarról a helyről jönnek, mint az Írország, vagyis egy olyan ország elleni leghangosabb kritika, amelyik néhány nappal ezelőtt elutasította a Lisszaboni Szerződést. Az emberek nem hozzák összefüggésbe azt, hogy annak az országnak az állampolgárai pontosan azért mondtak „nemet”, mert közismert, hogy a fenti elvet az Európai Unió rendszeresen megsérti. Valójában pont ez a példa, Írország példája az, ami ráébreszthetne bennünket arra, hogy nem vehetjük semmibe a szubszidiaritást, illetve nem áldozhatjuk azt fel az olyan, állítólag magasabb célok érdekében, mint a közúti biztonság. Előbb vagy utóbb – de inkább előbb – ez visszaüt.

  Luca Romagnoli (NI), írásban. − (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, meg fogom szavazni Markov úr jelentését. Nézetem szerint ez egy rendkívül összetett és számtalan olyan szempontot tartalmazó javaslat, amelyek annak garantálására irányulnak, hogy a biztonságot a közúti infrastruktúra élettartamának minden szakaszában figyelembe vegyük: a tervezéstől a kivitelezésen át a használatig.

Egyetértek a javaslat azon részével, ami a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására irányul, megőrizve a tagállamok diszkrecionális jogát annak eldöntésére, hogy milyen intenzitással alkalmazzák „a közúti biztonság hatásainak értékelését”, a közúti biztonsági vizsgálatokat, és a biztonsági felügyeletet.

Egy olyan jogszabályi eszköz elfogadására, ami a közúthálózat biztonságos kialakítására irányul egy nem túl rugalmatlan megközelítés révén olyan pozitív eredményként kell tekinteni, melynek a kihatásai attól függnek, hogy milyen intenzitással alkalmazzák. Ugyanakkor fontosnak tartom egy olyan kötelező, minimális normarendszer lefektetését és alkalmazását a tagállamokban, amelyektől nem lehet eltérni.

Határozat – Az Európai Unió katasztrófaelhárítási képessége (B6-0303/2008)

  Richard James Ashworth (PPE-DE), írásban. − A brit konzervatívok tudják, hogy milyen romboló hatása tud lenni a természeti katasztrófáknak. Az Egyesült Királyságot a tavalyi év során sújtó árvizek miatt tisztában vagyunk az emberi, gazdasági és környezeti károkkal. Tudjuk azt is, hogy az ilyen természeti katasztrófák milyen hatással vannak más országokra.

Mindezek ellenére úgy véljük, hogy az egyes tagállamok vannak a leginkább abban a helyzetben, hogy gyorsan és megfelelően reagáljanak a saját országaik területén bekövetkező katasztrófákra. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Polgári Védelmi Erő létrehozása, az újabb bürokratikus teher miatt, csak lelassítaná a válaszadási kapacitások működését. Az érintetteknek kellő időben érkező és megfelelő beavatkozásra, és nem újabb bürokráciára van szükségük.

Végezetül nem tudunk egyet érteni azzal, hogy újabb Európai Uniós jogszabályok szülessenek a katasztrófamegelőzés és -elhárítás területén. Úgy véljük, hogy már létezik megfelelő jogi szabályozás mind tagállami, mind Európai Uniós szinten, és hogy a pénzügyi segítség szintén rendelkezésre áll a Szolidaritási Alapon keresztül, ami, az elképzelések szerint, a szerkezeti és hosszú távú károk enyhítését szolgálja.

Támogatva ezt a határozatot, a végső szavazás során világossá szeretnénk tenni, hogy megszavaztuk azokat a módosításokat is, amelyek felhívást intéztek a Polgári Védelmi Erőkre és a fenti területen meghozandó további Európai Uniós intézkedésekre való hivatkozások törlésére.

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Határozottan a mellett a módosító indítvány mellett szavazok, ami az Európai Unió katasztrófaelhárítási képességének megerősítéséről szól.

A Parlament Fejlesztési Bizottságának tagjaként lehetőségem volt arra, hogy ellátogassak a világ legszegényebb és a katasztrófák által leginkább sújtott területeinek egy részébe, amelyeket egyes esetekben (mint például a cunami esetében is) rettenetes következményekkel járó természeti katasztrófa sújtott. Fel szeretném használni ezt az alkalmat arra, hogy rámutassak fejlesztési biztosunk, Louis Michel úr osztályon felüli munkájára, akinek minden esetben zökkenőmentesen és hatékonyan sikerült kimutatni a szolidaritást és együttműködést felajánlani akkor, amikor a fenti tragikus események bekövetkeztek.

Amint viszont a határozat is rámutat, a jogszabályi kereteinkben lefektetett folyamatok még mindig nagyon szövevényesek: csökkenteni kell a mechanizmusok számát, és komoly erőforrásokat kell félretenni az olyan sürgősségi esetekre, amelyek – sajnálatos módon – a jövőben is elő fognak fordulni. A Parlament a mai napon egyértelmű jelzést ad a fenti irányba. Most már csak az a dolgunk, hogy a szavak helyett a tettek mezejére lépjünk.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) A támogató szavazatunk ellenére sajnáljuk, hogy a javaslataink egy része nem került elfogadásra, és különösen sajnáljuk, hogy nem fogadták el azt, amelyik fontosnak tartja, hogy a Strukturális Alapok szabályozása során a természeti katasztrófák esetén különös figyelmet szenteljünk a hátrányos helyzetű, illetve „konvergencia” régióknak, illetve azokat, amelyek aláhúzzák annak a fontosságát, hogy a regionális léptékű katasztrófák esetén az Európai Szolidaritási Alap vonatkozásában fennmaradjon a jogosultság, és ezt az időkorlát és az alkalmazható intézkedések vonatkozásában alkalmazzuk az olyan sajátos természeti katasztrófák esetére, mint például a szárazság és a tűzvészek.

Azonban pozitívumnak tartjuk, hogy egyéb javaslatainkat – így a mediterrán térség természeti katasztrófáinak, nevezetesen a szárazságnak és az erdőtüzeknek az elismerésével foglalkozókat – elfogadták. Az érintett emberek támogatása és az erdősítés érdekében szükség van olyan támogatási mechanizmusokra, amelyek tartalmazzák az újabb, nagyléptékű katasztrófák megelőzését is, és ugyanígy elengedhetetlen egy olyan, az EU által finanszírozott közösségi mezőgazdasági biztosítási modell létrehozása is, amelyik minimális jövedelmet biztosít a gazdálkodók számára az olyan, országos léptékű katasztrófák esetén, mint a szárazság, a tűzvészek, illetve az árvizek.

Radikálisan módosítani kell a közös mezőgazdasági politikát a kis- és közepes méretű gazdálkodók és a családi gazdaságok támogatása érdekében, ösztönözve ezáltal a mezőgazdasági termelést és a földhasznosítást.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Úgy véljük, hogy a katasztrófák következményeinek megelőzése, leküzdése és minimalizálása érdekében meg kell teremtenünk a tagállamok közötti együttműködés kereteit. Egyebek mellett azonban nem értünk egyet az európai polgári védelmi erő létrehozásával (különösen akkor, ha annak katonai dimenziója van), hisz ezen a területen a kapacitásokat és az operatív erőforrásokat a tagállamok joghatósága alá kell rendelni, melyeknek biztosítani kell az igényekre való (gyors) reagáláshoz szükséges erőforrásokat és stratégiákat, és amelyek mindenki másnál jobban ismerik a saját területüket.

Pozitívumnak tarjuk, hogy az alábbiak mellett érvelő javaslatainkat elfogadták:

– a mediterrán térség természeti katasztrófái, így a szárazság és az erdőtüzek speciális jellegének közösségi szintű elismerése, és ebből következően közösségi eszközök elfogadása a megelőzés, a kutatás, a kockázatkezelés, a polgári védelem és a szolidaritás területén az egyes tagállamok reagálási képességének javítása érdekében;

– a megelőző intézkedések magasabb összegű közösségi finanszírozása.

Ugyanakkor azonban sajnáljuk, hogy az alábbi javaslatainkat elutasították:

– amelyik aláhúzza annak a fontosságát, hogy fennmaradjon a regionális katasztrófák támogathatósága az Európai Szolidaritási Alap esetében;

- Amelyik a mellett érvel, hogy használjuk az Európai Szolidaritási Alapot az időkorlát és a jogosultsági akciók vonatkozásában az olyan, speciális jellegű természeti katasztrófák esetén, mint a szárazság és a tűzvészek.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) Örömmel üdvözlöm a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy végre készüljön egy dokumentum az Európai Unió természeti, illetve ember által okozott katasztrófákra való reagálásának koherensebbé, hatékonyabbá és láthatóbbá tételéről.

Ezzel együtt sajnálom, hogy ez még mindig nem egy olyan, igazán gyakorlatias javaslat, amelyik javítaná Európa kapacitását a polgári védelem – beleértve a megelőzést és a gyors reagálást – területén az olyan esetekben, amikor az Unió területén, illetve azon kívül jelentős katasztrófa következik be.

Köszönetet szeretnék mondani a képviselőtársaimnak azért, hogy támogatták a szakértőknek a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek földrajzi meghatározása kapcsán történő felhasználására tett módosításomat.

Köszönet illeti a tengerentúli közösségeket, hisz Európa jelen van az afrikai partok mentén (Kanári-szigetek, Madeira), az Indiai-óceánban (Réunion), az amerikai kontinens közelében (Guyana, Guadeloupe, Martinique, Azori-szigetek), nem beszélve a csendes-óceáni térségben található tengerentúli országokról és régiókról (Francia Polinézia, Új-Kaledónia).

Európa tengerentúli területei a létfontosságú termékek és a logisztika tekintetében előretolt helyőrséggé válhatnak. Ezáltal könnyebb lenne előre jelezni az Unión kívül a sürgős beavatkozást igénylő esetekben Európa számára rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásokat.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Nyilvánvaló, hogy az európai országok katasztrófaelhárításért felelős szervezeti közötti jobb együttműködésnek és kölcsönös segítségnyújtásra való készségnek meg vannak az előnyei. Ugyanakkor, mint mindig, az Európai Bizottság egy újabb lehetőséget kíván megragadni arra, hogy kiterjessze a saját hatáskörét és kötelezettségeit – ez esetben a „tudásalap kifejlesztése, a hiányosságok meghatározása”, stb. területén. A jelentés – a brit konzervatívok óhaja ellenében – felhívást is tartalmaz a jogilag kötelező érvényű eszközökre. Ez az oka annak, hogy tartózkodtam a szavazáskor.

Határozat – A vámunió negyvenedik évfordulója (B6-0297/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Annak ellenére, hogy a jelentés pozitívan értékeli a vámunió negyven évét, sok termelési ágazat – különösen Portugáliában – nem osztja ezt a nézetet. Sőt, épp ellenkezőleg. Tisztában vannak azzal, hogy a határok teljes megnyitása, a szabad verseny nevében alapvetően igazságtalan helyzeteket szült, és a különböző országok közötti egyenlőtlen fejlődés következtében súlyosbította a strukturális hátrányokat.

A termelési kapacitások és a termelési folyamatok fejlődése terén fennálló fent említett egyenlőtlenségek még kiegészülnek olyan intézkedésekkel, politikákkal és eszközökkel, amelyek tovább rontották a helyzetet, és ezek közül a belső piac, a belső kereskedelem, a nemzetközi kereskedelem liberalizációja, a Stabilitási Paktum a gazdasági és pénzügyi unión belül és a Lisszaboni Stratégia neo-liberalizmusa érdemel külön említést.

Következésképpen annak ellenére, hogy a jelentés pozitív javaslatokat is tartalmaz az együttműködés megerősítésére, annak kiindulópontja elfogadhatatlan. Ez indokolja, hogy a jelentés ellen szavaztunk.

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) Mi pozitívan értékeljük ezt a határozatot, mivel támogatjuk a közös kereskedelempolitikai és a vámjogszabályokat, mint a belső piac működésének előfeltételeit. Arra azonban szeretnénk rámutatni, hogy rendkívül kritikusak vagyunk az EU által a harmadik országokkal megkötött kereskedelmi megállapodások többségével kapcsolatban.

  Kartika Tamara Liotard, Erik Meijer, Søren Bo Søndergaard és Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. − Habár teljes mértékben támogatjuk a tagállamok közötti együttműködést a veszélyes játékok, kábítószerek, valamint más illegális és veszélyek áruk behozatalának megakadályozása területén, és annak ellenére, hogy teljes mértékben támogatjuk a kereskedelmi partnerek között ezen a téren megvalósuló együttműködést, nem tudjuk megszavazni a jelentést, mivel a vámunió súlyos kihatással van a fejlődő országok kereskedelmére.

Az EU a vámuniót eszközként használja arra, hogy kedvező kereskedelmi ügyleteket kössön a fejlődő országokkal, miközben magas tarifákat vet ki azokra a termékekre, amelyeket nem tart kívánatosnak az Európai Unió termékeivel való verseny miatt. Ez a politika hátráltatja a gazdasági növekedés potenciálját a fejlődő országokban.

- Jelentés: Mia De Vits (A6-0202/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Ez a jelentés azzal kezdődik, hogy támogat egy sor liberalizációs csomagot a villamosenergia- és földgázpiacok területén, és erőlteti a privatizációjukat annak ellenére, hogy ezek a fejlődés és a társadalmi haladás szempontjából stratégiai ágazatok. Amint köztudott, a fenti csomagok alkalmazása Portugáliában súlyosbította az ellátási nehézségeket, és növelte a fogyasztói árakat, de fokozta a munkanélküliséget és a foglalkoztatás bizonytalanságát is a fenti ágazatban.

Az Európai Bizottság most, az „energiafogyasztók jogainak európai chartája” előterjesztésével arra tesz kísérletet, hogy elkendőzze a stratégiája által okozott problémákat. Annak ellenére, hogy csak kevés jogra utal, nem ellenezzük a fenti Chartát. A kérdés az, hogy ehhez majd tartják-e magukat az ágazat felett ellenőrzést gyakorló gazdasági csoportok, amelyeket a közösségi politikák egyre erőteljesebben támogatnak. Ez magyarázza a fenti jelentés végső szavazásakor a tartózkodásunkat.

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. − (PL) Az „energiafogyasztók jogainak európai chartájáról” szóló, általunk elfogadott jelentés erőteljesen kiterjeszti az energiafogyasztók jogait. A fogyasztók több információt kapnak, amelyek alapján egyszerűbb lesz választani a szolgáltatók és a különböző szolgáltatási lehetőségek közül. A Charta nagyon fontos lépés az energiapiac liberalizációja terén.

Meg vagyok győződve arról, hogy a világosabb és érthetőbb fogyasztói tájékoztatás nyújtása hozzásegíti a fogyasztókat ahhoz, hogy megtalálják a számukra legelőnyösebb megoldást. Ez különös fontos akkor, amikor az energia ára állandóan nő, és a fogyasztók számára egyre nagyobb aggodalomra okot adó területté válik.

Az elfogadott megoldások következtében könnyebb lesz a kínálat és a valós energiafelhasználás összehasonlítása, ami viszont bátorítani fogja a fogyasztókat arra, hogy szolgáltatót váltsanak akkor, ha elégedetlenek a nyújtott szolgáltatással. Ennek eredménye az lesz, hogy valós verseny alakul ki az energia beszállítói között, hogy jobban fognak törődni a fogyasztók elégedettségével, és hogy nagyobb lehetőségük lesz a fogyasztóknak, hogy befolyásolják az energetikai cégek által hozott döntéseket.

Úgy vélem, hogy az energiafogyasztók jogainak chartája lassan, de biztosan segíti majd az energiapiacot, és ez az, amire már régóta várunk. Ne feledjük el azt sem, hogy a belső piacnak a fogyasztók a legfontosabb részei, és azt várják tőlünk, hogy tényleges változásokat váltsunk ki.

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE), írásban. − (RO) Megszavaztam az energiafogyasztók jogainak európai chartájáról szóló De Vits jelentést. Mivel az energiaárak állandóan nőnek, biztosítani kell azoknak az állampolgároknak az ellátását is, akiknek alacsonyabb a jövedelme, illetve akik olyan távoli területeken élnek, ahol kisebb és nem versenyképes az energiapiac. A tagállamoknak minél hamarabb intézkedéseket kell hozni a fenti fogyasztói csoportok meghatározása érdekében, és támogatniuk kell azokat az akciókat, így például a szociális tarifákat, amelyek biztosítják a fenti csoportok jövőbeni hozzájutását az elektromos energiához és a földgázhoz.

Megszavaztam az Európai Szakértők Csoportja által benyújtott 3, 4, 5, 6 és 7. módosítást. A Csoport kijelentette, hogy szükség van a szociális tarifák bevezetésére, a fogyasztók negyedéves értesítésére energiafogyasztásukról, és azt is kérték, hogy a nagyközönséget informálják az energiafogyasztók jogainak európai chartájában foglalt rendelkezésekről. Sajnálom, hogy a fenti módosítások nem kerültek elfogadásra.

Az energiafogyasztók védelme a jövőben is az Unió és a tagállamok közös akcióitól függ. Az energiafogyasztók jogainak európai chartája egyik lehetséges módja annak, ahogy támogatni tudjuk a fogyasztókat abban, hogy hatékonyabban és egyszerűbben kapjanak információt a jogaikról.

  Geoffrey Van Orden (PPE-DE), írásban. − Erőteljesen támogatom azt, hogy a fogyasztók biztos, biztonságos, megbízható és fenntartható gáz- és villamosenergia-ellátásban részesüljenek, ésszerű áron. Ebben fontos szerepet kell vállalni a hazai szabályozó hatóságoknak. Ugyanakkor azonban ellenzem az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy ezen a területen is jelen legyen, hogy „Charta” és „harmonizáció” legyen, és nem ismerem el az „Unió polgárai” koncepciót. A fentiek miatt tartózkodtam a szavazástól.

Határozat – Bontott szárnyasok behozatala (B6-0309/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Pozitívnak tartjuk, hogy az Európai Parlament kritikával illette az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amelyik a bontott szárnyasok piacra kerülési szabályainak módosítására irányul, és amelyik csak olyan hús piacra kerülését engedélyezné, ami az emberi fogyasztás érdekében anti-mikrobiológiai kezelésen esett át.

A gyakorlatban az Európai Bizottság javaslata pusztán csak az USA azon kérésének kíván eleget tenni, hogy az Európai Unió engedélyezze a vegyszerekkel, illetve anti-mikrobiológiai anyagokkal kezelt amerikai bontott szárnyasoknak a behozatalát.

Éppen ezért az Európai Bizottság nem veszi figyelembe az elővigyázatosság elvét, és figyelmen kívül hagyja azoknak az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerhigiéniai szabványoknak az elfogadását és szigorítását, amelyek már léteznek az Európai Unió szintjén. Az előbbiek sokkal magasabb szintet képviselnek, mint az Amerikai Egyesült Államokban meglévők, mivel azok csak az olcsó, a munkafázis utolsó részében használt megoldásokat alkalmazzák, amiket most el akarnak fogadtatni az Európai Unióval, hogy eladhassák a termékeiket egész Európában.

Ezért azt reméljük, hogy a Tanács nem fogadja el az Európai Bizottság javaslatát.

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. − (SV) A bontott szárnyasok klórozása nem bizonyult károsnak sem az egészségre, sem másképpen, és az alkalmazandó politikákkal kapcsolatos döntéseinknek minden esetben tényeken kell alapulniuk. A szabad kereskedelem érdekében ezért ellene szavaztam a jelentésnek, amit protekcionizmus által motiváltnak tartok.

Szem előtt tartva viszont az Európai Unióban a klórozott bontott szárnyasok kapcsán kialakult nyugtalanságot, rendkívül fontosnak tartom, hogy legyenek jogi követelmények a címkézéssel kapcsolatban azért, hogy mindenki szabadon dönthessen a fenti termékek elkerülése mellett, például az üzletekben, illetve az éttermekben.

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Megszavaztam a határozatot, mivel rávilágít az Európai Unión belüli és kívüli egyik legfontosabb kérdésre.

Az Európai Unióban úgy döntöttünk, hogy az élelmiszertermelés terén magas normákat állapítunk meg – tudatában léve az élelmiszerbiztonság és a minőség iránti igénynek.

Az Európai Unión belül nem engedélyezzük, hogy az Unióban fogyasztott baromfi csöpögjön a klórtól, ezért nincs értelme engedélyezni az ily módon kezelt amerikai baromfi importját sem az Európai Unióba.

Az elmúlt hónapok során hasonló problémával találtuk magunkat szembe a marhahús Brazíliából történő importja kapcsán – ahol a visszavezethetőségre vonatkozó szabványok messze alulmúlják a vonatkozó Európai Uniós normákat.

Hasonló problémával találhatjuk magunkat szembe akkor, ha betiltjuk a tojás ketreces termelését az Európai Unióban, de az Unión kívülről engedélyezzük a ketreces rendszerben előállított tojásokból készült tojáspor behozatalát.

Ha az EU ragaszkodik a belső szabványokhoz, akkor késznek kell lennie azok megvédésére és az olyan import megállítására, amelyik nem felel meg a belső szabványainak.

  James Nicholson (PPE-DE), írásban. − A Bizottság javaslata arról, hogy szüntessük be az anti-mikrobiológiai anyagokkal, így klórral, kezelt bontott szárnyasok importjára vonatkozó tilalmat rendkívüli aggodalomra ad okot. Fel kell ismernünk, hogy ezek a szabványok nem felelnek meg az EU élelmiszerbiztonsági előírásainak.

Úgy tűnik, hogy ez a javaslat politikailag motivált, és arcátlanul figyelmen kívül hagyja az Európai Unió állampolgárainak az egészségüggyel és biztonsággal kapcsolatos aggodalmait. Nem elegendő annak biztosítása, hogy ez a bontott szárnyas megfelelően lesz címkézve, és világosan beazonosítható lesz a fogyasztók számára.

Az Európai Uniónak nem szabadna támogatni az anti-mikrobiológiai anyagok használatát a bontott szárnyasok kezelése során. Ez a tilalom már több mint tíz éve életben van, és eredetileg jó ok volt a bevezetésére. Sajnálatos, hogy a Bizottság javaslata a tilalom feloldására nagy lépést jelent visszafelé és teljes mértékben elfogadhatatlan.

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Bizottságnak felül kell vizsgálnia az eredeti döntését, ami kizárólag kereskedelmi kritériumokon alapul, és a közegészség és a fogyasztóvédelem ellen elkövetett bűncselekményt vált ki. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a létező európai jogszabályokat azáltal, hogy engedményeket teszünk az amerikaiaknak, és a kereskedelmi érdekeket a közegészségügy elé helyezzük. Várjuk az illetékes egészségügyi biztos, Vassiliou asszony és a görög kormány válaszát.

Közös határozat – A halászati ágazatnak a növekvő üzemanyagárak miatti válsága (RC-B6-0305/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Köszönöm elnök asszony. Ez a határozat kezdeti válasz arra a rendkívül súlyos válságra, amit az Unió halászati ágazata él át a növekvő olajárak következtében. Az elmúlt napokban személyesen is ellátogattam néhány kikötőbe a saját hazámban és nagyon nehéz, bonyolult helyzetet tapasztaltam, amire gyors és hatékony válaszokat kell adnunk.

Az olaj árának példa nélkül álló emelkedése azzal a kockázattal jár, hogy az egész iparágat térdre kényszeríti. Az Unió olyan, kivételes alapokkal rendelkezik a halászati ágazat esetében, amelyeket fel lehet használni a válságos helyzetekben. Fel szeretném kérni Borg biztos urat, hogy azonnal tegye meg a szükséges lépéseket annak kiderítésére, hogy a Bizottság szerint tanácsos-e egy ilyen akció beindítása. Cselekvésre és nem szavakra van szükség. Akciókra és nem ígéretekre várunk. A munkások között egyre növekvő hitetlenséget tapasztaltam az európai intézményekkel kapcsolatban. Az a feladatunk, hogy betöltsük ezt az űrt, és különösen az, hogy vállaljuk a gazdasági és társadalmi fejlődés területén ránk nehezedő felelősséget, mert különben súlyos válságra számíthatunk.

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. − (PT) Amint a sajtóközlemény is hangsúlyozza, az alábbi okokból nem támogatjuk ezt a határozatot:

– nem ad választ a munkavállalók bérével kapcsolatos sürgető problémára, mivel nem tisztázza, hogy a halászok (a munkavállalók) fizetik meg az olaj árát, és hogy ezért érinti őket közvetlenül a probléma (ahogy érinti a kis halászhajók tulajdonosainak jelentős részét is);

– figyelmen kívül hagyja az EU tehetetlenségét és a szükséges intézkedések meghozatalával kapcsolatos elutasító magatartását;

– nem terjeszt elő semmilyen specifikus javaslatot az üzemanyagárakkal (dízel és kőolaj), illetve a hal árának az első értékesítési ponton történő meghatározásával kapcsolatban;

– nem fejezi ki sajnálkozását egy olyan politikával kapcsolatban, amelyik előnyt kovácsol a növekvő üzemanyagárakból annak érdekében, hogy tovább szűkítse és koncentrálja az ágazatot, további munkanélküliséget, a termelési ágazat hanyatlását, és az élelmiszer és kereskedelmi egyenleg romlását váltva ki;

– az álláspontok tekintetében messze alul marad az Európai Parlament által korábban elfogadottaktól, és a PCP által korábban javasoltaktól;

Az Európai Bizottság által a közelmúltban bejelentett javaslatokkal összhangban, és függetlenül attól az egy vagy két szemponttól, ami alkalmazása esetén pozitív hatást gyakorolhat az ágazatra, mindent összevetve ez a határozat tovább támogatja a halászhajók eltűnését és a halászok számára azt a választási lehetőséget biztosítja, hogy hagyjanak fel a szakmájukkal.

Mivel a halászatnak van jövője, felhívást intézünk olyan intézkedések mihamarabbi elfogadására, mint amilyenek az általunk benyújtott határozatban szereplő javaslatok.

  James Nicholson (PPE-DE), írásban. − A halászati ágazat az évek során már sok válságot megélt, de egyik sem volt a mostaninál súlyosabb, mivel a növekvő üzemanyagárak olyan helyzetbe hozzák az ágazatot, amiben már nem képes a túlélésre.

Az olaj árának folytatódó emelkedése sok iparág számára katasztrofális lehet, de egyik ágazat sem olyan sérülékeny, mint a halászat, melyben mind a tengeri, mind a tengerparti munkahelyek veszélybe sodródnak.

Meg kell vizsgálnunk minden rendelkezésre álló lehetőséget. Az egyik kiaknázandó és járható út az adók csökkentése az üzemanyagárak csökkentése érdekében.

Az alábbi kérdést szeretném feltenni: ha nem lesznek halászok, akkor honnan jön majd a számunkra szükséges hal? Nyugodtan ülünk majd, hátratett kézzel, és várjuk, hogy a külföldi import eluralja a piacainkat, és csődbe juttassa üzleti vállalkozásainkat?

A halászati flotta és általánosságban az ipar megmentése rendkívül nagy kihívást jelent majd. Én azonban bízom abban, hogy jó és teljes körű együttműködéssel meg tudunk felelni a kihívásnak. Örömmel üdvözlöm a Bizottság tegnapi nyilatkozatát, mely bejelenti azt a szándékát, hogy sürgősségi segélyt kíván nyújtani a halászhajók részére. Őszintén remélem, hogy a fenti intézkedéseket a jövő héten a Halászati Miniszterek Tanácsa hivatalosan is elfogadja, és aztán sürgősen végrehajtja.

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. – (FR) A dízelolaj árának drámai változása, 300%-os növekedés 2003 óta teljes mértékben érezteti a hatását a halászati ágazatban. Az egyre súlyosabb krízis miatt, sok halászati vállalkozás napjainkban rendkívül törékeny pénzügyi helyzetbe került.

A halászat valójában különösen fontos pillére a legkülső régiók gazdasági és társadalmi fejlődésének. Ráadásul őket még súlyosabban érinti az üzemanyag árának növekedése, mivel földrajzi értelemben távol vannak. Ez a helyzet elfogadhatatlan. Az Európai Uniónak az a feladata, hogy megtalálja a kompromisszumos megoldást.

Az Európai Parlament éppen most erős jelzést adott le a halászoknak. Azáltal, hogy felhívást intéztek a segélyek hivatalos felső összegének hajónként és nem vállalkozásonként 100 000 euróra növelése érdekében, azáltal, hogy felhívást intéztek a sürgősségi és támogató intézkedések azonnali alkalmazására, és végül azzal, hogy követelték a halászati kiadások Európai alapjának átszervezését, az Európai Parlament tagjai egyértelművé tették, hogy meghallották a halászok kétségbeesett kiáltását.

Az Európai Halászati Miniszterek Tanácsa 2008. június 23-án és 24-én fogja tárgyalni a fenti javaslatokat. Az Európai Uniónak nincs más választása, mint hogy helyreállítsa a halászok bizalmát azért, hogy megszüntesse azt a hatalmas szakadékot, ami az utóbbi időben keletkezett.

Közös határozat – EU-Oroszország csúcstalálkozó 2008. június 26-27-én Hanti-Manszijszkban (RC-B6-0235/2008)

  Adam Bielan (UEN), írásban. − (PL) Elnök úr, ismét rá szeretnék mutatni, hogy nyugaton nincs egyetlen olyan vállalat sem, amelyik annyira kötődne az államhoz, mint ahogy a Gazprom kötődik a Kremlhez. Jelenleg hideg politikai számításnak vagyunk szemtanúi. A Gazprom dominanciája az energiaágazatban újabb emelkedést fog okozni az energiaárakban Európában. Oroszország még a korábbiaknál is nagyobb engedményeket lesz képest kicsikarni a gáz és az olaj ellátás biztosításáért cserébe. Már most is érzékeljük a magas árak hatását az Európában egyre gyakoribbá váló tiltakozásokban. Még frissen él az emlékezetünkben a gázvezetékek elzárása a keleti szomszédaink esetében.

Elnök úr, támogattam ezt a határozatot, mert hiszek abban, hogy Európának egységesen kell megszólalnia az Oroszországgal való kapcsolata terén, mert csak így biztosíthatjuk Európa hatékonyságát.

  Luís Queiró (PPE-DE), írásban. − (PT) Közismert, hogy Oroszország fontos stratégiai partner az Európai Unió számára, és hogy földrajzi elhelyezkedésünk miatt függünk egymástól. Éppen ezért diplomáciai eszközöket kell alkalmazni arra, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást erre az elkerülhetetlen közelségre. Az együttműködés szükségessége azonban nem kényszeríthet bennünket sem valós, sem álcázott vakságra az Oroszország által keltett súlyos problémák vonatkozásában.

A belügyek területén nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Oroszország nem tökéletes demokrácia, és hogy a jogállam nem biztosítja az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartását. Külügyi téren nem lehet eltekinteni az energiának fegyverként történő felhasználásától a külkapcsolatokban, és különösen attól, hogy ezen a területen az EU egységének megbontására törekszik, sem az iráni kérdésben játszott kétértelmű szerepétől, sem attól, hogy nem hajlandó Kínát rákényszeríteni arra, hogy kötelezze el magát, egyebek mellett, az emberi jogok iránt.

Oroszországgal kapcsolatban Európa álláspontjának egy olyan komoly partner álláspontjának kell lenni, aki hajlandó együttműködni, de nem hajlandó kompromisszumot kötni az olyan alapvető kérdésekben, mint a demokrácia, az emberi jogok és a biztonság.

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. − (PL) Az Európai Unió és Oroszország közötti összetett kapcsolat megfelelően kezelt és koherens diplomáciai tevékenységet igényel.

A közelgő EU-Oroszoszág csúcsértekezlet különböző érzelmeket kelt, mivel olyan megállapodások megtárgyalására kerül sor, amelyek nagy jelentőségűek mind Oroszország, mind az Európai Unió számára. A csúcsértekezlet előtt rá kell ébrednünk arra, hogy mennyire fontos az Európai Unió jövője szempontjából az, hogy a nemzetközi színtéren azonos álláspontot képviseljen. Ezért szégyen, hogy az ír nép megkérdőjelezte a Lisszaboni Szerződés ratifikálását a múlt héten tartott népszavazáson, mivel éppen ez a Szerződés tartalmazza azokat a szabályozásokat, amelyek által az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatokban hiteles partnerré válik.

- Jelentés: Liam Aylward (A6-0196/2008)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. − (PT) Megszavaztuk ezt a jelentést, ami számos fontos javaslatot tartalmaz a juh és kecske termékek védelme érdekében, különösen a hátrányos helyzetű régiókban és a hegyes területeken. Ugyanakkor azonban mi azt szeretnénk, ha tovább lépnénk, különösen az őshonos fajták és a hagyományos sajt-termékek védelme területén. Mindazonáltal fontos az Európai Bizottság és a Tanács számára, hogy figyelembe vegye a fent említett és elfogadott javaslatokat és a plenáris ülésen lezajlott vitát, melyek során megmagyaráztuk az előbbi, rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatos álláspontunkat.

A KAP jelenleg folyó felülvizsgálata során ki kell küszöbölni a 2003-as reform következtében előálló problémákat, különösen a közvetlen kifizetések szétbontása terén. Hangsúlyozni szeretném továbbá a gyártók számára biztosított további kifizetések fontosságát mindenekelőtt az őshonos juh és kecske fajták támogatása érdekében. Ezt a kifizetést a hegyes és egyéb területeken meg kell erősíteni a biológiai sokféleségnek a mezőgazdaság területén történő fenntartása, az érzékeny területeken a fenti állatok megőrzése, és a földterület természetes hasznosításának biztosítása érdekében – ami fontos hozzájárulás a környezetvédelem és az erdőtüzek bekövetkezésének megelőzése területén Dél-Európában.

  Mairead McGuinness (PPE-DE), írásban. − Megszavaztam a jelentést, mivel rámutat a juhágazat problémáira, ami az intézkedések hiányában végleges pusztulásra van ítélve.

A Parlament megszavazta az EU finanszírozást a juhok elektromos azonosítóval való ellátására, és miközben ezt örömmel üdvözöljük, jobban örültem volna, ha az állatok elektromos azonosítóval való ellátása lekerül a napirendről addig, amíg nem tudjuk biztosítani a juhgazdaságok jövőbeni életképességét.

Ami az akciócsoport létrehozását illeti, melyet a Parlament elutasított, most az a felelősség nehezedik a Bizottságra, hogy javítsa a juhágazat előtérbe helyezését, és hogy jelentést tegyen vagy más módon informálja a Parlamentet a fenti jelentésben foglalt javaslatok végrehajtásának előrehaladásról.

- Jelentés: Zita Gurmai (A6-0169/2008)

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. − (IT) Köszönöm elnök asszony, megszavazom a Gurmai Zita asszony által készített jelentést, és gratulálni szeretnék a kiváló munkájához.

Elsősorban az „e-biztonság” kezdeményezést támogatom (www.esafetysupport.org ), melynek keretén belül az Európai Bizottság, a hatóságok, az ipar és más érdekelt felek együtt dolgoznak az „intelligens, integrált gépjármű-biztonsági rendszerek” kifejlesztésének és bevezetésének felgyorsításán. A fenti rendszerek azért használják az információs és kommunikációs technológiákat, hogy javuljon a közúti közlekedés biztonsága és csökkenjen a közúti balesetek száma. Az „e-biztonság” az első lépés az Európai Bizottság által 2006-ban útjára bocsátott „intelligens autó” kezdeményezés terén. Úgy vélem, hogy ezt az utat simán meg tudjuk tenni a közlekedés jövőbeni növekedésének támogatása érdekében, ami, a Bizottság szavaival élve „okosabb, biztonságosabb és tisztább” lesz.

  Zita Pleštinská (PPE-DE), írásban. − (SK) Minden nappal tovább nő a közlekedéstől való függőségünk. Minden állampolgárnak joga van a biztonságos és fenntartható mobilitáshoz. Az információs és kommunikációs technológiák terén elért fejlődés lehetővé teszi számunkra, hogy okosabb, biztonságosabb és tisztább autókat gyártsunk és vásároljunk. A fogyasztóknak rendelkezniük kell azokkal az információkkal, melyek segítéségével jól informált döntést hoznak az intelligens autó mellett, és rendkívül fontos, hogy a fenti autók megfizethetővé váljanak.

Mivel az előadó, Gurmai Zita asszony által készített jelentés lehetőséget teremt az európai állampolgárok számára, hogy már a közeljövőben élvezzék a potenciális közúti biztonság előnyeit, megszavaztam azt.

A közúti baleseteket emberi hibák és az autók rossz állapota okozza. Az intelligens technológiák bevezetésével a balesetek 16%-át százalékát meg lehet előzni. A modern rendszerek egyharmaddal csökkenthetik a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. A Galileo program is fontos hozzájárulást jelent ezen a területen.

Ami a páneurópai, gépjárműbe szerelt segélyhívók – vagyis az e-segélyhívó – teljes körű telepítését illeti, az EU tagállamait komoly felelősség terheli. A cél az e-segélyhívő teljes körű bevezetése 2010-re. Ezért bátorítani szeretném azokat a tagállamokat, amelyek még nem írták alá az e-segélyhívóról szóló egyetértési nyilatkozatot, hogy ezt még 2008-ban tegyék meg.

Ha figyelembe vesszük, hogy a statisztikai adatok szerint 41 600 ember hal meg az európai utakon, akkor új korszakot kell nyitnunk a közúti ágazatban. Sokat teszünk az európai állampolgárokért, ha bármekkora számú emberéletet mentünk meg.

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Kollégám, Gurmai Zita asszony, kiváló jelentést készített, és gratulálnunk kell neki a részletes munkájához és az elkötelezettségéhez.

Az első intelligens autó jelentés úttörő projekt a Bizottság által az információs társadalomról és a médiáról kidolgozott stratégiai politikai keret vonatkozásában, és az előadónk helyesen ismeri fel azt, hogy az intelligens gépjármű rendszerek csökkenthetik az éves halálozási számot, ami jelenleg 42 000 körül van az EU közútjain. Helyesen mutat rá arra is, hogy jelenleg még sokan nem engedhetik meg maguknak az új rendszereket, ezért a költségek csökkentését prioritásként kell kezelni.

Az elektronikus menetstabilizáló technológia, a hordozható, illetve a nomád eszközök használata, és a tisztább járművek biztosítása érdekében végzett munka olyan témák, amelyekkel foglalkozik az előadó.

Kiváló a jelentés, és élvezi teljes támogatásomat.

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) Az „intelligens autó” kezdeményezés rendkívül értékes. Fontos, hogy a lehetőségekhez képest használjuk a modern technológiát a közlekedés biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. A becslések szerint, ha minden autó fel lenne szerelve elektronikus menetstabilizálóval, akkor évente négyezerrel kevesebb halálos kimenetelű baleset lenne az Európai Unióban. Egy másik fontos biztonsági jellemző, amit ez ideig még nem vezettek be teljes körűen, az e-segélyhívó néven ismert páneurópai, gépjárműbe szerelt baleseti értesítő rendszer. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy ha az egész Európai Unióban bevezetésre kerülne, akkor évente kétezer ötszázzal csökkenhetne a halálos balesetek száma. Az utolsó, fontolóra veendő kérdés a gépkocsik által kibocsátott nagymennyiségű széndioxid és üvegházhatású gázok. Az Európai Unióban a gépjárművekből származik az összes széndioxid-kibocsátás 12%-a. Véleményem szerint a legalacsonyabb széndioxid-kibocsátású autókat kellene piacra dobni társadalmi kampányok keretében. Szigorúbb intézkedéseket kellene bevezetni továbbá az autók által kibocsátott káros gázok csökkentése érdekében is.

  Elnök. − Ezzel véget érnek a szavazáshoz fűzött indokolások.

(Az ülést délelőtt 12.45-kor felfüggesztik, majd délután 15.00-kor újból megnyitják)

ELNÖKÖL: ONESTA ÚR
alelnök