Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. július 7., Hétfő - Strasbourg

16. 2009. évi költségvetés: a 2009-es EKT-ban szereplő egyeztetési megbízatással kapcsolatos első gondolatok (vita)

  Elnök. − A következő napirendi pont Jutta Haug jelentése a 2009. évi költségvetésről (A6-0262/2008) a Költségvetési Bizottság nevében. A 2009. évi előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó előzetes észrevételek és az egyeztetésre kapott megbízatás – III. szakasz – Bizottság (2008/2025).

  Jutta Haug, előadó. − (DE) Tisztelt elnök asszony, a Tanács tisztelt soros elnöke, tisztelt biztos asszony, milyennek kellene lennie az Európai Unió 2009. évi költségvetésének, illetve milyen lehet az? Az év eleje óta beszélünk erről, és most fogunk hamarosan a második lépéshez érkezni az Európai Parlament idei költségvetési eljárásban, ami kicsit eltér a korábbi évekétől. Ez a miatt van, hogy szerény keretek között akarjuk elkezdeni a felkészülést a módosított eljárásra a Reformszerződés után.

A 2009-re vonatkozó költségvetési keretről és prioritásokról szóló áprilisi állásfoglalást „A 2009. évi előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó előzetes észrevételek és az egyeztetésre kapott megbízatás” című dokumentumról szóló állásfoglalásunk követi. Ezt az állásfoglalást egyhangúan fogadta el a Költségvetési Bizottság, és nagyon remélem, hogy a plenáris ülésen is egyhangú döntés születik róla, különösen mert a szakbizottságok megjegyzései és javaslatai is belekerültek.

Mi az, ami aggodalomra ad okot? A címben minden benne van. A Bizottság által benyújtott előzetes költségvetés-tervezetet értékeljük, és sok minden kritizálni valót találunk benne. Nem látjuk, hogy a tervezet szavahihetőséget és világosságot tükrözne a költségvetésre vonatkozóan, azaz hogy eléggé átlátható lenne. Már tudjuk azt, hogy a Bizottságnak is szorosra kell húznia a nadrágszíját ahhoz, hogy megfeleljen a korlátozott középtávú pénzügyi keretnek. Ez azonban nem jogosítja fel arra, hogy kreatív költségvetési technikákat alkalmazzon megfelelő keretek létrehozására.

Mégis alkalmaztak ilyen technikákat, ilyen például a többéves programok késleltetése, illetve az a tény, hogy ismert és könnyen észrevehető pénzügyi szükségleteket nem vesznek figyelembe, továbbá a költségvetési előirányzatok hiánya a garanciaalap tekintetében, melynek becsült értéke évi 200 millió euró. Nem látjuk azt, hogy a számokban visszatükröződnének azok a politikai prioritások, melyeket maga a Bizottság fogalmazott meg az éves politikai stratégiájában. Vannak olyan prioritások, melyeket a Parlament erőteljesen támogatott, nevezetesen az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a versenyképesség előmozdítása a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában szoros összefüggésben a fenntartható Európa előmozdításával, és természetesen a közös bevándorlási politika megvalósítása.

Ami a legfontosabb, hogy nagyobb kötelezettségvállalást reméltünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Bizottság azt állítja, hogy közel 14 milliárd eurót különített el a költségvetésben a környezetre, de ha ezt közelebbről megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ebből a 13,842 milliárdból 13 milliárdot már kiosztottak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak, a Kohéziós Alapnak és az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak. Ezt az összeget tehát pótolni kell.

A versenyképesség területén is többet kell tennünk, főleg a kis- és középvállalkozások esetében, de különösen a kisvállalkozásokra vonatkozóan. Az első lépés az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag volt. A 2009. évi költségvetésnek biztosítania kellene egy sajátos KKV-eszközt, amely rendelkezésre áll a kis- és középvállalkozásoknak, akik először vissza kell, hogy követeljék az adósságukat. Nagyon jó, hogy vannak olyan törvények, amelyek előírják, hogy a 30 napos határidőt nem lehet túllépni, de hogyan tudják betartatni ezt a törvényt a KKV-k? Az intézkedés értelmében bevezetett kisegítő kölcsönök ugyanakkor meg tudják akadályozni a csődöt, illetve a munkahelyek elveszítését, és ez szintén az érdekünkben áll.

Nem kívánok beszélni az elégtelen költségvetési előirányzatokról az élelmiszersegély, az élelmezésbiztonság, Koszovó, Palesztina és Afganisztán tekintetében, tulajdonképpen az egész 4. fejezetről van szó, ugyanis a képviselőtársaim meg fogják ezt tenni egy percen belül.

Csupán a Tanácsnak szeretném még elmondani, melynek a képviselője már sajnos nincs itt – nem értem miért van jelen az egyperces felszólalások idején, de amikor elkezdjük megvitatni a költségvetés kérdését, akkor már nem –, hogy a Parlament rendkívül eltökélt abban, hogy valódi politikai párbeszéd alakuljon ki a Tanáccsal. Meg akarjuk valósítani az európai prioritásokat, és ehhez egy megfelelő költségvetés szükséges. Végső soron a mi európai költségvetésünk nem más, mint politika számokban.

(Taps)

  Dalia Grybauskaitė, a Bizottság tagja. – (LT) A mai napon egyedülálló lehetőségünk nyílik arra, hogy ebben a korai szakaszban megismerkedjünk az Európai Parlament fő prioritásaival az elkövetkezendő évre, és hogy megtudjuk mik a parlamenti képviselők főbb aggodalmai a Bizottság által előterjesztett projekt tekintetében. Köszönetet szeretnék mondani e korai megbeszélés kezdeményezőjének, tehát az előadónak, Haug asszonynak.

Biztosítani szeretném Önöket a felől, hogy a Bizottság és jómagam is nagyon sok figyelmet szentelünk a hatékony pénzgazdálkodásnak és a szigorú pénzügyi fegyelemnek. Nagyra értékeljük, hölgyeim és uraim, az Önök állandó figyelmét és érdeklődését ezekben az ügyekben.

Ezért – noha teljesen tisztában vagyunk az Önök aggodalmaival –, fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy a Bizottság a 2009. évi előzetes költségvetési tervezetet a 2007–2013 közötti pénzügyi programozási időszak keretein belül készítette el, a gazdasági és a szociális fejlődésre vonatkozó előrejelzések alapos tanulmányozása után, illetve egy jól megalapozott és megfelelő mozgástér kialakítását követően, amely előre nem látható kihívásokról is rendelkezik.

A következő évi költségvetés elkészítése közben próbáltunk odafigyelni arra, hogy a politikai prioritásoknak meglegyen a konkrét pénzügyi háttere, illetve hogy a célok jelentős és szolid költségvetési alapra épüljenek. Ezért a legnagyobb pénzügyi növekedést a gazdasági fejlődést és a versenyképességet, illetve a szabadságot, a biztonságot és az igazságszolgáltatást előmozdító programoktól reméljük, melyek finanszírozása a megfelelő költségvetési kategóriából történik.

Azzal a céllal, hogy a 2009. évi költségvetés olyan legyen, amely tükrözi az Európai Unió külpolitikai céljait az Unió teljes mértékű részvételével együtt a nemzetközi tevékenységekben, a Bizottság hamarosan elő fog terjeszteni egy módosítást a tervezetre vonatkozóan, amely pontos kalkulációkat fog tartalmazni Palesztina és Koszovó finanszírozása tekintetében. Még mielőtt megkezdődnek a Parlamentben az előzetes tárgyalások a 2009. évi költségvetés-tervezetről, a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az élelmiszerárak növekedésének következményeivel nehezen boldoguló fejlődő országokban bevezetendő, rövid távú intézkedések kiegészítő finanszírozására. Készen állunk egy „élelmiszer alap” létrehozására a fejlődő országok részére.

Tudomásul vettem a pénzügyi kiadásokat érintő aggodalmaikat, különösen azokat, amelyek nincsenek az 5. fejezetbe foglalva. Megnyugtathatom Önöket a felől, hogy a 2009. évi előzetes költségvetési tervezet kielégítő részletességgel nyújt információkat e tekintetben, és készen állunk minden információt megadni, amely szükséges az Önök állásfoglalásához.

Befejezésül pedig meg szeretném köszönni az előadó, Haug asszony erőfeszítéseit, melynek következményeként először fordul elő, hogy rendelkezésünkre áll egy lista az új kísérleti projektekről, illetve az előkészítő intézkedésekről ebben a korai szakaszban. Ez elő fogja segíteni a lehetőségek időben történő értékelését finanszírozásuk szempontjából, illetve a Parlament által jóváhagyott projektek hatékony megvalósítását is megkönnyíti.

Már a jövő héten – jobban mondva már ezen a héten – tartunk egy háromoldalú találkozót, illetve jövő héten lesz az első előkészítő egyezető ülés az első olvasatban történő tanácsi tárgyalásához.

Biztos vagyok benne, hogy idén sem fog megváltozni a konstruktív együttműködésnek az a légköre, amit már évek óta élvezünk, és hogy sikerülni fog megállapodásra jutnunk az év végén.

  Véronique De Keyser, a Külügyi Bizottság véleményének előadója. − (FR) Tisztelt elnök asszony, általánosságban véve közel sem vagyok megelégedve a költségvetés-tervezet 4. fejezetével.

Először is, ismételten megjegyzem, hogy a 4. fejezet alatt nagyon kevés pénz van előirányozva. Ez teljes ellentétben áll az Európai Unió globális szereplővé válására irányuló ambíciókkal. A 4. fejezet költségvetése nemcsak csupán 1,8%-kal magasabb a 2008. éviéhez képest, de ez a növekedés kevesebb a 3,1%-os átlagos költségvetési növekedésnél is. Ezért elmondható, hogy a külkapcsolatokra és a fejlesztésre szánt részt csökkentették az előzetes költségvetés-tervezetben.

Másodsorban pedig elutasítom a Bizottság által választott megközelítést, mely máris a rugalmassági eszköz és a gyorssegély alkalmazását javasolja valójában megjósolható és tervezett kiadásokra. Így a Közel-Kelet, Koszovó, az élelmiszersegély, illetve a makroszintű pénzügyi támogatás egyértelműen alul vannak becsülve.

Vegyük Palesztina példáját. Az előzetes költségvetés-tervezet ebben az évben 171 millió eurót javasolt a kötelezettségvállalási előirányzatokra, illetve 100 millió eurót a kifizetési előirányzatokra. Mégis, 2007-ben fél milliárdot költöttünk a megszállt területekre. Most, 2008 júliusáig, máris elköltöttünk 365 millió eurót. Mit fogunk csinálni jövőre? A rugalmassági eszközből merítünk? Vagy csökkentjük a már így is alacsony határértéket?

Harmadsorban pedig aggodalmaim vannak a kialakulóban lévő élelmiszerválság, illetve az éghajlatváltozás következményei miatt. Ha van prioritás, amivel az EU-nak foglalkoznia kell, ez az! A 2009. évi előzetes költségvetés-tervezetben az élelmiszersegélyekre előirányzott összeg csupán 6,8 millióval nőtt, a híres 3%, noha 2008 áprilisa végén a Bizottság plusz 60 millió euró kifizetését kérte, továbbá épp most kért tőlünk további 40 millió eurót. Ez vicc. Üdvözlöm a éghajlatváltozás elleni globális szövetség, illetve a globális energiahatékonysági és megújuló energiaalap elindítását, de növelnünk kell ezeknek a kezdeményezéseknek a finanszírozását a 2009-es költségvetésben a fejlesztésen belül meghatározott kötelezettségvállalásokon kívül.

Végül pedig tisztában vagyok azzal, hogy fontos a Tanácsnak az európai szomszédságpolitika és a földközi-tengeri országokkal való együttműködésünk, de elutasítom – a 4. fejezetben szereplő jelenlegi előirányzatok alapján – bármilyen további uniós kiadásnak a támogatását a mediterrán térségre vonatkozóan. Az Európai Unió kül-, illetve fejlesztési politikáját e hosszú távú kötelezettségvállalások alapján – azokon a területeken, melyeken láthatóan szükség van beavatkozásra –, ítélik meg. Az elegendő erőforrások hiányában a 4. fejezetben alkalmazott „csináld magad” stratégia nagyon rossz fényt fog rájuk vetni.

  Maria Martens, a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. − (NL) Mindez rendkívül fontos, természetesen, és jó tudni, hogy a dolgok jó kezekben vannak Haug asszonnyal. Elmondhatom, hogy rendkívül könnyen ment vele az együttműködés. A fejlesztési együttműködés költségvetésének előadójaként szólalok fel, és egyetértek azokkal, akik úgy vélik, hogy sürgősen növelni kell a 4. fejezet alatti előirányzatokat.

Azonban erre vonatkozóan fel szeretném hívni a figyelmet két kérdésre, melyek a fejlesztési együttműködés szempontjából fontosak. Az első az élelmiszerválság, a második pedig egy eredményközpontú értékelés.

Ahogy már korábban említették, az élelmiszerválság az egyik fő problémát jelenti, ezért megoldásokat kell találnunk rá a költségvetésen keresztül, rövid és középtávon, illetve hosszú távon egyaránt. Rövid távon alkalmazhatók az élelmiszersegélyek. Üdvözlöm az Európai Bizottság ez irányú kezdeményezéseit. Hosszú távon elvileg rendelkezésre áll az élelmezésbiztonsági különprogram a fejlesztési együttműködési eszköz értelmében. Viszont sajnos egyelőre csak gyerekcipőben jár, és még nem igazán működik. A probléma tehát középtávon a legnagyobb.

Túl kevés figyelmet fordítanak magukban az országokban és az EU-ban egyaránt az élelmezésbiztonságra és az élelmiszertermelésre a fejlődő országokban. Van vidékfejlesztésünk, de ez gyakran nem jár előnyökkel olyan területeken, mint például az élelmiszertermelés, hanem inkább olyan területeken, mint az útépítés.

Megértem az Európai Bizottság javaslatát, miszerint erre a célra a mezőgazdaságra elkülönített keretek maradványösszegeit kellene felhasználni. Ez nagyon nehéz feladat, nem csak költségvetési, hanem egyéb szempontokból is. Azok az országok, melyeknek sikerül teljesíteni kötelezettségvállalásukat és a GNP 0,7%-át tartalékolni tudják fejlesztési segélyre, ezt fogják mondani: engedjük meg, hogy a többi ország is ugyanezt elérje, engedjük meg, hogy ők is teljesítsék kötelezettségvállalásukat, és akkor lehet, hogy még jobb teljesítményre leszünk képesek. Jó érvük van, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenesetre nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a pénzt tényleg az élelmezésbiztonságra, a növekvő termelésre és a szegény országokban élő szegény gazdák támogatására kell fordítani.

A második kérdés az eredményközpontú értékelésre vonatkozik. Európában egyre kritikusabbak a fejlesztési együttműködés témája tekintetében, még olyan országokban is, melyek mindig nagylelkűen és jószándékúan álltak hozzá a fejlesztéshez. Tisztelt elnök asszony, a jóindulat már nem elég, eredményorientált értékelést kell végrehajtanunk. Nagyobb hatékonyság, jobb eredmények. Így kell meggyőzni az embereket.

  Göran Färm, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. − (SV) Tisztelt elnök asszony, először is nagy köszönetet szeretnék mondani Jutta Haugnak. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság számos véleményét figyelembe vette. Például, kiemelt valamit, amit mi fontosnak tartunk, nevezetesen azt, hogy némi eltérés van a Bizottság éves politikai stratégiája és a költségvetésben ténylegesen javasolt dolgok között, például az éghajlatváltozási és az energiapolitika terén.

Tavaly az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság költségvetést érintő vitái tulajdonképpen elsősorban két fő területre koncentrálódtak, a Galileo rendszerre és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre. Megjegyezzük, hogy a végrehajtás ezeken a területeken jól kezdődött, noha természetesen ezentúl is oda fogunk figyelni a megvalósításra. Tehát ebben az évben jobban tudunk összpontosítani az energia- és az éghajlatváltozási politikára.

Sokféle álláspont létezik ezekben a kérdésekben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban. Különösen aggódunk az 1a. alfejezetben szereplő helytelen határérték miatt, mely 82 millióban van meghatározva. Ez közelről sem nevezhető elegendőnek ilyen fontos prioritások esetében. Megértjük, hogy a Tanács – a 2009. évi költségvetés előtt állva –, arra törekszik, hogy megnövelje a határértéket, többek között adminisztratív jellegű elvonásokból. Rendben – feltéve, ha ez nem okoz bonyodalmakat a hetedik keretprogram megvalósításában – de ez nem úgy tűnik, mintha elegendő lenne.

Nézzük meg, hogy milyen nagyságrendekről van itt szó. Buzek úr, az európai stratégiai energiatechnológiai tervről szóló jelentésében évi 2 milliárd euróról beszél 2009-től – beleértve 2009-et is –, csak a SET-terv tekintetében. Nem tudom, hogy ez realisztikus-e, mindenesetre rávilágít arra, hogy jelentős mennyiségű új finanszírozás szükséges az energia- és az éghajlatváltozási politikához.

A hetedik keretprogramban, illetve a versenyképességi és innovációs keretprogramban (CIP) jelentős mennyiségű pénz van elkülönítve az energia- és az éghajlatváltozási politikára, de emlékezzünk arra, hogy azokat a szinteket 2005-ben rögzítették, tehát jóval azelőtt, hogy elképzeléseink lettek volna arról, milyen lesz a 2008. évi éghajlatváltozási és energiapolitika.

Továbbá folyamatban van számos közös vállalkozás elindítása, többek között a fűtőanyagelemek és a hidrogéngáz-technológia fejlesztése. Erre a Bizottság most 30 milliót tervez első körben kiosztani. Jóllehet azt javasolta, hogy ezt a pénzt a hetedik keretprogram Együttműködés programjából, illetve annak energia területéről vegyék el. Ez nem igazán jelent új forrást. Ez csak egy újraelosztási feladat.

Ki akarunk alakítani egy teljes képet az energia- és az éghajlatváltozási politikák teljes finanszírozásáról, mivel jelenleg ezt szinte lehetetlenség megtenni. E területeknek komoly és új forrásokat kell kiosztani, már 2009-ben. Ezenkívül meg vagyunk győződve arról, hogy az energiaügy és az éghajlatváltozás kérdése képezi a legerősebb érvet a jövőre induló hosszú távú költségvetés megfelelő középtávú felülvizsgálatára.

  Eva Lichtenberger, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményének előadója. − (DE) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, elsősorban csak egyetértésemet tudom kifejezni az előadó, Haug asszony állításaival, melyek, véleményem szerint, a közlekedés előirányzott költségvetésére is érvényesek. A közlekedésre előirányzott összeg természetesen nőtt, de ez, ugyanakkor, a Galileo programot érintő emelések miatt van. A növekedések okai egy véget nem érő történet, és az európai ágazati politikákkal kapcsolatosak.

Az előzetes költségvetés-tervezettel kapcsolatban azonban most azt a kritikát kell megfogalmaznom, hogy több pénz szükséges az utasok jogaira vonatkozóan, mivel ez a terület az európai polgárok jogait érinti. A legfontosabb viszont az, hogy több pénz szükséges a kutatásra és az új közlekedési stratégiákhoz, hogy végre olyan mobilitást érhessünk el, mely nem káros az éghajlatra. Továbbá szigorúan ellenőrizni kell a transzeurópai hálózatokat is, mivel nagy pénzösszegek kell elkölteni ezen a területen.

  Kyösti Virrankoski, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének előadója. − (FI) Tisztelt elnök úr, először is köszönetet szeretnék mondani Haug asszonynak kitűnő jelentéséért.

A mezőgazdaság költségvetésében központi szerepet játszanak a közvetlen támogatások és a piaci intézkedések, melyeknek megvan a maga felső határértéke a finanszírozási keretben. A kiadások a 42,8 milliárdos felső határérték alatt 2 027 000 000 euróval maradnak. Ez öt százalékos növekedést jelent.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság azt reméli, hogy ennek egy részét fel lehetne használni egy olyan programra, melynek keretében gyümölcsöt kapnának az iskolai tanulók, ezzel is ösztönözve az egészséges étkezési szokásokat. Az elhízás folyamatosan növekvő problémát jelent a fiatalok körében.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság olyan intézkedéseket is remél, melyeknek köszönhetően létrejön egy szerkezetátalakítási alap a tejipari ágazat számára. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezt a fennmaradó összeget a fejlődő országok mezőgazdaságának modernizációjára szándékozzák felhasználni. Erre a 4. fejezet alatt szereplő külpolitikai intézkedésekre előirányzott pénzt kellene felhasználni, és nem a 2. fejezetét.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot szintén aggasztja a vidékfejlesztést érintő intézkedések. Tavaly 2,8 milliárd euró elköltetlen maradt, így a Parlament alaposan ellenőrizni fogja a vidékfejlesztési programok végrehajtását.

  László Surján, a PPE-DE képviselőcsoportja nevében. – (HU) Köszönöm a szót. Jutta Haug előterjesztése, amiért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki, pontosan összefoglalja azt, amit a Parlament az előzetes költségvetés tervezetéről gondol. Hallgatva a biztos asszony felszólalását úgy éreztem, hogy az előterjesztő és a biztos asszony mint egyfajta fogaskerék kapcsolódnak egymáshoz, és ez egyfajta lelkesedéssel tölthetne el minket. Egyetlenegy aprócska probléma van: Jutta Haug mondatai kritikai éllel voltak megfogalmazva, a biztos asszony viszont ilyen mindent megnyugtató szándékokat fejezett ki. Örvendek a szándékoknak, de a számokat is szeretném a szándékokkal megegyező formában látni.

A sokrétű anyagból én most két gondolatot emelek ki. A francia elnökség velünk együtt erős Európában érdekelt, sajnos most éppen elment építeni. Ehhez alkalmas költségvetésre van szükség. Franciaország érti Európát és sokat tett érte. Reméljük, hogy végre vége lesz a költségvetés fűnyírószerű megkurtításának. Az elnökség tudatában kell legyen annak, hogy alulfinanszírozott programokra minden cent kidobott pénz.

A Néppárt azt kívánja, hogy a költségvetési ráfordításokból érték szülessék, ezért kész fellépni a hatékonyság javítása érdekében, illetve a rosszul működő programok, a korrupció vagy a belpolitika által vezérelt kiadások ellen.

A világpiaci hatások miatt az agrárköltségvetésben többlet mutatkozik. Sok ötlet merül fel, hogy ezt mire is fordítsuk. Ellenzek minden hirtelen és megalapozatlan döntést, akár a 2008., akár az idei 2009. évi költségvetésről van szó. Ráadásul az Uniónak ezen a téren komoly adóssága van. A 12 új tagállamnak tíz évet kell várnia ahhoz, hogy a régiekkel azonos támogatást kapjon. Az egységes belső piacon ezért egy évtizedig torz a verseny. E tisztességtelen helyzet pénzhiányra hivatkozva alakult ki. Ha most kiderül, hogy mégis van pénz az agrárköltségvetésben, erkölcsi kötelesség e versenyhátrány mérséklése.

Az agrárpénzek máshová irányítása ugyan az új tagállamok néhány vezetője által is támogatott gondolat, de ne tévesszen meg senkit a posztkommunista vezetőréteg kóros megfelelési kényszere, régen Moszkvától, ma Brüsszeltől várják a vállon veregetést.

Szembe kell néznünk többek között az afrikai problémákkal is, a segítésnek az agrárköltségvetés keretein belül, vetőmag, műtrágya formájában van komoly realitása. Pénzsegéllyel termékhiányt megoldani aligha lehet.

Frakcióm támogatni fogja a klímaváltozással kapcsolatos hárompárti módosítást, és érdeklődéssel várja, hogy kiderüljön, mi is áll a kifizetési szint meglepő csökkenése hátterében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  Catherine Guy-Quint, a PSE képviselőcsoportja nevében. – (FR) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, hölgyeim és uraim, ezen a héten a Parlament a költségvetés politikai prioritásairól dönt, kül- és belpolitikailag is egyaránt nehéz körülmények között. Nagyon sok kihívással meg kell küzdenünk, miközben pénzügyi szempontból nagyon korlátozott keretekkel rendelkezünk. Ezért különösen nagy örömömre szolgál az előadónk, Haug asszony bátor politikai munkája. Sikerült előre megterveznie a költségvetési eljárás szakaszait, ami képessé tesz minket arra, hogy meghatározzunk intézményünk milyen irányba haladjon. Ez az új eljárás nagyobb átláthatóságot biztosít, és így nagyobb demokráciát a polgárok számára. Így lehetséges volt megérteni és megvitatni a parlamenti bizottságok és a képviselőcsoportok prioritásait.

Sajnos ismét kritizálnom kell az ambíció nélküli Tanácsot és a szisztematikus forráselvonásait a Bizottság előzetes költségvetés-tervezetéből. Tudomásul vesszük, hogy célja az adminisztratív költségek lefaragása. Ez nem politikai prioritások meghatározásának a kérdése, hanem technikai megtakarítások kérdése, melyek gyakran megkétszerezik bizonyos fejezetek határértékét, ahogy ezt már Färm úr említette az 1a. alfejezet kapcsán. Hasonlóképpen nem találok magyarázatot a kifizetéseket érintő lineáris csökkentésekre: 1 milliárd euróval kevesebb, mint az előzetes költségvetés-tervezet.

Ami a második fejezetet illeti, minden világos. 2008-ban több mint 3 milliárd euró felhasználatlan költségvetési forrás maradt. A 2009. évi költségvetésre a Bizottság több mint 2 milliárdnyi határértéket javasol, és a Tanács ennél tovább megy, annak 2,4 milliárd euróra történő növelésével. Ugyanakkor nagyon nagy szükséglet mutatkozik a vidékfejlesztés, az energiaügy, a bevándorlás, az éghajlatváltozás és a nemzetközi szolidaritás területén is.

Amikor az élelmiszerekre vonatkozó szuverenitás kérdése egyre nyomasztóbbá válik minden egyes nappal, és amikor úgy néz ki, hogy ha nem teszünk semmit, az ennivaló luxussá fog válni Európában, a Tanács úgy dönt, hogy csökkenti a mezőgazdasági kiadásokat. Még ha nem is nyúltak a hagyományos prioritásainkon belüli költségvetési tételekhez, elfeledkeztek megnövelni mindazokat, melyekre Önök ígérteket tesznek. Hasonlóképpen, az ír népszavazás mostani kudarca, illetve a francia és a holland népszavazás két évvel ezelőtti kudarca után nem tűnik úgy, hogy a polgárokkal való kommunikáció, valamint tájékoztatásuk fontos tevékenységeket jelentenek és jelentős finanszírozást igényelnek? A polgárok tájékoztatásra, kommunikációra és véleményük meghallgatására való alapvető igényének elutasítása következményeként le is aratjuk ennek az autizmusnak az eredményeit minden egyes konzultáció és közvélemény-kutatás során.

Végül pedig soha sem fogom megérteni a Tanács hozzáállását a 4. fejezetre vonatkozóan. Egyértelműen, és mindig ugyanazt figyelhetjük meg. Ez a fejezet súlyosan alulfinanszírozott, tehát nem szabad megengednünk, hogy olyan ígéreteket tegyenek, melyeket sose fognak betartani. Hogyan remélhetjük azt, hogy meg fogjuk tudni oldani a multilaterális kapcsolatok előmozdításával kapcsolatos problémákat, vagy az éhség problémáját a világon, illetve a demokrácia megszilárdítását anélkül, hogy forrásemelést javasolnánk? Még a jól működő politikák terén is forráscsökkentéseket javasolnak.

A következő hetekben csak egyetlen dolgot tehetünk: ismét átvizsgálunk minden egyes költségvetési tételt és azok megfogalmazását egyaránt, illetve megvizsgáljuk a lehetőségeket annak érdekében, hogy egy olyan költségvetési keret jöjjön létre, amely realisztikus és szolidaritást tükröző költségvetés biztosít az Európai Uniónak a 2009-es évre.

  Anne E. Jensen, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, először is meg szeretném köszönni Haug asszonynak az együttműködését a jelentésben, amit a képviselőcsoportunk támogat. Továbbá támogatjuk az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának, illetve a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának néhány módosítását. Az EU költségvetése fontos politikai eszköz, természetesen, még akkor is, ha ez egy szerény költségvetés az egész gazdaság vonatkozásában. A 2009. évi költségvetésnek természetesen tükröznie kell a politikai prioritásokat is, tehát vajon ezt láthatjuk-e benne? Az EU állam-, illetve kormányfői elfogadtak egy ambiciózus energiapolitikai programot. Megtalálhatóak-e ezek az ambíciók a költségvetésben is? Nem, nem találhatók meg. Nincsenek egyértelmű, új prioritások ebből a szempontból. Például, az állam-, illetve kormányfők döntést hoztak arról, hogy 12 kísérleti projekt szükséges a szén-dioxid kivonására és tárolására alkalmas széntüzelésű erőművek esetében, de senki sem tudja, hogy ennek finanszírozására honnan jöjjön a pénz. Nem kellene, hogy ezek a kísérleti projektek megjelenjenek az EU költségvetésében? Csak kérdezem.

Az állam-, illetve kormányfők egy ambiciózus, közös menekültügyi politikát szeretnének látni, amit az ősszel elfogadásra kerülő bevándorlási paktum egészítene ki. És mi van a Frontex határügynökséget érintő ambíciókkal, mely ügynökségnek az a feladata, hogy segítse a különösen sebezhető országokat a szegénység elől menekülő menekültek sokaságának a kezelésében? Azok alapján, amit idáig hallottunk, nincs elegendő pénzforrás ezekhez a törekvésekhez.

A külpolitika krónikusan alulfinanszírozott. Ez idén sincsen másképp, ismét nincsenek realisztikus források segélyekre Palesztinába és Koszovóba. Az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a mezőgazdaság költségvetésének maradványösszegeit át kellene csoportosítani olyan területekre, amelyeken a költségvetési keret túl szűk. Ezt a megoldást alkalmaztuk a Galileo műholdas navigációs rendszer finanszírozása esetén. A Bizottság viszont a fejlesztési segélyek finanszírozását a mezőgazdaság költségvetéséből javasolja. Szerintem ez egyáltalán nem jó ötlet. Ez egy igazi káosz.

A képviselőcsoportom eleve nem fogadja el azt, hogy mi most a pénzügyi terv felülvizsgálatát vitatjuk. Először is a tagállamok pénzügyminisztereinek kell megmutatniuk, hogyan szándékozzák összehangolni az állam-, és kormányfők politikai ambícióit és a költségvetési keretben lefektetett felső határértékeket.

  Gérard Onesta, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében. – (FR) Tisztelt elnök asszony, Haug asszony jól teszi, hogy lehetséges helyesbítésekre hívja fel a Bizottság figyelmét a költségvetés-tervezetre vonatkozóan, amikor az adminisztratív kiadások átláthatóságát – különösen az ügynökségek esetén –, jobb pénzügyi tervezést és az emberi erőforrások jobb értékelését említi.

A Haug-jelentés egyik bekezdése kapcsán szeretnék néhány szót mondani, mely az éghajlatváltozás elleni küzdelem követelményei és az EU költségvetése közötti összefüggés hiányára mutat rá. A költségvetésünk alapvetően Európa GDP-jének 1%-át teszi ki, ami nevetséges az Egyesült Államok szövetségi szintű 20%-os GDP-hányadához képest.

A Bizottság azt mondja nekünk, hogy ennek a kis százalékhányadnak a 10%-át különíti el az éghajlatváltozásra – azaz a GDP 0,1%-át – és mégis, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye, a Stern-jelentés, az ENSZ Fejlesztési Programja és a Világbank szerint is ha tényleg küzdeni akarunk az éghajlatváltozás hatásai ellen, akkor a GDP 0,6 és 1,6% közötti arányát kellene mobilizálnunk. A Stern-jelentés még a GDP 2%-át is említi. A Bizottság tehát 500% és 2 000% közötti hányaddal múlja alul a nemzetközi jelentések javaslatait.

És egy másik nagyon érdekes adat: A fejlődő országok segítése érdekében, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye szerint – már megint szerintük – körülbelül évi 100 milliárd amerikai dollár lenne szükséges az összes ilyen projekt finanszírozásához. A Bizottság azt mondja nekünk, hogy ez érdekes, és hogy egy éghajlatváltozás elleni globális szövetséget kíván létrehozni, melynek évi 20 millió eurót fog kiosztani három évig. Tehát hatalmas szakadék van a szükségletek és a rendelkezésre álló források között. Amikor azt mondom, hogy szakadék, akkor ez alatt egy akkora tátongó szakadékot értek, amelyben az atmoszféra összes szén-dioxidját tárolni lehetne.

Tisztában vagyok azzal, hogy a Bizottságnak kis mozgástere van: a kiadások meg vannak szabva, az egyes programok borítékjai fixek, az intézkedések finanszírozása, illetve a feltételek mindegyik program esetén rögzítve vannak, továbbá a Tanács moccani sem akar, és ami még rosszabb, folyamatosan lefarag a kiadásokból. Szerencsére a Bizottságnak kezdeményezési joga van, bárcsak élne is vele! Ahogy azt már Guy-Quint asszony említette, a pénzügyi terv mozgásterén belül vagyunk. Legalább 2 milliárd euró tartalékhányaddal rendelkezünk. Ha nem használjuk fel ezt a 2 milliárd euró tartalékot, akkor nem csupán egy elragadó költségvetés-technikai hibáról van szó, hanem egy veszélyben lévő európai projekt előmozdításának és egy veszélyben lévő bolygó védelmezésének a kudarcáról.

(Taps)

  Wiesław Stefan Kuc, az UEN képviselőcsoportja nevében. – (PL) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, a megbízatásunk kezdetekor mindannyian igyekeztünk növelni az EU feladatainak megvalósításához szükséges forrásokat. Sajnálatos módon a 2007–2013 közötti időszakra szóló költségvetési keret elfogadásával a Tanács úgy gondolta, nincs szükség az EU költségvetésének a növelésére. Most ennek a döntésnek a végzetes következményeivel szembesülünk.

A Lisszaboni Stratégiából eredő feladatok megvalósítása mellett az egyéb együttes fellépések száma is megnövekedett mostanában. Engedjék meg, hogy megnevezzek néhányat: a transzeurópai közlekedési hálózatok, az Európai Technológiai Intézet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Már felmerültek problémák a Galileo-program finanszírozása kapcsán, és most kezd a problémák következő csoportja előbukkanni, melyek sokkal jelentősebbek. Miért tűzünk ki nagyívű célokat, amikor már most tudjuk, hogy nem lesz meg hozzájuk a forrás? Nem visz messzire minket az, ha csökkentjük a forrásokat a közös agrárpolitika megvalósításához és azokat átcsoportosítjuk egyéb feladatok finanszírozására, és mi lesz azokkal a programokkal, melyeket már elindítottunk?

Képviselőtársamat, Haug asszonyt rendkívül nehéz feladat elé állították, ha az elvárásainknak meg kellett felelnie, akkor is, ha csak részben. Ezért őszintén gratulálok neki e nehéz feladat teljesítéséhez, és remélem, hogy nem lesz túl sok módosítás.

  Esko Seppänen, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében. – (FI) Tisztelt elnök úr, a Bizottság költségvetése nagyon egyszerű.

Haug asszony jelentése indokoltan hívja fel a figyelmet a korlátozott keretekre nagyon sok tétel esetében. A legkisebb rugalmasság a negyedik részben található. Nyilvánvaló, hogy a 2009-ben Palesztinának és Koszovónak adandó összegek nem fognak beleférni a költségvetési keretbe. Elvileg kérdéses az, hogy a rugalmassági eszközt fel lehet-e használni ezekre az ismert szükségletekre, melyek meghaladják az említett rész költségvetési kereteit.

A képviselőcsoportunk támogatja az éghaljatváltozás kérdésének rövid/ideiglenes mellőzését, és szerettük volna, ha ez a célkitűzés egyértelműbben jelenik meg a költségvetésben. Ehelyett a biztonság és védelmi politikára szánt összegek, melyek az EU militarizálását szolgálják, nem tartoznak a közös költségvetésbe, noha a Tanács erre javaslatot kíván tenni, különösen most, a francia soros elnökség alatt.

Egy új helyzet alakult ki, amikor Írország demokratikus úton elutasította az EU alkotmánytervezetét, és ez nem várt hatással van a 2009. évi költségvetés-tervezetre.

(Taps)

  Sergej Kozlík (NI). – (SK) Három éve sorozatban tapasztaljuk, hogy fokozatosan egy szakadék nyílik meg a hosszú távú költségvetési előrejelzés és a költségvetési valóság között.

A tagállamok kormányai nem veszik igénybe eléggé dinamikusan a költségvetési erőforrásokat, ezért azok befagyasztott költségvetési erőforrássá válnak. Ezek nagyságrendje évről évre nő.

Másodsorban pedig a kifizetések év közepe felé történő növekvő tendenciája fokozatosan csökken, nemcsak a bruttó nemzeti termék viszonylatában, hanem abszolút évközi viszonylatban is. Ennek a hozzáállásnak az elfogadásával a Parlament egy kényelmesebb és kevésbé megerőltető környezetet hoz létre a tagállamok kormányai számára. Ez a jövőben azt fogja eredményezni, hogy az Európai Unió kulcsfontosságú politikái kisebb mértékben fognak megvalósulni. Ez a helyzet aggasztó, és az előadó, Jutta Haug, helyesen hívja fel erre a figyelmet számos szempontból.

Külön fel szeretném hívni a figyelmet a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatására irányuló verseny- és kohéziós politikát érintő kiadások folyamatos relatív és abszolút csökkenésére. Ez a tendencia nem tesz jót a polgárok európai uniós politikákba vetett bizalmának. Ez nem jó hír a 2009-es választási év előtt.

  Reimer Böge (PPE-DE). – (DE) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, a Haug jelentés az előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó előzetes észrevételeinket mutatja be egy nagyon korai szakaszban, és mi ezeket a plenáris egyeztetésre kapott megbízatással keverjük össze, amely július 17-én lesz.

Természetesen a Reformszerződés nélkül a jövőorientált közös politika egyes kulcsfontosságú kérdései még hiányoznak, de még a Szerződés nélkül is sok minden hozzájárul az előzetes költségvetési tervezet átdolgozásának szükségességéhez: a sürgető és nyilvánvaló deficitek, különösen a kül- és biztonságpolitika terén, illetve az EU mint globális szereplő a 4. fejezetben. Továbbá figyelembe kell venni a G8-ak csúcstalálkozóján elért eredményeket, illetve a június 19–20-i Európai Tanács következtetéseit is.

Az Európai Tanács valójában bemutatott egy átfogó tervet legalább 13 bekezdésben a többéves pénzügyi terv felülvizsgálatára: a Frontex további fejlesztése; Europol; az Eurojust megerősítése; a természeti katasztrófák kezelésére irányuló intézkedések; a második generációs bioüzemanyagokat és a tiszta szén technológiát érintő kísérleti projektek; mezőgazdasági alapok a fejlődő országokban, élelmezésbiztonsági segítségnyújtás és stabilizáció; az állami fejlesztési segélyek növelése a GNP 0,7%-ával 2015-ig; kereskedelmi segítségnyújtás a fejlődő országok számára; bevándorláspolitika; illetve új pénzügyi források az éghajlatváltozás problémájának kezelésére.

Kíváncsian várom, hogy a pénzügyminiszterek, akikkel most tárgyalnunk kell, hogyan fognak boldogulni az újítások e sorozatával, melyeket az állam- és kormányfők terjesztettek elő, illetve kíváncsian várom, hogy milyen számokat és javaslatokat fognak benyújtani az állam- és kormányfők politikai következtetéseinek az alátámasztására.

Két kiegészítő elemre szeretnék összpontosítani – határozottan támogatom az előadó által felvázolt áttekintő értékelést, ami komoly együttműködés eredménye, ideértve a szakbizottságokkal történt együttműködést is. Ha a Bizottság most azon gondolkozik, hogy megtakarításokat hoz létre a mezőgazdaságból egy új programhoz, melynek célja a fejlődő országok gazdáinak támogatása, akkor várjuk a javaslatokat e források eredetére. Azonban egy ilyen projekt becsúsztatása a 2. fejezet alá egy új jogalap létrehozásával, ez egyszerűen elfogadhatatlan! Ha azt ily módon kívánják finanszírozni, figyelembe véve az általunk tett kötelezettségvállalásokat, ez a pénzügyi terv felülvizsgálatát jelenti, és a 4. fejezet alá tartozik.

Másodsorban további hosszú tárgyalásokat kell folytatnunk arról, hogy hogyan akarunk eljárni, egyszerűen csak odaadjuk-e az ENSZ-nek és a Világbanknak a pénzforrásokat anélkül, hogy hozzáférésünk lenne a belső pénzügyi ellenőrzésekhez, illetve anélkül, hogy biztos garanciánk lenne a megfelelő politikai prioritásokra vonatkozóan. Az eddigi tapasztalataink alapján ez nem olyan egyszerű!

Természetesen tudjuk, például, hogy 2008-ban háromszor annyit költöttünk Palesztinára, mint amennyit a 2009. évi előzetes költségvetési tervezet előirányoz. A régi trükk, hogy a közös kül- és biztonságpolitikát és az új prioritásokat a fejlődő országok terhére a 4. fejezetben finanszírozzák, az új kihívásokat és a politikai határozatokat figyelembe véve már nem fogadható el, és nem fogjuk eltűrni.

  Costas Botopoulos (PSE). - (EL) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, a költségvetés egy politikai eszköz, nem pedig egy számviteli eszköz, és ennek a jelentésnek megvan az a nagy előnye, véleményem szerint, hogy túlmutat az alakiságokon és politikai kérdésekkel foglalkozik.

A két legfontosabb érintett kérdés közé tartozik először is az, hogy az EU költségvetése nem egyezik meg az EU szükségleteivel és ambícióival, másodsorban pedig az, hogy ez a költségvetés nem tükrözi az EU politikai prioritásait, ahogy azokat pontosan felvázolták az EU egyéb ügynökségei.

Mit tehetünk az első esetben? Mit mond a jelentés? A kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony szintjének a növelését kérjük. Továbbá, és ez nagyon fontos, noha erről már volt szó, szeretném megismételni, hogy a keretek felhasználásának a lehető legjobb módját kérjük. Azaz nagyon fontos, hogy ha bárhol el tudjuk kerülni a pénzpazarlást bizonyos politikák területén úgy, hogy lehetővé tesszük azok forrásait az EU-politikákra történő felhasználásukra, akkor ezt meg kell tennünk.

A második esetben azt láthatjuk, ahogy már említettem, hogy a költségvetés nem tükrözi a politikai prioritásokat. Két példát szeretnék kiemelni. Ezeket már említették képviselőtársaim, de szeretném megismételni őket.

Az elmúlt politikai év során mit tapasztaltunk, jelenleg melyek azok a legsürgetőbb problémák, amikkel az EU-nak szembe kell néznie? Az energiapolitika, az éghajlatváltozás és az élelmiszerellátás problémája. A költségvetésből e sok politikai probléma megoldására előirányzott összegek nagyon kevésnek bizonyulnak.

A második kérdés, ahogy már sokan említették, a külpolitika. Most, ahogy bővül Európa és széttárja szárnyait, mi megint csökkentjük a kiadásokat.

Harmadsorban pedig, és engedjék meg, hogy ragaszkodjak ehhez: a hírközlési politika. Láthatják, mi történik, az EU előtt álló problémát, azt az intézményi válságot, amin most keresztül halad. Szükségesek a politikai kezdeményezések, és ezekhez a politikai kezdeményezésekhez hírközlés és pénz kell.

  Jan Mulder (ALDE). – (NL) Először is én is köszönetet szeretnék mondani Haug asszonynak és a biztos asszonynak. A feljegyzéseimben én is megemlítettem a francia elnökséget, de sajnos a képviselője már eltűnt.

Az egyik szempont, ami miatt ez a költségvetés vonzó a tagállamok számára, az a kifizetési előirányzatok alacsony százalékos értéke. Úgy gondolom, hogy a 0,9% az elmúlt évek egyik legalacsonyabb százalékos aránya. Nekünk kell átgondolni, hogy ez realisztikus vagy sem. Semmi nem szól a százalékos arány alacsonyan tartása ellen, de muszáj valószerűnek lennie, és már hallhattuk korábban: előfordulhat, hogy nagyon sok új prioritással kell majd szembenéznünk.

Az egyik probléma, amit kezelnünk kell – ahogy már sokan említették – a 4. fejezet. Hogyha megnézzük ezt a fejezetet, az egyik legfőbb szervezet, melynek forrásokat juttatunk, az Egyesült Nemzetek. Épp most tértem vissza egy koszovói látogatásról a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal. Nem adtak nagy optimizmusra okot azok a dolgok, amiket ott hallottunk az Egyesült Nemzetekről. Úgy vélem, hogy a Bizottságnak újra meg kell alaposan vizsgálnia a szervezetet érintő politikát.

Egy másik szempont a költségvetés 5. fejezete. Azt hiszem a jelenlegi határérték 121 vagy 123 milliónál áll. Hogyan néz ki ez a határérték a gyorsan növekedő infláció fényében? Évi négy-öt százalék. Mik ennek a következményei a Bizottság humánerőforrást, építkezéseket, stb. érintő kiadásaira nézve, és milyen következtetéseket kell ebből levonnunk?

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Tisztelt elnök asszony, ebben a vitában én négy kérdésre szeretnék kitérni. A 2009. évi költségvetésben a kötelezettségvállalásra előirányzott források összege a bruttó nemzeti termék 1,04%-a, és csupán a GNI 0,9%-a van előirányozva a kifizetésekre, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2008. évi kifizetésekhez képest. Ilyen kicsi költségvetéssel nehéz lesz megvalósítani az Európai Bizottság és a Parlament által megfogalmazott prioritásokat, különösen mivel ezek a prioritások észrevehetően minden egyes évben nőnek. Harmadsorban pedig „Az EU mint globális szereplő” jellegzetes című 4. fejezetben említett pénzforrások külön figyelmet érdemelnek, mert csupán 1,8%-kal nőttek 2008-hoz képest, noha évek óta nyilvánvaló, hogy ez egy állandóan alulfinanszírozott terület. Negyedsorban egy ilyen szerény növekedés a 4. fejezetben annál is inkább érthetetlen, mivel pont e fejezet alatt találhatók a fejlődő országoknak nyújtott uniós élelmiszersegélyek pénzforrásai, és az alapvető mezőgazdasági nyersanyagok árai több tíz százalékkal növekedtek az elmúlt 10–15 hónapban.

Befejezésképpen gratulálni szeretnék az előadónak, Haug asszonynak, a rendkívül alapos jelentéséhez, amely ismét rávilágít arra, hogy sajnálatos módon a Bizottság és a Tanács is egyaránt elsősorban számviteli szempontból közelíti meg a költségvetés-tervezés folyamatát.

  Margaritis Schinas (PPE-DE). - (EL) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, az egyértelmű tárgyalási mandátum meghatározása jelenleg folyamatban van a Tanáccsal jövő héten folytatandó eszmecsere vonatkozásában.

Értem, hogy felszólaló képviselőtársaim miért szorgalmazzák a további, külön erőfeszítések megtételét a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben (például a külkapcsolatok, stb. terén), de úgy gondolom, hogy ebben az éveben különösen fontos, hogy ezt a mandátumot az alapján határozzuk meg, amit a polgárok várnak a költségvetéstől, semmint hogy az alapján, amit sokunk remél saját érdekekből vagy egyéb aggodalmakból kifolyólag.

Arra a négy területre kellene összpontosítanunk, melyek – véleményem szerint – a legégetőbb problémákat jelentik ma az európai polgárok számára. E négy probléma közé az alábbiakat sorolom: magas árak, éghajlatváltozás, versenyképesség és környezetvédelem.

Erre a négy sarkalatos pontra kellene építenünk a megbízatást. Szerintem jó úton vagyunk, de nem szabad elveszítenünk ezt az irányt.

Néhány megjegyzést szeretnék tenni Barroso elnök úr élelmezésbiztonságot érintő ötletére, melyet tegnap húzott ki a tarsolyából, és holnap vagy holnapután fogja előterjeszteni a G8-ak csúcstalálkozóján, ha nem tévedek. Ez egy olyan ötlet, amit meg kell vizsgálnunk, viszont az EU költségvetése kialakítási módjának alapvető perspektívjából kell megvizsgálnunk. Azaz, meg kellene tárgyalnunk a Tanáccsal költségvetési alapelvként, majd dönteni arról, hogy előterjesszük-e az EU javaslataként a nemzetközi fórumokon.

Végül pedig szeretnék néhány szót mondani a bevándorláspolitikáról. Egy olyan országból jövök, mely hatalmas nyomásnak van kitéve azoknál a külső határainál, melyek EU-határok, különösen a tengeri határokat illetően. Véleményem szerint ebben az évben külön erőfeszítéseket kellene tennünk a Frontex tekintetében, különösen tengerparti vonatkozásban, olyan műveletekkel, mint például a Poszeidón-művelet az Égei-térségben, mely csak tavaly, a nyári hónapok alatt, átlagosan 700–800 illegális bevándorlást érintő esetre volt képes reagálni.

Szükség van erre a lépésre, épp úgy, mint arra, hogy végre sikeresek legyünk a költségvetésben – és kapcsolatban állok képviselőtársakkal, akiknek ez a célja –, annak biztosítása érdekében, hogy először kialakuljon a tagállamok között a szolidaritás mechanizmusa az adminisztratív költségek viselése és a bevándorlók fogadásának adminisztratív terhe tekintetében.

Ez egy olyasmi, ami még nem létezik, de szükségünk lenne rá. Ez nagy nyomást gyakorol egyes tagállamokra, és véleményem szerint külön felelősséggel tartozunk ennek elérésért.

Úgy szeretném befejezni, ahogy elkezdtem. Csak akkor lehet sikeres egy költségvetés, ha a polgárok elvárásainak felel meg, s nem egyes érdekeknek vagy lobbicsoportoknak.

  Vladimír Maňka (PSE). – (SK) Nagyon köszönöm Haug asszonynak a kiváló jelentését.

A 2009. évi költségvetési tervezet egyfelől lehetővé teszi a 2007–2013 közötti pénzügyi programozási időszakra jóváhagyott programok konszolidálását, másfelől pedig hangsúlyt fektet sürgős problémák és kihívások megoldásának szükségességére. A regionális politika tekintetében érdekünkben áll javítani az elmaradott régiók lakosainak a szociális és gazdasági helyzetét. A célunk az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. 2008-hoz képest a kiadásokat érintő 1b. alfejezetben szereplő kifizetések közel 14%-kal csökkentek. Mi, természetesen, szeretnék képesek lenni arra, hogy szembeszálljunk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal, ugyanakkor a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával az egész Közösségen belül. Ezért biztosítanunk kell azt, hogy a kohéziós politikához szükséges erőforrások továbbra is rendelkezésre állnak a jövőben.

Annak érdekében, hogy meggyőzhessük polgárainkat arról, hogy a pénzügyi forrásaikat felelősségteljesen használjuk fel, biztosítanunk kell az operatív programok és a nagy projektek hatékony megvalósítását. Ezért a tagállamok által közzétett elemzéseknek és az azutáni intézkedéseknek kulcsfontosságú szerepet fognak játszani. Fontos a kohéziós politika eredményeinek értékelése a 2000–2006 közötti időszakra vonatkozóan.

  Nathalie Griesbeck (ALDE). – (FR) Tisztelt elnök asszony, először is el szeretném mondani, hogy óriási becsülettel adózok Huag asszony iránt, aki szenvedélyesen prezentálta átfogó, igényes, de ugyanakkor nagyon bátor jelentését a költségvetésről, melyet egyhangúlag fogadott el a Költségvetési Bizottság, és amelynek célja a Parlament átláthatóságra és világosságra irányuló igényének hangsúlyozása a 2009. évi költségvetés elkészítésében.

Természetesen rámutat a Parlament főbb követelményeire, a versenyképességgel kapcsolatos politikák, a regionális politika, a K&F, a fejlesztés, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság tekintetében, illetve kisebb mértékben a külpolitikára és az európai szomszédságpolitikára vonatkozó követelményeket illetően, ahogy erről már korábban szó esett.

Azonban, a számomra fennmaradt kis időben, hangsúlyozni szeretném, hogy mennyire fontos – fontosabb, mint valaha –, hogy elkerüljük a 3b. alfejezet előirányzatainak feláldozását. A jelenlegi légkörben, amikor az embereknek nincsen bizalmuk az EU-ban, és amikor Európa folyamatosan küzd azzal, hogy inspirálja polgárjait, akkor életbevágónak tűnik, hogy a kulturális, az ifjúsági és az egészségügyi politikákon keresztül valódi európai polgári érzületet hozhassunk létre. Csatlakozom Haug asszonyhoz, és én is nagyon sajnálkozom amiatt, hogy pontosan azoknak a tevékenységeknek az esetében történt a legkevesebb emelés, amelyek segítségével megmutatkozik, hogy mit tesz Európa a polgáraiért.

Végül, befejezésképp, meg szeretném kérni a Tanácsot és az elnökségét – és én is nagyon sajnálom, hogy a Tanács képviselője nincs jelen a vita e rendkívül fontos pontján –, hogy kerülje el a csökkentéseket az előzetes költségvetési tervezet első olvasata során, ahogy ez általuk megszokássá vált az előző évek során. Ezért szoros együttműködés szükséges az intézményeink között, és az Európai Parlamenttel szerepkörében teljes mértékben konzultálni kell, igen, Európáért tevékenykedő döntéshozó félként, de ami még fontosabb, hogy a polgárok képviseletében fellépő félként olyan kulcsfontosságú politikai tevékenységben, mint a költségvetés elfogadása.

  Valdis Dombrovskis (PPE-DE). – (LV) Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztos asszony, hölgyeim és uraim, amikor az Európai Bizottság által készített 2009. évi költségvetési tervezetről beszélünk, akkor először is meg kell említeni, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege 134,4 milliárd euróra nő, ami 3,1%-os növekedést jelent. Ugyanakkor, a kifizetési előirányzatok összege 3,3%-kal csökken, és az EU kohéziós politikájára vonatkozó kifizetési előirányzatok összege csökken a leggyorsabban –14%-kal. Természetesen, az EU kohéziós politikájára vonatkozó kifizetési előirányzatok csökkentése összefüggésben áll az elhúzódó programozási problémákkal, melyek megakadályozzák a tagállamokat az uniós pénzforrások teljes felhasználásának az elindításában. Az Európai Bizottságnak azonban jobban kellett volna figyelnie az erőforrások felhasználásának sikeres elindítására és az adminisztratív terhek csökkentésére, a kifizetési előirányzatok mechanikus csökkentése helyett. Úgy gondolom, hogy még egyszer komolyan meg kell fontolnunk ezt a kérdést az egyeztető ülés során. Ami az EU költségvetésének a 4. fejezetét illeti, az EU mint globális szereplő vonatkozásában, nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság által javasolt források összege nem elegendő. Újra át kell gondolni a költségvetés 4. fejezetének a tervezetét, figyelembe véve az EU kötelezettségvállalásait Koszovó, Palesztina és egyéb területek esetén, és valós számadatokra kell jutni. Az EU új prioritásait illetően – az EU közös energiapolitikája, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelem esetében – az EU költségvetési forrásainak jelenlegi összege e célkitűzésekre egyértelműen elégtelen. Természetesen csak az EU pénzügyi tervének középtávú felülvizsgálatával együtt lehet jelentős változtatásokat eszközölni az EU költségvetési struktúrájában, de külön módosításokat korábban is lehet tenni, például lehetővé tehető az új tagállamok számára, hogy az uniós forrásokból nagyobb részt fordítsanak energiahatékonysági célokra és az otthoni fűtési programokra. Végül pedig az intézményi kérdésekről, a 2009. évi költségvetési eljárás azzal a feltételezéssel indult, hogy a Lisszaboni Szerződés a következő évben életbe lép. A Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos jelenlegi helyezet nem igazán tiszta, és fontos megegyezni abban, hogy pontosan milyen eljárási változtatásokkal fog járni az intézmények EU-költségvetést érintő munkájában. Köszönöm a figyelmet.

  Gabriela Creţu (PSE). - (RO) Az egységes piac támogatása teljesen indokolt, ha a fogyasztóknál magas elégedettségi szintet érünk el biztonságos termékek és szolgáltatások által, valamint a lehetséges problémák megoldásának hatékony eszközeivel, mindezt a tisztességes verseny biztosításának feltételeivel.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által benyújtott javaslatok a 2009. évi költségvetéshez ezt az irányt követik. További finanszírozást kérünk a SOLVIT hálózat részére, amely – a jogos elvárások ellenére – még nem érte el a becsült hatékonyságot a polgárok belső piacon felmerülő jogi problémái megoldásában.

Tovább támogatjuk a fogyasztókat, a piackutatást – beleértve az árakat – érintő projektek, illetve a piacfelügyeleti intézkedések további finanszírozását is.

Az összegyűjtött adatok magyarázatul szolgálhatnak a lehetséges torzulásokra, és hozzájárulhatnak a negatív helyzetek kijavításához szükséges megfelelő intézkedések megtalálásához. Azt vesszük észre, hogy a legtöbb megvitatott fejezet esetében a finanszírozás megfelelő, viszont mi aggodalommal ragaszkodunk egy bizonyos szemponthoz: a költségvetési kiadások jelenlegi szerkezete teljes mértékben átláthatatlan.

Így a közpénzek végállomása feletti demokratikus ellenőrzés alá van ásva, amit a Parlament szigorúan elutasít.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). - (RO) Az Európai Parlament 2009. évi előzetes költségvetési tervezetről szóló első jelentésének nagyon világosan jeleznie kellene az Európai Unió jelenlegi politikai prioritásait.

Ezért úgy gondolom, hogy a jelentés túl nagy hangsúlyt fektetett a globális felmelegedés elleni küzdelmet érintő költségvetési hiányosságokra, de nem foglalkozott eleget az európai unió polgárait érintő élelmiszerválság problémájával. Az élelmiszerár-válság és az élelmiszer-bizonytalanság, melyekkel először foglalkozunk több mint harminc éve, a költségvetési prioritásaink közé kell, hogy tartozzanak.

Véleményem szerint az egyetlen eszköz, amellyel hatékonyan tudunk válaszolni a helyzetre az a közös agrárpolitika. Ez, és csak ez tudja garantálni az élelmiszertermékek megfelelő mennyiségű előállítását Európában.

Ebből kifolyólag nem értek egyet az európai költségvetés 2. tételében szereplő rendelkezésre álló keretek mezőgazdaságon kívüli területeken történő felhasználásával. Másodsorban pedig már több éve tapasztalhattuk a pénzforrások különböző eszközökkel történő átcsoportosítását az első pillérből a gazdáknak történő közvetlen kifizetésekből a 2. pillérben szereplő vidékfejlesztési projektekbe.

Emlékeztetem Önöket arra, hogy a vidékfejlesztési projektek nem fognak termelésnövekedést eredményezni Európában, illetve következésképpen a jelenlegi élelmiszerválság megoldásához vezetni.

Még ha e transzferek modulációs eszköz általi alkalmazásának tendenciája több éve is fennáll, most a legjobb intézkedésekre van szükségünk a jelenlegi kihívásokhoz, és ezek az intézkedések a közös agrárpolitika hagyományos eszközei között vannak.

ELNÖKÖL Diana WALLIS
alelnök

  Szabolcs Fazakas (PSE). - (HU) Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt biztos asszony, kedves képviselőtársaim! Először is gratulálni szeretnék a jelentéstevőnek, Jutta Haugnak az eddig végzett kitűnő munkájához, a mostani átfogó állásfoglalásához, aminek eredményeként a rendelkezésre álló korlátozott keretekből egy olyan költségvetést igyekszik kialakítani, amely segíthet megvalósítani prioritásainkat, és egyben választ adhat az előttünk álló globális kihívásokra.

Az Európai Uniót is fenyegető stagfláció tükrében fontos, pozitív lépés, hogy a költségvetés legnagyobb tételét már a növekedést, foglalkoztatást, innovációt és a kohéziót szolgáló fejezet teszi ki. Itt a sorok között megtalálhatók azok a források is, amelyek a klímaváltozás és a biztonságos versenyképes energiaellátás céljait szolgálják. Még jobb lenne, ha ezekre a kihívásokra, azaz a CO2-kibocsátás csökkentésére, az energiatakarékosság és a megújuló energia céljára önálló fejezetek állnának rendelkezésre, ezzel is elősegítve egy közös, fenntartható európai energiapolitika kialakítását. Köszönöm.

  Brigitte Douay (PSE). – (FR) Tisztelt elnök asszony, a ír népszavazást követően még nagyobb szükség van arra, hogy az EU még jobban odafigyeljen a polgáraira, és jobban tájékoztassa őket azokról a dolgokról, amik napi szinten érintik őket, különösen most, kevesebb, mint egy évvel az európai választások előtt, ha fel akarjuk kelteni a szavazók érdeklődését az európai kérdések iránt, illetve ha el akarjuk érni, hogy legalább minimális egyetértés alakuljon ki az EU célkitűzései és politikái tekintetében.

Ez egy nehéz időszak a 2009. évi költségvetéshez, amelyről Haug asszony egy kiváló jelentést készített a nagy kérdéseket érintő új megközelítésével, illetve széles körű konzultáció folytatásával. Felidézném jelentésének a polgárságot és a tájékoztatást érintő pontjait, melyek 2009-ben számos kihívásnak meg kell, hogy feleljenek, és melyekhez jelentős forrásokra van szükség egy olyan fejezetben, amely – sajnos – nagyon kicsi pénzügyi kerettel rendelkezik.

A tájékoztatás a demokrácia nélkülözhetetlen eszköze. Bárhol is éljenek, legyen az egy régi vagy egy új tagállam, a polgárokat jobban kell tájékoztatni az EU-val kapcsolatos tényekről, különösen a költségvetéséről. Ezért egyértelmű, hasznos és összehangolt információkat kell, hogy kapjanak a fő intézményektől. E tekintetben fontos szerepet játszhat a polgárok európai projekthez való közeledésében egy olyan felhívás, mely bevezetne egy európai uniós márkát, amely egész Európában felismerhető lenne, és mindenkinek tetszene.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök asszony, az éves költségvetések egyfajta megegyezést jelentenek a többéves pénzügyi keretekben meghatározott stratégiai célok megvalósítása és a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet, illetve különösen a piacon felmerülő váratlan eseményekre való reagálás szükségessége között.

Ma a következő helyzettel állunk szembe: az energiaárak rendkívül gyorsan növekednek, ideértve az üzemanyagokat/tüzelőanyagokat is, továbbá egy globális élelmiszerválság tünetei egyértelműen megmutatkoznak, miközben ugyanakkor az élelmiszer-termékek árai is növekednek. Hogyan szándékozik a Bizottság fellépni, és mekkora költségvetési összeget tudunk fordítani e nehéz és folyamatban lévő helyzet elleni küzdelemre, a válság súlyosbodásának megakadályozása érdekében?

Nagyon sok évet fordítottunk már az energiaügyi és az éghajlatváltozási csomagot érintő erőfeszítésekre, és ez nagyon fontos. De vajon ez a cél megjelenik-e a 2009. évi költségvetés pénzügyi prioritásai között? Az Európai Parlamenti választások 2009-ben lesznek. El kell majd számolnunk az adófizetők pénzének elköltéséről, illetve arról, hogy ezek a kiadások mennyire állnak összhangban Európa és polgárainak céljaival és szükségleteivel.

  Jutta Haug, előadó. − (DE) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, nagyon szépen köszönöm kedves szavaikat, a munkám értékelését, és természetesen a támogatásukat. Azonban Önök épp úgy, mint én, tudják, hogy a munkát csak akkor lehet elvégezni, megfelelően elvégezni, hogy ha a tagállamok szorosan együttműködnek benne. Csak ekkor lehetünk elég erősek a Tanáccsal szemben és leszünk képesek keresztülvinni az általunk leglényegesebbnek tartott dolgokat.

Különösen tetszett, amikor Surján úr azt említette, hogy a biztos asszony és én egyfajta fogaskerékként kapcsolódunk egymáshoz. Rendkívül jó metaforának tartom, ugyanis ha két fogaskerék egymásba kapaszkodik, akkor ők megmozdítanak valamit, és ez pontosan az, amit mi szeretnénk. Mozgásba akarunk indítani valamit. El akarjuk kerülni a statikus költségvetést, illetve mindenek felett meg akarjuk mozdítani a Tanácsot. Ahogy az elnök úr említette, az állam- és kormányfők kiadhatnak ugyan közleményeket a csúcstalálkozóikon elért mindenféle csodálatos dologról, de a végén a Bizottságnak és a Parlamentnek kell mozgásba indítania ezeket a dolgokat. Természetesen ennek a Tanács is része, a költségvetési hatóság egyik karjaként, de többnyire az a benyomásom, hogy minding nekünk kell a Tanácsot velünk együtt rángatni ebben a mozgásban, mert a Tanács maga nem szokta a lendület megadását kezdeményezni.

Ismét elemeztük az előzetes költségvetési tervezetet, eszmecserét folytattunk róla, és egyértelműen felvázoltuk – ebben a korai szakaszban, a nyári szünidő előtt –, hogy mit akarunk az Európai Unió költségvetésétől a következő évben. Ez jó alapot biztosít ahhoz, hogy elkezdjük a nyári szünet utáni első olvasathoz szükséges előkészületeket.

Remélem, hogy minden képviselő épp olyan nagymértékben fogja támogatni azt, mint ahogy ma tették.

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazás 2008. július 8-án, kedden lesz.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Cătălin-Ioan Nechifor (PSE), írásban. – (RO) A Költségvetési Bizottság valódi támogatást kér a szegény régiók számára, a nagyobb költségvetést az európai szolidaritás elvének kifejezéseként kérve. A Jutta Haug jelentés európai uniós szintű, jelenlegi prioritások részletezésével és hangsúlyozásával tekint a 2009. évi költségvetésre, ideértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a szegényebb régiók iránt tanúsított szolidaritást is.

Ennek az új megközelítésnek jobban meg kellene értenie a szegényebb régiókat sújtó nehézségeket és szükségleteket, és nagyobb finanszírozást kellene, hogy biztosítson, amely – az illetékes európai intézmények fejlődési folyamatokat érintő ellenőrzése által – az egyenlőtlenségek csökkenéséhez fog vezetni, valamit a gazdasági és szociális kohézió biztosításához.

Románia számára ez a költségvetési változtatás jó hír lehet, ami a fejlesztendő régiók finanszírozását illeti, ugyanis az országban lévő 8 fejlesztendő régióból 6 az Európai Unió 15 legszegényebb régiója között van, és az észak-keleti fejlesztendő régió idén is az utolsó marad ebben a listában. Tehát ismét van egy fontos lehetőségünk arra, hogy eldöntsük, miért kell harcolnunk és mire kell állandóan odafigyelnünk a nyugat-európai országok régióitól minket elkülönítő jelentős – gazdasági, szociális, kulturális és civilizációs – különbségek csökkentése érdekében.