Rapporti verbatim tad-dibattiti

It-Tnejn, 7 ta' Lulju 2008 - Strasburgu

16. Baġit 2009: L-ewwel riflessjonijiet dwar il-mandat għall-konċiljazzjoni fir-rigward tal-PDB 2009 (dibattitu)

  Presidente. − L'ordine del giorno reca la relazione di Jutta Haug, a nome della commissione per i bilanci, sul bilancio 2009: prime riflessioni sul progetto preliminare di bilancio 2009 e sul mandato per la concertazione - Sezione III - Commissione (2008/2025) (A6-0262/0008).

  Jutta Haug, Berichterstatterin. − Frau Präsidentin, Herr Ratspräsident, Frau Kommissarin! Wie sollte und wie könnte der Haushalt der Europäischen Union für das Jahr 2009 aussehen? Darüber sprechen wir seit Beginn dieses Jahres, und nun stehen wir kurz vor dem zweiten Schritt des Europäischen Parlaments im diesjährigen Haushaltsverfahren, das ein bisschen anders aussieht als das der Jahre zuvor. Das ist der Tatsache geschuldet, dass wir uns schon jetzt ein wenig auf das veränderte Verfahren nach dem Reformvertrag vorbereiten wollten.

Nach der Entschließung zum Haushaltsrahmen und zu den Prioritäten für 2009 vom April folgt nun unsere Entschließung „Erste Überlegungen zum Vorentwurf des Haushaltsplans 2009 und zum Konzertierungsmandat“. Diese Entschließung ist im Haushaltsausschuss einstimmig angenommen worden, und ich hoffe doch sehr, dass das Plenum in ebenso großer Einmütigkeit darüber befinden wird, zumal in dieser Resolution die Anregungen und Vorschläge der Fachausschüsse eingearbeitet wurden.

Worum geht es uns? Der Titel ist Programm. Wir bewerten das, was die Kommission uns als Haushaltsvorentwurf vorgelegt hat, und finden daran viel zu kritisieren. Wir sehen nicht, dass der Entwurf der Haushaltswahrheit und der Haushaltsklarheit entspricht, dass er transparent genug ist. Wir wissen schon, dass auch die Kommission im zu eng geschneiderten Outfit des mittelfristigen Finanzrahmens steckt. Das berechtigt aber doch nicht, verfügbare Margen mithilfe kreativer Haushaltsführung herzustellen.

Solche Kreationen haben wir aber — wie z. B. das Backloaden von Mehrjahresprogrammen, die Nichtberücksichtigung des bekannten und gut erkennbaren Finanzierungsbedarfs oder die Nichtbudgetierung des mit jährlich 200 Millionen Euro veranschlagten Garantiefonds. Wir sehen nicht, dass die Kommission in dem Vorentwurf die politischen Prioritäten, die sie selbst in ihrer jährlichen Strategieplanung formuliert hat, auch in Zahlen abbildet. Dabei hat das Parlament diese Prioritäten vehement unterstützt — als da sind: Kampf dem Klimawandel, Förderung der Wettbewerbsfähigkeit für Wachstum und Beschäftigung in engem Zusammenhang mit der Förderung eines nachhaltigen Europas und natürlich auch die Verwirklichung einer gemeinsamen Einwanderungspolitik.

Vor allen Dingen vermissen wir beim Kampf gegen den Klimawandel ein größeres Engagement. Zwar behauptet die Kommission, nicht ganz 14 Milliarden Euro seien im Haushalt für die Umwelt bestimmt. Schaut man aber genauer hin, so sieht man, dass von diesen 13,842 Milliarden Euro schon 13 Milliarden in den Fonds für ländliche Entwicklung, Kohäsion und Regionales stecken. Da muss also noch zugelegt werden.

Wir müssen auch mehr im Bereich Wettbewerbsfähigkeit unternehmen, und da vor allem für die kleinen und mittleren Unternehmen, insbesondere aber für die kleinen. Der erste Schritt ist mit dem Small Business Act getan. Wir sollten im Haushalt 2009 eine spezielle KMU-Fazilität vorsehen, die solchen KMU zur Verfügung steht, die ihre Außenstände erst einklagen müssen. Gesetze, die vorschreiben, dass der Rahmen von dreißig Tagen nicht überschritten werden darf, sind zwar fein, sind schön und gut — wie sollen die KMU das denn aber umsetzen? Solche Überbrückungsdarlehen können allerdings Pleiten und die Vernichtung von Arbeitsplätzen verhindern, und das ist auch in unserem Interesse.

Über den nicht hinreichend budgetierten Bedarf für die Nahrungsmittelhilfe, die Nahrungsmittelsicherheit, für Kosovo, für Palästina, für Afghanistan, ja, für die gesamte Kategorie 4 will ich jetzt nicht reden. Das werden gleich meine Kolleginnen und Kollegen tun.

Nur dem Rat, der jetzt leider nicht mehr da ist — ich kann das nicht begreifen, dass er bei den One Minute speeches anwesend ist, aber nicht wenn wir an die Haushaltsdiskussion gehen —, sei gesagt, dass das Parlament wild entschlossen ist, mit ihm in einen wirklichen politischen Dialog zu treten. Wir wollen die europäischen Prioritäten umsetzen, und dazu bedarf es eines ordentlichen Haushalts. Auch unser europäischer Haushalt ist nichts anderes als die in Zahlen gegossene Politik.

(Beifall)

  Dalia Grybauskaitė, Komisijos narė. − Šiandieną mes turime unikalią galimybę jau tokiame ankstyvame biudžeto svarstymo etape betarpiškai susipažinti su svarbiausiais Europos Parlamento prioritetais ateinantiems metams ir sužinoti, kas būtent kelia parlamentarų susirūpinimą Komisijos pateiktame projekte. Už šią galimybę visų pirma norėčiau padėkoti svarstymo iniciatorei, kuri pradėjo šį svarstymą taip anksti – pranešėjai, J. Haug.

Norėčiau užtikrinti Jus, kad ir Europos Komisija, ir aš, ypatingai daug dėmesio skiriame efektyviam finansų valdymui ir griežtai finansinei drausmei. Džiaugiamės ir pritariame nuolatiniam dėmesiui, kurį šiems klausimams skiriate, Jūs, gerbiamieji Parlamento nariai.

Todėl, suprasdama ir pritardama Jūsų susirūpinimui, pirmiausia norėčiau atkreipti dėmesį į tai, kad preliminarų 2009 m. biudžetą Komisija rengė atsižvelgdama ir neperžengdama 2007–2013 metų finansinio programavimo laikotarpiui nustatytų galimų išlaidų ribų, ir kruopščiai įvertindama ekonomikos bei socialinės raidos prognozes, ir užtikrindama pagrįstą bei pakankamą maržą nenumatytiems iššūkiams atremti.

Rengdami kitų metų biudžeto projektą siekėme, kad politiniams prioritetams būtų suteikta konkreti finansinė išraiška, o tikslams – užtikrintas tvirtas biudžetinis pamatas. Todėl didžiausias finansavimo augimas numatytas ekonomikos plėtrą bei konkurencingumą skatinančioms programoms, taip pat – laisvės, saugumo, teisingumo programoms, finansuojamoms iš šių tikslų atitinkančių biudžeto kategorijų.

Siekdama, kad 2009 metai ir biudžetas tiksliau atspindėtų Europos Sąjungos užsienio politikos tikslus bei visavertį Bendrijos dalyvavimą pasaulinėje erdvėje, Komisija ketina jau artimiausiu metu pateikti projekto pataisą su patikslintais skaičiavimais dėl Kosovo ir Palestinos finansavimo. Dar prieš Jums pradedant preliminaraus 2009 m. biudžeto projekto svarstymą Parlamente, Komisija taip pat pateiks siūlymus dėl papildomo finansavimo trumpalaikėms priemonėms besivystančiose šalyse, kurias ypač skaudžiai paveikė maisto kainų didėjimas, mes siūlysime sukurti taip vadinamą maisto fondą besivystančioms šalims.

Aš taip pat atkreipiau dėmesį į Jūsų susirūpinimą dėl administracinių išlaidų, ypač tų, kurios nepatenka į 5 kategoriją. Galiu užtikrinti, kad preliminarus 2009 m. biudžeto projektas suteikia pakankamai išsamią informaciją šiuo aspektu, ir mes esame pasiruošę pateikti visą Jūsų rezoliucijoje reikalaujamą informaciją.

Baigdama noriu padėkoti, kad pranešėjos pastangomis, J. Haug pastangomis, jau tokiame ankstyvame etape pateiktas naujų Pilotinių projektų ir Pasiruošimo veiksmų sąrašas, tai pirmą kartą bent jau mano praktikoje. Tai mums padės laiku įvertinti jų finansavimo galimybes bei užtikrinti efektyvų Parlamento patvirtintų projektų įgyvendinimą.

Jau kitą savaitę, tiksliau net šitą savaitę turėsime trišalį susitikimą ir kitą savaitę turėsime pirmąjį susitaikymo posėdį ruošiantis Tarybos pirmajam svarstymui.

Ir aš labai linkiu ir esu įsitikinusi, kad keletą metų mūsų puoselėta konstruktyvi bendradarbiavimo atmosfera išliks ir šiemet, ir mes sėkmingai pasieksime susitarimą šių metų gale.

  Véronique De Keyser, rapporteur pour avis de la commission des affaires étrangères. − Madame la Présidente, de manière générale, je suis loin d'être satisfaite du projet du budget en ce qui concerne la rubrique 4.

Premièrement, je constate une fois de plus l'indigence des fonds alloués à cette rubrique. C'est en totale contradiction avec les ambitions affirmées de l'Union de jouer un rôle de global player. Non seulement la rubrique 4 n'augmente que de 1,8 % par rapport au budget 2008, mais cette augmentation est inférieure à la hausse moyenne du budget de 3,1 %. On peut donc dire que la part réservée aux relations extérieures et au développement diminue dans l'avant–projet de budget.

Deuxièmement, je refuse l'approche choisie par la Commission, qui se propose d'ores et déjà d'utiliser l'instrument de flexibilité et l'aide d'urgence pour des dépenses qui sont en fait prévisibles et programmées. Ainsi le Moyen–Orient, le Kosovo, l'aide alimentaire et l'assistance macrofinancière sont clairement sous–évalués.

Prenons l'exemple de la Palestine. L'APB propose cette année 171 millions de crédits d'engagement et 100 millions de crédits de paiement. Or, en 2007, nous avons dépensé un demi–milliard pour les territoires occupés. Et aujourd'hui, en 2008, au mois de juillet, nous en sommes déjà à 365 millions d'euros. Qu'allons–nous faire l'an prochain? Puiser dans l'instrument de flexibilité? Réduire une marge qui est déjà faible?

Troisièmement, je m'inquiète de la crise alimentaire qui se profile à l'horizon et des effets du changement climatique. S'il y a une priorité pour l'Union, c'est bien celle–là! Or, dans l'APB de 2009, les crédits alloués à l'aide alimentaire n'augmentent que de 6,8 millions d'euros, ces fameux 3 %, alors que, dès la fin avril 2008, la Commission a demandé le virement de 60 millions d'euros supplémentaires et qu'elle vient de nous saisir d'une demande complémentaire de 40 millions d'euros; ce n'est pas sérieux. Je salue le lancement d'une alliance mondiale contre le changement climatique et d'un fonds pour l'efficacité énergétique et les énergies renouvelables, mais il faut augmenter le financement de ces initiatives dans le budget 2009 en plus des engagements prévus dans le domaine du développement.

Et enfin, pour le Conseil, je suis consciente de l'importance de la politique de voisinage et de notre coopération avec les pays de la Méditerranée, mais je refuse, en l'état actuel du financement de la rubrique 4, de soutenir tout frais supplémentaire qu'entraînerait l'Union pour la Méditerranée. C'est à travers ces engagements à long terme, dans des domaines où les besoins se font sentir, que se juge la politique extérieure et de développement de l'Union européenne. Faute de moyens suffisants, la stratégie de bricolage budgétaire qui a été choisie dans la rubrique 4 en donnera une très mauvaise image.

  Maria Martens, Rapporteur voor advies van de Commissie ontwikkelingssamenwerking. − Dit is natuurlijk allemaal buitengewoon belangrijk en het is goed te weten dat een en ander bij collega Haug in goede handen is. Ik kan zeggen dat de samenwerking buitengewoon plezierig is verlopen. Ik spreek als rapporteur voor de begroting voor ontwikkelingssamenwerking en ben het eens met degenen die zeggen dat in rubriek 4 een verhoging van de begroting dringend noodzakelijk is.

Hier wil ik echter op twee thema's wijzen die van belang zijn vanuit het perspectief van de ontwikkelingssamenwerking. Dat is allereerst de voedselcrisis en ten tweede een resultaatgerichte evaluatie.

De voedselcrisis, het is al gezegd, vormt een groot probleem. Wij moeten dus ook oplossingen zoeken via de begroting, zowel voor de korte, de middellange, alsook de lange termijn. Voor de korte termijn is er de voedselhulp. Ik ben blij met de initiatieven die de Europese Commissie op dit punt heeft ontplooid. Voor de lange termijn hebben we in principe het speciale programma voor voedselzekerheid binnen het IOS, maar dat komt helaas pas net van de grond en werkt nog niet helemaal. Dus het probleem is het grootst bij de middellange termijn.

De aandacht voor de voedselzekerheid, voor de voedselproductie in ontwikkelingslanden is té gering, zowel in de landen zelf als in de EU. Wij kennen wel de plattelandsontwikkeling, maar die komt vaak helemaal niet ten goede aan zaken zoals de voedselproductie, maar meer aan aanleg van wegen en dat soort dingen.

Ik heb begrip voor het voorstel van de Europese Commissie om onderbestede bedragen van de landbouw voor dit doel in te zetten. Niet alleen begrotingstechnisch is dat heel erg lastig, maar ook anderszins. Landen die hun beloften nakomen om 0,7% van het bruto nationaal product te reserveren voor ontwikkelingshulp zullen zeggen: laat andere landen dit ook doen, laat hen ook hun beloften nakomen, dan kunnen wij misschien nog veel meer doen. Zij hebben een goed argument waarmee terdege rekening moet worden gehouden. In ieder geval zal duidelijk moeten zijn dat het geld echt ten goede moet komen aan de voedselzekerheid, aan productieverhoging, aan de arme boeren in de arme landen.

Het tweede punt betreft de resultaatgerichte evaluatie. In Europa klinkt steeds meer kritiek als het gaat om ontwikkelingssamenwerking, zelfs in landen die altijd ontwikkelingsgezind en gul waren. Voorzitter, wij moeten niet alleen bij goede bedoelingen en intenties blijven, maar resultaatgericht evalueren. Betere effecten, meer resultaat. Dan kunnen wij mensen overtuigen.

  Göran Färm, föredragande av yttrande från utskottet för industrifrågor, forskning och energi. − Fru talman! Först ett stort tack till Jutta Haug. Hon har tagit hänsyn till flera av industriutskottets synpunkter. Hon har till exempel påpekat det som vi tycker är viktigt, nämligen att det finns en viss skillnad mellan kommissionens annual policy statement och vad som faktiskt föreslås i budgeten när det gäller till exempel klimat- och energipolitik.

Förra året handlade ju industriutskottets debatt om budgeten framför allt om två stora områden, nämligen om Galileo och om det europeiska teknologiska institutet. Nu kan vi konstatera att genomförandet på dessa områden har börjat på ett bra sätt, även om vi förstås fortfarande håller ögonen på genomförandet. I år kan vi därför i stället koncentrera oss på energi- och klimatpolitiken.

Vi har i industriutskottet haft en hel del synpunkter om detta. Vi är framför allt bekymrade över den otillräckliga marginalen, 82 miljoner inom budgetrubriken 1A. Det räcker inte på långa vägar för dessa viktiga prioriteringar. Vi har förstått att rådet inför budgeten 2009 nu försöker att öka marginalen, bland annat genom en del administrativa nedskärningar. Det är vällovligt – såvida det inte innebär att vi försvårar genomförandet av till exempel sjunde ramprogrammet – men det lär inte räcka.

Bara för att ge en bild av vilka storleksordningar det handlar om: Föredragande Buzek för den strategiska energiteknikplanen talar om två miljarder euro per år från och med 2009 bara för den så kallade SET-planen. Jag vet inte om det är realistiskt, men det ger ändå en bild av att energi- och klimatpolitiken kräver omfattande nya resurser.

I sjunde ramprogrammet liksom i innovationsprogrammet SIP finns en del pengar för energi- och klimatpolitik, men kom ihåg att de nivåerna slogs fast redan 2005, dvs. långt innan vi hade en aning om hur 2008 års klimat- och energipolitik skulle komma att se ut.

Vi är också på väg att starta flera så kallade joint undertakings, bland annat för att utveckla bränsleceller och vätgasteknik. Kommissionen föreslår nu 30 miljoner som en första resurs för detta. Man föreslår emellertid att pengarna ska tas från sjunde ramprogrammets cooperation program och dess energidel. Något reellt tillskott blir det ju därmed inte, utan bara omfördelning.

Vi vill ha en helhetsbild av hela satsningen på energi- och klimatpolitiken för att den är nästan omöjlig att få i dag. Detta måste börja få rejält med nya resurser redan 2009. Dessutom är vi övertygade om att energi- och klimatområdet är det starkaste argumentet för en rejäl halvtidöversyn av långtidsbudgeten med början nästa år.

  Eva Lichtenberger, Verfasserin der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Verkehr und Fremdenverkehr. − Frau Präsidentin! Werte Kolleginnen und Kollegen! Ich kann im Wesentlichen den Ausführungen unserer Berichterstatterin Haug hier nur Recht geben. Dasselbe zeichnet sich meines Erachtens auch am Haushalt ab, der für den Verkehr zur Verfügung steht. Der Anteil des Verkehrs am Haushalt ist ja zweifellos gewachsen. Das geht aber natürlich in erster Linie auf die Steigerungen bei Galileo zurück. Warum die zustande gekommen sind, ist eine endlose Geschichte und hat etwas mit Industriepolitiken in Europa zu tun.

Was ich aber am Haushaltsvorentwurf, so wie er uns jetzt vorliegt, zu kritisieren habe: Wir brauchen mehr Geld für Passagierrechte, hier geht es um Rechte europäischer Bürgerinnen und Bürger. Wir brauchen vor allem aber mehr Geld für Forschung und für neue Verkehrsstrategien, um endlich zu einer klimaverträglichen Mobilität zu kommen. Und die transeuropäischen Netze brauchen ein ganz strenges Monitoring, denn hier gibt es sehr viel Geld auszugeben.

  Kyösti Virrankoski, maatalousvaliokunnan lausunnon valmistelija. − Arvoisa puhemies, ensinnäkin haluan kiittää Jutta Haugia hyvästä mietinnöstä.

Maatalouden budjetissa keskeisiä ovat suorat tuet ja markkinatoimet, joilla on rahoituskehyksessä oma katto. Menot jäävät 2 027 000 000 euroa alle katon ja ovat 42,8 miljardia euroa. Lisäystä on viisi prosenttia.

Maatalouden ja maaseudun kehittämisen valiokunta odottaa, että osa tästä marginaalista voidaan käyttää ohjelmaan, jossa koululaisille jaetaan hedelmiä, ja näin edistetään terveitä ruokailutottumuksia. Liikalihavuus on yhä kasvava ongelma nuorison keskuudessa.

Samoin maatalouden ja maaseudun kehittämisen valiokunta odottaa toimenpiteitä maitoalan rakennemuutosrahaston luomiseen. Valiokunta on huolissaan suunnitelmista, joiden mukaan kyseistä marginaalia käytettäisiin kehitysmaiden maatalouden uudenaikaistamiseen. Siihen pitäisi käyttää varoja ulkoisten toimien otsakkeesta neljä, eikä otsakkeesta kaksi.

Maatalouden ja maaseudun kehittämisen valiokunta on huolissaan myös maaseudun kehittämistoimista. Viime vuonna jäi käyttämättä peräti 2,8 miljardia euroa, siksi parlamentti seuraa tarkasti maaseudun kehittämisohjelmien toimeenpanoa.

  László Surján, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Köszönöm a szót. Jutta Haug előterjesztése, amiért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki, pontosan összefoglalja azt, amit a Parlament az előzetes költségvetés tervezetéről gondol. Hallgatva a biztos asszony felszólalását úgy éreztem, hogy az előterjesztő és a biztos asszony mint egyfajta fogaskerék kapcsolódnak egymáshoz, és ez egyfajta lelkesedéssel tölthetne el minket. Egyetlenegy aprócska probléma van: Jutta Haug mondatai kritikai éllel voltak megfogalmazva, a biztos asszony viszont ilyen mindent megnyugtató szándékokat fejezett ki. Örvendek a szándékoknak, de a számokat is szeretném a szándékokkal megegyező formában látni.

A sokrétű anyagból én most két gondolatot emelek ki. A francia elnökség velünk együtt erős Európában érdekelt, sajnos most éppen elment építeni. Ehhez alkalmas költségvetésre van szükség. Franciaország érti Európát és sokat tett érte. Reméljük, hogy végre vége lesz a költségvetés fűnyírószerű megkurtításának. Az elnökség tudatában kell legyen annak, hogy alulfinanszírozott programokra minden cent kidobott pénz.

A Néppárt azt kívánja, hogy a költségvetési ráfordításokból érték szülessék, ezért kész fellépni a hatékonyság javítása érdekében, illetve a rosszul működő programok, a korrupció vagy a belpolitika által vezérelt kiadások ellen.

A világpiaci hatások miatt az agrárköltségvetésben többlet mutatkozik. Sok ötlet merül fel, hogy ezt mire is fordítsuk. Ellenzek minden hirtelen és megalapozatlan döntést, akár a 2008., akár az idei 2009. évi költségvetésről van szó. Ráadásul az Uniónak ezen a téren komoly adóssága van. A 12 új tagállamnak tíz évet kell várnia ahhoz, hogy a régiekkel azonos támogatást kapjon. Az egységes belső piacon ezért egy évtizedig torz a verseny. E tisztességtelen helyzet pénzhiányra hivatkozva alakult ki. Ha most kiderül, hogy mégis van pénz az agrárköltségvetésben, erkölcsi kötelesség e versenyhátrány mérséklése.

Az agrárpénzek máshová irányítása ugyan az új tagállamok néhány vezetője által is támogatott gondolat, de ne tévesszen meg senkit a posztkommunista vezetőréteg kóros megfelelési kényszere, régen Moszkvától, ma Brüsszeltől várják a vállon veregetést.

Szembe kell néznünk többek között az afrikai problémákkal is, a segítésnek az agrárköltségvetés keretein belül, vetőmag, műtrágya formájában van komoly realitása. Pénzsegéllyel termékhiányt megoldani aligha lehet.

Frakcióm támogatni fogja a klímaváltozással kapcsolatos hárompárti módosítást, és érdeklődéssel várja, hogy kiderüljön, mi is áll a kifizetési szint meglepő csökkenése hátterében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  Catherine Guy-Quint, au nom du groupe PSE. – Madame la Présidente, Madame la Commissaire, chers collègues, cette semaine, le Parlement décide des priorités politiques du budget dans une situation difficile, tant sur le plan interne qu'externe. Nous devons faire face à de nombreux défis alors que le cadre des perspectives financières est très restreint. Je salue donc particulièrement le travail courageux et politique de notre rapporteure Jutta Haug. Elle a réussi à anticiper les étapes de la procédure budgétaire pour nous permettre de dégager les orientations de notre institution. Cette nouvelle procédure donne davantage de clarté pour le citoyen, donc de démocratie. Les priorités des commissions parlementaires et des groupes politiques ont pu ainsi être comprises et discutées.

Je dois malheureusement une nouvelle fois déplorer le manque d'ambition du Conseil et le caractère systématique de ses coupes dans l'APB de la Commission. Nous constatons que son ambition est d'économiser de l'argent sur des dépenses administratives. Il ne s'agit pas de dégager une priorité politique, mais de faire des économies techniques qui, parfois, doublent la marge dans certaines rubriques, comme l'a dit Göran Färm à propos de la rubrique 1a. De la même façon, je ne m'explique pas les coupes linéaires faites dans les paiements: moins un milliard d'euros par rapport à l'APB.

En ce qui concerne la rubrique 2, le constat est clair. En 2008, nous avons laissé une marge inutilisée de plus de 3 milliards d'euros. Pour le budget 2009, la Commission propose une marge de plus de 2 milliards, et le Conseil dit mieux en augmentant cette marge à 2,4 milliards. Pourtant, les besoins ne manquent pas en développement rural mais aussi en matière d'énergie, d'immigration, de réchauffement climatique, de solidarité internationale.

Au moment où la question de la souveraineté alimentaire se pose de façon chaque jour plus criante, au moment où il apparaît que, si l'on ne fait rien, se nourrir deviendra un luxe en Europe, le Conseil choisit de réduire les dépenses agricoles. Alors, même si vous n'avez pas touché aux lignes qui font partie de notre priorité classique, vous avez oublié d'augmenter toutes celles sur lesquelles vous faites des promesses. De la même façon, au lendemain des échecs du référendum irlandais et deux ans après les référendums français et néerlandais, n'apparaît-il pas que la communication et l'information des citoyens sont des activités importantes qui nécessitent des investissements considérables? À force de nier ce besoin essentiel d'information, de communication et d'écoute des citoyens, nous récoltons le résultat de cet autisme à travers chaque consultation et sondage.

Enfin, je ne comprendrai jamais le comportement du Conseil en ce qui concerne la rubrique 4. Le constat est clair, constant. Cette rubrique est dramatiquement sous-financée, et donc on devrait interdire de faire des promesses qui ne sont jamais respectées. Comment peut-on avoir l'ambition de résoudre les problèmes liés au développement des relations multilatérales, des problèmes de faim dans le monde ou de consolidation de la démocratie et ne proposer aucune augmentation? Vous proposez même des coupes sur les politiques qui fonctionnent.

Il ne nous reste plus qu'une chose à faire en quelques semaines: reprendre à la fois le suivi et l'écriture de chaque ligne budgétaire, mais aussi étudier toutes les possibilités pour retrouver un cadre budgétaire qui permette à l'Union de se doter d'un budget réaliste et solidaire pour 2009.

  Anne E. Jensen, for ALDE-Gruppen. – Fru formand! Fru kommissær! Jeg vil gerne starte med at sige tak til Jutta Haug for samarbejdet om denne betænkning, som min gruppe kan støtte. Vi kan også støtte nogle enkelte ændringsforslag fra PPE-DE-Gruppen og fra De Grønne. EU's budget er jo et vigtigt politisk instrument, også selv om det i forhold til den samlede økonomi er et beskedent budget. Og selvfølgelig skal 2009-budgettet afspejle de politiske prioriteringer, og er det så det, vi ser? EU's statschefer har vedtaget en ambitiøs energipolitisk dagsorden - genfinder vi disse ambitioner på budgettet? Nej! Der er ikke tydelige nye prioriteringer i den retning. Statscheferne har f.eks. besluttet, at der skal laves tolv pilotprojekter for kulkraftværker, der deponerer CO2, men der er ingen, der ved, hvor finansieringen skal komme fra. Skal disse pilotprojekter ikke afspejles på EU's budget? Ja, jeg spørger bare!

Statscheferne ønsker en ambitiøs fælles flygtningepolitik med etablering af en pagt for emigration her i efteråret. Men hvad med ambitionerne for grænseagenturet Frontex, der skal hjælpe særligt udsatte lande med at klare strømmen af fattigdomsflygtninge? Efter hvad vi har hørt, er der ikke penge nok til at opfylde ambitionerne for dette arbejde.

Udenrigspolitikken er kronisk underfinansieret. Det ser vi også i år, hvor der endnu en gang ikke er noget, der ligner et realistisk budget for støtte til Palæstina og Kosovo. Den socialistiske gruppe har foreslået, at vi overfører uudnyttede midler fra landbrugsbudgettet til de områder, hvor budgetrammen er for stram. Det er den løsning, vi havde i forbindelse med finansiering af satellitnavigationssystemet Galilæo. Kommissionen har derimod foreslået, at vi skal finansiere udviklingsstøtte fra landbrugsbudgettet. Det synes jeg absolut ikke er nogen god ide. Det er noget værre rod!

Min gruppe kan som udgangspunkt ikke acceptere, at vi nu diskuterer revision af de finansielle overslag. I første omgang må det være EU-landenes finansministre, der demonstrerer, hvordan de vil få statsledernes politiske ambitioner til at spille ordentligt sammen med lofterne i budgetrammen.

  Gérard Onesta, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, notre collègue, Jutta, a raison d'alerter la Commission sur les améliorations possibles de son projet quand elle parle de la transparence des dépenses administratives, notamment pour les agences, une meilleure programmation financière ou une meilleure évaluation des ressources humaines.

Je vais centrer mon propos sur un paragraphe du rapport Haug qui pointe le manque de corrélation entre les besoins pour lutter contre les changements climatiques et le budget de l'Union européenne. Notre budget, c'est en gros 1% du PNB continental, c'est dérisoire quand on le compare aux 20% du PNB que les États-Unis engagent au niveau fédéral.

La Commission nous dit qu'elle prend 10% de ce petit pourcentage pour les changements climatiques, c'est-à-dire 0,1% du PNB. Or, la Convention-cadre des Nations unies sur le changement climatique, le rapport Stern, le PNUD, la Banque mondiale, nous disent que, pour contrer vraiment ces effets-là, il faudrait mobiliser entre 0,6 et 1,6% du PNB. Le rapport Stern parle même de 2% du PNB. La Commission est donc entre 500 et 2 000% en dessous de ce que nous disent tous ces rapports internationaux.

Voici un autre chiffre intéressant: pour aider les pays en voie de développement, la Convention des Nations unies sur le changement climatique - toujours elle -, nous dit qu'il faudrait de l'ordre de 100 milliards de dollars par an pour financer tous ces projets. La Commission nous dit que c'est intéressant, qu'elle va faire une alliance mondiale pour les changements climatiques et qu'elle la dote de 20 millions d'euros par an pendant trois ans. Donc, il existe bien un fossé béant entre les besoins et les moyens déposés. Quand je dis fossé, c'est même un gouffre tellement abyssal que l'on pourrait y séquestrer tout le carbone de l'atmosphère.

Je sais bien que la Commission a peu de marge de manœuvre: les dépenses sont fixées, les enveloppes par programme sont fixées, les mesures à financer par programme et les conditions sont fixées et en plus, le Conseil n'a pas envie de bouger, pire, taille dans les dépenses. Mais de grâce, la Commission a quand même un droit d'initiative, qu'elle l'utilise! Nous sommes sous les plafonds des perspectives financières, Catherine l'a dit. Nous avons au moins 2 milliards de marge. Si nous n'utilisons pas ces 2 milliards de marge, ce n'est pas simplement une aimable erreur de technique budgétaire, c'est de la non-assistance à projet européen en péril, de la non-assistance à planète en danger.

(Applaudissements.)

  Wiesław Stefan Kuc, w imieniu grupy UEN. – Pani Przewodnicząca! Pani Komisarz! Na początku naszej kadencji wszyscy walczyliśmy o zwiększenie środków na realizację zadań Unii Europejskiej. Niestety, przyjmując perspektywę budżetową na lata 2007-2013 Rada Europejska nie uznała za stosowne podwyższyć poziomu budżetu Unii. Mamy już fatalne następstwa tej decyzji.

Oprócz realizacji zadań wynikających ze strategii lizbońskiej w ostatnim czasie zwiększyły się inne nasze wspólne działania. Przypomnę tylko niektóre: transeuropejskie sieci transportowe, Europejski Instytut Technologiczny, walka ze zmianami klimatycznymi. Mieliśmy już problemy z finansowaniem programu Galileo, a teraz szykują się następne, i to na dużo większą skalę. Po co podejmować szczytne cele, gdy wiadomo, że obecnie nie będziemy mieli środków na ich sfinansowanie? Zmniejszanie środków na realizację Wspólnej Polityki Rolnej, przeznaczanie ich na finansowanie innych zadań niedługo się wyczerpie, i co będzie z rozpoczętymi programami?

Pani poseł Jutta Haug miała ogromnie trudne zadanie, aby choć w części spełnić nasze oczekiwania. Dlatego serdecznie gratuluję Pani wykonania tej ciężkiej pracy i życzę, aby nie było zbyt wielu poprawek.

  Esko Seppänen, GUE/NGL-ryhmän puolesta. – Arvoisa puhemies, komission talousarviolinja on erittäin tiukka.

Jutta Haugin mietinnössä kiinnitetään perustellusti huomiota suppeisiin marginaaleihin monissa pääluokissa. Vähiten joustavuutta on pääluokassa neljä. On ilmeistä, että Palestiinalle ja Kosovolle vuonna 2009 annettavat määrärahat eivät mahdu talousarvion raameihin. On periaatteessa kyseenalaista, voidaanko joustovälinettä käyttää näihin tiedossa oleviin tarpeisiin, jotka ylittävät pääluokkaan budjetoidut määrärahat.

Ryhmämme tukee ilmastonmuutoksen torjuntaa, ja olisimme halunneet, että tavoite näkyisi selvemmin talousarviossa. Sen sijaan EU:n militarisoimista palvelevat turvallisuus- ja puolustuspolitiikan määrärahat eivät kuulu yhteiseen talousarvioon, vaikka neuvosto sitä ehdottaisi, erityisesti nyt Ranskan puheenjohtajakaudella.

Syntyi uusi tilanne, kun Irlanti demokraattisesti hylkäsi EU:n perustuslakiesityksen, ja se vaikuttaa ennakoimattomalla tavalla vuoden 2009 talousarvioesitykseen.

(Suosionosoituksia.)

  Sergej Kozlík (NI). – Už tretí rok za sebou sa postupne roztvárajú nožnice medzi dlhodobým rozpočtovým výhľadom a rozpočtovou realitou.

Vlády členských krajín nečerpajú rozpočtové zdroje s dostatočnou dynamikou a tieto sa následne nabaľujú do režimu viazaných rozpočtových prostriedkov. Ich objem má medziročne rastúci trend.

Na druhej strane tendencia medziročného prírastku platieb je klesajúca už nielen v pomere k hrubému národnému dôchodku, ale aj v absolútnom medziročnom vyjadrení. Akceptovaním takéhoto prístupu Parlament vytvára pre vlády členských krajín mäkšie a menej náročné prostredie. To sa perspektívne bude prejavovať v nižšej miere realizácie kľúčových politík Európskej únie. Táto situácia je varovná a správne na ňu vo viacerých súvislostiach poukazuje aj spravodajkyňa Jutta Haug.

Za memento pokladám najmä pokračujúci relatívny aj absolútny pokles platobných výdavkov na politiku konkurencieschopnosti a súdržnosti, ktorá má podporovať ekonomický rast a zamestnanosť. Takýto vývoj nezvýši dôveru občanov v politiku Európskej únie. Pred volebným rokom 2009 to nie je dobrá správa.

  Reimer Böge (PPE-DE). – Frau Präsidentin, Frau Kommissarin! Mit dem Bericht Haug legen wir zu einem sehr frühen Zeitpunkt unsere ersten Überlegungen zum Haushaltsvorentwurf vor und verbinden dies gleichzeitig mit einem Plenumsmandat für die am 17. Juli stattfindende Konzertierung.

Natürlich, ohne den Reformvertrag fehlen zunächst einmal wichtige Herzstücke zukunftsgerichteter Gemeinschaftspolitik, aber auch ohne den Vertrag gibt es vieles, was auf eine notwendige Überarbeitung des Haushaltsvorentwurfes hinausläuft: zwingende offenkundige Defizite, insbesondere in der Außen- und Sicherheitspolitik, in der Kategorie 4, EU als globaler Partner, aber auch auf der Grundlage zu erwartender Ergebnisse des G8-Gipfels und gleichzeitig unter Beachtung der Schlussfolgerungen des Europäischen Rates vom 19./20. Juni.

Denn in mindestens 13 Paragraphen hat der Europäische Rat eigentlich ein intensives Programm zu einer Revision der mehrjährigen Finanzplanung vorgelegt: Weiterentwicklung von FRONTEX, Europol, Stärkung von Eurojust, Maßnahmen der Katastrophenbewältigung, Pilotprojekte für Biokraftstoffe der zweiten Generation und für eine saubere Kohletechnologie, Fonds für Landwirtschaft in den Entwicklungsländern, Nahrungsmittelsicherheitshilfe und Stabilisierung, Steigerung der öffentlichen Entwicklungshilfe bis 2015 auf 0,7 des BSP, Handelshilfemittel für die Entwicklungsländer, Immigrationspolitik, neue Finanzressourcen zur Bewältigung des Klimawandels.

Ich bin sehr gespannt, wie die Finanzminister, mit denen wir ja zu verhandeln haben, dieses Innovationsprogramm der Staats- und Regierungschefs anpacken und mit welchen Zahlen und Vorschlägen sie diese politischen Schlussfolgerungen der Staats- und Regierungschefs begleiten werden.

Ich will mich auf zwei ergänzende Elemente konzentrieren — ich unterstütze ausdrücklich die großen Linien, die die Berichterstatterin hier durch intensive Zusammenarbeit, auch mit den Fachausschüssen, vorgelegt hat. Wenn die Kommission nun andenkt, eingesparte Agrarmittel für ein neues Programm zugunsten von Landwirten in den Entwicklungsländern vorzulegen, dann kann man über die Frage, wo das herkommt, gerne diskutieren. Aber es geht nicht an, über die Schaffung einer neuen Rechtsgrundlage ein solches Projekt einfach in die Kategorie 2 hineinzuschmuggeln! Wenn man es unter Beachtung eingegangener Verpflichtungen so finanzieren will, dann ist das eine Revision der Finanziellen Vorausschau und gehört in die Kategorie 4.

Zweitens, diese Mittel einfach den Vereinten Nationen oder auch der Weltbank zu geben, ohne dass wir Zugriff auf die internen Audits haben, ohne dass wir gewisse Garantien im Hinblick auf die richtigen politischen Prioritäten haben, ist eine Vorgehensweise, über die wir noch viel zu diskutieren haben werden. Angesichts der gemachten Erfahrungen ist das nicht so einfach!

Natürlich wissen wir, dass wir beispielsweise für Palästina 2008 schon dreimal so viel ausgegeben haben, wie im Haushaltsvorentwurf 2009 steht, und die alte Masche, die Gemeinsame Außen- und Sicherheitspolitik und neue Prioritäten zu Lasten der Entwicklungsländer in der Kategorie 4 zu finanzieren, ist angesichts der neuen Herausforderungen, angesichts der politischen Beschlüsse nicht mehr akzeptabel und wird von uns nicht hingenommen werden.

  Κώστας Μποτόπουλος (PSE). – Κυρία Πρόεδρε, κυρία Επίτροπε, ο προϋπολογισμός είναι πολιτική και όχι λογιστική πράξη, και η έκθεση αυτή έχει το μεγάλο, νομίζω, πλεονέκτημα ότι πάει πέρα από τα τεχνικά στοιχεία και κάνει ορισμένες πολιτικές επισημάνσεις.

Οι δυο κυριότερες από αυτές είναι ότι πρώτον ο προϋπολογισμός της Ευρωπαϊκής Ένωσης δεν είναι στο ύψος των αναγκών και των φιλοδοξιών της Ευρωπαϊκής Ένωσης και ότι δεύτερον ο προϋπολογισμός αυτός δεν αντικατοπτρίζει τις πολιτικές προτεραιότητες της Ευρωπαϊκής Ένωσης έτσι ακριβώς όπως τις σχηματοποιούν τα υπόλοιπα όργανά της.

Ως προς το πρώτο, τι μπορούμε να κάνουμε; Τι λέει η έκθεση; Ζητάμε την αύξηση του πολύ χαμηλού επιπέδου πιστώσεων πληρωμών. Ζητάμε επίσης, και είναι πολύ σημαντικό – ειπώθηκε αλλά θέλω να το πω και εγώ –, την καλύτερη δυνατή αξιοποίηση των περιθωρίων. Εκεί που μπορούμε δηλαδή να μη χάσουμε λεφτά από κάποιες πολιτικές, ώστε να χρησιμοποιηθούν για τις πολιτικές της Ευρωπαϊκής Ένωσης, είναι πολύ σημαντικό να το κάνουμε.

Απ’ την άλλη πλευρά βλέπουμε ότι δεν αντικατοπτρίζει, όπως είπα, τις πολιτικές προτεραιότητες. Θα σταθώ σε δύο παραδείγματα. Τα ανέφεραν και συνάδελφοι, θα τα πω κι εγώ:

Ποιο διαπιστώσαμε, μέσα στην πολιτική χρονιά που πέρασε, ότι είναι το πρώτο πρόβλημα της Ευρωπαϊκής Ένωσης αυτή τη στιγμή; ενεργειακή πολιτική, κλιματική αλλαγή, επισιτιστικό πρόβλημα. Τα ποσά που δίνονται από τον προϋπολογισμό για την αντιμετώπιση αυτού του συνολικού πακέτου πολιτικών προβλημάτων είναι πολύ μικρά.

Δεύτερο ζήτημα – το είπαν πολλοί: εξωτερική πολιτική. Τώρα που ανοίγεται η Ευρώπη, που ανοίγει τα φτερά της, και πάλι μειώνουμε τις δαπάνες.

Και τρίτον, θα μου επιτρέψετε να επιμείνω και εγώ: επικοινωνιακή πολιτική. Βλέπετε τι γίνεται, το πρόβλημα που αντιμετωπίζει η Ευρωπαϊκή Ένωση με τη θεσμική κρίση που περνάει. Χρειαζόμαστε πολιτικές πρωτοβουλίες. Και για τις πολιτικές αυτές πρωτοβουλίες χρειάζεται επικοινωνία και χρήματα.

  Jan Mulder (ALDE). – Om te beginnen ook mijn dank aan mevrouw Haug en aan de commissaris. Ik had ook het Franse voorzitterschap nog op mijn papier staan, maar dat heeft helaas reeds het hazenpad gekozen.

Een van de aantrekkelijke dingen van deze begroting voor de lidstaten is het lage percentage van betalingskredieten. 0,9% is, denk ik, één van de laagste percentages die wij in de laatste jaren hebben gehad. Het is aan ons om te bezien of dat realistisch is of niet. Er is niets op tegen om het laag te houden, maar het moet realistisch zijn en wij hebben al gehoord dat misschien een heleboel nieuwe prioriteiten op ons afkomen.

Een van de dingen waarover wij ons zullen moeten buigen - en velen hebben dat al gezegd - is rubriek 4. Als wij kijken naar rubriek 4, dan is een van de belangrijkste instellingen waar het geld naartoe gaat de Verenigde Naties. Nu kom ik net terug van een reis van de Commissie begrotingscontrole naar Kosovo. Wat wij daar over de Verenigde Naties hebben gehoord, stemt niet erg optimistisch. Ik denk dat de Commissie het beleid ten opzichte van deze instelling nog eens goed moet bekijken.

Een ander punt is rubriek 5 van de begroting. De marge bedraagt, geloof ik, op dit moment 121 of 123 miljoen. Hoe is die marge in het licht van de rap voortschrijdende inflatie? 4% à 5% per jaar. Wat heeft dat voor consequenties voor de uitgaven van de Commissie op personeelsgebied, op gebouwengebied, enzovoort en wat voor consequenties moeten wij daaruit trekken?

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – Pani Przewodnicząca! W tej debacie chcę zwrócić uwagę na cztery kwestie. Wielkość środków na zobowiązania w budżecie na 2009 rok wynosi 1,04% PKB, a na płatności zaledwie 0,9% PKB, co oznacza spadek o nawet 3,3% w stosunku do płatności w roku 2008. Przy tak małym budżecie trudno będzie realizować priorytety sformułowane zarówno przez Komisję Europejską, jak i przez Parlament zwłaszcza, że tych priorytetów z roku na rok wyraźnie przybywa. Po trzecie, na szczególne zainteresowanie zasługują środki zawarte w dziale czwartym pod znamiennym tytułem „Unia jako partner globalny”, które są zaledwie o 1,8% większe niż w roku 2008, choć od lat wiadomo, że jest to dział permanentnie niedofinansowany. Po czwarte, tak skromny wzrost środków w dziale czwartym jest tym bardziej zastanawiający, że przecież w tym dziale znajdują się środki na pomoc żywnościową dostarczaną przez Unię krajom rozwijającym się, a ceny podstawowych surowców rolniczych tylko w ciągu ostatnich kilkunastu miesięcy wzrosły o kilkadziesiąt procent.

Na koniec chciałbym pogratulować autorce pani poseł Haug bardzo wnikliwego sprawozdania pokazującego po raz kolejny niestety głównie księgowe podejście zarówno Komisji, jak i Rady w procesie przygotowywania budżetu.

  Μαργαρίτης Σχοινάς (PPE-DE). – Κυρία Πρόεδρε, κυρία Επίτροπε, βρισκόμαστε σε μια διαδικασία οριοθέτησης μιας σαφούς εντολής διαπραγμάτευσης για τις συζητήσεις που θα έχουμε με το Συμβούλιο την επόμενη εβδομάδα.

Καταλαβαίνω γιατί πολλοί από τους συναδέλφους που μίλησαν πίεσαν για ειδικές επιπρόσθετες προσπάθειες σε θέματα αρμοδιότητάς τους (εξωτερικές σχέσεις κ.ά.), πιστεύω όμως ότι ειδικά φέτος αυτή η εντολή πρέπει να οριοθετηθεί σε σχέση με αυτό που περιμένουν οι πολίτες από τον προϋπολογισμό, όχι με αυτό που περιμένουν πολλοί από μας λόγω ειδικών ή άλλων συμφερόντων.

Πρέπει να επικεντρωθούμε στα τέσσερα πράγματα που κατά τη γνώμη μου πιέζουν σήμερα τους πολίτες στην Ευρώπη. Και αυτά τα τέσσερα πράγματα είναι: η ακρίβεια, η κλιματική αλλαγή, η ανταγωνιστικότητα και το περιβάλλον.

Σ’ αυτούς τους τέσσερις ακρογωνιαίους λίθους πρέπει να χτίσουμε την εντολή· νομίζω είμαστε σε καλό δρόμο αλλά πρέπει να μη χάσουμε απ’ τα μάτια μας αυτό το περίγραμμα.

Θέλω να πω δυο λόγια για την ιδέα που ο Πρόεδρος Barroso έβγαλε χτες από το μανίκι του και που κατέθεσε στο G8 σήμερα ή αύριο, αν δεν απατώμαι, για την επισιτιστική ασφάλεια. Είναι μια ιδέα που πρέπει να τη δούμε αλλά πρέπει να τη δούμε μέσα από τον ορθόδοξο τρόπο με τον οποίο κάνουμε προϋπολογισμό στην Ευρωπαϊκή Ένωση, δηλαδή, να τη συζητήσουμε εμείς ως αρχή προϋπολογισμού με το Συμβούλιο και να εγκρίνουμε εμείς το κατά πόσον αυτή θα κατατεθεί ως πρόταση της Ευρωπαϊκής Ένωσης στα διεθνή φόρα.

Θα ήθελα τέλος να πω δυο λόγια για τη μετανάστευση. Προέρχομαι από ένα κράτος μέλος που δέχεται τρομακτική πίεση στα εξωτερικά σύνορά του, τα οποία είναι και σύνορα της Ευρωπαϊκής Ένωσης, ειδικά στα θαλάσσια. Πιστεύω ότι πρέπει να κάνουμε μια ιδιαίτερη προσπάθεια φέτος και για το FROΝTEX, και ειδικά στη θαλάσσια διάσταση του FRONTEX, με επιχειρήσεις όπως η επιχείρηση Ποσειδώνας στο Αιγαίο, η οποία μόνο πέρυσι τους θερινούς μήνες μπόρεσε να αντιμετωπίσει κατά μέσο όρο 700-800 περιπτώσεις λαθρομεταναστών.

Χρειαζόμαστε αυτή την προσπάθεια, όπως χρειαζόμαστε επίσης επιτέλους να βάλουμε ένα ίχνος στον προϋπολογισμό – και είμαι σε επαφή με άλλους συναδέλφους για το πετύχουμε –, έτσι ώστε για πρώτη φορά να υπάρχει ένας μηχανισμός αλληλεγγύης μεταξύ των κρατών μελών για τη διαχείριση του διοικητικού κόστους και του διοικητικού βάρους της φιλοξενίας των μεταναστών.

Είναι κάτι που δεν το έχουμε και το χρειαζόμαστε, που πιέζει πολύ ορισμένα κράτη μέλη και που νομίζω ότι έχουμε μια ιδιαίτερη ευθύνη να το πετύχουμε.

Τελειώνω όπως ξεκίνησα. Κανένας προϋπολογισμός δεν πετυχαίνει, αν δεν ανταποκρίνεται σ’ αυτό που περιμένουν οι πολίτες και όχι τα ειδικά συμφέροντα και τα λόμπι.

  Vladimír Maňka (PSE). – Blahoželám pani Haug k vynikajúcej správe.

Návrh rozpočtu na rok 2009 na jednej strane umožňuje konsolidáciu programov schválených pre viacročný finančný rámec 2007 až 2013, na strane druhej kladie nové dôrazy na riešenie naliehavých otázok a výziev. V regionálnej politike je našim záujmom zlepšiť sociálnu a ekonomickú situáciu obyvateľov zaostávajúcich regiónov. Našim cieľom je znižovanie nerovnosti medzi európskymi regiónmi. V porovnaní s rokom 2008 sa nám vo výdavkovej podkapitole Ib znižujú platby takmer o 14 %. Určite si želáme, aby sme mohli čeliť súčasným a budúcim výzvam z hľadiska zásady solidarity v rámci celého Spoločenstva. Preto sa musíme ubezpečiť, že zdroje, ktoré potrebujeme pre politiku súdržnosti, budú aj v budúcnosti zaručené.

Aby sme našich občanov presvedčili, že ich finančné prostriedky využívame zodpovedne, musíme zabezpečiť efektívne vykonávanie operačných programov a veľkých projektov. Analýzy a následné opatrenia, ktoré budú predkladať členské štáty, budú pritom hrať kľúčovú úlohu. Dôležitým bude hodnotenie výsledkov kohéznej politiky za obdobie rokov 2000 až 2006.

  Nathalie Griesbeck (ALDE). – Madame la Présidente, je voudrais tout d'abord dire toute mon estime à Jutta Haug, qui a présenté avec passion un rapport budgétaire complet, exigeant et, en même temps, très courageux, qui a été voté à l'unanimité à la COBU et qui vise à préciser les exigences de transparence et de clarté de notre Parlement pour la préparation du budget 2009.

Bien sûr, il pointe du doigt les grandes exigences du Parlement, les politiques liées à la compétitivité, les politiques régionales, les politiques de la recherche, du développement, du soutien à l'agriculture, de la sécurité alimentaire, et puis, dans une moindre mesure, des exigences concernant la politique extérieure et de voisinage de l'Union, comme cela a déjà été souligné auparavant.

Mais dans le peu de temps qui m'est imparti, je voudrais, au–delà de ces politiques structurantes, insister sur l'importance d'éviter plus que jamais de sacrifier les crédits de la sous–rubrique 3 b. Dans le contexte actuel de défiance des citoyens à l'égard de l'Union, de difficulté pour l'Europe de faire rêver les peuples européens, il me paraît essentiel qu'au travers des politiques de la culture, de la jeunesse, de la santé, nous puissions forger une véritable citoyenneté européenne. Et je déplore avec Jutta Haug que ce soit les activités importantes pour la lisibilité de ce que fait l'Europe pour les citoyens qui soient le plus faiblement augmentées.

Enfin, pour conclure, je souhaite inviter le Conseil et sa présidence, dont, à mon tour, je regrette l'absence à ce moment important du débat, à éviter, comme ils en ont pris l'habitude les années précédentes, d'opérer des coupes sèches lors de la première lecture de l'APB. Pour cela, il est nécessaire que nos institutions coopèrent étroitement et que le Parlement européen soit pleinement entendu dans son rôle certes de codécideur européen, mais surtout de représentant des citoyens, à travers l'acte politique majeur qu'est l'adoption du budget.

  Valdis Dombrovskis (PPE-DE). – Priekšsēdētājas kundze, cienījamā komisāres kundze, godātie kolēģi!

Runājot par Eiropas Komisijas sagatavoto 2009. gada budžeta projektu, vispirms jāatzīmē, ka kopējais saistību apropriāciju apjoms ir pieaudzis līdz 134,4 miljardiem eiro jeb par 3,1%. Tajā pašā laikā maksājumu apropriāciju apjoms samazinās par 3,3%, turklāt visstraujāk — par 14% — maksājumu apropriācijas apjoms samazinās ES kohēzijas politikai. Saprotams, ka maksājumu apropriācijas samazinājums ES kohēzijas politikai ir saistīts ar ieilgušajām programmēšanas problēmām, kas kavē dalībvalstis uzsākt pilnvērtīgu ES fondu apguvi. Tomēr Eiropas Komisijai būtu jākoncentrējas vairāk uz sekmīgu fondu apguves uzsākšanu un administratīvā sloga samazināšanu, nevis uz mehānisku maksājumu apropriāciju samazināšanu. Uzskatu, ka šis jautājums būs vēlreiz nopietni jāizvērtē saskaņošanas sanāksmes laikā. Attiecībā uz ES budžeta 4. sadaļu — ES kā globālais partneris, ir acīmredzams, ka Eiropas Komisijas piedāvātais līdzekļu apjoms ir nepietiekams. Ir nepieciešams pārskatīt 4. sadaļas budžeta projektu, ņemot vērā ES saistības Kosovā, Palestīnā un citur, un nonākt pie reālistiskiem skaitļiem. Attiecībā uz ES jaunajām prioritātēm — ES kopējo enerģētikas politiku un cīņu ar klimata izmaiņām — pašreizējais ES budžeta līdzekļu apjoms šiem mērķiem ir acīmredzami nepietiekams. Saprotams, ka būtiskas ES budžeta struktūras izmaiņas varēs veikt tikai saistībā ar ES finanšu perspektīvas vidustermiņa pārskatu, tomēr atsevišķas izmaiņas var ieviest jau ātrāk, piemēram, atļaujot jaunajām dalībvalstīm energoefektivitātes mērķiem un mājokļu siltināšanas programmām novirzīt lielāku ES fondu daļu. Un nobeigumā par institucionālajiem jautājumiem, 2009. gada budžeta procedūra tika uzsākta ar pieņēmumu, ka nākošgad stāsies spēkā Lisabonas līgums. Pašreiz situācija ar Lisabonas līgumu nav tik skaidra un ir svarīgi vienoties par to, kādas procedurālas nianses tas ienesīs Eiropas Savienības institūciju darbā pie Eiropas Savienības budžeta. Paldies par uzmanību!

  Gabriela Creţu (PSE). – Susţinerea pieţei unice este total justificată, dacă atingem un înalt grad de satisfacţie pentru consumatori, prin bunuri şi servicii sigure, ca şi posibilităţi eficiente de rezolvare a problemelor care apar, totul în condiţiile asigurării unei concurenţe loiale.

Propunerile Comisiei IMCO pentru bugetul 2009 urmează această direcţie. Solicităm o finanţare suplimentară pentru reţeaua SOLVIT, care, în ciuda aşteptărilor justificate, nu a atins nivelul de eficienţă scontat în rezolvarea problemelor legale cu care se confruntă cetăţenii pe piaţa internă.

De asemenea, susţinem finanţarea în continuare a proiectelor referitoare la consumatori, studiul pieţei, inclusiv a preţurilor, precum şi măsurile de supraveghere a pieţei.

Datele obţinute pot explica eventualele distorsiuni şi să contribuie la măsuri adecvate de corectare a situaţiilor negative. Remarcăm că în majoritatea capitolelor despre care ne pronunţăm, finanţarea este adecvată, dar insistăm cu îngrijorare asupra unui fapt: structura actuală a cheltuielilor bugetare este total netransparentă.

Se subminează astfel controlul democratic asupra destinaţiei banului public, lucru pe care Parlamentul îl respinge ferm.

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – Primul raport al Parlamentului European cu privire la proiectul preliminar de buget pentru 2009 trebuie să surprindă în mod foarte clar priorităţile politice ale Uniunii Europene din prezent.

Astfel, consider că raportul a evidenţiat pe larg insuficienţele bugetare în privinţa combaterii încălzirii globale, însă nu a insistat îndeajuns pe problema crizei alimentelor cu care se confruntă cetăţenii Uniunii Europene. Criza preţurilor şi insecuritatea alimentară cu care ne confruntăm pentru prima oară după mai bine de treizeci de ani trebuie să se regăsească în priorităţile noastre bugetare.

Consider că singurul instrument prin care putem răspunde eficient situaţiei este politica agricolă comună. Aceasta şi numai aceasta poate garanta o producţie suficientă de alimente în Europa.

De aceea, nu sunt de acord ca marjele disponibile în cadrul titlului 2 din bugetul european să fie folosite pentru alte domenii şi nu pentru agricultură. În al doilea rând, se observă de mai mulţi ani redirecţionarea prin diverse mijloace a banilor din primul pilon, de la plăţile directe către fermieri, înspre proiectele de dezvoltare rurală din pilonul 2.

Vă reamintesc că proiectele de dezvoltare rurală nu vor conduce la creşterea producţiei în Europa şi implicit la rezolvarea actualei crize alimentare.

Chiar dacă tendinţa aplicării acestor transferuri prin instrumentul modulării durează de câţiva ani buni, în momentul de faţă avem nevoie de cele mai bune măsuri pentru provocările actuale, iar aceste măsuri se regăsesc printre instrumentele tradiţionale ale politicii agricole comune.

IN THE CHAIR: Diana WALLIS
Vice-President

  Szabolcs Fazakas (PSE). – Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt biztos asszony, kedves képviselőtársaim! Először is gratulálni szeretnék a jelentéstevőnek, Jutta Haugnak az eddig végzett kitűnő munkájához, a mostani átfogó állásfoglalásához, aminek eredményeként a rendelkezésre álló korlátozott keretekből egy olyan költségvetést igyekszik kialakítani, amely segíthet megvalósítani prioritásainkat, és egyben választ adhat az előttünk álló globális kihívásokra.

Az Európai Uniót is fenyegető stagfláció tükrében fontos, pozitív lépés, hogy a költségvetés legnagyobb tételét már a növekedést, foglalkoztatást, innovációt és a kohéziót szolgáló fejezet teszi ki. Itt a sorok között megtalálhatók azok a források is, amelyek a klímaváltozás és a biztonságos versenyképes energiaellátás céljait szolgálják. Még jobb lenne, ha ezekre a kihívásokra, azaz a CO2-kibocsátás csökkentésére, az energiatakarékosság és a megújuló energia céljára önálló fejezetek állnának rendelkezésre, ezzel is elősegítve egy közös, fenntartható európai energiapolitika kialakítását. Köszönöm.

  Brigitte Douay (PSE). – Madame la Présidente, au lendemain du référendum irlandais, l'exigence pour l'Union de mieux écouter les citoyens et de mieux les informer sur ce qui les concerne au quotidien s'impose encore plus, et plus encore à moins d'un an du grand rendez-vous électoral européen, si l'on veut susciter l'intérêt des électeurs pour les enjeux de l'Union et faire que se développe un minimum de consensus sur ses finalités et ses politiques.

C'est dans ce contexte difficile que s'inscrit le budget 2009 sur lequel notre collègue Jutta Haug a fait un travail remarquable par son approche nouvelle des grandes questions et sa concertation avec tous. Je retiens particulièrement dans son rapport les articles qui concernent la citoyenneté et l'information, qui devront répondre à de nombreux défis en 2009 et nécessitent des moyens importants dans une rubrique dont la marge est faible, ce que nous déplorons.

L'information est un outil essentiel de la démocratie. Où qu'ils vivent, que ce soit dans un ancien État membre ou dans un nouveau, les citoyens ont besoin d'être mieux informés sur les réalités de l'Union et, notamment, son budget. Pour cela, il faut que des messages clairs, pertinents et concertés de la part des principales institutions leur parviennent. À cet égard, la demande de mettre en place une sorte de marque "Union européenne" qui soit identifiable partout en Europe et parle à chacun, me semble un élément important pour mieux faire adhérer les citoyens au projet européen.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – Pani Przewodnicząca! Budżety roczne są pewnego rodzaju kompromisem między realizacją celów strategicznych zapisanych w wieloletnich perspektywach finansowych, a bieżącą sytuacją polityczną, gospodarczą, a w szczególności potrzebą działań na rzecz likwidacji nieprzewidzianych sytuacji pojawiających się na rynku.

Z taką sytuacją mamy do czynienia obecnie: występuje wysoki wzrost cen energii, w tym paliw, oraz mamy wyraźne symptomy globalnego kryzysu żywnościowego, a także występuje wzrost cen artykułów żywnościowych. Jakie Komisja przewiduje działania i jaką kwotę budżetu możemy przeznaczyć na przeciwdziałanie tej trudnej bieżącej sytuacji, aby kryzys ten nie pogłębił się?

Od wielu lat pracujemy nad pakietem energetyczno-klimatycznym i to jest bardzo ważne. Ale czy ten cel jest widoczny w priorytetach finansowych budżetu na rok 2009? W 2009 r. są wybory do Parlamentu Europejskiego. Będziemy musieli rozliczyć się przed społeczeństwem z wydatkowania pieniędzy podatników, na ile były one zgodne z celami i potrzebami Europy i jej mieszkańców.

  Jutta Haug, Berichterstatterin. − Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Vielen Dank für die vielen guten Worte, dafür, dass Sie meine Arbeit schätzen, und selbstverständlich auch für die Unterstützung. Aber Sie wissen so gut wie ich, dass diese Arbeit natürlich nur dann geleistet und ordentlich geleistet werden kann, wenn alle Kolleginnen und Kollegen an dieser Stelle mitmachen. Nur dann sind wir auch dem Rat gegenüber so stark, dass wir die Dinge, die wir unbedingt durchsetzen wollen, auch durchsetzen können.

Besonders gut gefallen hat mir das Bild, das László Surján von der Kommissarin und mir gezeichnet hat, indem er davon gesprochen hat, dass wir wie zwei Zahnräder ineinandergreifen. Das hat deshalb für mich einen Reiz, da etwas bewegt wird, wenn zwei Zahnräder ineinandergreifen. Das ist genau das, was wir wollen! Wir wollen etwas bewegen, wir wollen keinen statischen Haushalt, und wir wollen vor allen Dingen auch den Rat bewegen. Die Staats- und Regierungschefs können natürlich – so wie der Vorsitzende das gesagt hat – auf ihren jeweiligen Gipfeltreffen in dem Kommuniqué alle möglichen tollen Dinge ansprechen, aber am Ende müssen Kommission und Parlament gemeinsam die ganze Geschichte bewegen. Natürlich ist der Rat als der eine Arm der Haushaltsbehörde mit dabei, aber meistens habe ich den Eindruck, dass wir in dieser Bewegung den Rat immer mitziehen müssen und er dem Ganzen nicht von sich aus Drive verleiht.

Wir haben zu einem frühen Zeitpunkt – vor der Sommerpause – jetzt nochmals den Haushaltsvorentwurf analysiert, haben uns gegenseitig unsere Meinung gesagt und deutlich herausgearbeitet, was wir vom Haushalt der Europäischen Union im nächsten Jahr wollen. Damit haben wir eine gute Grundlage, um nach der Sommerpause in die Vorbereitungen zu unserer ersten Lesung zu gehen.

Ich hoffe, dass auch an dieser Stelle alle Kolleginnen und Kollegen so ordentlich unterstützen, wie sie das heute getan haben.

  President. − The debate is closed.

The vote will take place on Tuesday, 8 July 2008.

Written statements (Rule 142)

  Cătălin-Ioan Nechifor (PSE), în scris. – Comisia pentru bugete cere un sprijin real pentru regiunile sărace, solicitând disponibilizarea unui buget mai consistent ca expresie a principiului solidarităţii europene. Raportul Jutta Haug are în vedere detalierea bugetului pentru anul 2009, punând accent pe priorităţile actuale la nivelul Uniunii Europene, inclusiv lupta împotriva schimbărilor climaterice şi solidaritatea faţă de regiunile mai sărace.

Această nouă abordare, trebuie să conţină o mai bună înţelegere a dificultăţilor şi nevoilor cu care se confruntă regiunile mai sărace, urmând să asigure o finanţare mai consistentă, care, prin monitorizarea progreselor de dezvoltare de către instituţiile europene competente, va conduce la o reducere a disparităţilor şi la asigurarea coeziunii economice şi sociale.

Pentru România, această schimbare de optică bugetară poate aduce o veste bună în privinţa finanţării regiunilor de dezvoltare, întru-cât 6 dintre cele 8 regiuni de dezvoltare din ţară fac parte dintre cele mai sărace 15 regiuni ale Uniunii Europene, ultima din acest clasament rămânând şi acest an regiunea de dezvoltare Nord Est. Aşadar, beneficiem din nou de o şansă importantă în ceea ce ar trebui să fie lupta şi preocuparea noastră permanentă de a reduce diferenţele semnificative care ne separă de regiunile statelor vest europene, în termeni economici, sociali, culturali şi de civilizaţie.