Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. július 7., Hétfő - Strasbourg

19. Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárása - Élelmiszer-adalékanyagok - Aromák és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők - Élelmiszerenzimek (vita)

  Elnök. − A következő pont az alábbi, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében második olvasatra szánt ajánlásokról szóló közös vita:

– (A6-0179/2008) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásáról (16673/2/2007 - C6-0138/2008 - 2006/0143(COD)) (Előadó: Westlund asszony);

– (A6-0180/2008) az élelmiszer-adalékanyagokról (16675/2/2007 - C6-0141/2008 - 2006/0145(COD)) (Előadó: Westlund asszony);

– (A6-0177/2008) az aromák és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszereken és élelmiszerekben történő használatáról és az 1576/89/EGK és 1601/91/EGK tanácsi rendeletek, az 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról (16677/3/2007 - C6-0139/2008 - 2006/0147(COD)) – (Előadó: Drčar Murko asszony);

– (A6-0176/2008) az élelmiszerenzimekről és a 83/417/EGK tanácsi rendelet, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról (16676/1/2007 - C6-0140/2008 - 2006/0144(COD)) (Előadó: Doyle asszony).

  Åsa Westlund, előadó. − (SV) Elnök úr, szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönöm a Bizottságnak, Vassiliou biztos asszonynak és a mindig segítőkész személyzetének, a szlovén elnökségnek, a Miniszterek Tanácsának és az előadótársaimnak, Avril Doyle-nak és Mojca Drčar Murkonak és természetesen az összes párt árnyékelőadójának a kiváló együttműködést azon évek alatt, amíg ezen a kérdésen dolgoztunk.

Örülök, hogy sikerült olyan megegyezésre jutnunk, amely egyszerűsíti az iparágat, és egyben számos területen erősíti a fogyasztóvédelmet. Korábban például nem is történt említés a jogszabályokban az allergiás betegekről. Ha holnap elfogadjunk a kompromisszumot, ez megváltozik, és könnyebb lesz figyelembe venni, egyes adalékanyagok hogyan hatnak az allergiás betegekre.

Arra is büszke vagyok, hogy mi a Parlamentből három kiemelten fontos módosítást is beiktattunk az új szabályokba. Az első az ún. azoszínezékhez kapcsolódik. Ezek megtalálhatók az üdítőitalokban és az édességekben, annak ellenére, hogy tudományosan kimutatták, egyes azoszínezékek hiperaktivitást okozhatnak a gyermekeknél. Ezért volt fontos számomra és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága számára ezeknek az adalékanyagoknak a betiltása. Nem sikerült elérnünk, mert a tagállamok erősen ellenezték a tiltást és a megkülönböztető címkézést is. Az ellenkezése ellenére azt legalább sikerült elérnünk, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, az azoszínezéket tartalmazó élelmiszereket a jövőben egyértelmű figyelmeztető felirattal látják majd el.

A második módosítás az adalékanyagok környezeti hatásához kapcsolódik. A szukraklóz édesítőszer jó példája annak, az adalékanyagok hogyan járhatnak környezeti hatásokkal. A kutatások szerint a szukraklózt nem dolgozza fel a szervezet, és nem tisztítják a szennyvízrendszerekben sem. Ha elfogadjuk a kompromisszumot, egyértelmű lesz, hogy a környezetet is figyelembe kell vennünk, amikor az egyes adalékanyagokról döntést hozunk.

A harmadik módosítás a nanotechnológiához kapcsolódik. A kompromisszum szerint, ha egy már elfogadott adalékanyagot nanotechnológiai úton módosítanak, az eredményt új adalékanyagnak kell tekinteni, és ezért új engedélyezési eljárásnak kell alávetni.

Ami a közös engedélyezési eljárást illeti, először is üdvözölni szeretném, hogy a jövőben lehet ilyen közös eljárás. Másodszor megfelelő időt kell biztosítani az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára a különböző anyagok értékeléséhez.

A Zöldek benyújtottak egy, az azoszínezékek betiltására irányuló módosítást, amely így ellentétes az adalékanyagok ügyében a Tanáccsal kötött kompromisszummal. Ezzel a lépéssel veszélyeztetik az összes említett fejleményt, beleértve az azoszínezékekre vonatkozó figyelmeztető feliratokkal kapcsolatos megállapodást is. Én is szerettem volna bevezetni a teljes tilalmat, de ezt nem lehetett elfogadtatni a Miniszterek Tanácsával. Ennek következtében én a tilalom ellen fogok szavazni, hiszen máskülönben azt kockáztatjuk, hogy nem lesz sem tiltás, sem figyelmeztető felirat, amely igazán nem szolgálná a fogyasztók érdekeit.

Végül arra biztatok minden képviselőt itt az ülésteremben, hogy holnap támogassa a kompromisszumot és szavazzon az összes többi módosítás ellen.

  Mojca Drčar Murko, előadó. − Elnök úr, az aromák a meghatározás szerint illatot vagy ízt adnak az élelmiszerekhez és általában nagyszámú különféle aromás készítmény keverékéből állnak.

Az Európai Parlament ragaszkodott azokhoz a módosításokhoz, amelyek szerinte egy tudományos és technológiai eredményeket is figyelembe vevő, kiegyensúlyozott és végrehajtható rendelet alapját jelenthetik. Köztudott, hogy a Tanács és a Parlament eltérő álláspontot képvisel fűszerek és fűszernövények kérdésében. A Parlament véleménye szerint nem bizonyították még minden kétséget kizáró módon, hogy az olyan elkészített ételek, amelyekben természetes tartalomként előfordulnak bizonyos nemkívánatos vegyületek, ugyanolyan mérgező hatással bírnak, mint amikor a vegyületeket elkülönülten vizsgálják. A fűszernövényeket és fűszereket időtlen idők óta használjuk ismert mellékhatások nélkül.

Előadóként nem kerestem teljes kivételeket a fűszerek és fűszernövények számára a III. mellékletben rögzített határértékek alól. Csak azokban az esetekben lesznek kivételek, amelyeknél a tudományos bizonyítékok még nem teljes körűek, és ezért a helyzet talán még nem érett meg az európai szintű harmonizálásra.

A kompromisszum második olvasata így megfelelő biztosítékokat tartalmazott néhány fűszerre és fűszernövényre, amelyek nem tartoznak a III. mellékletben meghatározott határértékek alá. Ez segít fenntartani a Tanács által javasolt határértékeket is: negyvenből harminc élelmiszerkategóriára nézve tizenegyből négy tisztított aktív hatóanyag. Ez a legtöbb, amit el lehetett érni, ezért kérem az Európai Parlamentet, hogy szavazza meg.

Egyéni képviselőként azonban aggaszt még néhány kérdés, amelyekről remélem, a Bizottság gondoskodik majd a végrehajtási szakaszban. A lábjegyzetben szereplő kompromisszum nem vonatkozik arra az esetre, amikor a fűszerek és fűszernövények aromákkal együtt jelennek meg összetett élelmiszerekben. Ennek a nem szándékolt következménye az lehet, hogy az élelmiszeripar fűszerek és fűszernövények helyett inkább kivonatokat és aromákat alkalmaz majd, mert azokat könnyebb egységesíteni. A fűszerek és fűszernövények eltérő aktív hatóanyag-tartalma miatt az élelmiszergyártóknak sorozatról sorozatra változtatnia kellene a recepteken, amely nagyon költséges lenne. Ez akár el is törölheti a fűszerek és fűszernövények iparágát az európai piacról.

Ez nem történhet meg egyrészt közegészségügyi okokból, másrészt mert az európai fogyasztók nem szeretnék, hogy ilyen mértékben korlátozzák a választási jogukat. A fogyasztók paradox módon ebben az esetben több aromát fogyasztanának, amely az ún. tisztítási hierarchia szerint közelebb vannak a nemkívánatos aktív hatóanyagokhoz, mint a fűszerek és fűszernövények. Értékelném, ha a biztos asszony megnyugtatna, hogy figyelemmel kísérik az esetleges negatív fejleményeket, és megállítják, ha szükséges.

  Pilar Ayuso, az előadót helyettesítve. − (ES) Elnök úr, az előadó, Doyle asszony nevében szeretnék felszólalni. Szeretnék elnézést kérni a nevében, amiért nem tud jelen lenni, de már útban van Strasbourgba. Doyle asszony üdvözli a Tanáccsal kötött, élelmiszeripari adalékokra vonatkozó csomagot érintő kompromisszumot, amely nagyon fontos.

Az enzimek hozzáadása az élelmiszerekhez különböző technológiai funkciókat hivatott szolgálni az élelmiszer gyártása, feldolgozása, előkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során. Általánosan elfogadott a használatuk a sütés, sörkészítés, sajtkészítés és az alkoholos és egyéb italok előállítása közben. Egyre nagyobb szerepet játszanak az élelmiszergyártásban, és a vegyszerek mellett alternatívát kínálnak az élelmiszerek állagának, megjelenésének, tápértékének és ízének javítására. Segítenek egyes gyártási folyamatokat is.

Valójában ez a javaslat az első kifejezetten élelmiszerenzimekre irányuló európai uniós jogszabály. Jelenleg nincsenek az enzimek használatát rendező, harmonizált közösségi szintű szabályok, amely nem csak kereskedelmi korlátokat és jogi bizonytalanságot eredményez, hanem eltérő fogyasztóvédelmi szabványokat is a 27 tagállamban. Csak három tagállam – az Egyesült Királyság, Franciaország és Dánia – rendelkezik saját kockázatelemző eljárással.

A holnap szavazásra kerülő új jogszabály összehangolt szabályozást állítana fel az egész Európai Unióban az élelmiszerekben lévő enzimek értékelésére, engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan.

Az előadó ezt nagyon lényegesnek tartja, hiszen javítja az élelmiszerbiztonságot, szélesíti a fogyasztók választási lehetőségét, és jobb tájékoztatást ad a fogyasztóknak arról, mit tartalmaz az általuk elfogyasztott élelmiszer.

Az előadó külön üdvözli azt a tényt, hogy a Tanács beleegyezett a genetikailag módosított szervezetekből előállított anyagok két engedélyezési eljárásának egyidejű lebonyolításába, hiszen így elkerülhető a termékek kettős engedélyezése.

Örömmel fogadta azt is, hogy a Tanács, az előadó első olvasatban benyújtott módosítási javaslatával összhangban elfogadta a Parlamentnek azt a kívánságát, hogy helyezzük a szabályozást egyetlen jogi alapra, nevezetesen az EK-Szerződés belső piacról szóló 95. cikkére. Az is különösen hasznos az iparág számára, hogy a Tanács egy éves átmeneti időszakot biztosít a javasolt rendelet hatályba lépésétől, amely alatt az abban az évben törvényesen forgalmazott és címkézett élelmiszerek még értékesíthetők a minimális eltarthatóságig vagy a lejáratig.

Végezetül az előadó szeretné megköszönni a munkatársainak a támogatást, együttműködést és a kemény munkát, különösen Westlund asszonynak és Drčar Murko asszonynak, valamennyi árnyékelőadónak és a szlovén elnökségnek. Sikeresen összehangoltunk négy szabályozási javaslatot, és ezáltal ezen a területen javítjuk majd a közös piacot, amely elősegíti az európai innovációt és versenyképességet és egyszerre biztosítja a magas szintű élelmiszerbiztonságot és környezetvédelmet.

  Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, először is szeretném megköszönni a Parlamentnek és különösen a három előadónak, Drčar Murko asszonynak, Doyle asszonynak és Westlund asszonynak a jelentős erőfeszítést és időt, amelyet erre a fontos jogalkotási csomagra fordítottak. Különösen értékelem az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a javaslatokat csomagként egyben tartsák, és így összehangolt megközelítést alkalmazzanak ezekben a hasonló kérdésekben.

Ez a jogalkotási csomag jelentősen hozzájárul a Bizottság egyszerűsítési programjához. Gondoskodik az érintett területek harmonizációjáról, és elősegíti a három terület összehangolását. A közös engedélyezési eljárás felállítja majd az adalékanyagok, enzimek és aromák értékelésének és engedélyezésének egységes rendszerét.

Ez kiemelt fontossággal bír a fogyasztóvédelem és az élelmiszeripar versenyképessége szempontjából. Különösen az érintett szereplők éreznék a központosított, átlátható és időben korlátozott eljárás előnyeit.

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló javaslattal kapcsolatban, az ilyen típusú anyagok szabályozása fontos az élelmiszerbiztonság garantálása és a fogyasztók megtévesztésének kizárása szempontjából. Ezen kritériumok és az élelmiszeradalékok használatának technológiai szükségességét alátámasztó bizonyítékok alkotják az élelmiszeradalékok használatának feltételeit. Bár az említett elvek szerepelnek a meglévő jogszabályokban is, üdvözlöm az e fontos szempontokat erősítő kiegészítő pontosításokat. Elvárható, hogy a szabályozás lépést tartson a technológiai és tudományos fejleményekkel.

Ebből a szempontból különösen támogatom a Southampton-tanulmány eredményeinek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által történő értékelése után bevezetett módosításokat. A módosítások megkövetelik, hogy feltüntessék az egyes élelmiszerszínezékekhez társuló, gyermekek viselkedését befolyásoló lehetséges mellékhatásokat. A címkézés biztosítja, hogy azok a fogyasztók, akik esetleg szeretnék elkerülni az ilyen színezékeket, megfelelő tájékoztatást kapjanak.

A javaslat megbeszélése folyamán felmerültek aggályok egyes élelmiszerszínezékek, közismert nevükön az azoszínezékek lehetséges allergén hatásával kapcsolatban is. Külön eljárások és szabályok vonatkoznak a lehetséges allergén hatással rendelkező élelmiszerekre, és ezért egyértelműen kijelenthetem, hogy a Bizottság felkéri majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy külön vizsgálja meg az azoszínezékek allergiát kiváltó hatását az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése során. Ha az újraértékelés eredményei alapján szükségesnek mutatkozik, a Bizottság megfontolja majd, hogy kezdeményezze a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. melléklete A részének módosítását az élelmiszerallergiában szenvedő fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében.

Az enzimekkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az enzimeket hagyományosan mindig is alkalmazták bizonyos élelmiszerek, például a kenyér, sajt, sör és bor előállításakor. Az enzimek javíthatják az élelmiszer állagát, megjelenését és tápértékét, és felhasználhatók a vegyszer alapú technológiák kiváltására. Mostanáig nem történt meg az élelmiszerenzimek szabályozásának teljes harmonizálása az Európai Unióban, és a harmonizáció hiánya akadályozta a kereskedelmet és visszafogta a terület növekedését.

A javasolt rendelet sikeres elfogadása az élelmiszerenzimek Közösségen belüli tudományos értékelésére, engedélyezésére és használatára vonatkozó harmonizált szabályok létrehozásával áthidalja a jelenlegi jogalkotási hiányt.

Üdvözlöm azokat a módosításokat, amelyek erősítik az elővigyázatosság elvét és a fogyasztó megtévesztésének tilalmát – a javasolt rendelet alapelveit. Örömmel fogadtam azt a változtatást is, amely megvilágítja az enzimekre vonatkozó rendelet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabályozás közötti kapcsolatot.

Az aromákkal kapcsolatban a javaslat magas szintű védelmet biztosít a fogyasztónak, és egyben lehetővé teszi az iparág számára új aromák és új anyagok kifejlesztését a fogyasztók gyorsan elkészíthető ételekre irányuló, egyre erősödő igényének kielégítése érdekében. A keretrendszer segítségével az európai iparág fenntarthatja és megszilárdíthatja a nemzetközi piacon betöltött vezető szerepét.

Az aromák funkciója, hogy erősítsék vagy módosítsák az élelmiszerek illatát és/vagy ízét a fogyasztók előnyére. Az aromák használata nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer természetét vagy minőségét illetően. Az aromák címkézésének új szabályai valóban jobban tájékoztatják a fogyasztót és elősegítik a fogyasztók megtévesztésének elkerülését.

A megbeszélések során különböző álláspontok rajzolódtak ki arról, hogy a fűszereket és fűszernövényeket be kellene-e vonni a rendelet hatály alá. A Bizottság örömmel fogadja a kialakult megállapodást, amely javítja majd a fogyasztóvédelmet és figyelembe veszi a hagyományos felhasználási módokra gyakorolt lehetséges hatást is.

Hallgattam Drčar Murko asszonyt, és szeretném biztosítani őt és egyben megerősíteni, hogy a rendelet hatályba lépésétől kezdve a Bizottság gondosan ellenőrzi a tagállamok által szolgáltatott információk alapján a fűszerek, fűszernövények és természetes aromakivonatok érintett használatának alakulását. Az információk és a toxikológiai veszélyekkel és a fogyasztók veszélynek való kitettségével kapcsolatos legutóbbi tudományos fejlemények mérlegelése alapján, ha szükséges, a Bizottság javasolni fogja a III. melléklet B részének módosítását.

  Pilar Ayuso, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos asszony, most a saját nevemben beszélek, és azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, Drčar Murko asszonynak az elvégzett kemény munkáért, valamint a többi árnyékelőadónak, a szlovén elnökségnek és a Bizottságnak, amiért készek voltak tárgyalni, hogy a jelentés második olvasatában megállapodásra jussunk. Szeretném megköszönni továbbá a csomaghoz tartozó többi jelentés előadóinak, Westlund asszonynak és Doyle asszonynak, valamint az árnyékelőadóknak a javaslatok által felvetett horizontális problémák megoldásának keresésében nyújtott segítségüket és együttműködésüket.

A legellentmondásosabb téma, amelyet az aromákról szóló javaslat felvet a vita kezdete óta, az a biológiailag aktív hatóanyagok kérdése, amelyek természetesen előfordulnak a fűszerekben és fűszernövényekben. Ez nagy problémát jelentett a fűszerek és fűszernövények gyártóinak, mivel kiderült, hogy ezek az anyagok nem felelnek meg a javaslat követelményeinek a termékek különleges természetéből – az aratás különböző helyszíneiből, a betakarítás különböző időszakaiból az év során, az egyes országok eltérő étkezési szokásaiból, stb. – adódóan.

Ebből a szempontból szeretném elmondani, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja a kezdetektől fogva a fogyasztóvédelmet tartja a szeme előtt. Így kedvező fejlemény, hogy sikerült megállapodni a Tanáccsal és a Bizottsággal arról, hogy a maximális szintek nem vonatkoznak bizonyos anyagokra, ha az összetett ételek nem tartalmaznak aromákat, és az egyedüli ízesítő tulajdonságokkal rendelkező hozzávalók friss, szárított vagy fagyasztott fűszerek vagy fűszernövények.

Végül szeretném örömömet kifejezni, hogy holnap szavazunk az élelmiszeripari adalékanyagokra vonatkozó jogalkotási csomag javaslatairól, hiszen nem csupán naprakésszé teszik a szabályozást, de emellett lehetővé teszik az aromák forgalmazásával járó kockázatok felmérését is, amely nagymértékben fokozza az európai fogyasztók védelmét.

  Edite Estrela, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Először is szeretnék gratulálni az előadónak az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának nevében a munkájáért, valamint azért, hogy megpróbált konszenzusra jutni az árnyékelőadókkal és erőfeszítéseket tett a pártok közötti kívánt megegyezés eléréséért.

Az aromákról szóló rendeletjavaslat célja, hogy az ízesítés területén történt technológiai és tudományos fejlemények, az Európai Unió élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásának változásai és egyben az emberi egészség védelmével kapcsolatos követelmények figyelembe vételével pontosítsa és naprakésszé tegye az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

A rendelet lefekteti az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alkalmazásának általános feltételeit, tartalmazza az aromák világos meghatározását, a felhasználás általános szabályait, a címkézés normáit és az emberi egészségre nézve veszélyes anyagok maximális szintjét. A második olvasatban elért kompromisszum a Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésének az eredménye. Számos találkozóra került sor, megbeszéltük a vitatott pontokat, és minden oldal tett engedményeket. A megállapodás mindazonáltal a Parlament által előterjesztett különböző módosítások elveit tükrözi, amelyek két kulcsfontosságú célt igyekszenek megvalósítani: a fogyasztók tájékoztatását és érdekeinek védelmét és a közegészség védelmét.

Az aromáknak és ízesítő anyagoknak biztonságosnak kell lenniük és nem vezethetik félre a fogyasztókat. Ennek érdekében az új szabályozás meghatározza a potenciálisan mérgező és az emberi egészséget veszélyeztető aromák és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők maximálisan megengedhető szintjét, figyelembe véve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményét. A maximális szintek nem vonatkoznak három anyagra: az esztragolra, szafrolra és a metileugenolra, ha olyan összetett ételekben fordulnak elő, amelyekhez nem adtak aromákat, csak fűszer és/vagy fűszernövény formájában ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket. Ezt a kivételt azonban felülvizsgáljuk, ha olyan tudományos bizonyítékok kerülnek napvilágra, amelyek szerint a fogyasztásuk egészségügyi kockázatot jelent.

A természetesség eszméje továbbra is összezavarja a fogyasztókat, a természetes aromákra vonatkozó új javaslat azonban hatékonyabban teljesíti a fogyasztók elvárásait. Eszerint a természetes jelzőt csak olyan természetes ízesítő anyagokból származó aromákra lehet majd használni, amelyekben az ízesítő anyag legalább 95%-a az említett természetes forrásból származik.

  Mojca Drčar Murko, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az adalékokra vonatkozó rendelettel kapcsolatban a képviselőcsoportom üdvözölte az európai szabályozás modernizálására és harmonizálására irányuló javaslatot, és támogatta az előadót, Westlund asszonyt a fogyasztók és egészségük és különösen a lakosság veszélyeztetett csoportjai fenntartható védelme érdekében tett erőfeszítéseiben.

Általános jelenség, hogy az élelmiszergyártók a növekvő keresletre új termékek folyamatos kifejlesztésével válaszolnak, és a termékek változatosságát többnyire adalékanyagok hozzáadásával érik el. Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásnak arányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a közegészséget kell szolgálnia, miközben egyenlő feltételeket biztosít az élelmiszergyártók számára.

Az elv egyszerű, de nyilvánvalóan sokféleképpen értelmezhető. Hogyan érhetünk el jelentős javulást a közegészségügy terén anélkül, hogy egyidejűleg hátráltatnánk az európai élelmiszergyártás technológiai fejlődését?

Úgy gondolom, jó módosításokban állapodtunk meg, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmét célozzák, különösen a pontos címkézéssel, azonban hozzá akartunk járulni a fogyasztók tudatosságához is. Meg vagyok győződve arról, hogy a tudatos és tájékozott fogyasztók nagymértékben befolyásolhatják az elkészített ételek gyártását az Európai Unióban. Támogattuk a Bizottság javaslatának erősítésére irányuló módosításokat, különösen három kérdésben: részvétel az adalékanyagok engedélyezési eljárásában, az engedélyezési eljárások átláthatósága és az engedélyezés meghatározott követelményei.

  Carl Schlyter, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, a szavazóink jó és biztonságos élelmiszereket szeretnének, amelyekben bízhatnak. Megkapják ezt ezekkel a rendeletekkel? A Parlamentnek sikerült néhány előrelépést elfogadtatnia. Személy szerint különösen annak örülök, hogy a nanotechnológiát végre szabályozásnak vetjük alá, és nem lehet többé megfelelő vizsgálat nélkül becsempészni a piacra. További fejlődés, hogy a környezetvédelem is megjelenik az adalékok engedélyezésének egyik kritériumaként. Előrelépés, hogy az azoszínezék-tartalmat fel kell tüntetni a címkéken. Van tehát minek örülnünk. Sőt az aromák kérdésében a Parlament elérte, hogy a természetes módon ízesített termékek ne kerüljenek egyértelműen hátrányba a mesterséges aromák iparágának termékeivel szemben.

Mindezek ellenére meg vagyok lepve, hogy a Tanács szembeszegül a szavazók kívánságával. Hogyan ellenezhetnek a kormányaink egy olyan szöveget, amely szerint az adalékok nem vezethetik félre a fogyasztókat úgy, hogy azt gondolják, az élelmiszer más összetevőket tartalmaz, mint amelyeket valójában? Hogyan ellenezhetik hevesen ezt a szabályt? A miniszterek határozottan ellenzik azt a gondolatot, hogy a színezékek használatának különleges oka lehet a máskülönben színtelen anyagoknál. A Miniszterek Tanácsa hevesen ellenezte az azoszínezékek betiltását. Hevesen ellenezték azt a követelményt, hogy a termékek címkéjén fel kell tüntetni a tartósítóként használt rovarirtó szereket, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a használat tényével.

Úgy gondolom, ha elfogadjuk a Zöldek javaslatát az azoszínezékek gyermekeknek szánt termékekben való betiltásáról, arra kényszerítjük a Tanácsot, hogy nyilvános vitában nyíltan védje meg az álláspontját. Hiszen végső soron egyszerű a Tanácsnak megvédeni az álláspontját olyan ügyekben, amelyeknél zárt ajtók mögött tárgyal velünk, de melyik kormány állna fel és hagyna jóvá olyan adalékokat, amelyekről tudjuk, hogy hiperaktivitást, és jó okunk van feltételezni, hogy allergiát okoznak a gyermekeknél? Kíváncsi vagyok, a Bizottság nem támogatná-e azonnal a tilalmat. A színezékek végül is nem létfontosságú és nem is pótolhatatlan adalékok. Emellett léteznek az azoszínezékeken kívül is színezékek. Ha ragaszkodunk az elővigyázatossági elv alkalmazásához, amint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megmutatta, hogy fennáll az allergén hatás veszélye és magas az allergia kockázata, egy dolgot tehetünk: betilthatjuk az anyagot. Azután nem kell többé az azoszínezékekről beszélnünk.

  Kartika Tamara Liotard, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (NL) Szeretném azzal kezdeni, hogy őszintén köszönöm az előadóknak és árnyékelőadóknak az együttműködésüket ezen az embert próbáló feladaton. A végeredmény talán nem az, amit szerettem volna, de véleményem szerint ez a legtöbb, amit az adott politikai feltételek között el lehetett érni.

Ahogy én látom, két dolog élvez előnyt ezekben az aktákban: a maximális fogyasztóvédelem és a teljes átláthatóság. Ami engem illet, a gazdasági érdekek egyértelműen másodlagosak e két elvhez képest. A maximális fogyasztóvédelem az elővigyázatossági elv következetes alkalmazását jelenti. Ha nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy valami biztonságos, akkor nem adható meg a piaci engedély. A vásárlók vásárláskor való megtévesztését minden áron el kell kerülni. A teljes átláthatóság azt jelenti, nem engedjük a multinacionális vállalatoknak, hogy titokban tarthassák a képleteket és a gyártási módszereket. A fogyasztóknak joguk van tudni, pontosan mit tartalmaz az ételük, és milyen körülmények között állították elő.

A négy jelentést e két elv fényében vizsgálva úgy találtam, hogy bár nem mindig tökéletesek, egyértelmű előrelépést jelentenek az eredeti javaslatokhoz képest. A fogyasztóvédelmet és az átláthatóságot szolgálják, ezért támogatni fogom a kompromisszumokat. Sajnálatos, hogy nem tudtuk a genetikailag módosított termékek címkézését is közvetlenül szabályozni.

Összegzésként szeretnék még egy dolgot megjegyezni. Különösnek találom, hogy az új élelmiszerekről szóló javaslathoz hasonló új kezdeményezésekben a Bizottság a Parlament jóváhagyása előtt vezeti be az egységes eljárást. Ez a módszer finoman szólva nem tiszteli különösebben az európai demokráciát.

  Irena Belohorská (NI). – (SK) Először is szeretném megemlíteni Doyle asszony munkáját, és szeretném megköszönni az erőfeszítéseit, amelyek a polgárok egészségét védő, kiegyensúlyozott dokumentum létrehozására irányultak.

Az élelmiszerenzimek számos olyan termékben megtalálhatók, amelyeket minden nap a társadalom minden rétege fogyaszt, mint például a zsemlében vagy a kenyérben. Ezért nagyon fontos a gyártásuk ellenőrzése. Lényeges biztosítani azt is, hogy ne legyenek ártalmasak az egészségre, valamint fontos az ellenőrzések harmonizációja az egész Európai Unióban.

Nagyon fontos, hogy megnyerjük az Európai Unió polgárainak bizalmát az európai irányelvek előkészítése közben, különösen egy olyan időszakban, amikor Európát megrázta a „romlott sajt újrafelhasználásának” botránya. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében nem csak az irányelv létrehozására kell összpontosítanunk, hanem mindenekfelett ellenőriznünk kell a végrehajtását a különböző tagállamokban. Mivel tudjuk, hogy az élelmiszerenzimek 80%-át négy vállalat állítja elő, a gyártás minőségellenőrzése nem jelenthet problémát. A gyártási eljárások azonban már okozhatnak problémákat, ezért helyesnek tartom, hogy Doyle asszony jelentése ráirányította a figyelmet erre a kérdésre.

  Françoise Grossetête (PPE-DE). – (FR) Elnök úr, egy olyan időszakban, amikor éppen a következő élelmiszerbotrány kibontakozásának lehetünk tanúi néhány európai uniós tagállamban, még akkor is, ha kétségtelenül nagyszabású csalásról van szó, nem csoda, ha a fogyasztók megkérdőjeleznek mindent és aggályukat fejezik ki mindennel kapcsolatban, ami „mesterségesnek” tűnik. A védelmet nyújtó Európa biztosítja a fogyasztóvédelmet és a közegészséget is.

Az élelmiszeradalékok, aromák és enzimek fontos szerepet játszanak az élelmiszereink gyártásában. Ezért van szükségünk világos és harmonizált szabályokra ezen anyagok biztonságával, engedélyezésével és forgalmazásával kapcsolatban, hogy védjük a fogyasztókat, és mindenekfelett erősítsük a közvéleménynek az ilyen anyagok felhasználásával készült ételekbe vetett bizalmát. Így lényeges, hogy a szabályok megbízható tudományos véleményen alapuljanak.

Be kell töltenünk azt a jogalkotási űrt is, amely európai szinten régóta jelen van az olyan enzimekkel kapcsolatban, amelyeket például a kenyér vagy a tejtermékek előállításához használnak. Nagy örömmel fogadtam, hogy további biztosítékokat építettek be az átláthatóság megvalósítása érdekében a világos és érthetőbb címkézés révén. Ez különösen akkor lényeges, amikor a termékek állítólag „természetesek”.

A tervezet egyik kulcseleme az egységes, közös engedélyezési eljárás bevezetése az élelmiszeradalékokra, aromákra és enzimekre vonatkozóan. Valamennyi az élelmiszeriparban egyre gyakrabban alkalmazott anyag biztonságosságának értékelését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végzi.

Természetesen a Parlament figyeli majd, hogy ellenőrzik-e ezeket az anyagokat. Az élelmiszeradalékok semmilyen körülmények között nem veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és nem vezethetik félre őket, hiszen elengedhetetlen, hogy az élelmiszeripar innovatív jellegének és versenyképességének fenntartása mellett garantáljuk a fogyasztóvédelmet és az élelmiszerbiztonságot.

  Linda McAvan (PSE). - Elnök úr, szeretnék a biztos asszonynak az egyik élelmiszeradalékokról szóló jelentésről szólni néhány szót, pontosabban az azoszínezékekként ismert élelmiszerízesítőkről. Nagyon örülök, hogy van néhány jó hírünk: mostantól minden élelmiszerterméken fel kell őket tüntetni. Szeretnék gratulálni Åsa Westlund asszonynak, aki keményen dolgozott ennek az eléréséért. Amikor elkezdte a munkát, senki nem gondolta, hogy ilyen előrelépés következhet, és mégis bekövetkezett. Valódi fejlődés valósult meg a fennálló helyzethez képest. Azonban nem gondolom, hogy mindez elég.

Bizonyára ismerik a Southampton Egyetem múlt ősszel készült jelentését, amely kapcsolatot lát a különböző édességekkel, üdítőkkel és azoszínezékekkel tömött gyermekek magatartása között. Fajsúlyos tanulmányról van szó, amely a The Lancet folyóiratban jelent meg. A cikket szakemberek ellenőrizték, és olyannyira komoly, hogy az Egyesült Királyság Élelmiszer-biztonsági Hivatala felszólított az ilyen színezékek élelmiszertermékekben történő használatának betiltására. Európában sok vállalat a lábával szavaz, és önként kivonja őket a forgalomból.

A közös piac máris kudarcot vallott ebben a kérdésben. Közismert, hogy ezen termékek nem rendelkeznek tápértékkel, és természetes ízesítők is rendelkezésre állnak. Az egyik újságunk már feltette a kérdést: „El kell búcsúznunk a Smartiestól?” (élénk színű cukorkák), azonban léteznek tökéletes természetes alternatívái ezeknek a színezékeknek. Nincs szükségünk ezekre a színezékekre.

Üdvözöljük a mai napon történteket, de reméljük, hogy folytatják az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal való együttműködést, hogy felgyorsítsák az anyagok felülvizsgálatának munkáját. Nem hiszem, hogy az európai emberek szeretnék ezeket a mesterséges színezékeket, és úgy gondolom, azt kellene inkább néznünk, hogy az emberek mit szeretnének az ételeikben látni, nem azt, hogy a vállalatok mit szeretnének hozzáadni. Remélem, gyorsabb munkára és a probléma megoldására ösztönzik majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot.

  Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, az élelmiszerenzimekről szóló javaslatról szeretnék beszélni, amelynek árnyékelőadója voltam. Szeretnék gratulálni Doyle asszonynak a kiváló jelentésért, és remélem épségben megérkezik ma este Írországból.

Szeretnék továbbá köszönetet mondani az árnyékelőadók felé tanúsított nagyon jó együttműködésért, amely együttműködés mindig a megértés légkörében, a politikai és tudományos ismeretek hatékony megosztásával zajlott.

Az együttműködés eredményeképpen létrejött a régóta áhított kompromisszum, amely széles körű támogatást élvez a Parlament képviselőcsoportjai körében, és amely véleményem szerint számos rendkívül érzékeny paramétert tartalmaz, amelyek erősítik és hatékonyabbá és alkalmazhatóbbá teszik a kérdéses jogszabályt.

Ha a kompromisszumos csomagot vizsgáljuk, érzésem szerint többnyire sikerült elérni a javasolt rendelet célkitűzéseit, amelyek köztudottan az Európai Unióban történő élelmiszerfeldolgozásban használt enzimekre vonatkozó szabályozás harmonizációja elsősorban az emberi egészség védelme, másodsorban a tisztességes kereskedelem és a verseny erősítése érdekében.

Külön örültünk, hogy a jelentésben nagy szerepet kapott az elővigyázatossági elv, amelyet szentként tisztel nemcsak az én képviselőcsoportom, hanem általában a Parlament képviselőinek nagy többsége is. Ezáltal az európai fogyasztók érezhetik, hogy az élelmiszerenzimek terén sokat teszünk az egészségük védelme érdekében.

Továbbá külön hangsúlyt helyezünk annak biztosítására, hogy a fogyasztók pontos és hasznos információkat kapjanak.

Ahogy azt vártuk, a genetikailag módosított szervezetek bevonása vitatott terület volt, de sikerült megfelelő kompromisszumot elérni.

Zárásként szeretném elmondani, hogy a jelentés jó, és a képviselőcsoportom erősen támogatja majd.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, sokat beszélünk a gyermekek védelméről. A bizonyítékokból arra kell következtetnünk, hogy a mesterséges színezékek és adalékok sok szempontból károsak a gyermekek egészségére nézve. Először is figyelembe vehetjük az autista gyermekek arányának 435%-os emelkedését az elmúlt 15 évben, valamint a figyelemzavarral és hiperaktivitással (ADHD) küszködő gyermekek arányát, amely jelenleg 3-5%. Majd megvizsgálhatjuk az aromákhoz társított tüneteket, amelyekből rengeteg van, de vegyük példaként a nátrium-glutamátot, amely megtalálható a gyermekek édességeiben, italaiban, rágcsálnivalóiban és vacsoráiban. 92 tünet társítható hozzá, többek között a hiperaktivitás és a hangulatváltozások.

Anyaként az élelmiszerekkel kapcsolatban a biztonság és az átláthatóság a legfontosabb követelményem. Úgy érzem, súlyosan hátráltatjuk a gyermekeinket és a tanulási képességeiket, amikor megengedjük, hogy az ételük színezékek, tartósítószerek és adalékok keverékét tartalmazza. A gyermekeknek jó minőségű, friss ételekre van szükségük, amelyet a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb termelnek. Ezért kezdjük el tényleg védeni a gyermekeinket.

  Anja Weisgerber (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném megköszönni az előadóknak, különösen Drčar Murko asszonynak és Ayuso asszonynak a konstruktív együttműködést és a bizalmat. Az élelmiszeripari adalékanyagokra vonatkozó csomag az adalékanyagok használatára vonatkozó egységes és harmonizált szabályok alkalmazását teszi lehetővé egész Európában. A jövőben az adalékok, enzimek és aromák élelmiszerekben való felhasználásakor a fogyasztók egészségének magas szintű védelme valósul majd meg – és ennek így is kell lennie.

A csomag a jelenlegi szabályozást az élelmiszeradalékok területén végbement technikai és tudományos fejleményekhez igazítja. Ha tudományos alapon kimutatható az egészség veszélyeztetésének lehetősége, határértékeket kell meghatározni a kockázatok elkerülése végett.

Nem szabad azonban hisztérikusnak lennünk és indokolatlan pánikot keltenünk. Léteznek olyan élelmiszer-adalékanyagok, mint például a konjak, egy nedvesítőanyag és a méhviasz, egy csomósodást és lesülést gátló anyag, amelyeket évszázadok óta használunk az ételek és italok előállításában. Sőt egyes csonthéjas gyümölcsök, mint például a cseresznye, a sárgabarack és az őszibarack, kis mennyiségben hidrogén-cianidot tartalmaznak, mégis évezredek óta fogyasztjuk őket minden gond nélkül. Hasonlóképpen bizonyos fűszernövények és fűszerek is tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek nagy koncentrációban egészségügyi problémákat okozhatnak. Mégis időtlen idők óta használunk az ételek elkészítéséhez bazsalikomot, tárkonyt és szerecsendiót minden probléma nélkül, természetesen csak kis, biztonságos adagokban.

Ezért üdvözlöm az aromák és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszereken és élelmiszerekben történő használatáról szóló új rendeletben megtestesülő kompromisszumot. Ahol nincs ok az aggodalomra, kivételeket alkottunk a határértékek alól, bár csak abban az esetben, ha kizárólag friss vagy szárított fűszernövényeket használnak fel az élelmiszerek előállításához. Így támogatjuk a természetes termékek és természetes összetevők használatát, hogy átmentsük a jövőbe az olyan évezredes múltra visszatekintő recepteket, mint például az olasz pesto,.

  Gyula Hegyi (PSE). - (HU) Üdvözlöm, hogy a REACH rendelet és a növényvédőszerek szabályozása után sort kerítünk az oly gyakran kárhoztatott vegyi anyagok, az élelmiszeradalékok használatának megregulázására is.

Az európai közvélemény a szaporodó botrányok hatására egyre nagyobb aggodalommal gondol ezekre a fogyasztók számára gyanús anyagokra. Az E-számmal jelölt mintegy 2600 különböző adalékanyagból évente körülbelül 3 kg-ot fogyaszt egy átlagos lakos anélkül, hogy tisztában lenne annak káros hatásaival.

Az adalékanyagok jelentős részével kapcsolatban már felmerültek többé-kevésbé megalapozott vádak. Az adalékanyagok hamis érzetet keltenek a fogyasztókban, olyan élénk és harsogó színeket adnak az élelmiszereknek, amelyek nincsenek jelen a természetben. Ezzel az egészségügyi kockázaton túl lélektani kárt is okoznak a gyermekeknek, rászoktatva őket a természetellenes ételekre, holott éppen a természetes ételekre való visszatérést kellene népszerűsítenünk a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt.

Gratulálok Åsa Westlund jelentéséhez, sikerült elérnie, hogy az új jogszabály alapján az emberi egészségre és a környezetre káros adalékanyagokat a jövőben nem lehet tovább használni. Fontos, hogy a kockázatos anyagokat, mint a gyermekkori hiperaktivitást okozó azo-ételfestékeket legalább jelölni kell az élelmiszereken, noha én is egyetértek más képviselőtársaimmal, hogy a tilalmat is elfogadtuk volna.

Sajnálom viszont, hogy a parlamenti javaslat ellenére a GMO-t tartalmazó adalékanyagokat nem kell szigorúan megjelölni. Az európai lakosság nagy része nem kíván GMO-t tartalmazó élelmiszereket fogyasztani, és a felmérések szerint legalább 90%-uk elvárná, hogy tudja tartalmaz-e vagy sem GMO-t egy adott élelmiszer. Ilyen mértékben nem negligálhatjuk polgáraink egészséges aggodalmát, információhoz való jogát.

Néhány képviselőtársammal egyébként nyilatkozatban tiltakozunk az ellen, hogy a Bizottság újabb GMO-kat akar becsempészni Európába. A természetes és egészséges élelmiszerhez való jogunkat mindenkivel szemben meg kell védenünk.

  Horst Schnellhardt (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Köszönettel tartozunk az előadónak, Westlund asszonynak. Elkötelezetten és együttműködésre készen dolgozott. Ezt örömmel fogadom, és ez azt is jelenti, hogy az eredménnyel is elégedettek lehetünk. Úgy látom, hogy az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó új rendelet kielégítő eredményt ért el a gyártók és a fogyasztók számára egyaránt.

Az élelmiszer-adalékanyagok jelenlegi szabályozása közel húsz éves. Az új irányelvek és két határozat két rendeletbe való átültetésével a szöveg leegyszerűsödött és naprakész lett az új technológiai és tudományos fejleményeknek megfelelően. Jó eredmény, hogy olyan listával rendelkezünk, amely kifejezetten tartalmazza, mely anyagok használhatók. Ezt örvendetes ténynek tartom, és egyetértek a komitológiai eljárás használatával is, amikor új anyagokkal kell kiegészíteni a listát. Gyorsan kell cselekednünk.

Elégedett vagyok a genetikailag módosított termékekre vonatkozó szabályozással. Mindkét engedélyezési eljárásra szükség van – értékeléseket fogunk végezni – így nem értem, miért ne cselekedhetnénk ennek megfelelően, ahogy azt néhány képviselő itt említette. Az azoszínezékekkel kapcsolatban – a Southampton-tanulmány eredményei valóban rendelkezésre állnak – azt is figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közzétett egy tanulmányt, amelynek kezdeti megállapítása egyértelműen kijelenti, hogy a Southampton Egyetem tanulmánya nem tévedhetetlen. A dokumentum nem 100%-osan megbízható. Nem eshetünk pánikba, és nem húzhatunk ki hirtelen mindent azért, mert egy eljárást intézményesítettek.

Az Élelmiszerbiztonsági Hatóság engedélyezési eljárása kiváló, azonban egy dolog zavar engem – és szeretném kérni a Bizottságot, hogy gondolja át ezt még egyszer – ez pedig az, hogy az Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kilenc hónapot biztosítunk az engedélyezésre és kockázatelemzésre. A Bizottságnak további kilenc hónapra van szüksége a kockázatkezelési döntés meghozatalához. A vállalkozásoknak tehát 18 hónapig kell várniuk, mielőtt engedélyt kapnának egy termék piacra való bevezetéséhez. Ez távol áll a bürokrácia csökkentésétől, így igazán el kellene gondolkodnunk azon, hogyan lehetne felgyorsítani a folyamatot.

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Elnök úr, a mesterséges adalékanyagok (enzimek, aromák) élelmiszerekben történő használatának elveiről szóló új rendeletek hatályba lépése nem csak egységesíti a terület szabályozását, de támogatja a fogyasztók egészségének védelmét, és elősegíti az élelmiszerek forgalmazását is az Európai Unióban. Az enzimek használatának harmonizációját az európai élelmiszeripar is támogatja, amelyet nem csupán az elvek egységesítése foglalkoztat, hanem elsősorban az, hogy a fogyasztók ne veszítsék el a termékeikbe vetett bizalmukat.

Fogyasztóként én is szeretnék biztos lenni abban, hogy az általam vásárolt élelmiszer biztonságos. Az élelmiszerhez hozzáadott mesterséges adalékanyagok százai és ízesítők ezrei nem veszélyeztethetik az egészségünket. A minőségi követelményeknek garantálniuk a biztonság fenntartását. Lényeges, hogy az ételek a lehető legteljesebb mértékben megőrizzék a természetes jellemzőiket.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök úr, három kérdésre szeretném felhívni a figyelmet a jelenlegi vitában.

Először is támogatni kell az Európai Bizottságot abbéli erőfeszítéseiben, hogy egységesítse az Európai Unióban az élelmiszer-adalékanyagok (enzimek és aromák) engedélyezésének eljárásait, és különösen, hogy erősítse az eljárások átláthatóságát.

Másodszor az engedélyek kiadására szolgáló eljárásoknak a fogyasztók egészségének maximális védelmére kell irányulnia. A fogyasztóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az európai és nemzeti intézmények egyaránt készen állnak, hogy megvédjék az egészségét, és a működésüknek köszönhetően olyan egészséges ételeket fogyaszthat, amelyek annyira természetesek és biztonságosak, amennyire csak lehetséges.

Harmadszor és végül tiszteletben kell tartani a fogyasztó teljes körű tájékoztatásának elvét az élelmiszerekben található adalékanyagokkal kapcsolatban. Az ilyen természetű információkat világosan fel kell tüntetni a csomagoláson, olyan nyelven, amely egyértelmű és érthető a fogyasztó számára.

  Hiltrud Breyer (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, szeretném támogatni a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által előterjesztett javaslatot, hiszen szeretnénk betiltani az azoszínezékeket. Az európai fogyasztóvédelmi politikát a biztonság és az elővigyázatossági elv alkalmazása jellemzi. Tilalom nélkül lábbal tipornánk az elővigyázatossági elvet. Ezen felül tulajdonképpen nincs is szükség azoszínezékekre, mert léteznek más megoldások is. Ez felér a fogyasztó megtévesztésével: elhitet az emberekkel valamit, ami nem igaz.

Szeretnék még egyszer arra biztatni mindenkit, hogy vegyék komolyan ezt a riasztó tanulmányt, és tényleg alkalmazzák az elővigyázatossági elvet, amelyet végül is mi fektettünk le az európai jogba. Szeretném arra is biztatni önöket, hogy szüntessék meg a géntechnológia használatával előállított adalékok címkézését érintő jogalkotási űrt: jelenleg próbáljuk megszüntetni az állati eredetű genetikailag módosított termékek címkézésének hiányát, és egyenesen nevetséges lenne, ha nem használnák ki ezt az alkalmat.

Teljes körű engedélyezési eljárásra van szükség, amely megfelelő módon figyelembe veszi az elővigyázatossági elvet, nem hagy címkézési űrt, és amelyben a fogyasztóknak joguk van szabad választást hozni arról, mit egyenek.

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). – (SK) Értékelem az előadó arra irányuló erőfeszítéseit, hogy átláthatóbbá tegye az élelmiszer-adalékanyagok, aromák és enzimek engedélyezésének eljárását és erősítse a fogyasztóvédelmet, különösen azok számára, akik allergiásak egyes anyagokra.

Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatosan újra ellenőrizni és értékelni kell a felhasználás változó feltételei és az új tudományos információk alapján. Sok anyagot vegyszerekből állítanak elő, és a hosszú távú alkalmazásuk káros lehet az egészségre. Ezért rendkívül fontos, hogy megjelöljük a termékeket a fogyasztók számára egyértelmű és nyilvánvaló formában. Ez érinti a fogyasztási cikkeket is, és a nem megfelelő termékjelölés vagy a termékjelölés hiánya következményekkel járhat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nézetem szerint a genetikailag módosított élelmiszereket világosan és érthetően jelölni kell, mint például Kanadában, ahol kanola- vagy repceolajat fogyasztanak.

  Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, üdvözlöm ennek a csomagnak a sikeres befejezését, és remélem, hogy a Parlament holnap támogatja majd a kompromisszumos javaslatot. Ami még fontosabb, a csomag erősíti a fogyasztóvédelmet és az élelmiszerbiztonságot. Külön emlékszem néhány nehezebb kérdésre, amelyet megvitattunk, és értékelem a kompromisszumra való törekvést. Ebből a szempontból szeretnék még egyszer köszönetet mondani a három előadónak a kompromisszumos javaslat megalkotása érdekében végzett kemény munkájukért és a Bizottsággal való jó együttműködésükért.

Szeretném külön megköszönni Westlund asszonynak a színezékekkel kapcsolatos erőfeszítéseit. Jól tudja, hogy a Bizottság támogatta a javaslatait. Sikerült kompromisszumra jutnunk, de biztosíthatom, hogy nem elégszünk meg ennyivel. Már felkértük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, értékeljék újra az engedélyezett adalékanyagokat, és ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye alátámasztja, nem habozunk majd alkalmazni az új szabályokat ezekre az adalékokra.

Azért mondom ezt általánosságban, mert ahogy említettem, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság újraértékeli az összes anyagot. Ha bármikor, bármelyik anyag az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye szerint veszélyeztetheti az emberi egészséget, élni fogunk az előjogunkkal, és kezdeményezzük a módosítást.

Volt egy kérdés az enzimekről és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendeletről. Ha egy enzimet genetikailag módosított szervezetből vonnak ki, amely a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozik, a géntechnológiával kezelt eredetet fel kell tüntetni a címkén. Az 1829/2003/EK rendelet hatálya azonban nem terjed ki az olyan élelmiszerekre, amelyeket géntechnológiával módosított mikroorganizmusok felhasználásával erjesztés útján előállított enzimeket tartalmaznak. A javaslat célja, hogy az enzimeket biztonságossági értékelési engedélyezésnek vessük alá, nem kifejezetten a genetikailag módosított természet címkézése.

Említették, hogy kilenc hónap áll a Bizottság rendelkezésére a kockázat kezelésére. A javaslat kilenc hónapot ad a Bizottságnak arra, hogy benyújtsa a javaslatát véleményezésre az állandó bizottsághoz. Ez a maximális javasolt idő, és természetesen sok esetben a lista frissítésére irányuló javaslatot hamarabb benyújtjuk majd. Vannak azonban olyan esetek, különösen az élelmiszer-adalékanyagoknál, amikor szükség van kilenc hónapra ahhoz, hogy a Bizottság konzultáljon a tagállamokkal és az egyes kérdésekben érintett összes szereplővel. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az érintettek elegendő időt kapnak a válaszadásra, ezért úgy vélem, a kilenc hónapos maximális határidő nem túlságosan hosszú.

Végezetül szeretném még egyszer megköszönni az együttműködést, és várom a javaslatnak a holnapi ülésen történő elfogadását.

  Åsa Westlund, előadó. − (SV) Elnök úr, szeretném még egyszer megköszönni Vassiliou biztos asszonynak az azoszínezékekkel kapcsolatban nyújtott támogatását. Tudjuk, hogy ez volt az első ügyek egyike, amikor hivatalba lépett. Megmutatta, készen áll arra, hogy felvállalja a Bizottságban kapott felelősséget, és nem csupán követte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal ajánlásait, hanem vette a fáradtságot, hogy független értékelőkkel elemeztesse a szabályozás valamennyi vetületét. Megmutatta, hogy valóban készen áll a feladatok ellátására.

Azt hiszem a ma esti vita világossá tette, hogy az Európai Parlament természetesen követi majd az azoszínezékek allergén hatásának az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal által történő felülvizsgálatát, és megvizsgálja a Bizottság állásfoglalását is a kezeléssel kapcsolatban. Magától értetődik, hogy más tanulmányokat is megvizsgálunk majd, amelyek például az azoszínezékek gyermekek viselkedésére gyakorolt hatását elemzik, hogy esetleg később visszatérhessünk erre a kérdésre.

Végül szeretném megjegyezni, hogy a szabályozás megalkotása egy dolog, de a szabályokat alkalmazni is kell. Sok fogyasztó egyetértene velem abban, hogy az üzletek gyakran becsapnak minket. Szeretném – és úgy gondolom, ez jogos igény –, ha a tagállamok megszigorítanák az ellenőrzési rendszereiket, és a Bizottsággal együtt gondoskodnának arról, hogy a holnap szavazásra kerülő jogszabályt kövessék és tiszteletben tartsák. Így nem történhetne meg az, hogy például a fogyasztó hazamegy egy doboz joghurttal abban a hitben, hogy rengeteg gyümölcsöt és bogyót tartalmaz, csak azért, hogy a csomagolás áttanulmányozása után rájöjjön, a termékben csak színezék található.

  Jean-Claude Martinez (NI). – (FR) Elnök úr, az élelmiszeripar 300 élelmiszer-adalékanyagot, 2 600 természetes vagy mesterséges aromát és hagyományos diasztázt vagy enzimet és azoszínezéket használ. Ezért kell összehangolni a törvényeinket. Mivel az ügy érinti a liba- és kacsamájat, a tartósított szarvasgombát és a csigát is, érthető, miért létezik tucatnyi jogszabály és emellett a négy benyújtott rendelet a közös engedélyezési eljárás létrehozásáról a termékek listájával.

Igen, ezek az adalékok növelik a néha súlyos allergia kockázatát, de talán túlzásba vittük az elővigyázatossági elvet. 2008-ban, egy olyan évben, amikor dúl az élelmezési válság, amikor, elnök úr, Olaszország dioxinnal szennyezett mozzarella sajtot árul nekünk, amely 10 millió eurós iparág, nehezen hiszem el, hogy a 15 millió európai munkanélküli elsősorban az aromák és enzimek miatt aggódik, bár jellemző az Európai Unióra, hogy a végtelenül kis dolgokkal foglalkozik egy végtelenül nagy világban.

  Mojca Drčar Murko (ALDE). - Elnök úr, a ma eddig elmondottak mellett szeretném megismételni, hogy az aromák jelentős piaci értékkel bírnak. Az elkészített ételek mikrobiológiai biztonságának garantálását célzó a nemzeti szabályok harmonizációjakor az európai jogalkotóknak tisztában kell lenniük a terület érzékenységével, és meg kell próbálniuk elkerülni a piac torzítását. Remélem, hogy ez lesz a helyzet, és szeretném megköszönni Vassiliou biztos asszonynak a mai nyilatkozatát.

Nagy utat tettünk meg a Tanáccsal és a Bizottsággal azáltal, hogy tisztáztuk a vitatott kérdéseket, száműztünk annyi kétértelműséget, amennyit csak lehetséges, és elértük a második olvasatra szánt megegyezést.

Az élelmiszerbiztonság és a belső piac erősítése mellett figyelembe kellett venni a fogyasztók érdekeit is. Elsődleges kívánságuk, hogy az ételek a lehető legtermészetesebbek legyenek. Nem szükségszerű, hogy minden aroma biztonságos legyen a mérgezés szempontjából és egyben előnyös is a fogyasztóknak. A Parlament elsősorban a fogyasztók választási jogát szerette volna hangsúlyozni.

Az aromák engedélyezési eljárása folyamán az „ésszerű technológiai szükséglet” más európai stratégiákat is segít, mint például az elhízás elleni küzdelmet, hiszen egyes kivételesen hatásos aromák hozzáadása leplezheti az elkészített ételek gyenge minőségét. Azt hiszem, ezt elég egyértelművé tettük az ismertetésben.

Zárásként szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett az élelmiszeripari adalékokra vonatkozó csomaghoz kapcsolódó munkában, és segített használható és végrehajtható rendeleteket létrehozni.

ELNÖKÖL COCILOVO ÚR
alelnök

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 142. cikke)

  Gábor Harangozó (PSE), írásban. –Először is szeretnék gratulálni az előadóknak az élelmiszer-adalékanyagokról, enzimekről és aromákról szóló jelentésekhez. Fontos, hogy a Parlament kitüntetett figyelmet szenteljen ezeknek a rendeleteknek, hiszen hatalmas befolyást gyakorolnak a közegészségügyre, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy az első olvasatban támogatott módosítások bekerüljenek a végleges szövegbe.

A fogyasztók érdekeinek védelmét és az élelmiszerbiztonságot kell első számú prioritásként kezelnünk. Az elővigyázatossági elvnek megfelelően kerülnünk kell az olyan összetevők használatát, amelyeknek a fogyasztók egészségére gyakorolt hatásaival kapcsolatban nem áll rendelkezésre megbízható adat és független tudományos értékelés. Biztosítanunk kell a polgárainknak az élelmiszerek minőségét és biztonságosságát, és ennek érdekében hatékony módszereket kell kidolgoznunk a lehetséges veszélyes összetevők fogyasztók egészségére gyakorolt hatásainak felsorolására és ellenőrzésére.

Továbbá javítanunk kell a gyártás, címkézés és az engedélyezési eljárások átláthatóságát, valamint harmonizálnunk kell az adalékanyagokra, enzimekre és aromákra vonatkozó szabályokat, hogy jobb fogyasztóvédelmet és közegészségügyet biztosító, következetes intézkedéscsomagot alkossunk. A fogyasztók védelme mellett a fogyasztók bizalmának visszanyerése, és az érdeküknek megfelelő minőségi élelmiszergyártás biztosítása jelenti az igazi kihívást.