Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/0152(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0209/2008

Viták :

PV 09/07/2008 - 3
CRE 09/07/2008 - 3

Szavazatok :

PV 09/07/2008 - 5.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0350

Viták
2008. július 9., Szerda - Strasbourg HL kiadás

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációja: végrehajtási szabályok - A szociális biztonsági rendszerek koordinációja: XI. melléklet - A 883/2004/EK rendelet rendelkezéseinek kiterjesztése harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont közös vita

- a Jean Lambert által a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre tett javaslatról készített jelentésről (COM(2006)0016 – C6-0037/2006 – 2006/0006(COD)) (A6-0251/2008);

- az Emine Bozkurt által a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról szóló, és a XI. Melléklet tartalmát meghatározó európai parlamenti és tanácsi rendeletre tett javaslatról készített jelentésről (COM(2006)0007 – C6-0029/2006 – 2006/0008(COD)) (A6-0229/2008); és

- a Jean Lambert által a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében a 883/2004/EK rendelet és a(z) […] rendelet rendelkezéseinek harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló tanácsi rendeletre tett javaslatról készített jelentésről (COM(2007)0439 – C6-0289/2007 – 2007/0152(CNS)) (A6-0209/2008).

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (CS) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A megbeszélés tárgyát képező mind a négy jogalkotási állásfoglalás olyan kérdéseket érint, amelyek közvetlenül befolyásolják az európai polgárok mindennapi életét. A személyek Európán belüli szabad mozgása jogának a szociális biztonsági rendszereken keresztül történő védelme elválaszthatatlan az Unión belüli szabad mozgás jogától.

A bizottsági javaslatoknak közös célja van: a nemzeti szociális biztonsági rendszerek korszerűsítése és leegyszerűsítése.

A cél az, hogy meghatározzuk az intézmények és a folyamatok közötti együttműködés mechanizmusait, amelyek leegyszerűsítenék és felgyorsítanák a szociális juttatások kiszámítását, és a kedvezményezettek számára történő kifizetését.

Meg szeretném köszönni képviselőtársaimnak és előadóinknak az összes munkát, amelyet ezekkel a fontos szövegekkel kapcsolatban az elmúlt hónapok során végeztek.

A végrehajtó rendelet leírja, hogyan kell működnie az alaprendeletnek nevezett 883/2004/EK rendeletnek. Minden olyan személyre vonatkozik, akit érint a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinációja: a polgárokra, a tagállami szociális biztonsági intézményekre, egészségügyi szolgáltatókra és a munkaadókra.

Célja, hogy a lehető legegyértelműbb módon olyan eljárásokat hozzon létre, amelyek alapján azok a biztosított személyek, akik határon átnyúló helyzet szereplőivé válnak, kaphassanak szociális juttatásokat. Kihez fordulhatok a családi ellátásért? Milyen lépéseket kell megtennie a munkaadómnak, ha időszakosan egy másik tagállamba kíván áthelyezni? Karrierem a végéhez közeledik, és számos tagállamban dolgoztam, hogy tudhatom meg, hogyan számítják ki a nyugdíjamat, és mit kell tennem, ha meg szeretném kapni?

Az említett rendeletben felsorolt eljárások célja az, hogy segítségükkel és a szociális biztonsági intézmények együttműködésének köszönhetően a kedvezményezettek megfelelő válaszokat kapjanak.

Miközben megpróbáltuk ezt az együttműködést hatékonnyá tenni, és a lehető leggyorsabban kielégíteni a polgárok igényeit, felismertük, milyen fontos az elektronikus adatfeldolgozás és -csere a különböző tagállamok intézményei között.

Az EESSI-hálózat (a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje) biztosítja majd, hogy az adatcsere gyors és biztonságos legyen, és lerövidíti a szociális biztonsági intézmények számára a válaszadáshoz és a határokon átnyúló esetek feldolgozásához szükséges időt.

Ha a végrehajtó rendeletet hamarosan elfogadjuk, a polgárok kihasználhatják majd a koordináció eszközének köszönhetően a korszerűsítés és egyszerűsítés terén elért eredményeket, és élhetnek azon új jogaikkal, amelyeknek végrehajtására eddig annak ellenére nem volt lehetőség, hogy az alaprendeletben is szerepelnek. Az, hogy a koordináció új elképzelése milyen előnyökkel jár az európai polgárok számára, csak a végrehajtó rendelet és a 883/2004/EK rendelet mellékleteinek módosításáról szóló rendelet elfogadása után válik majd igazán láthatóvá.

Két további állásfoglalás-tervezet érinti a 883/2004/EK rendeletet és annak mellékleteit. Céljuk, hogy olyan módon módosítsák az alaprendeletet, hogy az figyelembe vegye a tagállamokban lévő jogszabályi változtatásokat, különösen azon tagállamok esetében, amelyek 2004. április 29-e, vagyis az alaprendelet elfogadása után csatlakoztak az Unióhoz.

Ezek az állásfoglalások a 883/2004/EK rendelet azon mellékleteit is módosítják, amelyek az alaprendelet elfogadásakor üresen maradtak.

A szövegek technikai jellege ellenére céljuk továbbra is ugyanaz: az Európai Unió területén mozgó személyekre vonatkozó mechanizmusok és eljárások átláthatóságának biztosítása. A XI. mellékletben például szerepel egy különleges rendelkezés, amely figyelembe veszi a nemzeti jogszabályok jellegzetességeit. A mellékletek ezért kulcsfontosságúak ahhoz, hogy biztosítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot a szintén igen átfogó nemzeti jogszabályok tekintetében.

A nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinációja, amelyhez Önök társjogalkotó hatósági minőségükben járulnak hozzá, a szabad mozgás jogával élő európai állampolgárok érdekében biztosítani fogja két alapelv (az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma) teljes körű alkalmazását.

A végrehajtó rendelet szintén előirányozza a 883/2004/EK rendelet rendelkezéseinek a harmadik országok azon állampolgáraira történő kiterjesztését, akikre eddig ez a rendelet csupán állampolgárságuk miatt nem vonatkozott. A rendelet célja annak biztosítása, hogy az Európai Unióban legálisan tartózkodó azon harmadik országbeli állampolgárok, akik határokon átnyúló helyzetben vannak, kihasználhassák a szociális biztonsági rendszerek korszerűsített és egyszerűsített koordinálásából származó előnyöket.

Valójában létfontosságú, hogy az adminisztratív kérdéseket illetően és az egyszerűség érdekében egyetlen egységes koordinációs szabályt alkalmazzunk.

A rendeletekkel kapcsolatos konszenzus kialakítása jelentős előrelépést jelent majd mindenki számára, aki használja ezeket a rendeleteket, és jobb szolgáltatást fog biztosítani az Unió területén mozgó személyek számára.

Ebből kiderül majd, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek készen állnak arra, hogy szembenézzenek a 21. század mobilitással kapcsolatos kihívásaival. Mindehhez hozzátenném, hogy ez a munka a tagállamok közötti példaértékű együttműködés eredménye, és hogy a polgárok számára kedvező megoldások megtalálásának szándéka segített túllépni az egyes rendszerek közötti különbségeken és e terület bonyolult jellegén.

Hölgyeim és uraim! El szeretném mondani, hogy a Bizottság kifejezetten támogatja a 2. és a 161. módosítást, amelyek lehetővé teszik az elektronikus adatfeldolgozó rendszer használatát, amely különösen fontos az elektronikus adatjegyzék műveleteinek és a határokon átnyúló esetek elektronikus feldolgozásának szempontjából. A Bizottság határozottan támogatja a 90. módosítást, amely a betegségi ellátások és a hosszú távú ápolási juttatások megítélésével foglalkozik. Ez a két módosítás jelentősen javítják a rendszerben részt vevő összes polgár helyzetét.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Lambert, előadó. − Elnök asszony! Mindkét jelentésemről szeretnék beszélni a bevezetőhöz itt a Házban a rendelkezésemre álló bőséges időben.

Először is szeretném megköszönni kollégáimnak, a Tanácsnak és a Bizottságnak az igen bonyolultnak tűnő dossziéval kapcsolatos eddigi kiváló együttműködést – de sosem könnyű, ha megpróbáljuk írásba foglalni a gyakorlatot, méghozzá úgy, hogy az legalábbis érhető legyen a gyakorlatot végzők és azok számára, akiknek meg kell érteniük a rendszer működését

Ahogyan a biztos úr is mondta, az alaprendelet (883/2004/EK) a szociális biztonsági rendszereknek a tagállamok közötti koordinációjáról, de nem harmonizációjáról szól – és ez szeretném, ha egyértelmű lenne – azon személyek érdekében, akik másik tagállamban élnek vagy dolgoznak, esetleg egyszerűen oda utaznak. Addig nem léphet hatályba, amíg a Parlament és a Tanács a Tanács részéről egyhangú döntést kívánó együttdöntési eljárásban el nem fogadja a végrehajtó rendeletet – ami az egyik legnagyobb nehézség.

A végrehajtó rendelet leírja a rendszer működéséhez szükséges adminisztratív szerkezetet. Megállapítja azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogyan járjanak el az egyes tagállamok és illetékes hatóságok a szociális biztonság különböző dimenzióit érintően a határokon átnyúló esetek tekintetében.

Remélhetőleg többek között ez is szerepet játszik majd abban, hogy véget vessünk a jelenlegi helyzetnek – de legalábbis hogy lerövidüljön az ehhez szükséges idő –, amikor több ezer papírlap landol a tisztviselők asztalán: különböző orvosok természetesen mindig tökéletesen olvasható írásával kitöltött receptek és a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos további kérelmek. Azáltal, hogy megpróbáljuk ezt leegyszerűsíteni és tisztázni, reméljük, hogy csökkenthetjük a rendszerben jelenleg történő csalások számát. A határokon átnyúló ellátás költség-visszatérítési rendszerének manipulálásával például az emberek visszaélnek a jelenlegi működésből fakadó nehézkedési tényezővel. A rendelet ugyanígy azt is biztosítaná, hogy több szolgáltató és egyén nyújtson be visszatérítési igényt, hiszen tudják, hogy van remény arra, hogy megkapják a pénzüket, ahelyett, hogy az örököseikre szállna át.

Az alaprendelet 78. és a 79. cikke az elektronikus adatcsere kifejlesztésének – esetlegesen pénzügyi – támogatásában határozza meg a Bizottság feladatát, ezért némileg meglepőnek tartom, és csalódott vagyok, hogy egyben eltörlik az e fontos fejlemény végrehajtásával kapcsolatos 2. és 161. módosítást. Amikor az adatcsere kérdéséről beszéltünk, a bizottság úgy érezte, hogy a Parlamentnek teljesen egyértelműen kell fogalmaznia az arányos adatgyűjtés biztosítékait és szükségességét illetően. Így megerősítettük a javaslatunkban szereplő adatvédelmi követelményeket.

Az alaprendelet emellett kitér a természetbeni egészségügyi juttatásokhoz való hozzáférésre olyan személyek esetén, akik – például nyaralás céljából – másik tagállamban tartózkodnak, vagy akiknél a rendszeres ellátás orvosi indok és nem csupán döntés alapján válik szükségszerűvé. A páciensek jogainak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban történő alkalmazásáról szóló közelmúltban megjelent irányelv több helyen is kapcsolódik az alaprendelethez. A Parlamentnek gondosodnia kell arról, hogy ne legyen összeütközés a két jogszabály között.

A bizottság előrejelezte az egyenlőségi irányelvek javasolt kiterjesztését, és két, kifejezetten a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó intézkedésre tett javaslatot – az egyik egy transzverzális intézkedés, amelynek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok figyelembe vegyék a bizonyos fogyatékkal élő személyek igényeit a velük való kommunikáció során, a második pedig a költségek fizetéséről rendelkezik a külföldön sürgős orvosi kezelésre szoruló, fogyatékkal élő személyt kísérő személy esetében. Tisztában vagyunk vele, hogy ebben a kérdésben további megbeszéléseket kell folytatni a Tanáccsal.

A végrehajtó rendelet számos határidőt érint. Tudom, hogy ezzel kapcsolatban eltérőek a vélemények, ami a mai nap során később megtárgyalásra kerülő módosításokban is tükröződni fog. A bizottság úgy döntött, hogy támogatja a hosszú távú ellátáshoz biztosított készpénzes támogatások értékelésére és kifizetésére vonatkozó módosított ütemezést, és a munkanélkülivé váló határmenti munkavállalókkal kapcsolatos átláthatóságot. Remélem, hogy a Ház is támogatja majd a bizottság ezen módosításait.

Az Európai Unió területén utazó harmadik országbeli állampolgárokat érintő másik jelentést illetően már létezik egy rendelet, amely összekapcsolja a legálisan itt tartózkodó és határokon átnyúló helyzetben lévőket a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával. Ezt most módosítani kell: mivel az átfogó jogszabályt módosítjuk, módosítanunk kell a kapcsolódó jogszabály is.

Az új javaslat alapjában véve megegyezik a már meglévővel. Ez is tisztázza a személyek már meglévő jogainak körét, és fenntartja azokat. Nem vezet be új jogokat, és még nagyobb jelentőségre tesz majd szert, ha az Európai Unió kidolgozza közös bevándorlási politikáját. Az úgynevezett kék kártya javaslatra is jó hatással lesz a rendelet módosítása. Ebben az esetben is remélem, hogy a Ház támogatja a bizottság javaslatait. Egyértelmű elvi nyilatkozatot szeretnénk látni, és ezért javaslom – ahogyan a bizottság is tette –, hogy ne támogassuk a mellékletek hozzáadását célzó módosításokat.

(Taps)

 
  
  

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Emine Bozkurt, előadó. − (NL) Hölgyeim és uraim! Ma az európai szociális biztonság egyértelműbb és rugalmasabb koordinációjáról szóló javaslatról szavazunk, és ezért a melléklet egyértelműbbé tétele mellett fogunk szavazni.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság munkájának célja a javaslat egyszerűsítése volt annak érdekében, hogy az európaiak jobban megérthessék a szociális biztonság koordinációja során alkalmazott összetett szabályokat.

Azzal kell kezdenem, hogy köszönetet mondok árnyékelőadóinknak, akikkel az elmúlt hónapok és évek során örömmel dolgoztam együtt ezen a dokumentumon. Jean Lambert-nek, természetesen, aki az általam készített jelentés árnyékelőadója volt a Zöldek képviseletében, ahogyan én az ő jelentésének árnyékelőadója voltam, Ria Oomen-Ruijtennek az EPP-ED képviselőcsoportból, Bilyana Raevának az ALDE képviselőcsoportból, Dimitrios Papadimoulisnek a GUE/NGL csoportból és Ewa Tomaszewskának a UEN képviselőcsoportból, valamint a többi képviselőnek, akik értékes hozzájárulásukkal előbbre vitték a vitát.

Szintén hangsúlyoznám, hogy a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott megbeszélések rendkívül jól sikerültek. Ezért különösen hálás vagyok az Európai Bizottság tagjainak, Hélène Michard-nak és Rob Cornelissennek. A Tanáccsal folytatott együttműködés során több elnökség váltotta egymást. Mivel több évbe telt, hogy a szociális biztonság koordinációjának kérdésében eljussunk a szavazásig, nagy örömünkre együtt dolgozhattunk Finnországgal, Németországgal, Portugáliával, Szlovéniával és Franciaországgal.

Hölgyeim és uraim! Valóban hosszadalmas folyamat volt, de sikeres eredménnyel zárult. Jó kompromisszumot értünk el, amelyet a tagállamok és az összes európai intézmény, köztük az Európai Parlament is támogathat. A módosítások értékelésekor követett vezérelvünk mindig az a meggyőződés volt, hogy a jelenlegi koordinációs rendszer változtatásai semmiképpen sem korlátozhatják a polgárok jogait.

Ennek egy igen fontos példája a III. melléklet elvetése, a III. melléklet ugyanis lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megnyirbálják polgáraik jogait. Ez a jelentés egy olyan Európa érdekében tett erőfeszítéseinkről tanúskodik, amely a lehető legtöbb területen bővíti polgárai jogait. Az európai koordináció előnye az, hogy lehetővé teszi az európai országok számára, hogy polgáraikról közösen gondoskodjanak. Ennek meghatározó része a társadalmi igazságosság, amely nem ér véget az országhatároknál. Elengedhetetlen, hogy a polgárok saját országuk határain kívül is számíthassanak jogaik védelmére.

Az egységes piac lehetővé teszi az emberek számára, hogy az Európai Unión belül szabadon mozogjanak. Mi pedig ezt lelkesen támogatjuk. Az emberek így biztosak lehetnek benne, hogy szociális biztonsági jogaik velük együtt utaznak, hogy nyugdíjuk biztosítva van, bárhol éljenek vagy dolgozzanak is, és hogy Európa egész területén garantált a megfelelő ellátás, de nem csak számukra, hanem családjuk számára is. Ez az ideális európai együttműködés.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová, a Nőjogi és Esélyegyenlőtlenségi Bizottság véleményének előadója. (CS) Hölgyeim és uraim! A jelentésről szóló vélemény előadójaként sajnálattal veszem tudomásul, hogy a felelős bizottság nem fogadta el főbb módosításaimat. Ismét elszalasztotta a lehetőséget, hogy egyértelmű szabályokat alkosson a tagállamok között utazó családtagokat érintő szociális biztonsági rendelkezésekre vonatkozóan a nem sürgősségi egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésével kapcsolatban, az Európai Bíróság ítéleteivel összhangban. Következésképpen továbbra is tisztáznunk kell, hogy a tervezett külföldi ellátás költségeinek meg kell felelniük legalább a biztosított saját országában a hasonló ellátásért felszámolt költségek összegének. A kórházi ellátás igénybevételét tervező polgároknak előzetesen engedélyért kell folyamodniuk, de joguk van fellebbezni, ha a kérelmet elutasítják. Járóbeteg-ellátás esetén az előzetes tájékoztatás nem kötelező. A polgároknak most meg kell várniuk, amíg a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló új irányelvet elfogadják, bár a költség-visszatérítés e rendeletnek is részét képezi. Ráadásul az irányelv nem járul hozzá jelentősen az egészségügy területén megvalósuló szubszidiaritáshoz, a politika elfogadása azonban akár éveket is késhet. Sajnálom, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság alulbecsülte ezt a szempontot. Ettől eltekintve a jelentés kiváló, és támogatni fogom.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriele Stauner, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! A rendelet végrehajtásáról szóló Lambert-jelentésről szeretnék mondani valamit, ami a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának részleteihez kapcsolódik.

Ahogyan az előadó is mondta, a rendelet célja a koordináció, nem pedig a harmonizáció, amelyhez itt az EU-ban nem is rendelkezünk a kellő jogalappal. Ugyanakkor a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által elfogadott néhány módosítás túllép a koordináción, és alapot teremt új hatáskörök és szolgáltatások számára. Véleményünk szerint például nem szükséges, hogy a Bizottság saját, semleges központi adatbázist hozzon létre és azt függetlenül kezelje annak érdekében, hogy biztosítsa a polgároknak történő gyors kifizetéseket. Ez a tagállamok feladata, amelyek ezt már eddig is elvégezték, és amelyeknek most ráadásul egy kapcsolattartó testületet kell felállítaniuk minderre. A tanácsot igénylő polgárok számára is sokkal kényelmesebb és közelebb van, ha a tagállami hatóságokat keresik fel, nem pedig egy távoli és ismeretlen bizottsági adatbázist. Ezért ezen a konkrét ponton vitába szállnék a biztos úrral.

Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy minden fogyatékkal élő biztosított személy jogosult legyen egy kísérő személy utazási és tartózkodási költségeinek visszatérítésére. A kísérő személy utazási költségeinek kifizetését súlyos fogyatékosság esetében kellene engedélyezni, és e kategória jellemzőit a tagállamok törvényei a legtöbb esetben tökéletesen meghatározzák.

Úgy gondoljuk továbbá, hogy azok a munkanélküli személyek, akik saját országukban nem tudták teljesíteni foglalkoztatottsági kötelezettségeiket, különösen azok, akik nem tették meg az összes szükséges lépést ahhoz, hogy ott munkát találjanak, ne kérhessenek juttatásokat tartózkodási helyükön úgy, mintha mindig is a törvényi előírásoknak megfelelően viselkedtek volna. Ez nem lenne helyes.

Képviselőcsoportom három további módosítása különböző időszakokra vonatkozik, és mindegyik esetében elegendőnek tartjuk a hat hónapot. Nem kell, hogy 12 és 18 hónap között váltakozzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Cremers, a PSE képviselőcsoport nevében. – (NL) A PSE képviselőcsoport nevében köszönet az előadóknak, a Bizottság tisztviselőinek és a szlovén elnökségnek.

A téma hosszú múltra tekint vissza. Végül is a korábbi 1408/71/EK rendelet az európai munkavállalók szabad mozgásáról szóló egyik legelső jogszabály volt. A javasolt egyszerűsítés célja az, hogy gyorsabb szolgáltatást biztosítson az európai polgárok számára, amikor élni akarnak bizonyos jogaikkal, és ezzel egy időben pontosabban meg lehessen győződni ezen kérelmek jogosságáról. A kifizető ügynökségek közötti együttműködés és a korszerűbb adatcsere ebből a szempontból nagyon fontos tényező. A végrehajtási szabályoknak biztosítaniuk kell a határmenti munkavállalók és egyéb jogosult személyek jogosultságának folytonosságát is.

A második olvasatot követően képviselőcsoportom három olyan kérdést határozott meg, amelyben további megfontolásokra van szükség. Először is még mindig két különböző szabály határozza meg, hogy valaki alkalmazott-e vagy alkalmazottak nélküli önálló vállalkozó. A szociális biztonsági kontextusban használt definíció a származási országban érvényes, míg a foglalkoztatási kontextusban a kirendelt munkavállalókra vonatkozó definíció a munkavállalás helyszínéül szolgáló országban érvényes. Addig, amíg egyértelmű európai meghatározást tudunk adni az önálló vállalkozóra, ez a téma egészen biztosan újra és újra megbeszélés tárgya lesz a Parlamentben.

A második pont a jogosult személyeknek szóló információkkal kapcsolatos. Az azóta módosított bizottsági szövegben több különböző cikkben, túlságosan elszórtan voltak megtalálhatók annak részletei, milyen esetben és milyen témákkal kapcsolatban kapjanak a jogosult személyek információt az illetékes hatóságoktól. A jogszabály központi részében elhelyezett, az információhoz való jogról szóló világos összefoglalás jelentős mértékben egyértelműsítené a helyzetet a jogosult személyek számára.

A harmadik aggályos pont a megfelelés ellenőrzése. A korábbi rendeletből tudjuk, hogy a tagállami regisztrációk és az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció néha igen elégtelenül működött. Kitűnő ötlet lenne, ha a Parlamentet folyamatosan tájékoztatnák arról, hogy a jövőben hogyan hajtják végre a vonatkozó előírásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ona Juknevičienė, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (LT) Gratulálni szeretnék előadónknak, Lambert asszonynak, és köszönöm a dokumentum előkészítése során tanúsított együttműködését.

A rendelet meghatározza a sorrendet, és gyakorlati, mindennapi emberi problémákra kínál megoldást. Nem célja a szociális biztonsági rendszerek egyesítése. Ez egy végrehajtási módszer, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok különböző szociális biztonsági rendszerekkel rendelkezzenek. Ugyanakkor segít abban, hogy az emberek tisztában legyenek vele, mire jogosultak.

Egy évvel ezelőtt Sarkozy elnök beszédet mondott itt a Házban, amelyben kifejtette, hogy a franciák véleménye szerint az EU nem viseli gondjukat, és semmiféle szociális biztonságot nem nyújt számukra. Írország állampolgárai valószínűleg szintén nincsenek tisztában vele, mit várhatnak az EU-tól.

Ma Franciaországnak, és valójában mindannyiunknak lehetősége nyílt arra, hogy megmutassuk az embereknek: mindennapi problémáikra uniós szinten is van megoldás.

Értesüléseim szerint sajnálatos módon a Tanácsban nem mindenki kész elfogadni a Bizottság által a tagállamok számára a nézetkülönbségeik elsimítására javasolt konkrét időszakokat. Az előadó azt javasolja, hogy ne siessünk.

Képviselőcsoportom támogatja azokat a javaslatokat és módosításokat, amelyek arra kötelezik a tagállamokat, hogy hat hónapon belül oldják meg a kifizetések és az összeegyeztethetőség problémáit, és ne húzzák azt el másfél évig. Nem szabad, hogy az emberek az intézmények passzivitása és a késleltetett döntéshozatal miatt essenek el bizonyos lehetőségektől.

Ez a rendelet lehet a legjobb példa az EU azon erőfeszítéseire, amelyeknek célja a polgárok bizalmának elnyerése.

Ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezeket a módosításokat. Az EU minden polgára számára gyakorlati és átfogó segítséget jelentének. Azért választottak meg bennünket, hogy az embereket képviseljük, ne pedig kormányokat és intézményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében. (PL) Elnök asszony! Minden európai uniós ország saját szociális biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely különbözik a többi ország rendszerétől, és hosszú évek hagyományain, valamint az adott ország pénzügyi lehetőségein alapul. Ezek a rendszerek nem harmonizálhatók. A munkavállalás céljából más országokba történő szabad mozgás joga teremtette meg a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának szükségességét. A jelenlegi jogszabályokat ebben a tekintetben egyszerűsíteni kell.

Azzal, hogy a lengyel nyugdíjrendszerben bevezették az elektronikus adatátvitelt, nagymértékben csökkent a biztosítási adatoknak az intézmények közötti átadásából eredő hibák száma.

Meg kell védenünk polgárainkat attól, hogy biztosítotti jogaik csorbuljanak. A munkavállalóknak lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék, melyik rendszerrel számítják ki jogosultságaikat. Joguk van tudni, hogyan számítják ki az általuk fizetendő járulékot és ezek alapján mire lesznek jogosultak. Ezért fontos, hogy a rendszerek koordinációjával kapcsolatos, természetüknél fogva elég bonyolult rendeletek és eljárások amennyire lehetséges, egyszerűsödjenek, és hogy a biztosítottak kárára visszamenőleg ne legyenek érvényesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök asszony! Először is szeretném megköszönni előadóinknak, Lambert és Bozkurt asszonynak az aprólékos és fáradságos munkát, valamint az árnyékelőadókkal megvalósított kiváló együttműködést és a javaslataink és hozzászólásaink legjobb hasznosítására tett erőfeszítéseiket.

Kivételesen nehéz jelentésekről van szó, amelyek számos bonyolult műszaki részletet tartalmaznak, de amelyek egyben rendkívül hasznosak is az európai polgárok számára.

A polgárok minden alkalmat megragadtak, köztük a nemrég tartott írországi népszavazást is, arra, hogy tiltakozzanak a Tanács és a Bizottság politikájában tapasztalt hatalmas szociális deficit ellen. Azt az Európai Uniót keresik, amely biztosítja jogaikat, és íme, itt vagyunk, a 883/2004-es számú rendeletről folytatott vitában, amely a Tanácsnak és a Bizottságnak, de nem a Parlamentnek köszönhetően a végrehajtó rendeletek és a mellékletek elfogadására várva évekig függőben volt.

Ez bürokráciát, információhiányt, zavartságot és a munkavállalók alapvető szociális biztonsági és szociális jogainak megsértését eredményezi; egyfajta à la carte Európát, ahogyan a neoliberálisok és a nagyvállalatok képzelik, egységes valutával de a munkavállalók szociális és szociális biztonsági jogainak koordinációja vagy harmonizációja nélkül. E jogalkotási hézag közepén a Bizottság benyújtja javaslatát az egészségügyi szolgáltatásokról szóló „hátsó ajtón becsempészett Bolkestein irányelvre”.

Ezek a jelentések másról tanúskodnak. Nincs szükség Bolkestein irányelvre az egészségügyi szolgáltatásokról; egy javított 883/2004-es rendeletre van szükség, amelynek segítségével a jelentések szerint az összes felmerülő probléma orvosolható azáltal, hogy megvédjük a munkavállalók és családjaik jogait, miközben a szükséges mobilitást is támogatjuk.

Ezért, biztos úr, kérem, hagyja abba az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos Bolkestein-féle kísérleteket, és a Tanáccsal együtt mielőbb folytassák a 883/2004-es rendelet fennmaradó fejezeteinek és mellékleteinek feldolgozásához szükséges eljárásokat, hogy az minél hamarabb hatályba léphessen.

Arra biztatom Önöket, hogy egyik módosítást se támogassák, amely gyengíti a Lambert asszony és Bozkurt asszony által készített jelentések tartalmát.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Az A6-0251/2008-as számú jelentés 4. módosítása említette a „munkanélküliek mobilitását”. Ez azt jelentené, hogy munkakeresés céljából körbebuszoztatjuk a munkanélkülieket az EU-ban – az adófizetők költségén? Az adott tagállam felelőssége a szociális biztonság finanszírozása azon munkavállalói számára, akik egy másik országba költözve munkanélkülivé váltak.

A 148. módosítás javaslata szerint az adófizetőnek kell fizetnie a másik tagállamban végzett orvosi vizsgálathoz szükséges utazás költségeit, miközben a tagállamok között egy nyilvánvalóan komplex EU-képlet alapján működő költség-visszatérítési rendszer működik. A tagállamok a rokkantsággal kapcsolatban egy másik tagállamra kötelező erejű döntést hozhatnak, bár a rokkantság szintjétől függően ez bonyolódik, mégis alkothatnának olyan szabályokat, amelyek megakadályozzák a többszörös juttatásokat.

Az előírások az EU területén bármilyen okból utazó EU-polgárokra vonatkoznak majd. Ide tartoznak az itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, akik egynél több tagállamban vállaltak munkát, és hamarosan a hontalan személyek és a menekültek is. A jelentések számos alkalommal felszólítanak a rendeletek egyszerűsítésére és a szociális biztonsági hatóságokra, a munkavállalókra és a polgárokra vonatkozó meglévő szabályozás korszerűsítésére, miközben nagyon is inkluzívak. Úgy tűnik, mindez a közösségi költségvetést nem érinti majd. A jelentés állítása szerint a koordinációs szabályok csökkentik majd a pénzügyi és adminisztratív terheket – ami pedig csak közösségi szinten megvalósítható –, de ez nem harmonizáció. Hogy lehetséges a költség-visszatérítés, az EU által meghatározott képletek, a személyek összes mozgására kiterjedő előírások és koordinációs szabályok megléte anélkül, hogy mindez harmonizáció lenne? Mindent egybevetve ezek a jelentések ellentmondásos állítások halmazai. Ha elfogadjuk őket, hatalmas adminisztratív terhet jelentenek majd, és olyan költségvonzatuk lesz, amelyre a jelentés állítása szerint nincs szükség.

Végezetül a család apró identitásválságban szenved. A születési és örökbefogadási ellátás nyilvánvalóan nem családi ellátás. Szóval mikor nem család egy család, és az örökbefogadott gyermek – na, ő mi is pontosan?

Én sem szeretnék identitásválságba kerülni. A „határmenti munkavállaló” olyan személy, aki egy adott tagállamban dolgozik, de egy másikban él, feltéve, hogy hetente legalább egyszer hazamegy. Nos, ez Franciaország, és holnap hazautazom. Akkor annak ellenére határmenti munkavállalónak számítok, hogy Anglia kellős közepén lakom?

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Allister (NI). - Elnök asszony! A munkaerő mobilitásának kulcsfontosságú eleme kellene, hogy legyen az EU-nak és a Lisszaboni stratégiának, európai parlamenti képviselőként azonban – más képviselőkhöz hasonlóan – rendszeresen érkeznek hozzám az egészségügyi biztosítás hiányáról, a nem megfelelő szociális ellátásról és – amely talán mind között a legfrusztrálóbb – a különböző állami hivataloktól kapott ellentmondásos információkról szóló panaszok.

Nem ritka, hogy egy adott tagállamból származó munkavállaló egy másik tagállamban található vállalat utasítására egy harmadik tagállamban dolgozik, és ez az, ahol a legtöbbek számára kérdéses ügyeket találjuk, hiszen problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hol és milyen módon történik a biztosításuk. Még magunk között is találkozunk ezzel a problémával, amely számos parlamenti asszisztenst érint, és a Parlamenti Asszisztensek Egyesületének küzdelme ellenére a probléma továbbra is fennáll. Azt kell, hogy mondjam, felháborító, hogy még saját házunk táján sem tudunk e kérdésben rendet tenni, mégis mások számára alkotunk jogszabályokat.

Elsősorban a hasznos munkavállalók, és nem a juttatási turisták miatt aggódom. Szeretném, ha a juttatási turistákat segítő kiskapukat ebben a jogszabályban ténylegesen és hatékonyan lezárnánk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ria Oomen-Ruijten (PPE-DE). - (NL) Minden előadónak köszönöm a kiváló munkájukat; a feladatuk nem volt könnyű. Jó szabályozásra van szükség a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban, elnök asszony, olyan szabályokra, amelyek garantálják, hogy a jogukkal élő munkavállalók ne essenek két szék között a pad alá. Ezt az új koordinációs biztosítja is. Erre a rendeletre azért volt szükség, mert a régi már nem volt megfelelő, és szükségessé vált a koordinációs eljárások egyszerűsítése.

Abban viszont nem vagyok teljesen biztos, hogy az eredmény kielégítő. Minden valóban egyszerűbb lett? Kétlem. A társadalombiztosítást koordináljuk, de nem koordináljuk a juttatások adóügyi vonatkozásait, pedig azokat egyre inkább adókedvezmény formájában adják. Ezen változtatnunk kell.

Ezen kívül a koordináció mindig utólagosan történik. A nemzeti törvényalkotóknak sokkal jobban figyelembe kellene venniük a rendszer megváltoztatásának a magas mobilitású polgárokra gyakorolt hatását, vagyis a külföldön dolgozó és élő emberekre gyakorolt hatást.

A melléklet egyik változtatására is felhívnám a figyelmet. Ez a változás nagyon kedvező a holland nyugdíjasok számára, akik tovább fizetik a társadalombiztosítási járulékokat Hollandiának, de külföldön élnek és eddig nem voltak jogosultak a holland államtól származó ellátásra, annak dacára sem, hogy fizetik a járulékokat. A változtatás után tehát azok a hollandok, akik Belgiumban vagy Németországban élnek, vagy akár még messzebb, Franciaországban vagy Spanyolországban, mostantól jogosulttá válnak. Köszönet jár az egészségügyi miniszternek is, aki támogatta ezt a változtatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson (PSE). - (SV) Elnök asszony, biztos úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadóknak. Jean Lambert azóta dolgozik ezen a területen, mióta csak az eszemet tudom, és hatalmas tapasztalattal rendelkezik. Emine Bozkourt egy kicsit később kezdett el ezzel foglalkozni, de mindketten fantasztikus munkát végeztek, különösen a különböző pártok árnyék-előadóival való együttműködés terén.

Először néhány általános megjegyzést tennék, amik elhangzottak már, de ezeket nem árt megismételni. A rendelet nem harmonizációról szól. Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási rendszerek az EU-n belül igen eltérőek. A rendelet a polgárokról szól, és a polgárok jogáról, hogy a közös belső piacon keressenek maguknak munkát, és azon belül szabadon utazzanak. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációja elengedhetetlenül fontos. Koordinálni kell a nyugdíj-jogokat is. Fontos, hogy a munkanélküliek is élvezzék a közös belső piac előnyét. Fontos, hogy a betegek külföldön is kaphassanak ellátást. Ezek mind létfontosságúak a belső piac szempontjából. Koordináció nélkül a belső piac nem működhetne megfelelően.

Eddig is volt koordináció, de megvoltak a maga hibái. Most ezeken javítunk: egyfelől több embert vonunk be a biztosítottak körébe, nem csak a gazdaságilag aktívak közül, másfelől a társadalombiztosítás területét is kiterjesztjük, például az előnyugdíjazással.

Szeretném felhívni a figyelmet egyes, az előadók által is említett témákra. Jean Lambert említette az elektronikus adatcserét, amit hasznosnak tart, mivel sok területen előrelépést jelent. De azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy az egyént védeni kell az ilyen információcsere során. Ezért mi az adatvédelmi biztos ajánlásait követjük.

A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatban fontos, hogy őket se hagyjuk figyelmen kívül, különösen, mivel hamarosan érkezik a Kék Kártya. Annál sürgősebb az egyenlő bánásmód bevezetése. Emine Bozkourt jelentéséről csak annyit mondanék, hogy az új rendelet nem korlátozhatja a jogokat, csak bővítheti azok körét. Ez nagyon fontos. Köszönöm tehát az előadóknak a munkájukat, és remélem, hogy a közeljövőben végleges döntés születik.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). - (ET) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Köszönöm az előadónak és a Bizottságnak, hogy ilyen kiváló munkát végeztek ezeknek a komplex rendelkezéseknek a leegyszerűsítésében. A ma megvitatandó téma olyasmi, ami a polgárok érdeklődésének homlokterében van. Mi tehát a fontos a polgároknak, akik ezen rendelkezések alanyai? Először is, az, hogy jogaikat megvédjék, és a munkaerő szabad mozgása terén mindenhol meglegyen a szociális védőháló. Másodszor, az is fontos, hogy maga a dokumentum közérthető legyen. Harmadszor, a rendszer előnyeinek belátható időn belül érvényesülniük kell.

Lássuk, megfelelnek-e ezeknek az elvárásoknak ezek a rendeletek? A polgárok fő szempontja – a szociális védelem – jól megoldott. A második területen, a közérthetőség terén még van hova fejlődnünk. Ezzel nem akarok senkit vádolni; ez a téma nagyon összetett, szakmai jellegű. Nem könnyű novellaszerűen tálalni. A harmadik szempont, az átfutási idő azon múlik, hogy ma itt hogyan szavazunk.

A társadalombiztosítási juttatások nem olyanok, mint az üzleti profit vagy a banki osztalék. Az értük folyamodók bajban vannak, és általában a támogatás az egyetlen bevételi forrásuk. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa a hathónapos kifizetési időszakra vonatkozó javaslatot. Ahhoz, hogy a polgárok jogait megfelelően megvédjük, a tagállamok érintett intézményeinek azonos ütemben kell dolgozniuk, hathavi bontásban, különösen amiatt, hogy elektronikus eljárás lesz. A juttatások feldolgozásának 18 hónapos időszakonkénti lebontása nem szerencsés ötlet most, a XXI. században.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN). - (PL) Tisztelt elnök asszony! Koordinált társadalombiztosítási rendszert létrehozni nagyon nehéz feladat. Ezért gratulálnunk kell az előadónak. Egyvalamire azonban felhívnám a figyelmet: az Európán kívülről érkező bevándorlók családjának fizetett támogatásokra. Természetesen támogatni kell azokat, akik legálisan vannak itt, és humanitárius segítségnyújtást érdemelnek az illegális bevándorlók is, de a szociális juttatások korlátozások nélküli kiterjesztése olyan családokra, akiknek ez lesz az egyetlen állandó jövedelemforrása, az hatalmas hiba. Jelenleg sok olyan család élvez sokféle juttatást, akiknek szándékában sem áll dolgozni, mert elégedettek a segélyek biztosította életszínvonallal. Ez nagyon demoralizáló a gazdaság számára, és sokat árt az európai munkakultúrának is. Ezt csak tetézi az a tény, hogy ezek a családok új lakóhelyük kultúrájától és hagyományaitól idegen módon élnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Kyriacos Triantaphyllides (GUE/NGL).(EL) Elnök asszony, mi Jean Lambert jelentését szakmai szempontból pozitívnak tartjuk, mivel előrelépést jelent a társadalombiztosítás koordinációjában. Lehetővé teszi, hogy az EU polgárainál összeadódjanak a több tagállamban töltött szolgálati évek, és az akkor érvényben lévő társadalombiztosítási rendszer alapján lehet majd kiszámítani a nyugdíjukat, illetve biztosítani egyéb jogaikat. Így a jelentés hozzájárul a polgárok unión belüli könnyebb, akadálytalanabb mozgásához.

Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem szabad elsiklanunk afelett a tény felett, hogy, a jelentésben felvetett ellenvetések dacára, az információk és személyes adatok elektronikus cseréjére kerül majd sor, és ezzel nem értünk egyet teljes mértékben.

Ki szeretném emelni, hogy az Európai Unióban olyasvalamire is szükség van, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni. Nem szabad olyan intézkedéseket hozni, amelyek öncélúan könnyítik meg az EU-n belüli mozgást. A munkavállalók nem ezt várják, hanem az alapjogaik tiszteletben tartását. A származási országban lévő munkanélküliség vagy rossz munkakörülmények miatti országba való kivándorlás nem szociális szükséglet. A szociális szükséglet a biztos foglalkoztatás, ami a családok életének biztonságát teremti meg. A pénzügyi és szociális okokból zajló kivándorlásnak nem szabad célnak lennie, távolról sem.

Az az út, amit az Európai Unió ma választ - a tőke szabad mozgásának előtérbe helyezése a nyilvánvaló munkavállalói jogokkal szemben, ahogy az az Európai Közösségek bíróságán tárgyalt több ügyből is látszik – arra utal, hogy nem elégedhetünk meg annak jogával, hogy a polgárok átvihetik egy másik országba a nyugdíj-jogosultságukat; ezzel még nincs biztosítva a személyek szabad mozgása.

A teljes foglalkoztatásért kell küzdenünk egy átfogó társadalombiztosítási rendszerrel a jelenlegi rendszerrel szemben, amiben a demográfiai hanyatlás ürügyén a bizonytalan foglalkoztatás felé haladunk, és több országban aláássuk a kollektív tárgyalások fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Edit Bauer (PPE-DE).(SK) Először is, szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, Jean Lambertnek és Emine Bozkourt-nak azért, hogy ilyen kiválóan végezték el ezt a nehéz feladatot.

Az előadók, mi itt a Parlamentben, a Tanács és a Bizottság is mind együttműködött, és emiatt ma előttünk van végre az a régen várt új rendelet, ami lehetővé teszi majd a 883/2004/EK rendelet végrehajtását, ami a nehézkes 1408/71/EGK rendeletet váltja majd fel. Ezek a dokumentumok együtt leegyszerűsítik a polgárok hozzáférését a támogatásokhoz és szolgáltatásokhoz, ahogyan több képviselőtársam és a biztos úr is rámutatott. Az ezekhez való hozzáférés, amit az egyes tagállamok a saját társadalombiztosítási rendszerükön keresztül biztosítanak, eddig nehézkes volt a külföldön élők számára. Nincs kétség afelől, hogy ezek a dokumentumok segítenek majd leegyszerűsíteni a munka céljából történő határokon keresztüli mozgást, aminek eredményeképp az egységes munkaerőpiac jobban fog működni, és a polgárok jobban ki tudják azt használni.

A Lambert-jelentés árnyék-előadójaként szeretném kiemelni az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség elvének kibővített alkalmazását, ami a rendelet intézkedéseinek a harmadik országok állampolgáraira való kiterjesztése révén valósul meg. Úgy gondolom, hogy – amint azt ez a vita is mutatja – nem gondolhatjuk, hogy ez a rendelet majd minden gondot megold. Még a most meglévő gondokat sem oldja meg, nem hogy a jövőbelieket.

Nyilvánvaló, hogy sok lépésre kerül majd sor és sok munkát kell majd elvégezni, hogy a rendszer fenntarthatóvá váljon és alkalmazkodjon az új kihívásokhoz; ennek része a koordináció is.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriela Creţu (PSE).(RO) Többször is szóba került már, hogy milyen erősen szakmai jellegű ez a rendelet. Valójában itt egy rossz megközelítés akadályozta egy politikai cél elérését. Az Európai Unióban egységes piac van, de 27 különböző társadalombiztosítási rendszer. Több millió polgár dolgozik származási országától eltérő országban, és nekik és családjuknak kijárnak a szociális jogok. Az intézményeknek kezelniük kellene ezt a helyzetet, és a szolgáltatásokat nyújtóknak el kellene számolniuk ezekkel a szolgáltatásokkal.

A problémák megoldásának mai módszerei az Internet előtti korból származnak, amikor az EU-nak hat tagja volt, nem túl gyakran költöző polgárokkal. Ma 27 tagállam van, és a polgárok körében gyakori a migráció. A szabályozás modernizációja, leegyszerűsítése és az új helyzethez igazítása elengedhetetlenül szükséges. Ez a 883/2004 rendelet célja is, ami viszont az eljárás szabályozása nélkül alkalmazhatatlan.

Most 2008-at írunk – négy éve késik a dolog, ami a jogaikkal élni kívánó munkavállalóknak és az érintett cégeknek és hatóságoknak is sokat árt.

A közmondás szerint az ördög a részletekben rejlik. Gratulálnunk kell Jean Lambert-nek és Emine Bozkourt-nak, az előadóknak, mert a részletek problémájának megoldásával valószínűleg akadálytalanná tették az információáramlást, és egyben biztosították az adatok biztonságát és a hatékonyabb koordinációt is. Ma gratulálnunk kell Jean Lambert-nek és Emine Bozkourt-nak, az előadóknak, mert a részletek problémájának megoldásával valószínűleg akadálytalanná tették az információáramlást, és egyben biztosították az adatok biztonságát és a hatékonyabb koordinációt is.

A mostanában előkerülő új szociális javaslatok csak kis előrelépést jelentenek, a rendszerben pedig nagyok a hiányosságok. A 883. rendelet végrehajtása ebben a helyzetben nagyon jó hír. Egy kicsit enyhíti azt az érzést, hogy az utóbbi években az európai szociális rendszer helyben toporgott.

 
  
MPphoto
 
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). - (PL) Elnök asszony, a 883/2004/EK rendelet nem csak a munkavállalókra és családjukra vonatkozik, hanem mindenkire, akire érvényes a társadalombiztosítás. Kiterjed ezen rendszerek koordinációjára is, és nagyon fontos változásokat vezet be a nyugdíjak, ellátások és egyéb támogatások számításában is. Az, hogy ez a koordináció mennyire lesz hatékony, azon múlik, hogy mi áll az új végrehajtási rendeletben, és milyen hatékonyan zajlik az elektronikus adatcsere és mennyire jó a kommunikáció. Az jó, hogy a rendelet harmadik országokra is vonatkozik, és az is, hogy folyamatosan igyekeznek javítani a rendeleten.

Elismerést érdemel az elvégzett munka, és az előadó javaslatai is. Tőle ennél többet nem lehet kívánni, hiszen a Tanács és a Bizottság még nem fejezte be a munkáját, és nem adta át a mellékletek végleges tartalmát. A munka tovább folyik, és az ellátásokra jogosultak tovább várnak, várják végre a teljes támogatást és bosszankodnak a bürokrácia és az elhúzódó ügymenet miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE).(EL) Elnök asszony, ezek a rendeletek megerősítik az európai politika általános irányát, és az európai polgárok szociális biztonságával kapcsolatos gyakorlati problémák megoldását célozzák, mindazokat segítve, akik egy másik tagállamban élnek és dolgoznak.

Amikor életbe lépnek, amikor elfogadásra kerül a jelenleg az együttdöntési eljárás keretében vizsgált végrehajtási rendelet, akkor majd megerősítik a munkavállalók mobilitását és könnyebbé teszik a családok életet, mind az aktív keresők, mind a nyugdíjasok számára.

Az előadók szerint, akiknek egyébként én is gratulálok a munkájukhoz, a rendeletek leegyszerűsítésénél alkalmazott elvek megváltoztatják a jelenlegi koordinációs rendszert, mégpedig anélkül, hogy korlátoznák a polgárok jogait, mint ahogy azt a harmonizáció tette volna.

A hatékonyság és a gyors megoldások igényét a bürokratikus eljárások leegyszerűsítésével és az államközi adminisztratív problémák megoldásával elégítik ki. A tagállamok egyik fő feladata az együttműködési hatóságok és különleges kapcsolattartó szervezetek kijelölése, amelyek a határokon átnyúló szociális biztonság különböző területeiért felelnek majd.

Az egyik ilyen terület a hosszú távú ellátás, amit a Parlament javaslata igen összetett módon kezel. Reméljük, hogy sikerül ennél egyszerűbb megoldást találni az öregedő Európa krónikus problémájának kezelésére.

A fizetési rendszerek, a vitarendezés, a kifizetett összegek visszaszerzése és azok a nehézségek, amelyekkel a polgárok akkor szembesülnek, ha az unión belül külföldön létesített munkaviszony után próbálnak társadalombiztosítási jogokat kérni, mind-mind hatalmas gondok, és reméljük, hogy ezeket az új alaprendeletben és a végrehajtási rendeletben leírt koordináció segítségével sikerül záros határidőn belül megoldani.

A nemzeti társadalombiztosítási rendszerek egyéni sajátosságainak figyelembevételéről a nemzeti jogszabályok végrehajtásról szóló XI. melléklet gondoskodik. A rendelet a külföldi munkavállalók jogait is rendezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (PSE). – Elnök asszony, a szélsőjobb mindig hallatja a hangját, ha ez a téma kerül terítékre – folyton "segélyturistákról" beszélnek. Sosem emlegetnek viszont adóturistákat. Mindig a szegényeket érik az ilyen támadások.

Szeretnék gratulálni az előadóknak a jelentéseikhez. Hasznos munkájuk sajnos aligha fog sok figyelmet kapni a tagállamok médiájában, a média ugyanis mindig a rossz hírekre éhes. Ezek a bonyolult állásfoglalások a tagállamok társadalombiztosítási rendszereit igyekeznek koordinálni, amelyek már önmagukban is nagyon bonyolultak, hiszen nagyon sok különféle helyzetet kell szabályozniuk. A rendeletek létfontosságúak a polgárok és a lakosok számára, különösen azoknak, akik határvidéken élnek, mert közülük sokan járnak át a határon dolgozni. Fontos, hogy az ilyen embereknek is megoldott legyen a helyzete váratlan munkanélküliség, betegség vagy baleset esetén, vagy akár amikor nyugdíjba vonulnak. Ha azt akarjuk, hogy az Európai Unióban érvényesüljön a szabad mozgás, akkor nekik biztonságot kell nyújtani.

De egy fontos kérdést nem hagyhatok szó nélkül, ami kimaradt a rendeletekből és általában a tagállamok jogszabályaiból is. Ez a fogyatékkal élők szabad mozgása, akiknek sok esetben személyes segítségre van szükségük a szabad mozgáshoz.

(Az elnök félbeszakítja a beszélőt.)

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). - (RO) A társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályok szorosan kapcsolódnak a személyek szabad mozgásának elvéhez, és javítani fogják a hazájuktól eltérő tagállamban élő polgárok életszínvonalát és foglalkoztatási körülményeit.

A rendelet, az előadók által módosított formájában, leegyszerűsíti az összes ilyen eljárást és kiterjeszti a rendelkezések alkalmazását az összes polgárra, azokra is, akiknek van állásuk, és a munkanélküliekre.

Az európai polgároknak kijár a teljes munkával töltött idő alapján számolt nyugdíj. Amint letelepszenek egy Európai Uniós államban, a polgároknak rendelkezésére kell, hogy álljon egy olyan közigazgatási rendszer, ami összegyűjti a korábbi munkahelyekre és a munkaviszonyból származó jogokra vonatkozó információkat.

Ezért szerettem volna, hogy a Bizottság javaslata a lehető legkonkrétabb megoldásokat tartalmazza arról, hogy a tagállamok hogyan adják át – a lehető leghatékonyabban – a szociális jogosultságokkal kapcsolatos információkat. Ezen kívül úgy vélem, hogy ez a rendelet alapvetően fontos az európai munkaerő mobilitása érdekében.

Az Eurobarometer felmérés szerint a polgárok több mint 50%-át zavarja a szociális biztonság hiánya abban az esetben, ha egy másik tagállamban vállalna munkát. Emiatt az európai polgároknak csak 2%-a él másik tagállamban.

Ha azt akarjuk, hogy a mobilitás az európai gazdaság egyik motorja legyen, akkor el kell hárítani a szociális jogosultságok hordozásának adminisztratív akadályait.

 
  
MPphoto
 
 

  Joel Hasse Ferreira (PSE).(PT) Špidla biztos úr, hölgyeim és uraim! A társadalombiztosítás európai szintű koordinálása szükséges, ezért jött létre ez a mai vita. Először is szeretném elismerésemet kifejezni Emine Bozkourt és Jean Lambert előadók munkája kapcsán. Másodszor, szeretném felhívni a figyelmet a következő fontos pontokra: mindenképpen garantálni kell a nemzeti rendszerek kompatibilitását, mind a magán- mind az állami szektorban és a kölcsönös biztosító egyesületek esetében is. Ez a kompatibilitás hozzá fog járulni a nagyobb mobilitáshoz és a munkavállalóknak megadja a szabad mozgás lehetőségét egész Európában.

Elnök úr, ennek ismeretében fontos, hogy előrehaladjon a különböző tagállamokban befizetett járulékok összegzése, és annak biztosítása is, hogy a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja bővítse, ne pedig korlátozza a polgárok jogait. Ezen kívül létfontosságú a szabályozás leegyszerűsítése is, hogy a polgárok megértsék az Európai Unió által használt megfogalmazásokat és elveket, és úgy érezzék, hogy Európa egy egység.

Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási rendszerek irányítása nem könnyű, de létfontosságú, hogy az európai polgárok megértsék, hogy milyen elvek mentén dolgozunk. Ennél is tovább megyek: ez a koordináció bizonyosan mindenkinek segít majd jobban megérteni a többi ország társadalombiztosítási rendszerét. Minden európai számára jobb szociális biztonságot kell nyújtanunk, és olyan társadalombiztosítási rendszert kell bevezetnünk, ami a különböző rendszerek legjobb tulajdonságait ötvözi. Már most javítanunk kell a koordináción, és, ki tudja, talán majd eljön a harmonizáció ideje is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE).(SK) A belső piac, a négy szabadság elfogadása az Európai Unió egyik legnagyobb eredménye. A szolgáltatásokról és a személyek szabad mozgásáról szóló irányelv elfogadása nagy előnyökkel jár az Európai Unió polgárai számára.

Másrészről azonban a polgárok hozzánk fordulnak az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos problémáikkal. Az egyes tagállamoknak megvan a maguk sajátos társadalombiztosítási rendszere. Meg vagyok róla győződve, hogy ezen rendszerek koordinálása az átláthatóság, a bürokrácia kiküszöbölése és az elektronikus információcsere hasznos lesz az EU polgárai számára.

Szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak a mai nagyon érdekes vitáért, és az előadóknak az elvégzett nehéz munkájukért.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Špidla, a Bizottság tagja. (CS) Hölgyeim és uraim, köszönöm a részletes vitát, ami véleményem szerint a jelentés magas színvonalát mutatja. Az új rendelet elkészítése fontos fázisba ért. Nem oldódott meg minden probléma, de, ahogy a mai vita is mutatja, minden területen sikert értünk el. Az európai rendszer célja a társadalombiztosítási rendszerek koordinálása. Ez nem jelenti azt, hogy új jogokat tartalmazna. Ezen a szinten erről nincs szó. Javítja viszont az Európai Unióban mozgó polgárok jogainak gyakorlati alkalmazását. Több tízmillió emberről van szó, több tízmillió esetről. Engedjék hát meg hogy újra kihangsúlyozzam, hogy milyen fontos ez a vita, tekintve, hogy az Európai Unió szinte minden állampolgárát érintő gyakorlati kérdésről van szó. Azt is kiemelném, hogy a szakmai javaslatoknak van bizonyos politikai oldala is, mivel a mozgás szabadsága és a jogokhoz való hozzáférés véleményem szerint az Európai Unió alapelveihez kötődik.

Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy röviden reagáljak egy, a betegek mozgásával kapcsolatos irányelv-tervezetről szóló megjegyzésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem a szolgáltatások szabad mozgásáról van szó, így a korábbi irányelvvel való párhuzamba állítás pontatlan. Ezen kívül úgy gondolom, hogy a részletes parlamenti vita be fogja bizonyítani, hogy ezek a javaslatok az Európai Unió polgárai számára előnyöket hordoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Lambert, előadó. − Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az összes felszólalónak.

Egyértelmű, hogy egyes polgárok olyan életet élnek, ami viharosnak tűnhet. De a helyzetük valójában lehet akár igen egyszerű is, ha például a határtól 10 km-re laknak és munkát keresnek, vagy más okból költöznek.

Némelyik felszólalás egyértelművé tette, hogy a jelenlegi rendszert nem látják át túl jól az egyes tagállamok közigazgatásában dolgozók, sőt, képviselőtársaim sem. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációja már létezik, a dolog nem új. Most csak a rendszer frissítéséről, a rendelkezések alkalmazásáról és az igények kielégítéséről van szó. Akiknek önök közül van európai egészségbiztosítási kártyája – és gondolom, mindenkinek van – az tudja, hogy van mit egyszerűsíteni a meglévő rendszeren.

Aki nem biztos benne, hogy határ menti ingázónak számít-e annak a 11(1) cikk 30. módosítását ajánlom átolvasásra.

Ez a végrehajtási rendelet igyekszik egyértelműen lefektetni a polgárok jogait. Ez a 34. és a 125. módosítás célja. Az utóbbi a meglévő szabályok tisztázása, nem ad új jogokat a két tagállamban munkát keresőknek.

Ismét kérek mindenkit, hogy támogassa az adatbázisról szóló bizottsági szöveget. Ha ez nem működik hatékonyan – és egyébként a tagállamok közigazgatása is azt szeretné, hogy működjön – akkor nagyon nehéz lesz betartani Parlament által megszabandó határidőket.

A ház támogatására ajánlom a bizottsági álláspontot mindkét jelentésről, és nagyon várom a szavazást.

 
  
MPphoto
 
 

  Emine Bozkurt, előadó. − (NL) Nemigen van mit hozzátennem. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult a vitához, és köszönöm a támogatást. Kíváncsian várom a szavazás eredményét.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (PSE). - (FR) Elnök asszony, hétfő este megtisztelt minket látogatásával a miniszter, Jouyet úr, és nagyon jól esett látni, hogy a francia elnökség milyen fontosnak tartja a Parlament munkáját.

Ma, amikor a szociális biztonság a vita tárgya, a elnökség egyáltalán nem képviselteti magát. Remélem, hogy ez nem annak a jele, hogy a francia elnökséget nem érdekli egy olyan fontos téma, mint a szociális biztonság.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. - A vitát berekesztem.

A szavazásra most azonnal kerül sor.

 
  
  

ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT
alelnök

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat