Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. július 10., Csütörtök - Strasbourg

11.1. Feltételezett tömegsírok Kasmír India által igazgatott részén

  Elnök. – A következő napirendi pont a Kasmír India által igazgatott részén feltételezett tömegsírokkal kapcsolatos hat állásfoglalásra irányuló indítványról szóló vita⁽¹⁾.

  Marios Matsakis, szerző. − Elnök úr, nagyon örülök bölcs döntésének.

Biztos úr, több ezer civil esett már áldozatul azoknak a törvénytelen öldökléseknek, erőszakos eltűnéseknek, kínzásoknak, megerőszakolásoknak és egyéb, az emberi jogokat súlyosan sértő cselekedeteknek, amelyek Dzsammuban és Kasmírban zajlanak 1989, azaz a fegyveres konfliktus kezdete óta. Szégyenletes módon ezeknek a bűncselekményeknek a nagy részét a mai napig nem oldották meg. Ezen felül komoly veszély fenyegeti az emberi jogi aktivisták testi épségét is, többek között azokét is, akik a rengeteg eltűnt személy sorsát vizsgálják.

Az Európai Parlament elítél minden emberi jogokat sértő cselekedetet és felszólítja az érintett kormányokat, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket a jogállamiság és az igazság fenntartása érdekében, valamint, hogy kettőzzék meg a múltban Dzsammuban és Kasmírban elkövetett politikai bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozási erőfeszítéseiket.

  Ryszard Czarnecki, szerző. − (PL) Elnök úr, azt kell mondanom, hogy nem egy szerencsés dolog, amikor egy elnök a régi EU-ból diszkriminálóan viselkedik az új EU-ból érkezett képviselőkkel szemben, azzal, hogy kétszer is szót ad a régi EU egyik képviselőjének, Posselt úrnak, miközben én magam, aki három jelentés társszerzője vagyok egyszer sem jutok szóhoz ebben a témában. Ezt diszkriminációnak tekintem és teljes mértékben elfogadhatatlannak tartom. Elnök úr, a közeljövőben szándékomban áll levelet is benyújtani erről az aggasztó esetről.

Ami az említett helyzetet illeti, nem egy fekete-fehér filmet látunk. Az indiai-pakisztáni határ mentén nem ritka eset a pakisztáni állam által kiprovokált konfliktusok kirobbanása. Mindannyian ismerjük az ún. ellenőrzési vonalat, amelyet fegyveresek őriznek mind a két ország részéről. Az elmúlt 20 év határmenti békéjét követően Pakisztán ismét támadásokat indított Kasmírral szemben. Arra kérem ezért önöket, hogy fordítsuk figyelmünket a másik oldal felé is. Természetesen nem szeretném alábecsülni a szóban forgó tömegsírok kérdését, bár az áldozatok száma ott kétség kívül alacsonyabb.

  Jean Lambert, szerző. − Elnök úr, üdvözlöm a lehetőséget, hogy ebben a témában vitázhatunk, hiszen sokan aggasztónak találjuk azokat az eseteket, amikor olyan tömegsírokat tárnak fel világszerte, amelyekhez csak a biztonsági erők engedélyével lehet hozzáférni.

A jelen állásfoglalásra irányuló indítvány tehát – a jövő heti Emberi Jogi Albizottsági tárgyalással együtt – fokozott jelentőséggel bír a térségben fennálló levő politikai és biztonsági helyzet szempontjából. A tisztelt képviselőház tisztában van azzal, hogy korábban már vitáztunk az általános helyzettel kapcsolatban, bár talán kevésbé átlátható körülmények között.

A térségben valóban többször is volt példa eltűnésekre. Tudjuk, hogy ezek gyakran összefüggésben voltak a biztonsági erők tevékenységével. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ez a leginkább militarizált térség a világon, ahol bírósági tárgyalás nélkül hajtanak végre letartóztatásokat, valamint hosszabb ideig tartó fogvatartásokat. Mindez természetesen kihat a helyzet általunk történő értelmezésére is, még inkább kiemelve annak fontosságát, hogy teljesen nyílt, átlátható nyomozást lehessen folytatni, amely során a nemzetközi közösség teljes hozzáféréssel rendelkezik.

Remélem, hogy az Európai Unió, az állásfoglalásnak megfelelően, megadja majd azt a magas szintű kriminalisztikai vagy egyéb szükséges támogatást, amelyre a nyomozás során szükség lehet, hiszen ahhoz, hogy teljes mértékben megérthessük, hogy mi is folyik ott a lehető leginkább tisztában kell lennünk a helyzettel. Ezzel párhuzamosan – ahogyan erre már mások is kitértek – fontos az olyan emberi jogi aktivisták védelme is, mint például Pervez Imroz, akik maguk is a helyzetet igyekeznek kivizsgálni.

Úgy gondolom mindannyian egyetértünk abban, hogy az ehhez hasonló felfedezések teljes átláthatóságban történő kivizsgálása minden demokratikusan választott kormány kötelessége. Csakúgy, mint kideríteni, hogy kik az áldozatok, kik a hozzátartozóik, hogy ezáltal is megérthessük a helyzetet, illetve, hogy ne jussunk hamis következtetésekre.

A Parlamentnek teljesen igaza van, hogy erről a kérdésről tárgyal, és teljes mértékben igaza van továbbá abban is, hogy felszólítja a Bizottságot a segítségnyújtásra, különösen a jelenleg a térségben tapasztalható problémák fényében.

  Esko Seppänen, szerző. − (FI) Elnök úr, az eljárási szabályzat ön általi értelmezését politikailag helyesnek tartom, jogilag azonban elfogadhatatlannak tekintem és mindenképpen szeretném, ha a kérdést az elnökség és a Parlament jogi hivatala is megvizsgálná. Azért szeretném mindezt, mert a szóban forgó szabály alkalmazása nem teszi lehetővé az ön mai értelmezését és mindez további vizsgálatra szorul.

Ami a szóban forgó helyzetet illet, Indiát többen a világ legnagyobb demokratikus államának tartják. Népesség szempontjából az ország valóban hatalmas, de az, hogy egy ország valóban demokratikus-e nagymértékben függ az emberi jogi helyzettől is. A kormány biztonsági erői által az emberi jogi aktivisták ellen Dzsammuban és Kasmírban feltételezetten megtett lépések arra utalnak, hogy Indiában nem tesznek eleget a jogállamiság minden követelményének, annak ellenére, hogy az ország kormánya egyértelműen kijelentette, hogy nem fogja tolerálni az emberi jogok megsértését.

Úgy tartjuk, hogy az indiai kormány által megtett lépések nélkülözik a hitelességet és kérdezzük, hogy hova tűnt több ezer ember, illetve, hogy kik a tömegsírokban felfedezett emberek. Elítéljük az erőszakos eltűnéseket, a kínzást, a nemi erőszakot, valamint a többi emberi jogi jogsértést is. Az a tény, hogy gyanúink szerint ezekben az indiai kormánynak is szerepe volt különösen komollyá teszi a helyzetet. Az Európai Parlament tehát követeli, hogy az indiai kormány kezdeményezzen független nyomozást annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a tömegsírok eredetét, illetve a gyilkosok és áldozataik kilétét.

A kasmíri térség adottságait tekintve az ügy egyáltalán nem jelentéktelen. Fennáll a veszélye annak, hogy szomszédos állam, Pakisztán részt venne egy új konfliktusban és ha ez bekövetkezne, úgy a bekövetkező események szikraként hathatnának a nacionalista viszályra ebben az egyébként is robbanékony szituációban. Támogatnunk kell a Dzsammuban és Kasmírban megtörtént esetek alapos kivizsgálásáról szóló közös állásfoglalást.

  Bernd Posselt, szerző. − (DE) Elnök úr, már számos alkalommal tárgyaltunk itt a kasmíri konfliktusról és hozzá kell tennem, hogy volt egy idő, amikor lehetségesnek tűnt, hogy India és Pakisztán közeledhet egymáshoz. Mindenki abban reménykedett, hogy majd enyhül a helyzet. A két nemzeten belüli politikai helyzet azonban újabb elmérgesedést eredményezett és mi az Európai Parlamentben keményen dolgozunk azért, hogy a helyzetet ismételten előremozdítsuk.

Hálás vagyok Gahler úrnak, aki mint a pakisztáni választásokat megfigyelő misszió vezető megfigyelője, oly keményen dolgozott a pakisztáni demokrácia érdekében; hogy biztosítsa, hogy indiai kapcsolataink ugyanazokat a célokat szolgálják, illetve, hogy támogassuk a bizalomépítést.

Szöget üthet egyesek fejébe, hogy miért is foglalkozunk a tömegsírok kérdésével, amikor ez már nem hozza vissza a halottakat, és akár a két ország közötti viszonyon is ronthat. Azért tesszük ezt, mert valódi békét csak akkor lehet elérni, ha az áldozatoknak is igazságot tudunk szolgáltatni, és nem csupán pakisztáni vagy indiai útlevéllel rendelkező áldozatokról van szó. A konfliktus mindkét oldalról szedett áldozatokat, de a legfőbb áldozat maga a kasmíri nép. Ez az oka annak, hogy ki kell vizsgálnunk ezeket a tömegsírokat, meg kell állapítanunk, hogy hova tűnt az a rengeteg eltűnt ember, akiket családjaik gyászolnak. Csak ebben az esetben lehet azt a bizalmat kialakítani, amely annak a békés megoldásnak egyik követelménye, amelynek a emberek is részei lehetnek.

Kasmír elsősorban magáé a kasmíri népé. Pontosan ezért kell egy olyan megoldást támogatnunk, amely végre egy kis teret biztosít nekik, amely végre politikai szabadságot eredményez, és amely értelmes kompromisszumhoz vezet Ez a történelem legtovább húzódó konfliktusainak egyike, amely már a második világháború óta folyik, és botrányosnak tartom, hogy ez idáig senki sem volt képes megoldást találni.

Ezért tehát támogatunk minden a nyomozás végrehajtására, illetve az áldozatok megsegítésére irányuló erőfeszítést, igazságot szolgáltatva és megadva nekik azt a méltóságot, amelyet megérdemelnek.

  Neena Gill, a PSE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, csak a rend kedvéért, nem én vagyok az állásfoglalás szerzője. Nem tudom ki tüntette fel a nevemet, mert én ezt nem írtam alá.

Annyit szeretnék mondani, hogy meglepetésként ér az, hogy ezt a kérdést sürgősként kezeljük, hiszen még nem is folytattunk megfelelő vitát erről sem az Emberi Jogi Albizottságban, sem más albizottságban vagy parlamenti küldöttségben. Ez nem egy új keletű kérdés és az indiai média már széleskörű nyomozást folytatott ezzel kapcsolatban. A probléma újra és újra megvitatásra kerül. Örültem, volna, ha erre a vitára korábban kerül sor. A Szocialista képviselőcsoport azért ellenezte, hogy ezt a napirendi pontot sürgősségi kérdésként tárgyaljuk, mert azon a véleményen vagyunk, hogy ezt már korábban a bizottságon belül kellett volna megfelelő módon megtárgyalni.

A sürgősség alapját egyetlen NGO jelentései képezik. Nem tagadom, hogy folynak bizonyos dolgok, de kommunikáltam a Bizottsággal és vannak olyanok, akik kétségbe vonnak bizonyos, a jelentésben szereplő tényeket. Véleményem szerint sürgősnek minősíteni egy kérdést mielőtt azt megfelelően kivizsgálták volna kétségbe vonja a Parlament hitelességét.

Mint az Európai Parlament Indiával fennálló kapcsolatokért felelős küldöttségének elnöke, én személy szerint örültem volna annak, ha alkalmam nyílik megvizsgálni a jelentés tartalmát, megtekinteni hány esetről is van szó és hogy mi is az eredménye a térségben zajló konfliktusnak, amely már most közel 4500 katona és 13000 civil életét követelte. A szóban forgó sírok az ellenőrzési vonalon belül találhatóak.

Az állásfoglalás szövege nem vesz tudomást arról a tényről, hogy az elmúlt öt évben, a 2002-es választásokat követően, a kérdés kivizsgálásra került; illetve, hogy értesüléseim szerint az NGO-knak hozzáférésük volt a területhez, illetve, hogy felkérték őket az eltűnt személyek nevének leadására, hogy ezzel is segítsék a hatóságokat az áldozatok azonosításában. Senki nem vonja kétségbe, hogy a biztonsági erőknek szerepük volt az eltűnésekben. Az állásfoglalás nem számol be arról, hogy ezt már kivizsgálta a kormány. Én arra kérem a tisztelt képviselőházat, hogy szavazzon nemmel az állásfoglalásról.

  Tunne Kelam, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, csak osztozni tudok a 2006 óta Dzsammuban és Kasmírban felfedezett több száz sír feletti aggályokban. Különösen aggaszt azonban a 11 nappal ezelőtti, Srinagarban elkövetett fegyveres támadás Pervez Imroz, az elismert emberi jogi ügyvéd ellen, csakúgy, mint a számos emberi jogi aktivista folyamatos zaklatása. Időszerű lenne tehát felhívni az indiai kormányt, hogy kezdeményezzen független nyomozást a tömegsírok ügyében és ennek első lépéseként biztosítsák ezeket a sírokat a bizonyíték megőrzése végett.

Felszólítjuk továbbá az Európai Bizottságot, hogy a Stabilitási Eszközön keresztül nyújtson pénzügyi és technikai segítséget az indiai kormánynak egy ilyen vizsgálathoz, illetve lehetőség szerint a kasmíri konfliktus megoldásához.

  Sarah Ludford, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, tisztáznunk kell, hogy ez az állásfoglalás nem megismétlése a tavalyi, igen sokat vitatott jelentésnek, és nem arról szól, hogy lehetséges-e politikai megoldást találni a Kasmír felett kirobbant konfliktusra és területi vitára. Ennek semmi köze ehhez. Jelen állásfoglalás humanitárius kérdésekre összpontosít, független és pártatlan kivizsgálást kér, valamint elszámoltathatóságot az állítólagos eltűnésekkel kapcsolatban.

Ezt több különböző módon lehetett volna kezelni. Való igaz, hogy ezeknek az ismeretlen síroknak a felfedezése egészen 2006-ra datálható vissza. A sürgősségi kérvényt azonban két dolog magyarázza. Az egyik az eltűnt személyek szüleinek szövetsége által készített, március 29-i jelentés, míg a másik az ismeretlen tettesek által június 30-án elkövetett támadás Pervez Imrozzal, díjnyertes emberi jogi ügyvéddel és a fent említett szövetség alapítójával szemben. Úgy gondolom ez megfelelően indokolja a sürgősséget.

Jelen állásfoglalás céljai közé tartozik, hogy lépéseket érjen el az Európai Unió részéről. Erre vonatkozik a 2. bekezdés is, ami felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi és technikai segítséget az indiai kormánynak. Felszólítja továbbá a tagállamokat is, hogy az év második felében, az emberi jogi párbeszéd keretén belül, tárgyaljanak erről az indiai kormánnyal. A cél tehát egy független kivizsgálás megindítása, valamint egy polgári ügyész kijelölése az ügy mellé. Az említett állásfoglalás tehát szerintem indokolt, erősen körülhatárolt szempontokkal foglalkozik, és nem terjed ki a kasmíri kérdés egészére.

  Leopold Józef Rutowicz, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az állásfoglalás olyan tényeket említ meg, amelyek a Pakisztán és India között, Kasmír felett kirobbant, már 50 éve tartó konfliktus következményei. Ez a konfliktus már több háborút is előidézett és ebből egyedül Kína profitált. A konfliktusban közvetett módon részt vett Oroszország és az Egyesült Államok is, és az arab államok és Kína pedig pénzügyi segítséget nyújtottak. Az ENSZ pozitív szerepet vállalt a konfliktus enyhítésében, amely továbbra is tart és a fundamentalisták által elkövetett támadások továbbra is szedik áldozataikat. Ez a kasmíri lakosok legnagyobb problémája jelenleg. Az indiai oldalon eltemetik az áldozatokat, míg a pakisztáni oldalon ezek gyakran bosszú tárgyává válnak. A konfliktus megoldásában, valamint a tények kiértékelésében nem nekünk, hanem az ENSZ-nek kell kulcsszerepet vállalnia. Erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy segítséget és stabilitást nyújtsunk ebben a helyzetben, hiszen az indiai demokratikus kormány ezt nem vállalja fel, illetve, hogy erkölcsi szempontból is értékeljük a konfliktusban megtett lépéseket. Jómagam a kérdéskörben megtartott tárgyalást inkább politikai megnyilvánulásnak tekintem, mint gyakorlati lépésnek. Nem támogatom az állásfoglalást.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE-DE). – (LT) Tisztában vagyunk azzal, hogy a Dzsammuban és Kasmírban zajló katonai konfliktus évtizedek óta tart. Jelenleg azonban a legfontosabb kérdés, hogy a nemzetközi közösség továbbra is kap jelentéseket emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy az indiai kormány elkötelezte magát amellett, hogy nem tolerálja az emberi jogok megsértését Dzsammuban és Kasmírban. A legutóbbi ilyen jelentés számos tömegsír felfedezésével foglalkozott, mely sírok több száz ismeretlen személyazonosságú személy testét rejtették. Szeretnénk megtudni és kideríteni, hogy kik voltak ezek az emberek; hogy mi okozta halálukat, és hogy állítólagosan milyen bűnöket követtek el.

Azon felül, hogy elítéljük a törvénytelen öldökléseket és eltűnéseket, ragaszkodunk ahhoz is, hogy az indiai kormány folytasson alapos vizsgálatot a tömegsírokkal kapcsolatban, miután a bizonyítékok megőrzése végett biztosították azokat. Szentül hiszem, hogy az Európai Bizottság megtalálja majd annak a módját, hogy pénzügyi és technikai segítséget tudjon nyújtani az indiai kormánynak a nyomozás megkönnyítése érdekében.

  Marios Matsakis (ALDE). - Elnök úr, csak azért kérek szót, mert az állásfoglalás szerzőjeként kötelességemnek érzem, hogy reagáljak Gill asszony mondanivalójára. Nagyon ritka eset, hogy azok a sürgős kérdések, amelyeket csütörtök délutánonként megvitatunk egy bizottság elé kerülnek még azelőtt, hogy ide eljutnak, máskülönben nem lennének sürgősek. Ez sürgősnek minősül, hiszen nemrégiben tömegsírokra bukkantunk és a lehető leghamarabb rendezni kell ezt a kérdést.

Másodszor, amennyiben a szocialista képviselőcsoport többséget szeretne a szavazásnál, abban az esetben talán Gill asszony képviselőcsoportjának gondoskodnia kellene arról, hogy képviselőik ne hagyják el az üléstermet az ülésszak vége előtt csak azért , hogy korábban hazaérjenek, míg nekünk itt kell maradnunk megtárgyalni a napirendi pontokat és szavazni. Gill asszonynak annyit szeretnék csupán mondani, hogy szerintem először a saját képviselői házatáján nézzen körül, hiszen ön az, aki ezzel kapcsolatban panaszkodik, és csak ezután beszéljen más képviselőcsoportok képviselőiről.

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN). - (PL) Elnök úr, a Dzsammuban és Kasmírban feltárt, több ezer holttestet rejtő tömegsírok láttán megfagy az ember ereiben a vér. Minket európaiakat mindez a német és szovjet bűncselekményekre, a fasizmus és sztálinizmus legsötétebb napjaira emlékeztet. Hitler koncentrációs táborait és a szovjetek által Katyńnál lemészárolt lengyel katonákat juttatja eszünkbe. Szem előtt tartva régebbi és közelmúltbeli tapasztalatainkat mindent el kell követnünk, hogy elkerüljünk a népirtást, illetve ahol ez már megtörtént, ott meg kell emlékeznünk erről, és az áldozatok családjának egyrészről hozzáférést kell biztosítani halottaik sírjához, másrészt pedig kárpótolni kell őket. A kasmíri helyzet megköveteli, hogy az indiai kormánynak megadjuk a szükséges anyagi és technikai segítséget, valamint azt is, hogy az ENSZ fellépése megerősítésre kerüljön, annak érdekében, hogy a térség helyzete visszatérjen a normális kerékvágásba.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök úr, amikor tömegsírokat találunk, bárhol is találjuk őket, rendkívül fontos az áldozatok azonosítása és annak kiderítése, hogy milyen módon és miért ölték meg őket; ezen felül pedig nagy a jelentősége annak is, hogy ki nyomoz és kivel szemben. Ennek célja nem az uszítás, hanem, hogy megállapítsuk az igazságot, hogy tisztelettel adózzunk az áldozatok embersége előtt és ez az, ami idővel annak az igazságnak a megállapításához vezet, ami mindannyiunkat felszabadít.

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. − Elnök úr, a Bizottság tud a Kasmír India által igazgatott részén található tömegsírokról, valamint kapott jelentéseket is ebben az ügyben. Szorosan figyeljük az NGO-k részéről az indiai kormány felé továbbított felkéréseket, amelyek azonnali, pártatlan és független nyomozások megkezdését követelik az üggyel kapcsolatban. Mindeközben az indiai hatóságok és a központi kormány hallgatnak a jelentést illetően.

Arra vonatkozó információkat is kaptunk továbbá, hogy a Pervez Imroz ügyvéd, valamint egy másik NGO aktivista, akik a kasmíri emberi jogi jogsértések ügyében nyomoztak, megfélemlítésnek és zaklatásnak lettek kitéve június 20-án és 21-én.

Az Új-Delhiben tartózkodó bizottsági küldöttség tovább nyomoz eben az ügyben, szorosan együttműködve a francia elnökséggel, valamint a tagországok követségeivel az indiai fővárosban. Az elnökség felvette a kapcsolatot Új-Delhiben Kasmír India által igazgatott részének kihelyezett Biztosával és közölte az EU aggályait a helyzetet illetően. Ezek a jelentések, amennyiben megbízhatóak és pontosak, aggasztó fejleményt képviselnek a demokrácia elveinek tiszteletben tartásával és a jogállamisággal kapcsolatban és ellensúlyoznák a Kasmír India által igazgatott részén tapasztalt olyan pozitív változásokat, mint például az összetett párbeszéd, amely továbbra is zajlik.

  Elnök. – A vitát berekesztem.

A szavazásra a viták befejeztével kerül sor, hacsak, ahogyan azt már korábban is említettem, nem kerül megfelelő módon benyújtásra egy kérvény és nincs megfelelően megállapítva, hogy nem áll fenn határozatképesség.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.