Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2008. szeptember 1., Hétfő - Brüsszel

16. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. − Ezennel elérkeztünk az egyperces felszólalásokhoz fontos politikai kérdésekben.

  Tunne Kelam (PPE-DE). - Tisztelt elnök úr, a pekingi olimpia sajnálatos módon bizonyította, hogy a tekintélyelvű hatalmak nem kívánnak megfelelni az olimpiai játékok eszményeinek: az emberi jogok és a béke tiszteletének.

Az orosz hatóságok a pekingi olimpia kezdetét szimbolikusan azzal jelölték meg, hogy fegyveres inváziót indítottak egy szomszédos ország ellen. Ez a leendő, Szocsiban tartandó téli olimpia közvetlen szomszédságában történt.

Meggyőződésem, hogy egy szomszédos ország területi integritásának ilyen precedens nélküli megsértésével, és területe egy részének annektálásával az Oroszországi Föderáció elvesztette erkölcsi és politikai jogosultságát a 2014-es olimpia megrendezésére Szocsiban.

Felszólítom a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelöljön ki másik várost az említett téli olimpia megrendezésére.

  Manuel Medina Ortega (PSE). – (ES) Tisztelt elnök úr, mint olyan spanyol képviselő, aki a Kanári szigetek lakosa, szeretném megköszönni, hogy megemlékezett az augusztus 20-i baleset áldozatairól. Szeretném én is részvétemet nyilvánítani. Remélem, hogy ilyen baleset soha többé nem fordul elő, és hogy az Európai Unió képes lesz cselekedni a repülési biztonság garantálása érdekében.

  Jelko Kacin (ALDE). - (SL) Tisztelt elnök úr, a klímaváltozással kapcsolatos környezetvédelmi problémák és a megemelkedett energiaigények olyan kihívást jelentenek, amelyek minden politikustól lelkiismeretes hozzáállást igényelnek. Ezek a problémák túllépnek a határokon és a nemzeti érdekeken. A tengeri gáztározók zárt tengereken, mint például az Adriai-tengeren való építése különösen érzékeny kérdés.

A trieszti öbölben szárazföldi és tengeri gáztározók építését tervezték úgy, hogy a tervezett helyszín csak öt mérföldre lenne a szlovén partoktól, közvetlenül szemben a legnagyobb idegenforgalmi régióval, Pirannal. Ha az olasz kormánynak lenne mersze, a velencei öbölbe is építhetnék a tározókat, de ez nem történhet meg, mert a civilizált világ egésze tiltakozna ellene.

A polgároknak joguk van tiltakozni egy ilyen építkezés ellen, és a politikusoknak tisztelniük kell a polgárok kívánságait, és kompenzálniuk kell a demokratikus deficitet az Európai Unióban. Túl sokszor hagytuk már figyelmen kívül a környezetet ahhoz, hogy ezt most újra megtehessük. Az Európai Parlamentnek ezzel kapcsolatban egyértelmű üzenetet kell közvetítenie az olasz kormány felé.

  Jean Lambert (Verts/ALE). - Tisztelt elnök úr, szeretném megemlíteni egy Srí Lanka-i újságíróval, J. S. Tissainayagam úrral történt, meglehetősen súlyos incidenst, amelyről a nemrégiben lezajlott Srí Lanka-i delegációs látogatásunkon beszéltünk. J. S. Tissainayagam ismert író és újságíró, és többek között ő üzemelteti a német kormány által támogatott „Outreach” honlapot, ami a békét és az igazságot hirdeti. Az újságírót több mint négy hónapig tartották fogva rossz körülmények között, és végül megvádolták és őrizetbe vették országának terrorizmusellenes törvénye alapján. A vádak szerint szégyenbe hozta országának kormányát és elégedetlenséget szított a közösségben.

Elnök úr, arra kérjük, a Tanács és a Bizottság segítségével kövessék nyomon ezt a fontos ügyet, különös tekintettel annak biztosítására, hogy találkozhasson négyszemközt az ügyvédjével – ezt eddig nem tehette meg – és hogy az összes bizonyítékot fedjék fel előtte.

  Elnök. − Tisztviselőink figyelemmel fogják kísérni az esetet.

  Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr, Oroszország egyike fő politikai és gazdasági partnereinknek. Az elmúlt időszakban azonban Oroszország az Unió megfélemlítésére szolgáló kijelentéseket tett, és gazdasági és katonai erejével fenyegette. Az európai szomszédságpolitikában részt vevő más országok is hasonló fenyegetéseket kaptak. Hölgyeim és uraim, partnerség esetén bevett gyakorlat, hogy az egyik partner ilyen cselekedetekhez folyamodik? Főleg közös érdekeinkre, az olaj- és gázvezetékek kiépítésére gondolok.

Az Európai Közösség a világ legnagyobb gazdasága, és 500 millió polgárnak ad otthont. Az a tény, hogy egy nálunk jóval kisebb potenciállal rendelkező ország átgázolhat az Unión, azt jelenti, hogy gyenge, komoly politikai döntések meghozatalára képtelen partnerként bánnak velünk. Nem is baj, hogy a Lisszaboni Szerződés nincs érvényben, mert ha érvényben lenne, még az egyes tagállamoknak sem lenne lehetőségük tisztességes választ adni erre.

  Elnök. − Köszönöm. A Lisszaboni Szerződés egyértelműen fogalmaz, kérem, legyenek elnézőek velem, mivel ugyanezt már elmondtam az Európai Tanácsnak beszédemben. A tagállamok egymás iránti szolidaritása energiaügyekben a Lisszaboni Szerződésben lefektetett elv. Ez azt jelenti, hogy ha egy EU-tagállamot megfenyegetnek energiaellátásának megszüntetésével, az összes többi tagállamnak kötelessége mellé állni. Ebből kifolyólag különösen fontos a Lisszaboni Szerződés ratifikálása. Elnézést, hogy ismételtem önmagam, de a Szerződés az energiakérdések szempontjából különösen fontos.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Tisztelt elnök úr, szeretném megemlíteni az energiafelhasználó termékekre vonatkozó irányelv végrehajtásának leendő hatását az egyik, választókerületembe tartozó, fűtéssel foglalkozó vállalatra. Arról tájékoztattak, hogy a végrehajtásra irányuló jelenlegi javaslat a vízmelegítőkkel kapcsolatban Írország központi fűtéssel foglalkozó iparágára nézve súlyos és szükségtelen következményekkel járna. Ez az iparág sok embert foglalkoztat a választókerületemben.

A jelenlegi javaslat szerint a gyártóknak az energiafelhasználásra utaló címkét kell elhelyezniük a vízmelegítőkön, a fűtésszabályozókon, szivattyúkon és némely megújuló energiaforráson. Ez a címkézési javaslat figyelmen kívül hagyja a szakemberek által történő üzembe helyezés kulcsfontosságú szerepét. A szerelők a hőszolgáltatási lánc fontos szereplői, és a Bizottság javaslata szakértelmük nagymértékben figyelmen kívül hagyását vagy elvesztegetését jelentené.

A Bizottság javaslata alapjaiban változtatná meg a teljes ír lakossági fűtési piacot, és közvetve a választás korlátozásához, a fogyasztók félrevezetéséhez, magasabb költségekhez, kevésbé rugalmas és versenyképes piachoz, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezethetne.

A bizottság konzultációs fóruma előtt szeretném arra kérni a Bizottságot, hogy amikor az irányelv Írországra gyakorolt hatásával foglalkoznak, hallgassák meg a szakembereket.

  Willy Meyer Pleite (GUE/NGL). – (ES) Tisztelt elnök úr, én is szeretném megköszönni a Tanács hivatalos közleményét az augusztus 20-án a Barajas repülőtéren történt, 155 halálos áldozatot követelő sajnálatos balesetről. Azonban úgy gondolom, hölgyeim és uraim, hogy itt az ideje feltennünk a kérdést, miszerint a légitársaságok szigorúan betartják-e a biztonsággal és karbantartással kapcsolatos európai irányelveket.

Úgy gondolom, itt az ideje, és itt a Házban jelzem is a kérést, hogy az Európai Bizottság kritikusan felülvizsgálja a repülésbiztonsággal kapcsolatos megfelelőséget, különös tekintettel a légi járművek karbantartására.

Ezért úgy hiszem, nem csak a bánatnak és a szolidaritásnak van itt az ideje (bár természetesen azoknak is itt van), hanem annak is, hogy kritikusan felülvizsgáljuk a repülésbiztonsággal és a légi járművek karbantartásával kapcsolatos európai irányelveknek történő megfelelőséget.

  Jim Allister (NI). - Tisztelt elnök úr, az EU gyakran mutat jó szándékú érdeklődést észak-írországi választókerületem iránt. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ne támogassunk egy olyan projektet, amelynek óriási megosztó ereje van. Arra az esetre gondolok, amelyet az EU munkacsoportja őrült módon támogatna: az északír kormány DUP-hoz és a Sinn Feinhez tartozó vezetői kezdeményezésére a korábbi Maze börtön átalakítása „konfliktusátalakító központtá.”

Bármilyen ruhába is öltöztetik fel az ötletet, és bármilyen csavart tesznek is bele, a H blokk és a hozzá tartozó kórházi szárny megőrzése esetén az 1980-as években a Maze börtönben öngyilkosságot elkövetett terroristák kegyhelye lenne. Ez az emberek nagy többsége számára visszataszító lenne, és az unionisták, akiket én itt képviselek, nem fogadnák el.

Ezért szeretném a Bizottságot figyelmeztetni, hogy ne keveredjen bele egy ilyen érzékeny kérdésbe, és ne engedje, hogy kihasználják azok, akik szeretnének az EU mögé bújva véghezvinni egy olyan ügyet, ami súlyosan ártana az észak-írországi viszonyoknak.

  Petru Filip (PPE-DE). – (RO) Miután az orosz parlament elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, a Dnyeszter-konfliktus Transznisztriát érintő része új szakaszba lépett. Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy Oroszország külpolitikája az orosz parlament döntését követően megváltozott, és ebből következik, hogy a teljes Unió szintjén újrapozicionálásnak kell bekövetkeznie ennek tükrében.

Transznisztria ügyével kapcsolatban megjegyezném, mivel ez egy olyan régió, amely köze esik az Európai Unió keleti határához és Romániához különösen, úgy gondolom, szükséges a Közösség szintjén döntően bekapcsolódnunk, hogy ezáltal elkerülhessük a szükségtelen feszültséget az ebben a régióban érdekelt országok és személyek között.

Mivel Natalja Tyimakova, Dmitrij Medvegyev szóvivője bejelentette, hogy az összes érdekelt ország részvételével, ideértve a tiraszpoli képviselőket is, találkozókat kell tartani, fontos lehet átgondolnunk, szükséges-e egy bizottság létrehozása, a Közösség ez üggyel kapcsolatos álláspontjának kidolgozására és képviseletére.

Az Európai Tanács külkapcsolatokkal foglalkozó egyik új tanulmánya szerint a grúziai eseményeket követően a Moldova–Transznisztria egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások sokkal nehezebbek lesznek.

  Ioan Mircea Paşcu (PSE). - Tisztelt elnök úr, a grúziai nem csak egy újabb nemzetközi krízishelyzet, amire az EU-nak válaszolnia kell. Oroszország katonai visszatérését jelzi, amit már a 2006-ban elkezdett offenzív energiaszolgáltatási politikája is előre jelzett.

Az Unió az elvek és a gazdasági érdekek kereszttüzébe került. Az előbbiekhez történő ragaszkodás azt jelentené, hogy készek vagyunk az utóbbiakat feláldozni. És fordítva: ha az utóbbiaknak adunk elsőbbséget, sokat veszíthetünk méltóságunkból. Ugyanígy elmondható az is, hogy Oroszország is két tűz közé került: egyik oldalon a nyugati energiakereskedelemből származó profit áll, másik oldalon a nemzetközi jogok tisztelete. Az utóbbit nem lehet büntetlenül megszegni. Ezt az üzenetet kell vezetőinknek Moszkva felé határozottan és érthetően közvetíteni.

A teljes nemzetközi közösségnek nagy veszteség lenne, ha Oroszország újonnan megszerzett energiáit a kétpólusú világrend visszaállításának hiábavaló kísérletére fordítaná ahelyett, hogy csatlakozna az új, többpólusú, globalizált világhoz.

  Maria Petre (PPE-DE). – (RO) A romániai Sapard-kifizetések zárolásáról, és annak rövid- és középtávú hatásairól fogok beszélni.

Az Európai Bizottság egy missziója 2008 júniusában ellátogatott Bulgáriába és Romániába, és elrendelte a Sapard-projektekkel kapcsolatos kifizetések felfüggesztését. Elrendelték a nem megfelelő eljárások kijavítását és Romániában a közvetlenül érintett és felelős hatóságok javasoltak egy akciótervet a problémák megoldására. Az akciótervet el is fogadták.

Azonban a nehézségek csak most kezdődtek. Az országon belüli kifizetések folytatódnak, talán már szeptembertől, végrehajtva a kifizetések módjával kapcsolatos eljárásokat, független audittal. A megfelelőség biztosítása egy évig is eltarthat, és annak kockázatával jár, hogy a pénz tartósan elveszhet, sajnos egy olyan régióban, amelyre idén nyáron az áradások súlyos hatással voltak.

Ha a tizenkét előző audit nem talált hibát, és ha nincsenek alapvető hiányosságok, azon tűnődöm, és arról kérdem az Európai Bizottságot, hogy olykor a mezőgazdasági költségvetést érintő spórolás nem fontosabb-e, mint a Sapard-projekt és annak eredménye.

Én csak egy megoldást látok: el kell fogadni a határidő még egy évvel történő kiterjesztését.

  Katalin Lévai (PSE). - Tisztelt elnök úr, a rasszizmus, a homofóbia és az antiszemitizmus feléledésének fenyegető jelei jelentek meg az Unió sok országában. Idén nyáron, Budapesten a Meleg Büszkeség Napjának békés felvonulását szélsőjobboldali csoportok brutálisan megtámadták, és a résztvevőkre köveket és savval töltött tojásokat dobtak. Sokan megsérültek közülük. A szégyenletes esemény után a magyar miniszterelnök magyar chartát kezdeményezett, és itt az Európai Parlamentben Michael Cashman és Edit Bauer kollégáimmal én is egy chartát szeretnék indítványozni.

Mi az erőszak minden fajtáját elítéljük. Nem engedhetjük olyan szélsőséges szervezetek alakulását, amelyek önbíráskodást szeretnének gyakorolni. Elutasítjuk a fasiszta eszmék és a bármely kisebbség ellen irányuló előítéletek újjáéledését, és elutasítjuk a rasszizmus minden formáját. Együtt kell fellépnünk az erőszak és a megfélemlítés ellen a törvényhozás segítségével és a mindennapi életünkben példamutató magatartással. Ezért kérem arra a Parlamentet, hogy támogassák az európai chartát.

  Marco Pannella (ALDE). – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, Európa azon a meggyőződésen alapult, hogy nem volt tovább lehetséges a jólét, szabadság, demokrácia és a béke garantálása a nemzeti szuverenitásra alapozva. Azonban elítéljük a grúzokat, akik lerázták magukról Európa nevében és Európa reményében a zsarnokság fojtogató béklyóját. Nemzeti függetlenségre ítéljük őket, miközben Európa nagy része a leggyávább módon megalázkodik Moszkva és Putyin politikája előtt, miközben felkészül rá, hogy Kína előtt is ezt tegye.

Az a probléma, hogy nem ítélhetjük Grúziát, Törökországot, Izraelt és Marokkót – amely ország királya 1985-ben kérte, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz – továbbra is arra, amit mi magunk visszautasítottunk, az üdvözülésünkhöz vezető úton!

  Milan Horáček (Verts/ALE). – (DE) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, a Jukosz korábbi vezetője, Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev sorsa az igazság biztosítására irányuló komoly erőfeszítések és világszerte történő kezdeményezések ellenére nem változik. Az újonnan megválasztott elnök, Medvegyev szerint „a szabadság jobb, mint a szabadság hiánya.” Ennek kellene Oroszország jövőjét megalapoznia, a törvényhozási rendszer megreformálásával és a börtönkörülmények nagyon is szükséges javításával együtt. Sajnálatos módon azonban a Hodorkovszkij-ügyben legutóbb született döntés azt mutatja, hogy az a remény, hogy több törvényesség lesz Oroszországban, nem válik valóra. Az elmúlt időszak Grúziát és a NATO-t érintő katonai politikai döntései is azt mutatják, hogy az új Putyin–Medvegyev duó hatalomra kerülésével egy új jégkorszak kezdődött, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Ezzel nagyon fontos tisztában lennünk.

  Janusz Wojciechowski (UEN). – (PL) Tisztelt elnök úr, szeretnék egy olyan esetről beszélni, amely jelentős kellemetlenséget okozott polgártársaimnak. A brit alsóház egyik bizottságában, egy a bűnözésről szóló vitában egy rangidős rendőr a brit rendőrség képviseletében azt a kijelentést tette, hogy minden lengyel hord magánál kést, mert kultúrájuk része a késviselés, és ezért át kell nevelni őket. Szeretném tisztázni, hogy habár én lengyel vagyok, nem hordok magamnál kést, és kultúrámban a kést bevetten a villával együtt használják, evés céljából.

Szerencsétlen dolog, hogy ilyen kijelentés hangzott el, különösen azért, mert a Brit-szigeteken nagy számban élő honfitársaim sokkal esélyesebbek bűncselekmény áldozatává válni, mint elkövetni azt. Mi több, minden olyan állítás, amely bármely nemzethez kollektíven bármilyen negatív tulajdonságot rendel az intolerancia kifejezése. Ilyen kijelentéseknek nem lenne szabad elhangoznia az Európai Unió tagállamaiban.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) A portugál média az elmúlt napok során további 132 elbocsátásról tájékoztatott az ovari Yasakinál. E legutóbbi elbocsátásokkal együtt az elmúlt másfél év során a Yasaki Saltano közel 1200 embert bocsátott el az ovari és Nova de Gaia-i egységeinél.

Ez komoly társadalmi gondot okoz egy olyan térségben, ahol kevés alternatív munkahely van és a munkanélküliség folyamatosan növekedik. Ez ugyanakkor valódi botrány is, tekintettel arra, hogy ez a multinacionális társaság többmilliós támogatást kapott a Közösségtől azzal a céllal, hogy azt Portugáliában fektesse be. Az üzleti stratégiájában bekövetkezett változás elszenvedői a telepei térségében élő munkavállalók és lakosok.

Meg kell akadályoznunk az ilyen jellegű helyzetek szisztematikus megismétlődését.

  Christa Klaß (PPE-DE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, tegnap a városomban lezajlott vasárnapi istentiszteletet követően az indiai lelkipásztorunk a hazájában elkövetett atrocitásokról számolt be. A kelet-indiai Orissa tartományban a múlt hét során a keresztények üldözés, megaláztatás, zaklatás és gyilkosság kampányának voltak kitéve. A múlt hét végére ez 26 halottat, 41 elpusztított templomot, négy felgyújtott kolostort és rengeteg elpusztított keresztény otthont eredményezett. Az emberek az erdőkben bujkálnak, és a hindu fanatikusoktól való biztonságért imádkoznak.

Ez nem az első keresztények ellen elkövetett támadás, ezért is hagyta el közel 60000 orissai keresztény az otthonát. A jelenlegi konfliktust egy lelki vezető, a Hindu Világtanács egyik tagja ellen augusztus 23-án elkövetett gyilkosság okozta. A falumbeli Saji atya arra kérte az egyházközséget, hogy imádkozzanak az áldozatokért, de ennél többet nem is tehetünk. Mélységesen elítélem ezeket az emberiség ellen elkövetett bűntetteteket. Az Európai Parlamentnek szorgalmaznia kell, hogy az indiai kormány biztosítsa az orissai keresztények számára az élethez és szabadsághoz való jogukat.

  Marianne Mikko (PSE). - (ET) Hölgyeim és uraim, Transznisztria elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ami Moldova szeparatista Transznisztria térségét illeti, ez a túlhevülés szoros kapcsolatban áll a megdermedt konfliktussal.

Dél-Oszétia, Abházia és Transznisztria hasonló helyzetben vannak – Oroszország éveken át elutasította a csapatainak kivonását a térségekből. Moldova köztársasági elnöke azt nyilatkozta, hogy Transznisztria egy vulkánhoz hasonló, amely a grúziai eseménykehez hasonlóan, bármelyik pillanatban kitörhet.

Oroszország közölte Voronyin elnökkel, hogy érdekelt egy olyan egyezményben, amelynek értelmében Transznisztria Moldova autonóm területévé válna. Ilyen módon, szükség szerint, Transznisztria legitim módon válhatna Moldovától függetlenné egy népszavazást követően.

Létfontosságú, hogy az 5+2 partnert a tárgyalóasztalhoz ültessük: nem hagyhatjuk, hogy Medvegyev és Voronyin maguk között oldják meg a konfliktust. A moldovai küldöttség vezetőjeként határozottan sürgetem a transznisztriai megelőző akciót.

Transznisztriában nemzetközi békefenntartó erő kell, hogy legyen; Moldovának egy közelebbi partnerségi viszonyról szóló tervet kell felajánlanunk, és engedélyeznünk kell a moldovaiak számára az Európai Unióba való vízummentes belépést.

  Toomas Savi (ALDE). - Elnök úr, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2007. júliusi döntésével az oroszországi Szocsinak adta a 2014-es téli olimpia rendezési jogát. A Grúzia elleni orosz agressziót követően Allyson Schwartz és Bill Shuster egyesült államokbeli kongresszusi képviselők azt a nyilatkozatot tették, hogy amint a Kongresszus visszatér a nyári szabadságról, határozatot hoz a NOB felszólításáról, hogy a 2014-es téli olimpia számára új helyszínt jelöljön ki.

Meglehetősen világos, hogy amennyiben az olimpiai játékokat Szocsiban rendeznék meg, egyes államok bojkottálnák az eseményt, akárcsak az Afganisztán elleni 1980-as szovjet katonai inváziót követően. Ez sokkal súlyosabban érintené az olimpiai mozgalmat, mint egy új helyszín mostani kijelölése a 2014-es olimpia számára. Ezért elérkezett az idő a cselekvésre az Európai Parlament számára. Ellenkező esetben ismét az olimpia tekintélyelvű és agresszív államban való megtartásával kellene szembesülnünk, amely állam nem tartja tiszteletben sem az emberi jogokat, sem a polgári szabadságjogokat, sem az Olimpiai Chartát.

  László Tőkés (Verts/ALE). - (HU) Tisztelt Elnök úr! Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Băsescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek véleménye szerint az egyes államok széthullásához vezethetnek. Jogosak az Európai Közösségnek a kaukázusi válsággal, az orosz birodalmi agresszióval és fenyegetéssel, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos aggodalmai. Túl azonban minden nagyhatalmi érdeken, az igazi és békés megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné. Andreas Gross ET jelentéstévő szerint a szeparatizmus leghatásosabb ellenszere az autonómia. Băsescu elnöknek nem kellene félnie, miként Tibet Kínából, az erdélyi magyarok, a székely magyarok sem akarnak kiválni Romániából, hanem csak kollektív jogaik és az autonómia kivívására törekszenek.

  James Nicholson (PPE-DE). - Elnök úr, az észak-írországi térségben, ahonnan jövök, a nyári szabadság ideje alatt súlyos esőzéseket éltünk át augusztusban. Sok térség szenvedett kárt, heves áradások mosták el a felső talajréteget rengeteg hektár burgonya és megfeküdt gabona pusztult el.

Ellátogattam néhány súlyosan érintett térségbe és tanúja voltam annak a szomorú látványnak, ami azokat érte, akik keményen dolgoztak az élelmiszertermelésért ezekben az időkben, az elmosott utak és hidak, elveszett állatok látványának.

A földművesek már jól hozzászoktak az időjárás elleni, túlélésért folytatott harchoz, de ezúttal segíthetünk és segítenünk is kell ezeken a térségeken. Európában van Szolidaritási Alap, amelyet a Bizottság az észak-ír kormány rendelkezésére kell, hogy bocsásson, és arra kérem önöket, hogy írjanak a Bizottság elnökének, hogy lépjen kapcsolatba az észak-ír első miniszter hivatalával és találja meg a legjobb módot a segítségre.

  Hanna Foltyn-Kubicka (UEN). – (PL) Elnök úr, ma van a második világháború kitörésének évfordulója. Úgy vélem ez megfelelő alkalom arra, hogy felhívjam önöket és az összes képviselőt, hogy május 25-ét a totalitáriánus rendszerek ellen harcoló hősök tiszteletének nemzetközi napjává nyilvánítsuk.

A május 25-i dátum választása nem véletlen. 1948. május 25-én a kommunisták megölték Witold Pilecki kapitányt. A kapitány volt az egyetlen személy, aki önkéntesen vonult koncentrációs táborba, azzal a céllal, hogy ellenállást szervezzen ott, és információt gyűjtsön a végbemenő tömeggyilkosságokkal kapcsolatban. Miután két évet Auschwitzban töltött, megszökött és később a varsói felkelésnél harcolt. Lengyelországban maradt a náci hatalom bukását követően is, hogy a következő totalitáriánus rendszer, azaz a szovjet rendszer ellen harcoljon. ez a döntése végül az életébe került.

Az olyan emberek, mint Witold Pilecki, megérdemlik, hogy emlékezzenek rájuk. Európa demokratikusan megválasztott képviselőiként hatalmunkban áll, hogy kijelöljünk egy napot, amelyen tiszteletet adunk az emléküknek. Reménykedjünk, hogy amint kijelöljük május 25-ét erre a célra, már csak a múlt népirtás elleni harcaira kell emlékeznünk, és, hogy a totalitáriánus rendszerek tragédiája soha nem ismétlődik meg.

  Nickolay Mladenov (PPE-DE). - (BG) Elnök úr, kollégák, július elején Filip Dimitrov, első demokratikus módon megválasztott miniszterelnökünk visszavonult a bolgár politikai életből.

Filip Dimitrov a bolgár demokratikus ellenzék alapítói között volt, ő vette át az 1990-es évek elején a kormányzatot a széthulló kommunista rendszertől, európai parlamenti képviselő, és a Bolgár Nemzetgyűlés elnökhelyettese volt.

Dimitrov úr tizennyolc éves politikai pályája során számunkra, akik ismertük őt az őszinteség és nyitottság példája volt, olyan ember, aki a lelke legmélyén is hisz országunk európai és euro-atlanti vonatkozású választási lehetőségében, a szólásszabadságban, a demokráciában és az emberi jogokban.

Meggyőződésem, hogy a politikai életből való visszavonulása ellenére továbbra is segít minket a tanácsaival és tapasztalatával annak az országunkról kialakult képnek a visszaszerzésében, amelyet az olyan emberek miatt érdemlünk meg, mint amilyen Filip Dimitrov is volt.

  Luis Yañez-Barnuevo García (PSE). – (ES) Elnök úr, a beszédem egy olyan témát érint, amelyről eddig nem volt szó.

Kubában a disszidenseket és a diktatúra ellenzőit rendszeresen letartóztatják. A legutóbbi letartóztatott Gorki Águila volt, egy rockzenekar vezetője, akit időközben szerencsésen szabadon engedtek. Arra szeretném azonban felhívni az elnök úr figyelmét, hogy a kubai diktatúra ezen önkényes tetteit jelenteni kell és nyilvánosságra kell hozni, hogy megelőzzük a megismétlődésüket. Arra kérem ezért az elnök urat, hogy értesítse a kubai kormányt és a kubai nagykövetségét az Európai Unióban az ilyen jellegű tettekkel kapcsolatos elégedetlenségünkről és ellenvéleményünkről.

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök úr, a harmadik országból beutazó és az EU csomópontjain átutazó légiutasok fogyasztói jogait megsértik. EU-polgárok ezreitől kobozzák el az adómentesen vásárolt folyadékokat a Bizottságnak a 623/2003/EK rendeletet módosító 915/2007/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos kudarca miatt, amely rendelet az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszert határozza meg. Tizenhárom nem európai uniós állam kérvényezte a rendelet értelmében való elismerését, de csupán egy kérelem került jóváhagyásra.

Elnök úr, ön által szeretném az új biztos urat, Antonio Tajanit felkérni, hogy rendezze ezt a helyzetet, és hajtsa végre a rendeletet a lehető leggyorsabban.

A pekingi olimpiai játékok sok résztvevőjétől, illetve azok szurkolóitól és családtagjaitól kobozták el tulajdonukat, amikor az európai légi csomópontokon keresztül repültek haza. Ismét tucatjával érkeztek a panaszok. Kérem, rendezze ezt a helyzetet. Ez nem áll a fogyasztói jogok érdekében, és nevetséges, hogy biztonsági okokra hivatkozunk.

ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY
alelnök

  Jörg Leichtfried (PSE). – (DE) Elnök asszony, a Ryanair 2008. augusztus 14-i, Ausztriából az Egyesült Királyságba tartó járatának indulási idejét a következő napra halasztották. A légitársaság megígérte, hogy megtéríti az utasoknak a szállodai- és transzferköltségeket, és a 261/2004/EK rendelettel összhangban nyomtatvány került kiadásra, amely az utasok jogait határozta meg a légijárat késése vagy törlése esetén.

Amikor egy utas a Ryanairhez fordult a járulékos költségek megtérítése céljából, a légitársaság ezt megtagadta, a döntés bármilyen pontos magyarázata nélkül. A kifizetés Ryanair általi megtagadása egyértelműen sérti a 261/2004/EK rendeletet, amely az EU-szerte utazó légiutasok számára nyújtandó segítséget határozza meg. Késedelem, pontosabban egy járat a következő napig történő elhalasztása esetén az utasok jogosultak a törvény által szabályozott kártalanításra. A Ryanairhez hasonló olcsó légitársaságok számára szintén kötelező a törvény tiszteletben tartása és a rendelet betartása. Egyre gyakrabban történnek hasonló esetek az európai légiutasok költségére, és igazán itt az ideje, hogy az Európai Bizottság lépéseket tegyen ez ügyben.

  Ryszard Czarnecki (UEN). – (PL) Elnök asszony, Lenin, a világkommunizmus és a Szovjetunió akkori vezetője 87 évvel ezelőtt úgy határozott, hogy leválaszt három régiót Grúziáról. Ezek között volt Dél-Oszétia és Abházia. Majdnem 90 évvel később Grúzia és Európa magas árat fizet e döntésért. Úgy alakult, hogy az Európai Parlament mai ülése egybeesik az Európai Tanács ülésével. Éppen ezért lehetőségünk van erőteljesen és egyértelműen elmondani az Unió vezetőinek, hogy a nemzetek szabadsága és az emberi jogok nevében nem tudjuk elnézni Oroszország Grúziával szembeni agresszióját.

A Magyarország elleni 1956-os, és a Csehszlovákia elleni későbbi, 1968-as szovjet támadáshoz hasonlóan ez is jelentős esete annak, amikor egy hatalmas állam megtámad egy aprót a második világháborút követő időszak folyamán. Az elmúlt 60 évben azonban ez az első olyan eset, hogy egy hatalmas ország katonai akcióval kisajátítja egy apróbb állam részét. Végül is Abházia és Dél-Oszétia úgynevezett függetlenségi nyilatkozata csupán a politikai színjáték egy felvonása, melynek koreográfiáját Putyin úr készítette. Az Európai Parlamentnek ma ki kell fejeznie Grúzia iránti, és még általánosabban a Kaukázus összes nemzete iránti szolidaritását.

  György Schöpflin (PPE-DE). - (HU) Köszönöm a szót, elnök asszony! A grúziai válság kellős közepén egy figyelemreméltó megnyilvánulásnak lett tanúja a magyar közvélemény. A budapesti orosz nagykövet egy messzemenőleg nem diplomatikus kijelentést tett az ellenzék elnöke, Orbán Viktor ellen, mivel Orbán kiállt Grúzia mellett. Az orosz nagykövet – más szóval ezt nem lehet jellemezni – az orosz állam rosszindulatával fenyegette meg a magyar ellenzéket, illetve ezen keresztül a magyar társadalomnak jórészét. A kódolt üzenetet nem nehéz megfejteni: aki a FIDESZ-re szavaz, az az oroszok rosszallásával kell, hogy szembenézzen. A nagykövet úr mondanivalója leplezetlen beavatkozás a magyar belpolitikába, így egy Európai Uniós tagállam demokratikus rendszerébe. Magyarország persze nincs egyedül, hasonló fenyegetés érte majdnem mindegyik volt kommunista államot, ez egész Európát veszélyezteti.

  Proinsias De Rossa (PSE). - Elnök asszony, katonai semlegessége ellenére Írország nem semleges és nem közömbös a Grúziában kirobbanó válsággal kapcsolatban. Mély aggodalom járja át a közvéleményt annak kapcsán, hogy úgy tűnik, mindegyik oldal befolyásos emberei egy új hidegháborút akarnak, valamint nyugtalanság kél az önpusztító, Oroszország elleni szankciókról szóló tárgyalások miatt. A kapkodás nem épít, nem biztosít békét vagy igazságot a térség emberei, vagy bármely másik terület számára.

Oroszország lényegében figyelmeztetett bennünket. Az EU-nak válaszként használnia kell forrásait új európai uniós intézmények felállítására, melyek képesek lesznek kötelező érvényű, többoldalú megállapodásokról tárgyalni. Törekednünk kell egy új, békés világ kiépítésére Oroszországgal együtt, nem pedig szemben állva vele.

  Elnök. – Ezzel lezárom ezt a napirendi pontot.