Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0029(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A6-0275/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 02/09/2008 - 5.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0371

Viták
2008. szeptember 2., Kedd - Brüsszel HL kiadás

6. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Sylvia-Yvonne Kaufmann (A6-0292/2008)

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, a nagy zaj miatt nem tudtam elmondani az indoklásomat, ezért szeretném most megtenni. Azért szavaztam a Kaufmann-jelentésre, mert egyértelművé kell tenni, hogy szükség van az Európai Igazságügyi Hálózatra, mivel az a jogsegély-rendszerrel együtt hatékonyan működött az elmúlt tíz évben. Most annyi a dolgunk, hogy világos határvonalat húzzunk a Hálózat és az Eurojust között. Mindkét intézménynek megvan a létjogosultsága. A cél az, hogy az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat szükség szerint egészítsék ki egymást vagy működjenek együtt, és ezzel garantálják a tagállamok biztonságát.

 
  
  

- Jelentés: Armando França (A6-0285/2008)

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, ami az érintett személy távollétében hozott határozatok végrehajtását illeti, ezzel itt az Európai Unióban semmire nem megyünk, ha egyfelől kiváló a rendőrségi együttműködés, másrészről viszont a bűnüldözési rendszer nem működik olyan jól, mint ahogy működhetne.

Úgy vélem, hogy a döntésünk ebből a szempontból becsukott egy kiskaput. A határozatok bűnüldözők általi kölcsönös elismerése azt jelenti, hogy a bűnügyekben hozott ítéletek – beleértve az érintett személy távollétében hozott ítéleteket is – végrehajthatók lesznek a többi országban. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy az igazságügyi hatóságok segíteni tudják a rendőrségi szolgálatok munkáját.

 
  
  

- Jelentés: Mihael Brejc (A6-0208/2008)

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, a Brejc-jelentés azt szolgálja, hogy legyen a kezünkben egy eszköz, amely végre-valahára biztosítja, hogy a vízuminformációs rendszert minden alkalommal használják és ellenőrzik, amikor harmadik ország állampolgára belép a schengeni övezetbe. Tudjuk, hogy sokan élnek illegálisan az EU-ban, mivel a vízumuk lejárt vagy érvénytelenné nyilvánították. A schengeni rendszer és a vízuminformációs rendszer együttműködésével megteremthetjük a vízummal való visszaélés felszámolásának a feltételeit az Európai Unióban, és biztosíthatjuk, hogy az Európai Unióba belépő illetve onnan kilépő személyek arra jogszerűen jogosultak legyenek.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Elnök úr, mint a legtöbb embernek, természetesen nekem sincsen kifogásom a schengeni országok vízuminformációs rendszerének tökéletesítése ellen, de amit ez a jelentés tartalmaz, az leírhatatlanul nevetséges. A vízumrendszert eredetileg rugalmasabbá akartuk tenni, tekintettel a határokon tapasztalható várakozási időre! Mindenki tudja, aki valaha utazott, hogy a várólisták elkerülhetetlenek, és hogy ezekre időnként szükség van. Azon gondolkodom, hogy a határőrök milyen értékelés alapján dönthetnék el, mikor van veszély és mikor nincsen. Ki tudja, honnan jönnek a terroristák és az egyéb veszélyek?

Azzal sincs gondom, hogy ezen a téren egyre korszerűtlenebbek vagyunk. Határellenőrzésünk európaiasítása meggondolatlanul zajlott, előkészítés nélkül, és azoknak a szélsőséges ideológiákat valló embereknek a nyomása alatt, akik szerint a polgárok biztonsága kevésbé fontos, mint az új Európai Szovjetunió nagyszerű gondolata.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (NI). - Elnök úr, azért emelkedem szólásra, hogy – amint az lassan már hagyomány az ilyen alkalmakkor – rámutassak: az európai politikák harmonizációja a bel- és igazságügy területén a lehető leggyengébb jogi alapokon nyugszik. A jelentések, amelyekről az imént szavaztunk – a Kaufmann-, França-, Brejc-, Weber- és a Lambert-jelentés – nagy részben azt szolgálják, hogy érvényt szerezzenek bizonyos politikai szempontoknak, kezdeményezéseknek, illetve – az Eurojust esetében – egy egész intézménynek, amely nem rendelkezik a megfelelő törvényes felhatalmazással. Igaz ugyan, hogy ilyen felhatalmazást az Európai Alkotmány vagy a Lisszaboni Szerződés is adhatott volna, de az ugyanez az eset, hiszen – amint arra újra és újra emlékeztetni kell az itt ülőket – az Alkotmányt háromszor utasították el: a francia szavazók 55%-a, a holland szavazók 62%-a, és az ír szavazók 54%-a.

Az államiság talán legfőbb, meghatározó ismérve a büntető igazságszolgáltatási rendszeren keresztül gyakorolt büntetőjogi kényszer monopóliuma. Meghatározhatjuk úgy az államot, mint egy közhatóság által érvényesített, elfogadott szabályokkal rendelkező területet. Ha az Európai Unió az államiságnak erre a legfőbb ismérvére vágyik, akkor legyen benne annyi tisztesség, hogy előbb népszavazások keretében engedélyt kér erre a népeitől. Pactio Olisipiensis censenda est!

 
  
  

- Jelentés: Renate Weber (A6-0293/2008)

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, ez a jelentés az Eurojust megerősítéséről szól. Egy újabb eszközkészlet, amelynek végső célja a rendőrségi együttműködés elmélyítése és hatékonyabbá tétele. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy túlságosan is sok intézmény vesz részt egy adott országon belül az igazságügyi együttműködésben. Teljesen logikus tehát a javaslatunk egy olyan rendszer létrehozására, amely biztosítja a tagállamokon belüli illetve tagállamok közötti koordinációt, egyszerűen azért, mert garantálja a hatékony együttműködést, különösen a terrorizmus és a szervezett bűnözés más formái elleni küzdelem terén.

Egyet szeretnék kiemelni a különösen reményt keltő intézkedések közül, ez pedig a rendőrségi együttműködés keretében már kialakított rendszer mintájára összekötő tisztviselők kinevezése harmadik országokban, amely javítaná az együttműködést az érintett országokkal. Röviden összefoglalva, ez a rendszer lehetővé teszi számunkra, hogy újabb cordon sanitaire-t építsünk az Európai Unió védelmére.

 
  
  

- Jelentések: Jean Lambert (A6-0287/2008), Sharon Bowles (A6-0312/2008)

 
  
MPphoto
 

  David Sumberg (PPE-DE). - Elnök úr, azzal kezdeném, hogy nagy örömömre szolgál egy teljes plenáris ülésen itt látni Önt Brüsszelben elnökölni. Kis lépés McMillan-Scott úrnak, és talán hatalmas lépés az Európai Parlamentnek. Ki tudja? Túl sokat ne várjanak!

A Lambert-jelentés kapcsán szeretnék szólni – és a Bowles-jelentés kapcsán is, ha kérik. A Lambert-jelentést nehezemre esne támogatni. Vannak benne utalások egy olyan elképzelésre, hogy az illegális bevándorlókat el kellene osztani az uniós országok nagy többsége között, ez pedig szerintem teljesen kivihetetlen. Az Egyesült Királyság szempontjából ennél is fontosabb az a tény, hogy mi vagyunk az egyetlen, vagy majdnem az egyetlen (mivel Ciprus hasonló helyzetben van) sziget. Úgy vélem tehát, hogy az Egyesült Királyság számára fontos, hogy saját kezében tartsa határai ellenőrzését, és azt az Egyesült Királyság hatóságai végezzék, ne az Európai Unió, amelynek nagy és rosszul záró határai vannak. Úgy gondolom tehát, hogy a Lambert-jelentés emiatt elfogadhatatlan.

A Bowles-jelentés azért elfogadhatatlan, mert bár bizonyos szándékai jók, valójában az adóparadicsomokat okolja a sokunkat sújtó magas adókért. Ezzel szemben azért vagyunk kénytelenek elviselni a magas adókat – legalábbis az Egyesült Királyságban –, mert munkáspárti kormányunk van, amely határozottan eltökélte az adóbevételek növelését, és a brit emberek, a brit adófizetők adóterheinek növelését.

A magas adó alapvetően nemzeti probléma, és annak is kell maradnia, a kormányoknak pedig nemzeti szinten kell érte felelősséget vállalniuk. Ez nem lehet az Európai Unió felelőssége.

 
  
  

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0287/2008)

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Elnök úr, az előadónak, Lambert asszonynak igaza van, amikor azt állítja, hogy a menedékkérelmek többszörös benyújtásával kapcsolatos dublini célokat nem sikerült elérni; sőt, éppen az ellenkezője történt. Ez így igaz. Abban is igaza van, hogy a rendszer elkerülhetetlenül indokolatlanul magas terhet rak az Európai Unió határain lévő tagállamokra. Ez is igaz. Helyes tehát támogatást kérni e tagállamok számára.

Másrészről viszont szerintem sok fontos dolog kimaradt a jelentésből, az előadó feltételezéseinek és céljainak többségével pedig egyáltalán nem értek egyet, sőt! Egy példa: a Bizottság értékelése már megállapította, hogy a dublini rendszer miatt menedékjogért folyamodók tízezrei rejtőztek el, az előadó mégis a fogva tartásuk ellen érvel. A helyzet nem is lehetne súlyosabb. Lehet, hogy kifizetődik az európai tagállamok közötti szoros menekültügyi együttműködés, de akkor kénytelenek leszünk elvetni azt a nagy rakás politikailag korrekt elgondolást, amivel ez a jelentés tele van.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI). - (NL) Elnök úr, képtelenség egy percben összefoglalni a Lamber-jelentéssel kapcsolatos összes problémát, ezért csak néhány pontra szorítkozom. A gyermekek védelmét illetően a jelentés az állítja, hogy amennyiben kétségek merülnek fel egy gyermek életkorával kapcsolatban, akkor a gyermek javára kell döntenünk. Az ilyesmi jól hangzik, de ez gyakorlatilag közvetlen felhívás a személyazonossági iratokkal való még több csalásra.

A jelentés azt is kijelenti, hogy a családtag meghatározása túlságosan korlátozó jellegű, ami megint csak nyílt felhívás a még több visszaélésre. Afrikában például többé-kevésbé mindenki rokona mindenkinek, és ha erre nekünk tekintettel kell lennünk, akkor ezzel az erővel akár azonnal ki is nyithatjuk az összes kaput.

A jelentés ellenzi továbbá, hogy a tagállamok rendőrségei és bűnüldöző hatóságai hozzáférjenek az Eurodac adatbázishoz, mivel, idézem: „ez növelné a menedékjogot kérelmezők megbélyegzésének kockázatát”. Nevetséges az ötlet, különösen mivel az Eurodac rengeteg információt szolgáltathatna az illegális bevándorlás, nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez.

 
  
  

- Jelentés: Sharon Bowles (A6-0312/2008)

 
  
MPphoto
 

  Christoph Konrad (PPE-DE). - (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Bowles-jelentésben szerepel többek között a HÉA-visszaélés problémájának a vizsgálata – és ez rendjén is van, hiszen évente 20 milliárd euróról van szó. Támogatom az ügyben tett javaslatot. Fontos azonban kiemelni, hogy ezen a területen a rendszer megváltoztatására – strukturális reformra – van szükség. A Bizottságtól ezzel kapcsolatban soha nem hallunk egyebet, mint a szándék kinyilvánítását, miszerint fokozni kell a kérdésben a kormányok közötti együttműködést, és értékeléseket, kutatást, stb. kell végezni.

Tekintettel az elkövetett csalás nagyságrendjére, legfőbb ideje, hogy a Bizottság feladja ezt a passzív álláspontot, és támogassa azokat a reformpárti tagállamokat, amelyek fordított adózási eljárást szeretnének bevezetni. Ezzel egyúttal Kovács úrhoz is fordulok, mivel régóta esedékes, hogy újragondolják ezt a kérdést. Remélem, hogy még ennek a parlamenti ciklusnak a vége előtt kapunk egy megfelelő javaslatot, és remélem, hogy támogatják majd az osztrák és a német kormány javaslatait.

 
  
MPphoto
 

  Ivo Strejček (PPE-DE). - Elnök úr, én a Bowles-jelentés ellen szavaztam.

Három pontot szeretnék kiemelni. Először is, a jelentés az adózási és fiskális ügyek jobb összehangolására szólít fel. Úgy vélem, hogy ez negatívan hatna az adóversenyre, mivel az adóverseny egészséges és hasznos. Másodszor, az adócsalást nem úgy kell megszüntetni, hogy csökkentjük a versenyt, hanem úgy, hogy szigorúan felszámoljuk az adómenteségeket. Harmadszor, a HÉA területén az adócsalást a HÉA-kulcsok egységesítésével kell megszüntetni, amivel gyorsan csökkenthetők a mentességek és kiskapuk.

A Bowles-jelentés különböző korrekciós intézkedéseket ajánl. Ezért szavaztam ellene.

 
  
MPphoto
 

  Astrid Lulling (PPE-DE).(FR) Elnök úr, amint azt tegnap említettem, az adócsalás minden formáját ellenzem, és kértem a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsan lépjenek fel a HÉA-csalás katasztrofális hatásainak helyrehozatala érdekében: a becsült éves veszteség 20 milliárd euró, vagyis az EU költségvetésének csaknem egyötöde.

Utaltam egy modellre, amelyet az RTvat nevű szervezet fejlesztett ki és ismertetett is a Tisztelt Házzal; ennek segítségével a HÉA-csalás körülbelül napi 275 millió euróval csökkenthető lenne, és csökkennének az adminisztratív terhek, különösen a KKV-k számára. Úgy gondolom, hogy a Bizottságnak elemeznie kellene ezeket a javaslatokat, hiszen modellek igenis léteznek. Elfogadásukhoz természetesen politikai szándék kell .

Mindazonáltal azért nem szavazhattam a jelentés mellett, mert nem fogadták el képviselőcsoportom módosításait, többek között azt, amely szerint az egészséges adóverseny hozzájárul a tagállamok adóbevételeinek fenntartásához és növeléséhez, és azt a módosítást, amely ellenzi a megtakarítási adóról szóló irányelv hatályának kiterjesztését. Határozottan ellenezzük azonban, hogy az irányelv hatályát valamennyi jogalanyra és mindenféle forrásból származó pénzügy bevételre kiterjesszék.

Ezzel összefüggésben úgy hiszem, nem szabad elfelejtenünk, hogy a „túl sok adó megöli az adót”, és az efféle intézkedéseket támogató tagállamoknak nem árt nagyon ébernek lenniük, mivel az emberek Makaón, Szingapúrban és Hong Kongban már vígan dörzsölik a kezüket annak reményében, hogy ebbe az irányba mozdulunk el. Ezért nem szavaztam a jelentésre, mivel szeretném ezt egyértelművé tenni és pontosítani.

 
  
MPphoto
 

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök úr, csak a Bowles-jelentésről szólnék pár szót, amely az adócsalás elleni sikeresebb küzdelmet célzó összehangolt stratégiáról szól. Ezt olvasva azt hinné az ember, hogy nagyon nehéz lenne a jelentést, vagy annak bármely részét ellenezni.

A valóság az, hogy miközben teljes mértékben támogatom az összehangolt fellépést az adócsalás elleni küzdelemben – és ezen a területen komoly vizsgálatokra és koordinációra van szükségünk –, teljesen elfogadhatatlannak tartok minden olyan javaslatot, amely szerint az adócsalás elleni küzdelemmel kapcsolatos megoldás részeként az EU 27 tagállamában adóközelítésre és/vagy az adóverseny csökkentésére van szükség.

Egyébként sem vagyok benne biztos, hogy Európa – vagyis a Bizottság – felismeri, milyen károkat okoz a tagállamokban az adózás területét érintő központosításra, ellenőrzésre vagy a tagállamok hatáskörének csökkentésére való folyamatos utalás. Nagyon komoly kérdés volt ez – bár a Lisszaboni Szerződés vonatkozásában nem volt téma – a június 12-i népszavazásról folyó vitánk során. Így nem tudtuk meggyőzni azokat, akik féltek Európától – vagyis azoktól az európai intézményektől, amelyek különböző mértékben és más-más okból központilag szeretnék ellenőrizni az adókat –, hogy a Lisszaboni Szerződés nem támogatja ezt az elképzelést. Kérem, legyenek nagyon óvatosak, amikor ebbe a területbe belenyúlnak.

 
  
  

- Jelentések: Sylvia-Yvonne Kaufmann (A6-0292/2008)

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI). - (NL) Elnök úr, nem szavaztam a Kaufmann-jelentés ellen, habár egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy igazságügyi rendszereink európaiasítása vagy egy európai ügyészi hivatal létrehozása feltétlenül a legjobb módja a rendőrség és az igazságszolgáltatás működésének, vagy akár a határokon átnyúló bűncselekmények megbüntetésének javítására. Éppen ellenkezőleg!

Ezzel szemben kívánatosnak tartom a szuverén európai titkosszolgálatok rendkívül széleskörű és szoros együttműködését, és e tekintetben szívesen támogatom a Kaufmann-jelentés számos ajánlását és javító intézkedését, az Európai Igazságügyi Hálózat tökéletesítését. Ennek ugyanakkor nem szabad azt eredményeznie, hogy létrejön egy, a való világtól elszakadt, túlfizetett és arrogáns európai igazságügyi rendszer – ahogy azt az elmúlt néhány hónapban láttuk –, amely a szuverén tagállamok közötti együttműködéshez szükségesnél sokkal jobban beleártja magát a dolgokba. Ez a második ok az, amiért tartózkodtam attól, hogy a végső szavazáson a Kaufmann-jelentésre szavazzak.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

- Jelentés: Katerina Batzeli (A6-0274/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A görög képviselő, Katerina Batzeli jelentésén alapuló, a 2007 és 2013 közötti időszakra a „Cselekvő ifjúság” program létrehozásáról szóló 1719/2006/EK határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Üdvözlöm és támogatom a módosításokat, amelyek tanácsadási komitológiai eljárás helyett kötelezővé teszik a Bizottság számára az Európai Parlament és a tagállamok haladéktalan tájékoztatását minden olyan intézkedésről, amelyet a határozat végrehajtására bizottsági közreműködés nélkül hoztak, lehetővé téve ezzel a kiválasztási határozatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Batzeli asszony jelentése mellett szavaztam, és nagyon örülök az érintett alapok jelentős növelésének. A „Cselekvő ifjúság” program az elmúlt években fontos eszköz volt arra, hogy bevonjuk az Unió új nemzedékét a nagyszabású európai projektbe: létfontosságú kapocs tehát, amely közelebb hozza az új generációt Európához, és lehetővé teszi számukra, hogy számos érdekes politikai és kulturális kezdeményezésben vegyenek részt. Az Európai Bizottság jól teszi, hogy követi a megkezdett utat: a Parlament fiatal képviselőjeként, és ismerve Figel úr elkötelezettségét és céljait, nyugodtan bízhatom az új, 2007 és 2013 közötti időszakra szóló program sikerében.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban. − (BG) Elnök úr, tisztelt kollégák, a „Cselekvő ifjúság” program eszköz arra, hogy olyan alkotó tevékenységekbe vonhassuk be gyermekeinket, amelyeken keresztül kifejlődhet bennük a vezetés, szolidaritás és a tolerancia szelleme. Ugyanakkor ezzel mutathatjuk ki legjobban a fiataloknak, hogy igyekszünk megoldani problémáikat, és közel hozhatjuk hozzájuk a közös európai otthon eszméjét! Emiatt kulcsfontosságú az Unió jövője szempontjából az Európa ifjúságának szánt alapok nagyon hatékonyan kezelése.

A Parlament fő prioritásai között szerepel a kezdeményezőkészség ösztönzése, az adminisztratív terhek csökkentése, és a fokozottabb átláthatóság megvalósítása. Batzeli asszony olyan megoldást javasol, amellyel rövidebb idő alatt eljuttatható a finanszírozás a nyertes projektekhez, ami pozitív jelzés a fiatalok számára. A módosítás ugyanakkor megőrzi az Európai Parlament helyét a közösségi alapok felhasználásának ellenőrzésében. Ezért szavaztam a „Cselekvő ifjúság” program módosításáról szóló jelentés mellett.

Gratulálok az előadónak a kiváló munkához!

 
  
MPphoto
 
 

  Neena Gill (PSE), írásban. − Örömmel szavaztam meg ezt a jelentést, mivel véleményem szerint a „Cselekvő ifjúság” program nagyszerű kezdeményezés. Az ilyen programok létfontosságú szerepet játszanak a fiatalok és Európa közötti kapcsolat kialakításának előmozdításában.

Erre a kapcsolatra igencsak szükség van. Választóimtól rendszeresen hallom azt, hogy az Európai Unió nem tesz értük semmit. Ha nem finanszírozzuk a civil társadalom programjait, akkor a demokratikus deficitről szóló kritikák és a nem reagáló intézmények nehéz helyzetbe hozhatják azokat, akik hisznek az európai projekt fontosságában.

Ez a negatív hozzáállás különösen erőteljesen jelenik meg a fiatalok körében. Valahányszor iskolákat látogatok a választókerületemben, megdöbbent, milyen cinikusak az EU szerepével kapcsolatban. Egy ilyen jelentés tehát időszerű válasz egy sürgető – és növekvő – problémára.

A jelentés azonban ellenkezést váltott ki a rémhírterjesztőkből, akik azt állítják, hogy megerősíti majd a Bizottságot. Az biztos, hogy a hatékonyság csak akkor biztosítható, ha a kapott információk objektívek. Mégis arra kérném a képviselőket, hogy tegyék fel a kérdést, a civil társadalom és a fiatal polgárok szerepének megerősítése vajon hogyan növelhetné a Bizottság hatalmát?

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) A kultúra a nemzeteket és a civilizációkat érintő alapvető, hosszú távú kérdésekről szól. A Júniusi Lista szerint ezért a kulturális politikát a polgáraikhoz közel álló politikusoknak kellene irányítaniuk, és túlnyomó részben nemzeti szinten kellene vele foglalkozni. Véleményünk szerint a kulturális programok túlságosan is nagyvonalú előirányzatokat kaptak az EU költségvetésében egy olyan ügyhöz képest, amely minden lényeges szempontból a tagállamok ügye kellene, hogy legyen. Általánosságban támogatjuk a kultúra fokozottabb finanszírozását, de ellenezzük, hogy a polgároktól távoli uniós intézmények több pénzeszközt osszanak szét.

Ma, amikor Batzeli asszony négy jelentéséről szavaztunk, csak technikai jellegű módosításokról, a programok végrehajtásának struktúrájáról kellett véleményt alkotnunk. Mégis úgy döntöttünk, hogy a jelentések ellen szavazunk, világosan jelezve ezzel, hogy ellenezzük, hogy EU szinten ilyen komoly kulturális befektetések történjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Üdvözölöm Katerina Batzelinek a „Cselekvő ifjúság” programról szóló jelentését. A program által biztosított támogatásoknak központi szerepe van abban, hogy a fiatal európaiak teljes mértékben kihasználhassák az EU által kínált lehetőségeket. A jelentés a bürokrácia csökkentését és a döntéshozatal egyszerűsítését szolgálja a támogatások odaítélése során. Ezért támogatom a jelentés ajánlásait.

 
  
  

- Jelentés: Katerina Batzeli (A6-0273/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A görög képviselő, Katerina Batzeli jelentésén alapuló, a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló 1855/2006/EK határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Üdvözlöm és támogatom a módosításokat, amelyek tanácsadási komitológiai eljárás helyett kötelezővé teszik a Bizottság számára az Európai Parlament és a tagállamok haladéktalan tájékoztatását minden olyan intézkedésről, amelyet a határozat végrehajtására bizottsági közreműködés nélkül hoztak, lehetővé téve ezzel a kiválasztási határozatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. − (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert csökkenteni kívánja a döntéshozatali időt a Kultúra program (2007-2013) keretében nyújtott európai finanszírozások odaítélésénél.

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a finanszírozás odaítélési eljárás a jelenlegi mechanizmuson keresztül igen lassú, és ezért az európai kultúra működtetőinek pénzügyi problémái adódhatnak.

Tekintve, hogy a támogatást kérő kulturális intézmények és művészek anyagi helyzete általában ingatag, örömmel fogadok minden olyan lépést, amely elősegíti az európai alapokhoz való hozzáférést.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Katerina Batzeli „Cselekvő ifjúság” programról (2007-2013) szóló jelentése leegyszerűsíti a pénzügyi támogatás programon keresztül történő odaítélésének folyamatát. A folyamat hatékonyabbá tétele előnyére válik az olyan programoknak, mint az Európa kulturális fővárosai program. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Zdzisław Zbigniew Podkański (UEN), írásban. (PL) Elnök úr, Katerina Batzeli szavazásra bocsátott jelentései a „Cselekvő ifjúság” programról (2007-2013), a Kultúra programról (2007-2013), az „Európa a polgárokért” programról (2007-2013) és a „Cselekvési program az egész életen át tartó tanulás terén” programról azt mutatják, hogy a kultúra, a fiatalok oktatása és az aktív polgárság témakörében indított többéves programok elfogadása során alkalmazott eljárások kétségtelenül megnehezítik ezeknek a programoknak az elkészítését és végrehajtását. Az a kérdés, hogy ez az Európai Bizottság bürokratikus működési stílusából adódik-e, vagy egy olyan fontos téma ismeretének a hiányából, mint az aktív polgárság?


A kultúra és az oktatás nem tűri a bürokráciát. Ezért kért az Európai Parlament valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság már többször egy „gyors, hatékony és átlátható eljárást, amely ugyanakkor védi a döntéshozatal vonatkozásban az ellenőrzéshez és információhoz való jogot”. Gyors döntések nélkül elmarad a várt hatás. Ezek a tények teljes mértékben indokolják, hogy miért szavaztunk a jelentés mellett, különös tekintettel arra, hogy a kultúra a legszélesebb értelemben véve része a nemzetek gazdagságának, és garanciája a fejlődésüknek és fennmaradásuknak.

 
  
  

- Jelentés: Katerina Batzeli (A6-0275/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A görög képviselő, Katerina Batzeli jelentésén alapuló, a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló 1904/2007/EK határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Üdvözlöm és támogatom a módosításokat, amelyek tanácsadási komitológiai eljárás helyett kötelezővé teszik a Bizottság számára az Európai Parlament és a tagállamok azonnali tájékoztatását minden olyan intézkedésről, amelyet a határozat végrehajtására bizottsági közreműködés nélkül hoztak, lehetővé téve ezzel a kiválasztási határozatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessandro Battilocchio (PSE), írásban. (IT) Köszönöm, Elnök úr! Az előző jelentésekhez hasonlóan erről is meg vagyok győzve, és a munkatársam, Batzeli asszony által végzett munka mellett szavazok.

Az „Európa a polgárokért” program fontos lépést jelentett az elmúlt években annak a nehéz feladatnak a megvalósításában, hogy hozzuk közelebb Európát a polgáraihoz: korábban túlságosan gyakran megesett, hogy Európát valami távoli, polgárai mindennapi valóságától elválasztott bürokratikus egységnek tekintették.

Mivel ma kivételesen Brüsszelben tartjuk a plenáris ülést, küldhetünk egy jelet, az európai polgárok nagy örömére: kezdjünk megbeszéléseket arról, hogy az Európai Parlamentnek egyetlen székhelye legyen, Brüsszelben. Polgárainkat egyre jobban összezavarja ez a havonkénti áthelyezés, ami egyre nagyobb szervezőmunkát és pénzügyi terheket jelent. Kezdjünk tárgyalásokat erről a kérdésről tabuk nélkül!

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Örömmel fogadom az „Európa a polgárokért” program döntéshozatali folyamata bürokratikusságának csökkentéséről szóló javaslatokat. A testvérvárosi kapcsolatok támogatásának hatékonyabb kiválasztása és a civil társadalom támogatása javítani fogja az EU azon kapacitását, hogy arra ösztönözze polgárait, létesítsenek kapcsolatot Európával. Erre való tekintettel Katerina Batzelinek a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című programról szóló jelentése mellett szavaztam.

 
  
  

- Jelentés: Katerina Batzeli (A6-0276/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Görög képviselőtársam, Katerina Batzeli jelentésén alapuló, az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló 1720/2006/EK határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Üdvözlöm és támogatom a módosításokat, amelyek tanácsadási komitológiai eljárás helyett kötelezővé teszik a Bizottság számára az Európai Parlament és a tagállamok azonnali tájékoztatását minden olyan intézkedésről, amelyet a határozat végrehajtására bizottsági közreműködés nélkül hoztak, lehetővé téve ezzel a kiválasztási határozatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (PSE), írásban. − Az egész életen át tartó tanulás programja segít az Erasmus és hasonló programok finanszírozásában. Európa népei az ilyen programokon keresztül tapasztalhatják meg egyrészt Európa kulturális gazdagságát, másrészt az EU által kínált tanulási lehetőségek gazdag választékát. Ezért Katerina Batzelinek a „Cselekvési program az egész életen át tartó tanulás terén” című programról szóló jelentése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Kedvezőtlen hatásokkal jár, ha egyfelől tanulásra ösztönözzük saját polgárainkat, másfelől pedig előállunk a „kék kártya” ötletével, mivel az atipikus foglalkoztatás növekedése és az egyre élesebb versenynyomás már eddig is gondoskodott arról, hogy a jó alap- és továbbképzés többé ne jelentsen védelmet a munkanélküliség ellen.

Éppen elég jól képzett ember van, akiket a vállalatok azért utasítanak el, mert a lehető legolcsóbban megszerezhető PhD vagy Masters fokozattal rendelkezőt akarják alkalmazni McDonalds-munkákra, vagy többé semmi egyebet nem hajlandók kínálni, mint atipikus munkaszerződéseket.

Alapvető igény van arra, hogy képzési kampányt indítsunk a szakképzett munkaerő területén fennálló hiány megszüntetésére, amit a fennálló helyzet indokolására használnak. Ha ez megvalósíthatatlannak bizonyul, akkor a szezonális migráns modellt kell előnyben részesíteni. Ezzel megakadályozható a tömeges bevándorlási hullámok ismételt megjelenése.

 
  
MPphoto
 
 

  Dumitru Oprea (PPE-DE), írásban. − (RO) Több okból is Katerina Batzeli asszony jelentése mellett szavaztam.

Közismert dolog, hogy az oktatás és a képzés az Európai Unió alapvető prioritásai közé tartoznak, mivel a lisszaboni célok elérését szolgálják. Az élethosszig tartó tanulási programnak egy tudáson alapuló, megfelelő mennyiségű és minőségű gazdasági-kulturális fejlődést biztosító rugalmas, autonóm társadalom fenntartását kellene szolgálnia, követve az erős(ebb) társadalmi kohézió igényeit és szellemét. Az egész életen át tartó tanulásnak ezért az összes társadalmi tényezőre ki kell terjednie.

Az ilyen nagyságrendű egyéb programokhoz hasonlóan nyilván ennek is egyértelműnek és koherensnek kell lennie, esetében biztosítani kell a rendszeres nyomon követést és a végrehajtási szakaszokat követő értékelést, hogy a szükséges (újbóli) kiigazítások elvégezhetők legyenek, különösen, ami a tevékenységek végrehajtása során alkalmazandó prioritásokat illeti.

Az egész életen át tartó tanulási programoknak ugyanakkor a középkorúakról sem szabad elfeledkezniük. Tény, hogy általában az ember életének első felében folytatott tanuláson van a hangsúly, ezt követően pedig az emberek tudása korlátozottá válik. Minden polgárt ösztönözni és bátorítani kell, hogy vegyen részt az élethosszig tartó tanulás valamilyen formájában, ami biztosítaná, hogy életkortól függetlenül potenciális foglalkoztatásukat a munkaerőpiacon.

Különösen fontos ez az elöregedő munkaerőről és az aktív népesség csökkenéséről szóló statisztikák fényében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mihaela Popa (PPE-DE), írásban. − (RO) Napjainkban egész Európának lényegi és drámai változások egész sorával kell megbirkóznia, amelyek életkortól függetlenül minden polgárt érintenek.

A növekedési és foglalkoztatási lisszaboni stratégia elismeri az oktatás és képzés fontosságát, az Európai Tanács pedig többször is hangsúlyozta, milyen fontos szerepet játszik az oktatás és képzés az Európai Unió hosszú távú versenyképessége szempontjából.

Manapság már nem számíthatunk arra, hogy az emberek egész életükben ugyanabban az üzletágban vagy ugyanazon a helyen maradnak. Szakmai fejlődésük kiszámíthatatlan irányokat vesz, és az alkalmazkodás széles körű általános készségeket kíván meg tőlük.

Az életre és a társadalomra való felkészítésük érdekében az iskoláknak az egész életen át tartó tanulás felé kell terelniük az embereket, amely az Európai Uniónak egy olyan átfogó programja, amely úgy véli, hogy az emberek minden életkorban képesek tanulni, így pedig a társadalom energikus és aktív tagjai maradnak.

Ezért szavaztam teljes magabiztossággal erre a jelentésre, hiszen ki kell dolgoznunk az említett célok elérését szolgáló programokat, és itt kifejezetten utalnék a legújabb EU tagállamokra.

 
  
  

- Jelentés: Jacek Saryusz-Wolski (A6-0306/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Zlotea (PPE-DE), írásban. − (RO) Az egyrészről az Európai Közösségek és a tagállamok, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM) 1999. július 1-jén lépett hatályba, mielőtt az Európai Unió kibővült volna a Bolgár Köztársasággal és Romániával. A PEM-hez csatolt jegyzőkönyvre azért volt szükség, hogy az új tagállamok (Románia és Bulgária) is csatlakozhassanak a megállapodáshoz.

Úgy vélem, hogy a Parlamentnek több ilyen jellegű kezdeményezést kellene tennie, tekintettel a régió más országaival aláírt partnerségi megállapodásokra. A régióban fennálló helyzetre figyelemmel, idén egy Európai Unió és Azerbajdzsán közötti partnerségi megállapodást is meg kell kötni, amely lehetővé teszi Európa számára energiával kapcsolatos projektjeinek folytatását.

Azerbajdzsánnak különleges figyelmet kell kapnia az Európai Uniótól, abból kiindulva, hogy ez az ország igen kiegyensúlyozott politikát folytat, és hozzá tud járulni az Európai Unió energiával kapcsolatos projektjeinek megvalósításához.

 
  
  

- Jelentés: Helmuth Markov (A6-0281/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) Az ország függetlenségéről tartott 2006. május 21-ei montenegrói népszavazást követően – amelyen a többség (55,4%) a független Montenegróra szavazott – a montenegrói parlament Montenegrót 2006. június 3-án a nemzetközi jog szerint teljesen függetlennek nyilvánította. Szerbia 2006. június 5-én elismerte Montenegró függetlenségét, a szerb parlament pedig határozatot fogadott el, amelyben Szerbiát a Szerbia és Montenegró Államközösség utódjaként határozza meg; a 2003. február 4-i alkotmányos alapokmány értelmében Szerbia és Montenegró Államközösség lett a Jugoszláv Köztársaság új neve. Ezek azok az előzmények, amelyek alapján a Közösség által a Szerbia és Montenegró Államközösségnek (korábbi nevén Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak) nyújtott hosszú lejáratú kölcsönök tekintetében Montenegró különálló kötelezettségét megállapító és Szerbia kötelezettségének ezzel arányos csökkentéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat konzultációs eljárás keretében való jóváhagyásáról szóló, európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (PSE), írásban. − Helmut Markov jelentésére fogok szavazni. Úgy vélem, hogy Európa stabilitása és biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges megtennünk mindent tőlünk telhetőt, hogy segítsünk mind Szerbiának, mind Montenegrónak kilábalni a gazdasági és társadalmi zűrzavarból, amelyet Jugoszlávia felbomlása és az azt követő katasztrofális háborúk eredményeztek.

Remélem, hogy kiemelkedő helyet kap majd az infrastruktúra és a közlekedés. Ha reálisak akarunk lenni a két országot érintő törekvéseinkben, akkor ez a megállapodás nélkülözhetetlen, és határozottan támogatnunk kell. Bízom benne, hogy a jövőben mind Szerbia, mind Montenegró csatlakozhat majd az Európai Unióhoz.

Ez a megállapodás az első lépés az erre irányuló törekvés felé vezető úton.

 
  
  

- Jelentés: Neil Parish (A6-0311/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) Kiváló brit képviselőtársam, Neil Parish jelentésén alapuló, az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. júniusi tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-ai tanácsi rendeletnek 2009. január 1-től kellene hatályba lépnie, mint kötelező erejű követelménynek. E javaslat célja a közösségi logó kötelező használatának elhalasztása az új logó annak elkerülése érdekében történő megtervezéséig, hogy összezavarjuk a fogyasztókat az EU logók rövid időn belüli megváltoztatásával, és további pénzügyi terhet rójunk az üzemeltetőkre, akiknek nagyon rövid időn belül meg kellene változtatniuk csomagolásukat és nyomtatványaikat. A javaslat szerint tehát 2010. június 30-ig el kellene halasztani az EU logó használatának kötelezővé tételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló jelentését. Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy minden esetben jobb, ha a lehető legmagasabb szinten tartjuk az ökológiai termékek termelését és fogyasztását. Véleményem szerint a tudomány bizonyos fontos területeken javította az élelmiszertermelékenységet és élelmiszerbiztonságot. Ez a meggyőződésem saját fogyasztásomban is megmutatkozik. Mindamellett a fundamentalista nézeteket vallóknak joguk van a megnyugtatásra, hogy az „ökológiai” valóban ökológiai, és nem csak egy címke, amit arra használnak, hogy felárat csikarjanak ki a rászedhető és tájékozatlan fogyasztóktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Az ökológiai termelésből származó élelmiszerek és egyéb áruk iránti kereslet magas és egyre növekszik, és e kereslet kielégítéséhez természetesen az kell, hogy a fogyasztók felismerjék ezeket a termékeket a piacon. Címkézésre van tehát szükség ahhoz, hogy a piac e tekintetben megfelelően működjön.

Korábban azonban már az ökológiai termékek EU címkézése ellen szavaztunk, mivel meggyőződésünk, hogy a piaci erők – élükön a tudatos európai fogyasztókkal – maguk is képesek ellátni ezt a feladatot. Amennyiben az ökológiai termékek címkézése terén politikai szabályozásra van szükség, ezt nemzeti szinten kellene megtenni.

Amikor azonban erről a jelentésről szavaztunk, akkor csak az EU logó ökológiai termékeken való kötelező használatának elhalasztása volt a kérdés. A javaslat mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Parish-jelentés mellett szavaztam, amely elfogadja a Bizottság kötelező uniós ökológiai címke bevezetésének elhalasztására irányuló javaslatát. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem tiltott ezeknek a címkéknek az önkéntes használata, és bátorítani kell minden ilyen, a fogyasztók érdekeit szolgáló lépést.

 
  
  

- Jelentés: Philippe Morillon (A6-0315/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. (SV) A jelentés mellett szavaztunk, mivel a Parlament által javasolt módosítások azt jelentenék, hogy a megállapodások megkötéséhez az Európai Parlament hozzájárulása szükséges. Támogatjuk az EU halászati megállapodásainak alapos felülvizsgálatát, és a javaslatot olyan pozitív első lépésnek tekintjük, amely nagyobb befolyásolási lehetőséget biztosít a számunkra.

Nagyon komolyan vesszük azokat a tudományos jelentéseket, amelyek rámutatnak, mennyire kimerítjük a tengereket. Az EU halászati megállapodásaira ezért nem úgy tekintünk, mint a szegénység elleni küzdelem eszközeire, a hosszútávon fenntartható fejlődés ösztönzőire. Az EU halászati politikáját olyan irányban szeretnénk megváltoztatni, hogy hozzásegítsen a halállomány helyreállításához. Törekszünk arra is, hogy az EU kereskedelmi és támogatási politikájának megváltoztatásán és különböző partneri kapcsolatokon keresztül támogassuk a fenntartható fejlődést azokban az országokban, ahol az EU-val kötött halászati megállapodások jelenleg komolyabb bevételi forrásnak számítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Támogattam az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásról szóló Morillon-jelentést. Úgy vélem, hogy a halásznemzeteknek a regionális halászati szervezeteken keresztül folytatott nemzetközi együttműködés mellett gondoskodniuk kell saját halászatuk irányításáról.

Az EU-nak van tengerparti érdekeltsége az Indiai-óceánon, ennek megfelelően teljesítenie kell az ENSZ tengerjogról szóló egyezményének értelmében rá háruló kötelezettségeket. Várom azonban azt a napot, amikor Franciaország és az EU más nemzetei közvetlen ellenőrzést gyakorolnak majd halászati érdekeltségeik felett.

 
  
MPphoto
 
 

  Margie Sudre (PPE-DE), írásban. (FR) Az Európai Parlament éppen most adta hozzájárulását az Európai Közösség által 2006-ban aláírt, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodáshoz. Mivel a Közösségnek La Réunion révén halászati érdekeltségei vannak a térségben, köteles volt az ENSZ tengerjogról szóló egyezményének feltételei szerint együttműködni a régió erőforrásaival való gazdálkodásban és azok megőrzésében érdekelt többi féllel.

Ez az új regionális halászati intézmény különleges intézményi keretet hoz létre, középpontjában az állandó Tudományos Bizottsággal, amelynek fő feladata a halászati erőforrások, valamint a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának tudományos értékelése, figyelembe véve az adott terület környezeti sajátosságait is. A megállapodás ösztönzi a tudományos kutatás területén folytatott együttműködést is.

A felek ezekre a tudományos ajánlásokra támaszkodva kiváló helyzetben lesznek az adott területre váró kihívásoknak leginkább megfelelő megőrzési és gazdálkodási intézkedések meghozatalához. A megállapodás valódi előrelépést jelent a halászati erőforrások és a fenntartható fejlődés előmozdításában.

 
  
  

- Jelentés: Kyösti Virrankoski (A6-0328/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A képviselőtársam, Kyösti Virrankoski 5/2008 számú költségvetés-módosítási tervezetről (PDAB 5/2008) szóló jelentésén alapuló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, amely a tradicionális saját források (TOR, azaz vámok, mezőgazdasági vámok és cukorlefölözések), HÉA- és GNI-alapok előrejelzésének felülvizsgálatával, valamint a brit rabatt költségvetési engedélyezésével és finanszírozásával foglalkozik, amelyek hatására megváltozik a tagállamok EU költségvetéshez való saját forrású hozzájárulásainak felosztása a tagállamok között.

 
  
  

- Jelentés: Sylvia-Yvonne Kaufmann (A6-0292/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A német képviselő, Sylvia-Yvonne Kaufmann jelentésén alapuló, több tagállamnak az Európai Igazságügyi Hálózat megerősítésére vonatkozó kezdeményezés konzultációs eljárás keretében történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalás mellett szavaztam. Az állásfoglalás elsődlegesen felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatálybalépését követően a Lisszaboni Szerződés szerint sürgősségi eljárás alkalmazásával biztosítsanak elsőbbséget a kezdeményezés szövegének módosítására irányuló, bármely jövőbeli javaslatnak. Támogatom az „adatvédelmi” elem megerősítését, valamint hogy az Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjainak bizonyos információkat kell szolgáltatniuk az Eurojust nemzeti tagjai számára. Különösen örvendetesnek találom a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, jövőbeli kerethatározatra való utalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen, Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. – (FR) Brüsszel most az egyszer vissza akarja hozni az ablakon, amit a franciák, hollandok és írek a 2005-ös és 2008. júniusi népszavazáson kidobtak az ajtón: az egységes európai ügyészi hivatal létrehozását.

A kísértés túl nagynak bizonyul Európa-párti bűvészinasaink számára. Bármi áron le kell gyűrni, figyelmen kívül kell hagyni Európa népeinek mindenféle ellenállását, elutasítását és jogszerű ellenállását, hogy erőszakkal „közösségiesítsenek” mindenfajta igazságszolgáltatással, biztonsággal és bevándorlással kapcsolatos kérdést.

Európa súlyos tévedésben van. A tagállamok között az igazságszolgáltatási, rendőrségi vagy akár bűnügyekben folytatott, szükségszerű együttműködés nem eredményezheti azt, hogy alávetik magukat egy nemzetek feletti jogrendnek, amelyet a tagállamok jogrendszerei és hagyományai terén fennálló különbségek ellenére hoztak létre.

Elutasítjuk ezt a nemzetek feletti jogrendet, amely ellenkezik az általunk oly nagy becsben tartott elvekkel és értékekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Kaufmann asszony Európai Igazságügyi Hálózatról szóló jelentése mellett szavazok. Egyetértek a jelentés tartalmával és céljával, azaz a meglévő struktúrák megerősítésével és azok intézkedéseinek egységesítésével. Az elmúlt években jelentős változások történtek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, ami szükségessé tette olyan struktúrák bevezetését illetve megerősítését, amelyek európai szintű segítséget és koordinációt tudnak biztosítani.

Dacára annak, hogy a kölcsönös elismerés elve kezd átkerülni a gyakorlatba, még mindig rengeteg a gyakorlati nehézség, és növekszik az olyan rendkívül bonyolult transznacionális ügyek száma, ahol egyre nagyobb szükség van az illetékes nemzeti hatóságok segítésére és támogatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. (SV) Teljes mértékben ellenzem, hogy vallásra, szexuális irányultságra, politikai meggyőződésre stb. vonatkozó információkat küldjenek egymásnak a hatóságok, ez a jelentés azonban ezt csak a kiegészítő biztosítékok kapcsán, illetve a hatályos jogszabályok szigorítására tett kísérletként említi. Ezért a jelentés mellett szavazok.

 
  
  

- Jelentés: Armando França (A6-0285/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A portugál képviselő, Armando França jelentése alapján a jogalkotási határozatra szavaztam, támogatva több tagállam (a Szlovén Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, az Egyesült Királyság és a Német Szövetségi Köztársaság) bizonyos kerethatározatok módosítására tett kezdeményezését (az európai elfogatóparancsról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat, a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB tanácsi kerethatározat, a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006/783/IB kerethatározatot, és a kölcsönös elismerés elvének a bűnügyekben hozott ítéletekre történő alkalmazásáról szóló 2008/.../IB kerethatározat), hogy lehetővé váljon az érintett személy távollétében hozott határozatok végrehajtása. Támogatom a távollétében elítélt személyek jogainak megerősítését szolgáló eljárási garanciákra vonatkozó javaslatot, valamint az e határozatok „el nem ismerését kiváltó okok” különböző megközelítéseinek megszüntetésére tett erőfeszítéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (PSE), írásban. (PT) França úr kölcsönös elismerés elvének a bűnügyekben hozott ítéletekre történő alkalmazásáról szóló jelentésére szavazok, mert meggyőződésem szerint fontos egységes szabályokat hoznunk az érintett személy távollétében hozott határozatok kölcsönös elismerésére.

Gratulálok az előadónak a jelentésben ismertetett javaslatokhoz, amelyek véleményem szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tagállamokban összehangoljuk az eljárási garanciákat és megerősítsük az alapvető jogok – mint például a védelemhez való jog és a tárgyaláshoz való jog – védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Glyn Ford (PSE), írásban. − Támogatom a bűnügyekben hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről szóló jelentést. Meglátásom szerint a bűncselekmény miatt elítélteknek nem szabad lehetőséget adni, hogy elrejtőzhessenek az Európai Unió hézagai között. Akit valamelyik tagállamban elítéltek, azt az egész Unióban bűnösnek kell tekinteni. Ha kétségbe vonjuk az Unió valamely tagállama bíróságainak függetlenségét és integritását, akkor annak az államnak a tagságát fel kell függeszteni. Egyébként éppúgy nem szabadna különbséget tennünk a madridi és a lisszaboni bűnözők között, ahogy nem teszünk különbséget a manchesteri és a londoni között.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL), írásban. (NL) A kölcsönös elismerés elvének a bűnügyekben hozott ítéletekre történő alkalmazásáról szóló França jelentés ellen szavaztam, mert a jelentés célja a büntető igazságszolgáltatás európai szintű harmonizációja.

Úgy vélem, hogy a büntető igazságszolgáltatás a tagállamok felelőssége, nem az EU-é. Ennélfogva nem igényel harmonizációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Meijer (GUE/NGL), írásban. − (NL) França úr kölcsönös elismerés elvének a bűnügyekben hozott ítéletekre történő alkalmazásáról jelentése ellen szavaztam, mert a jelentés célja a büntető igazságszolgáltatás európai szintű harmonizációja. Úgy vélem, hogy a büntetőjog a tagállamok felelőssége, nem az EU-é. Természetesen támogatom a vádlottak megfelelő képviselethez való jogát, de harmonizációra nincsen szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE-DE), írásban. – (RO) A kölcsönös elismerés az európai szintű igazságügyi együttműködés alapköve, és örömmel fogadom azoknak az eszközöknek a tisztázását, amelyek ennek az elvnek a megerősítését szolgálják.

A ma elfogadott döntés éppen jókor jött. Szeretném azonban felhívni a figyelmet egy másik problémára, nevezetesen arra, ahogyan bizonyos tagállamok fontos eszközöket – például az európai elfogatóparancsot – végrehajtják.

2007 januárjában a román hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy cseh állampolgár, František Příplata ellen, akit egy román szakszervezeti vezető 2000-ben történt meggyilkolása ügyében súlyos bűncselekményre való felbujtásért nyolc év börtönbüntetésre ítéltek. A Cseh Köztársaság azonban, amelynek területén a gyilkos tartózkodik, a kérdéses eljárást csak a 2004. november 1. után elkövetett bűnök esetén alkalmazza.

Következésképpen az elítélt személyt a bűncselekmény elkövetése után nyolc évvel még nem szolgáltatták ki, és az ítélet végrehajtása még nem kezdődött meg.

Úgy vélem, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek így értelmezik az igazságügyi együttműködés eszközeinek érvényesítését, komolyan meg kellene fontolniuk e fenntartások megőrzésének lehetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolae Vlad Popa (PPE-DE), írásban. − (RO) Armando França kölcsönös elismerés elvének az elkobzást elrendelő határozatok esetén való végrehajtásáról és a kölcsönös elismerés elvének a bűnügyekben hozott ítéletekben történő elismeréséről és érvényesítéséről szóló 2008/…/IB kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentése mellett szavaztam, tekintettel azon ítéletekre, amelyek az Európai Unióban végrehajtandó büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést rónak ki.

Egyre több olyan eset fordul elő, amikor veszélyes bűnözők az ítélet elkerülésére használják az Európai Unión belüli szabad mozgást és a határok megszüntetését.

Feltétel nélkül támogatom ezt a jelentést, mivel egységes szabályozást biztosít az érintett távollétében meghozott határozatok területén, amely egy rendkívül szükséges szabályozás akkor, ha el akarjuk kerülni, hogy az igazságszolgáltatási rendszert akadályozhassák azok, akik az igazság elől az Európai Unió egy másik országába menekülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. (SV) A Parlament módosításai az egyének fokozott védelmére összpontosítanak, ezért keresik a hatályos keretszabályozás tökéletesítésének lehetőségét. Emiatt a javaslat mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. (PL) Teljes mértékben támogatom az ítéletek kölcsönös elismerése elvének alkalmazására irányadó jogi rendelkezések módosítására irányuló kezdeményezést.

Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést a lehető leghatékonyabbá tegyük. Törekednünk kell ugyanakkor arra, hogy minden polgár jogait teljes mértékben biztosítsuk, beleértve a bűntető eljárás során a védelemhez való alapvető jogot is.

Véleményem szerint a javasolt módosítások nemcsak jelentős mértékben előmozdítják a bíróságok közötti együttműködést, hanem mindenekelőtt az egész Európai Unióban segítenek megerősíteni a polgárok igazságszolgáltatással kapcsolatos jogait, különös tekintettel a védelemhez való jogra és az újratárgyaláshoz való jogra.

 
  
  

- Jelentés: Ioannis Gklavakis (A6-0286/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. (SV) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a part menti zónák integrált kezelésének keretében mutatja be a halászatot és az akvakultúrát.

A vízi és halászati erőforrásokkal való ökológiailag fenntartható gazdálkodás természetesen fontos annak a környezetnek a védelme szempontjából, ahol élünk. A jelentés sajnos figyelmen kívül hagyja az EU halászati ágazatához kapcsolódó problémákat. Ezért a tartózkodás mellett döntöttünk. Az EU halászflottáinak többletkapacitása túl nagy fogásokat eredményez. Ez veszélyezteti a tengeri ökoszisztémát, és az ehető halak állományát.

Szeretnénk, ha jelentősen csökkenne a halászhajók száma, és a halászati kvótákat biológiailag biztonságos és tudományos alapokon állapítanák meg. A szerkezetátalakítással érintett munkavállalóknak természetesen munkaerő-piaci képzést és ésszerű mértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani, hogy munkát találhassanak a gazdaság más, munkaerő szűkében lévő ágazataiban.

 
  
MPphoto
 
 

  Emanuel Jardim Fernandes (PSE), írásban. (PT) Képviselőtársam, Gklavakis úr „A halászat és az akvakultúra a part menti zónák integrált kezelésének (ICZM) keretében Európában” című jelentése mellett szavaztam, és gratulálok neki a jelentés színvonalához. Ezt azért teszem, mert a jelentés kiemeli ezeknek a tevékenységeknek a gazdasági és társadalmi fontosságát a part menti régiók számára, és segítséget kér számukra az ICZM keretében. Ezért is elengedhetetlen, hogy a legkülső régiók nemzeti és regionális kormányai integrált ICZM stratégiákat készítsenek, biztosítva part menti régióik kiegyensúlyozott fejlődését.

Határozottan támogatom az előadó arra vonatkozó javaslatát is, hogy az Európai Halászati Alapot használjuk fel az ICZM keretében hozott intézkedések hosszú távú finanszírozására, mivel az alap a halászrégiók fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló intézkedéseket támogatja, és transzverzális megközelítést alkalmaz az érintett régiókban folytatott valamennyi tengerrel összefüggő tevékenységgel szemben.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a regionális tervezés ez idáig elsősorban szárazföldi központú volt, és nem vette figyelembe a tengerparti területek fejlődésének bizonyos tengeri tevékenységekre gyakorolt hatását. Ez a tengeri élőhelyek pusztulását eredményezte, ezért rendkívül fontos ez az új megközelítés.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Gklavakis-jelentés helyesen ismeri fel, milyen jelentős szerepe van a halászatnak a part menti közösségek és a kulturális hagyományok megőrzése szempontjából. Gyakran megesik, hogy a közös halászati politika (KHP) alkalmazása során elfeledkeznek a halászati iparnak erről a nagyon emberi oldaláról. A jelentés helyesen mutat rá, milyen nagy szükség van az uniós, a nemzeti és regionális szintű testületek együttműködésére a part menti zónák kezelésével kapcsolatos ügyekben, és úgy vélem, hogy ezzel összefüggésben a part menti területeknek és nemzeteknek kell vállalniuk az irányító szerepet, az EU-nak pedig ebben segítőként kell közreműködnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastiano (Nello) Musumeci (UEN), írásban. (IT) A halászat és az akvakultúra két olyan alapvető tevékenység, amely meghatározza az Európai Unió part menti zónáinak gazdasági és társadalmi fejlődését. Úgy kell tehát kezelnünk ezeket, hogy biztosítsuk a halászat fenntartható kiaknázását, a halászati termékek iránti növekvő kereslet egyidejű kielégítése mellett.

E célból az uniós tagállamoknak a part menti zónák védelmét és a tiszta tengeri környezet támogatását célzó intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Tekintettel számos, part menti folyamat határokon átnyúló jellegére, együttműködésre van szükség a tagállamok között, valamint a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a turisztikai célokat szolgáló építési fejlesztések megtervezése. A turisztikai ipar sok régióban jelentős mértékben járul hozzá a helyi GDP-hez. Úgy gondolom azonban, hogy a „környezetbarát” turizmust kellene támogatnunk, más szóval a turizmus olyan formáját, amely tökéletesen illeszkedik a vidékhez és a környezetvédelmi politikákhoz.

Szükség van emellett koordinációra az ipari tevékenységeket illetően is: gondoljunk csak bele, milyen fontos szerepe van a hatékony közös szennyvízkezelési politikának abban, hogy egy fontos gazdasági tevékenység összhangját biztosítsuk a tengeri környezet megóvásának szükségességével és az arra irányuló kötelességgel.

A part menti, kisüzemi halászat családok ezrei számára jelent nagyon fontos jövedelmi forrást, miközben évszázados hagyományokat tart életben, amit – véleményem szerint – Európának támogatnia és óvnia kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) A Gklavakis-jelentés mellett szavazok, amely kiemeli, hogy a fenntartható fejlődés céljából milyen nagy szükség van egy part menti zónákra vonatkozó európai stratégiára.

A part menti zónák integrált kezelésének stratégiája fenntartható keretet biztosíthat e zónák fenntartható kiaknázásához, és az ott folytatott tevékenységekhez. Teljes mértékben támogatom az előadó azon álláspontját, hogy hosszú távú tervezésre van szükség valamennyi érintett ágazat bevonásával.

Dicséretesnek tartom azt a véleményt, és én is szeretném kiemelni, hogy az ágazatra fordított nagyobb figyelem tekintetében ez a mostani csak az első lépés, ezért felkérem a Bizottságot, hogy hajtson végre érdemi politikát ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Kathy Sinnott (IND/DEM), írásban. − Tartózkodtam a szavazástól, mivel mindenütt támogatom a fenntartható halászatot, és támogatom az írországi part menti közösségeket és halászokat. A közös halászati politika ugyan mindkettőt kiemelten kezeli, mégis az ellenkező eredményt érte el: a tengeri környezet pusztulását, a halállomány csökkenését és a tengeri környezet elszegényedését.

 
  
  

- Jelentés: Mihael Brejc (A6-0208/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) Kiváló szlovén képviselőtársam, Mihael Brejc jelentésén alapuló, a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni Határellenőrzési Kódex keretében való alkalmazásáról szóló 562/2006/EK határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatnak az együttdöntési eljárás keretében első olvasatban történő jóváhagyásáról szóló jogalkotási állásfoglalásra szavaztam. Tekintettel Európa polgárainak belbiztonságra vonatkozó elvárásaira, teljes szívemből támogatom a Schengeni Határellenőrzési Kódex tervezett módosításait, amelyek biztosítják a vízuminformációs rendszer (VIS) hatékony alkalmazását külső határainkon. A rendeletre irányuló javaslat célja, hogy a VIS rendszer (azaz egy módszeres keresés a vízum matrica száma alapján, ujjlenyomat ellenőrzéssel kiegészítve) külső határokon történő kötelező alkalmazását előíró közös szabályokat hozzon létre, és ezáltal folytassa az Európai Unió integrált határkezelési rendszerének fejlesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen, Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. (FR) Hiába szeretne Európa az ellenkezőjével büszkélkedni, nem ért el fejlődést a szabadság, biztonság és a jog érvényesítése terén. Éppen ellenkezőleg, a szánalmas Schengeni Egyezmény első végrehajtását követően a belső határellenőrzés eltörlésével robbanásszerűen megnőtt a szervezett bűnözés és az üzérkedés minden formája.

Az Európai Unió, amely biztonság tekintetében igazi bűvészinas, és módszereivel túlságosan is gyakran jelent fenyegetést az államok és népeik biztonságára, ránk erőltetette ezt a nem biztonságos területet, ahol nincsen szabadság és nem érvényesül a jog.

A Schengeni Határellenőrzési Kódex nem segít, mivel a Schengeni Egyezmény az, ami alapjaiban alkalmatlan és elfogadhatatlan.

A közös biztonság csak úgy valósítható meg, ha minden tagállam visszanyeri teljes szuverenitását határai kezelésében és bevándorlási politikája irányításában. Az esztelenség csúcsát akkor érjük el, amikor a már amúgy is megbénult Unióra még több felelősséget ruházunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jörg Leichtfried (PSE), írásban. (DE) Mihael Brejc a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni Határellenőrzési Kódex keretében való alkalmazásáról szóló jelentése mellett szavaztam.

A schengeni övezet külső határaira vonatkozó közös szabályokat módosítani kell, a vízuminformációs rendszer alkalmazását pedig hatékonyabbá és egységessé kell tenni. Ezeket az intézkedéseket nagyon megfontoltan és gondosan kell meghozni, mivel a bizalmas adatkezelés és az emberi jogok mindenek felett állnak, és azokat tiszteletben kell tartani.

Az ujjlenyomatok vízuminformációs rendszer segítségével végrehajtott, mindenkire kiterjedő ellenőrzése a határokon szükségtelenül hosszú sorokat, a határellenőrzési pontokon pedig hosszú várakozást eredményez, ami azokat is érinti majd, akiknek nincsen szükségük vízumra.

A jelentés jelenleg csak véletlenszerű kereséseket javasol az információs rendszerben. A határon szolgálatot teljesítő tisztviselők továbbra is ellenőrzik majd, hogy a belépő utasok megfelelnek-e az EU területére történő belépés valamennyi követelményének, de azt is saját hatáskörükben dönthetik el, hogy végeznek-e keresést a VIS rendszerben. Ez a megközelítés továbbra is nagyfokú biztonságot garantál, ugyanakkor biztosítja, hogy az embereket nem várakoztatják meg a feltétlenül szükségesnél jobban a határátkelések során.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) A Vízuminformációs Rendszer (VIS) megerősítése kétségkívül jó módszer a csalások jövőbeli kiszűrésére és ezért üdvözöljük a kezdeményezést – feltéve, ha az biztosítja az adatvédelmet. Mindazonáltal, ha a schengeni vízumok kiadásához a jövőben ujjlenyomatok és szkennelt fényképek gyűjtésére lesz szükség, ez meglehetősen nagy kavarodást fog okozni az érintett nagykövetségeknél. A németországi vitában felmerült, hogy néhány nagykövetség nem rendelkezik megfelelő személyzettel, illetve felszereltséggel a változások végrehajtásához. Az adatok tárolásának külső cégekhez történő kihelyezése, melyről szintén szó esett, komoly aggodalomra ad okot, és vízumbotrányokhoz vezethet a jövőben.

A Vízuminformációs Rendszernek vannak előnyei, de összességében véve nem lett megfelelően átgondolva, ezért nem tudtam a jelentés mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI), írásban. (IT) A Brejc jelentés mellett szavazok. Támogatom a javaslatot és céljait. Vannak időszakok, amikor határainkon rengeteg ember várakozik, hogy beléphessen a schengeni övezetbe.

A javaslat részben enyhíti a szokásos ellenőrzési rendszert, ugyanakkor arra törekszik, hogy megóvja az utazókat és megspórolja nekik a határokon való több órás várakozást, amivel ezek az ellenőrzések járnak. Az eltérésnek azonban meg kell maradnia ezen a szinten, nem válhat általános szabállyá; és egyetértek azzal, hogy az eltérés időtartamát és gyakoriságát a lehető legjobban korlátozni kell. Mindent egybevetve ezzel kapcsolatban örömmel fogadom az eltérés alkalmazhatóságára vonatkozó különleges feltételek bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrzej Jan Szejna (PSE), írásban. (PL) Támogatom az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni Határellenőrzési Kódex szerinti alkalmazása tekintetében történő módosítását.

Szükségtelennek és túlságosan időigényesnek tartom, hogy harmadik országok vízummal rendelkező polgárait minden alkalommal ellenőrizzék, amikor átlépik a határt. Rendkívül hosszú várakozási időt okoz a határátkelőknél.

Véleményem szerint a határellenőrzések intenzitásának csökkentése nem befolyásolja az EU-ban a biztonság mértékét. Úgy gondolom tehát, hogy a szolgálatban lévő határőr által elvégzett ellenőrzések véletlenszerű VIS ellenőrzésekre való korlátozása a helyes megoldás.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Zlotea (PPE-DE), írásban. − (RO) Ma a Brejc-jelentés mellett szavaztam, mivel a külső határellenőrzés hatékonysága szempontjából alapvetően fontos a VIS (vízuminformációs rendszer) alkalmazása. A határőröknek a határok biztonságának garantálása érdekében módszeresen ellenőrizniük kell a vízuminformációs rendszerben a vízummal rendelkező személyeket.

A schengeni övezet kiterjesztése megszüntetett bizonyos korlátokat az Európai Unióban. A harmadik országok polgárait továbbra is csak egyszer, belépéskor ellenőrzik. Az illegális bevándorlók 50%-a legálisan lép be az EU-ba, de túllépik a tartózkodási időt, mivel nincsen vízumellenőrző rendszer.

Szeretnénk, ha Európa biztonságosabb hely lenne, ugyanakkor szívélyesen fogadná azokat, akik turistaként vagy üzleti célból ide látogatnak. A módosítás, amelyről ma az Európai Parlament szavazott, egyaránt szolgálja az uniós polgároknak és azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az érdekeit, akiknek nincsen szükségük vízumra, mert így jelentősen csökkenne a torlódás a határátkelőhelyeken.

 
  
  

- Jelentés: Renate Weber (A6-0293/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A román képviselő, Renate Weber jelentése alapján az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalására szavaztam, támogatva több tagállamnak (Belgium, Cseh Köztársaság, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Svédország) az Eurojust megerősítésére vonatkozó kezdeményezését. Támogatom a javaslat „adatvédelmi” elemének megerősítését, valamint hogy az Európai Parlament kapjon több információt, és így jobban figyelemmel kísérhesse az Eurojust feladatait és kötelezettségeit, amelyet 2002-ben, jogi személyiséggel rendelkező európai uniós testületként hoztak létre azzal a feladattal, hogy mozdítsa elő és javítsa a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságainak koordinációját és együttműködését. Az Eurojust gyakorlatából egyértelműen kiderült, hogy működési hatékonysága javításra szorul, és ehhez nemzeti tagjainak egyenértékű státuszt kell biztosítani. Támogatom továbbá a koordinációt szolgáló sürgősségi vonalat, a nemzeti koordinációs rendszereket, az egyéb közösségi biztonsági és védelmi eszközökkel (Europol, Frontex, OLAF) meglévő partnerséget, valamint azt a lehetőséget, hogy az Eurojust támogassa a harmadik országok összekötő tisztviselőit.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Gaubert (PPE-DE), írásban. – (FR) Örömmel fogadom Lambert asszonynak a dublini rendszer értékeléséről szóló jelentését. A jelentés helyesen idézi fel, hogy a dublini rendszer céljait összességében nagyrészt sikerült elérni, de pontos adatok hiányában nem lehetett értékelni a rendszer költségeit. Maradtak bizonyos aggályok mind a rendszer gyakorlati alkalmazhatóságát, mind pedig hatékonyságát illetően.

A jelentés vitát indít a közös európai menekültügyi politika jövőjéről, amelyet 2007 júniusában vezettek be a zöld könyv közzétételével.

A jelentés rámutat, hogy a rendszer következő aspektusait kell tisztázni vagy módosítani: a visszaküldés tilalma alapelvének betartása; a kérelmezőknek számukra érthető nyelven meg kell kapniuk minden lényeges információt a dublini rendszerről, és a teljes eljárás során hozzáférhetővé kell tenni számukra a jogsegélyt, halasztó hatályú fellebbezési jogot kell biztosítani az áthelyezési döntések ellen; össze kell hangolni a kiskorúak életkorának meghatározására alkalmazott kritériumokat; mechanizmusokat kell kidolgozni az olyan országokba történő áthelyezés megakadályozására, ahol nyilvánvalóan nem tartják tiszteletben a kérelmező jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) A javaslat annak ürügyén, hogy a bűnözés különböző formái elleni küzdelemben megerősíti az Eurojust működési kapacitását, valójában azt tűzi ki elsődleges célul, hogy a gondolatrendőrség híveinek politikai korrektség iránti szenvedélyét szolgálja ki.

A rosszul álcázott cél az, hogy büntetés terhe mellett figyelemmel kísérjenek minden egyes megjegyzést, legyen az írásbeli vagy hangozzék el szóban egy megbeszélésen. Ebben a Házban is több felszólaló kérte már olyan keretirányelv elfogadását, amely bűncselekménynek nyilvánítana állítólagos rasszista és idegengyűlölő cselekedeteket, azzal a céllal, hogy aztán biztosítsák az irányelv nemzeti jogba való gyors átültetését, és létrehozzanak egy közös Európai Ügyészi Hivatalt – a „politikai korrektség” új uniós Torquemadáját.

Sajnálatos módon minél több döntéshozatali jogkört szerez magának az Európai Parlament, az az intézmény, amely azt hirdeti magáról, hogy a demokrácia temploma, annál több alapvető szabadságot – különösen a kutatás, a véleménynyilvánítás szabadságát és a szólásszabadságot – csúfolnak meg. Ez a totalitárius Európa tulajdonképpen sokkal veszélyesebb, mint az a „szörny”, ami ellen állítólag harcol. Az euro-globalista és bevándorlás-párti ideológia pártolóinak elsődleges célja, hogy egy elnyomó európai büntetőjog elfogadásával megszabaduljanak bosszantó ellenfeleiktől.

Mi ezt nem fogadjuk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – A Tanács javaslata és az Eurojust rendelet módosításáról szóló, ahhoz kapcsolódó jelentés az eddigieknél is nagyobb hatalommal ruházza fel ezt az elnyomó uniós mechanizmust.

Az Eurojust joghatósága már a büntetőügyek csaknem valamennyi területére kiterjed, a nemzeti igazságügyi hatóságok ügyeibe beavatkozásra való jogosultságuk megerősödött. A tagállamoknak kötelezően továbbítaniuk kell információkat és személyi adatokat (beleértve a DNS adatokat) az Eurojust számára, és létrejön egy nemzeti Eurojust szövetségekből álló hálózat. Az Eurojustot szorosabb kötelékek fűzik az EU és harmadik országok más elnyomó mechanizmusaihoz (Európai Igazságügyi Hálózat, Frontex). Az Eurojust megerősítése támogatja az Europolt, és általában növeli az EU munkavállalóiról és a külföldiekről vezetett akták mennyiségét. Ehhez hozzájárul még a schengeni és a VIS megfigyelő rendszer korszerűsítése, és a Prümi Szerződés beillesztése a közösségi jogba. A terrorizmusra és a szervezett bűnözésre mutogatva megkísérlik felfegyverezni a fővárost az EU politikája és a tagállamok kormányai által kiváltott egyre élénkebb széleskörű reakció ellen. A nemzeti és uniós szintű elnyomó mechanizmusok elburjánzása még jobban felfedi az EU reakciós jellegét, és minden korábbinál jobban ösztönzi az embereket arra, hogy álljanak ellen és döntsék meg ezt az imperialista struktúrát.

 
  
  

- Jelentés: Jean Lambert (A6-0287/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  John Attard-Montalto (PSE), írásban. − Málta szigete az EU déli határa. Mivel a Földközi-tenger közepén található, aránytalanul nagyszámú jogszerűtlen bevándorló érkezik oda. Többségük menekült státuszért folyamodik.

A Frontex – amelyet a kormány képviselői az illegális bevándorlók számának csökkentésére alkalmas megoldásként üdvözöltek – teljesen megbukott.

Kértük a terhek megosztását, de válasz alig, vagy egyáltalán nem érkezett. Most, amikor ez a jogalkotó testület a ciklusa utolsó évébe lépett, mechanizmusokat javasolunk a terhek megosztására. Végre elismerjük, hogy „segítenünk kell az aránytalan terhek enyhítésében, ami egyes tagállamokat – különösen a határállamokat – sújt”.

Örvendetes a tény, hogy elismertük, hogy szükség van „nemcsak pénzügyi, hanem egyéb mechanizmusokra is a rendszer végrehajtásával járó káros hatások kiigazítására az Unió külső határain található kisebb tagállamok számára”, mivel ez, ha nem is nevezi néven, Máltára utal.

Az EU ebben a kérdésben nem az általa hirdetett szolidaritás szellemében cselekedett. Éppen ideje, hogy szónoklatok helyett rátérjünk a lényegre.

Az EU-nak fel kell ismernie, hogy legkisebb állama nem képes tovább felszívni a menedéket és menedékjogot kereső bevándorlók tömegeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. (FR) A brit képviselő, Jean Lambert dublini rendszerről szóló javaslata mellett szavaztam, és dicséretesnek tartom barátom, Patrick Gaubert munkáját, aki a PPE képviselőcsoport előadója volt. A dublini rendszer annak megállapítására szolgál, hogy az EU tagállamai egyikének területén, Norvégiában vagy Izlandon benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért mely tagállam felel. Általánosságban a dublini rendszer jórészt elérte ugyan a céljait – különösen egy egyértelmű és életképes mechanizmus létrehozása – annak megállapítására, hogy mely tagállam felelős a menedékkérelem megvizsgálásáért, továbbra is problémák vannak azonban a rendszer hatékonyságával és gyakorlati alkalmazásával, valamint költségével, amelyet eddig még nem értékeltek. Mindez azt mutatja, hogy sürgős szükség van egy európai bevándorlási és menedékpolitikára, ezért üdvözlöm a Tanács jelenlegi, területért felelős elnöke, barátom, Brice Hortefeux, a bevándorlásért, integrációért, nemzeti identitásért és együttműködési fejlesztésért felelős francia miniszter által elvégzett munkát, aki éppen most, 2008. szeptember 8–9-én elnökölt a menedékjogról tartott európai miniszteri konferencián, Párizsban.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE-DE), írásban. − (CS) A dublini rendszer értékeléséről szóló jelentés ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az nem javítaná a rendszert, ellenkezőleg, akadályozná a hatékony működését.

Különösen azt tartom lényegesnek, hogy óva intsek az automatikus, halasztó hatályú fellebbezési jog bevezetésétől azon döntések ellen, amelyek értelmében a menedékkérőt átadják egy másik tagállamnak. Emellett határozottan nem járul hozzá a rendszer hatékonyságának javításához az, ahogyan a menedékkérőknek a menedékkérelem elbírálására illetékes tagállam számára történő átadása során a menekülteket fogva tartó központok alkalmazásához hozzáállnak, sőt, ez megkérdőjelezi és zavarossá teszi a rendszert.

A jelentés így valójában megfosztja a tagállamokat azoktól az eszközöktől, amelyekkel biztosíthatják, hogy döntéseik a dublini rendszer keretében végrehajthatóak legyenek, vagy legalább is gyengíti ezeket az eszközöket, ezt pedig nem szabad jóváhagyni. Helytelen, mert nem szabad, hogy a menedékkérelmek elbírálása során a meghatározatlan humanitárius szempont azt eredményezze, hogy amennyiben a kérelmezők nem működnek együtt, akkor a tagállamok döntései csupán papíron létezzenek.

Az európai teher-megosztó mechanizmusok bevezetésére vonatkozó felhívással sem értek egyet, mivel úgy vélem, hogy a menedékkérelmeknek leginkább kitett államok támogatását szolgáló pénzügyi mechanizmusok tökéletesen elegendőek, és nincs okunk a menedékjog terén újabb szabályozókkal beavatkozni a tagállamok szuverenitásába.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen, Carl Lang és Fernand Le Rachinel (NI), írásban. (FR) Némi iróniával jegyezzük meg, hogy az Európai Parlament jelentése most első alkalommal nevezi a bevándorlók tömeges beáramlását egy EU tagállamba „tehernek”.

A bevándorlás nem inkább lehetőség kellene, hogy legyen, amely Európa valamennyi népe számára áldásos?

A kétségek eloszlatása végett: nincs szó annak a képtelenségnek a megkérdőjelezéséről, hogy kötelező a menedékkérőket befogadni és szigorúan be kell tartani a visszaküldés tilalmának az elvét. A jelentés csak a dublini rendszer hiányosságaira mutat rá annak megállapítása tekintetében, hogy mely tagállam felel a menedékjog iránti kérelem feldolgozásáért. Ez magától értetődő, tekintve, hogy egyre nagyobb bevándorló áradat érkezik elsősorban az EU déli peremén elhelyezkedő tagállamokba.

A jelentés itt is téves megoldást kínál a bevándorlási hullámokhoz kapcsolódó technikai és emberi problémákra. Nem egy közös menedékjogi rendszer létrehozására van szükségünk, mivel az a folyamatosan bővülő, rosszul záró határokkal övezett EU-ban csak is sikertelen lehet. Éppen ellenkezőleg, a tagállamoknak saját jogkörrel kellene rendelkezniük bevándorlási döntéseik meghozatalához és határaik kezeléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Konstantinos Droutsas (GUE/NGL), írásban.(EL) A dublini rendszerről a gyakorlatban kiderült, hogy olyan mechanizmus, amely támogatja az EU átfogó menekült-ellenes politikáját. Reakciós jellegét megerősítik az alkalmazása során történt, a jelentésben felsorolt igazságtalanságok.

Az EU népszerűtlen rezsimek támogatásával, belső harcok, háborúk gerjesztésével és imperialista intervenciók révén nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy emberek százezrei váltak menekültté, az elmúlt években mégis folyamatosan keményített velük szemben az álláspontján ahelyett, hogy gondoskodna a menedékjogot kérő áldozatokról és tiszteletben tartaná a jogaikat.

Ennek egyik eleme a menedékjogot kérők elfogadhatatlan ide-oda dobálása egyik EU országból a másikba. Ezt szentesítette a Dublin rendelet, és váltotta valóra a Frontex, amely a menekültek kiutasítását szolgálja az EU határain kívülre, a menekültek maximum 18 hónapos fogva tartását lehetővé tevő nemrégiben elfogadott irányelv, az Eurodac alkalmazásának egyéb célokra – például a menekültekről szóló adatok nyilvántartására – való kiterjesztésének jóváhagyásával, valamint az általában embertelen bánásmód révén.

Világos tehát, hogy határozottan fel kell lépnünk ennek a rendeletnek a hatályon kívül helyezéséért, és általában az EU menekült-ellenes politikája ellen. Tiszteletben kell tartanunk a menedékkérők arra irányuló jogát, hogy az általuk legmegfelelőbbnek tartott országba menekülhessenek, és biztosítanunk kell, hogy a tagállamok betartják az 1951-es Genfi Egyezményt.

 
  
MPphoto
 
 

  Pedro Guerreiro (GUE/NGL), írásban. (PT) Úgy véljük, hogy a jelentés a dublini rendszer értékelésében az aláíró tagállamokban benyújtott menedékkérelmekkel kapcsolatban tartalmaz pozitív elemeket.

Többek között:

- Egyetértünk azzal, hogy a jelentés elítéli a menedékjogért folyamodók átadását olyan tagállamoknak, amelyek nem garantálják a teljes és tisztességes bánásmódot; a családtag fogalmának szűkebb értelmű meghatározását, és a ténnyel, hogy az EURODAC adatbázishoz való hozzáférés kiterjesztése azzal a kockázattal jár, hogy az információ harmadik országokhoz kerülhet;

- Egyetértünk továbbá azokkal a javaslatokkal, amelyek biztosítják, hogy a menedékjogért folyamodóknak legyen joga halasztó hatállyal fellebbezni a felelősséget más tagállamoknak átadó döntések ellen, amelyek védik a visszaküldés tilalmának az elvét és azt az elvet, miszerint kérelmet soha nem szabad eljárási okokra hivatkozva lezárni, és amelyek védik a családok újraegyesítését és a gyermek mindenek fölött álló érdekének az elvét (az életkor megállapítása, fogva tartás tilalma, családtag meghatározása, stb.).

Nem értünk azonban egyet az uniós szintű hatályos eszközök osztályozásával és elfogadásával, valamint azzal, hogy a jelentés támogatja a menekültügyi politika közösségiesítésének kidolgozását, mivel véleményünk szerint ez a föderalista megközelítés okozza azt az uniós szintű visszalépést, ami jelenleg a menedékjogot kérőket sújtja.

Ezért tartózkodunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Hedh (PSE), írásban. (SV) Jean Lambert dublini rendszerről szóló saját kezdeményezésű jelentése (A6-0287/2008) mellett szavaztam, habár megjelennek benne olyan vélemények, amelyeket nem osztok. Azért szavaztam igennel, mert egyetértek a jelentésben megfogalmazott komoly bírálattal, amely kifogásolja, hogy a hatályos uniós szabályok aláássák a menedékjogot kérők jogait, például azzal, hogy a menedékjogot kérőket olyan tagállamoknak adják át, amelyek nem tudják garantálni a teljes és tisztességes bánásmódot. Ellenzem azonban az EU menekültügyi politikájának teljes harmonizációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − Kollégám, Lambert asszony dublini rendszerről szóló jelentése mellett szavaztam. Szeretném külön kiemelni azokat a szakaszokat, amelyek hangsúlyozzák, hogy a gyermekeket érintő döntések meghozatalakor mindig a gyermek mindenek fölött álló érdekeit kell elsődlegesnek tekinteni.

Saját hazámban, Skóciában gyalázatos helyzet uralkodik a Dungavel fogva tartó központban, ahol a menedékjogot kérők gyermekei gyakorlatilag börtönben élnek. Az ilyen gyakorlatokra semmiképpen nem mondható, hogy a gyermek mindenek fölött álló érdekeit szolgálja, ezért támogatom a skót kormány az irányú erőfeszítéseit, hogy a nevezett intézményt bezárják, és a bevándorlás ügye ismét skót irányítás alá kerüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Fontos tisztázni néhány menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályt, többek között azokat, amelyek meghatározzák, ki a felelős a többszörös kérelmek kivédéséért. Miközben az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság azt kéri, hogy a gyermekek részesüljenek nagyobb védelemben a menekültügyi eljárások során, egyre több kísérő nélküli gyermek tűnik fel az EU külső határainál, hogy kihasználják azt a különleges védelmet, amelyet a kiutasítással és visszaküldéssel szemben élveznek. Újra és újra kockára teszik az életüket, miközben újabb ravasz menekülő utakat keresnek.

Ha az eredetileg védelmező megfontolásból alkotott szabályaink mostanra a kockázatvállalás egyre több új formájának kialakulását ösztönzik, akkor új stratégiákon kell elgondolkodnunk.

Ez a jelentés tartalmaz néhány felhasználható elemet, de összességében véve azt hiszem, hogy nem tekint elég messzire, ezért nem támogathattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL), írásban. – A dublini rendszer értékeléséről szóló Lambert-jelentésre szavaztam. A jelentés aggályokat vet fel a rendszer hiányosságaival kapcsolatban, és felkéri a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket azon államok ellen, amelyek a hozzájuk benyújtott menedékkérelmeket nem részesítik teljes és tisztességes bánásmódban.

A visszaküldés tilalmáról szóló elfogadhatatlan irányelvtervezet júniusi elfogadását követően az Európai Parlament most azt hangsúlyozza, hogy a menedékjogot kérőknek az európai jogszabályok értelmében jogai vannak, a tagállamoknak pedig kötelezettségeik.

Görögország rendszeresen megsérti a menedékkérők alapvető jogait. A fogadóközpontokban elfogadhatatlanok a körülmények, és itt az egyik legalacsonyabb az elfogadott kérelmek aránya. Egyes tagállamok már meg is megtagadták a Dublin rendelet végrehajtását olyan esetekben, amikor Görögország a felelős ország; több más ország is készül követni a példájukat. Kérjük, hogy a Bizottság javasoljon lényegi és hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a görög hatóságok megfelelően kezeljék a menedékkérelmeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (PSE), írásban. (RO) Az egyes tagállamok menekültügyi jogszabályai és gyakorlatai még mindig eltérnek egymástól, a menedékjogért folyamodók pedig országonként más bánásmódban részesülnek.

A dublini rendszer mindaddig nem fog elfogadható eredményeket hozni sem technikai, sem emberi szempontból, ameddig nem sikerül kielégítő és egységes védelmi színvonalat elérni az egész Európai Unióban, a menedékjogot kérőknek pedig továbbra is jó oka lesz arra, hogy kérelmüket egy bizonyos tagállamnak címezzék, ha a legkedvezőbb nemzeti szintű döntéseket szeretnék elérni.

A sokszoros kérelmek magas száma és a lefolytatott átadások alacsony száma jelzi a dublini rendszer hibáit és azt, hogy szükség van egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítására.

A Dublin rendelet végrehajtása a védelmet kérő emberek esetén a felelősség egyenlőtlen eloszlásához vezethet, amelynek azok a tagállamok látják kárát, amelyek pusztán földrajzi elhelyezkedésüknél fogva különösen ki vannak téve a migrációs hullámoknak.

A Bizottság értékelése szerint 2005-ben az Unió külső határain elhelyezkedő 13 tagállamnak a dublini rendszer bevezetése miatt egyre nagyobb kihívásokkal kellett megküzdenie, így a dublini rendszerben alkalmazott „első belépés országa” feltétel a külső határokon elhelyezkedő tagállamokat nagyon nehéz helyzetbe hozta.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE), írásban. (SV) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a menedékkérők védelmének a lehetséges javítására és fokozására összpontosít, de elhatárolom magam a jelentés azon megállapításától, hogy ezt a problémát egy közös menekültügyi rendszer orvosolná.

Ennek ellenére a jelentés mellett szavazok, mivel annak jelentős része kedvező a menedékkérők számára, és a jelentés középpontjában ők állnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. (SV) Az Európai Parlament ma elfogadott egy olyan jelentést, amely világosan és kritikusan rámutat a jelenlegi dublini rendszer gyengeségeire. Nem fér hozzá kétség, hogy ebben a határait egyre jobban elveszítő Európában szükségünk van egy közös uniós szintű bevándorlási és menekültügyi politikára. A kérdés csupán az, hogy ezt hogyan kellene megvalósítani.

A Folkpartiet a bírálatok nagy részével egyetért, és helyesnek tart egy figyelemfelkeltő jelzést, amely arra int, hogy el kell indulni egy humanitáriusabb irányba. Ezért bizonyos fenntartásokkal a jelentésre szavaztam.

Az 5. módosítás bírál bizonyos országokat, amiért módszeresen megfosztják a menedékkérőket a szabadságuktól azzal, hogy fogva tartják őket. Úgy vélem, hogy ez a bírálat maradhat, különösen mivel Svédország azok közé az országok közé tartozik, amelyek hagyományosan vétkesek ebben a kérdésben. Nem értek azonban egyet az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoport javaslatával, amely szerint teljesen meg kellene tiltani a fogva tartás alkalmazását, habár véleményem szerint ezt csak végső esetben kellene alkalmazni. Tartózkodtam a 6. módosításnál, amely proaktív kötelezettségként rója a családtagok felkutatását a Vörös Keresztre, a Vörös Félholdra és hasonló intézményekre. Ilyen kötelezettség csak ügynökségekre róható, civil szervezetekre nem. A tartózkodás mellett döntöttem, mivel sem az eredeti szöveg, sem a módosítás nem fejezett ki másféle véleményt.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), írásban. (DA) Lambert asszony dublini rendszerről szóló jelentése (A6-0287/2008) tartalmaz ugyan olyan nézeteket és javaslatokat, amelyeket nem támogatok, mégis úgy döntöttem, hogy a végső szavazásnál a jelentés mellett tettem le a voksomat. Legfőképpen azért döntöttem így, hogy egyetértésemet fejezzem ki a jelentésben megfogalmazott egyértelmű bírálatokkal, amelyek szerint az EU hatályos rendeletei aláássák a menedékkérők jogait, például azzal, hogy hozzájárulnak a menedéket kérő olyan tagállamoknak történő átadásához, amelyek nem tudják garantálni a kérelmeik teljes és tisztességes feldolgozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. (NL) A Dublin II-ről létrejött megállapodások azon a politikai fikción alapulnak, hogy a 27 tagállam megbízik egymásban a menedékkérelmek kezelésének kérdésében, és hogy valamennyi tagállam ugyanolyan becsületesen vállalja a rá háruló felelősséget.

Személyesen vizsgáltam ki a csecsen menekültek lengyelországi fogadását, mivel számos csecsen menekültet küldtek vissza Belgiumból Lengyelországba a Dublinra hivatkozva. Többen határozottan tiltakoztak. Ezért folytattam vizsgálatot. A képeket megtekinthetik a weboldalamon.

Véleményem szerint mindaddig, amíg nincsen megfelelő és konzisztens védelmi szint mind a 27 tagállamban, addig a Dublin II. alig több politikai fikciónál, amely súlyos jogtalanságokat szül. Saját szememmel láttam Lengyelországban, hogy a dublini szabályokban megállapított alapelveket a gyakorlatban nem alkalmazzák. A fogadás minősége, a gyermekek fogadása és az iskoláztatás hiánya, a menekültek számára biztosított higiénés feltételek, az egészségügyi ellátás hiánya: ezek a dolgok jelentősen eltérnek az egyes tagállamok között.

A Lambert-jelentés megállapítja a problémákat, pontos értékeléssel indul, és számos területen megoldásokat is javasol. Megérdemli a teljes támogatást.

 
  
  

- Jelentés: Nickolay Mladenov (A6-0249/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE-DE), írásban. (PL) A személyek Európai Unión belüli szabad mozgásának egyik következménye a határokon átnyúló gépkocsiforgalom növekedése, amely felveti azt az igényt, hogy a balesetek áldozatainak hatékony védelme érdekében szülessenek európai szintű rendelkezések a gépjármű-biztosítás területén.

E cél eléréséhez rendkívül fontos, hogy hatékonyan működjön a biztosítótársaságok által az áldozat állandó lakhelye szerinti országban létesített kárrendezési megbízotti rendszer. A kárrendezési megbízott kötelessége az áldozatot tájékoztatni arról, hogyan érvényesítheti az igényét egy külföldi állampolgárral szemben, és növelné a fogyasztók bizalmát, ha a biztosítási szerződés megkötése előtt megtekinthető információs csomag teljes körű információt tartalmazna a kárrendezési megbízotti rendszer működésére és alkalmazására vonatkozó szabályokról, és arról, hogy a rendszer milyen előnyökkel jár az áldozatok számára.

Az előadó által felvetett másik fontos kérdés, hogy vajon kötelezővé kellene-e tenni a jogi kiadásokkal kapcsolatos biztosítást minden tagállamban. Támogatom az előadó véleményét, miszerint a helyes megoldás a meglévő önkéntes rendszer fenntartása. Egy kötelező rendszer erősítené ugyan a fogyasztók bizalmát, ezt azonban ellensúlyoznák a növekvő biztosítási költségek és az ügyek bírósági rendezése által okozott késedelmek. Rendkívül fontos azonban azonnali intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a jogvédelmi biztosítás megköthető legyen, különösen az új tagállamokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. − A Mladenov-jelentés a gépjármű biztosítások értékelésekor kellő fontosságot tulajdonít a fogyasztói szervezeteknek. A fogyasztói testületek valóban fontos szerepet játszanak ezen a területen, akár csak az EU intézményei, a tagállamok és maga a biztosítási ágazat.

 
  
MPphoto
 
 

  Arlene McCarthy (PSE), írásban. − Szeretnék köszönetet mondani Mladenov úrnak, bizottsági előadónknak.

Ez a gépjármű biztosítási szempontokról szóló jelentés jól példázza, hogy az uniós tagság milyen gyakorlati és pragmatikus előnyökkel jár Európa polgárai számára.

Tekintve, hogy évente 1,2 millió közúti baleset történik Európában, néhány állampolgár sajnos áldozatául esik autóbaleseteknek, akár vezetőként, akár utasként vagy gyalogosként.

Mégis sokan nem tudják, hogy létezik olyan uniós jogszabály, amely segít megoldani a biztosítási igényeket anélkül, hogy külföldi biztosító társaságokkal kellene idegen nyelven egyezkedni.

Ez az uniós jogszabály azt szolgálja, hogy a polgárok hazamehessenek és gyorsan, egyszerűen, saját anyanyelvükön intézhessék el az igényt.

A negyedik gépjármű-biztosítási irányelv azzal is segíti a balesetek áldozatait, hogy minden egyes tagállamban információs központokat hoz létre.

Mivel a jogszabályok jelenleg nem írják elő a jogi költségek kötelező fedezetét, a polgárok élhetnek a jogvédelmi biztosítás megkötésének lehetőségével.

A Parlament közvetítésért felelős előadójaként természetesen remélem, hogy a felek alternatív vitarendezési megoldást alkalmaznak nézeteltéréseik elsimítására, ugyanakkor elkerülik a bírósági eljárással járó költségeket és késedelmet.

Az ehhez a jogszabályhoz hasonló konkrét, gyakorlati intézkedésekkel mutathatjuk meg Európa értékét polgáraink számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernard Wojciechowski (IND/DEM), írásban. − (PL) 2003–2005 folyamán körülbelül 17 000 harmadik országbeli állampolgárt küldtek másik EU tagállamba, hogy menedékkérelmüket ott vizsgálják meg. Ezek 12%-át olyan emberek nyújtották be, akik már kértek menedékjogot.

Jelenleg uniós tagállamonként igen eltérő az esélye annak, hogy valaki megkapja a menedékjogot. Ezt legjobban az irakiak példája mutatja. Németországban 75% esélyük van a menedékjogra, Görögországban csupán 2%.

Hasznos volna az EU számára, ha bevezetne egy olyan rendszert, amelynek keretében egy tagállam lenne felelős a menedékkérelmek megvizsgálásáért, és ezzel felszámolná az országról országra vándorló menekültek jelenségét, a kétszeres migrációt és a menedékkérelmek párhuzamos benyújtását a különböző országokban.

 
  
  

- Jelentés: Sharon Bowles (A6-0312/2008)

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Andersson, Göran Färm, Anna Hedh, Inger Segelström és Åsa Westlund (PSE), írásban. (SV) Az adócsalás komoly pénzügyi veszteséget okoz a tagállamok számára, és rontja a lehetőségeinket az adókból finanszírozott szolgáltatások színvonalának fenntartására és javítására.

A végső szavazásban mégis tartózkodtunk a szavazástól, mivel több módosítás is pozitív dologként értékelte a tagállamok közötti adóversenyt, és elbagatellizálta az adóparadicsomok káros hatásait a tagállamok gazdaságaira.

Nem értettünk továbbá egyet a 3. bekezdés második felének megfogalmazásával, amely túlságosan pozitív képet fest a tagállamok közötti adóközelítésről.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban.(FR) Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló saját kezdeményezésű jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, amelyet a brit képviselő, Sharon Bowles fogalmazott meg válaszként a Bizottság tárgyban készült közleményére. Az adóbevétel – más szavakkal az adók és kötelező szociális hozzájárulások – teljes összege 2004-ben az Európai Unió GDP-jének 39,3%-át tette ki, azaz 4 100 milliárd euró volt. Nagyon kevés becslés van arra vonatkozóan, hogy mennyi az adócsalás miatt be nem folyt adó összeg; de e becslések szerint a GDP kb. 2–2,5%-a. Az adózás ugyan nemzeti hatáskörbe tartozik, az adócsalás azonban az adófizetők közötti verseny torzítása révén akadályozza a belső piac sikeres működését. Vitán felül áll, hogy az adócsalás elleni küzdelemnek európai dimenziója van, tekintettel a gazdaság nemzetközi globalizációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) A végleges állásfoglalás ellen szavaztunk, mivel az Európai Parlament többsége nem veszi figyelembe az alapvető adócsalás igazi okát – az adóparadicsomok létezését –, bár tartalmaz bizonyos pozitív javaslatokat, amelyeket megszavaztunk.

A parlamenti bizottság jelentése tartalmaz ugyan néhány pozitív javaslatot, nevezetesen kifejezett utalást az adóparadicsomokra, és az adócsalásban illetve az adóalap csökkenésében játszott nagyobb szerepükre, ami csökkenti az állami bevételeket és az állam lehetőségeit a szociális támogatási politikák gyakorlati végrehajtására, de a plenáris szavazáson ezek közül az álláspontok közül többet is elutasítottak vagy felhígítottak.

Az Európai Parlament politikai többsége nem igazán akarja beszüntetni az adóparadicsomokat, amelyek hatalmas vagyonokat és különböző, többé-kevésbé jogtalan ügyeletekből származó óriási részvénypiaci nyereségeket rejtegetnek. A kapitalizmus felháborító nyereségközpontjai közé tartozó adóparadicsomokat támogatni kívánják, még ha ez egyet jelent is azzal, hogy alacsonyabb bevétel jut az államnak és kevesebb lehetőség marad a munkavállalókat és az embereket szolgáló közpolitikai válaszokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Bowles asszony jelentése jellemző erre a Parlamentre: megoldásokat javasol olyan problémákra, amelyek a brüsszeli Európa nélkül nem is léteznének; olyan megoldásokat, amelyek ráadásul csak súlyosbítanák ezeket a problémákat, vagy újabbakat hoznának létre.

A jelen esetben az adócsalás elleni küzdelem javítása érdekében javasolt megoldások között szerepel az adó származási országban történő kivetése és egy olyan elszámoló ügynök létrehozása, amely az egyes tagállamok adóbevételét függővé tenné a többi tagállam átutalásaitól. A további javaslatok között szerepel a HÉA kivetésekor az importáló tagállam adókulcsának alkalmazása (a jelenlegi mentességi rendszer helyett), vagy fordított adókivetési mechanizmus alkalmazása. Elfogadása esetén mindkét javaslat elviselhetetlen adminisztratív és adóterheket róna a vállalatokra. Ráadásul valamennyi adóhatóság közvetlenül hozzáférhetne a többi tagállam adófizetőinek elektronikusan tárolt adataihoz. Szabványosítanák a megtakarítások adózását és az adócsalásra vonatkozó büntetőjogot. Számos csökkentett HÉA-kulcsot eltörölnének.

Mindez világosan mutatja, hogy a valódi cél nem annyira a csalás elleni küzdelem, ami nagyon valóságos és komoly probléma, hanem inkább a tagállamok fiskális szuverenitásának a felszámolása.

 
  
MPphoto
 
 

  Hélène Goudin és Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. (SV) Az adócsalás elleni küzdelem mellett természetesen érdemes teljes mellszélességgel kiállni. Ennek megfelelően az állásfoglalásra irányuló indítvány egésze mellett szavaztunk, dacára annak, hogy tartalmaz számos olyan elemet is, amelyet nem gondoltak át, és amelyek indokolatlanok. A 3. bekezdés szerint: „a »származási ország« alapelven alapuló HÉA-rendszer működőképessége megköveteli az országok közötti adóközelítést, hogy elkerüljük az adóversenyt”. Ezt a megfogalmazást nem támogatjuk.

A tagállamok HÉA- és adórendszereinek közelítése igen veszélyes lépés a nemzeti önrendelkezéssel ellenkező irányba, az egyik legalapvetőbb politikai területen. Az Európai Parlamentnek nem szabad ilyen túlságosan általánosító kijelentéseket tennie egy ennyire fontos kérdésben.

Az adóversenynek előnyei is vannak, hiszen az országok előreléphetnek és hatékonyabb adókat illetve más megoldásokat dolgozhatnak ki az állami kiadások finanszírozására, feltéve, hogy nem sújtja őket az átgondolatlan uniós jogi szabályozás.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), írásban. − Teljes mértékben támogatom az adócsalás elleni küzdelmet, és elismerem, hogy ennek érdekében szoros együttműködésre van szükség az egyes tagállamok közigazgatási hatóságai és a Bizottság között.

Nem támogatom azonban az indoklásban szereplő azon következtetést, miszerint a KKTA bevezetése bármilyen módon is szükséges lenne az adócsalás leküzdéséhez. A KKTA a jelenlegi szakaszban csak egy technikai javaslat, nincsen ezzel kapcsolatban javasolt közlemény, így tehát túl korai azt sugallni, hogy segíthetne az adócsalás elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (PSE), írásban. (PL) Elnök úr, az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló jelentés (2008/2033(INI)) mellett szavazok.

Sharon Bowles helyesen mutat rá, hogy az adócsalásnak súlyos következményei vannak a nemzeti költségvetések számára. A tisztességes adózás elvének megsértéséhez vezet, és része van a verseny torzításában.

A HÉA-csalás által okozott torzulások kihatnak a forrásrendszer átfogó egyensúlyára. A HÉA-veszteség – különböző források szerint – 60 és 100 milliárd EUR közötti összeget tesz ki évente az Európai Unióban, ez pedig egyre inkább szükségessé teszi, hogy a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrásaikra támaszkodjanak.

Egyetértek Sharon Bowles kezdeményezésével. Fel kell számolni a HÉA-csalás által okozott problémákat. Ha biztosítani akarjuk a Közösség megfelelő működését, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a forrásrendszer tisztességesen és átláthatóan működjön.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. (DE) Tíz év mellébeszélés után még mindig nem tudunk a HÉA-csalások megállítására alkalmas hatékony módszerekben megállapodni; az adókijátszásnak ez a formája Európa gazdasági teljesítményének 2–2,5%-át teszi ki.

A fordított adókivetési rendszer papíron egészen jól mutat, de úgy tűnik, hogy még túlságosan kezdetleges állapotban van, ezért is van az, hogy az elhangzott kérések többsége a tagállamok közötti jobb együttműködésre szólít fel.

Jellemző az adócsalások területére, hogy bizonyos tagállamokban feltűnően magas a csalásra való hajlam és laza az ellenőrzés, ami kiegészül az adóbeszedéssel szembeni elfogadhatatlan, „laissez-faire” hozzáállással. Megdöbbentőnek tartom, hogy a parlamenti jelentés nem közvetít valamilyen hatásos üzenetet és nem ajánl új megoldásokat, ezért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  John Purvis (PPE-DE), írásban. − Az Egyesült Királyság konzervatív küldöttsége sajnálja, hogy nem támogathatja Bowles asszony jelentését. Elismerjük, hogy az adócsalás súlyos probléma, amellyel nagyon sürgősen foglalkozni kell, és különösen, hogy a HÉA terén különösen fontos megoldást találni az úgynevezett „körhintacsalásokra”.

Hiányzik ugyanakkor a jelentésből az adóverseny és a szuverenitás határozott támogatása; nem reális az adóparadicsomokhoz való hozzáállása; és nem ismeri el a magas adók és a nagyfokú adókikerülés és adókijátszás közötti közvetlen kapcsolatot, ezért azt kérjük, hogy az Európai Unió gondolkodjon el nagyon komolyan, mielőtt olyan adóintézkedéseket javasol, amelyeknek az eredménye esetleg nem lesz más, mint tőkekiáramlás, a belföldi beruházásoktól való eltántorítás, vagy valójában még több adócsalásra való ösztönzés.

 
  
MPphoto
 
 

  Eoin Ryan (UEN), írásban. – (GA) Örömmel támogatom ezt a jelentést, amely elismeri, hogy elengedhetetlen egy adócsalás elleni stratégia kidolgozása. A hatékony politikák végrehajtása jórészt ugyan a tagállamokra tartozik, de szükség van európai szintű együttműködésre. Nem szabad aránytalan adminisztratív terheket rakni a vállalatokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra, és tekintettel a Bizottság politikájának keretére, csökkenteni kell a bürokráciát.

Támogattam a szerző módosítását, amely kiemeli, milyen fontos a tisztességes verseny az adózás terén az Európai Unió gazdasága számára. Csalódott vagyok, amiért ugyanez a szerző az indoklásban a közös konszolidált társasági adóalapra (KKTA) hivatkozott. A KKTA-t nem vetették még alá elég vizsgálatnak ahhoz, hogy garantálni lehessen, hogy egy ilyen adózási rendszernek pozitív hatásai lennének, és feltehetően több bizonyíték létezik ennek az ellenkezőjére. Ez a kijelentés gyenge feltevéseken alapszik, és mivel csak az indokolásban szerepel, nem szavazhatunk a témáról. Ennélfogva szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy kifejezzem csalódottságomat, és kinyilvánítsam tiltakozásomat.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat