Elnök. − A következő napirendi pont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Neil Parish által a Bizottságnak feltett, szóbeli választ igénylő kérdés (O-0069/2008 - B6-0545/2008) az állatok élelmiszer-ipari célú klónozásáról.
Neil Parish, szerző. − Elnök úr, különös tekintettel a késői időpontra nagy szeretettel üdvözlöm Vassiliou biztos urat, aki ma este meghallgatja a szóbeli választ igénylő kérdésünket.
Amikor a klónozással foglalkozunk, akkor az csak részben élelmiszerbiztonsági kérdés; arról is szó van, hogy mi itt Európában úgy gondoljuk, hogy a közös agrárpolitika keretében nagyon magas színvonalon folyik az élelmiszertermelés, nagyon magas jóléti szabványok szerint. A klónozás problémája nemcsak az állatok jólétét érint, hanem a fogyasztók bizalmát is az esetleg klónozott állatokból származó élelmiszerekben.
Elég átnézni az Atlanti-óceánon az Egyesült Államokra, és láthatjuk, hogyan kell megakadályozni a klónozott állatok élelmiszerláncba való bekerülését. Ha például egy klónozott bika értéke élete végén 1 000 eurót ér akkor, ha berekül az élelmiszerláncba, akkor a bika tenyésztőinek be kell mutatnia egy kötvényt, aminek az értéke lehet mondjuk 3 000 EUR, és amikor elpusztítják ezt az állatot, és gondoskodnak arról, hogy ne kerüljön be az élelmiszerláncba, akkor visszakapják a kötvényt. Igen egyszerű módszer arra, hogy a klónozott állatokat távol tartsák az élelmiszerlánctól.
Úgy gondolom, hogy nagyon komolyan kell vennünk ezt a dolgot, és arra kérném a biztos urat, hogy vizsgáljuk meg újra.
Felsorolok néhány, a klónozáshoz kapcsolódó problémát, elsősorban jóléti szempontból. A klónozás súlyos egészségügyi és jóléti problémákat rejt magában a klónok és pótanyjuk számára; az állatok egészségügyi problémái a klón előállításához szükséges invazív technikákból erednek; szenved a pótanya, amely kihordja a klónozott magzatot, a klónozott állatok körében pedig fiatal korban gyakori a megbetegedés és magas a halálozási arány.
Az OIE tudományos és technikai felülvizsgálata megállapította, hogy a klónozott embrióknak mindössze 6%-ából lett egészséges, hosszú távon életképes klón.
Az EFSA jelentése ugyancsak arról számol be, hogy megnövekedett a vetélések és a terhességi rendellenességek aránya a klónozott embriók pótanyáiban. A rendellenességek és a klónok nagy mérete miatt gyakrabban van szükség császármetszésre a klónokkal vemhes teheneknél, mint hagyományos vemhesség esetén. A klónok körében magasabb a megbetegedési arány és a halandóság, mint az ivaros szaporítással előállított állatoknál; az eljárás a pótanya és a klón jólétére egyaránt kihathat.
Ami a kérdés etikai oldalát illeti, az Európai Etikai Csoportnak kétségei vannak afelől, hogy etikailag igazolható-e az állatok élelmiszer célú klónozása. Nem talál továbbá meggyőző érveket, amelyek indokolnák a klónokból és utódjaikból történő élelmiszer előállítást.
Ha a számokon keresztül nézzük meg, hogy mi történt, amikor állatokat klónoztak, akkor azt látjuk, hogy a klónozott borjúk gyakran 25%-kal nehezebbek, mint normális esetben, ami fájdalmas elléshez vezet; a klónokkal vemhes tehenek 25%-ánál a vemhesség 120. napján hydroallantois alakul ki. A 2003. évi jelentések szerint a pótanyába ültetett embrióknak csupán 13%-át hordták ki teljesen; a fogadó tehénbe átültetett klónozott embrióknak mindössze 5%-a maradt életben. Az EFSA véleményében idéz egy tanulmányt, ahol az embriót kapott 2 170 tehénből csak 106 élveszülés történt – 4,9% –, és két nappal később mindössze 82 volt még életben.
Az állatok jólétét érintő problémák mellett foglalkoznunk kell az állatok génkészletét érintő problémákkal is – és ez állattenyésztési szempont is. Vegyük a Holstein Friesiant: a Holstein Friesiannek csak körülbelül 50 fajtaváltozata ismert. Ha elkezdünk bikákat klónozni, és egy klónozott bikától származó üszőt később összepárosítunk az utóddal, vagyis ugyanazt az apát használjuk, akkor a génkészlet tovább szűkül. További problémát jelent a betegségek és a genetika átörökítése ezekre az utódokra. Biztosítanunk kell tehát a heterózist.
Maga az iparág sem tudja megmagyarázni, miért van a klónozott állatban a szülő sejtje – egy öregebb sejt. Itt is fennáll tehát annak a kockázata, hogy olyan állatot állítanak elő, amelyik kevésbé erős és egészséges.
Felkérem tehát a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat, amelyek tiltják az állatok élelmiszer-ipari célú klónozását, és a klónozott állatok hús- és tejkészítményekben történő megjelenését a piacon.
Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani Parish úrnak, amiért felvetette ezt a kérdést, mert olyan kérdésről van szó, amelyet a Bizottság már sokszor megvizsgált, és fontosnak tart, és ez a dolog valóban erősen foglalkoztat bennünket. Az Európai Bizottság – amint azt Parish úr említette – felkérte az EFSA-t, hogy mondja el véleményét az élelmiszerbiztonságról, állategészségügyről, az állatok jólétéről, és az élő klón állatok használatának környezetvédelmi hatásairól.
A végleges véleményt ez év július 15-én fogadták el, és a Bizottság jelenleg értékeli a szükséges lépéseket. A vélemény megemlíti, hogy a rendelkezésre álló tanulmányok korlátozott száma miatt a kockázatértékelésben vannak bizonytalanságok. Utal továbbá arra a tényre, hogy a klónok jelentős részének az egészsége és jóléte károsodott, gyakran súlyosan, végzetes kimenetellel.
A Bizottság tisztában van azzal, hogy bár az elmúlt években javult az állatok klónozásának hatékonysága, az eljárás állatok egészségére és jólétére gyakorolt káros hatásai még mindig előfordulnak. Vannak arra utaló jelek, hogy a klónok megbetegedési aránya és a halandósága megszületésük után magasabb, mint az ivarosan szaporított állatok esetében. A legtöbb túlélő klón azonban normális és egészséges, és ezt pszichológiai mérések, valamint magatartási és klinikai vizsgálatok is megállapítják.
A Bizottság nagy figyelemmel követi nyomon a területen elért tudományos eredményeket. 2004-ben a Bizottság finanszírozott egy „Nyilvános klónozás” című páneurópai kutatási projektet is, amely a haszonállatok klónozásának etikai, jogi és egyéb társadalmi aspektusaival foglalkozott. A projektet a Danish Centre for Bioethics and Risk Assessment koordinálta, és az a biotechnológiáról folyó nyilvános vita előmozdítását szolgálta.
Ami a nagyközönség bevonását illeti, a Bizottság 2007 őszén nyilvános konzultációt kezdett az állatok élelmiszer célú klónozásának etikai kérdéseiről, 2007 szeptemberében pedig szervezett ugyanebben a témában egy nyílt kerekasztal-megbeszélést a tudományos körök, az ipar, a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, nemzetközi szervezetek, az iparág stb. képviselőivel. A kerekasztalt a nyilvánosság részvételének növelése érdekében az interneten is közvetítették, jegyzőkönyveit pedig nyilvánosságra hozták.
Végül, de nem utolsó sorban, a Bizottság nemrégiben indított el egy Eurobarometer felmérést, amely a fogyasztók élelmiszer előállítási célú klónozáshoz való hozzáállását vizsgálja. A felmérés célja, hogy kiderítse, mit gondolnak, és mennyit tudnak az emberek a klónozásról, és a klónozott állatok utódaiból nyert élelmiszerekről. Az eredmények hamarosan meglesznek.
A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi az etikai megfontolásokat, amikor olyan kényes témákkal foglalkozik, mint a klónozás. A Bizottság 1997 óta fordít figyelmet az állatok klónozásának etikai kérdéseire, amikor is az Európai Bizottság a biotechnológia etikai következményeivel foglalkozó tanácsadó csoportja kiadott egy véleményt a klónozás etikai kérdéseiről. Tekintve, hogy akkoriban a klónozás a legkorszerűbb technológiának számított, a véleménye nem tért ki a klónozás élelmiszeripari célú alkalmazására. Ez az oka, hogy a Bizottság felkérte a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportot, a Bizottság ezen a téren illetékes független tanácsadói testületét, hogy mondják el véleményüket az állatok élelmiszeripari célú klónozásának etikai szempontjairól. Véleményüket idén januárban tették közzé. Az európai etikai csoport a kihordó anyaállatok és a klón állatok szenvedésének és egészségügyi problémáinak jelenlegi szintjére való tekintettel kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az állatok élelmiszeripari célú klónozása etikailag igazolható-e. Azt mondták, hogy jelenleg nincsenek meggyőző érvek, amelyek indokolnák a klónokból és utódjaikból történő élelmiszer előállítást. A Bizottság jelenleg vizsgálja a csoport által megfogalmazott aggályokat.
A nemzetközi szabályok értelmében a termékek importjára kivetett korlátozásoknak jogos aggályokon kell alapulnia, tilos megkülönböztetést alkalmazni, és arányosnak kell lenniük az elérni kívánt céllal. A globális kereskedelmi szabályok szerint felfüggeszthető a harmadik országokból származó élelmiszeripari termékek importja, ha azok súlyos fenyegetést jelentenek az állatok egészségére vagy a közegészségre. A Bizottság a lefolytatott tanulmányok és az EFSA véleménye alapján megfontolja, hogy szükséges-e korlátozásokat alkalmazni. Biztosra veszem, hogy ez nagyon rövid időn belül megtörténik.
Agnes Schierhuber, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, a mai megbeszélésre feltétlenül szükség van, mint olyan eszközre, amely felhívja a figyelmet a klónozásban rejlő veszélyekre. Nagyon hálás vagyok Neil Parishnek, amiért feltette ezt a szóbeli választ igénylő kérdést a Bizottságnak. Egy dolog egészen világos, nevezetesen, hogy az állategészségügy van olyan fontos, mint az élelmiszerbiztonság.
A klónozási eljárásnak – mint tudjuk – több különböző fajtája létezik: a terápiás és a reprodukciós klónozás, valamint a DNS klónozás. Amiről ma beszélünk, az a reprodukciós klónozás. A reprodukciós klónozás azt jelenti, hogy létrehozzuk valaminek – egy növénynek, állatnak, és talán egy nap, ha szükségét érezzük, hogy túllépjünk minden határt, még embernek is – a genetikailag azonos mását.
Problémák merülnek fel azonban, amikor a klónozást élelmiszertermelésre használják az állattenyésztésben. Ezek közül az első, amelyre utalni szeretnék, a magas veszteségarány. Az amerikaiaktól tudjuk, hogy csak néhány klón marad életben. Ebből következik, hogy az élelmiszeripari célú klónozás pénzügyi szempontból nem életképes. A klónnak már a legelejétől fogva ugyanaz a genetikai kora, mint az eredeti állatnak. Vagyis ha az eredeti állat egy hatéves tehén, akkor a klón olyan borjú lesz, amelynek a génjei hat évesek. A klónozási eljárás során a klónozó genom szükségszerűen megsérül. A klón ezért fogékony lesz a betegségekre és az élősködőkre.
Amikor több generáción keresztül végeznek klónozást, biztos úr, akkor halmozottan leromlik az a genetikai sokszínűség, amelyen a fajok túlélése múlik, mivel ez teszi számukra lehetővé, hogy alkalmazkodjanak a természetes környezetükben bekövetkező változásokhoz.
Végül pedig felmerül a kérdés, hogy vajon az emberi faj megengedheti-e magának, hogy beavatkozzon a legtermészetesebb biológiai folyamatokba, még akkor is, ha azt a legjobb szándékkal teszi. Nekem úgy tűnik, hogy szükségtelen megváltoztatni valamit, ami évmilliókon keresztül működött. Az emberek élettartama egyébként is túlságosan rövid ahhoz, hogy hosszabb időn keresztül megtapasztalhassuk tetteink következményeit. Remélem, hogy nem kerülünk ugyanabba a dilemmába, mint Goethe bűvészinasa, aki nem tudott megszabadulni a szellemektől, amelyeket megidézett.
Csaba Sándor Tabajdi, a PSE képviselőcsoport nevében. – (HU) Elnök úr! Teljesen egyetértek Parish elnök úrnak a javaslatával, itt kettő zéró-toleranciára van szükség. Először is az élelmiszerláncba semmiképpen ne kerülhessenek be klónozott állatok, ebben teljes az egyetértés közöttünk. Abban is teljes az egyetértés, és kérjük a Bizottságot, hogy semmiképpen ne lehessen behozni az Európai Unióba, importálni argentin, brazil vagy Unión kívüli klónozott állatokat. Ez a dupla zéró-tolerancia, amely azt hiszem, hogy a Parish úr a javaslatának a lényege. Itt elhangzott előttem is, Agnes Schierhuber is, Parish elnök úr is ezt elmondta, hogy ma még rengeteg a kockázat, nincs igazi, megfelelő kontroll és ellenőrzés, ugyanis nincs elegendő vizsgálati minta, nincs elegendő vizsgálati kísérlet, csak a sertésre és a marhára vonatkoznak a kísérletek, tehát rengeteg a kockázat. Tulajdonképpen azzal lehetne összegezni, hogy élelmiszerláncba ne kerülhessen, természetesen a géntechnológiai, biotechnológiai kutatásoknak dőreség, butaság lenne gátat szabni. Egy dolog a kutatás, más dolog az élelmiszerlánc, harmadrészt pedig hosszú, megbízható és az ipari szervezettől független kontrollra van szükség, független ellenőrzésre, több, hosszú időszakon keresztül. Köszönöm a figyelmet.
Mojca Drčar Murko, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az élelmiszerbiztonságot érintő egyéb témákban szerzett tapasztalatokból, valamint az ember, mint domináns faj és az állatok közötti kapcsolatot érintő megfelelő kérdések felvetéséből tudjuk, hogy a közvélemény megítélése nagymértékben függ az adott téma pontos ismeretétől. A fogyasztók egyre érzékenyebben reagálnak a haszonállatok szenvedésére és sérüléseire. Megfelelő tájékoztatást kell tehát számukra nyújtani az állatok klónozásával járó kockázatokról. Szükség van egy oktató kampányra, amely elmagyarázza nekik, milyen pazarlóan költséges eljárás volt eddig a klónozás.
Azt vártuk, hogy az EFSA nem talál majd egyértelmű biztonsági aggályokat a haszonállatok klónjaiból készült élelmiszeripari termékkel kapcsolatban a hagyományos módszerrel tenyésztett állatokhoz képest. Az EFSA azonban szintén kiemelte legutóbbi jelentésében, hogy az eljárásnak komoly káros hatásai vannak az állatok egészségére és jólétére.
A téma társadalmi problémákat is felvet, ami határozottan azt üzeni nekünk, hogy be kell tiltanunk az állatok élelmiszeripari célú klónozását, valamint a klónozott állatok és utódjaik importját.
Janusz Wojciechowski, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, civilizációnk az állatok kizsákmányolásából él, és ez biztosan sokáig így is marad. Állatokat ölünk, hogy kielégítsünk különböző igényeket, megszabtunk ugyanakkor magunknak bizonyos normákat. Mi, európaiak legalább korlátokat szabunk az állatok szenvedésének, és támogatjuk a jólétüket. Jogszabályaink úgy rendelkeznek, hogy az állat nem tárgy.
Az állatok klónozása ellentmondásos tudományos eredmény. Az állatok gazdasági célú klónozása ugyanakkor etikai vétség. Ez már nem állattenyésztés, hanem állatgyártás. Még csak nem is a futószalag elvén alapul – hanem a fénymásolóén. Etikai alapon, az állatok iránt érzett tisztelet nevében el kell utasítanunk, de el kell utasítanunk saját emberségünk nevében is. Az állatok tárgyként való kezelését csak egyetlen lépés választja el attól, hogy az embereket is tárgyként kezeljük. Már most is csak egy apró lépés választja el az állatok klónozását az emberek klónozásától. A Nemzetek Európai Uniója nevében támogatom az állásfoglalást.
David Hammerstein, a Verts/ALE nevében. – (ES) Elnök úr, azon gondolkodom, hogy mit várunk attól, hogy moratóriumot határozunk meg az állatok élelmiszeripari célú klónozása tekintetében? Mit várunk attól, hogy az elővigyázatosság elvét alkalmazzuk, és megtiltjuk a klónozott állatok importját? Mit várunk attól, hogy az állatokat nem pusztán tárgyként kezeljük, és nem okozunk nekik felesleges szenvedést?
Dolly, a bárány betegen és eltorzulva halt meg. A Dolly, a bárány kísérlet kudarc volt. Mégis úgy tűnik, mintha nem tanultunk volna belőle.
A klónozás csökkentheti a genetikai sokféleséget; fokozhatja az állatok betegségekkel szembeni sebezhetőségét; olyan helyzetet teremthet, ahol érző lények, állat-rokonaink, akik érzik és megtapasztalják a fájdalmat, még nagyobb szenvedésnek vannak kitéve.
Kartika Tamara Liotard, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, szeretnék nagyon őszinte köszönetet mondani Parish úrnak, és teljes mértékben támogatni tudom a megjegyzéseit. Bebizonyosodott, hogy a klónozás szenvedést okoz az állatoknak, az EFSA pedig ugyanerre a következtetésre jutott. Ha hagyjuk, hogy az állatokat élelmiszertermelés céljából klónozzák, akkor az állatok szenvedésén és az etikai kifogásokon felül a következő problémákkal szembesülünk: igen kétséges, hogy a fogyasztóknak kell-e egyáltalán a klónozott hús, nem tudjuk biztosan, hogy mennyire biztonságos, és végül a klónozott élelmiszerről folytatott nyilvános vita még el sem kezdődött igazán.
Következésképpen teljesen ellenzem még azt is, hogy a Bizottság egyáltalán javasolni meri, hogy a klónozás – fogalommeghatározáson keresztül – szerepeljen az új élelmiszeripari szabályozásban. Ezzel közvetve azt jelzi, hogy támogatni tudja az állatok élelmiszeripari célú klónozását. Arra sürgetem tehát a Bizottságot ebben a jelentésben is, hogy gondolja át újra az álláspontját. A tiltakozások fényében is arra kérem a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő javaslatokat az állatok klónozásának teljes tilalmára.
Jim Allister (NI). - Elnök úr, helyes és természetes, ha valaki az állatállomány minőségét úgy akarja javítani, hogy a legjobb állatokat tenyészti tovább. A mesterséges megtermékenyítés és az embrió-átültetés éppen ezt szolgálja. A klónozás azonban egészen más dolog; ahogyan azt az Egyesült Királyság élelmiszerszabványügyi hivatala megfogalmazta: kvantumugrással több, mint segítő kezet nyújtani az anyatermészetnek.
Teljesen eltekintve a többi etikai kérdéstől és attól a veszélytől, hogy humán területen is lemásolják a technikát, komoly aggodalomra ad okot az állatok jóléte. A nagy nyilvánosságot kapott, címlapon szereplő klónozási eseteknél – pl. Dolly, a bárány – látott idő előtti öregedés és egészségi problémák emlékeztetnek bennünket ezekre a jóléti kérdésekre. Jobban járnánk, ha több pénz áldoznánk az állatok betegségeinek kezelésére, mint hogy kísérletezgetünk a természettel.
A fogyasztók szemszögéből nézve felmerül még az élelmiszerminőség kérdése is, mivel a klónozott állományok valamennyi tagja ugyanolyan sebezhető lenne ugyanazokkal a betegségfajtákkal szemben, minthogy a genetikai sokszínűség jelenti számunkra az egyik legjobb védelmet a hevesen kitörő betegségekkel szemben. Tulajdonképpen bárhonnan is nézem ezt a kérdést, nem találok semmit, ami meggyőzhetne, hogy az állatok klónozása helyes, szükséges vagy közérdek lenne.
Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). - (PL) Elnök úr, ha a biológiai sokféleség védelme az Európai Bizottság prioritásai közé tartozik, akkor a klónozást meg sem szabad említenünk. Szeretném hallani, milyen érvek szólnak az állatok élelmiszeripari célú klónozása mellett? Kizárólag gazdasági megfontolásokra hallgatunk? Mi a helyzet az etikai, szociális és egészségügyi kérdésekkel?
Mielőtt úgy döntetnénk, hogy megengedjük e termékeknek az EU piacán való árusítását, meg kell szereznünk hozzá polgáraink beleegyezését. Ami engem illet, nem vagyok biztos benne, hogy képes lennék lenyelni egy falat disznóhúst, amely klónozott disznóból származik, vagy meginni egy klónozott tehén tejét.
A genetikailag módosított élelmiszer és a klónozott állatokból készült élelmiszer helyett inkább azon kellene többet gondolkodnunk, hogy milyen lépéseket tehetnénk annak érdekében, hogy visszatérjünk a természetes élelmiszerekhez, amelyek ökológia gazdálkodásból származnak, egészségesek és nem tartalmaznak vegyi anyagokat. A klónozás maradjon csak része a tudomány birodalmának! Véleményem szerint még hosszú az út a laboratóriumtól az európai fogyasztók késéig és villájáig, mert még mindig túl sok a kérdőjel. És mivel olyan sok kérdésre nincsen még válasz, meggyőződésem, hogy ebben az ügyben nem szabad elhamarkodottan cselekednünk.
A Bizottságnak pedig nem szabad az európai polgárok véleménye ellenében cselekednie. Meggyőződésem, hogy ha beengednék is az EU piacára a klónozott állatokból származó élelmiszertermékeket, és azokat egyértelműen megjelölnék, az embereknek pedig tudatos döntést kellene hozniuk a megvásárlásukról, akkor sem találnának túl sok vevőre az EU fogyasztói között.
A klónozott bárányból, baromfiból, kecskéből vagy marhából készült termékek bevezetésével tönkretennénk az európai mezőgazdasági modellről kialakult képet, amely olyan nagy becsben tartja a környezet védelmét és az állatok jólétét.
Andrzej Tomasz Zapałowski (UEN). - (PL) Elnök úr, én is teljes mértékben támogatom Neil Parish klónozott állatok élelmiszerelőállítására történő felhasználásának tilalmára irányuló javaslatát. Jó ideje figyelem már ugyanakkor, ahogy a Bizottság megpróbál olyan jogi rendelkezéseket róni a tagállamokra, amelyek a genetikailag módosított élelmiszerek tömegpiaci bevezetéséhez vezetnek, és a jövőben talán a klónozott állatok húsának a bevezetését is lehetővé teszik.
A helyi hatóságok sok országban – többek között Lengyelországban is – határozatokat fogadtak el, amelyekben azt követelik, hogy a teljes régió, vagy éppen az egész ország maradjon mentes a GMO-któl. A Bizottság az ipari lobbik nyomása alatt figyelmen kívül hagyja ezeket a határozatokat, és erőlteti a genetikailag módosított élelmiszerek piaci bevezetését. Az EU tagállamai világos válasszal tartoznak a nagyközönségnek: az egészséges, természetes élelmiszereket pártolják, vagy a genetikailag módosított és klónozott élelmiszereket? Ebben a kérdésben nincs helye az álszenteskedésnek.
Hadd kérdezzem meg a biztos asszonytól, hogyan szándékozik megvédeni a lakosságot attól, hogy a jövőben akaratlanul is klónozott állatokból származó élelmiszert vásároljon? Az ilyen élelmiszereket nem fogják különleges címkével ellátni, mivel az exportőrök megpróbálják majd becsempészni az európai piacra.
John Purvis (PPE-DE). - Elnök úr, én leszek ebben a vitában az ellenhang, mivel a különböző korok során az ember befolyásolta az állatok tenyésztését, és igényei szerint javította a termelékenységüket. Nyilvánvaló a folytonosság: a természetestől a mesterséges megtermékenyítésig, az embrió átültetésig, az embrió feldarabolásáig, in vitro megtermékenyítésig, a blasztoméra sejtmagátültetésig, a magzati sejtmagátültetésig és most a testi sejtes sejtmagátültetésig.
Minden új fejlesztés túl nagy lépésnek tűnt, és valahányszor javult és tökéletesedett a technika, érvényesültek az előnyök és eltűntek a várt problémák.
A termelők szövetségei most kezdik látni, milyen előnyei lehetnek a klónozásnak az állatok egészségére és jólétére. Az élelmiszerbiztonsági ügynökség azt mondja: „Nincsen arra utaló jel, hogy élelmiszerbiztonság szempontjából különbség lenne az egészséges szarvasmarha- és sertésklónokból és azok utódaiból készült élelmiszertermékek, valamint az egészséges, hagyományos módon tenyésztett állatokból készült élelmiszertermékek között.” Nem látnak semmiféle környezeti kockázatot sem – vannak viszont előnyök: a nagy értékű állatok és azok genetikai állományának megőrzése, veszélyeztetett fajok fenntartása, sőt, újratelepítése, veszélyes kórokozók és azok nemzetközi átadásának megszüntetése, a termelékenység és versenyképesség javítása, továbbá a kutatás és fejlesztés ösztönzése Európában – és nem máshol.
Miért esünk hát mi, európaiak ismét a térdreflex csapdájába, és vagyunk automatikusan bizalmatlanok mindenféle új fejlesztéssel szemben, és miért sietünk betiltani az új dolgokat? Nézzék, mi történt a GMO-kkal! Beszélgessünk, vitázzunk, érveinket pedig alapozzuk a tudományra és a tényekre! Arra kérem a Bizottságot, hogy figyelmesen kövesse a fejleményeket, bátorítsa a kutatást, tegye világossá a tudományt, védje meg a tényeket; de ne tiltson! Ejtsük ezt a pontatlan, illogikus és téves állásfoglalást.
Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök úr, hogy Purvis úr ne gondolja, hogy egyedül van, hadd próbáljam meg a középutat. Ez a vita jó ügyet szolgál, és szégyen, hogy ilyen késői órán került rá sor. Első felét az irodámból hallgattam, és teljesen lekötötte a figyelmemet – ami ritka az Európai Parlament vitáinál –, mivel hogy gyakorlatias.
Szeretnék néhány pontot megemlíteni. Az zavar most ebben a vitában, az a genetikailag módosított élelmiszer és az állatok klónozása közötti kapcsolat. Nem tartozom azok közé, akik a GMO-k betiltását követelik, mert Írországban nagy mennyiségben használunk genetikailag módosított állati takarmányadalékot, és ezt folytatnunk is kell. A klónozással kapcsolatos aggályok, amelyeket a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, Parish úr kifejezésre is juttatott, a jóléti oldalhoz tartoznak, és nyilvánvaló aggodalomra ad okot az állatok szenvedése. Ezt a kérdést meg kell vizsgálni.
Ezt a kérdést nem biztos, hogy megoldja a klónozott állatok élelmiszeripari felhasználásának tilalma, ha a folyamat kutatási szakaszáról beszélünk. Így, bár az első reakcióm a Mezőgazdasági Bizottság tagjaként az volt, hogy támogatom ezt az állásfoglalást – örülök, hogy ez a kérdés felmerült, gratulálok bizottságnak és elnökének, amiért felvetették –, az ösztönöm most azt súgja, hogy Purvis úr talán jó nyomon jár, és hogy egy azonnali tiltással esetleg egy lépéssel tovább megyünk a kelleténél. Várom a Bizottság nagyon átgondolt véleményét.
James Nicholson (PPE-DE). - Elnök úr, először is hadd fejezzem ki az örömet a fölött, hogy ez a vita létre jöhetett. Nagyon időszerűnek tartom.
A téma komoly aggodalomra ad okot. Ami nekem nem tetszik, az az, hogy mi itt Európában nem rendelkezünk kellő ellenőrzési jogkörrel ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy a klónozott állatok nem jutnak be és nem érik el az élelmiszerláncot. Megértem az igényt, hogy lehetővé kell tenni az állattenyésztést és a fejlődést, és tökéletesen értem, amit Purvis úr mond – és nem áll szándékomban véget vetni annak, hogy a tudomány mindenféle módon, alakban, méretben és formában fejlődni tudjon –, de szilárdan hiszem, hogy világos kritériumokat és ellenőrzéseket kell bevezetnünk. Osztom Parish úr aggodalmát az állatok jólétét illetően. Nagyon aggaszt az állatok jóléte, mivel a klónozott állatok igen nagy százaléka már fiatal korban is szenved.
Szeretném megismételni: nem ellenzem a futurisztikus fejlesztéseket, és nem akarok az útjukba állni. A múltban sok hibát követtünk el. Ne ismételjük ezt meg egy ilyen kényes témában! Védjük meg az élelmiszerláncot a klónozott állatoktól! Ellenzem, hogy bekerüljenek az élelmiszerláncba.
Androula Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök úr, az Európai Parlament véleménye erről az új technológiáról és következményeiről természetesen mindennél fontosabb számomra, és örömmel fogadtam a tisztelt képviselők véleményét. Szeretném elmondani, hogy az EFSA véleménye új gondolatokat indít el, és számos tényezőt kell figyelembe venni. Egyetértek azzal, hogy az újszerű élelmiszer nem a megfelelő eszköz a klónozott állatokból származó élelmiszerek kérdésének megoldására, ez olyan téma, amit megtárgyalhatunk, amikor az új élelmiszerekről szóló javaslatot mérlegeljük.
Szeretném azonban egyértelművé tenni ezt a dolgot, mert több felszólalótól is hallottam, hogy úgy beszéltek a klónozásról és a genetikai módosításról, mintha egy és ugyanazon dolog lenne. Nem: a genetikai módosítás és a klónozás két külön technika. Szakértői vélemények szerint a klónozás nem változtatja meg a genetikai anyagot, és a klónok csupán állatok genetikai másolatai.
Hozzászólásom befejezéseképpen szeretném biztosítani Önöket, hogy a Bizottság minden jövőbeni tevékenységében gondosan meg fogja vizsgálni az összes szerepet játszó tényezőt.
Elnök. − A vitát lezárom.
Megkaptam a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által előterjesztett, állásfoglalásra irányuló javaslatot(1)(B6-0373/2008).
A vitát lezárom.
A szavazásra szeptember 3-án, szerdán 11.30-kor kerül sor.
Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)
Magor Imre Csibi (ALDE), írásban. – Még ha be is tartják a szigorú körülményeket, és az EFSA megállapítja, hogy a klónozott hús egyenértékű a hagyományos hússal, az állatok élelmiszeripari célú klónozása sok ember számára kockázatos, és erkölcsi szempontból elfogadhatatlan gyakorlat marad. Ezt az állítást alátámasztja a klónozott állatok jelenlegi állapot szerinti szenvedése és egészségi problémáik. Ha a hagyományos módszerek működnek, akkor miért kellene egy olyan technika alkalmazását előmozdítanunk, amely olyan sok állat számára okoz szenvedést és halált? Sem a tenyésztést, sem az élelmiszerbiztonságot, sem az ellátás biztonságát nem javítja. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztóknak nem kínál kézenfekvő előnyöket.
Az európai fogyasztók ráadásul több alkalommal is kifejezték azt az óhajukat, hogy nem akarnak klónokból vagy azok utódaiból származó élelmiszertermékeket látni az asztalukon. A kérés jogszerű, az üzenet világos, egyáltalán miért gondolkozunk tehát az élelmiszeripari célú klónozáson? Az emberek ellenőrzést akarnak a fölött, hogy mit esznek, és aggasztja őket, hogy a klónozást végül majd rájuk kényszerítik. Ha nem szeretnénk a lakosságot még jobban elidegeníteni az európai projekttől, akkor szerintem jobban tesszük, ha hallgatunk a kívánságukra, és annak érvényt is szerzünk. Azt kérem tehát, hogy ne klónozzanak állatokat élelmiszeripari célokra.
Anna Záborská (PPE-DE), írásban. – (SK) Elképedve olvastam ennek az állásfoglalásnak a szövegét. Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy mellette fogok szavazni, de van néhány megjegyzésem:
B. bekezdés: „mivel a klónozási eljárások során a transzferált embriók és klónozott állatok túlélési aránya alacsonynak bizonyul, sok klónozott állat pusztul el élete korai szakaszában (...)”
Mi lenne az emberiség jövőjével, ha az ember ugyanilyen figyelemre méltó gondossággal járna el, és abbahagynánk az emberi embriók lefagyasztását?
C. bekezdés: „(…) mivel (...) a klónozott állatok halálozási és megbetegedési aránya magasabb az ivaros szaporodással tenyésztett állatokénál, és a vemhesség előrehaladott szakaszában bekövetkező vetélések és rendellenességek valószínűleg hatással vannak a kihordó anyaállatok egészségére”
Mi lenne az emberiség jövőjével, ha az egész társadalom úgy segítené a családanyákat, ahogyan mi gondoskodunk a kihordó anyaállatok védelméről?
D. bekezdés: „mivel a kihordó anyaállatok és a klónozott állatok szenvedésének és egészségügyi problémáinak jelenlegi mértéke miatt az európai etikai csoport kételyének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy erkölcsileg indokolt-e az (...) állatklónozás (...)”
Mi lenne az emberiség jövőjével, ha ez a csoport figyelembe venné azoknak a nőknek a szenvedését, akik kihordó anyák lesznek, hogy javítsanak anyagi helyzetükön, vagy a stresszt, amit a nők többszöri, egymást követő sikertelen mesterséges megtermékenyítési kísérlet után szenvednek el, vagy következetesen megtiltanák emberi embriók kutatási célokra történő felhasználását, mert az erkölcsi szempontból megengedhetetlen?
Szerencsések az állatok, mert ez az állásfoglalás azt is megmutatja, hogy bizonyos esetekben jobb védelmet élveznek, mint az emberek.